Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-03 / 93. szám, szerda

Az ipar és az építészet irányításának és szervezésének további tökéletesítéséről N. SZ. HRUSCSOV ELVTÁRS BESZÁMOLÓJÁNAK TÉZISEI Moszkva, március 20. (TASZSZ) — A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának februári teljes ülése megtárgyalta az „Ipar és építészet irányításának további tökéletesítését" és megbízta az SZKP KB elnökségét és a Szovjetunió Minisztertanácsát, hogy konkrét javaslatokat dolgozzanak ki az ipar és az építészet irányításának átszervezésére és tekintettel e kérdés rendkívüli országos jelentőségére e javaslatokat megtárgyalásra terjeszszék a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé. Ezen irányelvek alapján az SZKP KB elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa az ipar és az építészet megszervezésének további tökéletesítése kérdését megtárgyalásra a Szovjetunió Legfelső Tanácsának legközelebbi ülésszaka elé terjeszti. Erről a kérdésről N. Sz. Hruscsov elvtárs tart beszámolót. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa rendkívüli jelentőséget tulajdonít az ipar és az építészet irányítása megszervezésének tökéletesítésére vonatkozó feladatok teljesítésének. Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa eplhatározták, hogy e beszámoló téziseit közzéteszik' a sajtóban és országos vitára bocsátják, hogy a nagyarányú véleménycsere alapján éd az eddigi tapasztalatok sokoldalú felhasználásával az ország népgazdasága irányításának legcélszerűbb formáit dolgozzák ki. A tézisek azokat a fő elveket tartalmazzák, amelyek alapián meg kell valósítani az ipar és az építészet irányításának átszervezését. A téziseknek nem céljuk, hogy végleges formában javaslatokat adjanak a központokban és az egyes helyeken folyó gazdasági irányítás új struktúrájával összefüggő valamennyi konkrét kérdésre. Az országos vita lehetővé teszi, hogy megtalálják az ipar és az építészet irányításának legtökéletesebb szervezési formáit a jelenlegi viszonyok között. A szövetségi köztársaságok kommudon, hogy a népgazdasági tanácsok vezető funkcióiba és a tervező szervezetek vezető állásaiba magas szakképzettségű szakembereket, termelési tapasztalatokkal rendelkező szervezőket helyezzenek, akik képesek sikeresen irányítani az ipari vállalatokat és építkezéseket. Az ipar és az építészet irányításának átszervezése után megfelelő számú munkaerő válik szabaddá, akik jelenleg a minisztériumokban és hivatalokban vannak alkalmazva. Ezek nagyrészt magas szakképzettségű szakemberek-mérnökök, technikusok, közgazdászok és hivatalnokok. Minden téren gondoskodni kell róluk és el kell érni azt, hogy a központi hivatalokból felszabaduló dolgozókat szakképzettségük és tapasztalataik szerint helyezzék el. Nem kételkedhetünk abban, hogy ezek az elvtársak helyesen értelmezik a párt és a kormány intézkedéseit és visszatérnek a termelésbe, az élő, szervező munkához, ahol közvetlenül jönnek létre az anyagi értékek. Még nagyobb ügyszeretettel folytatják munkájukat szocialista államunk javára. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa felhívják a párt-, a szovjet-, a gazdasági , a szak- és komszomol-szervezeteket, hogy vitassák meg az ipar és az építészet irányítása további tökéletesítését a vállalatokban, az építkezéseken, a tudományos szervezetekben, a hivatalokban, a kolhozokban, a GTÄkon és szovhozokban, a napilapok és folyóiratok hasábjain, és biztosítsák a dolgozók legszélesebb tömegeinek tevékeny részvételét e kérdések megtárgyalásában, ami rendkívül fontos a kommunista országépítés feladatainak sikeres megoldása szempontjából. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa felvázolta hazánk gazdasági és kulturális felépítésének nagy terveit. A kongresszus hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének fő feladata a nehézipar elsődleges fejlesztése, a nista pártjainak központi bizottságai, | szüntelen műszaki haladásnak' és a a kerületi és területi pártbizottságok, a szövetségi köztársaságok minisztertanácsai, a kerületi és területi tanácsok végrehajtó bizottságai kötelesek megsžérvezni a tézisek országos megtárgyalását, haladéktalanul kidolgozni az irányítás átszervezésével kapcsolatos intézkedéseket és konkrét javaslatokat előkészíteni a népgazdasági tanácsok struktúrájára. Ugyancsak fontolóra kell venni a káderek helyes széthelyezésének kérdését is oly mómunka termelékenységének növelése alapján biztosítani a népgazdasági valamennyi ágazatának további hatalmas növekedését és a mezőgazdasági termelés lényeges fellendülését és ennek alapján a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának j'elentékeny fokozását. A szovjet országnak ma minden előfeltétele meggazdasági feladatát — elérje és túlszárnyalja a legfejlettebb tőkés országokat az egy lakosra eső termelésben. A Szovjetuniónak ma hatalmas és sokoldalúan fejlett, korszerű technikával felszerelt szocialista ipara van, sokkal nagyobb anyagi forrásokkal, a munkások és szakértők szakképzett kádereivel rendelkezik a népgazdaság valamennyi ágazatában, mint azelőtt. Országunk gazdasági fejlettségének jelenlegi színvonala mellett különös szerepet játszik a gazdaság irányításának további javítása és az ipar, valamint az építészet irányításának tökéletesítése. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1956 decemberi és 1957 februári plenáris ülései értékelték a XX. pártkongresszus határozatai teljesítésének első eredményeit és felvázolták azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek további sikereket biztosítanak a szocialista országépítésben. Az 1956-os évnek, — a hatodik ötéves terv első évének eredményei azt mutatják, hogy a szovjet ország biztosan halad előre és gyorsan fejleszti népgazdaságát. A népgazdaság továbbfejlesztésének érdekei, amint azt az SZKP KB februári plenáris ülése megállapította, megkövetelik az ipar és az építészet valamennyi szakaszán az irányítási szervezési formáknak tökéletesítését, főleg a legfőbb alapoknak — általában a termelésnek irányítását, hogy jobban felhasználják az óriási tartalékokat, a szocialista szovjet gazdaság lehetőségeit. Tekintettel az ország, a szövetségi köztársaságok és a gazdasági területek termelő erőinek jelentékenyen növekvő fejlődésére, és tekintettel arra, hogy egyes helyeken számban erős szakképzett káderek növekedtek fel, a párt Központi Bizottsága úgy véli, intézkedéseket kell foganatosítani az ipar és az építészet irányítása szervezési formáinak további tökéletesítésére, hogy azok összhangban álljanak a népgazdaság feladataival és követelményeivel a kpmrnunista opszágépítés jelenlegi szakaszában. A párt Központi Bizottságának feb1 ruári plenáris ülése az SZKP KB elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának feladatává tette, hogy konkrét javaslatokat dolgozzanak ki az ipar és az építészet irányításának átszervezésére, és tekintettel e kérdés van ahhoz, hogy békés gazdasági ver- nagy országos jelentőségére, megtársenyben a legrövidebb történelmi idő | gyalásra a Szovjetunió Legfelső Taalatt megoldja a Szovjetunió alapvető ' nácsa elé terjesszék őket. I. A gazdasági építés irányításának lenini elvei és a Szovjetunió gazdasági fejlődésének egyes eredményei •I A szovjet nép és valamennyi i kérdései egészein rendkívüli fontossé' " ország dolgozói az idén ün- gúak". (Lenin Művei 32. köt'et.) neplik a Nagy Októberi Szocialista ' Forradalom 40. évfordulóját. Az orosz munkásosztály a dolgozó parasztsággal szövetségben negyven évvel ezelőtt megdöntötte a tőkések és földbirtokosok uralmát, kezébe ragadta a hatalmat és megteremtette a dolgozók első Államát a világon — a szovjet szocialista államot. Az üzemek, gyárak, a közlekedés, a föld, az erdő, az ország minden természeti kincse a nép tulajdona lett. A dolgozó nép a történelemben első ízben vált országának igazi gazdájává, a dolgozó népre hárult az ország gazdaságának új, szocialista elvek alapján való megszervezése, tőkések és földbirtokosok nélkül, kizsákmányolóktól mentesen kellett gazdálkodnia. Szocialista államának építésében a szovjet nép úttalan utakon járt és óriási nehézségeket kellett leküzdenie. Mint ismeretes, a cárizmus alatt országunk gazdaságilag elmaradott volt és az első világháború, majd pedig az utána következő támadás, amelyet az imperialista hódítók a fiatal szovjet köztársaság ellen intéztek, hazánkat még jobban legyengítette és gazdasági káoszba sodorta. E kimondhatatlanul súlyos körűimé.nyek között a V. I. Lenin vezette ikommunista párt a dolgozók milliós tömegeit az Október vívmányainak védelmére, a népgazdaság újjáépítésére vezette. Az imperialisták fegyveres támadásának visszaverése után a szovjet ország fő tevékenységét a nemzetközi fejlődésre irányította gazdasági országépítése útján. „Erre a harctérre helyeződött át a harc világméretekben" — mondotta V. I. Lenin. „Ha ezt a feladatot megoldjuk, akkor nemzetközi viszonyítván bizonyosan és végleg-"-n ' ' Ezért szá2. munkra Amikor a kommunista párt megkezdte a gazdasági országépítés feladatainak megoldását, a fő figyelmet a közlekedés helyreállítására és fejlesztésére, a tüzelőanyagiparra és kohászatra, a gépi nagyipar felépítésére, mint az ország egész népgazdaságának alapjára helyezte, mert ez az alapja az ország függetlenségének és védelmi képessége megszilárdításának. A gazdasági országépítés tervei kidolgozásában és megvalósításában a párt elsőrendű fontosságot tulajdonított az ország villamosításának. A párt emellett a marxizmus-leninizmus fő tételeihez igazodott, amelyek szerint csupán a nehézipar képesi a szocializmus fő anyagi alapját és minden legkisebb megtakarítást is a nagy gépipar fejlesztésére, a villamosítás fejlesztésére kell fordítani. A szocializmus felépítésének egyik legbonyolultabb feladata volt az elmaradott kisparaszti mezőgazdaság szocialista átépítése, a gépesített kollektív mezőgazdasági nagytermelés megteremtése. Lenin szövetkezeti terve a párt programja volt a mezőgazdaság szocialista átépítésére, a kolhozok felépítésére, a gép- és traktorállomások, valamint a szovhozok létesítésére. A kommunista párt a szovjet kormány első napjaitól kezdve óriási figyelmet szentelt a dolgozók kulturális színvonala emelésének, országunk kulturális forradalma megvalósításának, a népi értelmiség és szakképzett káderek nevelésének a népgazdaság valamennyi ágazata számára. A Kommunista Párt tehát a szocializmus felépítésének tudományosan alátámasztott programjával rendelkezett, amelyet V. I. Lenin dolgozott ki. iparosítását és villamosítását, a mezőgazdaság szocialista alapelveken történő szövetkezeti átépítését, a kultúrforradalom megvalósítását, az ország valamennyi nemzetiségi kultúrájának fejlesztését és az országos szocialista munkaverseny kibontakoztatását. Ez eszmeileg felfegyverezte a pártot, a nép előtt megnyitotta az új élet építésének ragyogó útját, és elmélyítette a széles dolgozó tömegek alkotó tevékenységét. O Az ország gazdasági fejlesztése terveinek sikeres teljesítése érdekében szükséges volt kidolgozni a népgazdaság irányításának olyan új formáit és módszereit, amelyek megfelelnek a munkások és parasztok szocialista állama valóban demokratikus alapjainak. A népgazdaság irányítása helyss megszervezésének a szocialista államban óriási jelentősége van az anyagi termelés szüntelen növelése, az ország gazdasági hatalmának megszilárdítása, a társadalmi a nép jólétének emelkedése és a népgazdaság tartalékainak legteljesebb kihasználása szempontjából. Ezért a gazdasági felépítés kérdései, a népgazdaság egyes ágazatai irányításának kérdései mindig a kommunista párt és a szovjet kormány figyelmének középpontjában állottak. Amikor V. I. Lenin már a szovjet hatalom első hónapjaiban felvázolta a gazdasági felépítés programját, azt mondotta, hogy a szocialista gazdálkodás fő elvének a demokratikus centralizmus elvének kell lennie, amely lehetővé teszi a gazdaság összpontosított állami irányításának egybekapcsolását azon dolgozó tömegek alkotó tevékenységének maximális fejlesztésével, amelyek közvetlenül részt vesznek a termelés irányításában, egybekapcsolva a helyi szervek kezdeményezésének fejlesztésével, felelősségük fokozásával a népgazdasági tervek teljesítéséért. A valóban demokratikus értelemben vett centralizmus — írta V. I. Lenin — a történelem folyamán első ízben feltételezi, hogy teljesen és zavartalanul fejlődhessenek nemcsak a helyi sajátosságok, hanem a helyi kezdeményezések, a helyi cselekedetek, a módszerek és eszközök sokrétűsége a közös célhoz vezető úton. A népgazdaság fejlődésének legfontosabb elvei a szocialista államban a tervezés — az ország népgazdaságának egységes állami terv alapján valő irányítása. „Csak az ilyen építés, amely nagy, közös terv alapján folyik és igyekszik egyenlő mértékben felhasználni a gazdasági értékeket, értékeket, érdemelheti ki a szocialista elnevezési" — mondotta V. I. Lenin. (Lenin Művei 28. kötet.) A Szovjetunió népgazdasági fejlődésének története igazolta a szocialista felépítés irányítása lenini elveinek nagy életerejét, amely elvek korlátlan lehetőséget nyitottak meg a néptömegeknek a termelés irányításában való tevékeny részvételük előtt. H A szovjet nép a kommunista párt vezetésével következetesen megvalósította Lenin terveit és rövid történelmi időszak alatt felépítette a szocializmust. A nép áldozatkész munkájával az ötéves tervek folyamán országunkban hatalmas szocialista ipart épített fel, ami lehetővé tette, hogy technikailag újból felszereljük nehéziparunk összes ágazataiban és mérhetetlenül nöiveljük a Szovjetunió védelmi képességét. A Nagy Honvédő Háború teljes meggyőző erővel bebizonyította, mily bölcs és előrelátó a párt azon lenini fő irányvonala, amely az ország iparosítására a nehézipar döntő ágazatainak elsődleges fejlesztésére irányul. A háború után a Szovjetunió népgazdasága nagy haladást tett és újabb, magasabb színvonalra emelkedett. A szocialista ipar és mezőgazdaság a korszerű tudomány és technika vívmányai alapján fejlődik. A műszaki fejlődés kifejező bizonyítékait szolgáltatják a korszerű gépek és műszerek termelésében elért kiváló sikerek, az elektronikának a népgazdaságban való alkalmazása, az atomenergia termelése és békés felhasználása terén elért sikerek. A szovjet hatalom éveiben országunk a gazdasági fejlődés terén számos tőkés államot túlszárnyalt és ipari termékeinek színvonala tekintetében a világ második helyére került. A forradalom előtti helyzettel öszszehasonlítva a Szovjetunió ipari termelése 1957-ig több mint 30-szorosára és az 1940-es évvel szemben csaknem 4-szeresére emelkedett. Emellett a gépipari és a fémfeldolgozó ipari termelés 1913-mal szemben 180-szorosára, a villanyáram-termelés csaknem százszorosára emelkedett. Ilyen kiváló sikereket értünk el a szocialista negyven éve alatt, amelyből teíjes 18 évet felemésztett a polgárháború és a második világháború, valamint e háborúkat követő népgazdaság — újjáépítési időszak. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy mind a háború előtt, mind pedig a háború után is olyan gyorsasággal növekszik a szocialista ipar, amilyet nem ismert és nem ismer a kapitalizmus fejlődése. A Szovjetunióban kiépült a gépesített mezőgazdasági nagytermelés. A szocialista ipar a mezőgazdaságot korszerű gépekkel szerelte fel, amelyek elvégzik a mezőgazdasági munkák fő részét és lényegesen megkönynyítik a kolhozparasztok, GTA-ák, és a szovhozok dolgozóinak munkáját. Az utóbbi évek során jelentős sikereket értünk el számos mezőgazdasági ágazat fejlesztésében: lényegesen bővültek a vetésterületek a parlagon heverő földek megművelése által és tavaly több mint egy milliárd púddal több gabonát gyűjtöttünk be, mint 1955-ben. Országunk még sohasem takarított be annyi gabonát, mint tavaly. Megnövekedett az ipari termények termése, fokozódott az állattenyésztési termelés, főleg a tejtermelés. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése alapján szüntelenül emelkedik a nép életszínvonala. A szovjet rendszer előnyei és pártunk helyes politi-' kája lehetővé tették, hogy jelentékeny sikereket érjünk el a nép anyagi jólétének növelésében. A szovjet nép jóléte növekedésének legsokoldalúbb mutatója a Szovjetunió nemzeti jövedelmének növekedése. Egy lakosra átszámítva hazánk nemzeti jövedelme 1913-tól 1956-ig tizenháromszorosára növekedett. A nemzeti jövedelemnek ily gyors növekedése egy kapitalista országban sem fordult elő. Az USA-ban például az egy lakosra eső nemzeti jövedelem ugyanezen időszak alatt nem egész kétszeresére, Nagy-Britanniában és Franciaországban csupán 1,6-szeresére emelkedett. Emellett a Szovjetunió egész nemzeti jövedelmét a dolgozók érdekében osztják el, míg a tőkés országok<ban a nemzeti jövedelemnek több mint felét a kizsákmányoló osztályok maguknak sajátítják ki. A kultúrforradalom a Szovjetuniót olyan országgá tette, amelyben nincsenek írástudatlanok. A szovjethatalom évei folyamán felnövekedett az új, valóban népi értelmiség, nagy szakképzettséggel rendelkező káderek nevelkedtek valamennyi gazdasági és kulturális ágazatban. Miig a forradalom előtti Oroszországban kevesebb mint kétszázezer főiskolát és középiskolát végzett szakember volt, ma a Szovjetunió népgazdaságában több mint hatmillió főiskolát és középiskolát végzett szakember dolgozik. Ma a legkülönfélébb iskolákon ötven millió ember folytatja tanulmányait, vagyis ez annyit jelent, hogy a Szovjetunióban minden negyedik lakos tanul. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a szovjethatalom évei alatt országunk a kommuyjsta párt vezetésével kiváló sikereket ért el gazdasági felépítésében, a nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának növelésében. Ezzel szemléltetően megmutatta, mire képes az a nép, amely levetette a kapitalizmus bilincseit és kezébe vette a hatalmat, mire képes, ha maga gazdálkodik, kizsákmányolóktól mentesen, szocialista elvek alapján. A jelenlegi helyzetben, amikor ä Szovjetunió már nem egyedüli szocialista ország, amikor oldalán halad a népi Kína, és a szocialista tábor valamennyi országa, melyeknek lakossága több mint kilencszáz milliót tesz ki, az új világ építő óriási hadserege előtt nagyszerű távlatok nyílnak és minden előfeltételük meg van ahhoz, hogy valóra váljék a dolgozó emberiség álma — hogy felépüljön a kommunista társadalom. munka termelékenységének növelése, ipar fejlesztésében a szovjet hatalom II. A népgazdaság növekedése és az ipar, valamint az építés irányítása szervezési formáinak tökéletesítése ^ A szocialista gazdaság fejlesz* • tése sürgősen megköveteli az ipar és az építés irányítása szervezési A helyreállítás időszaka feladatainak megoldásáról a szocialista iparosítás nagyméretű programjának meg kulcsfontosságú ágazatainak felépítésére, a magas szakképzettséggel rendelkező mérnök, technikus, termelési tis i Ez a program meghatározta az ország formáinak és módszereinek, a népgaz- I valósítására való átmenet alkalmával, 1 szervező káderek előkészítésére r daság tervezési módszereinek szüntelen tökéletesítését. Hazánkban a gazdasági országépítés első időszakában megalakultak az állami igazgatás olyan szervej, mint a Legfelső Népgazdasági Tanács és a Helyi Népgazdasági Tanácsok, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett' működő Állami Tervbizottság és a helyi tervezési szervek, amelyek a következő időszakban óriási fontosságot nyertek. amikor szükségessé vált rövid időn belül új iparágazatokat felépíteni, szükség volt a gazdasági felépítés irányításának új szervezési formáira is. Megalakultak a főigazgatóságok, amelyek a népgazdaság legfontosabb ágazataira specializálták magukat, majd pedig a népbiztosi hivatalok, a minisztériumok és a reszortügyosztályok. A gazdaság irányításának ezek a formái lehetővé tették, hogy a párt és az állani törekvéseit a nehézipar pontosítsa, olyan káderekre, amelyek képesek elsajátítani az új technikát és nagy méretekben irányítani az ipari termelést, a korszerű tudomány és technika színvonalán. (Folytatás a '4. oldalon) 0 I S 7 0 O 1957. április 3. á