Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-22 / 81. szám, péntek

Egységesen a szocializmusért, a békéért folytatott harcban, egységesen a nemzeti bizottsági választásokba Antonín Novotný elvtárs beszéde a Nemzeti Front Központi Bizottságának ülésén (Folytatás a 2. oldalról.) gazdaságok is jelentős mértékben kiveszik részüket a mezőgazdasági termelésből és a beadásból. Az egyénileg gazdálkodó parasztok is hozzájárultak munkájukkal a növényi- és állattenyésztési termékek beadásának fokozásához. A szövetkezeti dolgozók és egyénileg gazdálkodó parasztok az állami felvásárlás keretében beadott termékekért 1956-ban 12 800 000 0.00 korona bevételre tettek szert, ami négymilliárd hatszáz koronával több mint 1953-ban. Ilyen a mezőgazdasági termelés helyzete az elmúlt évekhez viszonyítva. Igazolja, hogy a mezőgazdasági termelés lépésről lépésre határozottan előrehalad és hogy az elért eredmények szempontjából értékelve mezőgazdasági politikánk teljesen helyes. Ezt nemcsak az EFSZ-ek állandó gazdasági és számbeli növekedése, nemcsak a szövetkezeti dolgozók, hanem az egyénileg gazdálkodó parasztok életének és kulturális színvonalának emelkedése is igazolja. A szövetkezeti dolgozók mérlegelték gazdálkodásukat az EFSZ-ek idei évzáró gyűlésein, melyeknek lefolyása és eredményei örömteli kilátásokat adnak számukra a jövőre. Kétségtelen, hogy falvaink új szocialista falvakká alakulnak át, hogy a város és falu közti társadalmi kapcsolatok különbsége elmosódik. Különösen nagy sikereket értünk el a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésében. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Nemzeti Front kormánya az utóbbi években rendszeres figyelmet és gondot fordítottak a lakosság életszínvonala emelésének biztosításával öszszefüggő kérdésekre. Ennek legékesszólóbb bizonyítéka a lakosság vásárlóképességének fokozódása. A lakosság vásárlóereje 1954ben, 1955-ben és' 1956-ban 36,5 százalékkal növekedett, ami pénzben 31 milliárd hatszáz millió koronát tesz ki. Ez egyrészt a kiskereskedelmi 4?

ak csökkentésére irányuló politika eredménye. Az eltelt három év folyamán a lakosság kilencmilliárd kilencszáz millió korona összeget takarított meg. Másrészt a lakosság jövedelme nagyfokú növekedésének az eredménye. A lakosság jövedelme az elmúlt három év alatt 21 milliárd hétszáz millió koronával növekedett. Ebből a béralap növekedése 13 milliárd 900 millió koronát tett ki, 1953-hoz viszonyítva 22,4 százalékkal növekedett. A népgazdaság szocialista szektorában az átlagbérek 1953-hoz viszonyítva 13,4 százalékkal növekedtek, amit egyrészt a munkatermelékenység növekedése, másrészt pedig egyes bérrendezések eredményeztek. Érthető, hogy a vásárlóerő rohamos növekedését áruval is biztosítanunk kellett, hogy az emberek tudjanak vásárolni. Ez sikerül is nekünk. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom a béralapok indokolatlan túllépésének egészségtelen jelenségére is. A múlt évben mintegy 1 milliárd 700 millió korona abszolút béralaptúllépést észleltünk. Nyíltan újra hangsúlyozni akarom, hogy ha ez tovább folytatódna, veszélyeztetné a nép életszínvonalának emelését célzó politikánk megvalósítását a .iövőben. A kulturális és szociális intézkedéisekre is nagy összegeket adtunk ki, amelyek 1956-ban az 1953. évi 21 milliárd 914 millió koronához viszonyítva 28 milliárd 658 millió koronát tettek ki. Iskolaügyi és kulturális célokra 6 milliárd 353 millió koronát, tehát 1953hoz viszonyítva 1 milliárd 124 millió koronával többet fordítottunk. Az egészségügyi gondoskodásra 5 milliárd 582 millió koronát, 1953-hoz viszonyítva 1 milliárddal többet költöttünk. Ezzel kapcsolatban rá szeretnék mutatni arra, hogyan tükröződik vissza a betegekről és járadékélvezőkről való fokozott gondoskodás a növekvő nemzeti biztosítási járadékokban. A nemzeti biztosítás népi demokratikus köztársaságunk dolgozó népének egyik legnagyobb vívmánya és egyike a világ legjobb biztosítási intézményeinek. A nemzeti biztosítási járadékok tavaly 1953-hoz viszonyítva 29 százalékkal voltak nagyobbak. A betegbiztosítási járadékok 41 százalékkal, a járadékélvezők járadékai 21,5 százalékkal gyarapodtak. 1953-ban betegbiztosítási illetmények címén 3 milliárd 899 millió koronát, járadékbiztosítási illetmények címén pedig 6 milliárd 80 millió koronát fizettünk ki. 1956-ban betegbiztosítási illetményekként már 5 milliárd 498 millió koronát, járadékbiztosítási illetményekként pedig 7 milliárd 386 millió koronát fizettünk ki. 1953 végén 1 815 190 személynek, 1956 végén pedig már 2 021880 személynek fizettünk ki járadékot. Azt hiszem nem kell felemlítenem, milyen aggkori biztosításban részesültek a dolgozó parasztok a burzsoá köztársaság idején, t. i. ilyen biztosítás nem is létezett. Az alábbi tények igazolják, hogy ebben az irányban is sokat tettünk az elmúlt időszakban. 1953-tól 1956 végéig 40 ezer szövetkezeti dolgozónak folyósítottunk aggsági, rokkantsági és egyéb járadékot. Ugyanakkor kb. százezer egyénileg gazdálkodó parasztnak vagy özvegyének folyósítottunk járadékot. Ezenkívül 1948-tól 1956-ig több mint 250 ezer földművesnek folyósítottunk szociális járadékot. Egyetlen kapitalista államot sem találunk, amely ilyen nagy figyelmet, gondot és annyi anyagi eszközt fordítana a nép kulturális, egészségügyi és egyéb vonalon történő biztosítására mint népi demokratikus államunk. Azért kell ezt megemlítenünk, mert vannak emberek, akik ezt magától értetődőnek tartják és még csak nem is gondolnak arra, hogy ez másképp is lehetne. Bizony nem volt ez magától értetődő a burzsoá köztársaság idején és még néhány évvel ezelőtt. Arról nem is beszélek, hogy megvalósítható lenne ez valamely kapitalista államban, mert sok minden, amit nálunk természetesnek vesznék, a kapitalista országok dolgozói számára csak puszta eszmény. Ez Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front politikájának tömör mérlegelése. Országunk szocialista építésében elért állandó sikerek számtalan ténye, elért eredményeink igazolják rendszerünk politikai és gazdasági erejét és szilárdságát. Bizonyítják, hogy népünk helyesli és támogatja azt a politikát, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja dolgozott ki és amelyet a Nemzeti Front valósít meg. Célul tűztük ki országunk gazdaságának állandó, egyenletes fejlesztését és védelmi képességének biztosítását. Természetesen szüntelenül szem előtt tartjuk, hogy hazánk dolgozói napról napra elégedettebben élhessenek, hogy emelkedjék élet- és kulturális színvonaluk. Ennek a feladatnak mindkét része elválaszthatatlanul összefügg és csak azért teljesíthetjük őket, mert népünk egységes és mindenképpen támogatja Csehszlovákia •íommunista Pártjának politikáját. Az élet- és kulturális színvonal emelésére aránylagosan annyit fordíthattunk, amennyit munkánk eredményei megengednek. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy megelégedhetünk népgazdaságunk fejlesztésének eddigi eredményeivel. A legutóbbi három év folyamán sok fogyatékosságra derült fény. amelyek megnehezítik tervbe vett fejlődésünket és ezért ki kell küszöbölnünk őket. Ezekről a hibákról tárgyaltunk Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi ülésén. A CSKP Központi Bizottsága' rámutatott arra: most az a fontos, hogy figyelmünket a népgazdaság jelenlegi kulcsfontosságú problémáinak leküzdésére és megoldására összpontosítsuk. Abból indult ki, hogy nem elégedhetünk meg az elért eredményekkel, hanem a nehézségeket és az útunkba kerülő akadályokat is meg kell látnunk és el kell távolítanunk. A második ötéves terv feladatainak további teljesítésével biztosítanunk kell a jelenlegi nehézségek leküzdését és meg kell teremtenünk a termelés növelésének és az életszínvonal további emelésének feltételeit. A CSKP KB abból indul ki, hogy ezt a CSKP országos konferenciája határozatainak következetes teljesítésével és további konkretizálásával a dolgozók legszélesebb körű aktív részvétele útján érhetjük el, emellett a legfontosabb az, hogy egész népgazdaságunkban elérjük a maximális hatékonyságot. Ezért biztosítanunk kell főként a munka társadalmi termelékenységének állandó növekedését, fejlesztenünk kell gyorsan a tüzelőanyag-, energetikai, kohászati és vegyiipari alapot, ki kell használnunk a nyersanyagokat és főleg helyesen kell velük gazdálkodni. Biztosítanunk kell a népgazdaság szükségleteinek teljes kielégítését és ezért biztosítanunk kell a kivitel terjedelmének fölényét a behozatallal szemben, hogy ezzel megteremtsük a szükséges feltételeket a népgazdaság szükségleteinek kielégítésére. Ügyelnünk kell a mezőgazdasági termelés további állandó növelésére, amit elsősorban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés kibővítésének és megszilárdításának alapján érünk el. Lényegesen fokoznunk kell a dolgozók aktív részvételét az irányításban, amire kedvező feltételeket teremt a vállalatok jogkörének és felelősségének nagy méretű kibővítése. A dolgozóknak az irányításban való részvételük fokozásának fő útja, — amely megfelel országunk hagyományainak és viszonyainak és amely azokból a szervezeti formákból indul ki, amelyeket a munkásosztály harca folyamán teremtett meg, — a dolgozóknak a szakszervezetek útján való részvétele az irányításban. Emellett a dolgozók az irányításban való részvételük egyik legfontosabb érdekterületének termelési-műszaki" aktivitásuknak, főként a szocialista munkaversenynek és újítómozgalomnak fejlesztését kell tekintenünk. A nemzeti bizottságok nagyban hozzájárultak eidigi eredményeinkhez Munkánk mérlegelésével együtt ki kell emelnünk és nagyra kell becsülnünk a nemzeti bizottságok munkáját. Elért sikereink a nemzeti bizottságok sikerei is és azt bizonyítják, hogy helyesen értelmezték feladataikat és küldetésüket. A nemzeti bizottságok mint az államhatalom és államigazgatás szervei, mint a lakosságnak széles demokratikus alapon választott képviseleti szervei jól megállták a helyüket munkájukban. A nemzeti bizottságok eddigi munkájáról szerzett tapasztalatok igazolják rendszerünk életképességét, népszerűségét, és mérhetetlenül nagy előnyeit a kapitalista rendszer fölött. Népi demokratikus rendszerünk, melynek gerincoszlopát a néptől választott nemzeti bizottságok képezik, szilárd és tartós alapokra épül, melyeket saját érdekében tovább fejleszthet. A nemzeti bizottságok az államigazgatásnak azt a részét képezik, amely az elnyomók elleni harc idején jött létre és épült fel, amely megedződött a februári reakció elleni harcban és amely mint ezt munkája eredményei igazolták, tovább szilárdul a szocializmus érdekében kifejtett tevékeny mindennapi alkotó munkájában. A legutóbbi választások óta eltelt három év alatt a nemzeti bizottságok óriási gazdasági-szervező s kulturálisnevelő munkát fejtettek ki népünk és országunk felvirágoztatása érdekébén. Konkrét eredmények ezek, melyeknek nagy jelentőségük van a választási kampány kezdetén, mert szemléltetik mi mindent alkottak már a nemzeti bizottságok a néppel karöltve. Ha valaki nem akarja meglátni ezeket az eredményeket, akkor vagy ellenség, aki mindent gyaláz, s ez bennünk azt a tudatot erősíti meg, hogy helyes úton haladunk, vagy pedig megrögzött pesszimista. Nézzünk csak néhány példát. Elég egy pillantást vetni arra, mit végeztek a nemzeti bizottságok a mezőgazdasági termelés fejlesztésének és a mezőgazdasági termékek begyűjtésének biztosításában. Az itt elért eredmények a nemzeti bizottságok tevékenységének és a mezőgazdaság körében kifejtett sikeres munkájuknak köszönhetők. A nemzeti bizottságok helyesen szem előtt tartották Csehszlovákia Kommunista Pártjának a munkás-paraszt szövetség állandó szilárdításának szükségességéről szóló irányelveit. Tudták, hogy a munkásparaszt szövetség népi demokratikus rendszerünk szilárdságának és egységének alapja. Megértették, hogy ezt a szövetséget jelenleg azzal szilárdíthatjuk, hogy kis- és középparasztjainknak utat mutatunk a mezőgazdasági termelés növelésére és ily módon egyéni érdekeiket összekötjük az egész társadalom érdekeivel. Megértették, hogy ez az út az egységes földművesszövetkezetek építése és alapítása, a kis- és középparasztok megnyerése a szövetkezeti nagytermelés gondolatának. Szövetkezeti dolgozóink az EFSZek III. országos kongresszusának megtartására készülnek. A konferencia nemcsak a szövetkezeti mezőgazdasági nagyüzemi termelés sikereit fogja mérlegelni, hanem egyszersmind szemléltető példája lesz Csehszlovákia Kommunista Pártja helyes mezőgazdasági politikájának. Megmutatja a sikereket és azo'kat a nagy feladatokat is, amelyek az EFSZ-ek további szilárdításában, alapításában és bővítésében előttünk állnak. A nemzeti bizottságok foglalkoztak a mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdésével és nagy részük van az EFSZ-ek fejlődésében és gazdasági megerősödésében. A nemzeti bizottságok a falvakban lankadatlan erővel összpontosították tevékenységüket a szövetkezeti gondolat terjesztésére. Minden erejüket a szövetkezeti mezőgazdasági termelés tökéletesítésének szolgálatába állították és ezzel jelentősen elősegítették a szövetkezetek nagy gazdasági sikereit. Az EFSZ-ek sikeres fejlődése az utóbbi években tehát a nemzeti bizottságok nagy műve is és ezért kívánjuk, hogy fáradhatatlanul tovább folytassák munkájukat és továbbra is segítsenek. A nemzeti bizottságok munkájának értékelésekor nem feledkezhetünk meg arról, sőt, ki kell emelnünk és fel kell hívnunk rá a figyelmet, hogy a mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlesztésében további rendkívüli nagy feladatokat kell megvalósítanunk, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa és országos konferenciája tűzött ki. Nézzük csak továbbá az állampolgárokról — a legfiatalabbaktól a legöregebbekig — a szociális gondoskodás szakaszát. Állandóan növeljük az egészségügyi intézmények számát az üzemekben és városokban. Bővül a lakosságnak nyújtott kórmegelőző egészségügyi szolgálat. Az 1954—1956 években 9024-gyei szaporodott a kórházi fekvőhelyek száma, 1957 januárjában 15 új kórház építésén dolgoztak. Egészségügyünk a legutóbbi három év alatt 28Ö millió korona értékű legkorszerűbb felszerelést kapott. Bárányhimlő ellen háromnegyed millió, torokgyík ellen 1 millió százezer gyermeket tüdőbaj ellen 380 ezer gyermeket oltanak be évente, 1957-ben pedig kb. egymillió 800 ezer gyermeket oltanak be gyermekbénulás ellen. Az orvosi kezelést, a gondozást és az orvosságokat ingyen kapják a betegek. A nemzeti bizottságok munkája ez irányban főleg abban nyilvánul meg, hogy az államtól rendelkezésükre bocsátott összegekből biztosítják az egészségügyi gondoskodás fejlődését, ami jelentékeny része a dolgozóinkra fordított figyelmességünknek. A nemzeti bizottságok széleskörűen gondoskodnak a dolgozók gyermekeiről. Bölcsődéinkben naponta 26 300 hat hónap és három év közötti gyermeket ápolnak. Ezeknek az intézményeknek a nemzeti bizottságok költségvetéséből fedezett költségei 1955-ben meghaladták a 177 millió korona összeget. Ebben nemcsak bölcsődék, tanácsadó otthonok, óvodák, napközi otthonok, pionírszervezetek intézményei, játszóterek, hanem a járadékélvezők konyháinak és egyéb intézmények berendezesei is bennfoglaltatnak. Hasonló a helyzet az iskolaügy és kultúra szakaszán is. Az általános műveltséget nyújtó iskolák tantermeinek száma az 1954/1355-os években 2548-cal növekedett. A nemzeti bizottságok nagy érdemet szereztek új, fiatal szocialista nemzedékünk nevelésében azzal, hogy áldozatkészen támogatják az új iskolai intézmények építését és lehetőségeket keresnek ez irányú gondoskodásunk további tökéletesítésére. A nemzeti bizottságok munkája a lakosságnak nyújtott szolgálat kielégítő voltában is nagy lépést tett előre. A nemzeti bizottságok ezen a szakaszon sokkal jobban dolgoznak mint 1954 előtt. A lakosságnak nyújtott szolgálatok a lakosság általános életszínvonalának második legnagyobb részét képezik, mert anyagi szükségletei szükséges kiegészítését jelentik, Az. igények e szolgálatokkal szemben egyre fokozódnak, ami az életszínvonal emelkedését és a lakosságnak ama törekvését bizonyítja, hogy tökéletesíteni és javítani akarják életkörülményeiket. Míg 1954-ben a fizetett szolgálatok mintegy 8 milliárd 400 millió korona értéket képviseltek, 1955-ben értékük már 9 milliárd 300 millió koronára, tavaly pedig 9 milliárd 700 millió koronára növekedett. Ez minden bizonnyal nagy haladást jelent az előző évekhez viszonyítva, másrészt azonban tudatosítanunk kell, hogy többet is tehettünk volna, ha a nemzeti bizottságok e téren jobban és aktívabban éltek volna jogkörükkel és a lehetőségekkel. Ezért fontos, hogy erre is irányuljon a nemzeti bizottságok figyelme és a maguk részéről minden feltételt megteremtsenek arra, hogy hozzájárulásukkal kivehessék továbbra is részüket a dolgozók élet-, és kulturális színvonalának emeléséből. A lakosság önsegély akciói nagy eredményeket hoztak A nemzeti bizottságok jelentős kezdeményező műve volt a lakosság önsegélyző akcióinak és önkéntes együttműködésének fejlesztése a városok és falvak kiépítésében. Céljuk a lakosság önkéntes munkájával és az állam anyagi segítségével kevés költséggel felépíteni olyan intézményeket és rendezni a városokat és falvakat úgy, hogy takarosakká váljanak és hogy a felépített intézmények minden dolgozó javát szolgálják. Ily módon több száz kilométer utat, új ligeteket, sport és pihenőközpontokat építettek, megjavították a közlekedést, több ezer gyümölcsfacsemetét ültettek, tökéletesítették a tisztasági és egészségügyi intézményeket stb. A žilinai kerületben pl. önkéntes munkával 211 millió korona értékű építkezés létesült. 1956ban egész köztársasági viszonylatban az effajta munkálatok több mint 2 milliárd 122 millió korona értéket képeztek. Egyedül a T-akció keretében a legutóbbi három év folyamán 319 millió korona értékű testnevelési intézményt létesítettek. Ezek az akciók igazolják a nemzeti bizottságok nagy tekintélyét a nép szemében, szoros és szilárd kapcsolatukat a polgárokkal, kívánjuk, hogy tovább haladjanak ezen az úton. Miben kell még megjavítani a nemzeti bizottságok munkáját De a nagy sikerek ellenére sem hagyhatjuk figyelmen kívül a működésükben előforduló egyes fogyatékosságokat, amelyek mindeddig akadályozzák főként a nemzeti bizottságok és tagjai tömegszervező munkájának további fejlesztését a dolgozók körében. Elsősorban ülésezéseik előkészítésében mutatkoznak ezek a fogyatékosságok. Az ülések előkészítése nem történik mindig felelősségteljesen és főleg a tanácsok nem fordítanak kellő figyelmet erre az alapvető kérdésre, amely döntő a nemzeti bizottságok és tagjaik jó tevékenységében. Egyes kerületekben az üléseket rendszertelenül tartják. A nemzeti bizottságok ülései jó előkészítésében döntő szempont a tagok munkája a választási körzetekben, a választók körében. Kötelességük tájékoztatni a választókat az ülésről és az ülés programjáról, az üléseken ismertetniük kell a választók véleményét a megtárgyalt kérdéssel kapcsolatban, bíráló megjegyzéseiket a nemzeti bizottságok munkájáról, stb. Az ülések előkészítésével és határozataik teljesítésével szorosan összefügg az állandó bizottságok működése is. Fontos, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben fejlesszük e bizottságok munkáját, elérjük azt, hogy a nemzeti bizottság minden egyes tagja valamelyik bizottságban dolgozzon. Az állandó bizottságok körül nagy számú aktívát kell kialakítani a lakosság soraiból, tájékoztatni kell őket a nemzeti bizottság feladatairól éš közvetítésükkel lehetővé kell tenni a dolgozók széles rétegének, hogy részt vegyenek a közéletünket érintő kérdés megoldásában. A tanácsoknak ezekre a kérdésekre is nagyobb figyelmet kell fordítaniok, az állandó bizottságokat munkájukban segíteni kell, tevékenységüket szüntelenül fejleszteni kell; ezzel elősegítik a nemzeti bizottságok és a dolgozók egyre szilárdabb kapcsolatát. A nemzeti bizottságok apparátusának egyes dolgozói gyakran azt a gyakorlatot követik, mintha azt a munkát, ami az ő feladatuk, a nemzeti bizottságok tagjainak kellene végezni és elintézni. Hovatovább kifutókat csinálnának a nemzeti bizottságok tagjaiból. Ezeknek a dolgozóknak tudniok kell azt, hogy ők a végrehajtó apparátus szerepét töltik be és nincs joguk kisajátítani azokat a jogokat, amelyek a nemzeti bizottságot és a tanácsot illetik meg. Ezen a gyakorlaton változtatni kell, növelni kell a választott tagok feladatát, magasan ki kell emelni a nemzeti bizottságok üléseinek jelentőségét. Biztosítani kell, hogy előkészítésükben részt vegyenek a tagok, éspedig főleg azáltal, hogy teljes lehetőségük nyílik ellenőrizni a polgárok véleményét és bírálatát a megtárgyalt kérdésekről. A nemzeti bizottságok jogkörének bővítése elmélyíti a szocialista demokráciát A nemzeti bizottságok és tagjaik jogkörük érvényesítésével és hatalmuk gyakorlásával rengeteg gazdag tapasztalatot szereztek működési helyükön. Ez főleg azért nagy jelentőségű, mert a nemzeti bizottságok munkája megjavításának és elmélyítésének alapjául szolgálnak. A nemzeti bizottságok munkája további fejlesztésének és megjavításának határköve a CSKP országos konferkenciája v

(olt, amely megtárgyalta és megszabta hazánkban a szocializmus építésének további feladatait. Magasan kiemelte dolgozó népünk feladatát a szocializmus építésében és megmutatta, milyen módon lehet továbbfejleszteni a dolgozók alkotó aktivitását és kezdeményezését, valamint a közigazgatásban és az állam irányításában való részvételüket. Az országos konferencia tárgyalt a (Folytatás a 4. oldalon) OJ SZO 1957. március 2ó. 3