Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-09 / 68. szám, szombat

Világ proletárjai, egye süljetelil J SZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÄNÁK NAPILAPJA 1957. március 9. szombat 30 fillér X. évfolyam, 68. szám, Bővítsük és javítsuk a beruházási építkezést Nincs az az ember, aki tagadhatná a hazánkban folyó építkezés fejlődésének rohamos ütemét. Még ellenségeink is elismerik ma, hogy Csehszlovákia sohasem fordított oly nagy anyagi eszközöket az építkezésre, mint első ötéves terve folyamán. Enrtek megvannak az okai. Hisz a növekvő ipar elhelyezése előfeltétele a termelés növelésének s ettől függ az életszínvonal további emelkedése is. Természetesen nem elegendő csupán a gépepeket tető alá helyezni. Az embereknek is fedél kell, akik a gépeken dolgoznak. Ha mindezekhez még hozzászámítjuk az energetikai, mezőgazdasági és közlekedési építkezéseket, akkor előttünk áll nagy vonalakban építészetünk feladatainak nagysága. Nem titok, hogy az építészeink elé kitűzött nagy feladatok sem képesek fedezni szükségleteinket. Csupán a lakásépítés terén kétszer annyit kellene építenünk, kétszer annyi lakást kellene használatba adnunk, mint amennyit tavaly kaptak a dolgozók. A lakásépítés megkétszerezése azonban nem megy máról holnapra. Ez sok, sok évet megkövetelő feladat. Már csaknem másfél év múlt el 1955 októbere óta, amikor pártunk Központi Bizottsága az építészet kérdéseiről tárgyalt és megszabta további fejlődésének alapvető irányvonalát, hogy nagy mértékben gépesíteni kell az építészeti munkákat. Most, a CSKP Központi Bizottságának legutóbbi ülése után, amely arról tárgyalt, hogy magasabbfokú hatékonyságot kell elérnünk egész népgazdaságunkban és annak egyes ágazataiban is, újból megerősítést nyer az, hogy milyen helyes az építészet iparosításának irányzata. Az építészet iparosítása adja meg tulajdonképpen a legfőbb eszközt ahhoz, hogyan építsünk többet és gyorsabban, s emellett jobban és olcsóbban is. Mit jelent az építkezés hatékonysága? Azt jelenti, hogy a tervező terveibe olyan ipari objektumokat kell bevenni és felépíteni, amelyek nélkülözhetetlenül szükségesek egész gazdaságunk folyamatos menete és összhangja szempontjából, és ezeket az objektumokat úgy kell megépítenünk, hogy a leggazdaságosabb termelést tegyék lehetővé. Gondoskodnunk kell továbbá arról, hogy a rendelkezésünkre álló anyagból a lehető legnagyobb számú épületet építsük, minél rövidebb időn. belül, hogy mielőbb eleget tehessenek rendeltetésüknek és népgazdaságunknak visszaszolgáltassák a felépítésükbe fektetett összegeket. Egyszóval arról van szó, hogy a legkisebb anyagi és időbeli befektetéssel rövid határidőn belül a legnagyobb eredményeket érjük el. A múlt évben ugyan növekedett az építészeti termelés terjedelme, de ebben a növekedésben az építészet iparosításának új útjái aránylag kisebb mértékben érvényesültek, mint a régi, hagyományos építkezési módszerek. A CSKP Központi Bizottságának határozata az építészet fejlődésének két vonalát határozta meg: elsősorban céltudatosan, szorgalmasan és tervszerűen megvalósítani és tömegesen alkalmazni az iparosított építkezésre való átmenet összes formáit és egyben az új, már iparosított alapokon nyugvó termelést folyamatba helyezni. A CSKP Központi Bizottságának határozata az Építészeti Minisztérium, az Állami Tervhivatal, az Építkezésügyi Állami Bizottság dolgozóinak és a vállalatok vezető dolgozóinak elsőrendű feladatává tette, hogy mindenekelőtt a termelés folyamatosságát biztosítsák. Ezzel egyidejűleg a határozat azt is megmondja, hogyan kell ezt biztosítani: a folyamatos építési módszert kell a második ötéves terv fő termelési módszerévé tenni. A folyamatos építkezési módszer nemcsak, hogy lehetővé teszi a munka termelékenységének beruházások nélkül való lényeges növelését, hanem egyben előkészíti az iparosított építészeti módszer bevezetését. A pardubicei folyamatos építést példásnak nevezik. A minisztérium itt iskolát létesített, amelyben az építészeti technikusokat kiképezi a folyamatos építkezés szervezésében, biztosításában és irányításában. Az iskola fennállásának két éve alatt csaknem 1800 szakember kapott kiképzést. Ennek azonban csak nagyon szerény gyakorlati eredményei vannak. Legjobban tanúsítja ezt az a tény, hogy a lakásépítkezések átlagos ideje nem rövidül. Miben kell keresni e sikertelenség okait? Ezek az okok nemcsak a folyamatos építkezés iskoláját kijárt technikusokban rejlenek. A gyenge gyakorlati eredmény nagyrészt abból származik, hogy az irányító szervek — az Építészeti Minisztérium és az Éjiítésügyi Állami Bizottság — nem fordított kellő figyelmet, nem összpontosította munkáját erre a kérdésre. Még súlyosabban esik latba az a tény, hogy a szó szoros értelmében elaludtuk a befejező munkák céljait szolgáló kompletizált épületrészek sorozatos termelésének megkezdését. A termelésnek ez a szakasza kétségtelenül nagyobb mértékben csökkenti a költségeket, mint a nyers épületrészek ipari termelése. Ez azonban inkább más ágazatok dolga, nem az építészeté. A CSKP Központi Bizottságának határozata e kérdésről azt mondja, hogy az iparosítás nem csupán az építészet kizárólagos ügye, hanem ebből ki kell vennie részét a többi termelési ágazatnak is. A határozat hangsúlyozza, hogy az építészeti dolgozóknak együtt kell működniök a gépipari üzemekkel, a vegyiiparral, a fogyasztási iparcikkeket gyártó üzemekkel stb. Ezzel a lehetőséggel azonban egyáltalán nem éltek az építészet illetékes dolgozói és ez az egyévi veszteség az építészet múlt évi fejlődésének egyik legnagyobb hiányosságává vált. Az építészetnek az ipari termelésre való áttérésében fontos szerepet játszik a típustervek alapján végzett építkezés. Az építkezési beruházások költségei mind a lakás-, mind pedig az ipari építkezéseknél már évek óta nem csökkennek, hanem ellenkezőleg, évről fvre növekednek. A típustervek kidolgozói előtt ma az a sürgős feladat áll, hogy oly gazdaságosan tervezzenek, hogy már maga az építkezés típusa és terve biztosítsa az építészet termelési költségeinek csökkentését. Ha a mi épülettípusainkat összehasonlítjuk más országok lakásépítkezéseivel, azt látjuk, hogy nálunk feleslegesen sok anyagot használunk fel annak ellenére, hogy a lakóterületek nem sokban különböznek a külföldi lakások lakóterületétől. A második ötéves terv első éve az építészet. számára az iparosításra való áttérés próbaköve volt. A CSKP Központi Bizottságának ülése emlékeztetett arra, hogy gazdaságunk és hazánk lakosai az építészeti dolgozóktól elvárják, hogy a második ötéves terv hátralevő éveiben következetesebben fognak haladni az építészet iparosításának a Központi Bizottság határozata által kitűzött útján. floehszlovák kormánykiiMoHiég ELUTAZOTT KINABA Március 8-án a délutáni órákban Prágából a Szovjetunión keresztül külön repülőgépen Pekingbe indult csehszlovák kormányküldöttség, amely a Kínai Népköztársaság kormányának meghívására a Kínai Népköztársaságba látogat. A Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság kormányainak meghívására a csehszlovák kormányküldöttség a Vietnami Demokratikus Köztársaságba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba és a Mongol Népköztársaságba is ellátogat. A csehszlovák kormányküldöttséget Viliam Široký miniszterelnök vezeti, akit elkísér felesége is. A küldöttség tagjai: Ing. Otakar Simúnek miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke, Oldrich Černík, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, Václav Dávid külügyminiszter, Július Ďuriš pénzügyminiszter, dr. Emanuel Šlechta, az Állami Építészeti Bizottság elnöke, dr. Josef Plojhár egészségügyi miniszter, dr. Josef Kyselý helyi gazdálkodásügyi miniszter és Oto Kocour, a külkereskedelmi miniszter első helyettese. 'A küldöttséget elkíséri Cau Jin, a Kínai Népköztársaság prágai nagykövete. A csehszlovák kormányküldöttségtől a repülőtéren a párt és a kormány nevében Rudolf Barák, Jaromír Dolanský, Zdenék Fierlinger, Václav Kopecký, Antonín Novotný, valamint hazánk politikai és közéletének képviselői vettek búcsút. A küldöttséget a repülőtérre kikísérte továbbá Jan Jen Szun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, I. T. Grišin, a Szovjetunió rendkívül és meghatalmazott nagykövete, Sandavyn Ravdan, a Mongol Népköztár-, saság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint Nguyen Tri Huu, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ügyvivője. A búcsúztatáson jelen voltak a diplomáciai testület tagjai is. Viliam Široký miniszterelnök a kormányküldöttség elutazása előtt ellépett a repülőtéren felsorakozott díszszázad előtt. m SZLOVÁKIA 36 járásában megkezdték már a tavaszi munkát február végi és a március elejei időjárás a gyakori esözése

k ellenére is lehetővé tette, hogy a földművesek: a szövetke|H zeti tagok, az állami gazdaságok és a traktorállomások dolgozói meg= kezdhessék a tavaszi munkákat A múlt évhez viszonyítva az idén jóval korábban került sor a vetőágy előkészítésére és a vetésre. A mai =jr napig Szlovákiában már 56 járásban végzik a koratavaszi munkákat = A legnagyobb ütemben a bratislavai és nyitrai kerület déli járásai^ ban folyik a munka. A két kerületben Összesen 24 járásban kezdték meg a tavaszi vetést Vetnek a kassai kerületben is Dicséretet érdemelnek A bratislavai kerület traktorosai dicséretet érdemelnek az eddig végzett munkáért. Alaposan kihasználták a kedvező időjárást. Segítettek a szövetkezeteseknek, állami gazdaságoknak és mostanáig 5400 hektárt trágyáztak meg műtrágyával, illetve istállótrágyával. Megsímítoztak 1600 hektárt és 110 hektáron elvetették a koratavasziakat. A tavaszi munkáknál eddig Bratislava környéke, a malackyi, a nagymegyeri és a somorjai járások érték el a legkiemelkedőbb eredményeket. 400 traktor dolgozik A nyitrai kerületből jelentik, hogy náluk is nagy ütemben folyik a tavaszi munka. A kerületben 400 traktor KÉT SZÖVETKEZET alakult a héten a kékkői járásban A kékkői járásban Veľké Stračiny községben 12 kis- és középparaszt alakított egységes földművesszövetkezetet. Az alakuló gyűlésen megválasztották a szövetkezet vezetőségét, Michal Uhorka lett az elnök. A Veľké Stračiny-i szövetkezeti tagok egyelőre 85 hektáron kezdik meg a közös gazdálkodást. A kékkői járásban március első hetében ez már a második újonnan alakított szövetkezet. Az új földművesszövetkezetekben a taglétszám is emelkedik. Nagy Csalomiján három nappal az EFSZ megalakítása után a taglétszám újabb 7 földművessel gyarapodott. dolgozik a földeken. A traktorok nagy része a vetőágyat készíti, kisebbik részük a koratavasziakat veti. Legjobban a párkányi járásban halad a munka. A köbölkúti traktorállomás traktorosai símító-agregát segítségével több mint 800 hektárt simitóztak meg, megboronáltak 500 hektárt és 250 hektáron elvetették a tavasziakat. Az említett traktorállomáson már most, a kezdet kezdetén úgy szervezik a munkát, hogy a gépek teljes mértékben ki legyenek használva. Agregátokat használnak és meghoszszabbított műszakban dolgoznak. A nyitrai kerületben második helyen az ógyallai járás halad. Eddig 400 hektárt megsimítóztak, 300 hektárt megboronáltak és 170 hektáron elvetették a tavasziakat. Az említett járásban a lánctalpas traktorok éjjeli műszakban is dolgoznak. A surányi járásból szintén az a hír érkezett, hogy a járás területén lévő 24 szövetkezet mindegyikében megkezdték a vetési előkészületeket, sőt több helyen már vetnek is. A kassai kerületből írják, hogy a kedvező időjárás következtében KeletSzlovákiában ls sor került a vetésre. A szepsi traktorállomás dolgczói Tornán, Szepsiben és Méhészkén szétszórták a műtrágyát. A felsőlánci szövetkezetben pedig megkezdték a tavaszi árpa vetését. A királyhelmeci traktorosok is hozzáfogtak a munkához. A beérkezett hírek szerint eddig 350 hektáron szórták el a műtrágyát és a napokban sor kerül a tavasziak vetésére is. Banská Bystricáról jelentik A Banská Bystrica-i kerület is jelentette, hogy a napokban a kerület déli járásaiban kezdetét vette a tavaszi munka. Az ipolysági, a tornaijai és a kékkői járásokban eddig 80 hektárt készítettek el vetés alá és 40 hektáron elvetették a magot. » * • A traktorosok és szövetkezeti tagok mellett az állami gazdaságok dolgozói is megkezdték a tavaszi munkákat a nyitrai és a bratislavai kerületekben. Már ők is készítik a vetőágyat, vetik a koratavasziakat, az árpát, búzát, tavaszi keverékeket, zabot, borsót stb. A tavaszi munkák menetét szlovákiai méretben a nemzeti bizottságok a jövő héten fogják részletesen értékelni. Egy EFSZ-elnök levele Az 1957-es gazdasági évet eddig még sohasem tapasztalt lendülettel kezdtük meg. Az idén minden munkát határidőben akarunk elvégezni. Már most, a tavaszi munkáknál, megmutatkozik a tagok szorgalma. Az idén jóval korábban kezdtük meg a munkát, mint tavaly. Eddig elvetettünk 6 hektár borsót, 2 hektár mákot és 35 hektárt készítettünk el vetés alá. A növénytermelés színvonalának emelése mellett nagy gondot fordítunk az állattenyésztési termelés fellendítésére is. Tudjuk, hogy a jó állatállomány a gazdasági siker elengedhetetlen feltétele. Bár a múlt évebben voltak nehézségeink, de a közös gazdálkodás már mély• gyökeret eresztett, sőt mi több, vonzza a földműveseket. Azért mondom, hogy vonzza, mert szövetkezetünk mostanában 11 taggal gyarapodott: Meggyőződésem, hogy így megerősödve még magasabbra emeljük a szövetkezeti gondolat zászlaját. Szkacsan István, Tőre AKI IDEJÉBEN VET — GAZDAGON ARAT tartja a közmondás. Ezt mondta Kolazdy József (jobboldali képünkön), a marcellházi szövetkezet csoportvezetője is a vetés megkezdésének napján. Megnézte a vetőmagot, melyet kiválóan kitisztítottak. Fontos, hogy a mag minél előbb a földbe kerüljön. Tudja ezt Licky László traktoros is, ezért arra törekszik, hogy minél nagyobb területet bevethessen naponta. Nincs is rá panasz, hiszen háromrészes vetőagregátjával képünk) sürűsorosan naponta hektár földet vet be.