Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-29 / 118. szám, hétfő

Vildg proletárjai, egyesüljetek i UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. április 29. hétfő 30 fillér X. évfolyam, 118. szám. A lenini nemzetiségi politikához való hűség, a proletár nemzetköziséghez való hűség kell, hogy orsiágunk egész népének javát szolgálja és fogja szolgálni a jövőben is I (A. Novotný elvtárs beszédéből) fi I BEFEJEZODOTT Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa Szombat délutáni ülés Az ebédszünet után a kong­resszus valamennyi résztvevője tapssal üdvözölte az elnökséget, amelyben Viliam Široký elvtárs is helyet foglalt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága küldöttségének tag­jaival. A további tanácskozást František Dvorský elvtárs ve­zette. František Konečný (žili­nai kerület,) a Pov. Bystrica-i Klement Gottwald üze mben a munkatermelékenység fokozá­sában és a termelés gazdasá­gossá tételében elért tapaszta­latokról számolt be. A Pionier motorkerékpár készítésének példáján, amelynél a múlt év­hez viszonyítva a termelési költségeket 349,38 koronával csökkentették, rámutatott a termelés hatékonysága fokozá­sának nagy lehetőségeire. A to­vábbiakban az újítómozgalom fejlesztésében az üzemben mu­tatkozó hibákkal foglalkozott. Andrej Plavka elvtárs (bra­tislavai kerület) elszavalta „Hozzászólás" című a kong­resszus tiszteletére szerzett költeményét. Martin Mikuláš elvtárs (žili— nai kerület) hangsúlyozta a párt szervezetei munkájának jelen­tőségét a falvakon az EFSZ-ek megalakításában és bírálta a beruházási építkezésben. elő­forduló fogyatékosságokat. Rudolf Strechaj elvtárs az állami apparátus munkájának kérdéseivel foglalkozott. Hang­súlyozta, hogy a decentralizá­cióval kapcsolatban már több olyan konkrét intézkedést való­sítottak meg, amelyek hozzájá­rultak az állami apparátus ja­vításához. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy már mindenütt következetesen érvényesítették az állami apparátus munkájá­nak lenini elveit. Rámutatott arra, hogy egyes dolgozók a központi hivatalokban késlelte­tik a decentralizációs intézke­déseket. Állami apparátusunk átalakításához természetesen nem foghatunk hozzá elhamar­kodva, mert ez kellő mérlege­lést és felelősséget kíván. Jozef Vrbenský elvtárs (kas­sai kerület) az üzemek techni­kai-gazdasági propagandájának és politikai munkájának kérdé­seiről beszélt. Michal Radvák elvtárs (pré­sovi kerület) az EFSZ kibővíté­séről és megszilárdításáról be­szélt és rámutatott annak szükségességére, hogy elsősor­ban a középparasztokat kell megnyerni. A kongresszus résztvevői vi­haros tapsának közepetté jött ezután üdvözölni a kongresz­szust a CSISZ-tagok és pionírok küldöttsége zászlóival, amelye­ket Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága adományozott a CSISZ-nek és a szlovákiai pionírszervezetnek. A CSISZ-tagok nevében a kong­resszus küldötteit Ján Vy pari­na elvtárs, a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának tagja és Jana Kotočova pionírlány üdvözölték. Arról biztosították a kongresszust, hogy a fiatal nemzedék szorosan csatlakozik a párthoz és minden erejét ha­zánk boldogabb életének építé­sére áldozza. Szünet után Oskar Jeleň elv­társ vezette a gyűlést. A továb­bi vitázó Michal Topolsky elv­társ (bratislavai kerület) esz­mei kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta a propaganda­munka javításának szükséges­ségét a lakosság széles rétegei között. Jozef šišovský elvtárs (žili— nai kerület) a többi között be­számolt arról, hogy hála a szo­cialista versenynek, a martini J. V. Sztálin üzemben teljesí­tették a népgazdasági terv va­lamennyi mutatóját. Kiemelte azt a támogatást, amit a párt kerületi és járási bizottsága nyújt az üzemi szervezetnek. Karol Dobiaš elvtárs (nyitrai kerület) a Handlovai Nagybá­nyában végzett pártmunkáról számolt be. Rámutatott arra, hogy a pártmunka érdeméből rendeződtek a viszonyok és a Handlovai Nagybánya az első negyedév termelési tervét 102,9 százalékra teljesítette. A szombati vitában utolsónak Vojtech Daubner elvtárs emel­kedett szólásra, aki a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom munkájával és főképp a párt szakszervezetekben való vezető szerepének érvényesítésével foglalkozott. Kiemelte a párt e fontos politikai kérdésről az utóbbi időben hozott határoza­tainak jelentőségét. Rámutatott e határozatok teljesítésében előforduló hiányosságokra és hangsúlyozta a szakszerveze­tekben dolgozó kommunisták felelősségét a párt irányvona­lának kezdeményező és alkotó érvényesítéséért a tömegpoliti­kai munkában, amely a doljjp* zóknak a szocialista építésben j fokozott aktivizálására irányul. Oskar Jeleň elnöklő elvtárs a kongresszust ezután megis­mertette a további beérkezett üdvözlő táviratok tartalmával. Az SZLKP kongresszusa va­sárnap, április 28-án a vitával folytatta tárgyalását. Az elnök­lő Štefan Šebesta elvtárs első­ként Štefan Brenčič elvtársnak (bratislavai kerület) adta meg a szót. Brenčič elvtárs felszólalá­sában a kerület pártszervezetei­nek az értelmiség körében vég­zett munkája problémáival fog­lalkozott. Foglalkozott az idegen és ellenséges ideológiák elleni küzdelem eredményeivel is. Pavol Tonhauser elvtárs (Ban­ská Bystrica-i kerület) arról beszélt, hogy 1945, a felszaba­dulás óta mennyire megválto­zott Szlovákia arculata. Ez idő alatt egyedül a Banská Bystri­ca-i kerületben 24 nagy és két kisebb üzemet építettek, ezen­kívül sok üzemet korszerűsítet­tek és átépítettek. Foglalkozott továbbá a párt szervezeti mun­kája megjavításának kérdéseivel és hangsúlyozta, hogy az ideoló­giai téren kifejtett munkának harciasabbnak kell lennie. Az Ifjúsági Szövetség külde­téséről, munkájának hibáiról, továbbá az ifjúság munkaidő utáni neveléséről Milan Razus elvtárs beszélt a vitában. Štefan Čisar elvtárs (kassai kerület J a példák egész sorát említette meg, hogyan küzdik le a kassai kerület építőmunkásai az építészetben felmerülő ne­hézségeket. Elena Koyšová elvtársnő (ži­linai kerület) az EFSZ-ek szilár­dításában a párt falusi szerve­zeteire háruló feladatokat, a párt falusi szervezeteinek a nők körében végzett munkáját és a kommunisták nevelő munkáját elemezte. František Kubač elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a Szlovák Nemzeti Tanács mun­kájával foglalkozott. Hangsú­lyozta, hogy a szlovák nemzeti szervek felelősek nemzeteink testvéri szövetségének szilárdí­tásáért és szemük fényeként kell őrizniök a Csehszlovák Köz­társaság és népünk megbontha­tatlan egységét. Emil Reinkraut elvtárs (pre­šovi kerület) a prešovi kerület egyes egészségügyi problémái­val kapcsolatban szólalt fel. A szlovákiai mezőgazdasági termelés irányításának jelenlegi állapotával, az EFSZ-ek jövedel­mezőségének fokozásával, az erdőgazdaság problémáival Mi­chal Chudik elvtárs foglalkozott ja vitában. A szünet után Milan Razus elvtárs nyitotta meg és irányí­totta a kongresszus tárgyalását. Elsőnek Mikuláš Andris elvtárs (nyitrai kerület) szólalt fel. Be­vezetőül közölte azt az örvende­tes hírt, hogy a topoľčanyi járás Oponice községében szombaton, április 27-én 21 kis- és közép­Vasárnapi ülés paraszt megalakította az Egye­sült Földműves Szövetkezetet. Felszólalásában a nyitrai kerület választási előkészületeivel fog­lalkozott és hangsúlyozta, hogy a kerület választási program­jának súlypontja a mezőgazda­sági termelés növelésében és a falu további fokozott szociali­zálásában van. Egy további felszólaló, Sámuel Kodaj elvtárs (bratislavai kerü­let), rámutatott hazánk védelmi képessége növelésének jelentő­ségére a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Következő felszólaló Ernest Sýkora elvtárs (bratislavai ke­rület) volt. Jellemezte a taní­tóknak az SZLKP legutóbbi kongresszusa óta a pedagógiai munka megjavítására tett erő­feszítését. Megjegyezte, hogy általában emelkedett a pedagó­giai színvonal, jelentős lépést tettünk az iskolaépítésben és minden feltételt megteremtet­tünk lényegesen nagyobb számú tanulók felvételére a középisko­lákba. Felhívta a figyelmet az iskolák nevelőmunkájának le­maradására. Felszólalása továb­bi részében elítélte az ideológiai vonalon megnyilvánuló általános jelenségeket, főleg a szocialista realizmus elleni irányzatokat. Ján Chodur elvtárs (žilinai kerület) felszólalásának tartal­mát a párt irányító munkájának kérdései a trstenai járásban, fő­ként a falvak szocializálásával összefüggő problémák képezték. A déli szünet előtt az utolsó felszólaló Miloš Krno elvtárs volt, aki a kultúra, főként az irodalom kérdéseivel foglalko­zott. • Délután Rudolf Strechaj elv­társ vezette a kongresszus tár­gyalását. A vitában felszólaló Karol Tamaškovič elvtárs (nyit­rai kerület) mezőgazdaságunk átépítésének problémáiról be­szélt. Peter Andel elvtárs (nyitrai kerület) a pártmunkával és a vasúti forgalom hatékonyságá­nak kérdéseivel foglalkozott. Július Šefránek elvtárs (bra­tislavai kerület) az SZKP XX. kongresszusának és a CSKP or­szágos konferenciájának követ­keztetéseiből kiindulva felszóla­lásában kiemelte az értelmiség és a főiskolák feladatait a szo­cializmus építésében. A kassai kerület küldötteinek javaslatára ezután berekesztet­ték a vitát, melyben 39 küldött szólalt fel. A szónoki emelvényre Vojtech Dubner elvtárs lépett, aki az el­nökség megbízásából értékelte a vitát. Megállapította, hogy a küldöttek nézetei megegyeznek és egyetértenek a párt fő irány­vonalával. Az elnökség erre való tekintettel eltekintett a záróbe­szédtől. Ezután Milan Rázus elvtárs előadta a mandátumbizottság jelentését és többek között be­jelentette, hogy a küldötteket a párt alapszabályzata értelmében választották meg, megbízatásu­kat felülvizsgálták és meg­állapították, hogy az SZLKP kongresszusa határozatképes. Ezután a szavazati és tanács­adó joggal bíró küldöttek rész­vételével a kongresszus megvá­lasztotta az SZLKP új Közpon­ti Bizottságát és a Központi Re­víziós Bizottságot. Szünet után Vojtech Daubner elvtárs irányította a kongresz­szus befejező tárgyalását. Pavol Dávid elvtárs, a választási bi­zottság elnöke közölte a kong­resszus résztvevőivel a válasz­tások eredményeit. A küldöttek egyöntetűen megválasztották az SZLKP új Központi Bizottságá­nak 70 tagját, 24 póttagját és az SZLKP Központi Revíziós Bi­zottságának 15 tagját. Pavol Majling elvtárs, a ja­vasló bizottság elnöke határo­zati javaslatot terjesztett a kongresszus elé az SZLKP KB tevékenységéről és a párt to­vábbi feladatairól tartott be­számolóval, valamint az SZLKP Központi Revíziós Bizottságá­nak beszámolójával kapcsolat­ban. A kongresszus egyhangú­lag jóváhagyta a beszámolókat. Ezután felolvasta az SZLKP kongresszusának Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságához intézett levelét. A jelenlévők hosszantartó vi­haros tapssal és a CSKP élteté­sével fogadták a levél tartal­mát. Ezzel kimerítették az SZLKP rendes kongresszusának napi­rendi pontjait. Vojtech Daub­ner elvtárs köszönetet mondott a CSKP KB küldöttségének a kongresszuson való részvételé­ért és ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kong­resszus minden szlovákiai kom­munistát lelkesedéssel tölt el a hazánk szocialista felépítésért folytatott harcban és munká­ban. A kongresszus résztvevői viharos tapssal és a CSKP él­tetésével fogadták Vojtech Daubner elvtárs zárószavait: „Éljen és tovább vezesse né­pünket tapasztalt vezérünk, Csehszlovákia Kommunista Pártja." A kongresszusi teremben felhangzott az Internacionálé, amelyet minden jelenlévő éne­kelt. Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa ezzel véget ért.

Next

/
Thumbnails
Contents