Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-19 / 109. szám, péntek

Az új állami költségvetés gazdaságunk fellendülésének bizonyítéka (Folytatás a 3. oldalról.) az állami költségvetésben az egészségügyi intézmények bővítésére előirányzott eszközöket. Az egészségügy terén a legutóbbi három év folyamán kihasználatlan beruházási eszközök például lehetővé tennék a kórházak befogadóképességének 1500 fekvőhelylyel való bővítését. A dolgozókban azonban néha jogos elégedetlenséget keltenek az egészségügyi gondoskodás módjában felmerülő hibák, egyes egészségügyi dolgozóknak a betegekhez való közömbös viszonya, ami fölöslegesen leszállítja a lakosság szemében egészségügyünk magas színvonalát. Fontos továbbá, hogy egészségügyünk célszerűbben foganatosítson megelőző intézkedéseket a megbetegedések számának csökkentésére. Köztársaságunk széleskörűen biztosítja a dolgozók üdültetését. Csupán a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üdülőhelyein 235 300 dolgozó vett részt az 1956-os üdültetési akcióban azokon a tízezreken kívül, akik szabadságukat olcsón töltötték az üzemi nyaralóhelyeken. A dolgozók életszínvonala emelésének jelentős tényezője a lakásról való gondoskodás. Ezért a párt és a kormány rendkívül nagy figyelmet szentel e kérdésnek. Egyre nagyobb öszszegeket irányoz elő az állami költségvetésből a lakásról való gondoskodásra. A lakásépítési beruházásokra 1957-ben 4 milliárd 832 millió koronát, tehát 1956-hoz viszonyítva 27,6 százalékkal többet, a lakásépületek generáljavításaira pedig kb. 400 millió koronát irányzunk elő. Az állami költségvetés a lakásgazdálkodásra kb. 1 milliárd 635 millió koronát irányoz elő. Építészetünk fontos feladata, hogy az idén biztosítsa a lakásépítési terv teljesítését és megteremtse további fejlesztésének feltételeit. A lakástulajdon több milliárdos értéket jelent a népgazdaságnak. Ezért fontos, hogy kíméletesen bánjunk ezzel a vagyonnal, hogy gondosan karbantartsuk és idejében elvégezzük a javításokat. Népünk életszínvonalának emelésében ^lagy fontosságú lépést jelent a nemzeti biztosítás módosítása. A nemzeti biztosítás lényegesen megjavította a dolgozók anyagi ellátását betegség, anyaság, rokkantság és öregség esetére. Az állami költségvetés összesen 16 milliárd 020 millió koronát, tehát 1956-hoz viszonyítva 11,4 százalékkal többet irányoz elő a nemzeti biztosításra, ami az egész költségvetés 16,4 százalékát képezi. A munkások és tisztviselők aggsági és rokkantsági járadékainak kifizetésére fordított kiadások 19,2 százalékkal, az EFSZ-ek tagjainak járadékára fordított kiadások pedig 40 százalékkal növekednek. A járadékok átlagos színvonala 1953hoz viszonyítva egyharmaddal magasabb. A betegsegély címén kifizetett öszszegek 1956-hoz viszonyítva 15,7 százalékkal növekszenek, az anyasági segély címén eszközölt kiadások pedig 17 százalékkal lesznek nagyobbak. Népi demokratikus rendszerünk nagy vívmánya ez, melyet felette éberen kell őriznünk. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, az Állami Szociális Biztosítási Hivatal, az Egészségügyi Minisztérium, a nemzeti bizottságok és minden dolgozó közösen küzdjön a betegbiztosítással való visszaélés ellen, ami fokozza a munkamulasztások számát. KÖZIGAZGATÁS A közigazgatási apparátusra 1957ben előirányzott kiadások a költségvetésben 3 milliárd 513 millió koronát tesznek ki. Részük a költségvetési összkiadásokban évről évre csökken és 1955-ben 4,1 százalékot, 1956-ban 3,8 százalékot, 1957-ben pedip 3,6 százalékot tesz ki. Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának határozata értelmében az intézkedések egész soi rát foganatosítottuk az adminisztráció egyszerűsítésére és az államapparátus csökkentésére. Ezeknek az intézkedéseknek eredményeképpen 13 500-al csökkent a közigazgatási apparátus dolgozóinak száma, ami az 1957. évi költségvetésben a bérköltségek 150 millió koronával való csökkenésében nyilvánul meg. A kormány az állami költségvetés tárgyalásakor néhány további takarékossági intézkedést tett. Felszabadította pl. üdültetési, turisztikai és egészségügyi célokra a minisztériumok bennlakással összekötött iskoláit, csökkentette az utazási kiadásokat stb. A jövőben tovább javítjuk és gazdaságosabbá tesszük a közigazgatási apparátust, mely a dolgozó nép eszköze és a népgazdaság irányításának fontos láncszeme. A HONVÉDELEM ÉS A BIZTONSÁG PÉNZELLÁTÁSA Korunk legjellemzőbb vonása, minden földrész széles néprétegeinek felsorakozšsa a békéért, szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelemre. Az imperialista körök azonban nem tudnak ebbe beletörődni, kiélezik a nemzetközi feszültséget, újabb kalandokba bocsátkoznak, amelyek komolyan veszélyeztetik a világbékét. Európában az imperialisták támadó katonai erőket igyekeznek szervezni, melyeknek ütőerejét ismét a német imperializmus alkotná. Ezt a célt szolgálja az európai közös piac és az EURATOM megteremtése is. A Nyugaton űzött lázas fegyverkezés nem változtatja meg a Szovjetunió vezette szocialista tábor békepolitikáját. Megköveteli azonban, hogy egyre fokozzuk néphadseregünk harckészségét, állandóan tökéletesítsük felszerelését a legkorszerűbb harci technikával. , Tekintettel erre, a honvédelmi és biztonsági kiadások az 1957. évi állami költségvetés tervezetében 9 milliárd 319 millió koronát, tehát a költségvetési kiadások 9,5 százalékát képezik. Ezek a kiadások 1956-ban 9 milliárd 605 millió koronát tettek ki, azaz a költségvetési kiadások 10,7 százalékát, 1955-ben pedig 10 milliárd 429 millió koronát, tehát a költségvetési kiadások 12,1 százalékát tették ki. Az e célra előirányzott egyre alacsonyabb kiadásokban megnyilvánul a I hadsereg létszámának 1955-ben és " 1956-ban végrehajtott csökkentése, valamint a honvMelmi és biztonsági kiadások gazdaságosabbá tétele. IV. Szlovákia költségvetése Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának határozata a szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítéséről és a szlovák nemzeti szervekről szóló alkotmánytörvény lényegesen fokozza a szlovák nemzeti szervek jogkörét és felelősségét a szlovákiai népgazdaság irányításában, tervezésében és pénzellátásában. Ezért Szlovákia költségvetésének bevételei, amelyek magúkban foglalják a Megbízottak Testülete által irányított ágazatokból folyó bevétefeket, 14 milliárd 699 millió koronát tesznek ki, vagyis 11,3%-kal többet, mint 1956-ban és a kiadások 16 milliárd 849 millió koronát tesznek ki, vagyis 27%-kal többet, mint a múlt évben. A szlovák nemzeti szervek jogkörének és felelősségének bővítése — mint a szocialista demokrácia elmélyítésének alkotórésze — tovább szilárdítja a cseh és a szlovák nemzet testvéri szövetségét és megerősíti népi demokratikus rendszerünket. Egyúttal megteremti a szlovák népgazdaság és kultúra nagyobb fokú fejlődésének Szlovákia dolgozó népe kezdeményezése további fejlődésének feltételeit és gazdaságának új forrásait és tartalékait teszi szabaddá. 1956-ban tovább fejlődött Szlovákia gazdasága, emelkedett a szlovák nép anyagi és kulturális színvonala. Az ipari nyerstermelés 11,3%-kal növekedett. Szlovákia részaránya Csehszlovákia egész ipari nyerstermelésében 16,5%-ot tett ki. A beruházási építkezés terjedelme 13,1%-kal emelkedett. 1949-ben a beruházások Szlovákiában 2 milliárd 360 millió koronát tettek ki, 1956-ban pedig 6 milliárd 045 millió koronát, vagyis a beruházások országos terjedelmének 37,4%-át. Az egy lakosra eső kiskereskedelmi forgalom 1954 óta összehasonlítható árakban 18,8%-kal emelkedett. Szlovákia életszínvonalának növekedését bizonyítja továbbá a lakosság takarékbetéteinek gyors növekedése, amelyek 1955-ben és 1956-ban 1310/

0kal emelkedtek, míg a takarékbetétek országos növekedése 102%-ot tett ki. Szlovákia költségvetésének bevételeit 1956-ban 103,40/

0-ra teljesítették, ebből a forgalmiadók bevételeit 101,9 százalékra. Sikeresen teljesítették a lakosság-fizette adókat. Az 1957. évi állami terv és állami költségvetés biztosítja Szlovákia gazdaságának és kultúrájának további fejlődését. ÚJ SZÖ 1957. április 19. Az ipari nyerstermelés 8,8%-kal emelkedik annak 7,8%-os országos növekedése mellett. Ennek alapján Szlovákia részaránya az egész ipari termelésben 16,7%-ra emelkedik az 1937. évi 10%-kal szemben. A beruházási építkezésre 6 milliárd 578 millió koronát fordítanak. Ezeket az> eszközöket főleg a vízművek, iparüzemek további építésére, a mezőgazdaság és kultúra fejlesztésére és szociális építkezésekre fordítják. Szem előtt tartják a prešovi kerületben folyó rendkívüli építkezéseket, főleg Svidník, Stropkov és Medzi Laborce járásokban. A kiskereskedelmi forgalom (összehasonlítható árakban) 7,3 %-kal növekedik 6,3%-os országos növekedés mellett és részaránya Csehszlovákia kiskereskedelmi forgalmában 22,9%ot tesz ki az 1949. év 19,7%-ával szemben. A Megbízottak Testülete által irányított szakasz gazdasági és kulturális fejlődését mutatják Szlovákia költségvetésének számadatai. A kiadások legnagyobb részét a mező és erdőgazdaság fejlesztésére szánták és ez az összeg 3 milliárd 085 millió koronát, vagyis 7,2%-kal többet tesz ki, mint 1956-ban. Szlovákia mezőgazdaságának fejlődéséről tanúskodik például az, hogy 1956-ban — az 1948—1955-ös évek átlagával szemben — a gabonafélék össztermése 6,1%-kal volt nagyobb, a rozs hektárhozamai 12,5%-kal, a búzáé 6,9%kal, az árpáé 18,6%-kal és a burgonyáé 27,8%-kal növekedtek. Ebben a legnagyobb érdemet az egységes földművesszövetkezetek szerezték, amelyek 1956-ban továbbszilárdultak és bővültek. 156 új, magasabb típusú szövetkezet alakult, a szövetkezetek földalapja 40 786 hektárral bővült. Az egységes földművesszövetkezetek pénzügyi gazdálkodása megszilárdult és a mezőgazdasági terület egy hektárára eső bevételek az 1955-ös évvel szemben 12,1%-kal emelkedtek. Nagy figyelmet szentelünk továbbá az iskolák, a kulturális és egészségügyi intézmények fejlesztésének, hogy gyorsan elérjük a cseh országrészek színvonalát. A kulturális és szociális intézkedésekre fordított kiadások Szlovákia 1957. évi költségvetésében 15,60/

0-kal emelkednek az 1956-os évvel szemben. E kiadások állandó növekedését I a következő táblázat mutatja. Év 1950 1955 1956 1957 Kulturális és szociális intézkedé- . , ... , sekre fordított nem beruházási izlovaKia egy költségvetési kiadások mill. Kčs-ben. kosára esik. Kčs. 2809 5838 6044 6988 811 1 567 1 585 1 818 Az iskolák és a kultúra további fejlesztésére Szlovákia költségvetése 1 milliárd 966 millió koronát, vagyis Csehszlovákia iskola- és kultúrügyi költségvetésének 28,2 %-át fordítja. Ez 9,1 %-os növekedést jelent az 1956-os évvel szemben. Szlovákiára az iskolaépítésnek csaknem 50 %-a esik az 1957-es évben. Az egészségügy további fejlesztésére Szlovákia költségvetése 1 milliárd 498 millió koronát, vagyis Csehszlovákia egészségügyi költségvetésének 26 %-át fordítja. Az ágyak száma az egészségügyi intézményekben további 3,9 %-kal nő, az orvosi helyek száma 11 %-kal és a szociális intézményekben lévő ágyak száma 28,7 %-kal bővül. 1957-ben az egészségügyi beruházások 46 %-a esik Szlovákiára. A felsorolt adatok szemléltetően bizonyítják Szlovákia növekvő gazdasági erejét, amelyet a szocialista iparosítás megvalósítása útján értünk el. Egyben arról tanúskodnak, hogyan növekszik évről évre Szlovákia dolgozó népének részvétele hazánk szocialista építésében. V. A nemzeti bizottságok költségvetései Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának határozatai alapján jelentősen bővült a nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége az állam igazgatásában és a gazdaság irányításában. A nemzeti bizottságok hatáskörébe helyeztek át további vállalatokat és szervezeteket, közöttük 163 állami gazdaságot, 258 gép- és traktorállomást, mozikat, gyógyszertárakat, vendéglőket és éttermeket, vízvezetékeket és csatornázást, autőközlekedést, stb. Az 1957. január 1-vel megvalósított nagyméretű decentralizáció fontos határkövet jelent a nemzeti bizottságok munkájában, pénzügyi gazdálkodásában és nagymértékben növeli a nemzeti bizottságok költségvetéseit. A nemzeti bizottságok kiadásai 26 milliárd 170 millió koronát, vagyis 56,8 %-kal többet tesznek ki, mint 1956-ban; a cseh országrészekben a nemzeti bizottságok költségvetései 54 %-kal, Szlovákiában 64 %-kal emelkednek. A nemzeti bizottságok 1957-ben az eszközök 72 %-át a mezőgazdaság fejlesztésére. 77 %-át iskolai és kulturális ügyekre és 92 %-át az egészségügyre fordítják. A nemzeti bizottságok költségvetéseiben és ezáltal egész munkájukban megnövekedik elsősorban a gazdasági feladatok jelentősége, amelyekre költségvetési kiadásaik 46 %-át fordítják az 1956-os év 20 %-ával szemben. Ezáltal a nemzeti bizottságok szorosabb kapcsolatba kerülnek szocialista építésünkkel, növekszik részvételük a gazdaság irányításában és felelősségük a gazdasági eredményekért. A nemzeti bizottságok költségvetései fontos eszközt jelentenek a kerületek egyenletes fejlődésének biztosítására és az elmaradott kerületeknek a haladóbb kerületek színvonalára való emelésére, amint azt az egy lakósra eső kiadások alábbi áttekintése mutatja: Csehszlovák Köztársaság . . 1969 Kčs Cseh országrészek .... 1955 „ Szlovák kerületek .... 2004 „ Prešov ....... 2310 „ Karlovy Vary . 4 i ; . 3272 „ A nemzeti bizottságok kiadásaikat 18 %-ban saját bevételeikből fedezik. Ezenkívül a nemzeti bizottságoknak meghagyták egyes állami adók teljes hozamát 3 milliárd 550 millió korona összegben. A 17 milliárd 930 millió koronát kitevő különbséget a központi költségvetésből való juttatással fedezzük. A decentralizáció további szakaszában ezért tovább kell bővíteni a nemzeti bizottságok bevételi forrásait. Szükséges továbbá, hogy egyes feladatokat a kerületekről a járásokra és községekre decentralizáljunk, hogy ezzel e feladatok biztosítása még közelebb kerüljön a dolgozókhoz. Ezek a fokozott feladatok megkövetelik a nemzeti bizottságok gazdasági szervező munkájának megjavítását és a gazdaságosság növelését, hogy a decentralizáció már 1957-ben meghozza a munka társadalmi termelékenységének növekedését, jobb gazdasági eredményeket hozzon és további forrásokat mozgósítson szocialista országépítésünk számára. A nemzeti bizottságoknak számos lehetősége nyílik a terven felüli bevételek elérésére s a költségvetési eszközök takarékosabb és hatékonyabb felhasználására. A dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek jobb kielégítésére és a költségvetési bevételek fokozására nagy lehetőséget nyújt a helyi forrásokból végzett termelés fejlesztése és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások bővítése s minőségének megjavítása. Ezt bizonyítja a tábori tŕebíči és Lipt. Mikuláš-i járási nemzeti bizottságok mozgalma, amely a helyi forrásokból fedezett szolgáltatások és termelés bővítésére irányul. 1957. január 1-től már 250 járási és 1300 helyi nemzeti bizottság fejleszti ezt a mozgalmat. A žilinai kerület 98 községében 142 helyi üzem létesül. Ez év február végéig 31 helyi üzemet helyeztek működésbe, mégpedig kőbányákat, téglagyárakat, betonüzemeket és más műhelyeket. A žilinai kerületben a nemzeti bizottságok még az idén hat turista menházat építenek 600 férőhellyel. Nové Sedlo na Karlovarskú községben a helyi nemzeti bizottság üzemei az idei év első negyedében 29 600 korona forgalmat bonyolítottak le, mégpedig a karbantartási központban, az üvegipari, szobafestő-üzemekben, a virágkertészetben, fuvarozásban és autóközlekedésben, s további hét helyi üzem megnyitását készítik elő. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzeti bizottságok e mozgalom fejlesztését a lakosság szükségleteinek jobb biztosítására irányuló állandó gazdasági tevékenységként értelmezik és e mozgalomban a gazdálkodás élő iskoláját látják. A helyi forrásokból fedezett szolgáltatások és termelés fejlesztése a költségvetési bevételek jobb teljesítésére irányuló gondoskodással együtt a pótköltségvetések tartós alapját képezik, amelyek lehetővé teszik a nemzeti bizottságoknak, hogy további eszközöket fordítsanak a helyi gazdaságra és a kulturális felépítésre. 1956-ban a nemzeti bizottságok 170,5 millió korona összegű pótköltségvetéseket állítottak össze, ebből Szlovákiában 54,8 millió korona értékű pótköltségvetést. Pótköltségvetést állított össze 5 kerület, 225 járás és 6427 község. 1957-ben kétségtelenül tovább bővülnek a pótköltségvetések. A nemzeti bizottságok költségvetéseinek a lakosokkal való megtárgyalása számos bizonyítékot szolgáltat arra, hogy dolgozóink egyre tevékenyebben vesznek részt az állam igazgatásában és a további gazdasági, kulturális és szociális fejlődés összes problémáinak megoldásában. A költségvetéseknek a helyi akciótervekkel és a nemzeti bizottsági választások előkészítésével kapcsolatban való megtárgyalása minden polgárnak megmutatja, hogyan és miből tevődik össze a helyi és az állami költségvetés és a nemzeti bizottságok kezdeményezésükkel és valamennyi lakossal együttműködve mily jelentékenyen növelhetik a lakosság szükségleteinek kielégítését, a városaink és falvaink építkezéseit szolgáló forrásokat. VI. A termelés további fejlesztése és hatékonyságának növelése Rámutattam, hogy az 1957-es évre milyen feladatokat ró reánk köztársaságunk szocialista építése és népünk jólétének biztosítása. E feladatok teljesítése megköveteli, hogy tovább növeljük a társadalmi tulajdonos — a dolgozó nép —teljes részvételét a termelés közvetlen irányításában, a társadalmi tulajdon gyarapításában és védelmezésében. Ez a demokrácia legmagasabb formája — a dolgozók millióinak szocialista demokráciája a munkafolyamatban, annak irányításában és ellenőrzésében. A dolgozó tömegek kölcsönös elvtársi együttműködésének kapcsolatai kialakítják a társadalmi tulajdonosok új kollektív termelőerejét, amely sokszorosan meghaladja az egyének erejének összességét és a szocialista termelési kapcsolatok elvi túlsúlyát jelenti. A műszaki-ipari és pénzügyi tervek, a műszaki-szervezési intézkedések tervei és a kollektív szerződések feladatainak biztosítása, a nemzeti bizottsági költségvetések megtárgyalásai és teljesítése, valamint a gazdálkodás nagyobb fokú hatékonyságáért folyó verseny kibontakoztatása megköveteli, hogy teljes mértékben érvényesítsük ezt a kollektív termelőerőt és továbbfejlesszük a dolgozók alkotó tevékenységét. AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI Az 1957. évi állami költségvetés bevételei 98 milliárd 241. millió koronát tesznek ki és az 1956-os évvel szemben 9,5 %-kal növekednek. A költségvetési bevételekben döntő súlyuk van a szocialista szektorból származó bevételeknek, amelyek 85 milliárd 092 millió koronát, vagyis az összbevételek 86,6 %-át teszik ki. A forgalmi adó 44 milliárd 438 millió korona az 1956-os év 44 miliárd 342 millió koronájával szemben. Részaránya a költségvetési bevételekben az illetékekkel együtt 45,5 százalék. Az életszínvonalnak a kiskereskedelmi árak leszállításával történő emelése következtében a forgalmi adó csak csekély mértékben emelkedik, mert a közszükségleti árucikkek növekvő termelése alapján való emelkedését a másik oldalon ellensúlyozza az árak leszállítása. Annál nagyobb jelentősége van a költségvetési kiadások eszközeinek biztosítására a nyereségeknek. A nyereségek beutalásai az állami költségvetésbe 1957-ben 17 milliárd 789 millió koronát tesznek ki. A nyereségbeutalások részaránya a költségvetési bevételekben tovább növekedik és 1957-ban 18,1 %-ot tesz ki az 1956-os év 15,9 %-ával szemben. A nyereség kialakításában 1957-ben a termelés növelése 18 %-ot és a költségek csökkentése 82 %-ot tesz ki. Az ipar rentabilitása 2,5 %-kal emelkedik. Az állami költségvetés további forrásai a lakosság által fizetett adók, amelyek 1957-ben 10 milliárd 684 millió koronát tesznek ki. Részarányuk a költségvetés összes bevételeiben egyre csökken: 1955-ben 12,3 %, 1956-ban 11,9 % volt, és 1957-ben 10,9 %-ot tesz ki. A béradó a béralapok növekedésével összhangban 1956-tal szemben 3,3 %kai növekedik és 9 milliárd 126 millió koronát tesz ki. (Folytatás az 5. oldalon)