Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-19 / 109. szám, péntek

Az úi állami költségvetés gazdaságunk fellendülésének bizonyítéka v Július Durts pénzügyminiszter beszámolója a nemzetgyűlésben Az 1957. évi állami költségvetés azokra a sikerekre támaszkodik, amelyeket Csehszlovákia dolgozó népe Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Nemzeti Front kormányának vezetésével hazája szocialista építésében elért. A költségvetés ennek alapján biztosítja a szükséges anyagi eszközöket az ország további gazdasági építésére és a második ötéves terv fő célkitűzéseinek teljesítésére. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusából levont következtetések érvényesítése és továbbfejlesztése, valamint a CSKP országos konferenciája tárgyalásának eredményei további fellendülésre ösztökélték Csehszlovákia dolgozóinak alkotó erőit és aktivitását. Mindnyájunk közös munkájának és törekvésének 1956-beli jó eredményei lehetővé tették, a dolgozók életszínvonalának jelentős emelkedését. Népgazdaságunk sikeres fejlesztésével még jobban megszilárdítottuk a munkásak, parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségét, megszilárdítottuk a cseheknek, szlovákoknak és köztársaságunk összes nemzeteinek testvéri egységét és elmélyítettük a párt, a kormány és a nép érdekeinek egységét. I. Bevezetés Ez tovább növelte Csehszlovákia nemzetközi tekintélyét és pozitív szerepét a szocialista és a kapitalista világ békés versengésében. Megnövekedett országunk szerepe a hatalmas szocialista tábor országainak tervszerű koordinálásában és kölcsönös együttműködésében. A népgazdaság további fellendülésének és a dolgozók életszínvonala emelkedésének biztosítása megköveteli hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága februári ülésének értelmében az elért eredmények alapján minőségileg magasabb színvonalon oldjuk meg az új feladatokat és küzdjük le a velük kapcsolatos nehézségeket. E feladatok teljesítése érdekében mindenképpen érvényre juttatjuk a szocialista társadalmi rend fölényét. A szocialista társadalmi rendszerben a termelési eszközök társadalmi tulajdona nemcsak lehetővé teszi, hanem meg is követeli a dolgozó népnek mint társadalmi tulajdonosnak teljes részvételét a termelés irányításában és az állam igazgatásában, a társadalmi tulajdon gyarapításában és védelmezésében. Minden egyes dolgozó, vállalat, nemzeti bizottság és az egész állam érdekeinek azonossága és egysége alapján még szélesebb körben kibontakoztatjuk a dolgozók kezdeményezését, még következetesebben kihasználjuk a szocializmus gazdasági törvényeit és a gazdasági ösztönző erőket, hogy ezzel is fokozzuk a dolgozók érdekét a jó gazdálkodásban. Népünk hatalmas alkotó sikereinek, a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és a többi szocialista országokkal folytatott testvéri együttműködése további elmélyítésének eredményeképpen Csehszlovákia ismét jelentősen hozzájárul a szocialista tábor egységének és erejének megszilárdításához. Az imperializmus és a reakció erőinek a haladás és a béke növekvő erői ellen intézett összes támadásai és minden aknamunkája reménytelenül megtörik a szocialista országok tömörségén és szilárd egységén, melyet érdekeinknek, eszméinknek és célkitűzéseinknek a szocializmus és a kommunizmus építésében való közössége teremt meg. Az 1957. évi állami költségvetés épp úgy, mint minden egyes vállalat pénzügyi terve és minden nemzeti bizottság költségvetése váljék aktív eszközzé Csehszlovákia népgazdasága kapacitásának és a dolgozó nép alkotó kezdeményezésének maximális mozgósításában, hogy biztosítsuk a második ötéves terv célkitűzéseit. Bevételek . Kiadások A tervezett felesleg .... A költségvetési bevételek 1956-hoz viszonyítva 9.5 százalékkal, a költségvetési kiadások pedig 10,7 százalékkal növekednek. A költségvetési bevételek növekedését a termelésnek, a munka termelékenységének tervezett növekedése és szocialista vállalataink önköltségeinek csökkentése teszi lehetővé. A szocialista szektorból eredő bevételek 1956hoz viszonyítva 11,2 százalékkal növekednek és részük az összes költségvetési bevételekben az 1956. évi 85,31 A költségvetési kiadások biztosítják az ipari termelés további fejlődését, főként a tüzelőanyag-, energetikaikohászati és vegyészeti alap gyors fejlődését, a mezőgazdasági termelés további fejlődését, a további beruházási építkezést, valamint népünk anyagi és kulturális színvonalának állandó emelkedését. A gazdasági és kulturális célú kiadások részének növekedése, ami az 1956. évi 85,5 százalékhoz viszonyítva 1957ben 86,9 százalékot tesz ki, kifejezi a köztársaság gazdasági és kulturális felvirágoztatására irányuló törekvésünket és békepolitikánkat bizonyítja. A CSKP országos konferenciája határozatának megfelelően a szlovák nemzeti szervek és a nemzeti bizottságok jogkörének kibővítésére és felelősségének fokozására foganatosított intézkedések fokozzák Szlovákia költségvetésének és a- nemzeti bizottságok költségvetésének jelentőségét Csehszlovákia egységes állami költségvetésének keretében. Ezért Szlovákia költségvetési kiadásai 1956-hoz viszonyítva 27 százalékkal, a nemzeti bizottságok kiadásai pedig 56,8 százalékkal növekszenek. Minden dolgozó érdeke, hogy a népünk munkájából efedő sok milliárdos költségvetési eszközöket minél célszerűbben használjuk fel. Ezért a vállalatok, nemzeti bizottságok, szövetkezetek. kutató- és tervezőintézetek, főosztályok és minisztériumok munkatársai jól gondolják meg, hogyan használják fel a leggazdaságosabban a rájuk bízott anyagi és pénzforrásokat, hogy a legeredményesebben elősegítsék gazdaságunk fejlődését és népünk jólétének fokozódását. IPAR A népgazdaságra fordított költségvetési kiadások 53 milliárd 154 millió koronát tesznek ki és 1956-hoz viszonyítva 11,7 százalékkal növekszenek. Az iparügyi minisztériumok tervfeladataira az állami költségvetésből és a vállalatok saját forrásaiból 27 milliárd 939 millió koronát, tehát 1956hoz viszonyítva 10,8 százalékkal többet irányozunk elő. A nehézipar fejlesztésére 17 milliárd 877 millió koronát, azaz 14,1 százalékkal többet fordítunk, mint 1956-ban. Az ipari nyerstermelés növekedését 1957-ben 7,8 százalékra, Szlovákiában 8,8 százalékra tervezzük. Az ipari termelés terjedelme 1948-hoz viszonyítva 164,2 százalékkal, Szlovákiában pedig 233 százalékkal lesz nagyobb. A termelés tervezett növekedését a munka termelékenységének 5,3 százalékos fokozásával és a dolgozók számának 2,7 százalékos növelésével biztosítjuk. 1955-höz és 1956-hoz viszonyítva az ipari termelés növekedésének üteme a tüzelőanyag, energia és egyes anyagfajták mérlegének feszültsége következtében egyes szakaszokon lelassul. Annál nagyobb erőfeszítést kell tennünk a nyersanyagok legcélszerűbb felhasználására éš az anyagköltségek csökkentésére. Az állami tervben meghatározott minőségi mutatószámokat tekintsük minimálisaknak. 1957-ben rendkívül nagy erőfeszítést és erőösszpontosítást követel a szénfejtés és a jövő évekre szolgáló tüzelőanyagalap fejlesztésének biztosítása, hogy a szén- és energiahiány ne korlátozza a termelőkapacitások felhasználását és a termelés fejlődését. Ezért a Tüzelőanyagügyi Minisztérium költségvetési eszközei 1956-hoz viszonyítva 30,1 százalékkal növekednek és 6 milliárd 19 millió koronát tesznek ki Ebből 3 milliárd 313 millió korona esik a beruházásokra. A szénfejtés fejlesztésére fordított naqy anyagi eszközök minden szénipari dolgozót a szénfejtés növelésére köteleznek, amit főként a gépesítés jobb : . .98 milliárd 241 millió korona . 97 milliárd 919 millió korona 322 millió koronát tesz ki. százalékhoz viszonyítva eléri a 86,6 százalékot. Ennek ellenére a lakosságtól eredő és a többi bevételek általában a tavalyi színvonalon maradnak. Az előbbi adatokból látjuk, hogyan függ össze fokozódó mértékben erőforrásaival az állami költségvetés, gazdaságunk eredményeivel, és milyen fontos ezért, hogy mindennap törődjünk a tervezett feladatok teljesítésével és kívánatos túlteljesítésével. I A tervezett költségvetési kiadásokból 54,3 százalék 32,6 százalék 9.5 százalék 3.6 százalék felhasználásával kell elérniök. Kötelezik őket még arra is, hogy megjavítsák a szén minőségét és csökkentsék a fejtési költségeket. Legfontosabb kőszénmedencénkben, Ostraván, 1956-ban a Donbas-kombájnnal végzett fejtésben egyes kiváló eredményeket értek el. Bogocz, Palo, Minaf és más kombájnosok kollektívái a kölcsönös verseny eredményeképpen fokozatosan növelték eredményeiket. Versenyük eredményeként Minaf elvtársnak, a karvinái Csehszlovák Hadsereg Nagybánya Munkaérdemrenddel kitüntetett dolgozójának munkacsoportja 1957 januárjában a Donbas-kombájnnal 27 287 tonna szenet fejtett és ezzel a hazánkban elért legnagyobb fejtést produkálta. Ennek ellenére éppen a Csehszlovák Hadsereg Nagybányában tavaly évi átlagban csak két és fél kombájn működött a bányában levő 9,7 helyett. Az 1956. évi terv 2,2 millió tonna kőszén kombájnnal végzett fejtését tette az ostravai kombinát feladatává. Az egyes kollektívák említett rekordteljesítményei ellenére a valóságban csak 1,2 millió tonna szenet fejtettek. A szénfejtés biztosítása természetesen nem lehet csupán a bányászok ügyé, hanem kell högy a többi ágak, főként a gépipar, építészet és forgalom dolgozóinak elsőrendű feladata legyen. A feszült tüzelöanyagmérleg megköveteli, hogy törekvésünk az pddiginél inkább összpontosuljon a szénnel és a villanyárammal való takarékosabb gazdálkodásra, a kevésbé értékes tüzelőanyagok jobb felhasználására. Gazdaságunk hatékonyságának fokozásában, a beruházási építkezés, a műszaki fejlődés és a kivitel biztosításában nagy szerepe van gépiparunknak. Gépipari termelésünk 1957-ben 11,4 százalékkal fokozódik. A gépipar további fejlesztésére az állami költségvetésből és a vállalati forrásokból 4 milliárd 476 millió koronát, tehát 1956-hoz viszonyítva 12,7 százalékkal többet fordítunk. Gépiparunk dolgozóinak gazdag tapasztalatai és a nagy költségvetési eszközök megteremtik a magasabb műszaki színvonal és a termékek jobb minősége biztosításának, a termelés irányítása és szervezése megjavításának, a szállítások egyenletességében, a termelő kapacitások felhasználásában, a bérfegyelemben, a költségekben és árakban mutatkozó komoly hibák kiküszöbölésének feltételeit. Az állami költségvetés a vállalatok anyagi forrásaival együtt összesen 2 milliárd 977 millió koronát irányoz elő a kohászati ipar és ércbányák további fejlesztésére. Kohóüzemeink 1957. évi feladata elsősorban, hogy teljesen biztosítsák népgazdaságunk számára a kohóipari termékek egyenletes szállítását, mind általános terjedelmükben, mind pedig kellő választékukban és jobb minőségükben, s ezzel hatékonyan segítsék elő a kohászati anyag jobb felhasználását. Vegyiiparunknak 1957-ben sokkal többet kell tennie a gazdaság chemizálásáért és a müanyagtermelés fokozásáért és minőségi tökéletesítéséért, továbbá a választék kibővítéséért. Az állami költségvetés e feladatok biztosítására a saját erőforrásokkal együtt 2 milliárd 482 millió koronát, azaz 1956-hoz viszonyítva 19,7 százalékkal többet irányoz elő. A gazdasági építésben kitűzött feladataink szempontjából forgalmunk, főként vasúti forgalmunk feladata is növekszik. A költségvetés a forgalom fejlesztésére 6 milliárd 90 millió koronát, tehát 1956-hoz viszonyítva 12 százalékkal többet irányoz elő. A közszükségleti és élelmiszeripar növelésére 3 milliárd 292 millió koronát, tehát 1956-hoz viszonyítva 5,2 százalékkal többet fordít. Ezeket az (Folytatás a 3. oldalon). II. 1956. évi gazdálkodásunk eredményei Szocialista gazdaságunk gyors fejlődése és nemzetgazdaságunk gyarapodása kézzelfoghatóan érezteti hatását pénzügyi gazdálkodásunkban. A költségvetési kiadások 1949-hez viszonyítva 1955-ben 201,2 százalékkal, 1956-ban 212 százalékkal növekedtek. Költségvetési gazdálkodásunk 1949 óta felesleggel zárul. Az 1955. évi állami zárszámadás szerint, melyet a kormány egyidejűleg jóváhagyás végett a nemzetgyűlés elé terjeszt, a költségvetési felesleg 2 milliárd 483 millió koronát tesz ki. Ezt a felesleget azonban nem csupán a jobb gazdálkodás eredményezte, hanem részben a beruházási építkezés tervének nem teljesítése. A felesleget a további szocialista építéshez és az életszínvonal emeléséhez elkerülhetetlenül szükséges állami készletek megerősítésére kell felhasználnunk. Népgazdaságunk 1956-ban tovább fejlődött: az ipari termelés 9,5 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 3,4 százalékkal, az építési és szerelési munkák terjedelme 12,4 százalékkal volt nagyobb. A nemzeti jövedelem 6 százalékkal növekedett. A népgazdaság további fejlesztésének alapján pártunk és kormányunk politikájának megfelelően 1956-ban további jelentős intézkedéseket tettünk a dolgozók életszínvonalának emelésére. Tovább szilárdult a csehszlovák korona értéke. Két ízben szállítottuk le az árakat, aminek eredményeképpen a lakosság további évi három és fél milliárd koronát takarít meg. Lerövidítettük a munkaidőt és csupán a bérmódosítások eredményeképpen több mint évi 700 millió koronával növekedett a lakosság jövedelme. Ezenkívül a lakosság átlagbére és fizetése és egyéb jövedelme is fokozódott. A nemzeti biztosítás lényeges megjavítása további évi egy milliárd koronával nagyobb jövedelmet jelent a lakosságnak. A személyes fogyasztás 7 százalékkal fokozódott, ezenkívül 7,3 százalékkal tovább fokozódtak a szociális és kulturális intézkedésekre fordított állami kiadások. A lakosság jövedelmének állandó növekedése a takarékbetétek további gyarapodásában és a biztosítás fejlődésében is éreztette hatását. A pénzbetétek 1956-ban 2 milliárd 527 millió koronával emelkedtek, és 1957 első negyedévében további egy milliárd 700 millió koronával szaporodtak. Növekszik a vállalatok takarékossági akciója részvevőinek száma és gyorsan növekszik a falusi takarékoskodók száma. Fokozottabb mértékben előszeretettel kötnek élet-, baleset- és vagyonbiztosítást. Az új életbiztosítások száma 55,3 százalékkal, a balesetbiztosítások száma 32,3, a vagyonbiztosítások száma 23,1 százalékkal növekedett. A biztosítóintézet kártérítés fejében 1956-ban 411 millió koronát fizetett ki. 1956-ban tehát további jelentős lépést tettünk népi demokratikus rendszerünk, gazdasági alapjának megszilárdítására és népünk jólétének fokozására. Ennek ellenére az elért termelési ÚJ szö 1957. április 19. sikerek nem kielégítőek, mert a termelés összetétele és minősége nem mindenütt felelt meg a népgazdaság szükségleteinek és nem mindenütt használták fel a reális lehetőségeket a munka termelékenységének gyorsabb növelésére és az önköltség gyorsabb csökkentésére. A munkatermelékenység növekedésének lassúbbodása és az önköltségek kisebbfokú csökkentése 1955-höz viszonyítva a legkomolyabb negatív jelenség. Szép számmal voltak olyan vállalatok és fő osztályok, melyek nem törődtek kellőképpen a kedvező minőségi mutatószámok elérésével, ellenben a tervfeladatok csökkentésére törekedtek, hogy így kényelmesebben teljesíthessék tervfeladataikat és juthassanak prémiumokhoz. Nem szálltunk eléggé szembe ezekkel az ártalmas irányzatokkal és ezért közös gazdálkodásunk 1956. évi, egészében sikeres mérlegét kedvezőtlen'il befolyásolta a túlnagy anyagszükséglet és a béralap túllépése, miközben megbontották a munkatermelékenység és a bérek növekedése közötti tervezett arányt, továbbá nem teljesítették a nyereségi tervet. Kedvezőtlenül hatott népgazdaságunkra a fontos feladatok nemteljesítése vagy egyenlőtlen teljesítése. Komoly hibák mutatkoztak főként a Nehézgépipari Minisztérium egyes vállalataiban. A minisztérium a termékfajtákban csak 90,6 százalékra teljesítette a tervet. Ez annál komolyabb jelenség, mert olyan fontos termékeknek termelési tervét nem teljesítették, mint pl. fémmegmunkáló gépfajták, transzformátorok, emelődarúk stb., ami nehézségeket okozott a beruházás; építkezésben és a kivitelben. Fogyasztóink nem kapták meg egyes kereseti gépipari közszükségleti árufajtákat. A kohóüzemek a hengerelt anyag termelésének túlteljesítése ellenére a termékek egész sorának tervezett mennyiségét, főleg az edzett acélból készült anyagokat és csöveket nem szállították le a népgazdaságnak. Rendkívül nagy nehézségeket kellett leküzdenünk a népgazdaság szénellátásában, ami nagy erőfeszítést és áldozatot követelt a bányászoktól és az összes bányászati dolgozóktól. A szénfejtés 11 százalékkal növekedett, a termelési költség tervét azonban túlléptük. A végrehajtott takarékossági intézkedéseknek is érdemük van a népgazdaság szénellátásának biztosításában. Annak ellenére, hogy a beruházási építkezésben sikerült leküzdenünk az egy helyben topogást, egyes fontos építkezések tervét nem teljesítettük. A beruházási építkezés feladatainak nem teljesítése és az űj technika bevezetéséről való hiányos gondoskodás lassítja az aránytalanságok megszüntetését, gyengíti a külkereskedelem eredményeit és nehézségeket okoz a lakosság szükségleteinek kielégítésében. Gazdaságunk fejlődése említett egészségtelen jelenségeinek általános következménye az, hogy bizonyos feszültség alakult ki forrásaink és szükségleteink között. Ezért 1957-ben feladatunk fokozni és jobban felhasználni forrásainkat, hogy ezzel hatékonyabbá tegyük népgazdaságunkat. Előzetes adatok szerint a költségvetési bevételeket 99,4 százalékra, a költségvetési kiadásokat pedig 98,4 százalékre teljesítettük. A forgalmi adot és az illetékeket 101 százalékra, a szövetkezetek jövedelmi adóját pedig 102,2 százalékra teljesítették. A nyereség tervét csak 88 százalékra teljesítettük. Az Építészeti Minisztérium vállalatai 130 millió koronával, a Nehézgépipari Minisztérium vállalatai 91 millió koronával maradtak adósak a népgazdaságnak. A Kohászati és Ércbányaügyi Minisztérium vállalatai 102 millió koronával lépték túl a tervezett veszteséget. A többi minisztériumok kötelékében is sok az olyan vállalat, amelyek rossz gazdasági eredményeikkel felemésztik a többi vállalatok jó eredményeit és ezzel szegényítik népünk anyagi forrásait. A nyereség nem teljesítése a terv túlteljesítése ellenére azt mutatja, hogy a tervezettnél drágábban termeltünk. Túlteljesítettük ugyan a termelési tervet, de túl nagy anyag-, bérés üzemköltséggel, amivel végeredményben csökkentettük munkatörekvésünk hatékonyságát. Ezenkívül egyes vállalatok nem megfelelő összetételű és minőségű termékeket szállítottak. Nem teljesítettünk egyes fontos feladatokat, amelyeket az állami költségvetés anyagilag biztosított, vonatkozik ez különösen a beruházásokra. Gazdálkodásunk eredményei azt mutatják, hogy gazdaságunkban sok a felhasználatlan tartalék. Ezért Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága idei februári határozatának értelmében a dolgozók alkotó aktivitásának fejlesztésével, az állam igazgatásában és a gazdaság irányításában való részvételük további elmélyítésével, a népgazdaság irányítási és tervezési megszervezése színvonalának emelésével egyre tökéletesebben mozgósítani kell erőforrásainkat, hogy növekedésük ne maradjon el a népgazdaságnak és az életszínvonal emelkedésének szükségletei mögött. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága határozatának teljesítése népünk életszínvonala további emelésének elkerülhetetlen feltétele. III. Hogyan biztosítja az 1957. évi állami költségvetés népgazdaságunk további fejlődését Az 1957. évi állami költségvetés terjedelme és összetétele azt bizonyítja, hogy Csehszlovákia népgazdasága szemmel láthatóan felfelé ívelő irányban fejlődik. Az 1957. évi állami költségvetés tervezete, amely a népgazdasáq fejlődésének állami tervére épül, a következőket tartalmazza: 1. a népgazdaság fejlesztésére 2. kulturális, egészségügyi és szociális intézkedésekre 3. a honvédelemre és az állam biztonságára 4. a közigazgatásra esik.