Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-23 / 112. szám, kedd

PÁRTÉLET A termelés hatékonyságának fokozása érdekében JELENLEG a kommunisták legfőbb feladatainak egyike, hogy gyors ütemben és következetesen életbeléptessék pártunk Központi Bizottságának februári határozatát, a termelés maximális hatékonyságának biztosítását. A Kysucké Nové Mesto-i Finomgépipari nemzeti vállalatban e feladatok megoldása érdekében célul tűzték ki az összes tartalékok feltárását és felhasználását oly módon, hogy a jelenlegi feltételek mellett is biztosítsuk termelésünk hatékonyságának lényeges növelését. Ennek érdekében az üzemi pártszervezet bizottságával együttműködve közös akciótervet dolgoztunk ki, amelynek lényege az, hogy vállalatunkban a párt vezető szerepének következetes érvényesítése mellett a termelés hatékonyságának növelése érdekében az ellenőrzés joga helyesen érvényesüljön. Továbbá szükséges volt, hogy az üzemi pártszervezet, a részlegszervezetek és a tömegszervezet®k közvetítésével megismertessük a dolgozókat e rendkívüli fontos feladatokkal. Szükségünk van a dolgozók segítségére és arra, hogy a legnagyobb mértékben aktivizáljuk őket az akcióprogram-tervben kitűzött feladatok teljesítésére, a termelés hatékonyságának fokozására irányuló igyekezet biztosítása érdekében. Egyúttal a termelés technikai színvonalának emelésével, az ideiglenes termelési vonalak kiépítésével, a nehéz és fárasztó munka gépesítésével, a komplex anyagtakarékosság megszervezésével, a munkatermelékenység és a bérek növekedése közötti helyes arány biztosításával, a szocialista munkaverseny újjászervezésével összefüggő feladatokról is tárgyaltunk. így a termelés hatékonysága fokozásának biztosításához vállalatunkban nemcsak gazdasági, hanem politikai téren is megteremtettük a feltételeket, mégpedig a párt vezető szerepének következetes érvényesítésével és az ellenőrzési jog gyakorlásával minden munkaszakaszon. PÁRTUNK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK februári határozatából kiindulva kidolgoztuk a negyedévi munkatervet, amelyben nyomatékosan ki van hangsúlyozva a hatékonyság kérdése. Az üzemi pártbizottság a technikai termelési aktíván kitűzött konkrét'feladatokra támaszkodik. Az aktíva egyes javaslatait kidolgoztuk és az üzem dolgozóinak hozzájárulásával úgyszólván valamennyit jóváhagytuk. Az üzemi pártbizottság munkaterve alapján negyedévenként ötször tárgyalja meg a pártbizottság a vállalat vezetőségének beszámolóját az üzemi igazgató utasításának teljesítéséről, mely utasítás konkretizálja a termelés hatékonyságának növelésére irányuló feladatokat. A pártbizottság tagjai három nappal a megtárgyalás előtt kézhez kapják a vállalat vezetőségének beszámolóit. így aztán a beszámolóban foglalt adatokat előzőleg a munkahelyeken is ellenőrzik Az üzemi pártbizottság a vállalati igazgató, illetve más felelős gazdasági dolgozók jelenlétében tárgyalja meg a beszámolót. A bizottság tagjai a határozati javaslathoz és a megtárgyalt kérdésekhez hozzászólnak. Az üzemi pártbizottság határozatának elfogadása után a bizottság megismerteti a részlegszervezetek elnökeit az elfogadott intézkedésekkel, feladatul tűzi ki az üzemi pártbizottság határozatának biztosítását. Ezenkívül az üzemi pártbizottság minden tagja, mint az egyes részlegszervezetek instruktorai, gondot fordítanak arra, hogy a határozat valóra váltását helyesen biztosítsák. A részlegszervezetek bizottságai saját munkaterveik alapján dolgoznak, amelyek a hatékonysag növelésére vonatkozó pontokat tartalmazzák és megtárgyalják az illetékes gazdasági dolgozók beszámolóit. A termelés hatékonyságának növelésével kapcsolatos feladatok teljesítésébe az üzemi pártbizottság a pártcsoportok közvetítésével bekapcsolja a tömegszervezeteket, elsősorban a szakszervezetet, a CSISZ-t és a CSSZBSZ-t, ezek révén pedig a vállalat összes dolgozóit. Hogy intézkedéseink, amelyeket a hatékonyság fokozása érdekében tettünk, helyesek, azt munkánk eddigi eredményei bizonyítják. Sikeresen dolgoznak a komplexbrigádok, melyek munkája az anyagmegtakarításra, a A királyréviek jelöltje Este a gyűlésen nagy számban megjelentek a királyrévi lakosok. Valamennyien helyeselték, hogy a Nemzeti Front részükről Seres elvtársat, a galántai járási pártbizottság vezető titkárát jelöli a járási nemzeti bizottságba. Egyetértésüket a vitában nagyobbrészt rövid megjegyzésekkel nyilvánították: f— Ismerjük! *«• Nagyon jó lesz! — Segíteni akar szövetkezetünknek, hogy kilábaljon a gazdasági nehézségekből ! — Önfeláldozóan dolgozott nálunk az árvízveszély idején! Varsányi Dezső többet mondott ennél. Elmondta, hogy mivel érdemelte ki Seres elvtárs, hogy ő, a hatvanegyéves pártonkívüli munkás, tíz gyermek apja kiálljon mellette. * * * Tizenegy évvel ezelőtt Varsányi Dezső Üriföldön Schneider földbirtokosnál dolgozott. Egészen július 6ig. Ez a szombati nap élete végéig emlékezetes lesz számára. 12 fogattal fát fuvaroztatott ekkor a földbirtokos a vasútállomáson. Varsányi bácsi a szekerek rakodásánál munkálkodott. Délután 3 óra tájban az utolsó szállítmánnyal került csak el a vasútállomásról. Az ökrösfogattal azonban nem jutottak messzire. Eltörött a kocsi eleje. A földbirtokos mintha megérezte volna a bajt, egy-kettőre ott termett. Segíteni nem segített, hanem szidni kezdte a munkásokat. A szekér gyors kirakásánál baleset történt. Az ökrök inegindultak és ekkor egy gerenda a szekérről rázuhant Varsányi Dezsőre. Elájult. A földbirtokos nem gondoskodott orvosról. Azt mondta, hogy fontosabb munkája van. Sőt olyan kijelentést is tett, hogy nem lesz kár érte, ha meg is hal. A sebesült sok vért vesztett. Másfél árát orvos nélkül töltött nagyrészt eszméletlenül. Teherautón szá'.i •Htották el dr. Feldmár peredi orvoshoz. Az orvosi költségeket Schneider M OJ szö 1957. április 23. György földbirtokos fizette, mivel Varsányi Dezsőt nem jelentette be a betegsegélyzőbe. Azonban, hogy sok pénzébe ne kerüljön a baleset, ellene volt, hogy a sebesültet Bratislavába vigyék. Ezért csak másnap kerülhetett kórházba. Ekkor már más mentség nem volt, mint töviből levágni a sérült balkezét. Utána három év telt el. A rokkant ember fél kézzel nem tudott elég kenyeret keresni gyermekeinek. Azon gondolkozott, hogy vajon ki segíthetne rajta. Sok jót hallott a kommunistákról. Ez vezette öt ahhoz, hogy pártonkívüli létére ajtót nyisson a galántai járási pártbizottság irodájába. Meghatódva beszél arról, hogy Seres elvtárs vezető titkár a segítségét ajánlotta fel. Sérelmét a bírósághoz továbbította. A földbirtokos pert vesztett. A kórházi költségeken kívül balesetjáradékként 50 ezer koronát kellett fizetnie Varsányi Dezsőnek. A bíróság által meghatározott időben azonban nem fizetett egy fillért sem. Ismét Seres elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára nézett utána az ügynek. El is intézte. Közbenjárt akkor is, amikor a rokkantat az ügyvédje akarta zsarolni. Most, amikor arról van szó, hogy Seres elvtárs képviselje Királyrév község lakosságát a járási nemzeti bizottságban, VarsSnyi Dezső az elsők között magyarázza a vitában: — Jobb embert nem is* választhatnánk !• * A gyűlésen Gladics Sándor, a királyrévi egységes földmüvesszövetkezet raktárosa is beszélt. Pártonkívüli ő is, de nagyon jól ismeri Seres elvtársat. Még abból az időből, mikor cseléd volt a szigeti földbirtokon. Ő is ott dolgozott napszámban, örült, mikor megtudta, hogy Seres elvtárs lesz a jelölt. Nemcsak ő, hanem az egész falu népe bízik abban, hogy jelöltjük jól fogja végezni feladatát a járási nemzeti bizottságon. — De hogy munkája eredményes lehessen — mondja Gladics Sándor — szükséges, hogy mindenkor segítségére legyünk és támogassuk őt. Drábek Viktor. termékek minőségének javítására és a munkaszervezés tökéletesítésére irányul. Csupán az előkészítő munkák során 400 tonna anyagot takarítottunk meg, ezenkívül megvan a lehetőségünk egyes hulladékanyagok felhasználására is azoknak az értékes újítási javaslatoknak alapján, amelyek realizálása évente 300 ezer korona megtakarítást jelent. Vállalatunkban ezenkívül az önköltséget új munkamódszerek bevezetésével évente 750 ezer koronával csökkentjük. A FELSOROLT EREDMÉNYEK azt mutatják, hogy az első negyedévben termelésünk maximális hatékonyságának biztosításában sikereket értünk el. Az év első két hónapjában a termelés nyers tervének és az árutermelés tervének túlteljesítésével az önköltségen 450 ezer koronát takarítottunk meg a munkatermelékenység 104 százalékos teljesítése mellett, a béralapot pedig az év elejétől csak 98,4 százalékra merítettük ki. Nagyon értékes eredmény az is, hogy 675 tonna kiváló minőségű szenet takarítottunk meg. A pártszervezet a vállalat vezetőségével együtt továbbra is a jól bevált tapasztalatok" terjesztésére fog törekedni. A munkahelyeken születő új értékes ötletek alapján minden negyedévben merész célokat tűzhetünk magunk elé. Meggyőződésünk, hogy vállalatunk helyes úton halad a tartalékok kihasználása terén, azon az úton, amely elvezet pártunk határozatainak és irányvonalának teljesítéséhez, népgazdaságunk további fejlődéséhez és a termelés maximális hatékonyságának eléréséhez. Ján Končír, a Kysucké Nové Mesto-i Finomgépipari n. v. igazgatója Jól látja az elnök is Bratislava árnyékában búvik meg Vereknye. Az újságíró ritkán vetődik arrafelé. Nem azért, mintha talán semmi különös sem volna ott. Csak hát a messzebb inkább vonzza az embert. Oda belátni a Várból is — gondolhatja valaki. Pedig nem egészen úgy van. Már csak ezért is érdemes megnézni. El is kerültem a múltkor a faluba. A szövetkezet udvarán éppen a vetőgép körül forgolódtak. Belenézek, hát répamag. — Vetettek? — szólok közbe. — Akörül volnánk. Közben, míg kiszedik a magot, megjön Pančík János elvtárs, az elnök. Szögről-végről ismerős. Talán csodálkozik is, hogy hozzájuk is elvetődik valaki. — Jókor reggel felkéltem, azóta talpalok. Nem akartam hosszú lére engedni a kérdezősködést. Vártam. Inkább ő kezdje. — Van itt azért munka, hallja, ha kevesen vagyunk is. Talán még több a soknál. Rövid lélegzetvétel, majd hosszabb beszélgetés, és fellebben a fátyol erről a szövetkezetről. Semmi rosszra nem kell gondolni. A tagság — számszerint kilencven — csupa munkáskéz, nagy részük az iparból jött. Nem kalandvágy hozta vissza őket. Látják, hogy talpra kell állítani azt, ami az elmúlt években szétzilálódott. Az elnök kommunista, nem is falusi, de azért mégis helybeli, mert itt dolgozik. Dolgozik? MMMtléiMtMM Azt lehet mondani, hogy sok nehéžJ séggel küszködik. — A fiatalokban reménykedem — te-> szi hozzá. — A három kommunista a szövetke-> zetben segít, meg az új pártbizottság is, csakhogy ez mind kevés. Munkaerő kellene, különösen kapásokhoz, mert tavaly is itt csúszott el a munkaegység jórésze. Segíthetnének a regisztrált tagok is, meg a feleségük, Hisz az ő falujukról van szö, meg ró•* luk is. A kis csoportban nagy az akarat. Mindenáron teljesíteni akarják a ter-> vet. Pénzt akc.nak, hogy lássa c falui — Íme, akarunk és tudunk'. Fajmarka tenyésztésre gondolnak. Az elnök már ideges, hogy az istálló még most sincsen készen. — Készül, akár a luca széke. Nem az ő hibájukból. Anyag kell, oszlopok, gerendák. Segítség kell. Mert így öt helyen van a jószág. Széjjelszórva. Hogy mi ennek az előnye? Semmi, csak hátránya van. Nem ártana, ha a Bratislava-vidéki Járási Nemzeti Bizottságon az elvtársaknak eszükbe jutna arra is gondolni, jó lenne egy védnökségi üzem ennek a szövetkezetnek is. Olyan, amelyik érdemlegesen tud segíteni. Erre is gondolni kell, meg arra is, hogy Boráros Imre volt esztergályos, ma tehéngondozó is várja a segítséget. Nagy dolgokat senki sem talál ebben a szövetkezetben, de reménykedő, segítséget váró dolgos embereket igen. — A bizalmat építjük a kívülállók előtt — mondja az elnök. Az illetékesek is igyekezzenek a maguk módján mindezt elősegíteni. G érecz Árpád Ä dunaszerdahelyi kenderfeldolgozó üzemben x » m ^m ^J^' í '

> 1 ^SJWÍtá®.' '•SlŕŔÍÄíflfSSsK':-:•.•'' A ' * is -ijg - , l^lj .. í • í. Vf lllll, »ű, Első képünkön Bazso Mihályt és Štefan Tomačeket láthatjuk az áztatásnál. Az áztatás kb. négy napig tart. Azután 5—6 napig száradni hagyják a szárakat, majd kévékbe kötik és nagy kazlakba rakják. Innen a kender már feldolgozásra kerül Kevesen tudjálk, milyen utat kell megtennie a kendernek, míg a fogyasztó által ismert készáruvá változik. Fényképészünk ellátogatott hazánk egyik legnagyobb és legjobban dolgozó kenderfeldolgozó üzemébe Dunaszerdahelyre, hogy az alábbi fényképes-riportban ismertesse a gyár munkáját. A dunaszerdahelyi gyár naponta 70— 80 mázsa áztatott kendert dolgoz fel. Eddig 2258 tonna magtalanítcxtt kendert vásároltak fel, de a felvásárlás a szenei járásban még tovább folyik, mert az üzem dolgozói ebben az évben 1800 tonna kenderrel akarnak többet feldolgozni. Tavaly tervüket kilogrammokban 103,5%-ra, a kender gyártásában pedig 102,2%-ra teljesítették. A kóc gyártását 106,2<>/

n-ra teljesítették túl az elmúlt évben és ez idén sem akarnak elmaradni a tavalyi eredmény mögött. Ez év első hónapjaiban is magasan túlteljesítették a tervet Az üzem dolgozóit nagymértékben segíti az újítómozgalom, amely A kócot mielőtt kiküldik a gyárból gondosan ellenőrzik. Képünkön az osztályozott kóc ellenőrzését láthatjuk, amelyet Pénzes Pál mester (középen) és az előkészítő részleg mestere, Fehér Béla végez. Képünkön látható még Matej Pecník az üzem igazgatója (baloldalt) tavaly 156.700 korona megtakarítást tett lehetővé, A kenderfeldolgozó üzemből a szálakat a fonógyárakba küldik. Fonógyáraink dicsérettel nyilatkoztak a dunaszerdahelyi gyár munkájáról, mert in->' nen nagyon jó minőségű árut kapnak. A szárított szárakat turbinán dolgozzák fel, amely megtisztítja és tovább i szállítja az osztályozógépre. Az osztályozók a szárakat hosszuk, színük és erősségük szerint osztályozzák. Azután 15—20 kg-os kötegekben szállítjá ül. Képünkön Koloni Irént láthatjuk a rost osztályozásánál A turbinával való feldolgozásnál hulladék keletkezik, amelyet kóccá dolgoznak fel. Kellő szárítás után a kócot törőgépen dolgozzák fel és osztályozás után 50 kg-os csomagokba kötik. Képünk Mészáros Józsefet mutatja be a kócgépnél Az üzem dolgozói sikerrel alkalmaznak több újítást. A vállalat vezetősége vándorzászlóval tüntette ki az üzem újítóit elért eredményeikért. Utolsó képünk Boráros Móricot az üzem egyik karbantartóját mutatja be, akinek már sok újítását alkalmazták a termelésben. Az ő újítójavaslata szerint módosították a turbina vágóberendezését. Ez az újítás nagymértékben javította a kenderszálak minőségét. Boráros Móric ezzel az újításával 20 ezer korona évi megtakarítást és a minőség 50%-kal való javítását érte el Slulka József