Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-20 / 110. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek I SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. április 20. szombat 30 tillér X. évfolyam, 110. szám. A szovjet gazdaság további fejlődésének útján A szovjet sajtó hasábjai visszatükrözik azt a hatalmas vitát, amely jelenleg a Szovjetunióban N. Sz. Hruscsov beszámolójának téziseivel kapcsolatban folyik. Mint ismeretes, az SZKP KB elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa N. Sz. Hruscsov* elvtársat bízták meg, hogy a Legfelső Tanács legközelebbi ülésén beszámolót tartson az ipar és az építészet irányítása megszervezésének további tökéletesítéséről. Az országos vita során olyan fontos kérdéseket vizsgálnak és oldanak meg, amelyeknek nemcsak a szovjet emberek, hanem a mi országunk dolgozói, és az egész világ közvéleménye is rendkívüli figyelmet szentelnek. A Hruscsov elvtárs beszámolójának téziseivel kapcsolatos vita és e tézisek tartalma, amelyek a Szovjetunió ipara és építkezése irányításának szervezési problémáira vonatkoznak, újból megerősítik azt a tényt, hogy a szovjet nép korlátlan ura hazájának, hogy a nép munkájában és bölcsességében rejlik a világ első szocialista állama egyre újabb és újabb sikereinek forrása. Negyven év alatt — amelyből tizennyolcat felemésztett a polgárháború és a második világháború, valamint a| utánuk következő újjáépítési időszak — a Szovjetunió több mint harmincszorosára növelte ipari termelését. A gépipar és a fémfeldolgozó ipari termelés 180szorosára emelkedett, csaknem százszorta több villamos áramot termelnek és az egykori 200 ezer szakember helyett jelenleg a szovjet gazdaságban hatmillió főiskolát és középiskolát végzett szakember dolgozik. A Szovjetunió, amelynek oldalán jelenleg a hatalmas népi Kína és a többi szocialista országok haladnak, ezen országokkal együtt óriási gazdasági és politikai erővé, a világbéke hatalmas pillérévé vált. Az ipar fejlesztésében, főleg a nehézipar fejlesztésében a Szovjetunió nagy haladást tett. Az ipar fejlődése oly magas fokot ért el, hogy az ipar irányításának régi szervezési formái nem adnak eléggé nagy teret a termelőerők további még gyorsabb fejlődésének. Az ipar irányításának jelenlegi megszervezése a Szovjetunió háború előtti szükségletein alapult, a háború után azonban számos új termelési ágazat fejlődött ki s velük együtt megnövekedtek az új minisztériumok és hivatalok is. Mindez szükségessé teszi, hogy gyökeres változtatásokat eszközöljenek az ipar és az építkezés irányításának szervezésében. Arra törekednek, hogy az irányítás új, magasabbfokú szervezését létesítsék, amely lehetővé teszi az egyes iparágazatok közötti reszorthatárok megszüntetését, a helyi források és kapacitások jobb kihasználását, az adminisztratív igazgatási apparátus csökkentését, és az irányító gazdasági szerveket közelebb hozzák a termeléshez. Egyszóval — olyan intézkedésekről van szó, amelyek lehetővé teszik — új feltételek között, — a gazdaság további hatalmas fejlődését. Ennek az átszervezésnek fő előfeltétele, hogy tovább szilárdítsa a demokratikus centralizmus lenini elveit. Ez annyit jelent, hogy az adott lehetőségek szerint a legharmonikusabban egybehangolják a szocialista gazdálkodás két fő alapelvét: egyrészt a központilag tervezett gazdaságot, másrészt A dolgozók széles tömegei alkotó tevékenységének maximális kifejlesztését, a helyi szervek kezdeményezésének kibontakoztatását, jogkörük és felelősségük növelését. Ezekről a kérdésekről tárgyalnak, vitatkoznak ma Szovjetuniószerte. Az üzemekben, a kolhozokban és szovhozokban, a gép- és traktorállomásokon, hivatalokban, iskolákban és tudományos intézetekben a dolgozók gyűléseken vitatják meg és bírálják el az előterjesztett javaslatokat, kiegészítik őket és újabb javaslatokat tesznek. A kommunista párt a fontos kérdések eldöntése előtt mindig tanácsot kért a néptől, figyelembe vette a tömegek szavát, bízott a nép bölcsességében és kezdeményezésében, támogatta és fejlesztette azt. Így most is a kommunista párt felhívta a szovjet embereket, vegyenek részt országuk jövője döntő fontosságú kérdéseinek megtárgyalásában. A burzsoá országokban egyes emberek megkísérlik, hogy kétséget keltsenek a szocialista rendszer demokratikus volta iránt, minden erejükkel arra törekszenek, hogy bebizonyítsák: a proletariátus diktatúrája és a demokrácia összeegyeztethetetlen dolog. Az a vita azonban, amely most folyik a Szovjetunióban, megcáfolja ezeket a rágalmakat és kényes kérdéseket vet fel a burzsoázia számára. Vajon az úgynevezett klasszikus burzsoá demokrácia országaiban mikor és hol találunk csak egyetlen egy példát is arra, hogy a kormány felhívja a dolgozókat, vegyenek részt a gazdaság irányításának kérdéseiről szóló vitában? Talán a burzsoá kormány, amely a tőkések érdekeit védelmezi, tanácsot kér-e a munkásoktól, hogyan zsákmányolja ki őket még jobban? Nem, a burzsoá országokban, ahol a magántulajdon önkénye uralkodik, ahhoz hasonló vita, amilyen most a Szovjetunióban folyik, sohasem volt és nem is lehet. Az ipar és az építkezés irányításának átszervezésére tett javaslatok és a széleskörű vita a Szovjetunióban, szétzúzza a burzsoá demokrácia csak papiroson létező fogalmát és szembeállítja vele a proletárdemokráciát, a többség demokráciáját, a dolgozó nép demokráciáját. Nagyobb jogkör a köztársaságoknak, területeknek, járásoknak és üzemeknek, az emberek fokozott közvetlen részvétele a gazdaság irányításában, a helyi szervek, a szovjet ország valamennyi dolgozójának egyre növekvő kezdeményezése, az ország fejlesztése alapvető problémáinak az egész nép körében folyó vitája — ezek olyan súlyos tények, amelyek a legjobban fejezik ki a szocialista rendszer egyre elmélyülő demokratizmusát. Ez olyan demokratizmus, amely valóban népi jellegű, mert messzemenő jelentősége van a Szovjetunió dolgozóinak millióira. A javasolt intézkedések, amelyeket a vita során pontosan lerögzítenek, lehetővé teszik a szovjet népnek, hogy még gyorsabban utolérje és túlszárnyalja a legfejlettebb tőkés országokat az egy főre eső termelésben. A népi demokratikus országoknak e javaslatok a gazdasági kérdések új szempontjait mutatják, és kitűzik azt a fő irányt, amelyben — sajátos feltételeik között — e kérdések megoldását keresniök kell. Befejeződött a nemzetgyűlés 17. teljes ülése Mint már jelentettük, befejeződött a nemzetgyűlés 17. teljes ülése, s egyidejűleg kezdetét vette a 18. ülés programjának megtárgyalása. Anna Karlovská képviselő jóváhagyás végett a nemzetgyűlés elé terjesztette a Csehszlovák Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a szociálpolitika terén folytatott együttműködésről kötött egyezményt és a Prágában, 1957. január 25-én aláírt zárójegyzőkönyvet. A képviselők jóváhagyták a kormányjavaslatot. A nemzetgyűlés ezután megválasztotta elnökét, alelnökeit és elnökségi tagjait. A nemzetgyűlés elnökévé egyhangúlag ismét Zdenék Fierlinger képviselőt választották meg, aki átvette az ülés Irányítását, majd megválasztották az alelnököket. A javaslat szerint a nemzetgyűlés alelnökeivé a következő képviselőket választották meg: Jozef Valót, Anežka Hodinová-Spurnát, dr. Dyonýzius Polanskýt, A. Fialát és Andrej Žiakot. Elnökségi tagokká a következő képviselőket választották: J. Benešt, J. Čermákot, P. Dávidot, M. Fišarovát, G. Harust, L. Kleňhová-Besserovát, dr. J. Kroftát, J. Ledlt, dr. Št. Mancát, V. Mandovecet, A. Novotnýt, J. Pavlíkot, L. Svoboda hadseregtábornokot, J. Šimon akadémikust, J. Štétkát, dr. V. Trpíkovát, J. Závétát, F. Zupkát. A nemzetgyűlés elnökének, alelnökeinek és elnökségi tagjainak megválasztását lelkes taps kísérte. A nemzetgyűlés ezután megejtette a képviselők pótválasztását a nemzetgyűlés egyes bizottságaiba. A képviselők ezután jóváhagyták az atomenergia felhasználására létesített nemzetközi ügynökség múlt év október 26-án New York-ban aláírt alapszabályairól szóló kormányjavaslatot, amelyet H. Leflerová, a külügyi bizottság hírmagyarázója adott elő. Ezután megtárgyalták és jóváhagyták a közjegyzői illetékekről szóló törvényjavaslatot, amelyet az alkotmányjogi bizottság nevében dr. M. Kllnger képviselő ismertetett. A nemzetgyűlés teljes ülése ezután megkezdte a dolgozók vállalati alapjairól szóló törvény tárgyalását, amelyet E. Toman képviselő ismertetett. A vitában B. Kozelka képviselő szólalt fel. A törvényjavaslatot jóváhagyták. A napirend utolsó pontjaként a szocialista vagyon eltulajdonításáért és megrongálásáért foganatosítandó fegyelmi eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalása és jóváhagyása szerepelt. A törvényjavaslatot A. MTkvý képviselő ismertette. A nemzetgyűlés ülése az esti órákban ért véget. iiiiiniiiiuiiiiHiMiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiii^ Még jobb munkaeredményekkel Az SZLKP kongresszusa elé Teljesített vállalással A partizánskéi Augusztus 29 Üzem dolgozói teljesített kötelezettségvállalással köszöntik az SZLKP kongresszusát. Felajánlásuk szerint a második negyedévben a kivitel számára 10 500 pár bőr- és 12 690 pár gumicipőt gyártanak terven felül. A partizánskéi cipőgyár dolgozói a közelgő kongresszus tiszteletére felajánlották még, hogy csökkentik az önköltségeket. Ezt úgy akarják elérni, hogy több részlegen bevezetik a személyi megtakarítási számlákat, több újítást vezetnek be a termelésbe és hatékony műszaki-szervezési intézkedéseket váltanak valóra. A cipőgyár dolgozóinak kongresszusi felajánlása, amely az idei terv túlteljesítésére irányul, összesen 6 338 000 korona értéket jelent népgazdaságunknak. Idejében vetettek A múlt év őszén Kisdobrán is megalakult a szövetkezet egy-két lelkes dolgozó paraszt szervező és meggyőző munkájának gyümölcse r ként. Akadtak itt is páran, így Iván István, Kertész Béla, Dargő Béla

: akik nem tudták nézni, hogy a környező falvak szövetkezeti tagjai évente 1—2 hízót is vágnak, szebbnél szebb házakat építenek. Szóval jól élnek. Hozzáláttak ők is a munkához, s 42 taggal, 204 hektár földön megalakult a szövetkezet. Már a múlt ősszel közösen vetették az őszieket, természetesen gépi erővel. Közben hozzáláttak az építkezéshez is. Tavaszra elkészült a két korszerű istálló. Az egyikben a szarvasmarhaés lóállományt, a másikban a sertéseket helyezték el. Már elvetették a tavaszi árpát, lóherét, zabot, bükkönyt, a korai krumplit, A cukorrépát, I ! .ikrumplit és a kukoricát is ültetik már. Ezért zúgnak a traktorok a kisdobrai határban. Zelenák István, Perbenyik. 53 vagon cukorrépa terven felül A cukorrépa termesztése növeléséért folytatott igyekezetből a párkányi járás szövetkezetesei is kiveszik részüket. A szőgyéni szövetkezetesek 10 hektárral, a muzslaiak pedig öt hektárral növelik a cukorrépa vetésterületét. Ezenfelül a hektárhozamokat is emelni akarják, mégpedig olyan formában, hogy csak a hektárhozamok növekedése több mint 7 vagon cukorrépával többet eredményezzen, mint amennyit terveztek. A bélai szövetkezetesek nem szaporították a cukorrépa vetésterületét, de az SZLKP kongresszusa tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy 10 vagon répával többet termelnek, mint amennyit termelési tervükben eredetileg meghatároztak. Az ígéretük megvalósítását jó munkával, a hektárhozamok emelésével biztosítják. összefoglalásképpen meg kell jegyezni, hogy a párkányi járás nevezett három szövetkezete az idén terven felül 53 vagon cukorrépát termel is segít a versenyben . M ' -ímmmm^Mímm/^tmm^mi

'f m - - r, A pozsonypüspökiek még repülőgépeket is bevetnek versengésük sikerének érdekében. Kukoricaföldjeik hozamának növelésére mésznitrogénnel kellene beszórni a talajt — ha ez a vegyszer nem ártana oly nagyon az emberi szemnek. No, de nem probléma ez az akadály ma már egyetlen szövetkezet számára sem, csak telefonálni kell és máris jönnek az „Agroflot" fürge gépei. Vik László pilóta és Barkó Milán repülőagronómus irányításával Hrdlička Emánuel pilóta és Motlak József mechanikus — két és fél perc alatt 300 kg mésznitrogént szór le repülőgépük segítségével. A szocialista munkaverseny egyik jellegzetessége az előretörni akarás. A pozsonypüspökiek, hogy* még szebb eredményeket érhessenek el, az idén óriási üvegházzal gazdagították szövetkezetüket. Képünkön Fehér Borbála és Martinkovics Teréz, a kertészet két dolgozója azt mérlegeli, elég nagy-e már az üvegházi uborka, hogy a közeli napokban a dolgozók asztalára kerüljön? Szép példája a földművesszövetkezeteink között folyó szocialista munkaversenyeknek az a párosverseny, amelyet a zohori és a pozsonypüspöki szövetkezet 'folytat egymással immár harmadik esztendeje. Nézzük csak, mit tanulhattak például a zohoriak a "növénytermesztésben az erösebb püspökiektől? — Legfontosabbnak tartjuk — mondta az értékelés utáni megbeszélésen Reicher József <=s Fáskerti Ferenc, a két agronómus —, hogy veteményeink mindig minél korábban kerüljenek a földbe. Ezt megérti ma már szövetkezetünk minden dolgozója, s ha jön a vetés ideje, nincs olyan ember, aki ne végezné ezt a munkát a legnagyobb lelkesedéssel. Deugyanígy járunk el minden más vetnivalóval is. Nemcsak, hogy megkezdtük a krumpli ültetését, de 5 hektárnyi előcsíráztatott korai krumplink már a földben van. Jó pénzt kapunk majd érte, ha piacra szállítjuk a korai krumplit. No, aztán ne feledkezzünk meg az államnak oly fontos és a mireánk nézve oly jövedelmező — cukorrépáról sem! Mi ennél a növénynél sem feledkeztünk ám meg az agrotechnikái határidőről. Sőt, még az Erdő- és Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal roppant fontos felhívásáról sem! Nemcsak hogy bevetettük tervezett 63 hektárnyi cukorrépaföldünket, de cukorrépavetési területünket 10 hektár ráadás-vetéssel meg is toldottuk. 73 hektár cukorrépaföldről takaríthatjuk be ez idén a „fehéraranyat", s ezenkívül 23 hektáron elvetettük a takarmányrépát is. S ami a legfontosabb, tagságunk egyöntetűen megszavazta azt a fontos határozatot, hogy a május 19i választásokig — egy emberként azon lesz, hogy elvégeszék a cukorrépa egyelését is! Egyik fél sem rejti véka alá győzelmei titkát. Oktatják, tanítják egymást, erősítgetik egymás erejét az újabb összecsapásokra, mert tudják, hogy lelkes versengésünknek nem lehet más a győztese, mint — maga az ország, maga a nép. Példát vehetnének a zohoriakról meg a pozsonypüspökiek ről azok a szövetkezetek is, ahol a versengés még ma sem egyéb, mint — íróasztalban heverő üres papiros!.