Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-27 / 116. szám, szombat

Ä. I. Mikojan megtekintette Ausztria lsgnagyobb vízieröművét Salzburg (ČTK) A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, aki állami látogatáson Ausztriában tartózkodik, Waldbrunnen osztrák közlekedésügyi és energetikai miniszter kíséretében megtekintette Ausztria legnagyobb vízierőmüvét Kaprunban, a Hohe Tauern hegységben. Mikojan elvtárs a déli szünetben a vízierőmű munkásáivá^ beszélgetett, majd az újságírók számos kérdésére válaszolt a szovjet leszerelési javaslatokkal, valamint a szovjet-osztrák kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatban. Kaprunból A. I. Mikojan kíséretével Zell am See-be, majd innen Salzburgba utazott, ahol a szovjet vendégeket a tartományi kormány és Salzburg város képviselői fogadták. Richardsot visszahívták közép-keleti útjáról Washington (ČTK) — Richardsot, Eisenhower elnök külön megbízottját, aki a Közép-Kelet országait látogatva ezek kormányát igyekszik megnyerni az ún. Eisenhower-doktrina számára, az amerikai kormány április 25-én „átmenetileg" visszahívta útjáról. Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint Richards május 2-án és 3-án Dulles amerikai államtitkárral fog tárgyalni, aki az Északatlanti Tömb tanácsának bonni ülésére érkezik. Gyümölciöző kapcsolatok Csehszlovákia és az ázsiai népi demokratikus országok között V. Dávid interjúja a Wovoje Vremja folyóirattal LEMONDOTTA F NN KORMÁNY Fagerholm finn miniszterelnök április 25-én közölte Kekkonen elnökkel, hogy kormánya beadja lemondását. Az elnök a kormány lemondását elfogadta. A kormányválság a szociáldemokrata párt jobboldali szárnya a párt rendkívüli kongresszusán bekövetkezett győzelmének következménye, ami Väinö Tammernek a párt elnökévé választásában nyilvánult meg. Az eddigi kormány mind a hat szociáldemokrata tagja Szkog eddigi pártelnök és nemzetvédelmi miniszter baloldali szárnyának híve. A szociáldemokrata pártban bekövetkezett helyzettel kapcsolatban Fagerholm miniszterelnök a kormány e hat tagjának helyzetét „tarthatatlannak" minősítette. A finn sajtó kommentárjai Tammernek a szociáldemokrata párt elnökévé való választásával kapcsolatban már előre arra mutattak, hogy e lépésnek messzemenő következményei lesznek. A Kan San Uutiset Tammert „bel- és külpolitikai veszélynek" nevezi. Egyes lapok felvetik a szociáldemokrata párt kettészakadásának lehetőségét is. A Novoje Vremja szovjet lap április 25-1 számában közölte tudósítójának beszélgetését Václav Dávid csehszlovák külügyminiszterrel. Dávid elvtárs legelőször arról a mély benyomásról beszélt, amelyet rája a csehszlovák kormányküldöttség kínai, vietnami, koreai és mongóliai útja tett. Ezután rámutatott arra, milyen eredményesen fejlődik Csehszlovákia politikai, gazdasági és kulturális együttműködése ezekkel az országokkal. A Csehszlovák Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti áruforgalom 1950-től 1956-ig csaknem ötszörösére emelkedett. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok mindkét félre előnyösek. A Csehszlovák Köztársaság és a Koreai Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatnak és együttműködésnek különösen gazdasági téren rövid, de gazdag története van. 1955 óta eredményesen fejlődnek a gazdasági kapcsolatok a Csehszlovák Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között. E kapcsolatok további kibővítésére megvannak az előfeltételek, mert a két ország nemzetgazdasága megfelelő módon kiegészíti egymást. A csehszlovák-mongol kapcsolatok kibontakozását nagy mértékben előmozdította a közvetlen diplomáciai kapcsolatok megkötése a múlt évben, amikor a két fővárosban nagykövetségeket létesítettek. Kormányküldöttségünk látogatása a fenti országokban nagymértékben hozzájárult a kapcsolatok és együttműködés további fejlesztéséhez — mondotta befejezésül Dávid elvtárs. A New York-i világkiállításon nagy az érdeklődés a csehszlovák pavilon iránt MI TÖRTÉNIK JORDÁNIÁBAN ľ Beyrutban az a hír terjedt el, hogy Husszein, Joidánia királya unokatestvérével, Faiszal iraki királlyal a jordániaiiraki határon találkozott, Faiszal arról biztosítctta Husszeint, hogy Irak teljes mértékben támogatja a jordániai hatóságok valamennyi intézkedését. A hírek szerint Szíria és Jordánia határain az iraki haderők felkészülten felsorakoztak. Az A1 Gumhuria egyiptomi lap közlése szerint Jordániában a „muzulmán testvériség" és más reakciós szervezet tagjai között amerikai fegyvereket osztogatnak. Egyúttal utasításokat adtak ki. amelyeket az USA ammani nagykövetségének munkatársai dolgoztak ki. Az A1 Gumhuria damaszkuszi tudósítója k

Hzli, hogv a muzulmán testvériség jerikói vezetője tüzet nyitott a tüntetőkre és három embert agyonlőtt. A rendkívüli állapot kihirdetése után Jordániában az országot gyakorlatilag elzárták a külvilágtól. Megszűntek a kapcsolatok a külfölddel és korlátozták a belső telefonösszeköttetést is. A Jordániából érkező hírek között megjelent a Husszein király rádióbeszédéről szóló hír, aki április 25-én megkísérelte a jordániai közvélemény megfélemlítését, és valamennyi olyan erő beszervezését, amely az arabok nemzeti érdekeinek és jogainak védelmére kelt. Szigorú büntetésekkel fenyegette meg „a rend megbontóit", támadást intézett a kommunista párt hívei ellen, a pártot magát törvényellenesnek minősítette állítólag azért, mert „a muzulmán vallás ellan van." Bírálta Nabulszi volt miniszterelnök eljárását, kinek vezetésével Jordánia szorosabban tömörült a független arab államokkal közös küzdelemben a közép-keleti imperialista tervek ellen és megkísérelte azt a benyomást kelteni, hogy Nabulszi kormánya állítólag aláásta az erkölcsöt és bomlasztja a hadsereget. Teljesen alaptalanul azt állította, hogy maga Nabulszi kormánya intézett meghívást Richardshoz, Eisenhower elnök személyes megbízottjához, holott általánosan ismert tény, hogy éppen Nabulszi kormánya volt ellene az Eisenhower-doktrinának, amaly doktrína miatt Husszein király Nabulszit félreállította. Husszein királynak a kommunista párt és a haladó erők ellen intézett támadásait kapcsolatba lehet hozni, az amerikai külügyminisztérium képviselőjének április 25-iki azon kijelentésével, hogy Jordánia függetlenségét „a nemzetközi kommunizmu?" veszélyezteti. f BUKARESTBEN, a Sztálin Kultúra és Pihenés Parkjának kiállítási csarnokában e napokban rendezték a csehszlovák kiállításra kerülő gyártmányokat. A kiállítás május 9-én nyílik meg. (ČTK) A Neui-York-i „Colisseum"-palotában április 14-én világkiállítás nyílt meg, amelyen 59 állam — köztük Csehszlovákia — háromezer kiállítója vesz részt. Csehszlovákia kiállítási pavilonját rögtön az első napon mintegy 50 000 látogató kereste jel. Közöttük volt Wagner, Neuj-York főpolgármestere és Green, a szenátus külkereskedelmi bizottságának elnöke. Már az első két napon kétszerannyi gépkocsit adtunk el, mint amennyit terveztünk. Nagy érdeklődést tanúsítottak a Čedok osztálya iránt, ahol az érdeklődőknek tájékoztatást nyújtanak fürdőinkre és köztársaságunk valamennyi tájára vonatkozólag. Képünkön láthatjuk a Centrotex kiviteli társaság osztályát, amelyet közvetlen a nagyvásár megkezdése előtt rendeztek be. —ŕ— ántonio gramsci Az Olasz Kommunista Párt alapító tagja és hosszú éveken át vezére, ideológiai irányítója volt Antonio Gramsci, aki éppen 20 évvel ezelőtt halt meg a fasiszták börtönében. Gramsci 1891-ben született Szardíniában, az „éhség szigetén". Korán felismerte a nincstelen parasztok égető szociális problémáinak okát, hisz ifjúságában maga is teljes mértékben osztozott sorsukban. Forradalmi egyénisége hamar megmutatkozott. 1911-ben ösztöndíjat kap és beiratkozik a torinói egyetemre. Itt ismerkedik meg a marxizmussal és formálódik vérbeli forradalmárrá. Az 1919—1920-as években a torinói munkástanács vezetője. A baloldali szocialistákkal együtt nagy érdemeket szerez abban, hogy 1921-ben megalakul az Moszkva (TASZSZ) — J. F. Dulles, az USA államtitkára 1957. április 22-én az Associated Press hírügynökség által rendezett ebéden, „egyes fő pontokról beszélt", amelyek megszabják az Amerikai Egyesült Államok külpolitikáját. Dulles beszédének fő tartalma nem a nemzetközi feszültség enyhítéséhez vezető út keresése. Ellenkezőleg. Az USA államtitkára feladatául tűzte ki, hogy ismét hangsúlyozza az USA „különleges" küldetését" a világon, amelynek rendeltetése a NATO, SEATO és bagdadi egyezményhez hasonló tömbök megszilárdítása. E tömbök célja a beavatkozás a szocialista fejlődés útjára tért országok belügyeibe és népi demokratikus rendszerük aláásása. Dulles pöffeszkedöen kijelentette, hogy az USA az egyedüli nyugati ország, amely megengedheti magának a költséges lázas fegyverkezést és beismerte, hogy az új fegyverfajták „tudományos kutatásaira és tökéletesítésére óriási összeget kell fordítani". Habár elismerte, hogy a lázas fegyverkezés költséges és veszedelmes, mégis felszólított arra, hogy csak folytassák, természetesen azt gondolva, hogy az USA „erővel" kényszerítheti a Szovjetuniót és a többi szocialista országot a nemzetközi problémák olyan megoldására, amely megfelelne az imperialista agresszív köröknek. Dulles beszéde hemzseg nemcsak a Szovjetunió békeszerető külpolitikája ellen intézett támadásoktól, hanem megkísérli befeketíteni a kommunizmust is, azt a tanítást, amely az emberi gondolkodásban a legnagyobb magaslatot érte el. Mivelhogy Dulles úr beszédét, amely egyáltalán nem tűnik ki szerénységével, az USA jelenlegi külpolitikai irányvonala elveit kitűző programnyilatkozatnak minősítette, a vezető szovjet körök a beszéddel kapcsolatban a következőket jelentik ki: „Dulles úr beszéde, nyílt agresszív jellegével, amely a reális helyzetet és a nemzetközi színtér erőviszonyait teljességgel semmibe veszi, szükségképpen felkelti a figyelmet. A külpolitikában két út létezik. Az egyik a realizmus és béke, a másik pedig a kaland és háború útja. Dulles Duiles a kaland és a háború útján A TAS Z nyilatkozata az USA államtitkárának beszédéről úr a második útra lépett. Azonban ilyen külpolitikai irányvonal követése annyit jelent, mint figyelmen kívül hagyni a történelem kemény tanulságait. A történelem kegyetlenül megbünteti azokat a politikusokat, akik nem akarják figyelembe venni a népek béketörekvéseit Felhangzik a kérdés: vagy békés egymás mellett élés és együttműködés az államok között, vagy pedig új pusztító atom- és hidrogénháború, amely az emberiségre mérhetet'en szenvedést zúdítana. Dulles úr terjedelmes beszédében még csak említést sem tesz a békés egymás mellett élésről. Ellenkezőleg, a fősúlyt az úgynevezett „felszabadítás" politikájára helyezi, amely politikához az imperialista körök azon reményüket fűzik, hogy a népi demokratikus országokban visszatér a nagybirtokosok és tőkések uralma. Dulles úr logikája szerint tehát a Szovjetunió és a többi szocialista ország hasonlóképpen feladatul tűzhetnék ki, hogy megszabadítsák a dolgozókat az elnyomatástól és a kizsarolástól azokban az országokban, ahol a burzsoá rendszer uralkodik. Elegendő így megszövegezni a kérdést, hogy világosan el tudjuk képzelni, milyen veszedelrftes utat választott Dulles úr. Nem a véletlen müve, hogy hallgat a békés egymás mellett élésről, mert „a felszabadítás" kalandos politikáját nem lehet összekötni a békSs együttélés politikájával. A kapitalista rabságból felszabadult nemzetek .sohasem engedik meq, hogy ismét a kapitalisták igájába hajtsák őket. Dulles úrnak teljesen érthető okokból jobban tetszik a kapitalista rendszer és ezért minden erejével mindenkit arról akar meggyőzni, hogy a kommunizmus rossz. Mi szovjet emberek és minden más ország dolgozói éppen ellenkezőleg, úgy véljük, hogy a kapitalizmus rossz, mert rabságot jelent a dolgozóknak. A kapitalizmus idejét múlta, és a kommunista társadalom, melv azt felváltja, a nép valódi uralmának rendszere, mely felszabadította a nemzet valamennyi alkotó erejét és megnyitja előttük a harmonikus és szabad élet távlatait. Ez a meggyőződés nem egyes emberek szubjektív kívánságain, hanem szigorúan tudományos elméleten alapszik, amely igazolta életigazságát és alkotó erejét több mint évszázados fejlődésén át. Meg vagyunk győződve a kommunizmus nagy eszméinek felülmúlhatatlan vonzó erejéről, amely eszmék bátran utat törnek, tekintet nélkül minden egyébre. Nem kényszeritjük rá senkire sem eszméinket és nincs szándékunkban a forradalmat az USA-ba vagy más országba „exportálni", mert ez ellenkezik a tudományos kommunizmus szellemével. Sem nekünk, sem a szovjet népnek, sem más olyan nemzetnek, amely a kommunista építés útjára lépett, nem kell aggódnia eszméi sorsáért. Eszméik jövőjét féltsék azok. akik elvesztették a jövőbe vetett hitüket, a kapitalista rendszer jövőjébe vetett reményüket. Dulles úr nincs meggyőződve azon eszmék erejéről, amelyeket védelmez és ebből ered az ún. „amerikai életmód" más nemzetekre kényszerítésének politikája, ebből ered az az óhaj, hogy a „kapitalizmust exportálják" azokba az országokba, amelyek a kapitalista rendszerrel egyszer s mindenkorra végeztek. Dulles és Eisenhower doktrínája semmi egyéb, mint kísérlet arra, hogy a Közei- és a Közép-Kelet országaira gyarmati jármot kényszerítsenek rá, amely előnyére válna a nagy monopóliumoknak. Ma az egész világ látja, mi ez a doktrína a gyakorlatban. A doktrínát eszközül használják fel egyik nemzet uszítására a másik ellen, a gyűlölség, az ellenségeskedés és irigység felkeltésére a nemzetek között. A mostani események Jordániában, amely ország az imperialista ármánykodások célpontja lett, szemléltetően mutatják e doktrína gyarmatosító és imperialista lényegét. A szabadságuk és függetlenségük védelmére kelt népeket azonban nem lehet feltartóztatni. Az ő küzdelmük a korszak sorsa, a történelem kérlelhetetlen törvénye. Az egyedüli út, amely megfelelne a történelmi fejlődésnek az, ha a kor szellemével haladunk. Az, aki a nemzetek békéjével és jólétével nem csupán szavakkal, hanem tettekben is törődik, nem szőhet olvan terveket az imperialista terjeszkedés megvalósítására a Közel- és Közép-Keleten, amelyeknek áldozatai az arab nemzetek. Nem csekély felelősség hárul azokra az államokra, amelyek a gyűlölet terjesztésének politikájával a Közel- és Közép-Keleten az imperialista körök malmára hajtják a vizet és kiélezik a helyzetet. Ez elsősorban Izraelra és Törökországra vonatkozik, amelyek igazi nemzeti érdekei elválaszthatatlanok a terület békéjének érdekétől. Lehetetlen észre nem venni azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy Irakot a többi testvéri arab állam ellen irányuló imperialista politika eszközéül használják fel, amely politika az iraki nép érdekeitől idegen. Dulles úr beszéde uszító nyilatkozat, amelyet csakis olyan ember mondhatott el, akit gyűlölet vakít el minden haladó iranyzattal szemben, olyan ember, aki nem akar szembenézni az igazsággal. Nem lesz szerencsétlenség abból, ha Dulles úr ilyen politikájával kudarcot vall. Abból csakis haszon származhat. A szerencsétlenség azonban abban rejlik, hogy ez a politika a nemzetek kölcsönös összeütközésére vezethet és szenvedést okozhat a népeknek. Dulles úr azt a nézetet akarja elhitetni, hogy ha kitör a háború, a kapitalizmus győz. A szovjet emberek és nemcsak a szovjet emberek mélyen meg vannak győződve arról, hogyha a nemzetek akarata ellenére sikerülne az agresszív erőknek új világháborút kirobbantani, annak lángjai között a kapitalizmus pusztulna el az embereknek ember által való kizsákmányolásával, több százmillió embernek a gyarmati és függő országokban az imperialista ragadozók maroknyi hada által való rabszolgaságban tartásával együtt. Az USA államtitkárának beszéde újra felhívja figyelmünket arra, hogy elővigyázatosaknak és ébereknek kell lennünk a nemzetek békéje, szabadsága és függetlensége ellenségeinek ármánykodásával szemben." Olasz Kommunista Párt. Nagy része van ezután a párt sorainak megtisztításában a szektáns és opportunista elemektől. A Mussolini-kormány 1926-ban bebörtönzi Ustica szigetén. A börtön sem tudja megtörni Gramsci lelkierejét, szellemi frisseségét. Marxista filozófiai és irodalomelméleti műveket ír, melyek halála után Levelek a börtönből és Irodalom és nemzeti élet címmel jelentek meg. A fasiszta börtön sem tudta megtörni a forradalmár Gramsci szellemi nagyságát, bátor marxista egyéniségét. Mindvégig következetes, céltudatos harcos maradt, és kitartott. A börtön azonban aláásta egészségét és 1937. április 27-én örökre lehunyta szemét. Örökét az olasz kommunisták tovább ápolják. Nehru találkozik Nasszerrel Delhi (ČTK) — A Reuter hírügynökség tudósítása szerint Nehru indiai miniszterelnök júniu^fcn Kairóban találkozik Nasszerrel, az Egyiptomi Köztársaság elnökével. Nehru Londonba menet megszakítja útját Kairóban. Nehru azért utazik Londonba, hogy június 26-án részt vegyen a brit nemzetközösség országai miniszterelnökeinek értekezletén. Nehru és Nasszer előreláthatólag a közép-keleti helyzetet és Szuez kérdését fogják tárgyalni. A két államférfi első ízben találkozik azóta, hogy Egyiptom államosította a Szuezi-csatornát. jlhéhdny s

orban A SZOVJETUNIÓ Vöröskereszt és Vörösfélhold Társasága a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Vöröskereszt Társaságának kórházberendezést és gyógyszereket ajándékozott. (ČTK) LENGYELORSZÁGBAN letartóztatták K. Turdej banditát, aki bandájával 1945-ben a lublini vajdaság Wierzchowina falujában 196 férfit, asszonyt és gyermeket gyilkolt meg. E falu lakossága közismert volt baloldali meggyőződéséről. Maga Turdej 22 embert gyilkolt meg, (ČTK) A SZABAD NÉMET SZAKSZERVEZETI Izövetség Rudi Kirchner elnökségi titkár vezetésével Budapestre érkezett. (ČTK) A VARSO-ATHÉN útvonalon április 24-én rendszeres légiközlekedés indult meg. (ČTK) U. NU, BURMA miniszterelnöke Nasrzer egyiptomi elnök meghívására ez év végén Egyiptomba látogat. (ČTK) CIPRUS SZIGETÉN a brit bíróságok nyolc ciprusi hazafit életfogytiglani börtönre ítéltek. A ciprusiakat fegyverrejtegetéssel vádolták. (ČTK) OJ SZO 1957. április 28. (Folytatás a 3. oldalon.)