Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-14 / 73. szám, csütörtök

Az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsának III. ülésszaka Moszkva (ČTK) — A moszkvai nagy Kreml palotában március 12-én kez­dődött az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsának harmadik ülésszaka. Az egybegyűlt képviselők viharos tapssal fogadták K. J. Vorosilov, L. M. Ka­ganovics, A. 1. Mikojan, M. G. Pervu­hin, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, L. I. Brezsnyev, J. A. Furceva, N. M. Svernyik, N. I. Beljajev és P. M. Posz­pjelov elvtársak érkezését. Az ülés megnyitása után I. B. Goros­kin, az Orosz SZSZSZK Legfelső Ta­nácsának elnöke N. F. Ignatov képvi­selőnek, a mandátumbizottság elnöké­nek adta meg a szót, aki beszámolt a Karéliai Autonóm Köztársaság négy körzetében lefolyt képviselőválasztás­ról és az Orosz SZSZSZK többi körze­teiben megválasztott négy új képvise­lő választásáról. A Legfelső Tanács a mandátumbizottság beszámolóját jóvá­hagyta. Ezután jóváhagyták az ülés napi­rendjét: 1. az Orosz SZSZSZK 1957. évi nem­zetgazdasági állami terve és költség­vetése; 2. az Orosz SZSZSZK Legfelső Ta­nácsa állandó bizottságainak létesítése; 3. a Karéliai Autonóm Köztársaság alkotmányának jóváhagyása; 4. az Orosz SZSZSZK Legfelső Ta­nácsa Elnöksége határozatainak jóvá­hagyása; 5. az Orosz SZSZSZK Legfelső Ta­nácsa Elnökségének kibővítése; 6. az Orosz SZSZSZK Legfelső Bíró­ságának megválasztása. Az Orosz SZSZSZK népgazdaságfej­lesztésének 1957. évi állami tervéről M. A. Jasznov képviselő, az Orosz SZSZSZK Minisztertanácsának elnöke tartott beszámolót. A terv legfontosabb feladata a ne­hézipar további fejlesztése — mon­dotta M. A. Jasznov. Az Orosz SZSZSZK területén mintegy negyedmilliárd ton­na szenet, 74 millió tonna kőolajat kell fejteni, ami 20 százalékkal több, mint amennyit tavaly fejtettek. A nyersvas-termelést 18,5 millió tonnára, az acéltermelést 30 millió tonnára, a villanyáram termelését több mint 134 milliárd kilowattórára irányozták elő. A traktorok gyártását 17 százalékkal növelik. Az Orosz SZSZSZK-ban tavaly je­lentős mértékben emelkedett a mező­gazdasági termények begyűjtése. Ez lehetővé tette a közszükségleti cikkek termelésének jelentős fokozását. A cu­korgyártás több miint egynegyedével, a hús termelése 16 százalékkal, a vajtermelés 12 százalékkal emelkedik. A textil- és könnyűipari cikkek kis­kereskedelmi forgalma csaknem 11 százalékkal nő. A mezőgazdaságban további 2 mil­lió hektár szűz- és parlagon heverő földet művelnek meg. Fokozzák az ál­lattenyésztési termelés termelékenysé­gét. A kulturális építkezés terén további fellendülés észlelhető. Ez évben 306 ezer diák számára építenek új iskolá­kat, 2500 mozit és több mint 1000 új könyvtárat állítanak fel. Kibővül a bölcsődék és óvodák hálózata is. Ivan Fagyejev képviselő, az Orosz SZSZSZK pénzügyminisztere beszámolt az Orosz SZSZSZK 1957. évi állami költségvetéséről. Hangsúlyozta, hogy a k'öltségvetést a népgazdaság fejleszté­sének tervével összhangban állították össze. A költségvetés biztosítja a szo­cialista gazdaság és kultúra további fellendülését és a dolgozók életszín­vonalának-^Bokoldalú megjavítását. Az Orosz SZSZSZK 1957. évi állami költségvetését 104 312,6 millió rubel­ben állapították meg, ami a múlt évhez viszonyítva 12,8 százalékos emelkedést jelent. A költségvetési bevételek fő forrása az állandóan fejlődő szocia­lista gazdaságból eredő bevételek. A szocialista gazdaságból eredő be­vételek nagy mérvű emelkedésének köszönhető, hogy 1957-ben a költség­vetés „Adófizetések" része a múlt évi 14 százalékról 10 százalékra csökken. Az Orosz SZSZSZK költségvetési ki­adásait az 1957. évben 104 312,6 mil­lió rubelben állapították meg. A kiadá­sok 94 százaléka a népgazdaságra és a kultúrára jut. I. Szkacskov, az Orosz SZSZSZK Leg­felső Tanácsa költségvetési bizottságá­nak elnöke a költségvetési bizottság nevében azt javasolta, hogy az Orosz SZSZSZK 1957. évi nemzetgazdasági tervét és költségvetését hagyják jóvá. Az Orosz SZSZSZK Legfelső Taná­csának március 12-i délutáni ülésén megkezdődött az 1957. évi népgazda­ságfejlesztési tervnek és állami költ­ségvetésnek vitája. A vitában részt vett valamennyi képviselő egyetértett a népgazdasági terv és állami költség­vetés javaslataival. A délutáni ülésen nyolc képviselő szólalt fel. Któemásiy a Szo% a szovjet csapatoknak az ideiglenes Berlin (ČTK) — A. A. Gromikonak, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének és G. K. Zsukovnak, a Szovjetunió marsalljának és nemzetvédelmi miniszterének vezetésével március 12-én Berlinbe érkezett a szovjet kormánykül­döttség, hogy befejezze a Német Demokratikus Köztár­saság és a Szovjetunió szakembereiből álló bizottságok­nak a szovjet fegyveres erőknek az NDK területén való ideiglenes tartózkodásával összefüggő kérdésekben foly­tatott tanácskozásait és hogy egyezményt kössön e tárgy­ban a Német Demokratikus Köztársaság kormányával. Március 12-én Berlinben közös köz­leményt adtak ki a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kül­döttségei között folytatott tanácskozá­sokról és a két ország közötti egyez­mény megkötéséről a szovjet haderőknek a Német Demokratikus Köztársaság területén való. ideiglenes tartózkodásával összefüggő kérdések­ről. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a tanácskozás a Szovjetunió és az NDK kormányküldöttségei között a szovjet haderőknek az NDK területén való ideiglenes tartózkodásával összefüggő kérdésekben a Szovjetunió és az NDK kormányküldöttségeinek Moszkvában 1957. január ?-én aláírt közös nyilat­kozatával összhangban folyt, amikor is a két kormány közös álláspontra he­lyezkedett a nemzetközi helyzettel, főképp azzal a növekvő veszedelemmel kapcsolatban, amely a felújított nyu­gatnémet militarizmus részéről fenye­get. A baráti és szívélyes légkörben, valamint a kölcsönös megértés szelle­mében folytatott tanácskozások alap­ján 1957 március 12-én a Szovjetunió és az NDK kormányai között egyez­ményt írtak alá. A Szovjetunió kormányának nevében az egyezményt A. A. Gromiko külügy­minis :ter és G. K. Zsukov nemzetvé­delmiéminiszter írta alá. A Nemet Demokratikus Köztársaság nevében az egyezményt dr. Lothar Bolz miniszterelnökhelyettes, külügy­miniszter és Willi Stoph miniszterel­nökhelyettes, nemzetvédelmi miniszter írta alá. Fogadás a Szovjetunió és az NDK között megkötött szerződés alkalmából A fogadáson, amelyet március 12-én Ottó Grotewohl, az NDK miniszterel­nöke rendezett a szovjet kormánykül­döttség tiszteletére, beszédet mondtak a két ország képviselői a Szovjetunió és az NDK kormányai között a szovjet haderőknek az NDK területén való ideiglenes tartózkodásáról kötött szer­ződésről. Ottó Grotewohl, az NDK miniszter­elnöke beszédében kijelentette, hogy „a szovjet fegyveres erőknek ideigle­nes elhelyezése az NDK területén azért szükséges, mert még nem sikerült Európában oly megoldást elérni, amely Németországnak és más európai orszá­goknak a béke és biztonság elegendő kezességét nyújtaná". Az NDK minisz­terelnöke a továbbiakban beszámolt a nyugatnémet militaristák agresszív terveiről, akik nem titkolják, hogy „az NDK elfoglalása legközelebbi céljuk". Megállapította, hogy a szovjet fegyve­A Times Nixon afrikai úljáról London (ČTK) — A brit sajtó a gyarmatügyi minisztérium és a brit nagytőkések, akiket érdek fűz az afrikai gyarmatokhoz, nem rejtegetett gyanúval figyelik Nixon amerikai al­elnök afrikai útját. Nixon utazásában az amerikai tőkének Afrikába történő behatolását és azt a kísérletet látják, hogy az USA politikai befolyását ki­terjesszék azokra a területekre is, ahol mindeddig még a brit befolyás érvényesül. A brit körök ezért kárörvendően jegyzik meg, hogy Nixon afrikai útja a Fehér Házat nagyon kényelmetlen helyzetbe sodorja. A Times washingtoni tudósítója ugyanis arról ir, hogy Nixonnak, akit egyes amerikai lapok ironikusan „Africánus"-nak neveznek, Ghanában nagvon kellemetlen találkozása volt Luther Kinggel, a faji megkülönböz­tetés elleni néger mozgalom Alabama állambeli vezetőjével. Luther King azt ajánlotta Nixonnak, utazzon az USA déli államaiba. Hasonló felszólí­tást intézett, hozzá Oxnam washing­toni püspök. Oxnam kijelentette, hogy a „jóindulat missziója", amelyet Ni­xon most Afrikában végez, az USA déli államaiban inkább szükséges. res erőknek jelenléte az NDK-ban tartja vissza a háborús gyújtogatókat attól, hogy támadást intézzenek a bé­ke, a szocialista tábor és az NDK ellen. Dr. Lothar Bolz, az NDK külügymi­nisztere beszédében megemlékezett a szovjet katonák és lakosság, valamint a német antifasiszták felmérhetetlen áldozatairól a hitleri fasizmus elleni küzdelemben. A. A. Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere beszédében a többi kö­zött a következőket mondotta: A tárgyalások és eredményeik kiváló példaképül szolgálnak azon nemzet­közi kapcsolatok új módjára, amelyek a szocialista országok között kialakul­tak. Szívesen vennénk, ha a kapitalis­ta országok kormányai fegyvercsörte­tési politikájuk helyett a más államok iránti kapcsolataikat hasonlóképpen a teljes egyenjogúság és más országok belügyeibe való be nem avatkozás alapján építenék ki. Ebben az értelem­ben hajlandók vagyunk versenyre kelni a kapitalista országokkal. Ideje volna, ha a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei megértenék, hogy az egység és az újrafelfegyver­zés kölcsönösen kizárják egymást és hogy a német kérdést nem lehet erő­szakkal megoldani. Willi Stoph vezérezredes, az NDK nemzetvédelmi minisztere beszédében hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereg ama része, amelyre az aláírt egyez­mény vonatkozik, az NDK területén nemcsak a német népet, hanem a bé­ketábor többi nemzeteit is védelmezi. G. K. Zsukov marsall, a Szovjetunió nemzetvédelmi minisztere rámutatott arra, hogy a szovjet haderők elhelye­zése az NDK területén megfelel a pots­dami egyezménynek és varsói szerző­désnek. „A szovjet kormány most is javasolja, — mondotta —, hogy az USA, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország a német területen elhe­lyezett fegyveres erőit 1957-ben egy harmadával csökkentse és hogy két éven belül számolja fel valamennyi idegen állam területén elhelyezett ka­tonai támaszpontjait. A megkötött szerződés jelentőségé­ről a német népre és az európai béke megőrzésére pohárköszöntőikben dr. Johannes Dieckmann, az NDK népi ka­marájának elnöke, Walter Ulbricht, az NDK miniszterelnökének első helyet­tese és dr. hc. Ottó Nuschke, az NDK miniszterelnökhelyettese Wteszélt. A szovjet kormányküldöttség elutazott Berlinből A szovjet kormányküldöttség A. A. Gromikonak, a Szovjetunió külügymi­niszterének vezetésével március 13-án elutazott Berlinből. A szovjet kormányküldöttségtől bú­csút vett dr. Lothar Bolz, az NDK miniszterelnökhelyettese és külügymi­nisztere, a kormány további képvise­lői, G. M. Puskin, a Szovjetunió Né­met Demokratikus Köztársaság-beli rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vete és az NDK-beli szovjet nagykö­vetség tagjai. Jefgenij Ivanovics Gromov, a Szov­jetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Budapest­re érkezett. (ČTK) A szovjet kormány a Kínai Népköz­társaságnak korszerű kórházat ado­mányozott, amelyet a szovjet Vörös­kereszt számára 1952 júniusában építettek Pekingben. (ČTK) Varsóban a lengyel- és magyar fo­gyasztási szövetkezetek képviselői ke­reskedelmi egyezményt kötöttek, amely szerint a lengyel szövetkezetek a magyaroknak 300 000 rubel hitelt nyújtanak bevásárlásokra és a két szövetség között 1 100 000 rubel ér­i tékben kölcsönös árucserét bonyolí­tanak le. (ČTK). Christian Pineau, francia külügymi­niszter fogadta Kocsa Popovicsot, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kül­ügyi államtitkárát. (ČTK) Hanoiban a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia képvi­selői között az 1957. évre árucsere­forgalmi egyezményt írtak alá. (ČTK) A Bolgár Népköztársaság népi gyűlése az 1957. évi költségvetéséről tárgyal Szófia (ČTK) — A Bolgár Népköz­társaság népi gyűlése március 12-én az 1957. évi álami költségvetésről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A napirend e pontjáról Kiril Lazarov pénzügyminiszter és az állami ellen­őrzés minisztere tartott beszámolót A Bolgár Népköztársaság költség­vetésének bevételei az 1957. évre 18 497 millió levát és kiadásai 18 423 millió levát tesznek ki. Feltételezik, hogy a költségvetési bevételek több mint 77,3 százalékát a népgazdaság adja és 6,3 százalékot fog kitenni a lakosság hozzájárulása adókban. A költségvetési kiadások 56,6 szá­zalékát a népgazdaság finanszírozá­sára, 24 százalékát a kulturális és szociális szükségletekre és 8,3 száza­lékát az állam védelmére fordítják. K. Lazarov beszámolója és a költ­ségvetési bizottság jelentése után megkezdődött az 1957. évi állami költ­ségvetés törvényjavaslatának vitája. A Spanyol Kommunista Párt nyilatkozata a Franco kormányában tsrlánt változásokkal kapcsolatban Párizs (ČTK) — A párizsi l'Huma­nité közölte a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai irodájának nyilatkozatát, amely a leg­utóbbi spanyolországi politikai esemé­nyek elemzésében az új spanyol kor­mány kinevezését a Franco diktátori rendszer válságának következménye­ként értékeli. Tekintettel e tényekre — hangzik a Spanyol Kommunista Párt nyilatko­zata — nem lehet úgyszólván az egész Franco-kormánv leváltását a spa­nyolországi politikai válság megoldá­sának tekinteni. Az új kormány ki­nevezése, amely az előzőtől csak ab­ban tér el, hogy kevésbé jelentős és sokkal szűkebb társadalmi alapra tá­maszkodik, csupán a diktatúra meg­hosszabbítása. A Spanyol Kommunista Párt nem lankad abban az erőfeszítésében, hogy a többi ellenzéki erővel együtt békéa jellegű, olyan új politikai demonstrá­ciót készítsen elő, amely országos terjedelmével megtörhetné az uralmon levő osztály utolsó ellenállását és elő­készítené a demokrácia útját. Ellentétek a SEATO-konferencián Canberra (ČTK) — A SEATO nyolc tagállama minisztereinek ülésén, már­cius 12-én már nyíltan kitűntek azok az ellentétek, amelyek az egyes álla­mok között fennállanak. Dulles ame­rikai államtitkár „a baráti és ellenséges körökhöz" intézett beszédében hang­súlyozta, az „erő alkalmazásának szük­ségességét a legmegfelelőbb helyeken" és igyekezett meggyőzni a SEATO tag­államait, hogy kötelezettségeik nem­csak a SEATO országaira vonatkoznak. Dulles kijelentette, hogy az USA-nak nincs szándékában elismerni a Kínai Népköztársaság törvényes kormányát és megengedni képviselőinek belépését az ENSZ-be. A nyugati hírügynökségek közlemé­nyeiből kitűnik, hogy a nyugati hatal­makon kívül az ázsiai államok képvi­selői sem egységesek a SEATO poli­tikájában. Míg a Fülöp-szigetek külügyminisztere nagyban helyesli Dulles minden támadását, amit a „kommunizmus veszélye" és a „Szov­jetunió, valamint a kommunista Kína agresszív politikája" ellen folytat, Pa­kisztán és Thaiföld képviselői hallgat­nak és a SEATO ülésein inkább az őket érdeklő kérdéseket igyekeznek felvet­ni, mint pl. Kasmír kérdése és az ázsiai országoknak nyújtandó segítség. A Közép-Á;s:ában!öifedezeU kőolaj egy jiganSikus kőoiajövezei része Moszkva (ČTK) — Nyugat-Türkme­niába speciális tudományos expedíciót küldtek, amely ott új kőolajlelőhelye­ket kutat. Az eddigi kutatások nagyon sike­resek és meglepő eredményekre ve­zetnek. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának nyilatkozata szerint a Kaspi-tengertől keletre nagy kiter­jedésű kőolajövezet fekszik. Nyugati sarkában a Türkmén SZSZK-ban a kőolajat már fejtik. A kőolajövezet innen Kara-Kum sivatagon át Keletre vezet és átszeli az Amu-Darja folya­mot. Két és fél millió japán munkás bérharca Tokió (ČTK) — Japán 41 szakszer­vezetének tagjai, — közöttük a bá­nyászok és vasutasok — folytatják bérharcukat. Mintegy 2 600 000 japán dolgozó áll harcban, akik sztrájkokkal és a küzdelem egyéb formáival köve­telik igényeik kielégítését. A japán munkaügyi minisztérium egyeztető javaslattal állt elő, amely szerint a munkásoknak 1200 jennel emelnék havi munkabérüket. A jelen­legi helyzettel március 17-én és 18-án közszervezeti egyeztető bizottság fog foglalkozni. A Jemen elleni brit agresszió tovább tart Kairó (ČTK) — Abu Talib, Jemen egyiptomi követe kijelentette az új­ságíróknak, hogy a brit katonaság Je­men elleni agresszív akciói folytatód­nak. Jemenből érkezett hírek szerint a brit egységek a tüzérség és ha»c­kocsik támogatásával Nateh körzetét támadták. A fegyveres akciók ebben a körzetben tovább folynak. Talib kijelentette, hogy a brit ka­tonaságot Bejda, Katava és Harib kö­zelében összpontosítják. Itt összpon­tosítják a harckocsikat és a nehéz tü­zérséget is. A jemeni követ kijelentette, hogy Jemen déli részében a helyzet tovább­ra is komoly. A SLUK Egyiptomban Kairó (ČTK) — A szlovák népművé­szeti együttes egyiptomi tartózkodása során a múlt hét végén Alex'andriában szerepelt, ahol a vendég művészeket nagy lelkesedéssel fogadták. A néző­teret zsúfolásig megtöltötte a közön­ség és estéről estére szívélyes ová­ciók fejezték ki a csehszlovák nép iránti nagy barátságot. Máricus 11-én a SĽUK Port Saidban adott két hang­versenyt. Á Magyar Szocialista Munkáspárt csongrádi aktívája Budapest (ČTK) — A Népszabadság március 12-i száma közölte Kiss Ká­rolynak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága titkárá­nak a csongrádi nyilvános pártaktíván mondott beszédét. Kiss Károly beszédében elemezte az ellenforradalmi eseményeket és kije­lentette, hogy 1956 júliusa után el­sősorban a párt- és gazdasági életben egészséges folyamat indult meg Ma­gyarországon. A pártban olyan erők fejlődtek, amelyek ki akarták küszö­bölni az előbbi fogyatékosságokat, or­vosolni akarták a hibákat és folytatni akarták a szocializmus építését. Ezt az ellenforradalmárok is jól tudták és azért siettek oly türelmetlenül a támadással. A tragikus események döntő oka volt a Magyar Dolgozók Pártjában lévő ellentét — mondotta Kiss Károly. Nagy Imre és csoportja összeszűrték a levet az ellenforradalmi erőkkel, sőt átengedték nekik a fontos pozíciókat. A budapesti „Corvin" áruházban levő ellenforradalmi központ tagjai letar­tóztatásuk után beismerték, hogy Nagy Imre veje Jánosi Ferenc „érté­kes tanácsokkal" látta el őket. Míg Budapesten és egész Magyar­országon az ellenforradalom pusztí­tott, és a kommunistákat gyilkolták, letartóztatták, Nagy Imre a miniszter­elnöki székben ült és semmit sem tett ennek a terrornak megakadályozására — mondotta Kiss Károly. Eljárását nem lehetett mással magyarázni csak azzal, hogy az ellenforradalom fertő­iébe süllyedt. Nem véletlen tehát, hogy Nagy Imre az ellenforradalmárok, az imperialista körök és Mindszenty kardinális bizalmát élvezte. Kiss Károly beszéde befejező ré­szében kijelentette, hogy az ellenfor­radalmárok tudomására kell hozni, hogy már nem lehet büntetlenül ra­bolni, fenyegetni és gyilkolni az em­bereket, nem lahet terveket szőni a néphatalom meqtámadására. Aki ezt teszi annak számára nincs kegyelem. Horace Hildreth, pakisztáni ameri­kai nagykövet sajtóértekezleten kije­lentette, hogy az USA „alkalmas pil­lanatban" formálisan csatlakozik a Bagdadi Tömbhöz. (ČTK). OJ s z c. o 1957. március 12.'

Next

/
Thumbnails
Contents