Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-04 / 63. szám, hétfő

Hm a mmúmdmgi temelmek és a m ékUmvmémú témmM ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®r az EFSZ-ek V sK0N GRtSSC 0 z egységes földművesszö­vetkezetek fejlődése, s évről évre elért jobb eredményeik világosan mutatják, hogy csak a közös nagytermeléssel fokozhatjuk a mezőgazdasági termelést. Ez any­nyit jelent, hogy a szövetkezeten kívül álló dolgozó paraszt jövője is a szövetkezetben van. Erről meggyőződhettek az év folyamán, a nagy munkák Idején, amikor a gépeké volt a szó a mezőn, és a betakarításkor, amikor a magasabb hektárhozamok a szövetkezeti gaz­dálkodás fölényét bizonyították. Ugyancsak a közös állatállomány hasznosságának egyre emelkedő színvonala is figyelmeztetésül szol­gál. Az alábbiakban a többi között néhány adatot ismertetünk az EFSZ-ek ipolysági járási konferen­ciáinak anyagából, amely minden­nél meggyőzőbben beszél a szövet­kezetek fölényéről az egyéni gaz­dálkodással szemben, s ugyanak­kor arra is rávilágít, hogy mennyi­re kifejlődött már a szövetkeze­tekben a közös akarat érvényesíté­se, a tagság felelősségérzete a kö­zös vagyon iránt és a hazafias kö­telességek teljesítésében. ®®®®®®®®®®®®®®®®®®0®®®®®®®®®®®®® * ®®®®®®®®®®®®®®®®®>® Az ipolysági járás szövetkezeteinek konferenciája a számok tükrében Az ipolysági járás szövetkezetesei- amikor betartották a vetési terveket, fejlesztése útján nek idei járási konferenciája egy űiabb. sikeresen bezárult év mérlege volt. Ügy a beszámoló, mint az EFSZ­ek küldöttei minden szépítés nélkül, őszinte felelősségérzettel foglalkoztak a mezőgazdasági termelésben elért si­kerekkel és hibákkal. Úgyhogy a konferencián teljes valóságában kibontakozott az a hatalmas erő, amely a szövetkezeti nagytermelés­ben rejlik. Tény azonban, hogy ez az erő egyelő­re -még csak a járás mezőgazdasági területének 60,5 százalékán érezteti hatását, de annál szembeötlőbb a kü­lönbség a szocialista szektor és a ma­gángazdálkodás között. Amíg az EFSZ-ek gabonafélékből 116 százalékra teljesítették a beadást, addig az egyénileg dolgozó parasztok csak 89 százalékra. A szövetkezetek a kapások kivéte­lével mindenben túlszárnyalták a tervezett hektárhozamokat, míg az egyénileg gazdálkodók semmiben sem érték el a tervezett szintet. Továbbá a szövetkezetesek nagy kö­telességtudásról tettek bizonyságot. — Akik példát mutatnak — Az ipolysági járás EFSZ-eiben munkakedv. Fontos, hogy a takar­1955-ben 1117 liter átlagos tejho- mánnyal gazdaságosan bánjunk, pon­zamot értek el tehenenként, míg tosa n kezdjük a munkát és pontosan 1956-ban 1641 literre emelkedett hagyjuk abba. Nincs rosszabb a rend­egy-egy tehén évi tejhozama. A leg- szertelen etetésnél és fejésnél. Gyér­nagyobb tejhozamot az ipolysági m ekkorom óta forgolódom a tehe­EFSZ erte el 2635 liter átlaggal te- ne k körül, s ezt jól megtanultam, henenként. Utána az ipolyviski sző- _ fejezi be szavait. vetkezet következik, tehenenként évi 2513 literrel, a horváti 2454 li- A tapasztalt juhász terrel, a tompái 2360 literrel és a , . , palásti 2021 literrel. tanacsot ad Amint látni, a járás szövetkeze- ipolysági járás szövetkezetei tei valóban nagy lépéssel jutottak tavaly a juhtenyésztésben is előre­előre a tejtermelésben. Ámde a jobb i utottak. Míg 1955-ben 2,80 kg volt eredmény nem magától jött létre, az átlagos gyapjútermés juhonként, A múlt évben jobb volt a takar- 1956-ban az átlag 3,80 kg-ra emel­mányalap, több jó minőségű silóta- kedett. Több szövetkezetben a bárá­karmányt bi7tosítottak a szövetke- nyok elválasztásánál is lényeges ja­zetesek az állatállomány számára, vulást értek el. E szövetkezetek kö­Több szövetkezetben bevezették a zé tartozik a pereszlényi EFSZ is. hasznosság szerinti jutalmazást, ami Nézzük csak, mit mond erről Pász­gondosabb munkára ösztönözte a tor József, a pereszlényi szövetkezet fejőgulyásokat, minek következtében juhásza, aki a járás legjobb tenyész­megnövekedett a kiváló fejőgulyások tői közé tartozik és tavaly 100 anyá­száma. Álljunk meg tehát néhány tói 125 bárányt nevelt fel, amíg az szóra egyiknél a sok közül. Mond- ö *ul\ai — annak ellenére, hogy nem ja meg ö maga. mi a titka a jobb tiszta fajtájúak — 4,20 kg elsóren­eredményeknek? dü gyapjút adtak. Beszélhetne még többet is, de nem — A juhokat nem szabad egyolda­szeret dicsekedni. Pedig elmondhat- lúan kisajtolni — figyelmezteti a ta volna, hogy a tervezett évi 1800 konferencia résztvevőit. — Csak hat liter tej helyett 2360 litert fejt ki hétig szabad fejni a juhot ha jó átlagosan tehenenként s munkájú- QUapjút akarunk kapni tőle. A fiá­val nagyban hozzájárult ahhoz, hogy rányokat pedig három hónap he­a szövetkezet 28 000 liter tejet luett négy hónapig hagyjuk szopni, akkor lesznek jók. Az elválasztást meg három részben kell végrehaj­tani. Először a legjobbakat választ ­adott be terven felül. Tettekké változtatták szavukat Siandon György, a tompái szövet­kezet nyurga fejőgulyása nem hagy­ja magát kéretni. juk el, s azután kéthetenkint a töb­bit. A tapasztalt ember higgadt ko­molyságával beszél. Nagy baj — folytatja—, hogy - Először is a jó eredménynek s° k helyen éppen a legmelegebb ido­nincs titka -mondja.-Azt min- ben nymok a luhokat. Ez nem 70, denki tudja, hogy a nagyobb tejho- mert a juhoknak a me enhen nem zamhoz két dolog szükséges, ele- ar t annyira a bunda, mmthaanap gendó és jó takarmány és gondos megegeh a hatat. A nap hevetol eg munka. Néhol gondolnak erre, né- f„ ű» ű r ? ore es n e"l a h°W hol csak beszélnek róla, de nem kellsn e' lassan sorvad es a v­e° e n jutnak tovább a szónál. Kis szünetet tart, majd folytatja: — En azt mondom, amilyen az elnök, olyan a szövetkezet is. Ha az elnök jól vezeti a szövetkeze­tet, támaszkodik a tagok tapasztala­taira és meg tudja magyarázni a tagoknak, hogy mi a jó és mi a rossz, akkor van kezdeményezés és elpusztul. Sok tapasztalt ember van még az ipolysági járás szövetkezeteiben. Csak az a fontos, hogy módszerüket mi­nél többen ismerjék, tudásuk köz­kinccsé váljon. MIKLYA JÁNOS Zárszámadás Szentesen Reggel kilenc óra volt, mikor a szentesi szövetkezeti tagok összegyü­lekeztek, hogy értékeljék évi mun­kájukat. A kertészetben Parajos Fe­renc csapata tűnt ki. Kresztyánko József csapata 20 ezer korona bevé­tellel maradt el a versenyben. A csa­pat a gyűlésen ígéretet tett, ez idén mindent elkövet, hogy múlt évi le­maradását behozza. A szövetkezet a kapások termesztésének tervét a ro^sz időjárás ellenére is jóval túl­teljesítette. Kukoricából 5 mázsával termeltek többet hektáronként, a ta­karmányrépa termesztésében is jó eredményt értek Pénzügyi tervüket 241 ezer koro­nává' túlteljesítették. Sertéshúsbői 160 mázsát adtak be terven felül. Gyapjúhozamuk — egy juhról — 4,5 kg, míg 1955-ben csak 3,8 kg volt. Á tervezett 20 koronás munkaegy­séget elérték. A szövetkezet gazdál­kodásával elégedettek a tagok. Néhány embert említek meg, akik több mint tízezer koronát kaptak részesedésként. Kis Kendi Ferenc 13 789 koronát kapott. Abaházi Pál jövedelme a múlt évben 25 ezer ko­rona és 25 mázsa búza volt. így lehetne még sok ember jöve­delmét felsorolni, akik megelégedés­sel távoztak el a zárszámadásról. Illés B., Bácska sőt a takarmányfélékből lényegesen túl is teljesítették azt, a magángaz­dálkodók viszont nem tartották be a tervet. A szántóföldön termő takar­mányféléknek csak 50 százalékát ve­tették el. Ennek következtében lema­radtak az állati termékek termelésé­ben is és a hús vagonjainak százaival és a tej literjeinek százezreivel ma­radtak adósak az államnak. A konferencia résztvevői azonban nemcsak azt látták, hogy a szövetke­zetek többet termelnek és jobban tel­jesítik a beadást, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok, de őszintén be­széltek arról is, hogy az egyes szö­vetkezetek gazdálkodása között is van eltérés. Míg búzából a viski szövetkezet 26,47 mázsa, a pereszlényi 25,26 mázsa, az ipolysági 25 mázsa, a szúdi 23,65 mázsa, a horváti 24,10 mázsa hektárhozamot ért el, addig Szécsénkén 15,20 mázsa, Szalatnyán 17,16 mázsa volt a termés hektá­ronként. Ilyen külömbségeknek nem szabad lenni — mondták a konferencián. És valószínű, hogy nem is lesznek, mert vetéskor már nagyobb gondot fordí­tottak az agrotechnikai határidők be­tartására. Ha valahol baj fordult elő, csak­nem mindenütt az úgynevezett szem­mérték szerinti jutalmazás, a mintaalapszabályzat be nem tar­tása volt a baj okozója. Ebből pe­dig nem kérnek többet. A mintaalap­szabályzat megvitatása után a lemaradozók elhatározták, hogy követik a legjobb szövetkezetek példáját. A gyöngyi szövetkezet küldötte nagy megnyugvással említette meg, hét év után végre elérték, hogy a szövetke­zet elnöke kijár a munkahelyekre, megbeszéli a tagokkal a munkát és mindenen ott van a szeme. Sok volt a felszólaló, s a sok ta­pasztalat közkinccsé vált a konferen­cián. Nemcsak a szövetkezetesek tanul­tak, de az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok is, akik szép számmal vet­tek részt a konferencián. Lám, a szövetkezetekben nem látják szívesen a hibákat, meghallgatják az okos szót. Kitartottak a konferencia végéig, nehogy elsikkadjon akár egy okos szó is. Kár volna érte. Amikor a szövetkezetesek egymás után jelen­tették be felajánlásaikat, vajon gon­dolt-e valaki is arra az egyénileg gazdálkodók közül, hogy a szövetke­zetek talán annyi mezőgazdasági ter­méket termelnek terven felül, ameny­nyivel a magángazdálkodók adósak maradtak. Ki tudja? A konferencián sok szó esett a távlati tervekről is. A feladat nagy, jól kell rá felkészülni. Minden szö­vetkezetnek megvan rá a terve. A tag­ság ismeri a reá várakozó feladatokat. Szeretnek is róla beszélni, hiszen a termelés fokozásával növekednek a szövetkezetek bevételei is. f (mj) RÖVIDEN A kassai kerület traktorállomá­sainak gépjavítóműhelyében Vin­cent Orlovský konstruktőr javasla­ta alapján a traktorok begyújtásá­ra újfajta villamos beindító gyártá­t sát kezdték meg. Az év végéig 400 i ilyen villamos beindítót gyártanak. | Nagy segítséget jelent ez a trakto­? rosoknak, főleg télen, mert meg­i menti őket a kézzel való beindítás f nehézségeitől. | A galántai járásban már 18 szö­| vetkezetben tettek értékes kötele­i zettségvállalásokat az EFSZ-ek III. | kongresszusa tiszteletére. Szép kö­! telezettséget vállalt a galántai szö­. vetkezetben övári Mihály, Varga Sándor és Deszat Béla. Vállalták, hogy a tervezett 1800 liter helyett I egy tehéntől évente 2200 liter te­jet fejnek. Avágsellyei kertészetből jelentik Nagy lendülettel folyik a munka a vágseliyei szövetkezetben. Tizennégy­ezer palántát ültettek kí a meleg­ágyakba, ahol már szépen erősödnek. Molnár Miska bácsi, a főkertész és csoportja szorgalmasan dolgozik. Hankó József, Vágsellye. i Jó vetőmag — bő termés. A ko­? suti szövetkezet tagjai is teljesen i felkészültek a tavaszi munkákra. I Elhatározták, hogy a bő termés biz­f tosítása érdekében csakis jól tisz­i tított, nemesített és 98 százalékos i csíraképességű magot vetnek. | A múlt hét csütörtökön alakult f meg a Banská Bystrica-i kerület ez I idei első szövetkezete. 12 kis- és | középparaszt fogott össze a rima­f szombati járás Spanie Pole közsé­'i gében azzal az akarattal, hogy a I közösben, a szövetkezeti nagyüzemi f gazdálkodással az eddigieknél soK­i kai többet tudnak majd termelni, f i iiniiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiniiiiwiiiiiiiiiim^^ ŐT VAGY HUSZONÖT A mintaalabszabályzat-módosító javaslat vitájához Sok vita volt már arról: milyen büntetést érdemel az a szövetkezeti tag, aki megszegi a munkafegyelmet, megkárosítja a közöst. Most a kong­resszus előtt még több szó esik erről, különösen a mintaalapszabályzat-mó­dosító javaslat megtárgyalása során. Az alapszabályzat 18. cikkelye ilyetén határozza meg, hogyan kell eljárni azokkal szemben, akik szándékosan megkárosítják a szövetkezetet: „Ha a szövetkezeti tag elhanyagolja munká­ját, a rábízott feladatot hanyagul végzi, vagy pedig megbontja a mun­kafegyelmet, a vezetőség a rosszul végzett munka megismétlését követel­heti munkaegység felszámítása nél­kül, a tagot a házi munkarend értel­mében a taggyűlés előtt figyelmezte­tésben, megintésben és dorgálásban részesítheti, 1—5 munkaegység levo­násával sújthatja stb." Megfelelő ez az eljárás A szövetkezet többéves gazdálkodási tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az 5 munkaegység levonása, mint kiin­dulópont helyes, hiszen az alapsza­bályzat megsértőit, a közösség meg­károsítóit úgyis tettük milyensége, a kár nagysága arányában kell és lehet büntetni, aszerint, hogyan dönt az ügyről a taggyűlés. Természetesen te­kintetbe kell venni elsősorban is az embert, a viszonyokat, s legfőképpen azt, hogy az elkövetett szabálysértés szándékos-e, avagy pillanatnyi meg­gondolatlanság, illetve esetleg más sze­mélyek rábeszélése folytán született meg. Mert különbséget kell tenni akö­zött, ha egy tag anélkül, hogy a ve­zetőség, vagy bárki tudomást szerez­ne a dologról, hónapok, esetleg évek során lopkodja a közösség vagyonát, és az olyan között, aki látva, hogy má­sok miként cselekednek s a rossz pél­da hatására ő is megpróbálkozik „könnyebben" élni. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy egy jottányit is szó: a tények alapos megvizsgálásával, az elkövetett szabálysértés helyes, megfontolt mérlegelésével ítélkezzünk a megtévedtek felett. Mi ért nem helyes a ter genyeiek javaslata Tergenye, a zselízi járás gyengébb szövetkezetei közé sorolható. Sok itta fegyelemsértés, rossz a munkaszerve­zés, s persze, ami ebből következik, gyengék a gazdasági eredmények. S mint hazánk többi szövetkezetében, Tergenyén is azt szeretnék, hogy mi­nél hamarabb megszűnjön a civako­dás, a meg nem értés, ezért első, leg­fontosabb dolguknak tartják nevelni a tagságot, megbüntetni a rendbontókat, Áldásos dolog ez. Csupán a forma, ahogyan ezt a tergenyeiek elképzelik — helytelen. Miért? Hát nem bünte­tést érdemel az olyan szövetkezeti tag, aki mások fáradságos munkáját ki­használva élősködik a közösben? Szi­gorúan büntetni kell őket, de nem olyan módszerekkel, ahogyan ebben a faluban akarják. A módosító javas­lat megtárgyalásakor azt javasolták: „Nem értünk egyet azzal, hogy öt munkaegységet vonjanak le annak, aki vétett a. házirend ellen, s javasoljuk, hogy a mintaalapszabályzat erre vo­natkozó részében javítást eszközölje­nek." Abban a hiszemben, hogy az ember nevelésének, a megtévesztett­nek jó útra való térítésének egyedüli módja csak S szigor, azt javasolják, hogy a legkisebb szabálysértésnél 20 munkaegység levonásával sújtsák az illető tagot. Ismételten kijelentjük, egyetértünk azzal, hogy a közösség el­len vétőket szigorúan megbüntessék, de feltesszük a kérdést: Vajon pó­tolja-e a 20 munkaegység értéke mondjuk azt, ha valaki ezrekre menő kárt tesz a szövetkezetnek? Nem, hiszem. Az ilyen tagnak nincs helye a szövetkezetben, s éppúgy, mint az állami vagyont, az EFSZ-ek vagyonát engedjünk a közösség megsértőinek 1 is a törvény védi, aki pedig vét a kijáró büntetésből, csupán arról van 1 törvény ellen — bíróság elé kerül. El­lenben nagy rombolást idézhet elő a 20 munkaegység levonása egy olyan ember lelkületében, aki akaratlanul, önhibáján kívül, esetleg kisebb sza­bálysértést követett el. Ne csak büntessük, neveljük az embereket « A tergenyeiek a dolog könnyebbik részét akarják választani. Lehet, hogy pillanatnyilag lenne foganatja, ha egy­re-másra levonnák a munkaegysége­ket, egy kalap alá véve a kisebb hibát elkövetetteket azokkal, akiknek nem húsz, hanem 100 vagy 200 munka­egység levonása sem fedezné a kárt. Idővel azonban olyan helyzet állna elő, hogy csupa torzsolkodás, civakodás volna a közösben. — Hát akkor mit csináljunk? kérdezhetné a tergenyei szövetkezet vezetősége. Szó nélkül nézzük, hogy egyesek élősködnek a közösben. Éppen erről van szó, hogy szigorral kell el­járni a javíthatatlanokkal szemben, de jó szóval, megértéssel, barátsággal kell lenni azok iránt, akik emberi gyengeségből, esetleg a dolog helyte­len értelmezése folytán követtek el kisebb szabálysértést. Sok embernek jobban használ az, ha a taggyűlés előtt az egész közösség füle hallatára el­mondják, mennyiben sértette meg a közösség érdekeit, tanácsot adnak ne­ki, miként teheti jóvá hibáját, mintha levonnának neki 5 vagy 20 munka­egységet. A nevelés első és legfonto­sabb módja — a jó szándékú embe­reknél — a meggyőzés, a baráti sző legyen. A munkaegység levonását pe­dig alkalmazzuk azokkal szemben, akik többszöri figyelmeztetés után sem haj­landók megjavulni. így hát szükségte­len volna az alapszabályzat említett cikkelyét megváltoztatni, hiszen azon szövetkezetek vezetőségének csak a gyengeségét bizonyítja az, amelyekben 20—25 munkaegység levonási jogát kérik, ahelyett, hogy a nevelés jobbik oldalát, a meggyőzést választanák. Méry Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents