Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-03 / 62. szám, vasárnap

Nagyobb segítséget a népmüvészpttel foglalkozó csoportoknak A trenčíni vár múltjából A LOSONCI ORSZÁGOS SZEMLE sikere mindenkit meg­ragadott és új erőt öntött nép­művészeti éietünk vérkeringé­sébe. Hatása azonban egyre tá­volibb, az új tapasztalatok, gon­dolatok és benyomások eléggé semlegesítik ahhoz, hogy most már tárgyilaqosan beszéljünk róla Vele kapcsolatban ugyan­is felmerül egy sor kérlés, amelyeket gyorsan meg kell oldan: mert máskülönben az idei bemutatóban könnyen csa­lódhatunk. Ezek közül egyike a legfontosabbaknak: vajon képe­sek leszünk-e ez idén a losonci szemlét meghaladni, nála job­bat, értékesebbet adni. A bemutató leggyengébb pontja általában a szavalás volt. A' idei szemlén nem csupán az fog bennünket érdekelni, vajon mos' milyen verset szaval CI­bulkáné, Kopasz C illa. Szakái! Mván, tehát a legjobbak. Má­sokat, újakat is szer nénk lát­ni. Erre azonban semmilyen öi-taslték nincs, s ha esetleg mégis lesznek, csak a véletlen sodorja őket oda. Mert sem az is': fákon s még kevésbé a és az vár rájuk, hogy vezető­jükkel egyült „lelkesen" neki­fogjanak gyűjteni, felüolgozni és begyakorolni, esetleg a már begyakorolt cselekményes tán­cot kQllő szaktudás nélkül tö­kéletesíteni. Nem azt állítom, h'.'flv a csoportnál nem építhe­tünk a kezdeményezésre és a lelkesedésre Azonban a veze­tőknél már kevésbé, a feldol­gozóknál pedig egyáltalán nem. Elvégre ez a munka eléggé igé­nyes, sok tudást és tapasztala­tot igényel, és van olyan fon­tos. nint bármilyen más. Szük­séges volna tehát anyagilag is érdekeltté teni azokat az. em­bereket, akik hajlandók vele foglalkozni, \zonban nincsen, aki ezt végezné. Az egyik in­tézmény a másikra tolja, s így van ez már évek óta. A falva­kon pedig egyre halnak-fogy­nak az emberek, akik még va­'amire emlékeznek, és kihalnak velük a szokások is. Felmerül a kérdés, vajon mit tennénk a gyűítött anyaggal? Ha igaza van Tóth Tibornak, hogv álhmi népművészeti együttest szer­vezni felesleges, akikor ez az lítanank, ugyancsak sok ne­hézséggel találnánk szembe mag inkát. Mert annak a néhány platánéi "fekszik frentin^Á A romantikus Vág-völgyének szivében, a báni és vlári völgy Csemadok h'Iyl "csoportjaiban anyag csupán múzeá'ts érték nem foglalkoznak a szavalással maradna. Azonban ez helytelen komolyan, érdemltgesen, A költészet, a szavalás meg­kedv.; t 'téséhez nagyban hoz­zája ulti k az irodalmi esték, akarjuk elérni. Nos, az felfogás. Műkedvelő csoportja­ink működésében a folytonos­ságot és a tudatos szereplést ilyen mbernek, aki a népművé szenei való foglalkozása révén néhány könyvet áttanulmányo­zott, tudása nem alapos; vajon a vôr meg tudnák-e oldani ezt a feladatot? S ha esetleg ezt az „gyet megoldanák Is: egy új feladat a feldolgozás a betaní­tás Ki végezné ezt? Tanító? Koctka István elég alaposan r egokolta, miért képtelenek ők erre. Emberünk ni -.cs? Nép­művészeti iskolát kellene ala­pítani; tanítóink egyJőre ugyan nem volnának, szakemberek be­hozott szakkönyv c alaoján még­<s eredményes munkát végez­hetnének. Mindaddig pedig az iskolákon népművészeti szak­köröket kellene szervezni. AZ ILYEN ISKOLÄK vagy szak­körök tananyagához tartozna a népnevelés is. Hogy ennek mi­lyen nagy társadalmi szerepe van, erről szólni sem kell. Mindenütt hangoztatjuk, és sok anyagi áldozatot hozunk érte. Ezzel az eredmény nem áll arányban, sőt .léha számba sem vehető, A kulturális és iskv'laügyi megbízotti hivatal népnevelő módszertani intéz­ményének magyar osztálya né­hány előadási a lyat, kiadásán város hatalmas sziklatömb kö­rül terül el, amelyen büszkén trónol letűnt idők néma tanúja Trenčín és környéke már a legrégibb, — a történelem elöt­ható szöveg magyarul ezt jelen­ti: A császárok győzelmének emlékére a Trencsénben állomá­sozó II. légió 855 főnyi katona­sága. Készítette Constans. a 11^ seyédlégló legatusa. A római uralom a negyedik száztid végén megszűnt Utánü megindult a nagy népvándorlás. Errft volt alkalmunk meggyő­ződd Somorján, Galántán, Kas­bán ás más városokban. Kívá­ha;os volna tehát, hogy az is­kolák igazgatóságai felvennék a kapcsolatot az Írószövetséggel, és rendeznének flven estéket. A bemutató műsorában sok olyan táncszám szerepelt, ame­lyek nem váltott tk ki különös érdeklődést. Az ilyen számot előadó csoportokat úgyszólván, iobb híján, kényszer megoldás­ból léptették fel. Ezeknek a csoportoknak új, jobb anyagot kellene begyakorolniok, a ta­pasztalat szerint cselekményes táncot. De vajon hol a bizto­síték arra, hogy az idei bemu­tatóig megteszik ezt. Mert nin­csen úgy, ahogy elképzelnénk: hogy levelet írnak a Kerületi Népművészeti Tanácsadónak, amely . a csoport adottságának megfelelőén kiválaszt ejy fel­dolgozást, és leszalad vele az illető faluba. Ha erre várnának — mert hisz ez különben nem lehetetlenség, — a csoport min­den népművészet Iránti szere­tete, kezdeményezése, szere­pelni vágyása veiefulladna a várakozásba. A CSOPORTOK TEHÄT csak­nem magukra vannak utalva. kívül aligha tesz valamit. Ezek­hivatásos együttes éppen ennek b en a könyvekben rendszerint a törekvésnek volna kidombo- mi nden megtalálható, csupán az rítója és példaadó megvalósító- hiányzik belőlük, ami kiválta­,ia. Ez az együttes elsők kö- ná a z egyszerű emberek érdek­zött használná fel műsorában a jődését, segítené őket munká- mény ismeretes. Ptolemaiosz gö­gyűjtött és feldolgozott anya- jukban, továbbá a követeimé- rög földrajztudós térképén en­got, és olyan művészi fokon nyeknek megfelelően érdekes nek tünteti fel. 179-ben a ró­tudná bemutatni, amely felkel- formában szélesebítené látókö- maiakkal találkoztunk itt. Ebből te né mindenki érdeklődését. njket a társadalmi élet minden az időből származik az a latin Az ir igaz, ha hirtelenében szakaszán. felirat, amit a vár sziklájába egy gyűjtőgárdát kellene felál- Petrík József véstek a rómaiak. A ma is lát­ti időben lakott volt. Ezt bizo- Germánok, hunok száguldanak nyitják az archeológusok ásatá- keresztül-kasul a mai Szlová­sai. Az időszámításunk utáni kiá n- Az ötödik század elején második században mint erődít- jelennek meg a szlávok. EL NEM HANGZOTT HANGVERSENYEK Ma el nem hangzott hang­versenyekről szeretnék szólni, élő zene helyett ma a hallga­tást, nagyobb vidéki városaink hangversenytermeinek némasá­gát teszem szóvá mindazok ne­vében, akik a bratislavai gaz­dag zenei programok láttára keservesen felsóhajtanak: „Nek­nem látogat el hozzánk néha- hiányt, akik szeretnének bete­napján egy-egy külföldi ven- kintést nyerni a komoly zene dégművész ?" v :'ágába. Miért ne nyújtanánk Nem egy szájból hallottam erre több lehetőséget? Hiszen már ezt a panaszt. Bratislava a zene csodálatos forrás.; A zeneileg is Szlovákia szíve. Ez munkában elfáradtak erőt és a szív azonban jórészt csak ön- felfrissülést merítenek belőle, magát táplálja, a vidék vérsze- A zene csiszolja, nemesíti az gényen sínylődik. Ritka madár emberi lelket, tiszta, szép gon­tek jó, — panaszolják régi bá- a hangverseny Kassán, Zilinán, dolatokat ébreszt mindenkiben, n ak jdeje alatt a hatalmat"a'fő­natukat — nálatok lüktet a Nyitrán.'.. hosszú lenne fel- aki szomjasan hajol e forrás zenei élet, de nálunk valóságos sorolni hol még. Vidéken pang fölé. A zene nagyszerű nevelő ünnep számba megy a hang- a zenei élet. De miért? Vidéki eszköz, ha nem ís közvetlen verseny. Pedig mi ,s szeretjük városainkban is élnek zeneked- értelemben. a muzsikát* mi is vágyunk velők, ott is sokan áhítoznak Vidéken élő zenebarátok regi , - . , . ^ , hangversenyek után. Miért nem a zene szépségeire. És olyanok óhaját tolmácsolom: Kérünk UJ UľClTnCll TílllVBrirB jönnek gyakrabban hazai mű- is akadnak szép számmal .akik több hangversenyt a vidéki vá- A Szlovákia l Népművészeri A vár fontos szerepet kezd játszani IV. László halála után 1290-ben. Már az ó uralkodása­nemesi családok ragadták ma­gukhoz, akik maguk között szét­osztották a hivatali állásokat és a király jövedelmét. Ezek so­raiban nagy szerepet játszott a Csák-cs.-.lád. Birtokaik és ro­konaik az országban mindenütt voltak. Közülük iegjóbban kitűnt a (majdnem fejedelmi hatalom­mal rendelkező — Csák Máté. Si':«reit. mint udvari fővadász­mester és pozsonyi főispán kez­di aratn' 1296-ban eléri a leg­magasabb rangot: palat'nussá nevezik kl Székhelye a tren­číni vár lett Ezt naqy költség­gel átépíttette, valamint kibőví­tette a palota résszel és a ká­polnával. 14"6-ban a vár tulajdonosa Sza­polvai István lett. ö a várat to­vább bővítette. A vár kútjának ke'etkezéséről szóló mondát ki­váló regényírónk, Mikszáth Kál­r. án örökítette meg. Az idők során a vár sok gazdát cserélt és többször igen fontos szerepet játszott. Sokszor elpusztították, de ismét újraépí­tetnék. bővítették. 1693-ban az Illésházy grófok birtokába ke­rült. 1790-ben a vér és a város tűzvész áldozata lett. Azóta a vár romokban hever. Évszáza­dokon keresztül senki sem törő­dött történelmi emlékeink meg­óvásával. Ma államunk igen nagy gondot fordít emlékeink helyre­állítására. Ezzel kapcsolatosan felkerestük a Szlovákiai Műem­lékeket Védő Intézetet, mint a legilletékesebb szervet. Itt az intézet kedves, fiatal művészet­történészétől, Komlós Maricá­tól egyet-mást megtudtunk a trenčíni várról. A további pusz­tulás megakadályozása és a még megmaradt részek rekonstruá­lása céljából tervet dolrozott ki dr. Piffl Alfréd műegyetemi tanár. Ennek a tervnek kettős célja van. Az egyik a történel­mi nevezetességű szikla meg­mentése, a másik a várrom konzerválása és újjáépítése. A Stavoprojekt most készíti elö a vár felmérését és a helyre­állí'ó munkák tervét. Pályázat vészeink, miért nem élvezhe- még nem értenek a zenéhez, tünk zenekari estéket, miért de szívesen pótolnák ezt a rosokban! Havas Márta OGOGG(DÔGGK3OCXDOGOGGG)G0OOGXZXľ)GOGXDOOOO©OOQOGQ^ XEXEXDOOOOGOOOOOOOGK30G pálca, helyesebben: nádbot. vett körül gyermekkorában? bevette a nádpálcát: ezen Használatának körülményeire Éc miféle embert faragott Gubb hamar túllábalt és a nádpálca Jenks igazgató úr nyomban tanár útból, a rend meg a jog újra visszakerült a sarokba, az első napon kioktatja Johnt, őréből, aki bíró, esküdtszék és nem is akkor bukott el, mikor méghozzá mind elméletben, ítéletvégrehajtó egy személy- tudatára ébredt, hogy kurta mind gyakorlati úton. Való- ben. A reszkető, élő hús, amely- tanórái keretén belül képtelen segos kis orvosi és anatómiai re lesújt, egy felfedezett bűn megóvni diákjait az elzülléstől értekezés ez a rész: hogyan Jelképe csupŕn, kelt-e valami (Croft: „Még akkor sem un­kell tartani a nádbotot ütés v'sszhangot lelkében az ütése dorodott, csak keserű részvét­elött, hogyan kell az ütéshez nyomán t'madt vércsík? Vagy tel hallgatott, mikor Kite rö­hizzá helyezkedni, milyen ma- éppen gyönyörűsége telik eb- högve mesélte, hogy nem :s gasságból és milyen irányban ben a kötelességteljesítésben, olyan rossz együtt hálni a kell 'ecsapni a gyerek kinyúj- elégtételt érez, mint aki ká- lánytestvéreivel, mert mind a tott tenyerére, nehogy az ütés bítószer rabja, és nem tud kettő idősebb nála, és sok a gyerek csuklóját érje (ami szabadulni az álnok szenve- mindent tanulhat tőlük az em­ti'os), vagy a tanár lábszárát délytöl, mely hínárként fonja ber.") — Sanders tanár úr ak­(arni kellemetlen). Ez a kér- be életét?" kor bukott el, mikor megra­dés azért is nagyon fontos, (A kiemelés e sorok írójától gadta egyik kartársa igazság­mert az iskolai hatóságok származik, mert a kiemelt talanul nádpálcát emelő ke­csakis a „tenyeret" tartják részt tartja a tárgyalt kérdés z't: amely farkas nem üvölt megengedhetőnek. legveszélyesebb, de egyben ve- együtt az ordasokkai, azt a Szakképzettség, tankönyv- szélvesen gvakori jellem-ki- fallka kimarja köréből... San­hiány, fegyelmezés — tulajdon siklásának is.) ders tanár úrnak be kell nyúj­égető kérdéseink. Mi azonban Croft könyve szókimondó tanú a lemondását. — szerencsére — már ott tar- őszinteséggel ír az angol is- Croft Sanders tanár ura el­tünk, hogy a jó tanításhoz a kolaügy hiányairól, de tárgy - bukik, de azért az olvasó, a szakképzettség sem elég, hogy lagos hozzáértéssel fejtegeti a pedagógus mégis tudja, érzi, nem tankönyvhiányról, hanem gyermekért folyó mindennapos hogy Sanders Johnnak előbb­a jó tankönyvek hiányáról be- küzdelem helyes módszereit utóbb célhoz kell érnie. Mert szélünk, és hogy a fegye'me- is. Ezek közül különösen a az elv, az eszme mindig győ­z's — nos a fegyelmezés: gy mek hálaérzetét helyezi zedelmeskedik a sötétség és a ... beszéljen errjl a kérdésről előtérbe, mint a nevelés egy'k gonoszság fölött, a haladó ismét Croft. nagyon fontos lelki tényezőjét, m'ndig elhagyja az egy hely­„Törd meg, szelídítsd meg a A gyermek, még azok a kis ben topogót, kölyköt, faragj embert belőle: elesettek is, ak . olyan mé- Ps ez az, amiért nekünk egy kiadós verés még nem ár- Íven vergődnek a sárban, mint HÍ j s foglalkoznunk kell t. tt meg senkinek. Én is kap-' C~oft minden hagyományos Croft könyvével. Nem meg­tam, mégis Itt vagyok, nekem erkölcsi alapot nélkülöző sze- nyűg tatásképpen, nem azért, is használt. rencsét'en kis hősei, — alapjá- hoqy elégtétellel állapíthassuk D e mit? Mit használt a ban véve hálás kis lény, és meg: Komenský örökösei fö­szipákoló nyomorult minél mélyebbre süllyedt, mi- lőtte áľnak a; Etonnal és Ox­kis féregnek, aki rémületében né! elesettebb, tehát ennek forddal dicsekedhető művelt egyenes következményeképpen Nyugatnak, hanem azért, mert n inéi kevésbé számít mér a Croft könyvén keresztül az felnőttek jóindulatára, annál egyetemes ember, a gyerme­élénkebben reagál minden vá- kért való Tanító szól hozzánk, ratlanul megnyilvánuló jóindu- — az, aki minden tanítónak latra, s^eretetfoszlányra. Ez az örök fegyvertársa Komenský­a jellem, gazdagaob a gondo- akcióra következő erősebb ben, Makarenkóban, Apácai latvilága? Vajon szemmel lát- reakció fizikai törvénye. Csere Jánosban: a Neve'őben. hatólag több jó tulajdonság fis Sanders tanár úrnak még- RÁCZ OLIVÉR van benne, mint az olyan em- i s el kellett buknia. Nem ak- (Megjelent a Szocialista berben, akit gyengéd szeretet kor bukott el, mikor ő is kéz- . nevelés c. folyóiratban). még azt sem merte megmon­dani, hogy az egyik keze ke­vésbé van botozható állapotban, mint a másik? Miféle embert faragott a verés a megfontolt czü!őből: szilárdabb lett talán Furcsa kérelem Az olaszországi Cremona vá Otthon 1957. december 1-én hir­deti ki. oCeraeheavii hó Otthon 1957. január 15-évol pályázatot hirdetett egész es­tét betöltő színművekre, kesz­tyűs és függőbábus bábszínjá­tékokra és kis drámai művekre. A pályázat határideje 1957. ok­_ tóber 15. A pályázat eredmé­rosba nemrégen Irakból levél "J^J a _ S„ zj2 vakiai N éP m üvészeti érkezett. Feladója tgy címezte: Antonius Stradivarius Facie­batnak, Cremona 1713. A posta mindentudó tisztvi­selői azonnal megértették, hogy nem Faciebat úrról van szó, hanem a város nagy szü­löttjéről, a híres hegedűkészí­tő mesterről, Stradiváriról. Le­hetséges, hogy a feladó vala­melyik tudományos intézethez akart fordüln 1. Miután a cím­zettet nem találták meg, fel­nyitották a levelet, melynek an­gol nyelvű szövege igy szólt: „Tisztelt uram! Címét az egyik barátom hegedűjében láttam. Nagyszerű hangszer ez. Ilyet én is nagyon szívesen vásá­rolnék. Legyen szíves küldje el árjegyzékét, hogy kiválaszthas­sak magamnak egy hegedűt." Az biztos, hogy az ilyen por­tékát nem kell dicsérni, Csak­hogy Stradivári halála után 250 évvel futott be ez az export­rendelés. G-k. Közös munka sikere A Csemadok kalondai csoport­ja a CSISZ-szel karöltve nagy sikerrel mutatta be Gárdonyi Fehér Anna című darabját. A kalondaiak nagy sikerét iga­zolja az is, hogy már több szomszéd faluból kaptak meg­hívást. Eddig Panyidarócon és Miksiben szerepeltek. Most a füleki járásba is meghívták őket. Fülekkovácsiban és Fülek­püspökin is szeretettel fogadnák a kalondai színjátszókat. ergeHegyi hooiragoi Zergehegy, Zergehegy. hogy Te lábra keltél. Minden sarkon itt vagy, pedig néha még fagy: — közöttünk jár a tél; Zergehegy, Zergehegy, nem gondolsz Te mással, csak a napkelettel, kód ha j tó szel. kkel, nyíló hóvirággal; Zergehegy. Zergehegy, de jó hogy lejöttél, hóvirág kelyhével, hófehér színével csendben üdvözöltél; Zerqehegv. Zergehegy, mintha bizony hívnál, üzenetet küldve, hogy a gyenge fűre vársz, ha jön a szép nyár; Zergehegy. Zergehegy. megyünk, hogvne mennénk! Uzsonnás kosárral, tömött hátizsákkal: hej, t^ak már ott lennénk; Zergehegy, Zergehegy. hírnökeid mondják, hogy már fölszerelték, magadba emelték televízor tornyát; Zergehegy. Zergehegy. ablakomból látlak, s tudom, készülődsz már. bár ir essze m ég a nyár, üzenni a nyárnak; Zeroehegy. Zergehegv, nem csak hóvirággal, üzensz Te már másképp; fürge rádiókép — beszélő csodáddal! —; Zergehegy, Zergehegy. mégis megmaradtál mindnyájunk s/.'vébe, amilyen egy éve: a múlt nyáron voltál; Zergehegy. Zergehegy. nyugalmas hely nváron. Várj, hívj, megyünk csak már a tél múlna s a nyár jönne; — alig várom! Gyurcsó István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents