Új Szó, 1957. április (10. évfolyam, 91-119.szám)

1957-04-17 / 107. szám, szerda

á NEM/CTI FROMT JHOIÍJEI ­ANÉP JHÔITI.EI A dolgozók legjobbjait jelölik a nemzeti bizottságokba z elmúlt időszakban a lévai já­rási pártbizottság is arra fek­tette a fősúlyt irányító munkájában, hogy az üzemi és falusi pártszerve­zetek céltudatosan arra vezessék a lakosságot, hogy a Nemzeti Front bi­zottságai segítségével megfontoltain válasszák ki jelöltjeiket a nemzeti bizottságokba, kovácsolják még szi­lárdabbá a tömegek kapcsolatát a nemzeti bizottságokkal. — Gyakran beszélünk a személyes agitációról, de különösen most idő­szerű hangsúlyozni a házi agitáció fontosságát. Hiszen a háziasszonyok­kal, sok fiatallal, a nyugdíjasokkal csak a lakóhelyükön, lakásukon lehet a legjobban beszélgetni. Persze, ha az agitátor esténként kopogtat be egy-egy családhoz, ott találja a csa­lád szövetkezetben, gyárban vagy más munkahelyeken dolgozó tagjait is és így kiegészítheti azt a politikai mun­kát, amely az üzemekben és a hiva­talokban folyik. Tehát a legfontosabb feladatunk most az agitátorok jó fel­készültségéről gondoskodni, hogy min­den lakásba eljusson a párt szava, amely a nép akaratát tükrözi, — mondja Jozef Komoň elvtárs, a já­rási pártbizottság titkára, akitől megtudtuk azt is, hol s mikor van jelölő gyűlés. ÉSSok emberrel beszélgettünk Kál­2e> nán, mit vár, mit akar, milyen legyen az új nemzeti bizottság. Volt, aki azt mondta: Milyen? Legyenek benne a falu legjobbjai. Az ilyen lenni, alkotni, építeni az új éle­tet, ez az igyekezet hatja át a falu népét. Munkájuk eredménye­ként épül, szépül a falu. Gyarapszik az egységes földművesszövetkezet, ezt igazolják a tények és a beszélő szá­minéi gyorsabb valóra váltásának ér­dekében. Ilmondhatjuk, hogy a járás leg­több községében hasonló lel­kesedéssel folytak le a jelölő gyűlé­sek. Egész újság kevés lenne ahhoz, mok az agitációs központban. Nem hogy leírjuk, a lakosság mennyi erő­foglalkozunk most a szövetkezet, vei, okos szóval járult hozzá községé­vagy a HNB elnökének és titkárának nek szebb és jobb életéhez. Kiskál­érdemeivel. Többet szeretnénk írni ná n a megjelentek minden vita nél­az asszonyok munkájáról, tevékeny- kül egyhangúlag a Nemzeti Front ségéről a nemzeti bizottságban. jelöltjei mellett foglaltak állást. Min­— Ez a háromesztendős munka — denki meglepetésére azonban az egyik mondja Marcsek Júlia néni — arról jelölt kijelentette, hogy „nem foga­győzött meg, hogy a nemzeti bizott- dom el a jelölést, mert a körzet la­sági tagnak különösen szép, sokszor kóinak csak kisebb része van itt. izgalmas dolog közel kerülni az em- Márpedig én csak akkor vállalom a berekhez. — Nagy odaadással beszél jelölést, ha csakugyan tudom, hogy a azokról a feladatokról, amelyeket körzet összes lakói bíznak bennem, mint szövetkezeti tag eredményesen tehát azok. is, akik nincsenek jelen", megoldhat körzetében. Igaz, nem kell Újabb gyűlést hívtak tehát össze, az EFSZ-tagokat noszogatni, már hogy a szavazók többsége határozzon régen meggyőződtek a közös gazdái- a jelölés ügyében, kodás előnyeiről. De előfordulnak Kozmálovcén is több választókörzet dolgok, amelyek msgysrázata szörné- lakói gyűltGk osszs, hogy m€C|vál8sz~ lyes példamutatást követel. Igaz az Szák jelöltjeiket. Rozália Uhnakovát a régi közmondás, hogy jobb egy jelölték a járási nemzeti bizottságba. példa száz leckénél. Júlia néni kör­zete lakóinak az a meggyőződésük, hogy újból való jelölése csakis a nemzeti bizottság munkájának továb­bi megjavítását és új, kevésbé ta­pasztalt tagjainak megsegítését je­lenti. % lkonyodott, megtelt a mozite­rem. Jó munkát végzett a falu Az idősebb választók először csak hümmögtek, fiatal még ahhoz, hogy a járási nemzeti bizottság tagja le­gyen — mondogatták. De amikor a falu példás dolgozói szólaltak fel a fiatal jelölt mellett és elmondták, hogy fiatal kora ellenére gazdag élet­tapasztalatokkal rendelkezik, már gyermekkorában megismerte a cseléd gez az asszonyok között, a jelölögyű­lés résztvevői hallgattak a meggyőző szóra és végül alapos mérlegelés és megfontolás után jelölése mellett döntöttek. elképzelést elég könnyen ki lehet köz el száz kommunista és pártonkí- életet, most pedig értékes munkát vé­elégíteni, mert sok szorgos ember "" " " ~ van a faluban. De akadt, aki többet kívánt, mint például Augusztin Ilona néni, — Olyan emberek legyenek a falu élén — mondta, akiik szélesíteni és mélyíteni tudják az alapokat. — És ez mit jelent? kérdeztük. — Min­denkit be kell vonni a falu ügyeinek intézésébe aki a béke, a jólét kérdé­sében egyetért — ez a szélesítés. A mélyítés pedig: Fokozni a tömegek aktivitását. A nemzeti bizottság fel­adata, hogy egybefoglalja a falu dol­gozóinak eszét, szívét, lelkesedését, vüli agitátora. A jelölőgyűléseken nemcsak a jelöltek személyéről be­szélgettek a választók, hanem alapo­san meghányták-vetették a nemzeti bizottság akciós programtervét is, de annak különösen azt a részét, amely a kultúrház építéséről szólott. A kul­túrház építése már évtizedes vágya ismerjék meg jelöltjeiket tetőtől tal a falu lakosságának. A múltban azon- Pifl- A néphez hü, becsületes embe­ban egyetlen dolgozónak sem jutott rekre adják szavazatukat a választá­eszébe hozzálátni a munkához, pedig sokon és azok kezébe adják ügyes­ha nem segítettek magukon, senki b aJ 0 S dolgaik elintézését, érdekeiknek sem csinálta meg helyettük. S még- képviseletét, akik méltók erre és meg­I gy van ez jól: a választók él­jenek demokratikus jogaikkal, kezdeményezését. Persze nemcsak sem raga (jtak ásót, lapátot. Miért is állják majd helyüket. összegyűjtse, necsak tömörítse, ha^ nem változtassa át alkotó erővé. További beszélgetésünk során tud­tuk meg, hogy Augusztin Ilona a Cse­madok helyi szervezeti bizottságának tagja és már három esztendeje mint nemzeti bizottsági tag egy egész la­kónegyed életét, családok örömét és gondjait fogadta szívébe. Tehát nem véletlen, hogy újból a jelöltek kö­zött találjuk. — Együtt nőttem fel választóimnak jelentős részével, együtt játszadoztunk gyermekkorunkban, együtt ettük a keserű cselédkenyeret, s együtt örül­tünk, mikor eljött a felszabadulás napja. Szeretem a falumat, azt aka­rom, hogy a szövetkezet tovább erő­södjék, művelődjenek tagjai és mozin kívül kultúrházunk is legyen. — mondja búcsúzóul Ilona néni. építettek volna a felszabadulás előtt utakat, parkot Kálna dolgozói, hiszen egy őket kizsákmányoló vállalatot gaz­dagítottak volna, s miért épített vol­na a falu népe kultúrotthont, szín­padot, hiszen csak valamelyik tőkés vállalkozó dörzsölte volna kezét örö­mében. Miért is készítettek volna uta­kat a dolgozó parasztok, hiszen a költségvetési megtakarítás valamelyik spekuláns zsebébe vándorolt volna. Ahhoz, hogy a dolgozók maguk épít­sék, csinosítsák falujukat, az kellett, hogy az egész országot hatalmukba vegyék. A felszabadulás óta a falu népe biztos abban, hogy a társadalmi segítség révén a megtakarított koro­nák is őket gazdagítják. A választók elhatározták, hogy 15 000 brigádórát dolgoznak le az akciós programterv Erdősi Ede. Hétvégi est Komáromban Leszáll az est, villanyfény kultúrmegnyilvánulásokra. Ennek vol­árasztja el az utcákat. Mintha ilyenkor tunk szemtanúi az elmúlt szombat este tavasszal kellemesebb, otthonosabb len­ne ez a dunamenti város. Az utcákon sétálnak az emberek, fiatalok, idöseb­A teremben nincs elnökségi asztal. Rögtönzött emelvényen hangszerek so­bek. Párok gyönyörködnek a hétvégi rakoznak egymás mellett. A jelenlevők estében. Vannak, akik a séta után film­színházba igyekeznek, mások a Centrál ­közül egyszeresük egy bútor kiállású ember lép az emelvényen elhelyezett kávéházban, Park-étteremben foglalnak mikrofon elé. Beck Pál elvtárs ez, a helyet. Mindenki kedve szerint szóra­kozik. Benépesedett a városi park is, ahol kettesben sétáló párok egymásba fo­nódva élvezik a tavasz ódondús levegő­jét. A sétányról lassanként el-eltűn­nek az emberek. Csak egy fiatal pár ül még a parkszéli fapadon. Suttognak, tetszelegnék egymásnak. Ki tudja, mi­ről beszélgethetnek...? Azt csak ők tudják! komáromi HNB elnöke, a város népsze­rű Pali bácsija. Beszél a választásokról, arról, mennyi munkát kellett Jcifejteni, míg ez a lakótelep és az egész város kiépült. Kitér a múltra is, melyre a je­lenlevők között helyetfoglaló idősebbek még igen jól emlékeznek. Elmondja azonban azt is, hogy milyen célkitűzé­sekkel készül az új HNB a következő választási funkciós időszakra. Utána Kovács elvtárs lép a Fiatalok, örülnek az életnek. De vajon mikrofon elé és felolvassa a nemzeti ismerik-e a múltat, amelyből mai gond talanabb életük fakadt? Emlegetik­e szüleik azokat az időket, amikor a mai Gottwald téren és a volt Spitzer-nyom­bizottság jelöltjeinek neveit. Erről a lakótelepről is van jelölt. Nagy kitün­tetés az ittlakók számára, hogy közülük Gašparek Arnoštot, a hajógyár egyik da előtt kétszáz ember is állt és lesett alkalmazottát a kerületi nemzeti bi­a könyöradományként kínált munkaal­kalomra. Tudják-e, hogy az 1930-as zottságba javasolták, Vislai Irént vi­szont a járási nemzeti bizottságba je­években több, mint 1200 éhes száj várt lölte a Nemzeti Front. Ebből a válasz­táplálékra a város inségkonyháján? tókörzetből több, mint 15 nemzeti bi­Igaz, ez már csak emlék, keserű zottsági tagot jelöltek, ami azt jelenti, J hnni i n \ omrrori U t-nnr i rtoti n ni ivri or­visszaemlékezés a történelem e szomorú eseményeire. Komárom nem a régi ha­tárváros, a munkanélküliek és éhezők, nélkülözők városa, hanem Dél-Szlovákia egyik fontos ipari és kulturális góc­pontja, ahol száz meg száz család ta­lált új otthonra, óriási a változás, ame­lyen ez a város a felszabadulás évei folyamán keresztülment. A város peremén, a történelmet idé­ző vár falai mellett felépült az első és hogy a Nemzeti Front igen nagyra ér­tékeli azt a törekvést, mellyel a hajó­gyár dolgozói mind az üzemben, mind a város kötelékein bélül igyekeznek feladataikat teljesíteni. Miután a jelenlevők elfogadták a je­lölést, a Csemadok helyi csoportjának zenekara zendített rá. A jelenlevők lelkesen tapsoltak a ze­nekarnak, Czibulkáné érzéssel előadott szavalatának, nagy elismeréssel és második lakótelep, ahol a hajógyár ^stapssal jutalmaztak CzibulkaJózsef munkásainak kellemes és kényelmes ismert e. neke s nepi dalait is. Magya­otthonai sorakoznak. Az elmúlt évben ncsn e ugyancsak szerepelt, pedig e telep lakosait új, korszerű, Az agitációs központ műsorát nyolcosztályos középiskola felépítésével szavalatok és népitáncok bemutatása tüntették ki, mely' épület páratlan a tarkította. Ügy éreztük, mintha egy messze környéken. E hatalmas épület tornatermében he egész estét betöltő kultúrműsoron vet­tünk volna részt. Pedig választási gyű­lyezték el az agitációs központot is, lés volt csupán, ahol izmosodnak a mely szerény díszítése ellenére nagy gondolatok és születőben van az aka­tömegeket vonz a helyi nemzeti bi­zottság által rendezett választás előtti rat, mely Komáromot még szebbé és gazdagabbá formálja. SZOMBATH A. A Nagy Október tiszteletére A losonci járásbeli lónyabányai szövetkezeti tagok 467 hektár földön gazdálkodnak. Van 120 hektár rétjük, amelyen hektáronként 30 mázsa jóminőségű szénát termeltek. A szövetkezet növelni akarja a takarmányalapot, meg akarja javítani a takarmányokat, és ezért elhatározta, hogy rétjeit lecsapolja. A szövetke­zeti tagok a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére vállalták, hogy a le­csapolási munkálatokat ez év november l-re befejezik. A víztelenítés után a réteket felszántják és fűvel vetik be. Képünkön: A lecsapolási munkálatokban nagy segítséget nyújt Ján Plovko, a losonci traktorállomás traktorosa, aki DT-54 lánctalpas trak­torával a bokrokat és a fákat távolítja el a rétekről. A Gyerki Helyi Nemzeti Bizottság mostohagyermekei • IIIIIIIlBIIBIIRIIBIiattlIiaiiailBliaiiailHIIBIiailBIIXiaiiBiiailiiiiaiiaiiaiiaiiBiiaiiBiiaiiatia.,.^..,,....,,..,.,,........... ............. .... - _ IIllMI[lll]IIII[lll!llll][l!IIIIIIIIIlllll!]ll!ll[lllltlllllllll!ll!l!lllllllflllllll!ll]lllll]|]]|l[||l|||||[|||||||lt||]|[||l 'IillllCülllllllllllllllllllllllllllllllliaillucilln! 7TÍ 111 j HIHIHI' 1 • I 3 I! = Az a gyermek, akiről itt szó lesz, nemrég jött a világra. Még a mí a belépett a szövetkezetbe, de a — másféléves sincs, de korához képest igen erős és egyre izmosodik, vele való beszélgetés mégis eredmény­— Látni rajta, hogy életképes, sok a jó tulajdonsága. Már nem kétsé- hez vezetett. Igaz, nem a nemzeti bi­== ges, hogy szép jövő előtt áll. A Gyerki Helyi Nemzeti Bizottságnak zottság tagjai beszéltek vele a szö­~ m é9 nincs ínyére ez a gyerek. Hisz eddig mostohagyerekként kezelte vetkezetről, hanem azok a dolgozó pa­== ezt az életrevaló süvölvényt. rasztok, akik már magukévá tették a — Az egészben az a legérdekesebb, hogy az említett gyerek nem is közös gazdálkodást. ~ gyerek, csak a dolgozó parasztok, akik életrehívták, nevezik még — Semmiért sem adnám oda a — annak. Az EFSZ-ről van szó. szövetkezetet — feleli Vanka Ráfael, — Azt már mondottuk, hogy a szövetkezet a nemzeti bizottság mos- amikor azt kérdjük, hogyan tetszik tohagyermeke. Most azt is elmondjuk, igen nagy kár, hogy így neki a közösben. Már hogy is adná oda, hisz, mint állítja, sosem volt még ber írja alá a belépési nyilatkozatot, annyira teli a kamrája gabonával, mint akkor az asszony földje marad kint, az idé n- Tavaly harmadmagával 1465 ~ áll a dolog HAT KIS- ÉS KÖZÉPPARASZT még 1955. őszén elhatározta, hogy szövet kezetet alakít. December végéig már ha meg az asszony lép be, akkor az 21-en gondolkoztak így és meg is alakították a szövetkezetet, és 230 ember marad a közösön kívül. Csavaros észjárás ez, annyi bizo­munkaegységet dolgozott le, amiért összesen 60 mázsa gabonát, 30 mázsa szénát és csaknem 20 000 koronát ka­hektáron kezdték meg a közös gaz- nyo s, de az il y J e n tagokkal nem men- ^^^ dálkodást. ne sokra ä « W ^dálkodás is vagy 7000 koronát Annak ellenére, hogy a szövetkezet szöszmötölriének a magángazdaságban, . egész éven át munkaerőhiánnyal küz- mint amennyit a közösben dolgozná­dött (csak hat férfi volt a tagok kö- nak. S ami igaz, az igaz: két lovat zött), mégis szép eredményt ért el. nem lehet egyszerre megülni... A szövetkezet a falu határának mint­Igaz, hogy Vanka jó munkát adott a busás jutalomért. Nagyrészt az ő érdeme — mint állatgondozóé —, hogy E é t k 11 tt 1 h ' több mint 2000 liter volt a tejhozam ^Tfnnyfľatonáfttrifmin? SÄlS "sOkSok' PÉLDÁVAL tudtak volna a falu összes Egyénileg gazdálkodó ffiÄSSÍoJ "^ka" Ráf^ 9kerS Ä ľsVarad^ľ gabÄ: 2 0 • P™ IK^ * ľô dľTľndegyrSôv^lteľ 6^­adásánál a szövetkezet több mint Af"L 1 h° 9y ne m ,' 9, y dig az első évben elég szerény volt öt vaaorí árDát adott be terven felül ľ-ľiíi K ú. tuiajaonKeppen nem tol- munkaegység értéke. Csak 10 koro­UaZcsakbeadott méľ 2 vaaon szé- ľ , be hivatásukat, mert keveseb- ná t terveitek egy munkaegységre. Az U? y n­S a- beadot t. m é? 2 vagon szé b et termelt a falu mint termelhetett é vé ére azon b 9 y n ]3 kor o 9 n y ár a y eme l_ volna, és kevesebb volt az egyénileg kedet t a „ munkaeovséaenkénti iuta­gazdálkodó parasztok jövedelme, ££ Ugyanakkor a magángazdálkodók be.^ ^^ 3 -.ami pénzt meghagytak. a a Úgyhogy az ez évre tervezett 16 ko­Déldául 3-4 mázsával értek el ke- M I^T NEM BESZÉLNEK a nem- rona s munkaegység felére - vagyis P uw m d. zsaval ert e7 e l zeti bizottság tagjai azokrol a lehe- a z előlegre - júniusiq futja a tarta­ľ Ä v„ S,t ni «irfXľ m n tÖSé9ekrö I' 3melyek ú9y s* ólván a lékolt pénzből. Lehet, hogy az év vé­?ZL h tJL ľ, 0, t..l, nap i, át,a g°l <; e! hoza m gyerki Utcán hevernek. A szántóföld gére több tes2 a részesedés, mint s a rét alig egy-ket kilométeres kör- ahog y tervezték, mert a vetés sokat zetben öleli Körül a falut. A vasút- í gérő, az állatállomány is szaporodik, állomás is ott van a falu szájában. a rég i takarmányból még annyi van, Nem kellene sokat szekerezni. Olcsóbb hnnv ň<57in iq futia hplfílp A7 í'ii rsak keveset tett a szövetkezet további Ienne a termelés Évente s7á7P7rek -il , 9 J,° J C feilesztése érdekében De ne csodál- i termeles. tvente százezrek raadas Iesz a me glevohoz. iejiesziese erueKeoen. ue ne csouai mennek veszendőbe csupán azért, mert a mnnkaprőhiánv ic pnvhiil vala­kozzunk ezen, hiszen a nemzeti bi- késik a helves alaDon való öss/pfoaás . ™ unKae l° nia n.y enynul vaia­to^ai o KeslK a neiyes aiapon vaio osszerogas. mic sket, mert az idei tavaszon ot ui Z Oíí Sá 9i 8 9J ai k02Ul egy SinCS a SZ 0" N*™ túlozunk, ha állítjuk, hogy egy- taggal szaporodott a szövetkezet, ami két éven belül valóságos kertté lehetne változtatni a megnagyobbodott szö­vetkezetet. Az alap már megvan. A „gyerek" itt van, csak nem szabad mostohán kezelni. nát, 14 000 liter tejet, 5 vagon cukor­répát és vagy 74 mázsa sertéshúst szintén terven felül. a mindenben lemaradtak. tehenenként, addig az egyénileg gaz- __ ___ _ dálkodóknál a tehenek napi tejhozama žetbeň" ölefi Körül a raíut A va'sút­átlag nem haladta meg a három litert. És a helyi nemzeti bizottság mégis vetkezetben. — A SZÖVETKEZET KAPUJA min­den becsületesen dolgozó paraszt számára nyitva áll, — mondja Kap­lán György, a szövetkezet elnöke. Olyan jelentkező már sok van, aki úgy lépne a szövetkezetbe, hogyha az em­a szövetkezetesek érdeme. Amint látni, a másféléves „gyermek" valóban izmosodik, fejlődik. Most már csak az a fontos, hogy az új nemzeti bizottságba olyan emberek kerüljenek, Lám, Vanka Ráfael 9-hektáros kö- akik szeretni fogják a szövetkezetet, zépparaszt is sokat gondolkozott, MIKLYA JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents