Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)
1957-03-14 / 73. szám, csütörtök
t U m a mmmdmmi temetésnek és ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®(»* ®©®®®®®®®®®® * ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®' * - P á* š M S £ # & TlIIIIIIIIIIIIIIIIIIMilllllllllillllllllllllllllll ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®* O®®®®®®®®®®®®®®®®® fejlesztése űtIán r f TAVAS ZELOTTI SZEMLE az érsekújvári traktorállomáson Nagy és komoly feladat elvégzésére készülődnek ebben az évben az érsekújvári gépállomás dolgozói. A tavaszi munkák során nem kevasejb mint 60 000 hektáron kell elvégezniök a különféle munkálatokat s ezenkívül 1060 hektáron a szántást is pótolniuk kell a múlt évről. Hogy vantiak minderre felkészülve? — teszem fel a kérdést Józef Wanszcak főmérnöknek, aki múlt év májusában jött a gépállomásra. — Akár holnap is indulhatunk, — mondja határozott hangcn. —Gépeink javítását jó minőségben elvégeztük, szét vannak osztva az egyes brigád központokra. Most az ellenőrzést végezzük. Megállapítottuk, hogy gépeink kifogástalan állapotban vannak. Az érsekújvári traktorá'lomás hazánk egyik legnagyobb gépállomása. Ami a gépállomás eddigi tevékenységét illeti, nem nevezhető a legjobbnak a nyitrai 'területben. A vezetőség-csere, csaknem minden évben ismétlődött. Kevés gondot fordítottak a traktorosok és a többi dolgozók nevelésére. Ennek aztán az lett a következménye, mint például a múlt évben is, hogy 702 000 koronával túllépték a tervezett termelési költségek összegét és a tervteljesítésben is a hátul kullogok között voltak. A gépeket nem használták ki, a karbantartást is hiányosan végezték. De még más okok is közrejátszottak abban, hogy a termelési költségek felduzzadtak. A brigádközpontokon valóságos sártenger van, a gépek esőben, hóban, napsütésben a szabad ég alatt állnak. Ha el is végezték rajtuk a szükséges javításokat, a kijavított gépek megint csak ki voltak téve az időjárás viszontagságainak, úgyhogy mirel elérkezett az aratás vagy cséplés ideje, akkorra a cséplőgépek, elevátorok, kombájnok vagy kévekötőgépek újból javításra szorultak, annak következtében, hogy nem voltak fedett helyen, léhát sok esetben duplán is ki kellett javítani őket, ami igazán egy cseppet sem gazdaságos. Most az a kérdés hogyan lehetne ezen segíteni? — Csakis úgy, ha a jövőben azzal is törődünk, hogy ne csak modern gépeket gyártsunk, hanem ezzel párhuzamossan gépszíneket is építsünk, hogy a drága gépek fedett helyen legyenek, — mondja a főmérnök. De addig, amíg nincs elegendő fedett helyiség építve, sokat segíthetnek e tekintetben a falvakon a HNBok tagjai és a szövetkezetek vezetői. Hiszen csaknem minden községben vannak üresen hagyott pajták, vagy sopák, ahová be lehetne állítani a drága gépeket. Csak az kell hozzá, hogy a HNB-ok tagjai és a szövetkezetek vezetői úgy tekintsenek a gépekre, mint segítőtársaikra, mint sajátjukra. Wanszcak József nem rejti véka alá a hibákat, hiányosságokat. Miért is tenné ezt? Hiszen akkor továbbra is megmaradnának s fékeznék a fejlődést. Mikor a gépállomásra jött egy kicsit hidegen fogadták. Későtb azonban látták, hogy egész tudását és tehetségét arra összpontosítja, hogy megszűnjenek a hibák, jobb, virágzóbb élet bontakozzék ki a gépállomáson és megszerették őt. Az új vezetőséggel most azon fáradozunk, mondja magabiztos hangon, hogy a jövőben úgy beszéljenek gépállomásunkról, mint a nyitrai kerület egyik legjobb gépállomásáról. Hogy ezt elérjük, a tél folyamán komolyan hozzáláttunk a szervező és nevelő munkához. Ugyanakkor bevezetjük az üzemen belüli önálló elszámolást. Minden traktorosunk már most, a tavaszi munkák során pontos munkatervet kap kézhez. Ezen a személyi számlán feltüntetjük, milyen munkát kell végeznie, mennyi üzemanyagot fogyaszthat, mennyi pénzt kap gépére a szükséges javításra. A személyi számlát három hónapra állítjuk ki. Minden negyedévben aztán értékeljük a munkák menetét, azt hogyan és miképpen gazdálkodunk. Egy Zetor 25-ös traktorra például 9450 liter üzemanyagfogyasztást irányzunk elő generáljavítástól generáljavításig. Ezzel az üzemanyaggal a traktorista természetesen kell, hogy az előirányzott munkafeladatait teljesítse s ekkor gépe generáljavítást kaphat, ami pénzben 1$*558 koronára rúg. Ha már most ^.traktorista gépét gondosan karbantartotta, s jól kezelte, előfordulhat, hogy gépen nem kell generáljavítást eszközölni, hanem csak kisebb fajta javításokat kell rajta végezni s ebben az esetben a tervezett javítási költség 50%-át is megkaphatja pótjutalomként gondos munkájáért. Így teszik anyagilag is érdekeltté ebben az évben a traktorosokat, hogy sokkal nagyobb gonddal és felelősséggel végezzék a rájuk bízott gépek kezelését, karbantartását. Van-e példa arra, hogy az érsekújvári gépállomáson lehetséges jobban, okosabban gazdálkodni a meglévő modern gépi eszközökkel?... Igen sok példa van erre!... Csak egyet ragadok ki. Benyovszky József a szimői traktorosbrigádban DT 54-es traktorával a múlt évben jó tervteljesítést ért el. Gépét már régen-régen generáljavításra kellett volna adnia. Annak eredményeképpen azonban, hogy gondosan kezelte, még ma sem szorul generáljavításra. Sőt arra kötelezte magát "«.ez a derék traktoros váltótársával, Kociszky elvtárssal, hogy még mindig 16 200 liter naftát fog vele elhasználni, s csak azután adja generéljavításra. Ilyen traktoros élvezi a szövetkezeti tagok, a nép bizalmát, megérdemli a pótjutalmat s a többiek tanulhatnak tőle szeretetet a gép, a haza iránt. Farkas Kálmán RÖVIDESEN ELKÉSZÜL A szepsi járás Zsécs nevű községében ezekben a napokban fejezik be egy új magtár építését. A magtár raktárhelyiségeiben 500 vagon gabona fér el. Rudolf Schvoarz építőcsoportja úgy igyekszik az építés befejezésével, hogy a járás szövetkezetei már ez idén itt raktározhassák el termésüket. Képünkön az új magtár építése látható. (ČTK felv.) Ma van takarmány bőven Járásunkban a legmagasabb tejhozamot a tósnyárasdi EFSZ érte el. A szövetkezet tagjai elegendő és jóminőségű takarmányt biztosítanak a tehenek számára, nagy gondot fordítanak az etetésre. Szép idő esetén kiengedik a teheneket a kifutókba, BERTIBÖL JÓ JUHÁSZ LESZ S űrű köd borítja a tájat. Nagyon makacs ez a télutója, nehezen száradnak a földek, még itt-ott hólé takarja az őszi vetéseket. A felszálló ködből valami csengőszó hallatszik. Oszlik a köd. Kibontakozik a nyáj. Pandi Berti fiatal juhász két puli kíséretében olyan büszkén lépeget a nyáj után, mintha ő a puszták királya lenne. Görcsös botjára támaszkodik, előveszi ezüst cigarettatárcáját és rágyújt egy Lipára. A két kutyája közül egyik előre ment, a másik meg hátul maradt és úgy kísérik a ballagó nyájat. Az idő már estére jár. A juhász a jóllakott nyájat hazafelé tereli az új akolba, amelyet a múlt évben építettek; jó tágas és szellős. A juhokat mindig jóllakatja, az ő juha megeszi még a fát is. Még nem történt meg egyszer sem, hogy éhen terelte volna haza a juhokat. Hogy milyen juhász Pandi Berti, azt csak a bacskaiak tudják. Ugy mondogatják a szövetkezeti tagok, hogy hamar belejött, ügyes fiú, elsajátította azt a tudományt, amit a juhászoknak tudni kell. Volt is kitől, Bácskái Miklós hírneves a járásban, ő ismeri a juhtenyésztésnek minden csínját-bínját. Tízéves kora óta juhász és most a betanított juhászt magára hagyta, jelszabadította. Bízom benne, hogy Berti megállja a helyét a juhok Hírt adtunk róla, hogy Szlovákiában a traktorállomások újfajta rétgyaíut készítettek. A stupavai traktorállomás a múlt ősszel már ezzel a géppel dolgozott. A gép napi teljesítménye 6—7 hektár volt. A stupavai traktorosok március közepéig még két ilyen gépet készítettek. Szlovákia traktorállomásai pedig összesen 300 rétgyaíut készítenek. A háromszázból 100 már a tavaszon dolgozni is fog. ČTK felv. mellett, jelentette ki, mikor eltávozott Bácskáról. Meg is állja a helyét, most már ő vezeti a juhászokat, megmutatja, hogy mit tanult négy év alatt. Tavaly 23 mázsa gyapjút nyírt az 520 juhról. De neki ez kevés. Ez éven 26 mázsát akar, de még többet is elérne, ha volna bővebben abrak. 7 kiló sajtot termelt egy anyajuhtól, de ez évben már 8 kilót szeretne. A juhásznak minden naprá megvan a két és fél munkaegysége. Ez évben szebb juhokat akar nevelni a tavalyinál. Miközben szövögeti a terveit, a juhok jóízűen ropogtatják a szalmát, mintha abrak lenne. Berti a juhászkodást úgy érti, mint a tanítója. Jó természete van. Nem tud megharagudni semmiért. Takarékoskodik a takarmánnyal, úgy osztja be, hogy egyik napra szénát, a másik napra széna- és szalmarázalékot ad a juhoknak. A jó takarmányt ellésre tartogatja. Tervei megvalósítására szükséges a jó takarmány, anélkül nem lehet juhokat nevelni, de különösen a szoptatás idejére kell a jó takarmány. K önnyű a Berti élete, de nehéz volt az apjáé. Nyolc gyermeket kellett felnevelnie. Dolgoznia kellett ám sokat, hogy kenyér legyen a családnak. Mikor ő tizennyolc éves volt, még szó se lehetett a munkáról, nehéz volt munkát kapni, ha csak valamelyik földesúrnál nem. Berti még csak tizennyolc éves, de már minden hónapban hétszázötven koronát visz az anyjának. Most a zárszámadáskor négyezer, koronát tett a betétkönyvbe, hogy kamatozzon. Kell a pénz, építkezni akarnak ez évben, a zsuptetőt ki akarják cserélni cserepesre. Nem könnyű egy juhász munkája, nagy ügyesség kell hozzá, hogy egy nyájat neveljen. Berti a juhászkodást választotta, kint a természetben élni, hallgatni a pacsirták dalolását. Mire abbahagytuk a beszélgetést, az akol sötétségbe burkolódzott. Illés Bertalan, Bacska s ami a legfontosabb, a tehéngondozók odaadóan végzik munkájukat. Ezek után nem is csoda, ha állandóan 7 literes a tejhozam. Krajcsovics Ferdinánd, Gaíánta. KÉTEZER S-SEiCTARON NÉGYZETESSÉ A kassai kerület traktorállomásain az agronómusok és brigádvezetők segítenek az egész évi termelési tervek kidolgozásában a szövetkezeti tagoknak és szerződéseket kötnek a földeknek géppel való megművelésére. 234 EFSZ közül 201-ben kötöttek szerződést több mint 300 ezer normálhektár gépi megmunkálására. Ebből az első és második negyedévben több százezer hektárt kell megművelniük. Az egyénileg gazdálkodó földművesek már 5588 szerződést kötöttek 21 841 hektár megmunkálására. Rendkívüli figyelmet fordítanak az agrotechnikai intézkedések betartására. Nemcsok a teljesítményt, hanem a hektárhozamokat is fokozni akarják. A gép- és traktorállomások dolgozói a kassai kerületben azt tervezik, hogy kétezer hektáron négyzetesfészkes módszerrel ültetik el a burgonyát és kétezer hektáron vetik el a kukoricát. TAPASZTALATCSERÉVEL IS erősítik a következeteket Aki manapság a falvakat látogatja és nyitott szemmel jár, aki bebenéz a szövetkezeti tagok szépen berendezett házaiba, ahol villanyvilágítás van, ahol rádiót, mosógépet, motorkerékpárt, autót talál, máris tisztában van azzal, hogy itt jómódú szövetkezeti tagok laknak. így van ez a legtöbb helyen, ahol a közös gazdálkodás irányítása jó kezekben van és ahol a tagok nagyon jól tudják, hogy ha közösen akarják elérni a jobbat, a szebbet, az sikerül is nekik. Ma már ismert dolog, hogy a szövetkezeti tagok sok tapasztalatit szereztek a közös gazdálkodásban. Ezeknek a tapasztalatoknak birtokában egyre szebb eredményeket érnek el. Gazdagabb, boldogabb lett azóta az életük. S hogy ezek nem üres szavak, arra éppen a falujárók adnak meggyőző feleletet. Mert a közös vagyon évről évre gyarapszik, s a legtöbb helyen olyan a részesedés, hogy meghaladja a jól gazdálkodó középparasztok jövedelmét. Kétségtelen, hogy ebben a fejlődésben nagy szerepük van a szövetkezetek fennállása óta nyert tapasztalatoknak. Az utóbbi időben — igen helyesen — számtalan helyen használják fel a szövetkezeti tagok tapasztalatait a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. Ilyen tapasztalatcserén voltunk nemrégen a zvoleni járás Veľká Lúka és a Banská Bystrica-i járás Hronsek közösben gazdálkodó tagjai között. A tapasztalatcserén több mint 30 szövetkezeti tag vett részt. Ott voltak a kerület népművelési dolgozói is, akik élénk figyelemmel kísérték a felszólalásokat. Azért voltak ott, hogy a bevált tapasztalatokat népszerűsíthessék és terjeszthessék a kerületben. Az első beszámoló Veľká Lúka szövetkezetének gazdasági fejlődését és a további fejlődés tervét ismertette. A következő beszámoló a szövetkezet állati termelésében jól bevált tapasztalatokról adott áttekinthető képet. A hronseki szövetkezet tagjai felszólalásaikban összehasonlították a két szövetkezetben elért eredményeket. Szó esett a kerület többi szövetkezetének gazdasági eredményeiről is. Bebizonyult, hogy a szövetkezetek fejlődése nem halad egyenletes ütemben. A közös gazdálkodás egyik helyen 20—30 százalékkal növeli a termelést, másutt viszont a kétszeresét is elérik az elmúlt év termelésének. Sok szövetkezet van a Banská Bystrica-i kerületben is, ahol a tagoknak minden igyekezetüket latba kell vetniők, hogy a termelésben nagyobb eredményeket érjenek el. A vita során kölcsönösen értékes tapasztalatokkal lettek gazdagabbak. A tapasztalatcserére összegyűlt tagok elhatározták, hogy versenyezni fognak a nagyobb termelés elérésében. Veľká Lúka szövetkezeti tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy ebben az évben egy tehén évi tejhozamát 2200 literre emelik, míg a hronsekiek 2250 literre. A két szövetkezet tapasztalatcseréje még egy fontos dologra mutatott rá: bebizonyította, hogy a szövetkezeti tagok között megteremthető a szívélyes baráti viszony. S megmutatta a közösben dolgozóknak a kölcsönös megsegítés új formáját is. Ez pedig nagy mértékben biztosítja a közös gazdálkodás továbbfejlesztését, gazdasági megerősödését. (m)
