Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-26 / 115. szám, péntek

A Szovjetunió a nyugati hatalmakat idejében figyelmeztette az Egyiptom elleni agresszió súlyos következményeire Üzenetváltás A. Bulpanyin, A. Eden és Guy Mollett közöt Moszkva (ČTK) — A moszkvai Izvesztyija április 23-i számában közölte N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A. Eden volt brit miniszterelnök és Guy Mollet francia miniszterelnök között 1956 őszén folytatott levelezést a szuezi kérdésről még az Egyiptom ellen intézett angol-francia-izraeli agresszió előtt. N. A. Bulganyin A. Edenhez és G. Mollethez intézett üzenetében figyelmeztetett arra a komoly helyzetre, amely az úgynevezett ,.szuezi válsággal" kapcsolatban keletkezett és elemezte az akkori helyzetet, amikor Nagy-Britannia tüntetőleg csapatokat vont össze Ciprus szigetén, ahol francia egységek is partra szálltak. A brit és francia hivatalos tényezők — hangsúlyozta N. A. Bulganyin üzenetében — akkor beszédeikben kijelentették, Nagy-Britannia és Franciaország készen állanak, hogy katonai támadást intézzenek Egyiptom területe ellen. N. A. Bulganyin üzenetében óva int azon veszélyes következményektől, amelyeket ezen akciók előidézhetnének és kifejezi azt a meggyőződését, hogy közös erőfeszítéssel az ENSZ keretében el lehet érni a szuezi kérdés igazságos, békés megoldását. A. Eden és G. Mollet leveleikben Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak eljárását a Szuezi-csatornát használók érdekeinek védelmével igyekszenek mentegetni és védelembe veszik az új szervezet — a Szuezicsatornát használok szövetsége — megalakításának helyességét. N. A. Bulganyin az ezen államférfiakhoz intézett további leveleiben hangsúlyozza Egyiptom elvitathatatlan jogát az egyiptomi területen áthaladó csatorna államosítására. A nyilvánosságra hozott okmányokból kitűnik, hogy a Szovjetunió a nyugati hatalmakat idejében figyelmeztette azokra a komoly következményekre, amelyekkel agressziójuk a béke és biztonság érdekeit a Közel-Kelet kérdésében, valamint Nagy-Britannia és Franciaország gazdasági és politikai érdekeit fenyegette. A három nagyhatalom levélváltásának francia és olasz sajtóvisszhangja Párizs (ČTK) — A Szovjetunió, Franciaország és Nagy-Britannia kormányfői közötti levelezés közlése, — amelyet az Egyiptom elleni franciabrit-izraeli intervenció előtt folytattak — a francia sajtó figyelmének központjában áll. A ľ Humán i té azt írja, hogy a szovjet kormány politikája Franciaországgal szemben gyakorlatilag mindig nyílt és teljesen megértő volt a francia érdekek iránt. Az egyiptomi intervenció kudarca teljes mértékben igazolta a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének figyelmeztetését és Franciaország a Közép-Keleten diplomáciai elszigeteltségbe került, mialatt az Amerikai Egyesült Államok szélesen megalapított akciót indított, hogy hatalmába kerítse az arab országok természeti kincseit. Egyes jobboldali lapok megkísérlik lekicsinyelni a közölt okmányok jelentőségét és „propagandaként" igyekszenek azokat beállítani. A Populaire de Paris, a Francia Szocialista Párt lapja közli a legélesebb és legellenségesebb kommentárokat. A lap szerint, a Szovjetunió állítólag azt kívánja, hogy a Közel-Kelet az elégedetlenség tűzfészke legyen, hogy azt saját céljaira használhassa fel. Az Unitá római lap kivonatosan közölte N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, valamint Franciaország és Nagy-Britannia kormányfői között a múlt év őszén folytatott levelezést. Rövid kommentárjában így Ir: „A levelezés tartalma világosan mutatja, hogy a szuezi eseményekért a felelősség Franciaországot és Nagy-Britanniát terheli." U Az egyiptomi kormány memoranduma a Szuezi-csatornahajózásról Kairó (ČTK) — Az egyiptomi kormány április 24-én memorandumot hozott nyilvánosságra, amely határozatokat tartalmaz a Szuezi-csatorna hajózásáról Egyiptom szueverenitásával, valamint a csatornát használó országok érdekeivel összhangban. A memorandumot, amely nemzetközi okmány és az ENSZ titkárságában lesz elhelyezve, az egyiptomi kormány Hammarskjöldnek, a ENSZ főtitkárának küldte el. A memorandum rámutat arra, hogy az egyiptomi kormány „a konstantinápolyi konvenció határozatainak keretében" valamennyi állam hajójának biztosítja a hajózás szabadságát. A hajózási illetékekről szóló határozat azonos azzal a legutóbbi egyezménnyel, amelyet a Szuezi-csatorna Társaság és az egyiptomi kormány között 1936 április 28-án kötöttek. Amennyiben szükséges volna az illetékeket emelni, az egyiptomi szervek kötelezik magukat, hogy ez az emelés nem lépi túl a folyó évben érvényes illeték egy százalékát. Minden további emelést csakis a csatornahasználókkai kötött egyezmény alapján lehet eszközölni. A Szuezi-csatornát a korszerű hajózás követelményei szerint fogják igazgatni. A csatornát a volt Szuezi-csatorna Társaság programja szerint tartják karban és javítják. A Szuezi-csatornahajózást a Szuezicsatorna egyiptomi igazgatói hivatala fogja üzemben tartani: ezt a hivatalt az egyiptomi kormány 1956. július 26-án létesítette. Az egyiptomi kormány támogatni fogja az ezen szerv, valamint a hajózási társaságok és használók képviselői közötti együttműködést. (A hajózásért járó illetékeket a Szuezi-csatorna egyiptomi igazgató hivatalának számlájára előre kell lefizetni. Ez a szerv az egyiptomi kormánynak a bruttóbevétel 5 százalékát fogja fizetni külön illetékként. A hivatal egyúttal külön alapot létesít, amelybe a bruttóbevételek 25 százalékát fizeti. Ebből az alapból fogják fedezni a Szuezi-csatorna kibővítésére szükséges kiadásokat. A Szuezi-csatorna Társaság államosítása után a kompenzáció vagy reklamáció kérdéseit az érvényben levő nemzetközi törvények szerint egyeztető eljárás útján fogják megoldani, amennyiben az illetékes feleknek nem sikerül ezt a problémát egymás között elintézni. Szavalóversenyekről Járásunkban három magyar tannyelvű nyolcéves iskola, egy tizenegyéves iskola és több mint 50 nemzeti iskola van. Növendékeik nagy lelkesedéssel készültek az idei járási szavalóversenyre. A bíráló bizottságnak nehéz dolga volt elbírálni a sok szavalót, mesemondót és fogalmazást felolvasó tanulót. Dicséretükre szolgáljon, igyekeztek tárgyilagosak lenni, de én mint szemlélő néhány hiányosságot vettem észre. Például a tanulók két-két verset adtak elő, de köztük semmi szünet nem volt. Szerintem helyesebb lenne váltani a szavalókat, hogy egy kis szünet legyen a két vers között, mert pl. ha valaki egy vidám és borongós verset ad elő, a két vers gyors egymásutánban bizonyos fokig rontja egymást. Különösen akkor, ha figyelembe veszszük azt is, hogy a 10—14 éves tanulók még nem képesek gyorsan megváltoztatni érzelmi kifejezésüket, hanghordozásukat stb. A fogalmazás elbírálásánál még nagyobb feladat előtt álltak a bírálók. Vajon ki merné a kezét tűzbe tenni azért, hogy a tanuló a saját munkáját hozta el a versenyre. Szerintem sokkal helyesebb és célszerűbb lett volna, nagyobb hatást értek volna el azzal, hogyha a fogalmazókat leültetik egy üres helyiségbe és a szavalatok ideje alatt Íratják meg velük a fogalmazást. A fogalmazást akkor sem a tanuló olvassa fel, hanem nyugodt légkörben a bizottság olvassa valamennyit, hogy módjában legyen egy-egy szép mondatofc és szép gondolatot elemezni, mert csak így lehet igazságosan intézni a díjak elosztását. Még egy fontos gondolat — idejében kiosztani a díjakat, mert bizony kellemetlen a tanítóknak vagy az osztályfőnöknek, ha szorgalmas tanulói egyre türelmetlenebbül sürgetik a megígért elismerő okleveleket. Kovács István Gömör A Banská Bystrica-i kerület magyar iskoláinak növendékei Losoncon rendezték meg szavalóver.senyüket. A 'kerületi szavalóversenyen a tornaaljai, rimaszombati, füleki, kékkői, ipolysági és losonci Járások magyar-iskoláinak leg-jobbjai vettek részt. A szavalóverseny színvonala az előbbi évekhez viszonyítva jóval magasabb volt. Meglátszott, hogy a tanítók többet foglalkoztak diákjaik előadóképességének fejlesztésével. Különösen kitűntek a losonci III. magyar nyolcéves iskola tanulói. Közülük négyen szereztek első helyet és bejutottak az országos szavalóversenybe. , Szavalatukért Csaba Györgyi, Gadus Klára, Ponoczy Éva, prózai előadásért Pálházy Béla, Krista Katalin és Tóth Elemér, önálló irodalmi murtkáért pedig Czike Emese nyert díjat. Sólyom László, Losonc A. I. MIKOJAN BÉCSBEN TÁRGYAL Bécs (ČTK) — A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese és kísérete, valamint az osztrák kormány tagjai között április 24-én Bécsben tárgyalások kezdődtek. A tárgyalásról, amelyen Julius Raab mérnök, osztrák szövetségi kancellár ejnökölt, közleményt adtak ki, amely a többek között igy hangzik: „A tárgyalások a mindkét államot érdeklő politikai és gazdasági kérdésekre vonatkoztak. A tanácskozások tárgyát főképp az osztrák-szovjet kapcsolatok fejlődése képezte, az államszerződés aláírása óta eltelt időszakban és Ausztria álláspontja a legutóbbi nemzetközi eseményekkel kapcsolatban. A. I. Mikojan kifejtette a Szovjetuniónak a béke megőrzésére irányuló törekvéseit és részletesen elemezte a szovjet leszerelési terveket. A szövetségi kancellár rámutatott arra, hogy a semlegesség fogalma szilárd gyökeret vert az osztrák népben és hangsúlyozta, hogy Ausztria mindig kész támogatni más országok békés törekvéseit. J. Raab osztrák kancellár és A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökéinek első helyettese kifejezték azon óhajukat, hogy az osztrák-szovjet kereskedelmi kapcsolatok minél jobban kifejlődjenek. A tanácskozás baráti légkörben folyt. A. I. Mikojan a Bécs felszabadításánál elesett szovjet katonák emlékművén elhelyezte a Szovjetunió kormányának koszorúját, majd megszemlélte a várost. Raab kancellár A. I. Mikojan tiszteletére ebédet adott. Üdvözlő beszédében a kancellár kifejezte azon meggyőződését, hogy a tanácskozás tárgyát képező valamennyi kérdésben a kölcsönös megértés és tisztelet szellemében egyetértést érnek el. A. I. Mikojan válaszában hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindig arra törekedett, hogy kapcsolatai Ausztriával barátságosak legyenek. KULTURÁLIS HÍREK A Csemadok gömöri helyi csoportja [nagy sikerrel előadta Gárdonyi Géza: . Annuska címú Színdarabját. A szereplők közül Szabó Jolika aratta a legnagyobb sikert. Kovács István, Gömör Az év első felében elkészül a Du[ náról forgatott dokumentumfilm. A film j forgatásában részt vesznek Nyu; gat-Németország, Ausztria, Csehszloi vákia, Magyarország, Jugoszlávia, Bulf gária, Románia és a Szovjetunió film| művészeti dolgozói. | A Cameroon association nevű ame(rikai könyvkiadóban napvilágot látott j Abraham Polonski A rettegés ideje cí( mű regénye, amelyben egy amerikai > mérnök drámai eseményekben bővel1 kedő élettörténetét rajzolja meg. i A Csehszlovák Állami Ének- és Tánclegyüttes meghívást kapott franciaor' szági vendégszereplésre. Kilenc tán> cospár, 11-tagú népi zenekar és négy 1 énekesnő lép fel június 28-tól augusz| tus 15-ig a francia városok nyári üni népségéin. t A Faluszínház idei legsikerültebb be, mutatója: Shaw: Csokoládékatona cl( mű szatirikus darabja volt. | A Stará Ľubovňa-i kékfestő szövet, kezet több mint negyven éve szerepel > mintáival a kirakodó vásárokon. Ta' valy a moszkvai kiállításon, az idén í pedig a brüsszeli kiállítás csehszlovák » pavilonjában mutatják be ízléses népí művészeti alkotásait. (m) Antonín Zápotocký — az író Köztársasági elnökünk, Zápotocký elvtárs politikai, mozgalmi munkája mellett kitűnő tollú író is. Művei nem számukban, hanem tartalmukban nagy jelentőségűek, mert kitűnően elemezi a kor társadalmi viszonyait. Zápotocký elvtársról ugyan többet hallunk mint politikusról, azonban írói érdemei is hervadhatatlanok. Írói alkotása kiegészíti a munkásmozgalom soraiban kifejtett forradalmi tevékenységét, mert szorosan öszszefüggött vele. Mi adta a tollat a csehszlovákiai munkásosztály eme kiváló fiának kezébe? Mi késztette őt, az izzó szavú politikai szónokot, sztrájkvezért, szakszervezeti funkcionáriust, a kommunista párt alapító tagját és magas funkcionáriusát, arra, hogy a toll fegyverét is felhasználja a harcban ? ö maga adja meg rá a választ: „A Vörös fény Kladno felett című könyvemmel szocialista kötelességemnek tettem eleget. Kötelességemnek tartottam, hogy a párt alapításának 30. évfordulója alkalmából megírjam könyvemben a munkásosztály harcának és küzdelmeinek történetét. Kötelességemet teljesítettem." Zápotocký elvtárs szépirodalmi munkássága három regényre terjed ki: Oj harcosok sorakozója, A viharos 1905-ös év és Vörös fény Kladno felett. Zápotocký regényeiben a realizmus művészi kifejező formáival megörökítette a cseh munkásosztály harcát a szocialista köztársaságért, . az áruló szociáldemokrata vezérek ellen, majd a munkásmozgalom legdicsőbb korszakát: a lenini típusú bolsevik párt megteremtéséért vívott küzdelmet. Az Oj harcosok sorakozójában a munkásmozgalom hazánkbeli úttörőinek állít emléket. Köztük van atyja, Ladislav Zápotocký-Budečský is, akitől forradalmiságát és a munkásosztályhoz való hűségét, kitartását örökölte. Első regénye általában a cseh munkásmozgalom kezdetét örökíti meg. Második regényében, A viharos 1905-ös évben az orosz forradalomnak a cseh munkásmozgalomra gyakorolt hatását ábrázolja, megmutatja, hogyan tanult munkásosztályunk az orosz forradalmi proletariátustól, hogyan ébredt rá az orosz munkások forradalmi harcának példáján ^rra, hogy a világ és egyes országok égető társadalmi és gazdasági problémáit csak a társadalom rákfenéjének a — kapitalizmusnak megsemmisítésével tudja megoldani. Megmutatja, milyen mély gyökerek fűzték már akkor össze munkásosztályunkat az orosz proletariátussal. A Vörös fény Kladno fölött a Népház körül lezajló eseményeket, á forradalmi szociáldemokrata munkások leszámolását opportunista vezetőikkel örökíti meg. Központi alakja Tonda, az orosz hadifogságból hazatérő fiatal kladnói munkás, aki elragadtatással beszéli el honfitársainak a dicső Októberi Forradalom korszakalkotó mozzanatait, hogyan számolt le az orosz proletariátus elnyomóival FS alapozta meg saját hatalmát. Ez a lelkes bolsevik, Tonda lesz a szociáldemokrata vezetőséggel elégedetlen kladnói munkások vezére; öt küldik a küldöttséggel Lenin elvtárshoz, mikor kenyértörésre kerül a sor a pártban és szakítanak Tusarékkal s elhatározzák, hogy csatlakoznak a III. Internacionáléhoz. Zápotocký elvtárs három regényén kívül jelentős politikai műveket is írt a párt időszerű politikai kérdéseiről, szakszervezeti kérdésekről. Legújabb politikai cikk- és beszédgyűjteménye A kultúráról és az értelmiség szerepéről, az irodalom és művészet társadalmi küldetéséről, továbbá az értelmiség faladatairól tárgyal. Zápotocký elvtárs művei a bolsevik forradalmiság, a szocialista hazaszeretet, a büszke proletáröntudat, az osztály- és párthűség gazdag kútforrásai. Lörincz László Ajándékkönyvet a világba Bizonyára mindenki tisztában van vele, hogy a világhírű prágai sonka eljut a legelőkelőbb londoni éttermek asztalára, a pilzeni sört pedig mint a legremekebb italok egyikét fogyasztják a szomjazók a forró déli égöv alatt. De az sem titok, hogy a kiváló minőségű cseh textilnek és méltó büszkeségünknek, az üvegiparnak sok megbecsülő híve akad szerte a nagyvilágon. A csehszlovák ipar termékei mindenütt elismerést aratnak és ez érthető is: a jó minőségű dolgok önmagukért beszélnek. Kevesebben tudják azonban, hogy távoli országokban milyen rokonszenvet ébresztenek szellemi értékeink is, a könyvek, melyek naponta indulnak útra tőlünk mind a négy világtáj felé, útlevél és vízum nélkül. A Slovetská kniha, n. v. lehetővé teszi, hogy az illetékes Megbízotti Hivatal előírásainak megfelelően a könyvesboltok bármely megvásárolt könyvet 3.— Kčs kezelési költség ellenében elküldjenek a megadott címre. Az ajándékozót tehát felmentik minden formalitás elintézése, utánjárás, engedélyek beszerzése alól és néhány nap múlva az ajándékkönyvet már kézbesíti is a levélhordó Bécsben, a piramisok árnyékában, vagy a Fülöpszigeteken. Maga az a tény, hogy könyveinket „exportálhatjuk" ily módon, mindenkinek kellemes meglepetés, aki szereti a könyveket, az irodalmat és tisztában van annak nagy horderejével. Az ajándékkönyv kedves és megható figyelmessége az itthoniaknak, ametý áthidalja a tengeri mérföldek és az évek távolságait a megajándékozott és a régi haza között. Mindenki, aki rövidebb-hosszabb ideig idegenben élt, ismeri a honvágy érzését, amelyre legenyhítőbb írt az anyanyelv hangja, az anyanyelven írott szó ad. A könyv, amely mindig jó barát, a távolban még inkább az, az új barátok között a legrégibb, a leghűbb. Tudatában vannak ennek azok is, akik a Slovenská kniha valamelyik könyvesboltjában bediktálják a címet: Fejes Teréz — Salzburg — Ausztria, vagy: Kis István — Riedewton — Ausztrália. Elküldött könyveink egyúttal a messzi országok népeivel is megismertetik szép hazánkat és népünk szellemi értékeit. Ajándékkönyv küldésével járuljunk mi is hozzá a kulturális kapcsolatok kibővítéséhez s ahhoz, hogy a régi Róma szavainak fordítottja valósuljon meg: „Ha a múzsák beszélnek — a fegyverek hallgatnak", O. K. STEFÁNIA PÄRTOŠOVÁ: f/ a meg egyszer Ki magát másnak nem adta, csigaház rejti lelkét, s nem emelte vályúk fölé a látástól nyílt szemét, aki csak pázsiton hevert a harcolás helyett, élni ilyennek Igazán olyan felesleges. Ki hitből utat nem kövez, vihar béklyózta léptét, kemence mellett szendergett nem látva rémek éjét, ujján kifolyt az emberi erőnek csodája, magából másnak nem hagyott minek jött világra? Ki hitét vesztésre szórva, már újból nem találta, de veresége partjait megbékülten bejárta, ki unalmakba folytotta ifjú évek csokrát, senkinek nem adva semmit — fényt miért lopott hát? Szerelemben sem gyúlt lángra, élte gyertyáját féltve, első gyarló érzéseit számolta nyereségre, aki mint hűvös meteor kiragyogta fényét, meredjen hullaházban eleven halottként. És megáldom tűnt napjaim, mik harcosan dobogtak és ha még egyszer kellene, bár vérében ragyoghat — szívem kitépném, átadom élni nem kívánva, hadd égjen népek útjain útmutató lángja. Ford. MONOSZLÔY M. DEZSŐ I