Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-28 / 117. szám, vasárnap

Ä. I. Mikojan befejezte ausztriai útját Bécs (ČTK) — A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, aki állami látogatáson Ausztriában tartózkodott, befejezte kétnapos ausztriai útját, április 26-án az esti órákban kíséretével visszatért Bécsbe. A szovjet vendégek péntek reggel Salzburgból útra keltek a sóbányák vidékére. A küldöttség délben Lipzbe, Felső-Ausztria fővárosába érkezett, . ahol a szovjet vendégeket a felsőausztriai tartományi kormány és Linz város vezetői fogadták. A. I. Mikojan a délutáni órákban a linzi „VÖEST" államosított üzemekbe látogatott. Hitzinger mérnök, az üzem vezérigazgatója meleg szavakkal üdvözölte A. I. Mikojant és hangsúlyozta, hogy a „V^EST"-vállalatnak elsőrangú érdeke a Szovjetunió és Ausztria közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése. S. G. Lapin, a Szovjetunió ausztriai nagykövete pénteken este fogadást rendezett A. I. Mikojan tiszteletére. A fogadáson részt vettek az osztrák kormány tagjai Julius Raab mérnök, szövetségi kancellárral az élen. Az NDK népi kamarája jóváhagyta az 1957. évi tervet A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája pénteken tárgyalta az 1957. évi népgazdasági tervet. 1957-ben az ipari termelés a terv szerint további 6 százalékkal emelkedik. A beruházások terjedelme az 1956. év 9,2 milliárd márkájáról 10,4 milliárd márkára nő. A terv széleskörű lakásépítést irányoz elő, 1956. évhez viszonyítva a lakásépítés beruházásai 62 százalékkal növekednek. A külkereskedelem terjedelme további 24 százalékkal fokozódik. A képviselők többórás vita után egyhangúlag jóváhagyták az 1957. évi népgazdasági terv törvényjavaslatát. Finnországban tart a kormányválság Helsinki (ČTK) — A finn sajtóiroda közlése szerint a parlament és a parlamenti csoportok elnökei tanácskozásokat folytattak a köztársaság elnökével a kormány lemondásával bekövetkezett kormányválság okairól. A kormány megalakításának kérdése nyílt marad, tekintettel arra, hogy a szociáldemokrata párt parlamenti csoportjának képviselői megkérték az elnököt, halassza el- a kérdésre a végleges választ május 3-ig, amikor összeül a párt új végrehajtó bizottsága. A F'.JI Népi Demokratikus Szövetségének képviselői kijelentették, határozottan állást foglalnak az ellen, hogy hivatalnok- vagy más reakciós kormányt alakítsanak. Parlamenti csoportjuk azt javasolja, hogy a parlamenti többség kormányát kell megalakítani, amely a munkásokat és a kisparasztokat támogatja. A nemzetközi együttműködés— korunk követelménye Az amerikai sajtó a Szovjetunió és az US.\ kapcsolatairól Washington (ČTK) — Egyes amerikai lapok az utóbbi időben állást foglalnak oly értelemben, hogy kívánatos volna tárgyalni a Szovjetunióval a nemzetközi kapcsolatok rendezéséről. Az amerikai közélet több kimagasló képviselője főképpen „a hidegháború" beszüntetésére és a Szovjetunióval való együttműködésre szólít fel a gazdaságilag elmaradott országok támogatásának keretében. Az amerikai közvélemény jelentős része valószínűleg tudatában van azon politika veszedelmes következményeinek, amely az USA-t a háború küszöbére sodorja. Az USA-ban egyre gyakrabban hangzanak el olyan vélemények, hogy a Szovjetunió részvétele nélkül nem lehet megoldani az alapvető nemzetközi kérdéseket. Így például a közel-keleti helyzetről a Progressive folyóirat azt írja, hogy egyre éleződni fog, ha a nyugati hatalmak nem hagyják abba mesterkedésüket e térségen, és nem szüntetik be a fegyverszállításokat. E terület békéjének biztosítása csakis a Szovjetunióval folytatott tárgyalások és a szovjet kormány által közölt program hat pontja alapján történő egyezmény útján érhető el, — állapítja meg a lap. A Nation véleménye szerint az USAnak abba kell hagynia a béke logikájának a fegyverek logikájával való pótlását. Az USA külpolitikáját bírálja a Virginia quaterly R«viero, amely utolsó számában „Nemzetközi együttműködés — korunk követelménye" c. közölt cikket. A lap határozottan követeli, hogy alaposan vizsgálják felül az USA New York-i tu ósításunk: A VI. flotta fenyegeti az arabok függetlenségét A gyakorlat igazolja Eisenhower doktrínájának i^azi lényegát • C

! sütörtök este. Véget értek a New York-i televíziós állomások hírei. A közvetítés fő pontját mindenütt a VI. amerikai flotta képei képezték, amelynek hajói a legnagyobb gyorsasággal haladnak Franciaország és Olaszország partjaitól Kelet felé. Az azonnali kihajózásra szóló parancs olyan hirtelenül és váratlanul érkezett, hogy a hajók legénységének egy része nem is térhetett vissza a hajóra és a szárazfölden maradt. Ennek a szokatlan sietségnek oka állítólag a Jordániát fenyegető „nemzetközi kommunizmus" veszedelme. A VI. flottának az amerikai kongresszus által megszavazott Eisenhower-doktrina keretén belül kell esetleg beavatkozni. Az igazság az, hogy talán senki sem várta, hogy az Eisenhower-doktrina valódi küldetéséről szóló szavak olyan hamar és olyan világosan nyernek igazolást a gyakorlatban. Nyíltan fenyegeti Jordánia és azon szomszédos országok népét, amelyek az Eisenhower doktrinát elutasítják. Arra, hogy a több ezer főt számláló hadihajók egész sora mozgásba jöjjön, elég volt, hogy Jordánia lakossága állást foglalt országa árubabocsátása ellen, függetlensége védelmére, az Eisenhower-doktrina ellen. ami mellett megnyerte egyes szomszédos államok népének rokonszenvét. A New York Wordl Telegram and Sun esti lap megírta, hogy a flotta, amelyhez a legkorszerűbben felszerelt Forrestal repülőgépanyahajó is tartozik, nagyszerűen van felszerelve, beleértve az irányítható lökhajtásos lövedékeket is. Feltételezi, hogy a lövedékeket atomtöltéssel látták el. Általánosan ismert tény, hogy Jordánia nem határos egy „kommunista" országgal sem. Az állítólagos „kommunista veszedelmet" egyébként a KözépKelettel kapcsolatban senki sem veszi komolyan. W. Lippmann, a New York Herald Tribúne lap szemleírója európai útján pl. a következőket írta: „Nem találkoztam senkivel, aki azt gondolná, hogy a Szovjetunió háborút tervezne, vagy háborúra készülne. Ezen okból az ún. Eisenhower-doktrínát zavart bizalmatlansággal fogadják. Egyesek azt hiszik, hogy az elnök és mr. Dulles egy valótlan világban élnek, olyan veszedelmet szimatolnak, amely valószínűleg nem következik be, és nem foglalkoznak valóban létező veszedelmekkel. Mások azt hiszik, hogy valami nagyon mély az, amit szem előtt tartanak, annyira mély, hogy senki sem érti meg". Mit lehet annyira mélynek tartani? Az amerikai hallgatók számára tartott esti televíziós tudósítás az első helyen a következőket közvetítette: Magában Jordániában nincs kőolaj, azonban ez Irak és Szaud Arábia közvetlen közelében fekvő ország, amely államokban az amerikai társaságok nagy forrásokkal rendelkeznek. Igazolást nyert, kinek volt igaza. Azoknak-e, akik kezdettől fogva azt tartották, hogy „a kőolaj doktrína" a nemzetek leigázására és a kőolajforrások birtoklására irányul, vagy azoknak, akik az Eisenhower-doktrinát a KözépKelet országai szabadsága és függetlensége biztosítékának hirdették? Most mindenki tudhatja azt is, az USA miért utasítja el rendszeresen a Szovjetuniónak arra irányuló javaslatait, hogy közösen mondjanak le az erőszaknak, mint Közép-Kelet problémái megoldása eszközének alkalmazásáról. A Közép-Kelet térségének több államában a kormányok azon gondolkodnak, vajon elfogadják-e az Eisenhower-doktrinát. A Forrestal repülőgépanyahajó és a VI. flotta más hajóinak atomfegyvere minden függő kérdésre megadja a kellő választ. Pŕemysl Tvaroch Washingtonban április 25-én sajtóértekezletet tartottak, amelyen Lincoln White, a külügyminisztérium képviselője nyilatkozott. White elismerte, hogy a VI. amerikai flotta földközitengeri útja szorosan összefügg az USA-nak Jordánia ügyeibe való beavatkozási terveivel. Azt állította, hogy az USA akcióit az amerikai kongresszusnak a Közép-Keletről szóló határozata értelmében foganatosítják, amely határozatban, mint ismeretes, az Eisenhowerdoktrinát magyarázzák. Azonban nem volt hajlandó megnevezni azt az országot vagy területet, ahonnan Jordániát az ún. „kommunista veszedelem" fenyegeti. Amikor az egyik újságíró megkérdezte, annyit jelent-e a mostani nyilatkozat, hogy az Eisenhower-doktrina már létezik, White azt válaszolta: „Igen, az Eisenhower-doktrina már érvényben van". külpolitikáját. Rámutat arra, hogy feltétlenül szükséges a Szovjetunióval való tanácskozás és együttműködés a nemzetközi fő problémák megoldására. A Szovjetunió és Kína hatalmának növekedése és megszilárdulása megköveteli a nyugati országok e két országgal szemben folytatott politikájának teljes revízióját. A lap egyben követeli, hogy szüntessék meg a katonai csoportosulásokat, tömböket és szövetségeket. A jelenkor követelménye a nemzetközi együttműködés és a kereskedelem fejlesztése a világfeszültság enyhítése érdekében. A lap kiemeli a négy nagyhatalom vezetői genfi értekezletének pozitív eredményeit. Az értekezleten elért eredmények annál fontosabbak, mert az értekezletet megtartották az USA sajtójának, rádiójának televíziójának, és az USA külügyminisztériuma több képviselőjének erős ellenzése dacára is. Az amerikai közélet és más országok közvéleményének növekvő nyomása visszavonulásra kényszeríti az amerikaiakat. Nem hiába volt kénytelen J. F. Dulles a legutóbbi sajtóértekezleten a Szovjetunióval való tárgyalásokra vonatkozó kérdésre kijelenteni, hogy az USA „szívesen fogadná e tárqvalásokat."" Mikor azonban Dulles, aki Lipmannak, a New York Herald Tribúne szemleírójának nézete szerint a háború küszöbén ingadozó politikát folytat és nem reális világban él, a Szovjetunióval való tárgyalásokról beszél, már előre olyan feltételeket szabott, amelyek e tárgyalások meggátlására irányuló kísérleteknek nevezhetők. Dulles az amerikai politikusok és imperialisták azon csoportjához tartozik, amelyet Amerika volt indiai nagykövete „a hidegháború terjesztői és fokozói ügyvédjeinek" nevezett. Görögország aggódik a nyugat-európai gazdasági fejlemények miatt Athén (ČTK) — A hat nyugat-európai ország ún. „közös piacának" és a „szabad kereskedelem" bevezetésének megteremtésére irányuló tervek a görög politikai és gazdasági körök egyre növekvő nyugtalanságát váltják ki. Görögországnak a szabad kereskedelem övezetére vonatkozó álláspontjával foglalkozott Pál király április 26-án, az athéni kereskedelmi akadémián elhangzott beszédében. Rámutatott arra, hogy Görögország részvétele a szabad kereskedelem övezetében veszélyeztetné a görögországi ipari termelés további fejlődését, mert a görögországi háziipar nem képes versenyezni a magasan fejlett kapitalista országok iparával. | Mtiäny sorban f CSEHSZLOVÁKIA ipari kiállítása, amelyet Bukarestben rriájus 9-től május 30-ig tartanak, áttekintést nyújt majd Csehszlovákia ipari termeléséről, kiviteli lehetőségeiről, különös tekintettel a román népgazdaság szükségleteire. A kiállítás súlypontja a gépipar lesz, azonban nem hanyagolják el az ipar egyéb ágazatait sem, főképp a közszükségleti cikkek termelésének bemutatását. (ČTK) AZ OLASZ KOMMUNISTA PÄRT szicíliai területi szervezetének III. értekezletén Girolamo li Causi, területi párttitkár „Szicília önkormányzatáért Olaszországnak a szocializálás felé vezető útján" címmel tartott beszámolót. (ČTK) A ROMÄN NÉPKÖZTÁRSASÁG nagy népi gyűlésének küldöttsége a népi képviselők összkínai gyűlése állandó bizottságának meghívására Konstantin Pirvulescunak, a Nemzetgyűlés elnökének vezetésével a Kínai Népköztársaságba utazott. (ČTK) NORVÉGIA madridi nagykövete a spanyol külügyminisztériumnak átadta a norvéq kormány ieayzékét. amelyben közli, hogy Halvart Lange norvég külügyminiszter kormánya határozatának alapján kijélentette, hogy Norvégia vétőjoggal fog élni az ellen, hogy Spanyolországot felvegyék a NATO-ba. (ČTK) A szuezi kérdés újra a Biztonsági Tanács előtt Már csak Franciaország bojkottálja a Szuezi-csatornát Április 26-án a délutáni órákban New Yorkban összeült a Biztonsági Tanács, hogy az USA kérésére ismét a szuezi kérdésről tárgyaljon. A tanácskozás alapját az április 24-i egyiptomi memorandum képezi, amely a Szuezi-csatornán hajózásra vonatkozik, valamint Lodge amerikai küldött beszéde, aki az ülésen kifogásokat emelt ugyan a memorandum ellen, azonban nem követelte, hogy a Biztonsági Tanács új határozatot hozzon. Az egyiptomi kormánynak a Szuezicsatornán hajózásra vonatkozó április 24-i memoranduma Nyugaton élénk visszhangot keltett. A kairói sajtó a memorandumot Egyiptom „utolsó szavának" tartja a csatorna jogi igazgatásának kérdésében. A memorandumban az egyiptomi kormány — amint ismeretes — „az 1888. évi konstantinápolyi konvenció határozatainak keretében" valamennyi állam hajóinak biztosítja a szabpd hajózást, nem változtat azonban semmit az eddigi illetékfizetés gyakorlatában, amelynek megváltoztatására szükséges a csatornát használók jóváhagyása. A memorandum a bruttó bevétel 25 százalékát irányozza elő a csatorna karbantartására és technikai fejlesztésére. Egyiptom egyetért a csatorna igazgatósága és használói közötti konzultatív együttműködéssel, valamint vitás kérdések esetén az egyeztető eljárással. A memorandum engedményeket tartalmaz Nyugat irányában, különösen az egyiptomi igazgatóság együttműködésének kérdésében az idegen használókkal. Ezek az engedmények a lehetőség határáig mennek, anélkül azonban, hogy veszélyeztetnék Egyiptomnak a csatorna feletti szuverenitását. Egyiptomnak ésszerű megegyezésre való törekvéseit elismerik még egyes nyugati hírügynökségek is. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az, aki a Szuezi-csatorna kérdésében nem törekszik más célra és érdekre, mint a szabad és biztonságos közlekedés biztosítására, ésszerű illetékek és Egyiptom szuverén jogainak tiszteletben tartása mellett, nem tehet ellenvetést a jelenlegi egyiptomi javaslat ellen. E javaslat magán viseli az elhúzódó szuezi probléma végleges felszámolására irányuló igazságos törekvés jegyét. A nyugati hatalmaknak azonban még sincsen ínyükre az egyiptomi memorandum. Amint a sajtó híreiből kitűnik, Washington, London és Párizs a memorandumot „egyoldalúnak", „ki nem elégítőnek" minősítik és visszautasítják. És mivelhogy állítólag eUentétben áll a Biztonsági Tanácsnak a szuezi kérdés megoldására vonatkozó hat elvével (habár a memorandum éppen rájuk támaszkodik), kikényszerítették az ügy újabb megtárgyalását e világszervezet előtt A nyugati hatalmak helyzete azonban már nem olyan szilárd, mint azelőtt és főképp abban tér el, hogy már nem élvezi a Nyugat a többi csatornát használó országoknak széleskörű támogatását. Egyenesen feltűnő az ún. csatornát használók többségének szokatlan hallgatása a nyugati hatalmak mesterséges kifogásai tekintetében. A csatorna megnyitásáig Egyiptommal szemben állt a Szuezi-csatorna nyugati használóinak egységes arcvonala. A hajózás megnyitása óta ez a front fokozatosan felbomlott. A Szuezi-csatorna bojkottja mellett végül nyíltan csupán az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya foglalt állást. Azonban a múlt héten Washington és London is kénytelen volt engedni saját hajózási vállalatai követelésének, amelyek nem voltak hajlandók drágán körülhajózni Afrikát, és joggal félnek olyan országok versengésétől, amelyek nem vesznek részt Szuez bojkottjában. És így a brit és amerikai hajók ugyancsak áthaladnak Szuezen kormányköreik hallgatólagos beleegyezésével, amelyek azt tanácsolták, hogy az illetékek fizetésénél legalább formálisan tiltakozzanak az ellen, hogy azokat közvetlenül Egyiptomnak fizessék. A bojkottot Franciaország már csak maga folytatja. „Az országok többsége hajózási társaságainak kapitulációját Egyiptom követelményei előtt nem lehet már leplezni — vallotta be keserűen a francia Franc-Tireur. — A vereség teljes, mert a csatornát használók többségének haj n, beleértve az angolokat és amerikaiakat is, — használják a csatornát és Egyiptomnak fizetik a díjakat. Minden elveszett... Azon bizonytalan kísérleteken kívül, hogy Egyiptomot szövetségeseitől elszigeteljék, nincs már semmi mód, hogyan gyakorolhassanak nyomást Nasszerre. Egyiptom elnöke megnyerte a szuezi csatát." Ebben a helyzetben a szuezi kérdésnek a Biztonsági Tanácsban való megtárgyalásának már nem sok értéke van. A csatorna teljes üzeme, melyen naponta zavartalanul áthaladnak a francia hajókat kivéve minden állam hajói, mind jobban azt igazolja, hogy ma a szuezi kérdés már nem világméretű ügy, hanem legfeljebb három nagyhatalom és Egyiptom vitás kérdése. A nyugati nagyhatalmak makacsul kísérleteznek, hogy a szuezi kérdést mesterségesen a lehető legtovább hagyják nyíltnak és azt a hidegháború eszközeként használják, hogy kierőszakolják Egyiptom Nyugatra kedvezőtlen politikájának revízióját. A. V. Egyiptom-ellenes provokáció a Biztonsági Tanácsbar New York (ČTK) — Lodgenak, az USA képviselőjének beszéde után Omar Lufti, egyiptomi küldött rámutatott arra, hogy a Szuezi-csatorna már ismét megnyílt és hangsúlyozta, hogy Egyiptomot mindig a nemzetközi szabad hajózás elve vezérelte. Egyiptom képviselője a továbbiakban emlékeztetett az egyiptomi kormány nemrégen kiadott deklarációjának főbb határozataira és rámutatott arra, hogy ez a deklaráció teljes összhangban van az 1888. évi nemzetközi konvencióval és a Biztonsági Tanának 1956. évi október 13-iki határozatával. A deklaráció nemzetközi okmány és ezért az egyiptomi kormány azt kívánja, hogy beiktassák az ENSZben. George Picot francia küldött részletesen elemezte az egyiptomi deklarációt és igyekezett kétséget keltuni ez okmány egész szövegezése és minden szava ellen. A deklaráció hiányosságát a francia küldött abban látja, hogy ez az okmány az ő nézet" szerint elsősorban Egyiptomnak a csatorna felett gyakorolt szuverenitása biztosítására irányul. Romulo fülöpszigeti küldött hangsúlyozta, hogy az egyiptomi kormán> deklarációja a helyes úton tett lépést jelent előre. Urrutia, Kolumbia képviselője kijelentette, hogy az egyiptomi deklarációt a megfelelő eljárások után nemzetközileg kötelezőnek kell elismerni és nemzetközi okmányképp a nemzet közi bíróság elé terjeszteni, amelyniA a nézete jogilag kötelező lesz. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának felhívása A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága a pártszervek útján felszólította a párt valamennyi tagját, kezdjenek határozott és kérlelhetetlen harcot a nacionalizmus, a sovinizmus és a faji elmélet megnyilvánulásai ellen. Pártunknak határozottan küzdenie kell a nemzeti egyenjogúság elvének teljes betartásáért, amely elvet a népi Lengyelországban az alkotmány biztosítja — hangzik a felhívásban. — A Lengyel Népköztársaság állampolgárainak — nemzetiségi, faji és vállá si megkülönböztetés nélkül — egyenlő jogaik vannak. Ezen elv megsértését büntetik. A pártnak hasonlóképpen határozottan síkra kell szállnia az antiszemitizmus megnyilvánulásai ellen. A Lengyel Egyesült Munkáspárt KÖ7 ponti Bizottsága felhívásában rámut • arra, hogy a pártban nincs és nem i lehet hely olyan emberek számára, ak ' nacionalista, soviniszta és faji megk" lönböztetési elveket terjesztenek. A magyar bányászok fokozzák a széntermelést Budapest (ČTK) — A magyar bányászok ez év áprilisának első két dekádjában naponta 67 396 tonna szenet fejtettek, holott a múlt év decemberében a napi termelés még csak 14 730 tonnát tett ki. A felszíni bányákban ugyanazon idő alatt az átlagos napi termelés 2700 tonnáról 4000 tonnára emelkedett. 1957 első negyedévében a magyar bányákban elérték az ellenforradalom előtti színvonal 81 százalékát és a termelés egyre fokozódik. Sztrájkolnak a 'apán bányászó!: Tokio (ČTK) — A japán rádió köz lése szerint április 27-én a Micui társaság hat szénbányájának 47 000 bányásza Kiu-Siu és Hokkaido szigeteken 24 órás sztrájkot kezdet A sztrájkolók követelik a munkaszerződések revízióját. CJ SZÖ " 1957. április 28. (Folytatás a 3. oldalon.)