Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)
1957-04-29 / 118. szám, hétfő
Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa Mária Čepková elvtársnő felszólalása (Ban. Bystrica-i kerület) Čepková elvtársnő felszólalásában a nők közéleti és pártfunkciókba való megnyerésének néhány kérdésével foglalkozott, valam'nt a pártszerveknek és szervezeteknek a nők körében végzett munkáért viselt felelősségével. Hangsúlyozta, hogy a múlt választásokon arra számítottak, hogy a nemzeti bizottságok tagjai közül 33 százalék lesz nő, a valóságban azonban csak 21 százalékot sikerült megnyerni. Komoly fogyatékosság, hogy alapszervezeteink kevéssé foglalkoznak a nők pártunkba való felvételének kérdésével, jóllehet az aktívákon szüntelenül hangsúlyozzák, hogy befolyást kell gyakorolni nőinkre, át kell őket nevelni és meggyőzni. Ez nem könnyű dolog és e munkát gyakran megnehezíti az, hogy egyes elvtársak lebecsülik a nők pártba és a közéleti funkciókba való megnyerésének jelentőségét. Nem elégedhetünk meg azzal a kifogással — „nem tudom meggyőzni őt" — és azzal, hogy ezután abbahagyják erőfeszítéseiket. A nőknek a legfelelősségteljesebb és legnagyobb szakképzettséget megkövetelő tisztségbe való megnyerésénél számukra alkalmas feltételeket kell megteremteni, segíteni kell nehézségeik leküzdésében és higgyétek el, elvtársak, nőink nem okoznak csalódást, éppen úgy, mint nem okoztak csalódást azok, akik most a munka hősei, az új módszerek bevezetésének élenjáró harcosai stb. A nők körében végzett meggyőző munkánk előterében kell hogy álljon az a követelmény, hogy felemeljük a nők üzemekben, hivatalokban és főleg a mezőgazdaságban végzett munkájának színvonalát és elérjük, hogy a nők a szövetkezeti gondolat fejlesztésének élén álljanak. Čepková elvtársnő felszólalásának végén ifjúságunk következetes tudományos materialista nevelésének egyes kérdéseivel foglalkozott. Július Kanás elvtárs felszólalása (bratislavai kerület) Kanás elvtárs felszólalásában a bratislavai kerület pártszervezeteinek szociális összetételével foglalkozott. Az SZLKP 1955-ben tartott kongresszusa óta eltelt időszakban nem a pártfeladatoknak megfelelően vettek fel tagokat a pártba. E hibának oka abban keresendő, hogy a városi, járási és körzeti pártbizottságok lebecsülték a párttagok felvételének a szocializmus építési feladatai teljesítésével összefüggő jelentőségét. így pl. a trenčíni járásban, noha itt tavaly növekedett a párttagok és tagjelöltek száma, csökkent a munkások közül felvett tagok és tagjelöltek száma. Ezenkívül a járás üzemeiben és falvaiban vannak olyan pártszervezetek is, mint pl. a Stavoindustria üzemi pártszervezete, az adamovcei, kohanovcei. Veiké- és Male Stankovce-i falusi pártszervezetek és más szervezetek, melyek egész éven át egyetlen jelöltet sem vettek fel a pártba. A járási pártbizottság munkájának egyik fogyatékossága abban volt, hogy nem szabályozza a járás pártszervezeteinek szociális összetételét a második ötéves terv feladatainak megfelelően. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy pl. a kubrai Május 9. Gépművekben, mely a járás legfontosabb üzemei közé tartozik. a tagjelöltek felvétele nem céltudatosan a termelési problémák szemDontjából történik. Az a nézetünk, hogy a járási és körzeti pártbizottságoknak sokkal következetesebben kell foglalkozniok ezzel a kérdéssel és erre kell ösztökélni a Pártszervezeteket is. A dunaszerdahelyi és somórjai járások pl. igazolják, hogy a pártba való felvétel is megjavítható. A dunaszerdahelyi járásban a legutóbbi kongresszus óta 346 tagjelöltet vettek fel, akiknek 72 százaléka munkás és EFSZ-tag. Hasonló jó munkát végez a somorjai járás pártbizottsága is. Ügyel arra, hogy a párttagságra felkészülő példás dolgozókat, munkásokat és EFSZ-tagokat bekapcsolják a pártoktatásba. Meg kell jegyeznünk, hogy a kerület pártszervezeteinek fejlődése szakaszán mutatkozó fogyatékosságok mellett javult a helyzet és hogy állandóan növekszik a kerület pártszervezetei tagjainak száma. Kanás elvtárs felszólalása végén kiemelte a bratislavai kerület kommunistáinak és pártonkívüli dolgozóinak öntudatosságát és politikai fejlettségét, mely a magyar események idején megnyilvánult. A következőket mondotta: .Kerületünk pártszervezeteinek ereje a magyar események idején abban mutatkozott meg, hogy a párttagok általában nem inogtak meg, hanem mindegyikük áldozatkészen teljesítette feladatait és szem előtt tartotta a CSKP Központi Bizottságának utasításait. Különösen örvendetes az a tény, hogy ezekben a megrendítő időkben sem szűntek meg felvételüket kérni a pártba az elvtársak, sőt ellenkezőleg. Kerületünkben kb. 500 új tagjelölt lépett be a pártba a magyarországi események idején." Karol Dobiáš elvtárs felszólalása (nyitrai kerület) Bizonyára mindnyájan tudják, hogy a handlovai Nagy-bánya az előző évekhez hasonlóan az utóbbi két évben is komolyan lemaradt a szénfejtési terv teljesítésében. Bányánk 1955-ben 200 ezer tonna szénnel maradt adósa népgazdaságunknak. Ennek fő okai abban voltak, hogy a Nagy-bánya viszonyai konszolidálásának irányvonalát, melyet a miniszter utasítására valósítottunk meg, nem a handlovai bányászok és technikusok kellő részvételével dolgozták ki és ezért nem oldotta meg a Nagy-bánya igazi elvi problémáit. 1956 első negyedévében január kivételével minden intézkedés ellenére nem teljesítették a tervet. A műszaki dolgozók kollektívái akkor kezdeményező javaslatot tettek a Nagy-bánya problémáinak megoldására. A javaslat a bányamunka feltételeinek gyors megjavítására, a csillék beállításának és a kitermelt szén elszállításának gyors megjavítására irányult még a fejtési terv csökkentése árán is. A munkaerőhiány ellenére is szükségessé vált új fejtési területek gyors előkészítése, a földtani kutatás elmaradottságának kiküszöbölése és a feltételeknek megfelelően a vállalat megszervezésének megoldása. 1956 azért is nagy jelentőséggel bírt a Nagy-bánya számára, mert a párt kezdeményezésére első ízben kezdték meg a Nagy-bánya viszonyai igazi konszolidálásának megvalósítását. A vállalatvezetőség irányítási jogkörének az egyes szakaszokra való decentralizálása alapján átszervezték a vállalatot és az említett szakaszokat megfelelő műszaki adminisztratív apparátussal és megfelelő jogkörrel látták el. Annak eredményeképpen, hogy ezeket az intézkedéseket azután dolgozták ki, hogy bányászainkkal és műszakijainkkal a munkahelyeken, a pártszervezetekben, a szakszervezetben és az ifjúsági szövetségben tüzetesen megtárgyalták, ma már megállapíthatjuk, hogy sikeresen folyik bányánk viszonyainak konszolidálása. Ez év első negyedévében minden mutatószámban teljesítettük a tervet. A fejtési tervet 102,9 százalékra teljesítettük és terven felül 5608 tonna szenet termeltünk ki. A tárnanyitó előkészítő munkák tervét 104,4 százalékra teljesítettük és mintegy 200 méter hosszú folyosót hajtottunk, annak ellenére, hogy hiányt éreztünk az acélból készült aládúcoló szerkezetekben. Az egy személyre és műszakra eső átlagos teljesítmény a tervhez viszonyítva 6 százalékkal volt nagyobb. A munka termelékenységét ez év első negyedében 106,1 százalékra teljesítettük, egy munkás átlagkeresete pedig meghaladta a 101,3 százalékot. Emellett látnunk kell, hogy egy munkás eiső negyedévben elért havi átlagkeresete 21 koronával nagyobb mint 1956ban és 200 koronával nagyobb mint 1955-beh. Jelentős megtakarításokat értünk el az önköltségcsökkentésben. Minden tonna kitermelt szénen 6,76 koronát takarítottunk meg a tervhez viszonyítva, ami az elmúlt évek milliós veszteségeihez viszonyítva csupán az idei első negyedévben több mint 1 250 000 korona megtakarítást jelent. Noha 1957 első negyedévében aránylag szép eredményeket értünk el, nem elégedhetünk meg a fejtési tervnek április elejétől való teljesítésével, mert csak 94 százalékra teljesítjük a tervet és lemaradásunk mintegy 3000 tonnát tesz ki. A lemaradást az okozza, hogy nem tartják be kellőképpen a technológiai és munkafegyelmet, amit a gép- és villamosberendezések gyakori üzemzavara, a tárnaomlások gyakori esetei is bizonyítanak. Mindezt nagyobb gondossággal ki lehetne küszöbölni. Nem használjuk ki kellőképpen a munkaidőt. Ügy véljük, hogy jelenlegi áprilisi lemaradásunk onnan ered, hogy márciusban a vállalat pártszervezetétől kezdve a vállalatvezetöségig minden szakaszon önelégültek voltunk és feladatainkhoz mérten nem voltunk eléggé következetesek. A vállalat pártszervezete, a vállalat vezetősége és a szakszervezet e hibák kiküszöbölésére összpontosítja minden igyekezetét. Pártunk Központi Bizottsága februári ülésének határozataiból kiindulva értékeltük az általános helyzetet és megfelelő intézkedéseket foganatosítottunk főképp a gazdaságosság megjavítására. Nagy baj és igazán sok gondot okoz nekünk, a munkamulasztások nagy aránya, amely főként a bérelszámolás és az előlegfizetés napjaiban fokozódik és amelynek következménye az egyenlőtlen fejtés és a balesetek számának növekedése. Az utóbbi időben a megbetegedések száma is fokozódik és pedik márciushoz viszonyítva 8 százalékkal nagyobbodott. Az üzemi orvosokkal karöltve tett intézkedések, főként az elvtársi látogatások megszervezése folytán a megbetegedések szama szemmel láthatóan csökken és ebből láthatő, hogy ezzel a negatív jelenséggel iš el tudunk bánni. Elégtelenül folyik a munkaerő stabilizálása. Az első negyedévben 663 dolgozó lépett be a vállalatba, ugyanekkor azonban 603 eltávozott. Ebból láthatő, hogy noha nagy erőfeszítéssel szervezzük a munkaerőtoborzást, ami több millió koronánkba kerül, a kívánt eredmények nem mutatkoznak meg a munkaerők állandósodáséban. Az a nézetünk, hogy más formákat keli keresnünk ennek biztosítására. Az a véleményem, hogy ha a munkaerőtoborzásra fordított pénzt a családi házak egyéni építésének kedvezményessé tételére fordítanánk, jobb eredményeket érnénk el. Ezt azért is gondolom, mert járásunkban nagy lakásépítkezés folyik, de mégis kevés a lakások száma. Jó lenne, ha a Megbízottak Testülete is foglalkozna ezzel a kérdéssel és intézkedéseket foganatosítana. Másrészt fontos volna, hogy pártszervezeteink is még többet és következetesebben törődjenek a munkaerők állandósításának problémáival is. Elvtársak, megállapíthatjuk, hogy vállalatunk pártbizottsága, valamint a párt alapszervezetei, a szakszervezet és a CSISZ szervezetei is részesek az ez év első negyedében elért sikerekben és a jelenlegi fogyatékosságokban is. A párt vezető szerepének érvényesítése és főként a vállalat pártbizottsága ellenőrzési jogának érvényesítése lényegesen megjavult. Az alapszervezetekben ugyan megkövetelik, hogy az egyes szakaszok vezetői jelentéseket tegyenek, azonban nem tudják teljesen mozgósítani a kommunistákat és pártonkívülieket a határozatok teljesítésére. Hiányzik a hatékony ellenőrzés. A párt vezető szerepe a tömegszervezetekben sem érvényesül kellőképpen és az alapszervezetek gyakran helyettesítik a szakszervezeteket. Ezért a vállalat pártszervezetének bizottsága a szakszervezetben dolgozó kommunistákat feladataik következetesebb teljesítésére ösztönzi, főként a termelési értekezletek színvonalának emelésében, ahol a legnagyobb fogyatékosságok merülnek fel, és a szocialista munkaverseny szervezésében. Az alapszervezeteket arra készteti, hogy rendszeresen értékeljék ki az FSZM műhelybizottságaiban működő kommunisták munkáját. A szakszervezetekben dolgozó kommunistákat arra serkentjük, hogy szilárdan karolják fel a szocialista munkaverseny fellendítését, főként a Béke-bányában, továbbá a vállalaton belüli versenyt és olyan színvonalra emeljék, mint amilyet januárban és februárban ért el. Igaz az is, hogy nem minden alapszervezet bizottsága fejt ki megfelelő színvonalú tevékenységet. A vállalat pártbizottsága az alapszervezeteiknek nyújtandó hatékony segítség kérdését a vállalat legjobb és legtehetségesebb párttagjai között kiválasztott aktíva közreműködésével fogja megoldani. Az aktívával karöltve fogjuk biztosítani a bizottságok és taggyűlések színvonala emelését úgy, hogy a pártmunka feladataink színvonalán álljon és aktivizáljunk minden kommunistát. Tanulva a múlt és a jelen hibáiból, mi, a Nagy-bánya kommunistái magunk előtt látjuk további előrehaladásunknak, viszonyaink további konszolidálódásának, a szénfejtés önköltségcsökkentése mellett történő további fokozódásának távlatait, ha alapszervezeteink közvetítésével továbbra is gondosan biztosítjuk a párt vezető szerepét, ha hallgatunk bányászaink és technikusaink szavára és levonjuk belőlük következtetéseinket, helyesen fogjuk irányítani őket, nem akad komolyabb probléma, amely akadályozná a terv teljesítését. Bányászainkét és műszakijainkat szilárd elszántság hatja át, hogy teljesítik az állami terv feladatait és felkészítik a Nagy-bányát a további feladatok teljesítésére, melyeket köztársaságunk tüzelőanyag mérlegének mai helyzete megkövetel. Jozef Pustulka elvtárs felszólalása (bratislavai kerület) Pustulka elvtárs felszólalásában elsősorban azt emelte ki, hogy az állami gazdaságok egyik fő feladata szemléletesen megmutatni a nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyeit és példát mutatni abban, hogy többet és olcsóbban lehet termelni, mint az egyéni kisüzemi termelésben. Beszélt a Piešťany Állami Gazdaság eredményeiről és különösen hangsúlyozta, hogy a Piešťany Állami Gazdaság a tehenek tejhozamában az idén első helyen áll köztársaságunkban. Ezután beszámolt az állami gazdaságnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából tett felajánlásairól: 132 980 literrel több tejet, 63 521 kg-mai több sertéshúst, 12.314 kg-mal ,több harhahúst és 111 vagonnal több cukorrépát, továbbá jelentős mennyiségű egyéb mezőgazdasági terményt termel. Határozottan jó eredmények ezek, de fontos, hogy nem csak Piešťanyban, hanem a köztársaság minden gazdaságában hasonló sikereket érjenek el. o Pustulka elvtárs ezután az állami gazdaságok káderpolitikájának egyes hibáiról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az állami gazdaságoknak politikailag és szakmailag fejlett káderekre van szükségük. Rámutatott továbbá arra, hogy nem fordítottak kellő gondot az állami gazdaságok lakásproblémáinak megoldására. Az állami gazdaságok lakásaiban még mindig olyan egyének laknak, akik nem dolgoznak az állami gazdaságban. Ez akadály azoknak felvételében, akik az állami gazdaságban szeretnének dolgozni. Ha az állami gazdaságok jobb káderekkel fognak rendelkezni, bizonyára jobb eredményeket is fognak elérni és ezért várható, hogy a második ötéves tervet négy és fél év alatt teljesítjük. El kell érnünk, hogy az állami gazdaságok minden egyes kommunistája tudatosítsa, hogy kötelességük megszüntetni a még mindig jelentős terményveszteségek okait. A Piešťanyi Állami Gazdaság kommunista dolgozói nem elégednek meg az elért sikerekkel, hanem a szakszervezettel karöltve törekedni fognak munkájuk megjavítására. A gazdaság pártszervezete intézkedéseket foganatosított a cukorrépa hektárhozamának növelésére, főként i 190 hektár föld mesterséges öntözésével és két duzzasztógát és hat öntözőberendezés építésével. Rudolf 1\ linka elvtárs felszólalása (Banská Bystrica-i kerület) A pártunk országos konferenciáján kitűzött feladatok teljesítése járásunkban is éreztette hatását. A mezőgazdasági földek gondozásával, a mezőgazdasági munkálatok idejekorán való elvégzésével jobb eredményeket értünk el a marhahús begyűjtésében és abban, hogy az idén három EFSZ-t alapítottunk, melyek 1191 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak. Járásunknak nyolc III. típusu EFSZ-e van, amelyekbe 205 mezőgazdasági üzem tömörült, 406 taggal. Az egyszéges földművesszövetkezetek közösen 2185 hektár mezőgazdasági földterületet művelnek meg, tehát a járás egész mezőgazdasági földterületének 6 százalékát. A többi földterületen a magánszektor van túlsúlybah. A második ötéves terv második évében el kell érnünk a szövetkezeti gazdálkodás 50 százalékos arányát, ami azt jelenti, hogy 16 415 hektár földdel rendelkező 5074 egyénileg gazdálkodó parasztot kell megnyernünk a szövetkezeti gazdálkodás gondolatának. Felmerül a kérdés, hogyan oldjuk meg a breznói járásnak ezt a bonyolult gazdasági problémáját, mivel a járás túlnyomó többsége nem a mezőgazdaságban, hanem más foglalkozási ágakban van létfontosságúan érdekelve és a föld csupán mellékjövedelem forrását jelenti családtagjaiknak. A breznói járásban minden feltétel megvan az EFSZ-ek alakítására, csak helyes alapokon kell megalakítanunk az EFSZ-eket. Elsősorban az állattenyésztési termelést kell szorgalmaznunk. Az eddigi eredmények azt mutatták, hogy az állattenyésztési termelésből sokkal több jövedelem származhat. Ki kell használnunk a mezőgazdasági terület kétharmad részét képező rétek és legelők gazdagságát. A hegyvidékeken az EFSZ-ek alapításakor a kutató munkatársak segítsenek a megfelelő gépek beszerzésében. Zilinka elvtárs felszólalása további részében bírálta a kézikaszák rossz minőségét. Egyúttal kiemelte annak fontosságát, hogy jobban lássák el a gép- és traktorállomásokat a hegyvidéken végzendő munka feltételeihez alkalmazkodó gépparkkal. Rámutatott annak szükségére is, hogy járásuk magasabb lóheremag adagokat kapjon, mivel az állattenyésztési termelés szorgalmazása megköveteli az évelő takarmányfélék termőterületének kibővítését. Járásunkban — folytatta Zilinka elvtárs — problémát jelent legelőink trágyázása is. Nehéz a trágyaszállítás és költségei elviselhetetlenek. Fontolóra kell vennünk a legelők áliami támogatással repülőgépek segítségével való trágyázását. A szövetkezeti gondolat, habár lassan, de járásunkban is utat tör magának, amit az 1956-ban elért egyes gazdasági eredmények is igazolnak. 1956-ban a piaci bevételek 1955höz viszonyítva 51,2 százalékkal voltak nagyobbak. Ennek hatása a munkaegység értékében is megmutatkozott: átlagos értéke 21,84 korona volt és értéke 1955-höz viszonyít va 4,13 koronával növekedett. De még mindig keveset tettünk. Az EFSZ-ek alapításában járásunkban mutatkozó nehézségek fő okát az elégtelen pártpolitikai agitációs munkában kell látnunk. Meg kell azonban mondanunk, hogy az üzemekben az FSZM-ok és a vállalatok vezetőségeinek is fokozottabban kell kivenniök részüket e munkából. Szeretnék rámutatni még egy problémára. Ez járásunk fakitermelése. Túl • ságosan magasnak tűnik. Tudom, hogy fakivitelünk sokat jelent népgazdaságunk számára. Nem tudom azonban, kibírjuk-e még sokáig a fakitermelés ilyen fokú ütemét. Zilinka elvtárs a továbbiakban bírálta az erdőirtások beültetésében mutatkozó hibákat, a fakitermelés elégtelen gépesítését. Különösen bírálta az erdei munkásokról való elégtelen gondoskodást. Nincs rendes védőruházatuk és lábbelijük, gyakran nem megfelelő helyen szállásolják el őket, sőt elhanyagolják azt is, ami nagyon fontos: kulturális és politikai életüket munkájuk mellett.