Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-14 / 73. szám, csütörtök

A dunaszerdahelyi konzervgyár újítói segítik a gépesítést Képünk Anna Danišová és Mária Zorgovská munkásnőket ábrázolja az uborkasalátás-üvegek címkézésénél A dunaszerdahelyi baromfihúskon­zerváló üzem készítményei nemcsak nálunk, hanem a Német Demokrati­kus Köztársaságban, Franciaország­ban, Angliában, Dániában és még több más országban kedveltek. Az üzemben évente 25 vagon baromfihúskonzer­vet, 190 vagon zöldségkonzervet és libamájkonzervet gyártanak, melynek egyharmadát külföldre szállítják. Áz 1956. évi jó minőségű árugyártás­ban és a 121 százalékos tervteljesí­tésben az idén pedia a terv 120 száza­lékra való teljestésében nagy része van ez ú.iítómozgalomnak is. Az újítómozgalom ösztönösen kez­dett fejlődni a vállalat feladatainak 'jobb teljesítése érdekében. A válla­latnak kezdetben nem volt elég kor­szerű gépparkja, amellys! a feladato­kat megfelelő minőségben és mennyi­ségben teljesíthette volna, miután a termelőcsarnokok már elavult típu­súak voltak. Kovács Károly A vállalat újítómozgalmának nép­szerűsítéséhez nem csekély mérték­ben hozzájárult a propagáoió is, mely tematikai feladatokat ad a -dolgozók­nak. Ha összehasonlítjuk azt a tényt, hogy 1955-ben 10 újítási javaslatot ad­tak be (melyek 59 857 korona megta­karítást eredményeztek) azzal, hogy 1956-ban 39 újítási javaslatot adtak be. közülük 24-et megvalósítottak 254 298 korona megtakarítás eredményével, akkor meg kell állapítani,. hogy az üzem vezetősége, az újítómozgalom vezetői és az újítóbizottság a terme­lési-műszaki kabinettel együtt jól dolgozik és az újítók teljes támoga­tásra lelnek náluk. A legaktívabb újítók közé tartoz­nak Horváth Béla, Jozef Jedlička, Ko­vács Károly, Fodor Béla elvtársak. Például Horváth Béla géplakatos eddig kb. 15 újítási javaslatot adott be és az összes javaslatát megvalósí­tották. Csupán a sűrített paradi­csomkonzerv gyártásánál használt fu­tószalaa összeállítására vonatkozó újí­tási javaslattal 35 százalékkal emelte a munkatermelékenységet és évente 30 000 koronát takarít meg a válla­latnak. Kovács Károly esztergályos is több­szörös újító. A karbantartó gépek minőségének megjavítására irányuló javaslatai lényegesen meggyorsítják a termelő gépek javítási és karban­tartási időszakát. Üjításai az eszter­gályosmunka megkönnyítésére irá­nyulnak és sokat segítenek a vállalat feladatainak, teljesítésében. Fodor Béla számos újítási javas­latait a termelés gépesítésére irá­nyítja. Legjobb újítási javaslata a ki­csépelt borsónak vízzel való szállítá­sa a cséplőgéptől közvetlenül a ter­melőcsarnokba. Ezzel két munkaerőt takarított meg a vállalatnak és csök­kentette a börsóhulladékot, megjaví­totta a gyártás minőségét és higié­nikusabbá tette. A fenti és a többi újítóknak kö­szönhetően a vállalat teljesíti felada­tait mind mennyiség, mind minőség tekintetében és íg" megőrzi jó hír­nevét nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. J. S. Áz energetikusok mozgalma! Indítanak munkájuk tartós megjavítására A szlovákiai áramelosztók dolgozói már néhány hete vizsgálják sokol­dalú tevékenységük minden területén a hatékonyság emelésének lehe­tőségét. A járási igazgatóságok termelési tanácskozásain a műszaki-gaz­dasági eredmények elemzésekor az energetikusok azon törekvésüknek adtak kifejezést, hogy mozgalmat indítanak a munka tartós Megja­vítására és konkrét intézkedésekkel olcsóbbá teszik az áramelosztás üzemvitelét. Az eddigi termelési tanácskozásokon már 202 javaslatot adtak az üzemza­varok csökkentésére, az áramfogyasz­tóknak nyújtott szolgálatok megjaví­tására, a generáljavítások és beruhá­zások olcsóbbá tételére, az üzemvitel megjavítására és évi 1 400 000 korona értékű anyag megtakarítására. A bratislavai villanyerőművek fő osz­tályán számos ésszerűsítési javaslatot dolgoztak ki a 100 kw órás átviteli vezetők meddőáram mennyiségének jobb kihasználására. A Spišská Nová Ves-i elosztóban a feszültségi viszo­nyok felülvizsgálásánál megállapították, hogy a feszültségi színvonalnak két kw órával való emelésénél csupán egy 100 kw órás átviteli vezetéknél kb. 200 tonna szénnel csökken az évi veszte­ség. A bratislavai, nyitrai, Banskát Bystrica-i, žilinai és kassai elosztó üzemekben is számos rejtett tartalékot fedtek fel, amelyek segítenek népgaz­daságunk alapvető feladatának teljesí­tésében: jobban és olcsóbban termel-" 1 ni. Űjdonságok az építészetben Horváth Béla Fodor Béla (Fényképezte Sluka József) A BREZNOI HÍDÉPÍTŐ ÜZEM dolgozói befejezik egy torony­daru próbatípusának szerkeszté­sét, mellyel pótolják építkezé­seinken az elavult Wolf-féle da­rukat. Az új darut szerelés nélkül fogják szállítani építke­zésről építkezésre oly módon, hogy egyszerű módszerrel a tor­nyot a teherautóra borítják. Kisebb súlyú lesz és nagyobb stabilitású, mint az eddig hasz­nált daruk. A darunak az építke­zési helyre való szállításától a munka megkezdéséig tartó idő­szak nem egész két óra. * A PARDUBICEI PRIEMSTAV vakolői gépvakolást és cement­vakolást is készítenek. Nyolc órán belül egy 200 négyzetmé­teres silóvermet vakoltak ce­mentvakolással. Emellett a va­kolás jobb minőségű volt mint a kézivakolás és természetesen jelentősen emelte a munkater­melékenységet. * A FRANCIAORSZÁGI RONF­FACH-GYÄR 244X122 cm nagy­ságú nagy paneleket gyárt, me­lyek polivinilchloridhoz hasonló műanyagból készülnek. Ellen­állók a hőmérsékletváltozással, savakkal és az ütődésekkel szemben. Felhasználják a falak, mennyezetek borítására a für­dőszobákban, konyhákban, öl­tözőkben, mosódákban stb. AZ USA-BAN szigetelő szala­got gyártanak polyethy lenből, mely igen könnyű, vízálló, ru­galmas és vegyi befolyásoknak is ellenálló. Sikerrel használják az épületek nedvesség elleni gazdaságos szigetelésére. Hat méter széles és 30 méter hosszú hengerként szalagformában szállítják. Segít a verseny A zvolení BuSina-üzemben az idén rendkívüli figyelmet szentelnek a munkaversenynek, amely sokatígérően fejlődik az egyes dolgozók és munka­helyek között, A nyerstermelés tervét 113,4 százalékra, az akkumuláció ter­vét 131,2 százalékra, a munkatermelé­kenység tervét 102,9 százalékra telje­sítették és a béralapon 56 372 koronát takarítanak meg. A CSKP KB-nak Dolanský elvtárs beszámolója alapján hozott határozatá­nak ismertetése után megkezdték a szocialista munkaverseny további el­mélyítését. A Bučina dolgozói egész üzemi kötelezettségvállalást tettek, mely szerint a nyerstermelési tervet az első negyedévben 109 százalékra tel­jesítik, azonban nem bontják meg a sorozatgyártási és munkatermelékeny­ségi tervnek 108,7 százalékos teljesí­tését, amit 1956. évhez viszonyítva 26,2 százalékkal emeltek. OOGOOOOOOOOOOOC^^ A nemzeti bizottságok a fennállá­suk óta eltelt tizenkét év folyamán szocialista építésünk szilárd pilléreivé váltak. A szovjetek példaképét tartva szem előtt, dolgozóink legdemokrati­kusabb és ezért legtekintélyesebb szervezeteit képezik, melyek maxi­mális mértékben teszik lehetővé dol­gozóink részvételét az új szocialista állam építésében és igazgatásában. Ezért a nép nemcsak a törvény ér­telmében, hanem a valóságban is az államhatalom gyakorlója és jelentős mértékben kiveszi részét az állam irányításából. Népünk szocialista ön­tudatosságának, aktivitásának és ha­zafias kezdeményezésének fokozódása a mindennapi munkában nyilvánul meg. A néhány év alatt gazdasági és kulturális életünk minden terén elért sikerek igazolták, hogy hamis és helyt nem álló az az elmélet, mely szerint a nép nem tud egymaga uralkodni. A kizsákmányoló osztályok ideológusai évszázadok óta igyekeztek (s igyekez­nek ma is) elhitetni a dolgozókkal, hoay a történelmet egyes kiváló sze­mélyiségek — uralkodók, Hadvezérek, törvényhozók, tudósok és feltalálók irányítják, míg a nép csupán saját akarattal nem bíró, pusztán vak esz­köz a kezükben céljeik megvalósítá­sára. A marxizmus-leninizmus a tár­sadalmi fejlődés törvényszerűségének felismeréséből indul ki, és ennek alap­ján fogalmazta meg a dolgozó nép döntő történelmi szerepéről szóló ta­nítást, mely szerint a nép, a törté­nelem igazi hőse és alkotója, mert Ä nemzeti bizottságok — a dolgozók demokratikus szervei 0 J szo 1957. márcjus 14. ő teremti meg munkájával az összes anyagi értékeket. A népi tömegek termelik á tár­sadalomnak nemcsak anyagi értékeit, hanem szellemi kincseit is. Mint Gor­kij mondotta: „A nép nemcsak anya­gi értékeket teremtő erő, hanem a szellemi értékek egyedüli és kime­ríthetetlen kincsforrása, bölcsész és költő. Az első hely illeti meg alkotása időtartamában, szépségében és zse­nialitásában". A legremekebb irodalmi és művészi alkotások a nép életét fejezik ki. A nép nyelve, meséi és dalai, festészete és építészete a mű­vészi ihlet és alkotás kimeríthetetlen, gazdag kútfeje. Ugyanezt mondhatjuk a tudományról és a technikáról. Min­den találmányt a dolgozók megfigye­lései és termelési tapasztalatai ered­ményeztek. A nép realizálja és töké­letesíti a tudományos felfedezéseket és találmányokat. A népi tömegek döntő történelmi szerepének elismerése azonban egy­általán nem jelenti azt, hogy a mar­xizmus-leninizmus lekicsinyl! avagy teljesen lebecsüli az egyének szerepét a társadalmi életben. Ellenkezőleg, a marxizmus-leninizmus határozottan kihangsúlyozza, hogy a személyiségek akkor, amikor tudatosítják a társa­dalmi fejlődés feltételeit és szükség­leteit, és tevékenységüket összekap­csolják a haladó társadalmi erők és osztályok harcával, a népi tömegek küzdelmével létérdekeik megvalósítá­sáért; kimagasló, haladó szerepet töl­tenek be a történelemben. A kiváló személyek szerepét aszerint értékel­jük, mennyire tudják késztetni és szervezni a tömegeket haladó társa­dalmi reformok megvalósítására. Különösen nagy jelentőségű a tö­megek öntudatos és céltudatos tevé­kenysége ma, népi demokratikus rendszerünkben. A kommunista párt szervező- és nevelőtevékenységével egyre újabb erőket kelt életre a tö­megekben, lehetővé teszi a népi te­hetségek sokoldalú érvényesülését, a további győzelmek nagyvonalú táv­latait nyitja meg a dolgozók előtt. Biztosítja új rendszerünk összes elő­nyeinek kihasználását és az állandó haladást. A párt arra törekszik, hogy a népet bevonja az aktív termelő­munkába, és a politikai-közéleti tevé­kenységbe. A dolgosok nevelésében, kezdemé­nyezésük és alkotó képességük fej­lesztésében nagyon komoly szerepe van népi demokratikus államunknak, elsősorban az államhatalom helyi szerveinek — a nemzeti bizottságok­nak. A különféle fokú nemzeti bi­zottságok működési körükben a párt tudományosan alátámasztott és gya­korlatilag kipróbált politikáját való­sítják meg és a szocializmus szel­lemében, a tömegek legnagyobbfokú aktivitásának alapján biztosítják a társadalmi élet megváltoztatása fel­adatainak következetes teljesítését. Ha megvizsgáljuk az 1954 májusá­ban megválasztott nemzeti bizottsá­gok hároméves munkáját, látjuk, hogy abban széles körben érvényesül­tek az imént említett elvek, és ezért a dolgozók is aktívabban vettek részt a munkában. Ebben a választási idő­szakban sok figyelemre méltó sikert értünk el és túlzás nélkül megálla­píthatjuk, hogy a nemzeti bizottságok e sikerek elérésében becsülettel ki­vették a részüket. Az utóbbi hetekben, midőn ország­szerte lendülete^ vettek a választási előkészületek és midőn a dolgozók különféle nyilvános akciók keretében felülvizsgálják helyi hatalmi szerveik tevékenységét, világosan látjuk, mi­lyen nagy jelentősége van a dolgozók alkotó aktivitása fejlesztésében annak, hogy állandóan tökéletesítjük a nem­zeti bizottságok munkáját. Dolgozóink elbírálják a nemzeti bizottságok munkáját, hogyan oldot­ták meg a kerületek, a járások, váro­sok vagy falvak gazdasági és kulturá­lis építéseinek legfontosabb kérdéseit. Nagy figyelmet szentelnek annak, hogy kihasználják-e a nemzeti bi­zottságok, mint jó gazdák a helyi erőforrásokat és lehetőségeket az il­letékes körzet gazdaságának további fejlesztésére. E tekintetben nagyon fontos, hogy a nemzeti bizottságok nagyvonalú kezdeményezést tanúsít­sanak a tartalékok feltárásában és felhasználásában. Kezdeményezésük a helyi viszonyok ismeretére, a lakosság tapasztalataira és javaslataira támasz­kodjék. Jó példát arra, hogyan érvényesül­het a kerület, a járás, vagy falu vi­szonyainak ismerete e nagyvonalú akcióban akkor láttunk, midőn köztár­saságszerte fejlődésnek indult a Tá­bor— Tŕebíč—Liptovský Mikuláš járá­soknak ,A nemzeti bizottságok bizto­sítják a lakosság növekvő szükségle­teit" elnevezésű versenye. A versenybe a többi szlovákiai járások is fo­kozatosan bekapcsolódnak. Egyes ese­tekben a nemzeti bizottságok tagjai­nak és az aktivistáknak közvetlen részvételével állítják össze a lakos* Ságnak nyújtott szolgálatok megjaví­tását célző helyi terveket. így például a Rajeci Járási Nemzeti Bizottság ta­nácsának különbizottsága a járásban megejtett felülvizsgálat alapján dol­gozott ki javaslatot a lakosságnak nyújtandó szolgálatok kibővítésére. A nagyszabású terv méreteiről tanús­kodik az a tény is, hogy a žilinai kerület eme legkisebb járásában több mint 9 343 000 korona értékben bőví­tik a szolgálatokat és a nyersterme­lést. Bővíteni fogják a nagyon szük­séges kézművesipart: lakatos-, bádo­gos-, üvegező ipart, asztalosmester­séget és szobafestést. Bevezetik a teherautófuvarozást stb. A helyi ipar szakaszán százezer tonnával növelik a Trineci Vasművek számára fejtett dolomitmészkő kitermelését és a ter­melő .berendezés bővítésével lényege­sen növelik a téglagyártást. Rajecká Lesnán megkezdik a homokfejtést, Jasenovban és Fačkovban a kőbányá­szást stb. A termelést minden eset­ben pontos időbeli sorrendben már meg is kezdik. Más járások helyzete is hasonló a rajecihez. Sok községben most na­gyobb távlatok szempontjából tekin­tenek a jövőbe, pedig régebben nem vették tekintetbe a községek szük­ségleteit vagy helyi forrásait. Az isten háta mögött fekvő Valašská Bélán helyi téglagyárat, szikvízgyárat építe­nek, mészkőbányát nyitottak, gyü­mölcsfaiskolát stb. létesítettek. A gelnicai járáshoz tartozó Nálepko­vóhan Hruštín és Rabča árvavidéki

Next

/
Thumbnails
Contents