Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-27 / 116. szám, szombat

Ä. I. Mikojan megtekintette Ausztria lsgnagyobb vízieröművét Salzburg (ČTK) A. I. Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének el­ső helyettese, aki állami látogatáson Ausztriában tartózkodik, Waldbrunnen osztrák közlekedésügyi és energetikai miniszter kíséretében megtekintette Ausztria legnagyobb vízierőmüvét Kaprunban, a Hohe Tauern hegység­ben. Mikojan elvtárs a déli szünetben a vízierőmű munkásáivá^ beszélgetett, majd az újságírók számos kérdésére válaszolt a szovjet leszerelési javasla­tokkal, valamint a szovjet-osztrák kap­csolatok fejlesztésével kapcsolatban. Kaprunból A. I. Mikojan kíséretével Zell am See-be, majd innen Salzburgba utazott, ahol a szovjet vendégeket a tartományi kormány és Salzburg város képviselői fogadták. Richardsot visszahívták közép-keleti útjáról Washington (ČTK) — Richardsot, Eisenhower elnök külön megbízottját, aki a Közép-Kelet országait látogatva ezek kormányát igyekszik megnyerni az ún. Eisenhower-doktrina számára, az amerikai kormány április 25-én „átmenetileg" visszahívta útjáról. Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint Richards május 2-án és 3-án Dulles amerikai államtitkárral fog tárgyalni, aki az Északatlanti Tömb tanácsának bonni ülésére érke­zik. Gyümölciöző kapcsolatok Csehszlovákia és az ázsiai népi demokratikus országok között V. Dávid interjúja a Wovoje Vremja folyóirattal LEMONDOTTA F NN KORMÁNY Fagerholm finn miniszterelnök ápri­lis 25-én közölte Kekkonen elnökkel, hogy kormánya beadja lemondását. Az elnök a kormány lemondását elfogad­ta. A kormányválság a szociáldemokra­ta párt jobboldali szárnya a párt rend­kívüli kongresszusán bekövetkezett győzelmének következménye, ami Väi­nö Tammernek a párt elnökévé válasz­tásában nyilvánult meg. Az eddigi kor­mány mind a hat szociáldemokrata tagja Szkog eddigi pártelnök és nem­zetvédelmi miniszter baloldali szárnyá­nak híve. A szociáldemokrata pártban bekövetkezett helyzettel kapcsolat­ban Fagerholm miniszterelnök a kor­mány e hat tagjának helyzetét „tart­hatatlannak" minősítette. A finn sajtó kommentárjai Tammer­nek a szociáldemokrata párt elnökévé való választásával kapcsolatban már előre arra mutattak, hogy e lépésnek messzemenő következményei lesznek. A Kan San Uutiset Tammert „bel- és külpolitikai veszélynek" nevezi. Egyes lapok felvetik a szociáldemokrata párt kettészakadásának lehetőségét is. A Novoje Vremja szovjet lap áp­rilis 25-1 számában közölte tudósí­tójának beszélgetését Václav Dávid csehszlovák külügyminiszterrel. Dávid elvtárs legelőször arról a mély benyomásról beszélt, amelyet rája a csehszlovák kormányküldöttség kínai, vietnami, koreai és mongóliai útja tett. Ezután rámutatott arra, milyen ered­ményesen fejlődik Csehszlovákia poli­tikai, gazdasági és kulturális együtt­működése ezekkel az országokkal. A Csehszlovák Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti áruforga­lom 1950-től 1956-ig csaknem ötszö­rösére emelkedett. A két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok mindkét félre előnyösek. A Csehszlovák Köztársaság és a Ko­reai Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatnak és együttműködésnek kü­lönösen gazdasági téren rövid, de gaz­dag története van. 1955 óta eredményesen fejlődnek a gazdasági kapcsolatok a Csehszlovák Köztársaság és a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság között. E kapcsolatok további kibővítésére megvannak az elő­feltételek, mert a két ország nemzet­gazdasága megfelelő módon kiegészíti egymást. A csehszlovák-mongol kapcsolatok kibontakozását nagy mértékben elő­mozdította a közvetlen diplomáciai kapcsolatok megkötése a múlt évben, amikor a két fővárosban nagykövetsé­geket létesítettek. Kormányküldöttségünk látogatása a fenti országokban nagymértékben hoz­zájárult a kapcsolatok és együttműkö­dés további fejlesztéséhez — mondot­ta befejezésül Dávid elvtárs. A New York-i világkiállításon nagy az érdeklődés a csehszlovák pavilon iránt MI TÖRTÉNIK JORDÁNIÁBAN ľ Beyrutban az a hír terjedt el, hogy Husszein, Joidánia királya unokatestvé­rével, Faiszal iraki királlyal a jordániai­iraki határon találkozott, Faiszal arról biztosítctta Husszeint, hogy Irak teljes mértékben támogatja a jordániai ha­tóságok valamennyi intézkedését. A hírek szerint Szíria és Jordánia ha­tárain az iraki haderők felkészülten felsorakoztak. Az A1 Gumhuria egyiptomi lap köz­lése szerint Jordániában a „muzul­mán testvériség" és más reakciós szervezet tagjai között amerikai fegy­vereket osztogatnak. Egyúttal utasí­tásokat adtak ki. amelyeket az USA ammani nagykövetségének munkatár­sai dolgoztak ki. Az A1 Gumhuria damaszkuszi tu­dósítója k Hzli, hogv a muzulmán test­vériség jerikói vezetője tüzet nyitott a tüntetőkre és három embert agyon­lőtt. A rendkívüli állapot kihirdetése után Jordániában az országot gyakor­latilag elzárták a külvilágtól. Meg­szűntek a kapcsolatok a külfölddel és korlátozták a belső telefonössze­köttetést is. A Jordániából érkező hírek között megjelent a Husszein király rádióbe­szédéről szóló hír, aki április 25-én megkísérelte a jordániai közvélemény megfélemlítését, és valamennyi olyan erő beszervezését, amely az arabok nemzeti érdekeinek és jogainak védel­mére kelt. Szigorú büntetésekkel fe­nyegette meg „a rend megbontóit", támadást intézett a kommunista párt hívei ellen, a pártot magát törvény­ellenesnek minősítette állítólag azért, mert „a muzulmán vallás ellan van." Bírálta Nabulszi volt miniszterelnök eljárását, kinek vezetésével Jordánia szorosabban tömörült a független arab államokkal közös küzdelemben a kö­zép-keleti imperialista tervek ellen és megkísérelte azt a benyomást kelteni, hogy Nabulszi kormánya állítólag alá­ásta az erkölcsöt és bomlasztja a hadsereget. Teljesen alaptalanul azt állította, hogy maga Nabulszi kormánya in­tézett meghívást Richardshoz, Eisen­hower elnök személyes megbízottjá­hoz, holott általánosan ismert tény, hogy éppen Nabulszi kormánya volt ellene az Eisenhower-doktrinának, amaly doktrína miatt Husszein király Nabulszit félreállította. Husszein királynak a kommunista párt és a haladó erők ellen intézett támadásait kapcsolatba lehet hozni, az amerikai külügyminisztérium képvise­lőjének április 25-iki azon kijelenté­sével, hogy Jordánia függetlenségét „a nemzetközi kommunizmu?" veszé­lyezteti. f BUKARESTBEN, a Sztálin Kultúra és Pihenés Parkjának kiállítási csar­nokában e napokban rendezték a csehszlovák kiállításra kerülő gyárt­mányokat. A kiállítás május 9-én nyílik meg. (ČTK) A Neui-York-i „Colisseum"-palotában április 14-én világkiállítás nyílt meg, amelyen 59 állam — köztük Csehszlovákia — háromezer kiállítója vesz részt. Csehszlovákia kiállítási pavilonját rögtön az első napon mintegy 50 000 láto­gató kereste jel. Közöttük volt Wagner, Neuj-York főpolgármestere és Green, a szenátus külkereskedelmi bizottságának elnöke. Már az első két napon kétszerannyi gépkocsit adtunk el, mint amennyit terveztünk. Nagy érdeklődést tanúsítottak a Čedok osztálya iránt, ahol az érdeklődőknek tájékoztatást nyújtanak fürdőinkre és köztársaságunk valamennyi tájára vonatkozólag. Képünkön láthatjuk a Centrotex kiviteli társaság osztályát, amelyet közvet­len a nagyvásár megkezdése előtt rendeztek be. —ŕ— ántonio gramsci Az Olasz Kommunista Párt alapító tagja és hosszú éveken át vezére, ideo­lógiai irányítója volt Antonio Gramsci, aki éppen 20 évvel ezelőtt halt meg a fasiszták börtönében. Gramsci 1891-ben született Szardí­niában, az „éhség szigetén". Korán fel­ismerte a nincstelen parasztok égető szociális problémáinak okát, hisz ifjú­ságában maga is teljes mértékben osz­tozott sorsukban. Forradalmi egyénisé­ge hamar megmutatkozott. 1911-ben ösztöndíjat kap és beirat­kozik a torinói egyetemre. Itt ismerke­dik meg a marxizmussal és formálódik vérbeli forradalmárrá. Az 1919—1920-as években a torinói munkástanács vezetője. A baloldali szo­cialistákkal együtt nagy érdemeket sze­rez abban, hogy 1921-ben megalakul az Moszkva (TASZSZ) — J. F. Dul­les, az USA államtitkára 1957. ápri­lis 22-én az Associated Press hír­ügynökség által rendezett ebéden, „egyes fő pontokról beszélt", ame­lyek megszabják az Amerikai Egyesült Államok külpolitikáját. Dulles beszédének fő tartalma nem a nemzetközi feszültség enyhítéséhez vezető út keresése. Ellenkezőleg. Az USA államtitkára feladatául tűzte ki, hogy ismét hangsúlyozza az USA „kü­lönleges" küldetését" a világon, amelynek rendeltetése a NATO, SEATO és bagdadi egyezményhez hasonló tömbök megszilárdítása. E tömbök célja a beavatkozás a szocialista fej­lődés útjára tért országok belügyeibe és népi demokratikus rendszerük aláásása. Dulles pöffeszkedöen kijelentette, hogy az USA az egyedüli nyugati or­szág, amely megengedheti magának a költséges lázas fegyverkezést és beismerte, hogy az új fegyverfajták „tudományos kutatásaira és tökélete­sítésére óriási összeget kell fordítani". Habár elismerte, hogy a lázas fegyver­kezés költséges és veszedelmes, mégis felszólított arra, hogy csak folytassák, természetesen azt gondolva, hogy az USA „erővel" kényszerítheti a Szov­jetuniót és a többi szocialista orszá­got a nemzetközi problémák olyan megoldására, amely megfelelne az im­perialista agresszív köröknek. Dulles beszéde hemzseg nemcsak a Szovjetunió békeszerető külpolitikája ellen intézett támadásoktól, hanem megkísérli befeketíteni a kommuniz­must is, azt a tanítást, amely az em­beri gondolkodásban a legnagyobb magaslatot érte el. Mivelhogy Dulles úr beszédét, amely egyáltalán nem tűnik ki szerénységé­vel, az USA jelenlegi külpolitikai irányvonala elveit kitűző programnyi­latkozatnak minősítette, a vezető szovjet körök a beszéddel kapcsolat­ban a következőket jelentik ki: „Dulles úr beszéde, nyílt agresszív jellegével, amely a reális helyzetet és a nemzetközi színtér erőviszonyait teljességgel semmibe veszi, szükség­képpen felkelti a figyelmet. A külpolitikában két út létezik. Az egyik a realizmus és béke, a másik pedig a kaland és háború útja. Dulles Duiles a kaland és a háború útján A TAS Z nyilatkozata az USA államtitkárának beszédéről úr a második útra lépett. Azonban ilyen külpolitikai irányvonal követése annyit jelent, mint figyelmen kívül hagyni a történelem kemény tanul­ságait. A történelem kegyetlenül meg­bünteti azokat a politikusokat, akik nem akarják figyelembe venni a né­pek béketörekvéseit Felhangzik a kérdés: vagy békés egy­más mellett élés és együttműködés az államok között, vagy pedig új pusztító atom- és hidrogénháború, amely az emberiségre mérhetet'en szenvedést zúdítana. Dulles úr terjedelmes beszédében még csak említést sem tesz a békés egymás mellett élésről. Ellenkezőleg, a fősúlyt az úgynevezett „felszabadí­tás" politikájára helyezi, amely po­litikához az imperialista körök azon reményüket fűzik, hogy a népi de­mokratikus országokban visszatér a nagybirtokosok és tőkések uralma. Dulles úr logikája szerint tehát a Szovjetunió és a többi szocialista ország hasonlóképpen feladatul tűz­hetnék ki, hogy megszabadítsák a dol­gozókat az elnyomatástól és a kizsa­rolástól azokban az országokban, ahol a burzsoá rendszer uralkodik. Elegendő így megszövegezni a kér­dést, hogy világosan el tudjuk kép­zelni, milyen veszedelrftes utat vá­lasztott Dulles úr. Nem a véletlen müve, hogy hallgat a békés egymás mellett élésről, mert „a felszabadítás" kalandos politikáját nem lehet össze­kötni a békSs együttélés politikájával. A kapitalista rabságból felszabadult nemzetek .sohasem engedik meq, hogy ismét a kapitalisták igájába hajtsák őket. Dulles úrnak teljesen érthető okok­ból jobban tetszik a kapitalista rend­szer és ezért minden erejével minden­kit arról akar meggyőzni, hogy a kom­munizmus rossz. Mi szovjet emberek és minden más ország dolgozói éppen ellenkezőleg, úgy véljük, hogy a kapi­talizmus rossz, mert rabságot jelent a dolgozóknak. A kapitalizmus idejét múlta, és a kommunista társadalom, melv azt felváltja, a nép valódi ural­mának rendszere, mely felszabadította a nemzet valamennyi alkotó erejét és megnyitja előttük a harmonikus és szabad élet távlatait. Ez a meggyőződés nem egyes emberek szubjektív kíván­ságain, hanem szigorúan tudományos elméleten alapszik, amely igazolta élet­igazságát és alkotó erejét több mint évszázados fejlődésén át. Meg vagyunk győződve a kommuniz­mus nagy eszméinek felülmúlhatatlan vonzó erejéről, amely eszmék bátran utat törnek, tekintet nélkül minden egyébre. Nem kényszeritjük rá senkire sem eszméinket és nincs szándékunk­ban a forradalmat az USA-ba vagy más országba „exportálni", mert ez el­lenkezik a tudományos kommunizmus szellemével. Sem nekünk, sem a szov­jet népnek, sem más olyan nemzetnek, amely a kommunista építés útjára lé­pett, nem kell aggódnia eszméi sorsá­ért. Eszméik jövőjét féltsék azok. akik elvesztették a jövőbe vetett hitüket, a kapitalista rendszer jövőjébe vetett re­ményüket. Dulles úr nincs meggyőződ­ve azon eszmék erejéről, amelyeket védelmez és ebből ered az ún. „ame­rikai életmód" más nemzetekre kény­szerítésének politikája, ebből ered az az óhaj, hogy a „kapitalizmust expor­tálják" azokba az országokba, amelyek a kapitalista rendszerrel egyszer s min­denkorra végeztek. Dulles és Eisenhower doktrínája semmi egyéb, mint kísérlet arra, hogy a Közei- és a Közép-Kelet országaira gyarmati jármot kényszerítsenek rá, amely előnyére válna a nagy monopó­liumoknak. Ma az egész világ látja, mi ez a doktrína a gyakorlatban. A dokt­rínát eszközül használják fel egyik nemzet uszítására a másik ellen, a gyűlölség, az ellenségeskedés és irigy­ség felkeltésére a nemzetek között. A mostani események Jordániában, amely ország az imperialista ármánykodások célpontja lett, szemléltetően mutatják e doktrína gyarmatosító és imperialista lényegét. A szabadságuk és függetlenségük védelmére kelt népeket azonban nem lehet feltartóztatni. Az ő küzdelmük a korszak sorsa, a történelem kérlelhe­tetlen törvénye. Az egyedüli út, amely megfelelne a történelmi fejlődésnek az, ha a kor szellemével haladunk. Az, aki a nemzetek békéjével és jólétével nem csupán szavakkal, hanem tettekben is törődik, nem szőhet olvan terveket az imperialista terjeszkedés megvalósítá­sára a Közel- és Közép-Keleten, ame­lyeknek áldozatai az arab nemzetek. Nem csekély felelősség hárul azokra az államokra, amelyek a gyűlölet ter­jesztésének politikájával a Közel- és Közép-Keleten az imperialista körök malmára hajtják a vizet és kiélezik a helyzetet. Ez elsősorban Izraelra és Tö­rökországra vonatkozik, amelyek igazi nemzeti érdekei elválaszthatatlanok a terület békéjének érdekétől. Lehetetlen észre nem venni azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy Irakot a többi testvéri arab állam ellen irá­nyuló imperialista politika eszközéül használják fel, amely politika az iraki nép érdekeitől idegen. Dulles úr beszéde uszító nyilatkozat, amelyet csakis olyan ember mondha­tott el, akit gyűlölet vakít el minden haladó iranyzattal szemben, olyan em­ber, aki nem akar szembenézni az igaz­sággal. Nem lesz szerencsétlenség ab­ból, ha Dulles úr ilyen politikájával kudarcot vall. Abból csakis haszon származhat. A szerencsétlenség azon­ban abban rejlik, hogy ez a politika a nemzetek kölcsönös összeütközésére vezethet és szenvedést okozhat a né­peknek. Dulles úr azt a nézetet akarja elhi­tetni, hogy ha kitör a háború, a kapi­talizmus győz. A szovjet emberek és nemcsak a szovjet emberek mélyen meg vannak győződve arról, hogyha a nemzetek akarata ellenére sikerülne az agresszív erőknek új világháborút ki­robbantani, annak lángjai között a ka­pitalizmus pusztulna el az embereknek ember által való kizsákmányolásával, több százmillió embernek a gyarmati és függő országokban az imperialista ra­gadozók maroknyi hada által való rab­szolgaságban tartásával együtt. Az USA államtitkárának beszéde új­ra felhívja figyelmünket arra, hogy elővigyázatosaknak és ébereknek kell lennünk a nemzetek békéje, szabadsá­ga és függetlensége ellenségeinek ár­mánykodásával szemben." Olasz Kommunista Párt. Nagy része van ezután a párt sorainak megtisztításá­ban a szektáns és opportunista elemek­től. A Mussolini-kormány 1926-ban be­börtönzi Ustica szigetén. A börtön sem tudja megtörni Gramsci lelkierejét, szellemi frissesé­gét. Marxista filozófiai és irodalomel­méleti műveket ír, melyek halála után Levelek a börtönből és Irodalom és nemzeti élet címmel jelentek meg. A fasiszta börtön sem tudta megtör­ni a forradalmár Gramsci szellemi nagyságát, bátor marxista egyéniségét. Mindvégig következetes, céltudatos har­cos maradt, és kitartott. A börtön azonban aláásta egészségét és 1937. áp­rilis 27-én örökre lehunyta szemét. Örökét az olasz kommunisták tovább ápolják. Nehru találkozik Nasszerrel Delhi (ČTK) — A Reuter hírügy­nökség tudósítása szerint Nehru in­diai miniszterelnök júniu^fcn Kairó­ban találkozik Nasszerrel, az Egyip­tomi Köztársaság elnökével. Nehru Londonba menet megszakítja útját Kairóban. Nehru azért utazik London­ba, hogy június 26-án részt vegyen a brit nemzetközösség országai minisz­terelnökeinek értekezletén. Nehru és Nasszer előreláthatólag a közép-keleti helyzetet és Szuez kér­dését fogják tárgyalni. A két állam­férfi első ízben találkozik azóta, hogy Egyiptom államosította a Szuezi-csa­tornát. jlhéhdny s orban A SZOVJETUNIÓ Vöröskereszt és Vörösfélhold Társasága a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Vöröske­reszt Társaságának kórházberende­zést és gyógyszereket ajándékozott. (ČTK) LENGYELORSZÁGBAN letartóztat­ták K. Turdej banditát, aki bandá­jával 1945-ben a lublini vajdaság Wierzchowina falujában 196 férfit, asszonyt és gyermeket gyilkolt meg. E falu lakossága közismert volt bal­oldali meggyőződéséről. Maga Turdej 22 embert gyilkolt meg, (ČTK) A SZABAD NÉMET SZAKSZERVE­ZETI Izövetség Rudi Kirchner el­nökségi titkár vezetésével Budapest­re érkezett. (ČTK) A VARSO-ATHÉN útvonalon ápri­lis 24-én rendszeres légiközlekedés indult meg. (ČTK) U. NU, BURMA miniszterelnöke Nasrzer egyiptomi elnök meghívásá­ra ez év végén Egyiptomba látogat. (ČTK) CIPRUS SZIGETÉN a brit bírósá­gok nyolc ciprusi hazafit életfogy­tiglani börtönre ítéltek. A ciprusiakat fegyverrejtegetéssel vádolták. (ČTK) OJ SZO 1957. április 28. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents