Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-21 / 111. szám, vasárnap

1 AM ASZ BULGÁRIÁBAN A harkovi járás ifjúsága a Bolgár Népköztársaságban örül a szép tavaszi napoknak. Felejthetetlenek a város környéki virágos kertek között a séták. A Szuezi-csatorna bojkottjának kudarca London (ČTK) — A nyugati hírügy­nökségek jelentései szerint most már teljesen világos, hogy végleg kudarc­ba fulladtak egyes nyugati hatalmak­nak — főleg Nagy-Britanniának és az USÄ-nak a Szuezi-csatorna hajófor­galmának bojkottálására irányuló ter­vei. Ezek a tervek részét képezték azon politikai és gazdasági nyomás­nak, amellyel Egyiptomot e víziút igazgatása felett gyakorolt határozott szuverén jogaíWS való lemondásra ak- ták kényszeríteni. Kairóból érkezett hírek szerint a Szuczi-csatorna újbóli megnyitása óta első ízben két brit hajó kötött ki Szuezben és a csatorna használati dí­ját svájci pénznemben az egyiptomi hatóságoknak fizette meg, mivel a csa­Kuba szigete egy nagy gyűjtőtábor Havanna (ČTK) — A kubai helyzet, ahol a múlt év végén fegyveres fel­kelésre került sor Batista tábornok diktátori rendszere ellen, állandóan feszült. A különféle hírügynökségek és lapok közlése szerint Batista dik­tátor kormánya folytatja az ország­ban a haladó polgárok kegyetlen ül­dözését és igyekszik letörni az állan­dóan növekvő elégedetlenséget és el­lenállást. torna igazgatósága angol fontot nem fogad el. Washingtoni hivatalos hírek szerint több amerikai hajó készül tengeri út­ra és nem titkolják azt a szándéku­kat, hogy a Szuezi-csatornán fognak áthaladni az Egyiptom által meghatá­rozott feltételek mellett. Ezzel telje­sen értelmét vesztette az az utasí­tás, amelyet a múlt hónap végén a brit és amerikai kormány adott a ha­józási társaságoknak arra, hogy ne használják a Szuezi-csatornát újbóli megnyitása után. Mivel a hajózási tár­saságok „engedetlensége", akik amúgy is figyelmen kívül hagyták a kormány tilalmát, nagy zavarba hozta Nagy­Britannia és az USA kormányait, a londoni és washingtoni hivatalos kép­viselők siettek sajtókonferenciáikon azt a „magyarázatot" közölni, hogy a ha­jótársaságnak adott utasítások csu­pán „biztonsági tanácsot" jelentettek, úgyhogy tulajdonképpen a hajózási társaságoktól függ, használni fogják-e a csatornát vagy nem. A valóságban tisztán gazdasági és kereskedelmi szempontok pecsételték meg a csa­torna bojkottjára irányuló különféle törekvések végső kudarcát. A New Statesman and Nation lon­doni hetilap a valósághoz hűen meg­állapította, hogy a bojkott megvaló­síthatatlan és ha érvényesítenék is, „akkor ennek fő áldozata a brit gaz­daság lenne". során közelebbről megismerheti hazán­kat, népeinket, meggyőződhetik békés törekvéseinkről, őszinte barátságunkról. AZ ORSZÁG ÁLLAMRENDSZERE NÉHÁNY SOR AFGANISZTAN TÖRTÉNELMŰBŐL Ceyloni parlamenti küldöttség a Szovjetunióban Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására a Szovjetunióba érkezett ceyloni parla­menti küldöttség tagjainak első cso­portja e napokban Tádzsikisztánban tartózkodik. A ceyloni vendégek fel­keresték a sztalinabádi orvosi fakul­tást és megtekintették a klinikát, majd A. Szjominnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa képviselőjének és D. Gado­jevnek, a Tádzsik SZSZK Legfelső Tanácsa elnöksége titkárának kísére­tében a legnagyobb tadzsiki vállalatok egyikébe, a Sztalinabádi Textilkombi­nátba látogattak. Izrael folytatja agresszív akcióit Kairó (ČTK) — Mohammed Abdul Kadar Hatem ezredes, Egyiptom hi­vatalos képviselője április 19-i beszé­dében újból rámutatott, hogy Izrael agresszív támadásra készül. Erről ta­núskodnak azok az incidensek, ame­lyek az utóbbi napokban robbantak ki Gaza területén. Hatem továbbá hangsúlyozta, hogy Izrael nemcsak az arabok, hanem az ENSZ nemzetközi egységei ellen is agresszív akciókat folytat. Az eddigi incidensek azt bi­zonyítják, hogy Izrael folytatja az erőszak és a fegyveres támadások po­litikáját az ENSZ békés tagállamai el­len. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának rendkívüli kongresszusa London (ČTK) — Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXV. rendkívüli kongresszusán, amely április 19-én kezdődött, 550 szavazati joggal rendel­kező küldött vesz részt. A kongresszus a munkásosztály nemzetközi szo­lidaritásáért, a munkásmozgalom egységéért, a békéért, a szocializmusért, a nemzeteknek a gyarmati elnyomás alóli felszabadításáért vívott harcnak jelszavai jegyében folyik. Harry Pollitt, a párt intéző bizottságának elnöke a megnyitó ülésen fel­olvasta Wiliam Gallacher régi kommunista dolgozó leveiét. Gallacher le­velében rámutat, hogy a brit kommunisták számára legfőbb jelentőségű a békeharc. A brit kormány új katonai programja „äz atomháború előkészü­leteinek szemléltető példája" — írja levelében Gallacher. Levele végén felhívja a küldötteket, hogy minden erejükből járuljanak hozzá a munkás­osztály nemzetközi szolidaritásának szilárdításához és tartsák szem előtt, hogy „a békéért és a szocializmusért vívott harcnak a Szovjetunió a ve­zetője és harcosa! A napirend jóváhagyása után John Gollan, a párt főtitkára tartott politi­kai beszámolót. Harcok Algériában Párizs (ČTK) — Algériában fokozó­dik a harci tevékenység. Nédrom vá­ros közelében a franciák harckocsikat és repülőgépeket is harcba vetettek. E harcokban a Reuter hírügynökség tudósítása szerint több mint 100 al­gériai életét vesztette. A franciák kö­zül 14 katona elesett és 30 megsebe­sült. A Reuter hírügynökség idézi az Al­gériából érkező hivatalos jelentéseket, melyek szerint a legutóbbi öt nap alatt 305 algériai partizán és 39 francia katona esett el. Tiltakozások Nyugat-Németország atomfelfegyverzése ellen Bonn (ČTK) — Számos nyugat­német lap április 19-én behatóan foglalkozott Adenauer nyugatnémet kancellár negatív állásfoglalásával a göttingeni tudósok nyilatkoza­tához és azzal a közleménnyel, amelyet Adenauer és az öt kiváló nyugatnémet atomtudós összejö­vetele után adtak ki. A Hannoversche Presse kommentárt közöl a Schaumburg-palotában lefolyt szerdai összejövetelről és azt írja, hogy a közleményben hangoztatott ál­lítólagos egyetértés, amelyet Aden­auer a világ leszerelése kérdésében az atomtudósokkal elért, „senkit sem té­veszthet meg, mert a döntő és leg­fontosabb problémával, vagyis a szö­vetségi hadseregnek atomfegyverrel való felszerelése kérdésében a fron­tok kérlelhetetlenül egymással szem­ben állanak." „Még szerencse — te­szi hozzá a lap —, hogy vannak Né­metországban éber és megveszteget­hetetlen lelkiismeretű emberek." A Karlsruheben megjelenő Badische Allgemeine Zeitung megállapítja, hogy az a lényeges kijelentés, melyet a nyugatnémet lakosság a közlemény­től várt, — elmaradt. A szövetségi kormány nem mondott le szándékai­ról. A lap ezután azt írja, hogy Aden­auer ezzel a közleménnyel „homokot akar hinteni a nyugatnémet lakosság szemébe". Nyugat-Németországban most sza­porodnak a tiltakozások az amerikai atomfegyvereknek az NSZK területén való elraktározása és új háborús tá­maszpontok létesítése ellen. Pforzheim nyugatnémet város fő­polgármestere az egész városi tanács nevében felhívta a Baden-Würtem­berg-i tartományi kormányt, vonja vissza beleegyezését a „Mike"-típusú amerikai rakétalövedékek támaszpont­jának létesítésére és egy radar-állo­más felállítására a város közvetlen közelében. Pforzheimet a legutóbbi háború alatt egyetlen légitámadás 85 százalékban elpusztította. E légitáma­dás alkalmával állítólag 17 ezer ember vesztette életét. Jordánia megvédi függetlenségét Moszkva (ČTK) — S. Nabulszi, Jor­dánia külügyminisztere a moszkvai Pravda tudósítójának interjút adott, melynek során kijelentette, hogy Jor­dánia külpolitikájának fő célja a ba­ráti kapcsolatok ápolása valamennyi olyan országgal, amely Jordánia ba­rátja akar lenni. Ez az ország érde­ke. Bennünket azonban Izrael és az imperialisták agressziója fenyeget. Mi nem vagyunk támadók, védelmezzük életünket és népünk jólétét. Ellensé­geink erősek és ezért egyedül nem vagyunk képések szembeszállni Izrael és az imperializmus erőivel. Hadsere­günk megszilárdításán dolgozunk, de sohasem engedjük meg, hogy a hadsere­günk megszilárdítására nyújtott se­gítség veszélyeztesse függetlenségün­ket. Francia tudósok tiltakoztak az algériai erőszakosságok ellen Párizs (ČTK). — 172 francia tudós és egyetemi tanár levelet intézett René Coty köztársasági elnökhöz, amelyben sok arról tanúskodó tényre figyelmez­tetik őt, hogy a francia hatóságok Al­gériában az algériai harcosok ellen törvé nytelen módszereket, főképpen kínzást alkalmaznak. A levél felszólítja a köztársasági el­nököt, gondoskodjék arról, gátolják meg ezen Franciaországra nézve szé­gyenteljes embertelen módszereket." A levelet a többi között aláírta Fran­cios Perrin, a tudományos akadémia tagja, az atomenergia főbiztosa, és Fréderic Joliot Curie, a békevilágtanács elnöke is. V ISKtf äl flmnW flpt M st ^Wm! 81 A napokban kedves vendég látogat' és 1919-ben Afganisztán az angolok hazánkba: Mohamed Davud, Afganisz- ellen j szabadságharcával kivívta tán miniszterelnöke. szuverén itását. De a gyarmati elnyo­Évek óta élénk gazdasági kapcso- más súlyos éveit igen nehezen heveri latunk van ezz$l az ázsiai országgal, ki. Davud miniszterelnök rövid látogatása Afganisztán 1931-es alkotmánya sze­rint alkotmányos monarchia. Az ország feje Mohammed Zahir sah. (1933-tól király). A király egyúttal a hadsereg főparancsnoka, és joga van új kor­Azsia déli részén fekszik a szabadság- mányt kinevezni. A képviselőháznak és szerető afgán nép hazája, amely nép a szenátusnak törvényhozó szerepe történelme során oly sokat küzdött van. A nemzetgyűlési képviselőket vá­nemzeti szabadságának, függetlenségé- lasztják, a szenátus tagjait a király nek kivívásáért. Területéért évszáza- nevezi ki egy életre, dókig elkeseredett harc folyt az ázsiai Az országos kérdéseket a nagy népi feudális államok között és csak a 18. gyűlés elé terjesztik, melyet alkalom­század derekán sikerült megszabadulnia adtán hívnak össze. Legutoljára 1956­az idegen uralomtól. Száz év múltán, ban, a szovjet államférfiak afganisztáni 1838-ban még veszedelmesebb hódítók, látogatásakor gyűlt össze, az angol gyarmatosítók törtek az or- Afganisztánban politikai pártok nin­szágba. A nép felkelt az intervenció- csenek, szakszervezet sem létezik, csak sok ellen és az 1878 Kép Afganisztán fővárosából jellegű társaság Kabul — a bricskák állomáshelye —1880-as angol-af­gán háborúban győ­zelmet aratott, de az angoloknak sike­rült kierőszakolniok az ország külpoliti­kájának ellenőrzé­sét. Az angol ura­lom teljes elszige­teltségbe taszította az országot és min­den eszközzel aka­dályozta fejlődését, a középkori rend fenntartására töre­kedett, nyersanyag­forrásává és elhe­lyező piacává tet­te. A Nagy Októbe­ri Szocialista For­radalom hatására Afganisztán területe 650 ezer négyzetkilométer. Lakosai­Ázsiában is fel- nak száma kb. 12 millió, amelynek fele afgán, de élnek élénkültek a sza- az országban tadzsikok, üzbégek, turkmének, kirgizek, faadságmozgalmak stb. Fővárosa a 250 ezer lakosú Kabu. néhány tudományos működik. Az iskolahálózat eléggé kezdetleges, az írástudatlanok száma eléri a 80 szá­zalékot. Ez ellen eredményesen harcol Davud miniszterelnök kormánya. A la­kosság főleg földműveléssel és nomád pásztorkodással foglalkozik. Az iparban mindössze 20 ezer munkás dolgozik. NEMZETGAZDASÁG. Afganisztán mezőgazdasági ország. A földet nagyobbára még faekékkel mű­velik. Búza, kukorica és árpatermése fedezi az ország szükségletét, gyapotot és gyümölcsöt exportál. A juhtenyész­tés igen jelentős. A természeti kincsek kiaknázása az állam kezében van, de jóformán még csak most tették meg az első lépéseket. Iparát négy textilgyár, fegyvergyár, cukorgyár, és több apró gyümölcskon­zerváló-üzem képezi. A szocialista tábor támogatásával és külföldi kölcsönökkel most több gyár épül. Vasútja nincsen, a forgalmat teher­autókon és tevekaravánokkal bonyolít­ják le az elhanyagolt úthálózaton. AFGANISZTÁN SEMLEGESSÉGI POLITIKÁJA A nyugati hatalmak mindent elkö­vettek, hogy megkaparintsák maguknak Afganisztánt. Az angolokat itt is az amerikaiak követték. Afganisztán a Szovjetunióval határos és ezért az USA kölcsönök segítségével igyekezett meg­vetni a lábát az országban. A második világháború után egy öntözőrendszer építésére nyújtott hitelt, majd 1949— 1950-ben újabb kölcsönt adott. Az ame­rikaiak az afgán gazdasági életben erős befolyásra tettek szert, amit az előző kormány támogatott. De a nép nyomá­sára 1953-ban Sz, M. Davud miniszter­elnökkel az élen új kormány alakult, amely következetes semlegességi poli­tikát folytat és baráti kapcsolatokat tart fenn a Szovjetunióval és a szocia­lista tábor országaival. Davud minisz­terelnök ezzel a politikájával megnyer­te a széles népi tömegek támogatását. Amerika szerette volna Afganisztánt a bagdadi szerződésbe kényszeríteni és amikor ez nem sikerült, Pakisztánt uszította Afganisztánra, amely nem en­gedte meg országa területén Afganisz­tánnak az átmenő forgalmat. (A né­zeteltérések oka, hogy a régi Afganisz­tán egy része most Pakisztánhoz tar­tozott.) Ez nagyon súlyosan érintette Afganisztán gazdasági életét, de a Szovjetunió, amely Afganisztánnal mát 1921-ben barátsági szerződést kötött, segítette az országot, mert megengedte területén a tranzit-forgalmat. Az USA ekkor taktikát változtatott. Afganisztán gazdasági fellendítésére kölcsönt aján­lott fel, hogy ellensúlyozza a Szovjet­unió 1956-ban nyújtott százmillió dol­láros hitelét. SEGÍTJÜK AFGANISZTÁNT Csehszlovákiának hagyományos gaz­dasági kapcsolatai vannak Afganisztán­nal. Már 1937-ben mi építettük fel az egyetlen cukorgyárat, kőszerű vágó­hidat és egy gépgyárat. Ezek a kap­csolatok most tovább erősödnek. Jelenleg Kabultól nem messze egy száz tonna napi teljesítményű cement­gyárat építünk, amely Afganisztán egész cementszükségletének 40 százalé­kát fedezi. Tárgyalások folynak további üzemek építéséről. Afganisztánban dicsérik gépkocsiipa­runkat. Gazdasági gépeket, szivattyú­kat, Diesel-motorokat, üveget, kerá­miát, textilt és cipőt szállítunk még Afganisztánnak. Cserébe gyapotot, ola­jos magvakat, gyapjút kapunk. Azzal is segítjük Afganisztánt, hogy képzett szakembereket küldünk oda és afgán szakembereket képezünk ki ná­lunk. Ugyancsak támogatjuk Afganisz­tánt gazdag természeti kincseinek fel­tárásában. Davud miniszterelnök látogatását minden bizonnyal felhasználja a gaz­dasági és kulturális kapcsolatok to­vábbi elmélyítésére, hiszen ennek az eé­maradt, de fejlődő országnak sokat segíthetünk ötéves terve megvalósítá­sában, amely különösen a könnyűiparra, öntözésre, az utaik építésére, a villa­mosításra fekteti a fő súlyt Az afgán miniszterelnök látogatása két baráti ország kapcsolatainak meg­szilárdulásáról és a békés egymás mel­lett élés életképességéről és helyességé­ről tanúskodik. —Csla

Next

/
Thumbnails
Contents