Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-21 / 111. szám, vasárnap

EINIIOQť Ľ a V. I. LENIN proletár nemzetköziségről enin életének nagy részét külföldön, száműzetésben töltötte. A nemzetközi proletármozgalom támogatása, főként anyagi támogatása nélkül nem tudjuk elképzelni Lenin óriási gyak0rlat

l mlnttremtététen " Lenin^a tnvAhhra is sz

ükséaes a viláq dolgozni felvonulásuk taktikáját. Ez nyernek táirgvalása ez irányban, fej- lentétes részre" - burzsoáziára és megteremtésében^ Lenin De tov ra is "Ukseges a vuag yzatükröződik a kommun

ista pár- lettségük igazi próbatétele volt. proletariátusra - oszlik, közöttük ilevél r svájci munkasokhoz proletár ainak egységes leuepese, megkötött kétoldali „Valódi nemzetköziség csak egyetlen pedig a kisüzemi (paraszti és kisnű írásában, 1917. márciusában az ^iláoproleTa- egyezményekben. továbbá a szocia- egy van: önfeláldozó munka a for- iparos) termelésnek'egyre bomló tön'nráns forradalmárok neveben veszeiye^eim losja^ * Szovjetuniót lista tábor orszlgai között megkö- radalmi mozgalom és a forradalmi megére. Ma a tőkés országokban a és a szocializmus táborát. tött szerződésekben, megnyilvánul harc fejlesztése érdekében _ saját burzsoáziának egy része "saját pozlzetek fejlődését a burzsoá forradalmak befejeződése után, ha mélyebben vizsgáljuk a történelem folyamatát, látjuk, hogy az imperializmus korszakában, főként a fejlett országokban már nem érvényesülnek az igazi nemzeti érdekek. Ellenkezőleg, azt látjuk, hogy a nemzet két elpárt című emigráns forradalmárok köszönetet mond a nyugat-európai tartózkodásuk idején irántuk tanúsított elvtársi magatartásért. Kétségtelen, hogy a III. Interná Ezért bizonyára helyes, ha Lenin cionálé feloszlatása és a kommunis. ..... . . , ' . . ta partok Tájékoztató Irodájának müveiből mentünk tanulságot s iga- megsz

ť.

rtetése után a proletariátus zoljuk pártunk internacionális ma- me

gtalálja mozgalma összpontosítása gatartását akkor, amikor különböző új formáit, amelyek megfelelnek a oldalról .ámadják a proletár nem- fejlődés új feltételeinek. A kapitaa kommunista pártok túlnyomó többországunkban és ugyanennek a harcnak, ugyanennek az irányvonalnak és csakis ennek a támogatása (propagandával ^yüttérzéssel ]ak kilenctized részének érdeanyagi eszközökkel) kivétel nélkül „ ciójának megszilárdítása érdekében elárulja a nemzeti érdekeket. Kitűnt, hogy az igazi nemzeti érdek, azaz a zetköziség elvét. Lenin művei a legilletékesebb tanulmányi forrásunk, mert Lenin nemcsak elméletileg fejtette ki a nemzetköziség elvét a proletár forradalmak korszakában, hanem gyakorlatilag is érvényre juttatta őket. Az úgynevezett szocialista inter nacionSlé tecretikusainak, •---•-»-«•• és revizionista bölcseinek egész siserahada támadta már a két világháború között is a nemzetköziség lizmus ideológusai bővelkednek a tanácsokban és útmutatásokban, a revizionizmus — már isten tudja hányszor — vitustáncot jár a nemzetköziség „sírja" felett. ki azonban reálisan gondolA kodik és látja a világot jelenleg mozgató igazi erőket, trockista annak nem okoz semmilyen nehézséget annak megértése, hogy a kommunista világmozgalom nemzeti élcsapatai, az egyes országok kommunista Dártjai ma elméletileg Ss minden országban," — mondja Le nin. (Múvei 24. kötet) ke és a szocializmus között nincs ellentét, sőt, a történelem 1917 óta Már az előbb említettük, hogy az az

t bizonyítja, hogy egyedül a proimperializmus annyira megköti a letárdiktatúra képes az imperializnemzeteket, hogy egyetlen ország sem mus korszakában biztosítani a teltudja másoktól függetlenül megöl- jes és következetes függetlenséget, dani forradalmi feladatait. A világ a nemzetközi tökétől való függetmunkásosztálya küzd szociális fel- lenséget. a munkának az értéktöbbszabadulásáért, a nemzeti proleta- lettől való függetlenségét. Elméleti riátus, a nemzeti mozgalom pedig szempontból a nem^fci érdekek, azennek a harcnak egy részét képezi, az a nemzet kilenctized részének Ezért törvényszerűen felmerül a érdekei és az uralkodó osztály érkérdés: milyen a rész és az egész deke közötti ellentmondás, viszály kapcsolata? felszámolásáról van sző. Márpedig a A burzsoá-nacionalizmus azt han- társadalmi fejlődés bizonyos fokán a goztatja, hogy a nemzet érdeke fe- kizsákmányoló rendszerek minden lette áll a munkásosztály osztály- uralkodó osztálya elkerülhetetlenül elvét, amelyet a kommunista moz- tU ira fejlettek> hog

y galmat Moszkvához fűzni torekvo :ivi !I01emen

y,.. ,%e

s,r= Ä

™ sss sám ssssstä -i «« "T\ „SS™ <

u

di

4k e'"

ke,n

i <W"8» ™5'««a.»l>.». „'lZ IraíkénVk Sí ďtent«- .H™tétb« KeVo.*, „i S liiluiiilniiiiliuiitiiniiilHiiilimtiiiiiiniiiilinim Szerénység ziség a kommunista mozgalomban, vagypedig a termelőerők helyzetétől feltételezet' reális és objektív vi- f" szony? Vizsgáljuk meg ezt abból í a szempontból, amelyből Lenin ma- \j. D. SZTÁSZOVA • gyarázza a „Marx Károly" című és ; * más cikkeiben. j A kapitalizmus és főként utolsó stádiuma — az imperializmus a tőkekivitel fellépő szükségességének következtében túllépi a nemzeti határokat és megteremti a nemzetközi tőkecsoportok láncolatát. Sőt, ezenkívül a munkásosztályhoz való viszonyban is éppen azt valósítja meg, amit a kommunizmusnak vet szemére- a kivándorlás gazdasági kikényszerítésével megfosztja a munkásokat hazájuktól, a parasztokat pedig a földjüktől és tartalékhadseregként a városokban összpontosítja őket. Ezzel tarka nemzeti összetételű központokat létesít. M

ilyen kapcsolatot teremtsen a proletariátus a korszerű kapitalista termelésnek nemzetileg tarka központjaiban? A burzsoázia nemzeti súrlódásokat szít, opportunizmust és a „kulturális autonómiát" hirdeti körükben. A munkásosztály öntudatos része azonban megteremti a szolidaritás, kölcsönös támogatás és közös osztályszervezkedés kapcsolatait. Sőt ennél is többet. Ha a tőkekivitel következményeit a nemzetek fejlődésén vizsgáljuk látjuk, hogy az imperializmus annyira bilincsbe verte a nemzeteket és annyira függővé tette az államokat, hogy egyetlen ország sem tudja másoktól függetlenül megoldani demokratikus vagy szocialista jellegű forradalmi feladatait. Ebből ered logikusan a világ munkásosztálya egységének és egyfellépésének szükségessége. forradalom minden a világforradalom írjunk röviden Felhoznék még egy jellegzetes péljon, ne töltse hiába az idejét. Vlagyib^r^

S^Tt

SZerén

y T Tután'Zeg 'Sf^ nék n hány tényt elmondanľ ^ aZ lUetö elvtúrSSa

l- dá

t' ***** « ^19-1920-as Az egyik kérdőíven erre^a kérdés- t

tuina ismé

t 1°™* a bekkel kapcsolatos és az újságírókre: „Milyen nyelveket " . Ä- ffiEfÄJS™ "L*

Akk

o«

b

a" '«£» mir Iljics így válaszolt: „Az angolt, ľ >*

mnmass

a- « papirhiany, a Pravda csak két a németet és a franciát — rosszul az uléjse

k idején Vlagyimir Iljics őrá- oldalon jelent meg, csomagolópapírra; olaszt — igen rosszul". ' val a kezében figyelte a szónokot: a nyomták. Csakhogy rengeteg anyag 1920-ban a Komintern II kongresz- KÖ

ZP

ont

i Bizottságban akkoriban két érkezett a szerkesztőségbe és Vlagyi szusán, felszólalásában bírálta Német- pe

r^ v°

l

t " Ernára engedélye- mír Iljics kiadta a rendeletet, 7 -- •• zett ido. Emlékszem, hogy Vlagyimir Pravdaban lekozlésre kerülő cikkek

j 1920-ban, a Komintern II. kongresz- Ko

zP

ont

i Bizottságban akkoriban két zusán, felszólalásában bírálta Német- perc volt a szóno

k számára engedélye- mír ,

lÍ

ic

s kiadta a rendeletet, hogy a\ ország Kommunista Pártja vezetősé- zett i

d°' Eml

ékszem• hogy Vlagyimir Pravdában lekozlésre kerülő cikkel gének tévedéseit és az olasz Seratti ,

l'

ics mi

lyen gyakran mondotta: „Elv- e9V<ke sem haladhatja meg terjede irányvonalát. Amíg a Német Kommu- tár

s' kerekítse ki a mondanivalóját, lemben a 25 sort. Az újságírók morognista Pártról volt szó, Vlagyimir Iljics már lgy i

s lézere többletet engedé- ta

k ugyan, de bebizonyosodott, hogy németül beszélt, amikor pedig rátért ly

ezte

m"- Igen hasznos dolog erre ' --.-.: Seratti tévedéseire — azonnal franciá- viss

z"emlékezni: mostani gyűléseinken —" — „ bizony gyakran nem tartjuk be a kira fordította a szót. Jelen voltam a szabott i

m lakonikus rövidséggel is lehet írni. Vidám percek Vlagyimir Iljics igen vidám és köz suttogni vetlen ember volt. A Központi Bizottkongresszusnak ezen az ülésen, amely ^ ^ ^^ idején valaki ° ,nl

^élZeTŤľer" kezdett a"szomszédjával Vlagyimir II- ság ülésein gyakran hallhattunk kirobzajlott le Ma isjól emlékszem, a ter megfenyeg

ette az ujjával és kéz- bánó kacagást, mert ha Vlagyimir IImen veaiamoraüó za ra: a külföldi , »> »J j.- ..„*„.elvtársakat nagyon meglepte, hogy egy beszélt németül, most ugyanilyen sza- togjandk, mert ezzel zavarják az ülést. mozdulatokkal mutogatni kezdett: ír- jics nevetni kezdett, akkor mindenkire; », ~u> n, 'rnmtnnrifm janak egymáshoz cédulákat, de ne sut- átragadt a vidámsága, orosz ember, aki az imént ragyogoan ?.» „.„, m ®

s

r_ „ ,„ „.... sége: A szocialista egyes orszáoban szerves részét képezi. Ez a proletár nemzetköziség elméletének lényege. A proletármozgalom kibontakozásé, ak gyakorlata számtalan olyan szervezetet teremtett, amelyeknek feladata elsősorban a nemzetköziség lényegének érvényesüléséről való gondoskodás minden adott esetben. A munkásosztály nemzetközi szervezeteinek érdeme, hogy kibontakozott a munkások világmozgalmának öntudatos tevékenysége — a nemzetközi szolidaritás. A proletár nemzetköziség elmélete a gyakorlatban is érvényesül A nemzetköziség elmélete és a tettek egységének megtestesülését az I., II. és a III. Internacionálé jelsntette. Ezek a szervezetek, miután időben korlátozott feladataikat megoldották, megszűntek. Hogy szolgál az egészsége, Via gyimír Iljics? Egyébként nem is kell kérdezzem: alighanem jól, mert hiszen a szeme — ravaszkás. Lenin vidáman felkacagott: — Hallják — miket beszél Sztaszova? Azt mondja, hogy ravasz szemem Egy lenini gondolat 1919-ben, vagy 1920-ban, nem emoeszeit nemeim, musi uyyunuya -- . _ , Egyszer Vlagyimir Iljics megbetegebadon fejezi ki magát francia nyelven. Vlagyimir Iljics az orat a kezeben dett Egy ideig nem mtam ö

t_ maj

d Lám lám ilyen „rosszul" bírta Via- tartva, követni tudta a szónokot s koz- amikor a következő ülésre mentem, avimír Iljics a nyelveket

1. ben arra i

s Í

utott ld

ei

e- hogy ce

d"'

aľ találkoztam Leninnel és megkérdezEgy-másik példa Lenin szerénységé- küldjön és kapjon a jelenlevőktől. te

m. • u • Így volt a Kozponti Bizottság ulesein, rol. Edesanina, Maria Alexandrovna, ™ — jól zongorázott, gyermekei mindig szí- m

e9 a Népbiztosok Tanacsanak ulesein vesen hallgatták. 1919-ben, vagy 1920- I

Sban, egyszer, zenei est volt A. D. Cju- — . , . . ,, rupánái. Egy zongorista eljátszotta üohanyzok tigyelmebe Beethoven „Appassionata" szonátáját, Érdekes volt az is, ahogyan Vlagyiamelyet Lenin jol ismert és nagyon mír njics az mése

k idején a dohányzószeretett. Odamentem Vlagyimir Iljics- ka

t Ügyelte. Lenin dolgozószobájában 7

a'n hez és megkérdeztem, tetszett-e neki nem volt smbad doh

ányozni, különöa mu mterpretalasa. sen attól kezdve nem

< amikor 1918-ban - Miért kérdi ezt tőlem? - vála- megsebes

üit. Vlagyimir Iljics dolgozószolta. - Milyen jelentősége van az szobájábarli a

z íróasztalától jobbra jóen véleményemnek — hiszen en csak kora hoUand

i kályha állt, mögötte volt lékszem pontosan, Vlagyimir Iljics bezenekedvelő vagyok. a sz

eiiöztetó nyílás és a kályhacső el- hívott és fontos politikai megbízást . , zárója. Ott gyülekeztek a dohányzók adott nekem. Vonakodni kezdtem, arra Az ido araga és a füstöt a szellőztető nyílásba fúj- hivatkozva, hogy én csak szervező vaVlagyimir Iljics nem tűrte az idő- ták. Amikor elérkezett a szavazás per- gyok, s nem érzem magam elméletipocsékolást, a fölösleges levelezgetést. ce, Vlagyimir Iljics persze nem látha- leg elég erősnek az ilyen megbízatás Elrendelte: amit csak lehet, intézzünk tott a kályha mögé, s ezért ravaszul végrehajtásához. Vlagyimir Iljics őszei telefonon, ne bocsátkozzunk leve- hunyorgatva így szólt: „Halljuk hát, szehunyorította a szemét és kérdezlezgetésbe. S ő maga is szigorúan be- mire szavaznak a kályhamögötti ügyek getni kezdett: tartotta ezt a szabályt. mesterei?" — Harcolt maga a „Rabocsaja Miszl" Ha Vlagyimir Iljics közölte valaki- Még egy kis színfolt. Vlagyimir 11- ellen? vei, hogy fogadja, de kiderült, hogy jics dolgozószobájának falán ott csüna megjelölt órában mégsem fogadhat- gött a felirat: „Ne dohányozzunk!" De ja az illető elvtársat, akkor mindig a hozzá érkező elvtársak nemigen tarszemélyesen és sohasem a titkár út- tották tiszteletben ezt a rendelkezést, ján, felhívta öt és közölte vele a dolgot. Eljárt hozzá például Maxim Gor'Ugyanakkor azt is megbeszélte vele, aki sokat dohányzott. A dohányosok hogy melyik az az időpont, amikor fo- távozása után Vlagyimir Iljics mindig gadhatja. Ha már közeledett az elv- kinyitotta a szellőztető-ablakot, mert társ fogadására megállapított óra, de nehezen bírta a dohányfüstöt. Egy szép re a megbízatást, a sürgős ügyek (és akkoriban igen sok napon pedig behívatta a parancsnokot Iljics ezekkel a kérdéseivel mintha sürgős ügy volt), mégsem tették le- és ezt mondotta neki: „El kell távo- hangsúlyozta volna, hogy mi nemcsak' hetövé Vlagyimir Iljirs számára, hogy lítani azt a feliratot. Mi szükség arra, könyvekből tanulunk, hanem az életa virakozót fogadhassa, akkor kiküld- hogy olyasmit írjunk ki, amit nem tu- bői is, a tömegektől is. te titkárát a fogadószobába, hogy dunk betartani? Ez csak a fegyelem Íme, egy lenini gondolat, amelyről Imondja meg a latogatónak: „Ne vár- megsértésére tanítja az embereket". sohasem szabad megfeledkeznünk ellen harcolt? — Harcoltam. — Az „ökonomisták' — Igen. — Es a mensevikek ellen? — Szintén. — És a likvidátorok ellen? — Igen. — Akkor hát menjen és hajtsa véga nemzeti és osztályszempontok tartós egységét. A munkásosztály megszünteti az objektív és a politikai igazság közötti ellentmondást, amely a kapitalizmusban törvényszerűen fennáll. A szocialista demokrácia itt a szóban forgó ellentmondás megoldásának megvalósítását, módszerét jelenti. A burzsoá-nacionalizmus ellen folytatott elméleti és gyakorlati küzdelem Lenin szerint igen sürgős és éles főként akkcr, midőn a proletárdiktatúra nemzetk'izi jelenséggé válik és képes maximálisan befolyásolni a világesemények folyását, így történt ez a második világháború után, mjdőn a népi demokratikus országok megalakulásának törvényszerűen hatnia kellett a nemzeti politikára. A proletár nemzetköziség elvei itt fejlettebb fokon, megváltozott történelmi felületek közepette érvényesülnek. Ezeket a feltételeket a demokratikus tábor erőinek növekedése jellemzi. E körülmények közepette a nemzetköziség belső tartalmát Rét követelmény fejezi ki: , 1. Az egyes országok érdekeinek alárendelése az egész tábor és a világméretben folytatott harc érdekeinek; 2. „hogy a hemzet, amely legyőzte saját burzsoáziáját, képes legyen és hajlandó legyen a legnagyobb nemzeti áldozatokra a nemzetközi tőke megdöntése érdekében" (Lenin Művei 31. kötet). szocialista hazafiság feladata, hogy nevelő hatásával mindenkivel megértesse és meqvalósíttassa e nagy eszméket, A burzsoázia ezért nemzeti nihilizmusai vádol bennünket. Ez az ő dolga. Hazánk minden öntudatos munkása azonban ma, az 1956. év eseményei után öt ujján ki tudja számítani e kapcsolatok dialektikáját: minél szilárdabb a szocialista tábor országainak gazdasági és politikai egysége, annál nagyobbak a lehetőségek az egyes országok érvényesülésére a munkának ebben a demokráciájában, annál gyorsabb az építés üteme. A kommunizmus tehát nem jelent nemzeti nihilizmust, ellenkezőleg, mint Lenin mondja nem idegen számunkra a nemzeti büszkeség érzete. Büszkék vagyunk arra, hogy hazánk részt vesz az új világ építésében, büszkék vagyunk a szocialista tábor sikereire, melyek saját sikereink is és amelyek egyre nagyobb mértékben és döntőbben befolyásolják a nemzeti politikát. GRACA B A OJ SZÖ 1957. április 21. C ü