Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)
1957-03-04 / 63. szám, hétfő
Hm a mmúmdmgi temelmek és a m ékUmvmémú témmM ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®r az EFSZ-ek V sK0N GRtSSC 0 z egységes földművesszövetkezetek fejlődése, s évről évre elért jobb eredményeik világosan mutatják, hogy csak a közös nagytermeléssel fokozhatjuk a mezőgazdasági termelést. Ez anynyit jelent, hogy a szövetkezeten kívül álló dolgozó paraszt jövője is a szövetkezetben van. Erről meggyőződhettek az év folyamán, a nagy munkák Idején, amikor a gépeké volt a szó a mezőn, és a betakarításkor, amikor a magasabb hektárhozamok a szövetkezeti gazdálkodás fölényét bizonyították. Ugyancsak a közös állatállomány hasznosságának egyre emelkedő színvonala is figyelmeztetésül szolgál. Az alábbiakban a többi között néhány adatot ismertetünk az EFSZ-ek ipolysági járási konferenciáinak anyagából, amely mindennél meggyőzőbben beszél a szövetkezetek fölényéről az egyéni gazdálkodással szemben, s ugyanakkor arra is rávilágít, hogy mennyire kifejlődött már a szövetkezetekben a közös akarat érvényesítése, a tagság felelősségérzete a közös vagyon iránt és a hazafias kötelességek teljesítésében. ®®®®®®®®®®®®®®®®®®0®®®®®®®®®®®®® * ®®®®®®®®®®®®®®®®®>® Az ipolysági járás szövetkezeteinek konferenciája a számok tükrében Az ipolysági járás szövetkezetesei- amikor betartották a vetési terveket, fejlesztése útján nek idei járási konferenciája egy űiabb. sikeresen bezárult év mérlege volt. Ügy a beszámoló, mint az EFSZek küldöttei minden szépítés nélkül, őszinte felelősségérzettel foglalkoztak a mezőgazdasági termelésben elért sikerekkel és hibákkal. Úgyhogy a konferencián teljes valóságában kibontakozott az a hatalmas erő, amely a szövetkezeti nagytermelésben rejlik. Tény azonban, hogy ez az erő egyelőre -még csak a járás mezőgazdasági területének 60,5 százalékán érezteti hatását, de annál szembeötlőbb a különbség a szocialista szektor és a magángazdálkodás között. Amíg az EFSZ-ek gabonafélékből 116 százalékra teljesítették a beadást, addig az egyénileg dolgozó parasztok csak 89 százalékra. A szövetkezetek a kapások kivételével mindenben túlszárnyalták a tervezett hektárhozamokat, míg az egyénileg gazdálkodók semmiben sem érték el a tervezett szintet. Továbbá a szövetkezetesek nagy kötelességtudásról tettek bizonyságot. — Akik példát mutatnak — Az ipolysági járás EFSZ-eiben munkakedv. Fontos, hogy a takar1955-ben 1117 liter átlagos tejho- mánnyal gazdaságosan bánjunk, ponzamot értek el tehenenként, míg tosa n kezdjük a munkát és pontosan 1956-ban 1641 literre emelkedett hagyjuk abba. Nincs rosszabb a rendegy-egy tehén évi tejhozama. A leg- szertelen etetésnél és fejésnél. Gyérnagyobb tejhozamot az ipolysági m ekkorom óta forgolódom a teheEFSZ erte el 2635 liter átlaggal te- ne k körül, s ezt jól megtanultam, henenként. Utána az ipolyviski sző- _ fejezi be szavait. vetkezet következik, tehenenként évi 2513 literrel, a horváti 2454 li- A tapasztalt juhász terrel, a tompái 2360 literrel és a , . , palásti 2021 literrel. tanacsot ad Amint látni, a járás szövetkeze- ipolysági járás szövetkezetei tei valóban nagy lépéssel jutottak tavaly a juhtenyésztésben is előreelőre a tejtermelésben. Ámde a jobb i utottak. Míg 1955-ben 2,80 kg volt eredmény nem magától jött létre, az átlagos gyapjútermés juhonként, A múlt évben jobb volt a takar- 1956-ban az átlag 3,80 kg-ra emelmányalap, több jó minőségű silóta- kedett. Több szövetkezetben a bárákarmányt bi7tosítottak a szövetke- nyok elválasztásánál is lényeges jazetesek az állatállomány számára, vulást értek el. E szövetkezetek köTöbb szövetkezetben bevezették a zé tartozik a pereszlényi EFSZ is. hasznosság szerinti jutalmazást, ami Nézzük csak, mit mond erről Pászgondosabb munkára ösztönözte a tor József, a pereszlényi szövetkezet fejőgulyásokat, minek következtében juhásza, aki a járás legjobb tenyészmegnövekedett a kiváló fejőgulyások tői közé tartozik és tavaly 100 anyászáma. Álljunk meg tehát néhány tói 125 bárányt nevelt fel, amíg az szóra egyiknél a sok közül. Mond- ö *ul\ai — annak ellenére, hogy nem ja meg ö maga. mi a titka a jobb tiszta fajtájúak — 4,20 kg elsóreneredményeknek? dü gyapjút adtak. Beszélhetne még többet is, de nem — A juhokat nem szabad egyoldaszeret dicsekedni. Pedig elmondhat- lúan kisajtolni — figyelmezteti a ta volna, hogy a tervezett évi 1800 konferencia résztvevőit. — Csak hat liter tej helyett 2360 litert fejt ki hétig szabad fejni a juhot ha jó átlagosan tehenenként s munkájú- QUapjút akarunk kapni tőle. A fiával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy rányokat pedig három hónap hea szövetkezet 28 000 liter tejet luett négy hónapig hagyjuk szopni, akkor lesznek jók. Az elválasztást meg három részben kell végrehajtani. Először a legjobbakat választ adott be terven felül. Tettekké változtatták szavukat Siandon György, a tompái szövetkezet nyurga fejőgulyása nem hagyja magát kéretni. juk el, s azután kéthetenkint a többit. A tapasztalt ember higgadt komolyságával beszél. Nagy baj — folytatja—, hogy - Először is a jó eredménynek s° k helyen éppen a legmelegebb idonincs titka -mondja.-Azt min- ben nymok a luhokat. Ez nem 70, denki tudja, hogy a nagyobb tejho- mert a juhoknak a me enhen nem zamhoz két dolog szükséges, ele- ar t annyira a bunda, mmthaanap gendó és jó takarmány és gondos megegeh a hatat. A nap hevetol eg munka. Néhol gondolnak erre, né- f„ ű» ű r ? ore es n e"l a h°W hol csak beszélnek róla, de nem kellsn e' lassan sorvad es a ve° e n jutnak tovább a szónál. Kis szünetet tart, majd folytatja: — En azt mondom, amilyen az elnök, olyan a szövetkezet is. Ha az elnök jól vezeti a szövetkezetet, támaszkodik a tagok tapasztalataira és meg tudja magyarázni a tagoknak, hogy mi a jó és mi a rossz, akkor van kezdeményezés és elpusztul. Sok tapasztalt ember van még az ipolysági járás szövetkezeteiben. Csak az a fontos, hogy módszerüket minél többen ismerjék, tudásuk közkinccsé váljon. MIKLYA JÁNOS Zárszámadás Szentesen Reggel kilenc óra volt, mikor a szentesi szövetkezeti tagok összegyülekeztek, hogy értékeljék évi munkájukat. A kertészetben Parajos Ferenc csapata tűnt ki. Kresztyánko József csapata 20 ezer korona bevétellel maradt el a versenyben. A csapat a gyűlésen ígéretet tett, ez idén mindent elkövet, hogy múlt évi lemaradását behozza. A szövetkezet a kapások termesztésének tervét a ro^sz időjárás ellenére is jóval túlteljesítette. Kukoricából 5 mázsával termeltek többet hektáronként, a takarmányrépa termesztésében is jó eredményt értek Pénzügyi tervüket 241 ezer koronává' túlteljesítették. Sertéshúsbői 160 mázsát adtak be terven felül. Gyapjúhozamuk — egy juhról — 4,5 kg, míg 1955-ben csak 3,8 kg volt. Á tervezett 20 koronás munkaegységet elérték. A szövetkezet gazdálkodásával elégedettek a tagok. Néhány embert említek meg, akik több mint tízezer koronát kaptak részesedésként. Kis Kendi Ferenc 13 789 koronát kapott. Abaházi Pál jövedelme a múlt évben 25 ezer korona és 25 mázsa búza volt. így lehetne még sok ember jövedelmét felsorolni, akik megelégedéssel távoztak el a zárszámadásról. Illés B., Bácska sőt a takarmányfélékből lényegesen túl is teljesítették azt, a magángazdálkodók viszont nem tartották be a tervet. A szántóföldön termő takarmányféléknek csak 50 százalékát vetették el. Ennek következtében lemaradtak az állati termékek termelésében is és a hús vagonjainak százaival és a tej literjeinek százezreivel maradtak adósak az államnak. A konferencia résztvevői azonban nemcsak azt látták, hogy a szövetkezetek többet termelnek és jobban teljesítik a beadást, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok, de őszintén beszéltek arról is, hogy az egyes szövetkezetek gazdálkodása között is van eltérés. Míg búzából a viski szövetkezet 26,47 mázsa, a pereszlényi 25,26 mázsa, az ipolysági 25 mázsa, a szúdi 23,65 mázsa, a horváti 24,10 mázsa hektárhozamot ért el, addig Szécsénkén 15,20 mázsa, Szalatnyán 17,16 mázsa volt a termés hektáronként. Ilyen külömbségeknek nem szabad lenni — mondták a konferencián. És valószínű, hogy nem is lesznek, mert vetéskor már nagyobb gondot fordítottak az agrotechnikai határidők betartására. Ha valahol baj fordult elő, csaknem mindenütt az úgynevezett szemmérték szerinti jutalmazás, a mintaalapszabályzat be nem tartása volt a baj okozója. Ebből pedig nem kérnek többet. A mintaalapszabályzat megvitatása után a lemaradozók elhatározták, hogy követik a legjobb szövetkezetek példáját. A gyöngyi szövetkezet küldötte nagy megnyugvással említette meg, hét év után végre elérték, hogy a szövetkezet elnöke kijár a munkahelyekre, megbeszéli a tagokkal a munkát és mindenen ott van a szeme. Sok volt a felszólaló, s a sok tapasztalat közkinccsé vált a konferencián. Nemcsak a szövetkezetesek tanultak, de az egyénileg gazdálkodó parasztok is, akik szép számmal vettek részt a konferencián. Lám, a szövetkezetekben nem látják szívesen a hibákat, meghallgatják az okos szót. Kitartottak a konferencia végéig, nehogy elsikkadjon akár egy okos szó is. Kár volna érte. Amikor a szövetkezetesek egymás után jelentették be felajánlásaikat, vajon gondolt-e valaki is arra az egyénileg gazdálkodók közül, hogy a szövetkezetek talán annyi mezőgazdasági terméket termelnek terven felül, amenynyivel a magángazdálkodók adósak maradtak. Ki tudja? A konferencián sok szó esett a távlati tervekről is. A feladat nagy, jól kell rá felkészülni. Minden szövetkezetnek megvan rá a terve. A tagság ismeri a reá várakozó feladatokat. Szeretnek is róla beszélni, hiszen a termelés fokozásával növekednek a szövetkezetek bevételei is. f (mj) RÖVIDEN A kassai kerület traktorállomásainak gépjavítóműhelyében Vincent Orlovský konstruktőr javaslata alapján a traktorok begyújtására újfajta villamos beindító gyártát sát kezdték meg. Az év végéig 400 i ilyen villamos beindítót gyártanak. | Nagy segítséget jelent ez a trakto? rosoknak, főleg télen, mert megi menti őket a kézzel való beindítás f nehézségeitől. | A galántai járásban már 18 szö| vetkezetben tettek értékes kötelei zettségvállalásokat az EFSZ-ek III. | kongresszusa tiszteletére. Szép kö! telezettséget vállalt a galántai szö. vetkezetben övári Mihály, Varga Sándor és Deszat Béla. Vállalták, hogy a tervezett 1800 liter helyett I egy tehéntől évente 2200 liter tejet fejnek. Avágsellyei kertészetből jelentik Nagy lendülettel folyik a munka a vágseliyei szövetkezetben. Tizennégyezer palántát ültettek kí a melegágyakba, ahol már szépen erősödnek. Molnár Miska bácsi, a főkertész és csoportja szorgalmasan dolgozik. Hankó József, Vágsellye. i Jó vetőmag — bő termés. A ko? suti szövetkezet tagjai is teljesen i felkészültek a tavaszi munkákra. I Elhatározták, hogy a bő termés bizf tosítása érdekében csakis jól tiszi tított, nemesített és 98 százalékos i csíraképességű magot vetnek. | A múlt hét csütörtökön alakult f meg a Banská Bystrica-i kerület ez I idei első szövetkezete. 12 kis- és | középparaszt fogott össze a rimaf szombati járás Spanie Pole közsé'i gében azzal az akarattal, hogy a I közösben, a szövetkezeti nagyüzemi f gazdálkodással az eddigieknél soKi kai többet tudnak majd termelni, f i iiniiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiniiiiwiiiiiiiiiim^^ ŐT VAGY HUSZONÖT A mintaalabszabályzat-módosító javaslat vitájához Sok vita volt már arról: milyen büntetést érdemel az a szövetkezeti tag, aki megszegi a munkafegyelmet, megkárosítja a közöst. Most a kongresszus előtt még több szó esik erről, különösen a mintaalapszabályzat-módosító javaslat megtárgyalása során. Az alapszabályzat 18. cikkelye ilyetén határozza meg, hogyan kell eljárni azokkal szemben, akik szándékosan megkárosítják a szövetkezetet: „Ha a szövetkezeti tag elhanyagolja munkáját, a rábízott feladatot hanyagul végzi, vagy pedig megbontja a munkafegyelmet, a vezetőség a rosszul végzett munka megismétlését követelheti munkaegység felszámítása nélkül, a tagot a házi munkarend értelmében a taggyűlés előtt figyelmeztetésben, megintésben és dorgálásban részesítheti, 1—5 munkaegység levonásával sújthatja stb." Megfelelő ez az eljárás A szövetkezet többéves gazdálkodási tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az 5 munkaegység levonása, mint kiindulópont helyes, hiszen az alapszabályzat megsértőit, a közösség megkárosítóit úgyis tettük milyensége, a kár nagysága arányában kell és lehet büntetni, aszerint, hogyan dönt az ügyről a taggyűlés. Természetesen tekintetbe kell venni elsősorban is az embert, a viszonyokat, s legfőképpen azt, hogy az elkövetett szabálysértés szándékos-e, avagy pillanatnyi meggondolatlanság, illetve esetleg más személyek rábeszélése folytán született meg. Mert különbséget kell tenni aközött, ha egy tag anélkül, hogy a vezetőség, vagy bárki tudomást szerezne a dologról, hónapok, esetleg évek során lopkodja a közösség vagyonát, és az olyan között, aki látva, hogy mások miként cselekednek s a rossz példa hatására ő is megpróbálkozik „könnyebben" élni. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy egy jottányit is szó: a tények alapos megvizsgálásával, az elkövetett szabálysértés helyes, megfontolt mérlegelésével ítélkezzünk a megtévedtek felett. Mi ért nem helyes a ter genyeiek javaslata Tergenye, a zselízi járás gyengébb szövetkezetei közé sorolható. Sok itta fegyelemsértés, rossz a munkaszervezés, s persze, ami ebből következik, gyengék a gazdasági eredmények. S mint hazánk többi szövetkezetében, Tergenyén is azt szeretnék, hogy minél hamarabb megszűnjön a civakodás, a meg nem értés, ezért első, legfontosabb dolguknak tartják nevelni a tagságot, megbüntetni a rendbontókat, Áldásos dolog ez. Csupán a forma, ahogyan ezt a tergenyeiek elképzelik — helytelen. Miért? Hát nem büntetést érdemel az olyan szövetkezeti tag, aki mások fáradságos munkáját kihasználva élősködik a közösben? Szigorúan büntetni kell őket, de nem olyan módszerekkel, ahogyan ebben a faluban akarják. A módosító javaslat megtárgyalásakor azt javasolták: „Nem értünk egyet azzal, hogy öt munkaegységet vonjanak le annak, aki vétett a. házirend ellen, s javasoljuk, hogy a mintaalapszabályzat erre vonatkozó részében javítást eszközöljenek." Abban a hiszemben, hogy az ember nevelésének, a megtévesztettnek jó útra való térítésének egyedüli módja csak S szigor, azt javasolják, hogy a legkisebb szabálysértésnél 20 munkaegység levonásával sújtsák az illető tagot. Ismételten kijelentjük, egyetértünk azzal, hogy a közösség ellen vétőket szigorúan megbüntessék, de feltesszük a kérdést: Vajon pótolja-e a 20 munkaegység értéke mondjuk azt, ha valaki ezrekre menő kárt tesz a szövetkezetnek? Nem, hiszem. Az ilyen tagnak nincs helye a szövetkezetben, s éppúgy, mint az állami vagyont, az EFSZ-ek vagyonát engedjünk a közösség megsértőinek 1 is a törvény védi, aki pedig vét a kijáró büntetésből, csupán arról van 1 törvény ellen — bíróság elé kerül. Ellenben nagy rombolást idézhet elő a 20 munkaegység levonása egy olyan ember lelkületében, aki akaratlanul, önhibáján kívül, esetleg kisebb szabálysértést követett el. Ne csak büntessük, neveljük az embereket « A tergenyeiek a dolog könnyebbik részét akarják választani. Lehet, hogy pillanatnyilag lenne foganatja, ha egyre-másra levonnák a munkaegységeket, egy kalap alá véve a kisebb hibát elkövetetteket azokkal, akiknek nem húsz, hanem 100 vagy 200 munkaegység levonása sem fedezné a kárt. Idővel azonban olyan helyzet állna elő, hogy csupa torzsolkodás, civakodás volna a közösben. — Hát akkor mit csináljunk? kérdezhetné a tergenyei szövetkezet vezetősége. Szó nélkül nézzük, hogy egyesek élősködnek a közösben. Éppen erről van szó, hogy szigorral kell eljárni a javíthatatlanokkal szemben, de jó szóval, megértéssel, barátsággal kell lenni azok iránt, akik emberi gyengeségből, esetleg a dolog helytelen értelmezése folytán követtek el kisebb szabálysértést. Sok embernek jobban használ az, ha a taggyűlés előtt az egész közösség füle hallatára elmondják, mennyiben sértette meg a közösség érdekeit, tanácsot adnak neki, miként teheti jóvá hibáját, mintha levonnának neki 5 vagy 20 munkaegységet. A nevelés első és legfontosabb módja — a jó szándékú embereknél — a meggyőzés, a baráti sző legyen. A munkaegység levonását pedig alkalmazzuk azokkal szemben, akik többszöri figyelmeztetés után sem hajlandók megjavulni. így hát szükségtelen volna az alapszabályzat említett cikkelyét megváltoztatni, hiszen azon szövetkezetek vezetőségének csak a gyengeségét bizonyítja az, amelyekben 20—25 munkaegység levonási jogát kérik, ahelyett, hogy a nevelés jobbik oldalát, a meggyőzést választanák. Méry Ferenc
