Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-03 / 93. szám, szerda

flz ipar és az építészet irányításának és szervezésének további tökéletesítéséről (Folytatás a 4. oldalról) Hnt az eddigi közigazgatási felosztással összhangban kell létesíteni, természetesen tekintetbe véve a terület, kerület és a köztársaság iparának fejlesztését. Ilyen gazdasági-közigazgatási területek például a szverdlovszki terület, a cseljabiniszki terület vagy a Baskír SZSZK; mindegyiküknek magasan fejlett ipara van. Telessen célszerűtlen volna népgazdasági tanácsot létesíteni oly nagy gazdasági teri

i

!et részére, mint az egész Urál, mert az irányítás ilyen megszervezése nem biztosítaná a sok iparvállalat és építkezés operatív és konkrét irányításának előfeltételeit. Nem szükséges azonban, hogy népgazdasági tanács létesüljön minden egyes területen, kerületben és autonóm köztársaságban. Ezeket a tanácsokat ott kell felállítani, ahol az ipar megfelelően fejlett. Természetesen a népgazdasági tanácsok létesítése kérdésének megoldásánál konkrétan elemezni kell az adott terület ipara és építészete fejlesztésének minden feltételét. Sjámos esetben célszerű lesz népgazdasági tanácsot létesíteni olyan területeken is, ahol az ipar ugyan nem túlságosan fejlett, de a terület távoli fekvése és az egyes területek közötti távolságok megkövetelik, hogy közvetlenül a helyszínen létesüljön irányító szerv. így példaként rá kell mutatni a Jakut autonóm SZSZK-ra és a Magadani-területre. Más területeken, ahol az ipar kevéssé fejlett, nyilvánvalóan célszerűbb az Ipar javítását a szomszédos területek tanácsainak hatáskörébe utalni. így pl. a leningrádi népgazdasági tanács hatáskörébe kell beosztani a szomszédos területek, Novgorod, és Pszkov, esetleg a Bolovd kerületek iparvállalatait. Az Ukrán Köztársaságban a lvovi népgazdasági tanács alá tartozhatnak a drhobicsi, eztaniszlavi. kárpátaljai, volhiniai, hrovenszki, tarnopoli és csernovici területeken levő vállalatok. Ezt a kérdést azonban gondos tanulmányozás után kell megoldani. Lehetséges, hogy egyes szövetségi közitársaságokban, főleg azokban, amelyek nem oszlanak területekre, célszerű csak egy népgazdasági tanácsot létesíteni. Még ezt a kérdést is meg kell tárgyalni. 3 A terület, kerület és köztársasági tanács lesz az ipar és az építészet irányításának fő láncszeme. Közvetlenül- irányítja^ar alája- tartozó vállalatokat és építkezéseket, tekintetbe véve a népgazdaságfejlesztési állami terv feladatait. A tervezési kérdésekben a népgazdasági tanácsoknak kétféle alárendeltségük van — alá vannak rendelve a szövetségi köztársaság kormányának és a Szovjetunió kormányának. Ezért felül kell vizsgálni az iparnak eddigi felosztási módszerét azon hatáskörök szerint, amelyekbe az iparvállalatok tartoznak. A jövőben az ipart szövetségi, köztársasági és helyi iparra kell felosztani. Hogy az egyes köztársaságokban mely vállalatok tartozzanak a szövetségi köztársasági vállalatok és melyek a helyi ipari vállalatok közé, ezt pontosan meg kell határozni minden egyes területen. A népgazdasági tanácsok hatáskörébe kell besorolni mindazokat az iparvállalatokat, kombinátokat, trösztöket és más termelési szövetségedet, építkezéseket és hivatalokat, valamint az anyagi-műszaki ellátás alapjait és egyéb szervezeteket, amelyeket most a szövetségi és szövetségi köztársasági minisztériumok irányítanak, valamint a köztársasági iparvállalatok egy részét; a köztársasági iparvállalatok másik részét célszerű lesz a helyi szovjetek hatáskörébe sorolni. 4

A kerületek, területek és köz• társaságok népgazdasági tanácsai minden szükséges joggal fel lesznek ruházva gazdasági és pénzügyi tevékenységükre és teljes felelősséget fognak viselni a termelési tervek teljesítéséért és az alájuk rendelt vállalatok tevékenységének gazdasági eredményeiért. A népgazdasági tanácsok feladata lesz továbbá előkészíteni és megvalósítani a távlati és a folyó termelési terveket, előkészíteni a vállalatok szakosításának terveit, a termelés és a kölcsönös nyersanyag és félárucikkszállítás együttműködésének terveit mind a gazdasági-igazgatási területen belül, nri'nd pedig más területekre és Vöztársaságokba; továbbá összeállítani és megvalósítani az anyagi-műszaki ellátás terveit. 5

A népgazdasági tanácsoknak a • helyi szervezetek tevékeny részvételével operatívan kell megoldanfok az adott terület vagy köztársaság ipari és építészeti fejlesztésének feladatait, tekintetbe véve az egész állam érdekeit. A népgazdasági tanácsok létesítése lehetővé teszi a legfontosabb gazdasági kérdések helyben való megoldását, amely kérdések közül azelőtt sokat kizárólag * minisztérium éš a reszort<•«!,> WWnnnHáhan oldottak med. Az ipar és az építészet irányításának új szervezése ^folytán a népgazdasági tanácsok az egyes minisztériumok és reszortosztályok számos kis építészeti szervezete helyett egységes építészeti szervezetet alakíthatnak, ami meggyorsítja az építkezési munkákat, a termelési kapacitások üzembehelyezését, lehetővé teszi az építőgépek racionálisabb kihasználását és az építkezési költségek csökkentését. A népgazdasági tanácsok létesítése nagy lehetőségeket nyújt a vállalatok beiső tartalékainak felhasználására, a szakosítás és az együttműködés széleskörű fejlesztésére mind a gazdasági-igazgatási területeken belül, mind pedig a területek és köztársaságok között. f* A népgazdasági tanácsok apparátusának nem szabad nehézkesnek lennie, struktúrájukat az egyes területek, kerületek illetve köztársaságok igazi szükségletei és sajátosságai szabják meg. A népgazdasági tanács mellett célszerű műszaki-gazdasági tanácsot létesíteni, amelynek tagjai kiváló szakemberek, újítók, a termelés legjobb dolgozói, vezető párt-, szovjet-, gazdasági-, szakszervezeti-, tudományos dolgozók, kutatóintézetek és más szervezetek vezető dolgozó lesznek. A műszaki-gazdasági tanács fő feladata az lesz, hogy megvizsgálja a terület, kerület vagy köztársaság ipari fejlődésének általános kérdéseit, a területen belüli termelési együttműködést, megtárgyalja a fontos termelési, műszaki és gazdasági kérdéseket és azon intézkedéseket, amelyek biztosítják a terv teljesítését, a munka termelékenységének növelését, az önköltségek csökkentését, a termékek minőségének javítását stb. A népgazdasági tanácsoknak munkájukban a dolgozók széleskörű részvételére kell támaszkodniuk az ipar és az építészet irányításában. A vállalatok és építkezések irányításában a fő tevékenységet a kombinátokban, trösztökben és más reszortelven létesített gazdasági szervezetekben kell összpontosítani, amelyek a népgazdasági tanácsok alá tartoznak. Magának a népgazdasági tanácsnak az apparátusa kicsi legyen. Az alárendelt vállalatok száma szerint és a külöríféle ágazatokba tartozó vállalatok eddigi szervezési formája szerint célszerű a népgazdasági tanács apparátusában egy kis tervezési osztályt, anyagi-műszaki-ellátási, pénzügyi, munkaügyi és más osztályokat létesíteni. A népgazdasági tanácsok igazgatása alá kerül a legtöbb tervezési, tudományos, fejlesztési és szerkesztési szervezet, amelyek ma a szövetségi minisztériumok és a szövetségi köztársasági minisztériumok alá tartoznak. Azon feladatok megoldása mellett, amelyek a nagyipar és az építészet irányításának megjavítására irányulnak, szükséges, hogy a köztársasági és helyi szervek megoldják a helyi ipar irányításának megjavítását is. A helyi ipar irányítását teljesen a helyi szovjet szervek kezében lehetne összpontosítani. Ma számos esetben kizárólag helyi jelentőségű vállalatokat a köztársasági és 'szövetségi köztársasági minisztériumok igazgatnak. Az ilyen vállalatokat a helyi tanácsok hatáskörébe lehet utalni. A helyi ipar irányításának a helyi szervek kezében összpontosítása, fokozza szerepüket a gazdaság irányításában. Az autonóm köztársaságok minisztertanácsainak, a dolgozók kerületi és területi tanácsai képviselőinek joguk van az illetékes gazdasági-igazgatási területek népgazdasági tanácsai elnökeitől beszámolót kérniök és így részt vehetnek köztársaságuk, területük szakaszán az ipar és az építészet fejlesztésének irányításában és tevékenyen befolyásolhatják a népgazdasági terv teljesítését. Ezzel egyidejűleg azonban ma nem volna célszerű az ipar és az építészet irányítását teljesen a dolgozók képviselői helyi tanácsainak hatáskörébe utalni a kerületekben, területeken és az autonóm köztársaságokban, ha mérlegeljük a helyi jelentőségű ipari termelés jelentős növekedését, valamint a mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének irányításában levő nagy" és felelősségteljes feladatokat. IV. A tervezés további megjavításáról és a tervező, nyilvántartó és ellenőrző szervek tevékenységének átszervezéséről •J A népgazdaság központosított ' • tervszerű irányításának szüksége a termelési eszközök társadalmi tulajdonára épülő szocialista termelési kapcsolatok lényegéből ered. Szocialista építésünk tapasztalatai azt mutatják, hogy a népgazdaság kommunista párttól irányított központi igazgatása és tervszerű fejlesztése a szocialista gazdaság szüntelen növekedésének záloga. Az állami tervezés lehetővé teszi, hogy a párt és a kormány a célok egységét és az ország gazdasági fejlesztésének abszolút koordináltságát a legésszerűbben felhasználhassa a gazdasági lehetőségek kiaknázására és a legfontosabb népgazdasági feladatok megoldására. A népgazdaság tervszerű irányítása az antagonista ellentétekkel, konkurrenciával és termelési anarchiával, a jellegzetes kapitalista rendszerrel szemben a szocialista rendszer egyik nagy előnye. V. I. Lenin nagy jelentőséget tulajdonított a népagzdaság egységes, országos terv szerint való fejlesztésének l és hangsúlyozta az Állami Tervbizottság óriási szerepét e feladat megvalósításában. 1922 végén a következőket írta: „Az Állami Tervbizottság kissé kívül áll törvényhozó intézményeinken, noha mint jól tájékoztatott emberek, szakemberek, a tudomány és a technika képviselőinek összessége a legjobb feltételekkel rendelkezik a dolgok helyes megítélésére." Mi azonban eddig azt a nézetet vallottuk, hogy az Állami Tervbizottság feladata, hogy megbírált anyagot szolgáltasson az államnak, az állami ügyeket pedig az állami intézményeknek kell intézniök. Ogy vélem, hogy a jelen helyzetben, midőn az állam ügyei rendkívül bonyolultak, s midőn minduntalan olyan kérdéseket kell megoldanunk, melyekhez az Állami Tervbizottság tagjainak szakvéleménye szükséges, valamint olyan ügyeket is, melyekhez véleményük nem szükséges, továbbá olyan ügyek várnak megoldásra, amelyekhez az Állami Tervbizottság szakvéleményezésére csak részben van szükség, úgy vélem, hogy ki kell bővítenünk az Állami Tervbizottság hatáskörét." A népgazdaság jelenlegi nagysága mellett még jobban növekszik az Állami Tervbizottság és a helyi tervező szervek szerepe. Ha már a szovjethatalom első éveiben, midőn burzsoá nézetek és előítéletek befolyásolták az Állami Tervbizottság tudományos dolgozóinak túlnyomó többségét, V. I. Lenin az Állami Tervbizöttság szerepe növelésének szükségéről beszél, annál inkább szükséges ma, — mindőn az Állami Tervbizottság és a tervező szervek kádereit olyan szakemberek képezik, akik a szovjet hatalom éveiben nevelkedtek fel és óriási tapasztalatokat szereztek a szocialista gazdaság tervezésében és irányításában, — hogy fokozzuk az Állami Tervbizottság szerepét a gazdasági építésben. Most, megváltozott körülmények közepette, midőn nagy technikai és tudományos ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező kádereink vannak, minden kedvező lehetőségünk megvan V. I. Lenin irányelveinek megvalósítására és az Állami Tervbizottság funkcióinak további kibővítésére mind a népgazdaság tervezésében, mind a népgazdasági terv teljesítésének koordinálásában. Ezért az egyes megszüntetendő minisztériumok helyett új központi, gazdasági irányító szerveket kell létesítenünk. Egyes elvtársak azt javasolják, hogy a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő bizottságok példájára a minisztertanács mellett külön gazdasági szerveket létesítsünk, melyeket javaslataik alapján megbízhatunk a nehézipar főbb ágainak irányításával. Ez azt jelenti, hogy egyes ipari ágakat éppúgy mint azelőtt, központilag kell irányítani. Az ilyen javaslatok a valóságban azt jelentenék, hogy új cégjelzéssel vagy rosszabb kiadásban megőriznénk a régi irányítási formákat. Ha a reszortelv alapján megőrizzük az ipar és az építészet központi irányítását, akkor a jelenlegi reszort irányítási rendszerből adódó eddigi nagy hibák is elkerülhetetlenül megmaradnak. A javasolt központi szervek elkerülhetetlenül a minisztériumok és főosztályaik eddigi apparátusaihoz hasonló apparátusokat képeznének, máskülönben nem tudnák teljesíteni a reájuk ruházott irányító funkciókat. Ezek a szervek éppúgy mint a mai minisztériumok másolnák az Állami Tervbizottság megfelelő reszortjainak tevékenységét, erőt és időt pocsékolnának és nagyszámú szakképzett munkaerőt vonnának el munkájától, hogy koordináljanak és különböző kérdésekről vitatkozzanak az Állami Tervbizottsággal. Azok az elvtársak, akik ilyen javaslatokkal állottak elő, bizonyára félnek attól, hogy az évi tervek és az ötéves tervek teljesítésében különféle operatív jellegű kérdések fognak majd felmerülni, melyeket valamelyik szervnek kell megoldania. Hasonló kérdések, melyeket a terv összeállításakor nem vettünk tekintetbe, természetesen felmerülhetnek. De célszerű, hogy e kérdéseket egyedül az Állami Tervbizottság elé terjesszék megtárgyalás végett, mert e kérdéseket az Állami Tervbizottságon kívül semmilyen más párhuzamos terv nem tudja megoldani. Nem engedhetjük meg, hogy e kérdések megtárgyalásában megkerüljék az Állami Tervbizottságot és a népgazdasági tanácsokat. Az ipar és az építészet irányításának előkészületben lévő átszervezése megköveteli az Állami Tervbizottság munkájának lényeges megjavítását, hogy tevékenységében a gazdasági igazgatási területek népgazdasági tanácsaira támaszkodjék, egyesítse és koordinálja tevékenységüket, és megtárgyalásra idejében a Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága elé terjessze a legfontosabb kérdéseket. Ez az átszervezés megköveteli a Szovjetunió Állami Tervbizottságának és a szövetségi köztársaságok állami tervbizottságainak és a helyi tervező szerveknek szakképzett, a termelés gazdasági és technikai problémáit jól ismerő gyakorlati, ipari és építészeti munkatapasztalatokkal rendelkező munkatársakkal való megerősítését. A Szovjetunió Állami Tervbizottsága legyen országunk népgazdaságának tudományos, tervező és gazdasági szerve. Kötelessége, hogy a népgazdaság szükségleteinek vizsgálata alapján, a tudomány és a technika vívmányainak felhasználásával javaslatokat dolgozzon ki a népgazdaság összes ágainak fejlesztésére. E javaslatokban megfontoltan vegye tekintetbe a gazdaság komplex fejlesztésének lehetőségeit, továbbá az országos érdekű erőforrások ésszerűbb kihasználását. Fokoznunk kell az Állami Tervbizottság felelősségét az általa kidolgozott tervek teljesítéséért. Az ötéves terveken kívül az Állami Tervbizottságnak a további időszakra vonatkozó távlati terveket kell kidolgoznia. E tervek alapján kell meghatároznunk a népgazdaság egyes ágainak helyes viszonyát és az egyes gazdasági területek fejlődésének irányát. nem lehet dolgozni, ha nincs hosszabb időre szóló és komoly sikerre számító tervünk," tanította V. I: Lenin. (Lenin Művei 31. kötet 528. oldal, Szikra kiadás.) Az Állami Tervbizottságnak nem szabad beavatkoznia a gazdasági igazgatási területek adminisztratív irányításába. Kötelessége megvizsgálni a területek fejlődésének legfontosabb kérdéseit, a terv közvetítésével meghatározni a népgazdaság fejlődésének irányát és gyorsaságát, valamint a szövetségi köztársaságok és gazdasági igazgatási területek egyes ágai fejlődésének szükséges arányait. A tervezésnek ez a megszervezése lehetővé teszi, hogy az Állami Tervbizottság a tervekben jobban érvényesítse a kommunista építésnek, szocialista államunk további szilárdításának, gazdasága és kultúrája fejlesztésének, a nép jóléte szüntelen fokozódásának feladatait. A tervekben meg kell határoznunk a termelőerők helyes és ésszerű elhelyezését, az ipar szakosítását, az egyes területek gazdaságilag célszerű kapcsolatát, a gazdasági területek gazdaságának komplex fejlesztését a területek ésszerű szakosítása és fejlődésüknek távlatai alapján. A Szovjetunió Állami Tervbizottsága tervet dolgoz ki és terjeszt jóváhagyásra a kormány elé állami anyagés élelmiszerkészletek létesítésére. A Szovjetunió Állami Tervbizottsága köteles lényegesen megjavítani a népgazdaság fejlesztését szolgáló tervek kidolgozásának gyakorlatát. A tervezést úgy kell megszerveznünk, hogy a folyó évben jóváhagyják a iövő évi terv fő mutatószámait és a folyó ötéves tervben jóváhagyják a következő ötéves terv alapvető vonásait. A terv mutatószámait minden szövetségi köztársaságra és minden egyes gazdasági igazgatási területre össze kell állítanunk. Az Állami Tervbizottságnak a népgazdasági távlati tervek összeállításán kívül az évi terveket is ki kell dolgoznia. Egyszersmind a Szovjetunió Állami Tervbizottságát egyes olyan funkciókkal kell megbízni, amelyek biztosítják az egységes központosított politika megvalósítását a legfontosabb iparágak fejlesztésében, amit ma a minisztériumok gyakorolnak. Ide tartozik elsősorban a vállalatok ésszerű elhelyezése, az ipar műszaki fejlődésének helyes irányítása és az ellenőrzés tevékenysége gazdasági mutatószámainak javulása. Természetesen bizonyos jogokkal kell felruháznunk a Szovjetunió Állami Tervbizottságát, hogy operatívan oldhassa meg a népgazdasági tanácsok munkájának koordinálásával összefüggő kérdéseket a népj gazdasági tervek teljesítésében, A Szovjetunió Állami Tervizottságá-t nak foglalkoznia kell a népgazdasági tanácsok és az egyes köztársaságok Állami Tervbizottságai által kidolgozott tervekre épülő komplex tervezésével. Minden egyes gazdasági igazgatási terület lehetőségeinek tekintetbevételével mind távlati, mind folyamatos terveket kell kidolgoznia. Az Állami Tervbizottság a komplex tervek öszszeállításakor megállapítja és tekintetbe veszi, hogy helyesen állítütták-»s össze a helyi terveket, mit eredményeznek bizonyos területnek és milyen mértékben felelnek meg az ország népgazdasági fejlődése általános érdekeinek, hogy ne álljon be aránytalanság és hogy biztosítva legyen a népgazdaság valamennyi ágának arányos fejlődése, s kölcsönösen koordinálja az egyes gazdasági igazgatási területek gazdasági fejlődésének terveit. Az Állami Tervbizottságnak az egyes gazdasági adminisztratív területek által összeállított tervek elemzésekor meg kell akadályoznia a gazdasági elkülönültség megnyilvánulásait és a szűk helyi érdekekhez való ragaszkodást, nehogy az adott terület érdekei ellenkezzenek az egész állam érdekeid vei. Az Állami Tervbizottságnak tanuU mányoznia kell a gazdasági igazgatási területek előterjesztett terveit és a népgazdaság fejlesztése érdekeinek, a termelőerők helyes elhelyezésének, az egyes ipari ágak fejlődési arányossá-, ga megtartásának, a nagyszabású szakosításnak és kooperációnak, a termelés komplex gépesítése és automatizálása bevezetésének, a tudomány és technika legújabb vívmányai alkalmazásának tekintetbevételével ki kell javítania a népgazdasági tanácsok ter-i veit. A' Szovjetunió népgazdasága irányít tásának javasolt átszervezése után, midőn a legfőbb szervező tevékenység a gazdasági igazgatási területeken fog összpontosulni, mind az operatív, mind a távlati tervezés terén, és midőn a Szovjetunió népgazdaságának kompié? tervezésén végzett munka az Állami Tervbizottságban fog összpontosulni és az Állami Tervbizottságnak joga lesz a népgazdasági tanácsok tevékenységének koordinálására a terv teljesítésében, a Szovjetunió Minisztertanácsának Állami Gazdasági Bizottsága a' népgazdaság folyamatos tervezésére célszerűtlenné válik és ezért meg kel} szüntetni. El kell mélyítenünk a népgazdaság anyagi-műszaki ellátására vonatkozó tervek összeállítását és a megvalósításukkal kapcsolatos folyó kérdések megoldását is. Valószínűleg az Állami j Tervbizottság hatáskörébe fog tartozni az egyes területek közötti nyersanyag, anyag, fűtőanyag, villanyáram, berendezés és közszükségleti cikkek szolgáltatásának tervezése is a termelési és anyagi-műszaki ellátási tervek alapján. Emellett úgy kell megszervezni a népgazdaság ellátását, hogy a népgazdasági tervben nem szereplő termékek alapvető részét közvetlenül a népgazdasági tanácsok osszák el. Központilag kell elosztanunk a nagyon keresett termékek korlátolt mennyiségét is. Kezdetben, míg nem teremtünk szilárd gazdasági kapcsolatokat a vállalatok és gazdasági területek között, lehet, hogy az Állami Tervbizöttság az új feltételek közepette kénytelen lesz az egyes, az állami tervbe be nem vett, de nagy népgazdasági jelentőségű termékfajták ellátásának tervezésével is foglalkozni. Az Állami Tervbizottságnak a gazdasági területek közötti kölcsönös iparcikk szállításokban betartandó szigorú állami fegyelem megtartása fölött is ellenőrzést kell gyakorolnia. #| Az ipar irányításának átszerve"•zésével és a Szovjetunió Állami Tervbizottsága feladatának fokozásával kapcsolatban a népgazdaság tervszerű irányításában a bizottság összetételét is meg kell változtatnunk. A Szovjetunió Állami Tervbizottságában külön osztályt kell létesítenünk a távlati tervezésre és szakosított osztályt megfelelő alosztályokkal a népgazdaság egyes ágainak tervezésére. Az Állami Tervbizottság egyes osztályain olyan mérnökök és népgazdászok dolgozzanak, akik jól ismerik a tervezés technikáját és gazdasági problémáit és ezért nemcsak a tervezéssel, hanem egyes helyeken a terv teljesítésén végzett munka megszervezésével is fognak foglalkozni és ezért rendszeresen kijárnak majd a vállalatokba és az építkezésekre. Ezek a szakemberek alaposan tanulmányozzák és vezessék be a tervezésbe a technika és gazdaságtudomány összes újdonságait. Az Állami Tervbizottság jó szervezők és kiváló szakemberek által vezetett osztályai nemcsak a tervezés kérdéseivel fognak (Folytatás a 6. oldalon.) O j szo r 1957. április 3. i