Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-09 / 68. szám, szombat

Jaromír Dolanský elvtárs zárószava a CSKP KB február 27-28-i ülésén A vita befejezése után Dolanský elvtárs beszélt, szavaiból a következő részleteket közöljük: Tárgyalásunk nagy előnye a konk­rétság. Azt hiszem, hogy ehhez az a tény is hozzájárult, hogy a politikai iroda előkészítette és még az ülés előtt a Központi Bizottság tagjainak rendelkezésére bocsátotta a szükséges anyagot. A gazdasági problémák konkrét megtárgyalásával bizonyos összhang­talanságban áll a politikai problémák­ra való áttérés. Azonban az általunk tárgyalt feladatok megoldását, a nép­gazdaságunk fejlődése jelenlegi idő­szakában fennálló nehézségek meg­oldását nem érhetjük el másként, mint igen szolid és komoly politikai mun­kával. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a forradalom folyamata, a forradalmi fordulat folyamata nem csupán anyagi téren, az anyagi-műszaki alapokban folyik le, a kapitalizmusból a kom­munizmusba való forradalmi átmenet folyamatának van másik oldala is. És ez az emberek gondolkodása. Ezért kell hangsúlyozni a párt politikai fel­adatait. Az elmúlt hónapokban igen látha­tóan megnyilvánult népünk egysége. Azonban az alapvető dolgokban levő egység még nem jelenti azt, hogy mindenki teljesen világosan lát min­den részletkérdésben. Főleg olyan kérdésben, ahol az egyén látszólagos pillanatnyi sikere mintha eltérne a társadalom érdekeitől. A hatékonyság emelésének felada­ta népgazdaságunk jelenlegi viszo­nyaiból és elért színvonalából folyik. Arról van itt szó, hogy a kiterjedt szocialista újratermelés további meg­valósítása hazánkban, a fejlődés to­vábbi növekedése, a beruházások további fejlesztése, az életszínvonal meghatározott növekedése, a mi kor­látozott forrásaink mellett — mint már említettük — csupán egész nép­gazdaságunk hatékonyságának emelé­se útján érhető el. A gazdaság további fejlődése — a múlttól eltérően, mikor a fejlődés progresszív voltát többnyire a mennyiség mértékével mértük, — most főleg a minőségi mutatóktól függ. Másodsorban hangsúlyozni kell, hogy a hatékonyságot a legkevésbé sem választhatjuk el a magasabb munkatermelékenységért az önkölt­ségek csökkentéséért, a gazdaságos­ságért folytatott harctól. Nem szabad általános segítő eszköznek tekinteni a hatékonyságot. Ez nem szentkép, mely előtt elég, ha keresztet vetünk. A munkatermelékenység emelésére irányuló feladataink és céljaink teljes mértékben érvényben maradnak. Azonban az a fő, hogy a legáltaláno­sabban kifejezzük feladatunkat mai helyzetünkben. Maximális eredménye­ket kell elérni egész gazdaságunkban, a termelés, a beruházási építkezés és a fogyasztás terén is oly módon, hogy biztosítsuk az összes források lehető legcélszerűbb maximális kihasználását és elérjük az összes szükségletek le­hető legteljesebb kielégítését. Itt er­ről van szó és éppen ezekből az okok­ból a magasabb hatékonyságra való törekvés legsokoldalúbb kifejezése an­nak, amit népgazdaságunk minden szakaszán végeznünk kell, hogy bizto­sítsuk tartós növekedését, mint az életszínvonal tartós emelkedésének feltételét. Emellett tartsunk két dolgot szem előtt: éspedig, hogy egyrészt rövid­lejáratú, másrészt hosszúlejáratú fel­adatokról van szo. Mindenekelőtt az a fontos, hogy azonnal alkalmazásba vegyük mindazt, amit a termelés gaz­daságossága fejlesztésének eszköze­ként beváltnak ismerünk. Ezen az úton azonnal nagy, sőt mondhatjuk hallatlan eredményeket érhetünk el.' Fontos, hogy azonnal hozzáfogjunk a rövidlejáratú feladatok megoldásához. Nem várhatunk addig, amíg komplex módon megfelelő tudományos igény­nyel és objektív megvitatással meg­oldjuk az összes hosszúlejáratú fel­adatokat. Beszéltünk arról, hogy a lakosság jövedelmének fejlődésével összefüg­gésben milyen fontos a mezőgazdasági kötelező beszolgáltatások teljesítésé­nek biztosítása, hogy nem tűrhetjük a biztosítási- és adótartozásokat, stb. Itt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kiskereskedelmi forgalom ter­vének nem teljesítése, főleg a szö­vetkezeti szektorban annál inkább súlyos dolog,- mivel teljes mértékben elérhető a kiskereskedelmi forgalom tervének teljesítése és túllépése. Ez megköveteli a kereskedelmi munka minőségének megjavítását, de más­részt megköveteli a belkereskedelem­nek való áruszállítási köte.lességek teljesítését. Egyúttal biztosítani kell a lakosságnak nyújtott szolgálatok sokkal jobb fejlesztését. Januárban 101,9 százalékra teljesí­tették a nyerstermelési tervet. Az 1956. évhez viszonyítva 9,9 százalékos az emelkedés, s ez több mint az idei átlag. Itt februárban is jó eredménye­ket lehet elvárni. Miről tanúskodik ez? Arról, hogy milyen nagy tartalé­kaink vannak. Természetesen nem nézhetjük elszigetelten a feladatokat. Ha csupán a nyerstermelés emelése lenne a fő és elhanyagolnánk a minő­ségi mutatókat, ezzel nem tennénk jó szolgálatot magunknak. Fő az, hogy a szénfejtésben, a kohókban, az építő­anyag-gyártásban, a mezőgazdaság­ban, a szűk keresztmetszetű anyagok termelésében biztosítsuk a termelési feladatok teljesítését és lehetőleg túllépését, hogy az építészetben le­rövidítsük az új épületek felépítésé­nek határidőit, hogy a feldolgozó ágak pontosan teljesítsék szállításaikat, fő­leg a gépiparban a beruházás, a mű­szaki fejlesztés, a bel- és külkeres­kedelem számára. És egész népgazda­ságunkban ezután arról van szó, hogy maximális anyag- és pénzmegtakarí­tást érjünk el, túlszárnyaljuk a ter­melékenység tervét é.s a lehető leg­nagyobb mértékben csökkentsük a termelési költségeket. A műszaki­ipari és pénzügyi tervek és főleg a vállalati tervek kidolgozásával össze­függésben teljes mértékben biztosíta­ni kell az állami terv feladatainak teljesítését. Szükséges, hogy a vállalatok ne csu­pán saját szempontjukból, hanem az országos feladatok megoldása szem­pontjából fogják fel ezt a dolgot. A második csoportba tartoznak a hosszúlejáratú feladatok. Az azonna­li intézkedésekkel együtt kell halad­nia a hosszúlejáratú intézkedések kidolgozásának és realizálásának az anyagi termelés, a szervezés, a terve­zés, az irányítás, az anyagi érdekeltség, stb. terén. E kérdések megoldására összpontosította figyelmét számos ta­pasztalt termelési szervező, szakem­ber, tudós, stb. Hogy azonban ne legyen félreértés, hangsúlyozni kívánom, hogy a szer­vezés és az irányítás terén tett komp­lex intézkedéseket nem értelmezhetjük régi értelemben vett átszervezésként. Tudatosítanunk kell, hogy a szerve­zési formák nem önkényes formák. A társadalmi fejlődés törvényei elsa­játításának művészetéhez tartozik ugyanis — mint Kari Marx megírta — a forma és a tartalom közötti vi­szony törvénye. Mi nem tagadjuk, hogy népgazda­ságunk általános fejlődésében és az egész gazdasági építésben hibákat kö­vettünk el. Döntő azonban az, hogy helyes vagy helytelen volt alapvető irányvonalunk. Fejlődésünk eredményei arról tanúskodnak, hogy az irányvonal helyes. Lehettek emellett természete­sen^ hibák és a szervezésben is elkö­vethettünk hibákat. Az a művészet, hogy helyesen fel­mérjük, mikor és melyik forma, mi­lyen mértékben válik túlhaladottá. Nem művészet azonban, ha azt látjuk hogy a szervezési forma már túlha­ladott, és kinőtt e keretekből, hogy újra mindent leromboljunk és újra kezdjünk. Ez nem marxista álláspont a dolgokhoz. Nekünk a változtatásoknál mindig arra kell tekintenünk, hogy tapaszta­lataink és eddigi építésünk javát meg­hagyjuk. Ezért az irányítás és a ter­vezés e komoly problémáihoz nem nyúlhatunk könnyelműen, kalandosan, vagy rögtönzéssel. Ez igen részletes és tudományos kutatás feladata, a dolgo­zók tapasztalatai felülvizsgálásának ügye. Egyszóval két dologra kell vigyázni: hogy ne kezdjenek ösztönös átszer­vezéseket, bárhol, ahol ez valakinek eszébe jut. Másodszor: hogy a feles­leges köztes láncszemek likvidálása helyett ne engedjék meg új köztes láncszemek kiagyalását. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy álláspontunknak semmi köze sincs va­lamely régi konszern szervezet fel­újításához, melyet 1945 után átvettünk és ez nem jelenthet valamilyen visz­szatérést ehhez. Most pedig foglalkozzunk a nagyobb hatékonyságért folytatott harc bizto­sításának kérdésével. Az egész dolog már magánál a feladatok megkezdésé­nél a legalapvetőbb dolgok megsérté­sénél kezdődik. Milyen alapvető dol­gokról van szó? Például olyan alap­igazságról, hogy a termelésnek a nép­gazdaság és a nép szükségleteit kell szolgálnia és nem azt, hogy a termelés öncélúan a terv teljesítését szolgálja. A második igazság, hogy a termelés anyagi, technikai oldalát nem választ­hatjuk el az értékoldaltól, hogy nem­csak az a fontos, mennyit, de az is, hogy milyen áron termelünk. Hason­lóan érvényes az elv, hogy az élet­színvonal emelkedésének tartósságát a termelés és a munkatermelékenység emelésével kell alátámasztani. További problémánk ma a munka­módszer- és stílus kérdése. Nem lehet egyszerre megváltoztatni a szervezést, de lehetséges és szükséges igen gyor­san emelni a munkamódszerek szín­vonalát, növelni a munkafelelősséget, emelni az apparátus munkájának mi­nőségét, igényességét, az ellenőrzés színvonalát. Mindezt most sokkal ko­molyabban, konkrétabban kell kézbe­venni és habozás nélkül megvalósíta­ni. AREK CULEN 70 EVE! A Szlovák Nemzeti Tanács tárgyalni fog a lakosságnak nyújtandó szolgálatok megjavításáról Ondrej Meliška, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, a gazdasági és költségvetési bízottság elnöke szom­batra, 1957. március 16-ra összehívta a gazdasági és költségvetési bizottság 13. ülését. A bizottság meghívta dr. h. c. Alexander Horák helyi gazdál­kodásügyi megbízottat, hogy tegyen jelentést a nemzeti bizottságok jog­körének kibővítése keretében a la­kosságnak nyújtott szolgálatok meg­javításáról. A tárgyaláson részt vesz­nek a dolgozó nép szervezeteinek képviselői, a nemzeti bizottságok, a kommunális szolgálatok vállalatainak dolgozói és más szakemberek. Elkészítették a nyitrai kerület első agitációs programtervét A nemzeti bizottságok tagjainak az első választási időszakban végzett munkájával kapcsolatos megjegyzések és javaslatok összefoglalása után a hlohoveci Járási Nemzeti Bizottság tanácsa a nyitrai kerületben elsőként kidolgozta a járási nemzeti bizottság akcióprogramtervét a második válasz­2 0J szo 1957. március 9. tási időszakra. A terv elsősorban a helyi források jobb kihasználására és a Tábor— Tŕebíč—Mikuláš-i felhívás alapelvei szerint a lakosságnak nyúj­tandó szolgálatok megjavítására szá­mít. Hlohovecen strandfürdőt és új eszt­rád-termet építenek: Jelšavá község­ben megkezdik az új kultúrház épí­tését, Adamovcén megjavítják az utakat stb. A Lengyel Újságírók Szövetségének küldöttsége Prágában A Csehszlovák Újságírók Szövetsé­gének meghívására, csütörtökön, már­cius 7-én Prágába érkezett a Lengyel Újságírók Szövetségének küldöttsége S. Bánkowskinak, a Lengyel Újságírók Szövetsége elnökhelyettesének vezeté­sével. A vendégek 3 napot töltenek hazánkban és megvita'tják az újságíró munka problémáit s a sajtópropagan­da feladatait. r Uj szülőotthon Ógyallán A nemzetközi nőnap ünnepségei al­kalmából március 8-án üzembe he­lyezték Ógyallán a szülőotthont. Az otthon 20 ágyas és szakorvos vezeti. Az új szülőotthon megnyitásával a nyitrai kerületben a szülőotthonok szá­ma 8-ra emelkedett, úgyhogy minden járásban van ginekológiai-szülészeti osztály, vagy szülőszoba a kórházak­ban. Az intézetekben lefolyt szülések százaléka, mely eddig 56 százalékot tett ki, ezáltal emelkedni fog. Március 8-án töltötte be 70. életévét Marek Čulen, az SZLKP Központi Bizottságának tagja, a nemzetgyűlés képviselője, a Szlo­vák Békevédők Bizottságának elnök­ségi tagja. Csütörtökön, márc. 7-én, születésnapjának előestéjén felke­reste az ünnepeltet szülőfalujá­ban, a Skalica járásbeli BrodskJ községben, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja ás Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságai­nak küldöttsége: Pavol Dávid és Jozef Való, az SZLKP KB irodájá­nak tagjai és Ján Štencl, a CSKP KB tagja. A küldöttség jókíván­ságait fejezte ki a jubileum alkal­mából, méltatta hosszúéves érde­mes munkáját a munkásmozgalom­ban és főleg a parasztok közötti munkában, mellyel hozzájárult mezőgazdaságunk fejlesztéséhez. Marek Čulen egyik szervezője volt a történelmi lubochňai kong­resszusnak, melyet a Kommunista Internacionálé 21 feltételének elfogadása céljából hívtak ösz­sze. Elnökölt e kongresszu­son és később a CSKP szlovákiai szervezetének megalakítására léte­sített akcióbizottság elnökévé vá­lasztották. A burzsoá kormány a München előtti köztársaság idején üldözte és két és félévi börtönre ítélte tevékenységéért. A börtönből való kiszabadulása után a párt utasítására a Szovjetunióba ment, ahonnan a második világháború alatt rádió s röplapok útján s fa­siszták elleni harcra és a szovjet hadsereg megsegítésére szólította fel a cseh és szlovák dolgozókat. Marek Čulen hasonlóképpen meg­szervezte Szlovákia dolgozó népét a német fasizmus elleni harcra a Szlovák Nemzeti Felkelés idején is, melyben aktívan részt vett. Marek Čulen, életművében kü­lönleges helyet foglal el a földre­form következetes megvalósításá­ért, a dolgozó parasztoknak a nagy­birtokosok és kulákok által való kizsákmányolása ellen folytatott harc. Mint a nemzetgyűlés képvise­lője harcolt a reakció ellen a nem­zetgyűlés mezőgazdasági bizottsá­gában, beszervezte a földművese­ket a Szlovák Földművesek Egy­séges Szövetségébe és előkészítet­te őket azokra a nagy feladatokra, melyeket ma tetté váltanak. A CSKP KB ós az SZLKP KB küldöttségének tagjai átadták Ma­rek Čulen jubilánsnak Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának üdvözlő leveleit és hosszabb szívélyes elvtársi beszélgetést foly­tattak vele. A CSKP KB üdvözlő levele y Marek Culen elvtársnak Hetvenedik születésnapodon fogadd szívélyes elvtársi üdvözleteinket és jókívánságainkat. Születésnapod alkalmából a ČSKP Központi Bizottsága értékeli érde­mes munkádat, melyet a Forradalmi Munkásmozgalomban folytattál Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakítása óta. A munkásmoz­alomban végzett munkád idején min dig a kapitalizmus elleni harc előretolt őrhelyén álltál és a munkásosztály győzelme után minden erődet hazánk szocialista építésének szentelted. Az elkövetkező években sok egész­séget és erőt kívánunk Neked, hogy gazdag tapasztalataid még hosszú éveken át szolgálják a dolgozó népet. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Külföldi küldöttek a nemzetközi nőnap bratislavai Március 7-én a késő esti órákban a nemzetközi nőnap ünnepségeire Bra­tislavába érkezett Ausztria Demokra­tikus Nőszövetségének öttagú küldött­sége. Március 8-án az osztrák küldöttség tagjai a magyar nők küldöttségével unnepsegein együtt, amely részt vett Bratislavában a nők országos konferenciáján, a dicső múltú S!av.''ion a Duklai emlék­műre virágcsokrokat helyeztek. A külföldi küldöttségek bratislavai tartózkodásuk idején részt vettek a nemzetközi nőnap alkalmából rende­zett ünnepségeken. Prágából 560 dolgozó a bányászok segítségére Prágából március 1-töl 5-ig további 560 üzemi és adminisztratív alkalma­zott ment a bányászok megsegítésére a szén- és vasércbányák fokozott fel­adatainak teljesítéséért. A második negyedév végéig szervezett toborzás­sal főleg a kladnói körzet szénbányái számára még száz új dolgozót kell megnyerni. A kötelezettségvállalásokat elsőként teljesítő és túlszárnyaló prágai üze­mek közé tartoznak a ČKD Stalingrád és a középcsehországi gépgyár vál­lalatok. Csupán ezeknél a vállalatoknál 50 alkalmazott jelentkezett a bányá­szok megsegítésére. 680 agitációs központ van a Banská Bystrica-i kerületben A Banská Bystrica-i kerületben ed­dig 680 agitációs központot létesítet­tek, melyekben 8200 népnevelőt is­koláznak, akiket majd bekapcsolnak a választási kampányba. Jól dolgozik eddig a Banská Štiav­nica-i járási pártbizottság melletti já­rási kulturális-propaganda bizottság, mely az agitációs központokban gaz­dag anyagot nyújtott a lakosság élet­színvonalának emelkedéséről és 500 különféle dokumentációs fényképfel­vételt adott az alkalmi kiállítás szá­mára. Megszervezte ugyancsak a „vá­lasztások valaha és ma" témára ren­dezett kiállítást és 25 beszélgetést, amelyeket átlag 150 dolgozó látoga­tott. Csökkentik a transzformátorok súlyát A bratislavai elektrotechnikai üze­mekben az idén kidolgozzák a disztri­búciós transzformátor szerkezetét, mely 1.5 q-val lesz könnyebb az eddig gyártottaknál. Ennél a transzformátor típusnál orientált pléhet használnak, mely lehetővé teszi a jobb áramveze­tést és korlátozza a villanyáram veszteségeket az áram transzformálá­sánál. A kovaacélszükséglet csökken­tésén kívül, mely az üzem évi terme­lésében többszáz tonnát jelent, keve­sebb munkát kell fordítani a transz­formátorok gyártására, és felhaszná­lásukkal 20 évi élettartam . lett éven­te több millió korona értékű energiát takarítanak mea.

Next

/
Thumbnails
Contents