Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-07 / 66. szám, csütörtök

Megkezdődéit a kínai népi poütikai tanácskozó testület országos bizottságának ülése Peking (CTK) — Pekingben a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület épületében március 5-én délután kezdődött a kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának III. plenáris ülése. Röviddel fél három után helyet foglaltak az elnökségi emelvényen: Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke, Csou En-laj, a kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának elnöke és helyetteseik. A III. ülést, amelyen az országos bizottság 621 tagja vesz részt Szun Csin-lin asszony, a kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának alelnöke nyitotta meg. Rövid bevezető beszédében azt mondotta, hogy az ülés részvevői előtt az országos bizottság tagjai meghallgatták Mao Cetungnak, a Kínai Népköztársaság elnökének „A nép között felmerülő ellentétek helyes megoldásáról" cimű beszámolóját, amelyet a legfelsőbb állami értekezleten tartott. Ezen az ülésen — mondotta Szun Csin-lin — különféle kérdéseket vitatunk meg, bírálatot és önbírálatot gyakorolunk, hogy ülésünk sikerrel járjon. Szun Csin-lin ezután Csou En-lajnak adta meg a szót, aki beszámolt 11 ázsiai és európai országban végzett háromhónapos látogatásáról. Csou En-laj beszéde után Sen Sutun beszámolt az országos bizottság múlt évi tevékenységéről. A kinai népi politikai tanácskozó testület országos bizottsága III. plenáris ülésének feladata, ho-" megoldja a múlt évi munka folyamán felmerült új kérdéseket. Az ülést alapos előkészület után hívták össze, amelynek folyamán a küldöttek meghallgatták Mao Ce-tung előadását és Li Fu-csunnak, a Kinai Népköztársaság alelnökének a második ötéves terv irányelveiről szóló beszámolóját. Ezenkívül a kínai népi politikai tanácsadó testület országos bizottságának állandó bizottsága több ízben ülésezett. Tizennégy bizottságot szervezett különféle kérdések megtárgyalására, amely kérdések a kínai népi politikai tanácskozó testület tagjainak Kína egész területén végzett inspekciós útjai során felmerültek. Csou En-laj beszámolójából Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államntanácsának elnöke beszámolt a nemzetközi helyzetről. Csou En-laj a közép-keleti eseményekkel és az úgynevezett Eisenhower doktrínával foglalkozott. Ezt a doktrínát „az amerikai gyarmatosítás új formájának" minősítette és kijelentette, hogy veszélyezteti Közel- és KözépKelet országait. Az Eisenhower doktrína lényegében ugyanazokat a módszereket alkalmazza, amelyekhez az USA mindig folyamodott agresszív és terjeszkedő céljainak megvalósításában: kommunistaellenes és szovjetellenes jelszavakkal és a feszültség fokozásával akarja elnyomni a nemzeti függetlenségi mozgalmat, ki akarja szorítani Nagy-Britanniát és Franciaországot gyarmatairől és kiterjeszteni saját gyarmatosító befolyását. Az USA-nak ezen politikája azonban valamennyi békeszerető ország és nemzet határozott ellenállásába ütközik, és elkerülhetetlenül kiélezi az imperialista országok közötti ellentéteket. Eisenhower doktrínáját a „kommunista veszedelem" elleni ellenállás jelszavával akarják elfogadtatni. A valóságban azonban olyan állítás, hogy a Szovjetunió, vagy bármilyen más szocialista ország veszélyezteti a Közel- és Közép-Keletet, teljesen alaptalan. A Szovjetunió és a többi szocialista ország, mindig azt az elvet vallották, hogy ezen terület országainak függetlenségét és szuverenitását tiszteletben kell tartani és hogy a Közel- és KözépKelet ügyeiről e terület népeinek maguknak kell határozniok. Csou En-laj rámutatott arra, hogy Nagy-Britannia és Franciaország tanulságot meríthettek volna az egyiptomi eseményekből. A gyarmatosítás korszaka visszavonhatatlanul a múlté és Nagy-Britanniának és Franciaországnak nem hozhat semmi jót az erőszak alkalmazása a függetlenségért küzdő országok és nemzetek ellen. Az Egyesült Államok hatalmától való függő helyzet nem segíti meg őket abban, hogy befolyási szférájukat megtarthassák, ellenkezőleg ez az USA-nak megkönnyíti, hogy ezeket a szférákat magához ragadhassa. Az imperialista országok és gyarmatok közötti kapcsolatokat új kapcsolatokkal kell felváltani, amelyek a szuverenitás és függetlenség kölcsönös tiszteletbentartásán alapulnak. Az egyenjogúság és kölcsönös előnyök ezen kapcsolatait csakis a békés egymás mellett élés alapján lehet kiépíteni. Csou En-laj felhívta a figyelmet arra, hogy a háború veszedelme még mindig fennáll, mert az imperialisták maguktól sohasem mondanak le a lázas fegyverkezésről és háborús előkészületekről. A békeszerető országoknak és nemzeteknek határozottan szembe kell szállníhk az imperialista háborús tervekkel. Hogyha az imperialisták új háború kirobbantására merészkednek, végül is minden bizonnyal vereséget szenvednek, valamennyi békeszerető ország és nemzet közös erejétől. Csou En-laj kiemelte, hogy a szocialista országok mindig azt a nézetet vallották, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békében élhetnek egymás mellett és hogy a béke és semlegesség politikáját, amelyet a nemzeti tudatra ébredt országok valósítanak meg, tiszteletben kell tartani és hogy a gyarmati népeknek a nemzeti függetlenségre való törekvéseiket meg kell valósítani. Az Államtanács elnöke kijelentette, hogy a kínai kormány teljes mértékben támogatja az 1956. november 17-i szovjet leszerelési és az 1957. február 11-i a Közel- és Közép-Kelet kérdésének megoldására vonatkozó szovjet javaslatot. A kínai nép ötömmel állapítja meg, hogy a szovjet javaslatokkal rokonszenvez India és sok nemzeti öntudatra ébredt ország a szocialista államokon kívül, amelyek egyöntetűen támogatják e javaslatokat. A kínai nép örömmel fogadta, hogy Egyiptom, Szíria, SzaúdArábia és Jordánia államfőinek értekezletén ismét hangsúlyozták, hogy ezen országok a függetlenségi politika hívei és meg vannak győződve arról, hogy az arab világ védelmét az idegen tömbök szféráján kívül kell biztosítani. Ez összhangban áll a nagyhatalmaknak a Közel- és Közép-Kelet országainak belügyeibe való be nem avatkozása elveivel. Cso En-laj beszédének befejező részében kijelentette, hogy habár Ázsia és Afrika országai különböző társadalmi és politikai rendszerűek és több kérdésben különböző nézetet vallanak, ez nem állhat baráti együttműködésük útjában. Fogadás A. A. Gromikonél a lengyel külügyminiszter tiszteletére Moszkva (ČTK) — A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere március 5-én A. Rapackinak a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének tiszteletére fogadást rendezett. Szovjet részről jelen volt: M. G Pervuhin, M. A. Szuszlov, a Szovjetunió miniszterei, a központi hivatalok és minisztériumok vezető dolgozói, a miniszterhelyettesek és más hivatalos személyiségek. A. A. Gromiko és A. Rapacki a fogadáson beszédet mondottak. A. A. Gromiko kijelentette, hogy a két testvéri ország népei közötti baráti kapcsolatok fellendülése hozzájárult a Szovjetunió és Lengyelország barátságának további megszilárdításához. A. Rapacki válaszában hangsúlyozta az eddigi lengyel-szovjet Balti-tengeri államhatárok kijelöléséről szóló szerződés jelentőségét. A lengyel nép és a Szovjetunió nemzetei között fennálló barátságnak szilárd alapjai vannak. A novemberi közös — lengyelszovjet deklaráció nevezetes nemzetközi okmány, amely új határkövet jelent e barátság fejlesztésének útján — mondotta Rapacki beszédének befejező részében. N. A. Bjiganyin és Kisi japán miniszterelnök táviratváltása Moszkva (ČTK) — N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Nobusuke Kisi japán miniszterelnökhöz táviratot intézett, amelyben miniszterelnökké való kinevezése alkalmából kifejezi jókívánatait és sok sikert kíván tevékenységében. N. A. Bulganyin kifejezi azt a reményét, hogy a két ország közötti rendszeres diplomáciai kapcsolatok a szovjet és japán nép érdekében továbbra is a barátság és őszinte bizalom szellemében fognak erősödni. Kisi japán miniszterelnök N. A. Bulganyinnak táviratában köszönetet mondott jókívánataiért. Hangsúlyozta, hogy minden törekvésével a Szovjetunió és Japán közötti baráti kapcsolatok további megszilárdítását fogja előmozdítani. Gbatia független afrikai állam letf Dulles védi az agresszorok álláspontját Washington (ČTK) — Dulles, amerikai államtitkár a március 5-i sajtóértekezleten állást foglalt az izraeli haderők Egyiptomban tartózkodásával kapcsolatban. Kijelentéseivel lényegében igazolta az USA állandó bizonygatásának hamis jellegét, amely szerint az Egyesült Államok az izraeli katonaság Egyiptomból való azonnali eltávozása mellett foglalt állást. Dulles elsősorban nagyképűen kifejezte az amerikai kormány „háláját" Izraelnek, hogy elhatározta haderői kivonását, amit — amint tudjuk — Izrael mindeddig nem hajtott végre. Az államtitkár támogatta azt az Egyiptomellenes álláspontot, hogy az Akabai öböl nemzetközi víziút. Az ENSZ nemzetközi egységeit illetőleg Dulles kijelentette: „Az ENSZ rendőrosztagai elég nagyszámú legénységgel rendelkeznek, hogy meguodhassák az izraeli haderők eltávozása után rájuk váró fokozott feladatokat". Ezzel világosan tudomásul adta, hogy az USA kormánya arra számit, az ENSZ egységei korlátlan ideig fogják megszállva tartani az egyiptomi területet. Dulles von Brentano nyugatnémet külügyminiszterrel folytatott tanácskozásáról kijelentette, hogy a teljes egyetértésben folyik minden kérdésről. „E kérdések között volt Magyarország, Lengyelország és az NDK problémája". Egyúttal bejelentette, hogy Kisi, új japán miniszterelnök rövidesen az USA-ba utazik. Akkra (ČTK) — Az afrikai világrészen új állam születet Ghana az eddigi brit Arany-part gyarmatból és To- go volt német gyarmat azon részéből keletkezett, amelyet a versaillesi békeszerződés mandátum-területként Nagy-Britanniának juttatott. Ghana függetlenségének kihirdetése ünnepi aktusát jelképesen a március 6-ra virradó éjjel valósították meg, amikor a beláthatatlan és örömmámorban úszó tömeg lelkesedése közepette az akkrai par'nment épületéről bevonták a brit lobogót és kitűzték a független Ghana új piros—sárga—zöld zászlóját. Ezzel egyidejűleg Kvame Nkrumati miniszterelnök a parlamentben nyilatkozott az új kormány politikájáról. A miniszterelnök kiemelte elsősorban azt a tényt, hogy Ghana lerázta magáról az imperializmus és gyarmatosítás béklyóit, amelyek NagyEritanniéhoz kötötték. Az új Ghana külpolitikáját a jövőben három elv vezérli majd: a nemzeti méltóság, a béke és a barátság. Ghana független politikát fog folytatni. A gazdásági kapcsolatok terén a kormány támo-3 qatni fogja ugyan a külföldi beruházáw sokat, azonban gondoskodni fog arról, hogy emellett meg ne sértsék külpoli-í tikájának elveit. Nkrumah miniszterelnök egyúttal bejelentette, hogy a fügqetlen Ghana kormányában átveszi a külügyminiszteri és a nemzetvédelmi miniszteri tárcát is." Ghana függetlensége kihirdetésének ünnepén a világ 69 államának hivatalos küldöttségei vesznek részt. Megjelentek Csehszlovákia, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és más államok küldöttségei. I. A. Benediktov, a szovjet küldöttség vezetője a parlament elnökének üzenetet adott -st, amelyben a Szovjetunió Legfelső Ta-. nácsa kifejezi azon óhaját, hogy Ghana törvényhozó testületével kapcsolatokat vegyen fel és Ghana parlamenti küldöttségét meghívta a Szovjetunió meglátogatására. A szocialista realizmus és a szovjet képzőművészet tartós alapja Moszkva (ČTK) — A szovjet képző művészek első össz-szövetségi kongresszusának március 5-i délelőtti ülését Joszíf Szerebrjanij nyitotta meg. A vita során felszólalt Aman Kulijev, a Türkmén SZSZK képzőművészeti szövetségének elnöke, Nikolaj Mihajlov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere és Jaroszlav Nikoiajev, leningrádi küldött . Domanovszky Endre Kossuth-díjas, a Magyar Képzőművészek Szövetsége szervező bizottságának tagja üdvözlő beszédet mondott. A kongresszus első öt napján 60 szónok vett részt a vitában, hang-1 súlyozták, hogy a szocialista realizmus módszere a szovjet képzőművészet tartós alapja, és hogy ez a módszer győzött a szabad alkotóharcban más művészeti módszerek felett. A küldöttek fő figyelme a szovjet képzőművészet további fellendítése útjának keresésére, és az új müvek megalkotására szükséges feltételek biztosítására irányul. Ezen új müveknek művészi formában kell megörö-i kíteniök mindazokat a hatalmas átalakulásokat, amelyek a szovjet nép életében történnek. Németország Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése Düsseldorf (ČTK) - Az ADN sajtóiroda szerint Németország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága március első napjaiban tartotta harmadik ülésszakát. A főbeszámolót Max Reimann, Németország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára tartotta. Az ülésről kiadott közlemény a többi között Igy szól: „A Központi Bizottság gondos megvitatás ütán jóváhagyta a párt kongresszusával kapcsolatos tézisek javaslatát és valamennyi kommunista elé terjeszti a kongresszus alapos előkészítése végett." A Központi Bizottság jóváhagyta Németország Kommunista'Pártja parlamenti választási programját. Az ülés a párt erejébe vetett szilárd bizalom és a törhetetlen harci készség jegyében folyt. A Központi Bizottság testvéri szolidaritását fejezte ki minden elvtárssal, akik börtönben szenvedtek és szenvednek, becsületes béke- és szabadságharcukért s isrné-telten azt a követelést támasztotta, hogy haladéktalanul politikai amnesz-' tiát hirdessenek. Macmillan nem hajlandó lemondani a hidrogénbombakfsér elekről London (ČTK) — Macmillan brit miniszterelnök az alsóház március 5-i ülésén kategórikusan elutasította azt a követelést, hogy a brit kormány álljon el tervbevett hidrogénbomba kísérleteitől az Atlanti-óceánon. Macmillan azt állította, hogy a kísérle-' tekből eredő veszedelem csak csekély mérvű, viszont a hidrogénbombát a brit „biztonság" szempontjából múlhatatlanul szükségesnek minősítette. Indonézia válaszúton Még nem halkult el az a visszhang, amelyet Szukarno indonéz elnöknek a politikai élet reformjára irányuló terve bejelentése keltett. Ezt a tervet három héttel ezelőtt feszülten várta az ország, amikor Celebesz szigetén ' törvényellenesen Szamula ezredes önkényúr igyekszik magához ragadni a hatalmat. Ebben a tettben nem lehet mást látni, mint a bel- és külföldi reakció aljas csapását Indonézia ellen, amely hátúiról érte az országot. Szamula ezredes célja, hogy megakadályozza az ország politikai konszolidálásának folyamatát, melynek élén dr. Szukarno, az ország elismert vezetője áll. Régi eszköz, régi célok Szamula ezredes celebeszi akciója az Indonéz Köztársaság függetlensége, területi sérthetetlensége és egysége elleni hadjárat betetőzését jelenti. A múlt év eseményei azt igazoljak, hogy a reakciós erők első céljukat — a kormány összeomlását — belső nyomással el nem érve, elhatározták, hogy a leplezett módszerekről a nyílt harcra térnek át. Erre a hadsereg reakciós magasrangú tisztjeit használják fel. A múlt év augusztusában egyes magasrangú katonai tényezők parancsot adtak Abdul Gani külügyminiszter letartóztatására, aki repülőgépen Londonba készült utazni. Csak Nasution vezérkari főnök egyenes parancsára mondtak le a külügyminiszter letartóztatásáról. Lubis ezredes egységei októberben az éjszaka leple alatt Dzsakartába vonultak, hogy megdöntsék a kormányt. Az összeesküvést leleplezték és meghiúsították. Alig számolták fel ezt a puccskísérletet, Simbolo ezredes Észak-Szumatrában katonai diktatúrát hirdetett ki. A kormány azonban nem omlott össze. A kormány bukásával megnyílt volna az olyan állapot felé vezető út, amelyben bármely idegen szolgálatban levő katonai személy rákényszeríthette volna akaratát a későbbi kormányokra. A nehezen megszerzett függetlenség és az ország felmérhetetlen természeti kincsei — amelyek ha végérvényesen a nép kezébe jutnak, jólétének alapját fogják képezni — halálos veszedelembe kerültek. Ebben a helyzetben, amely tulajdonképpen politikai válságot jelentett, Szukarno elnök február 21-én előállt az országban uralkodó ellentétek elsimítására és a nemzeti egység megszilárdítására irányuló tervével. Szukarno terve Szukarno 900 politikai képviselő előtt kijelentette, hogy a jelenlegi indonéziai nehézségeket a kormányrendszerben uralkodó tévedések terhére kell írni, amelyek abban gyökereznek, hogy az országba „az indonéz nép szellemével összeférhetetlen' nyugati demokráciát „importáltak". Az elnök nemzeti tanács megalakítását javasolta, amely a kormány tanácsadó szerve lenne. A nemzeti tanácsban a nép képviselete szélesebbkörű volna, mint a parlamentben „és a kölcsönös támogatás" kormányában. A nemzeti tanácsban minden párt, a kommunisták is képviseletet nyernének. Ami a kisebb pártokat illeti, azok is beléphetnének a kormányba és képviselői, miniszterhelyettesi funkciót tölthetnének be. A kommunisták részvétele ellenzőinek Szukarno azt mondotta „lehet-e azt a pártot, amely az általános választásokban 6 millió szavazatot kapott, továbbra is mellőzni?" Valóban képtelenség, hogy Indonézia Kommunista Pártja, amely az elmúlt 11 év során nem kapott képviseletet a kormányban, továbbra is a kormányon kívül van, habár támogatja a jelenlegi kormánynak politikáját, amíg a valódi ellenzék a Maszjumi Párt a közelmúltban még a kormányban ült, holott gátolta a kormány minden alkotó erőfeszítését. A nép és a politikai pártok álláspontja Szukarno elnök február 28-án tárgyalásokat folytatott a politikai pártok vezetőivel. Kettő a négy legerősebb párt közül (a nemzeti párt és a kommunista párt) egyetértették Szukarno tervével, két további párt (a Maszjumi és a Nahdatul Ulama) a terv fő pontjait elvetették. (A nemzeti pártnak a parlamentben 57, a Maszjuminak szintén 57, a Nahdatul Ulama pártnak 45 és a kommunista pártnak 39 képviselője van). A kisebb pártok egész sora kimondotta, hogy teljesen vagy feltételesen támogatja az elnök tervét, más oártok elutasító álláspontra helyezkedtek. Szukarno a Merdeka palota előtt a kora reggeli óráktól összegyülekezett népnek bejelentette, hogy még mélyebben fogja mérlegelni tervének megvalósítását és akkor határoz, amikor visszatért az ifjúság szurabajai fesztiváljáról. Óvatosság az imperialista ármányok'ial szemben A celebeszi események arról tanúskodnak, hogy a reakció nem akar lemondani azokról a lehetséges politikai változásokról, amelyek a láthatáron kirajzolódnak. A jelenlegi és előző kísérletek propagációs ürügye az, hogy az indonéz szigeteknek bizonyos önkormányzatot kell adni. Azok előtt azonban, akik az önkormányzat mellett vannak, nagyon ismeretes, hogy az önkormányzati törvényjavaslatot a kormány már kidolgozta és a parlament elé terjesztette. Elvitathatatlan, hogy ez a kérdés nagyon nehéz és bonyolult s rövid időn belül meg nem oldható. Szimbolon szumatrai és Szamula celebeszi akcióinak „sugalmazását" és egyéb forrásait másutt kell keresni. Ha alkalmunk lenne betekinteni egyes külföldi, főképp holland és amerikai társaságok titkos aktáiba és a tevékenységükről szóló közlésekbe, amelyeket H. Sz. Cumming amerikai nagykövet küldöz Washingtonba, nagyon sok érdekes dolgot tudnánk meg. *** Idonézia nyílt politikai kérdései még mindig megoldásra várnak. Szukarno elnök terve alapot adott, amelyen az ország további lépést tehet előre. A tervet a nép és a politikai pártok jelentős része kedvezően fogadta. A reakció visszautasító álláspontja természetesen halasztást, bonyodalmakat és változtatásokat idézhet elő. A tervet támogató nemzet hangja azonban arra mutat, hogy a nép ismeri az egység értékének erejét, amelynek szilárd része a kommunista párt. Mindazoknak, akiknek szívén fekszik az indonéz nép jóléte, e tudat örömet szerez, mert a mostani idők minden nehézsége ellenére a nép egységében rejlik a jövő győzelmek kezessége, Milan Madr. . ..