Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-21 / 80. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek / SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. irárcius 21. csütörtök 30 fillér X. évfolyam, 80 szám, FEJLESSZÜK A SZAKSZERVEZETEK AKTIVITÁSÁT Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága szeptem­beri ülésének határozata és a szakszervezeti szövetségek orszá­gos kongresszusa nagy segítséget jelentett a szakszervezeti munka fejlesztésében. Világosan kitűzték, hogy a szakszervezetek aktivitá­sának és munkájuk jelentőségének fokozását múlhatatlanul megköve­telik a szocializmus építésének nagy feladatai. A szakszervezetek életében az utolsó félév számos változást ho­zott, a szakszervezetek munkája sok tekintetben jelentősen megja­vult. Mindezek között legfonto­sabb, hogy a szakszervezeti munka fő súlypontja egyre inkább az alapszervezetekre megy át, bővül és kiszélesedik az alapszervezetek jogköre és felelőssége, a munká­ból egyre nagyobb részt vállalnak a választott funkcionáriusok. Az egyes szakszervezeti szövet­ségek országos kongresszusai számos bizonyítékát adták, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom feladatának fokozására irá­nyuló első intézkedések is jelentős sikert eredményeztek. A kong­resszusok általában magas szín­vonalúak voltak. Az első sikeres lépésnek jellemezhetjük őket az egész szakszervezeti munka nagy mértékű fellendítésének útján, amelynek kezességet kell nyújta­nia .arra* hoay a dolgozók milliói az üzemekben, a falvakon, a hiva­talokban és más szakaszokon kö­vetkezetesen harcolni fognak az országos pártkonferencia és a CSKP KB legutóbbi ülése határo­zatainak valóraváltásáért, mely ha­tározatok célüi tűzték ki egész nép­gazdaságunknak világszínvonalra való emelését. Ez feltétlenül szük­séges népünk életszínvonala tartós emelkedésének biztosításához és a sziklaszilárd, erős népgazdasággal rendelkező szocialista köztársaság felépítéséhez. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, amely a háború előtti Vörös Szakszervezetek dicső ha­gyományainak útján halad, erejé­nek és akcióképességének már számos vizsgáján megmutatta, hogy teljes mértékben biztosítani tudja a dolgozók széles tömegé­nek részvételét a termelés irá­nyításában. Dolgozóinkat közös cél köti össze, igyekezetük egysége­sen a fő feladat teljesítésére irá­nyul: a szocializmus gyors felépí­tésére, . egész népgazdaságunk ma­gas színvonalra emelésére, haté­konyságának alapvető fokozására. A szakszervezeti szövetségek kongresszusai világosan megmu­tatták az egységes célt. Megmu­tatkozott azonban a kongresszu­sokon az is, hogy még sok igye­kezetet kell kifejtenünk annak elérésére, hogy a termelési problé­mák mindennapos megoldásába még nagyobb számú dolgozót kap­csoljunk be. A szakszervezetek tevékenysége, ha az utóbbi időben jelentősen megjavult is, még mindig nem érte el azt a színvonalat, amelyet jelenlegi mindennapi gazdasági és politikai feladataink megkövetelnek. Mit kell tennünk a továbbiak­ban, hogy a megkövetelt színvo­nalat elérjük? A válasz kézenfek­vő: aktivizálni kell a szakszerve­zeti szövetségek funkcionáriusai­nak százezreit, a szakszervezeti tagok millióit, élénk szakszervezeti életet kell teremteni. Ez jelenleg a legfőbb lehetősége a dolgozók részvétele fokozásának a terme­lés szervezésében. Természetes, hogy ez a törekvés nem valósul meg minden nehézség nélkül, eze­ket azonban feltétlenül el kell há­rítani az útból. A kongresszusokon és konferenciákon például sok szó esett arról, hogyan bővítsék to­vább az alsóbb szervek jogkörét. Az üzemekből jött küldöttek na­gyon helyesen mutattak rá arra, hogy ezt a kérdést lehetetlen meg­oldani úgy, hogy az alsóbb szer­vek a nagyobb jogkört csupán a különféle feladatok áradatában kapják meg, amelyek végrehajtá­sában sokszor tanácstalanok. A szakszervezeti munkában is ér­vényes az, hogy a jogkör átvite­lével egyidejűleg olyan feltételeket kell teremteni, amelyek a jogkört átvevő szervet hozzásegítik annak teljes kihasználásához. Ezt a fel­tételt csak a felsőbb szakszerve­zeti szervek következetes segítő munkája teremtheti meg. Nálunk számtalan lehetősége van a szakszervezeti szervek és szer­vezetek feladatai fokozásának. Hi­szen maga az alkotmány is szá­mít a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom részvételére a gazdaság irányításában. Továbbá egész sor törvény, kormányintézkedés és a Központi Szakszervezeti Tanács határozatai szögezik le a szak­szervezet jogait a termelési, szo­ciális, bér, munkabiztonsági és más kérdésekben való döntésre. Első­rendű jelentősége van a szakszer­vezet részvételének a terv előké­szítésében, a kollektív szerződés összeállításában, a termelési érte­kezletek" szervezésébeh és más hasonlókban. Az a fontos, hogy az összes lehetőségeket jól ki­használjuk. Legújabban jelentős jogokat ka­pott a szakszervezet az eddigi igazgatói alapok helyett létesített vállalati alapokkal való gazdálko­dásban. Ennek az alapnak — amely a kollektív szerződés elválasztha­tatlan részét fogja alkotni — költségvetéséhez a szakszervezeti bizottság beleegyezése szükséges. A szakszervezet rendszeresen is­mertetni fogja a dolgozókkal, mi­re használják fel az alap eszkö­zeit és megtárgyalja velük, hogyan használják ki azokat a leghatáso­sabban. Éppen e napokban, ami­kor üzemeinkben csúcspontját éri el a kollektív szerződések megkö­tésének akciója, kell a szakszer­vezeteknek megismertetni a dol­gozókkal a vállalati alapok alap­elveit, hogy ezzel is fokozzák ér­dekeltségüket az idei feladatok teljesítésében. Fontos kérdés a szakszervezet és a gazdasági szervek együttmű­ködése. A gazdasági dolgozók és a szakszervezeti dolgozók munká­jának közös célja van: a termelés fejlesztése, a gazdaság hatékony­ságának fokozása és ezáltal a nép életszínvonalának emelése. Bár a cél közös, más a vállalat vezetősé­gének kötelessége és más a szak­szervezet feladata, amellyel a kö­zös cél eléréséért munkálkodnak. Egyiken is, másikon is múlik, hogy egymás feladatait megértve, egy­más munkáját segítve járuljanak hozzá a siker eléréséhez. A mostani napok döntő fontos­ságúak az e? évi gazdasági ered­mények szempontjából. Most folyik a műszaki-termelési és pénzügyi tervek összeállítása, a kollektív szerződések megkötése. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére hatal­mas versenymozgalom bontakozik ki hazánkban, egyének, munkacso­portok, műhelyek és egész üzemek jelentik be értékes kötelezettség­vállalásaikat. A munkahelyeken megindult a harc termelésünk ha­tékonyságának fokozására. Ez a harc annál eredményesebb lesz, minél több dolgozó vesz részt benne. A Nemzeti Front Központi Bizottságának ütése Egységesen a szocializmusért! a békéért folytatott harcban egységesen a nemzeti bizottsági választásokba Szerdán, március 20-án gyülekeztek Prágában hazánk minden kerületéből a politikai pártok, szervezetek és a Nemzeti Front szerveinek képviselői, hogy a Nemzeti Front Központi Bizottságának ülésén közösen tárgyalja­nak a nemzeti bizottságokba való májusi választások elő­készítéséről. „Egységesen a szocializmusért, a békéért folytatott harcban, egységesen a nemzeti bizottsági választásokba" jelszó jegyében nyitották meg a gépipari dolgozók smí­chovi kultúrházának nagytermében népünk' élenjáró kép­viselőinek jelentős gyűlését, akik — amint Václav Kopec­ký miniszterelnökhelyettes megnyitó beszédében hang­súlyozta — csak nagyon fontos esetekben gyűlnek össze. Nagy tapssal üdvözölték Csehszlovákia Kommunista Pártjának képviselőit, Antonín Novotnýt, Jaromír Dolan­skýt, Václav Kopeckýt, Rudolf Barákot és Zdenék Fier­lingert, a CSKP KB politikai irodájának tagjait, ing. Aloiz Neumant, a Csehszlovák Szocialista Párt alelnökét, Dr. M. Klingert, a Csehszlovák Szocialista Párt központi titkárát, J. Gemrotot, a Csehszlovák Néppárt központi titkárát, A. Pospíšil közlekedésügyi minisztert, a Csehszlovák Nép­párt alelnökét, J. Gajdošíkot, a Szlovák Megújhodás Pártja központi titkárát, F. Štefánikot, a Szabadságpárt központi titkárát, V. Krutinát, a CSKP KB titkárát, L. Kleňhová­Besserová képviselőt, a Nemzeti Front KB titkárát, M. Muriňovát, a Szlovák Nemzeti Front KB titkárát, F. Zup­kát, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökét, M. Vec­kert, a CSISZ KB első titkárát, O. Homolát, a CSSZBSZ KB központi titkárát, F. Vodsloňt, a Csehszlovák Testne­velési Szövetség elnökét és J. Eisner akadémikust. V. Kopecký miniszterelnökhelyettes beszédében kiemel­te a Nemzeti Front nagy fontosságát népünk életében és magasan értékelte részvételét a választások eddigi elő­készítésében. A Nemzeti Front érdeme, hogy megszer­vezték az egész köztársaságunkban a kerületi, járási és helyi választási bizottságokat, amelyekben 62 ezer funk­cionárius dolgozik. Rámutatott, hogy a kommunista párt, mint a Nemzeti Front vezető ereje készen áll, hogy megtegyen mindent a májusi választások győzelméért. Ezután Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első tit­kára lépett a szónoki emelvényre, hogy megtartsa fő be­számolóját. (Novotný elvtárs beszédét lapunk holnapi számában közöljük.) Utána élénk vita fejlődött ki. Felszó­laltak a politikai pártok, a tömegszervezetek képviselői, közéleti tényezők, a kerületek képviselői, akik teljesen egyetértettek a fő beszámolóval. Valamennyien hangsú­lyozták, hogy közös igyekezettel elérjük a választások teljes sikerét. A Nemzeti Front Központi Bizottságának ülésezését az az elhatározás jellemezte, hogy tartósan meg kell szi­lárdítani népünk egységét, újabb döntő sikereket kell elérni a szocializmus építésében. Az ülés egyértelműen igazolta, hogy a Nemzeti Front összes szervezetei és ta­gozatai el vannak határozva, hogy szilárdan, Csehszlová­kia Kommunista Pártjával és kormányunkkal karöltve, hűségesen fognak harcolni a dolgozó nép szocialista cél­jainak eléréséért. Igazolta, hogy a Szovjetunióval való barátságunk törhetetlen és hogy országunk továbbra is megrendíthetetlen bástyája marad a szocializmus táborá­nak. A felszólalók valamennyien kifejezték dolgozóink ama elhatározását, hogy minden erejükből hozzájárulnak a béke megőrzéséhez, köztársaságunk erejének és biz­tonságának megszilárdításához. Az ülést, melyen mintegy 400 küldött vett részt, s mely kifejezője volt az egész világ békeszerető nemzeteivel való harcos szolidaritásnak, a proletár nemzetköziség szelleme hatotta át. A tárgyalás befejező részében egyhangúlag elfogad­ták a Nemzeti Front kiáltványát, amelyben felhívással fordul a polgárokhoz, hogy a május 19-i választásokban újból bizonyítsák be magas politikai fejlettségüket, hogy minden téren kapcsolódjanak be a választások előkészíté­sébe és igazi szocialista öntudattal szavazzanak a Nemzeti Front jelöltjeire. A választások így népünk építő törek­vésének győzelmét, hazánk következetes békepolitikájá­nak és a dolgozók boldogságának valóraváltását fogják manifesztálni. HOLNAP a z EFSZ-ek II L országos kongresszusa Ahogy közeledett az a nap, amikor a szövetkezetek küldöttei, a mezőgazdaság élenjáró dolgozói összejönnek az EFSZ-ek III. orszá­gos kongresszusán, úgy nőtt a munkaigyekvés, a szövetkezetekben egyre több kötelezettségvállalás született a kongresszus tiszteletére. Szlovákiából 430 küldött me§y Prágába Szlovákiából 430 szövetkezeti kül­dött utazik Prágába az EFSZ-ek III. országos kongresszusára. Legtöbben — 127-en — mennek a nyitrai kerü ­létből, ahol a legtöbb szövetkezeti dolgozó van. A bratislavai kerület­ből 121 szövetkezeti küldött, a Banská Bystrica-i kerületből 87, a kassaiból 50, a žilinaiból 25, a prešoviból pedig 20 küldött vesz részt a III. országos kongresszuson. A szövetkezeti küldötteken kívül a kerületi és járási nemzeti bizottságok mellett működő mezőgazdasági osz­tályok képviselői közül több mint százan vesznek részt a prágai III. or­szágos kongresszuson. Ezenkívül az egyénileg gazdálkodó földművesek közül és a községek helyi nemzeti bi­zottságaiban működő funkcionáriusok közül is sokan részt vesznek az EFSZ-ek országos kongresszusán azokból a falvakból, amelyekben m5g nincsen EFSZ. További új szövetkezet a žilinai kerületben E hét első napjaiban a žilinai já­rásbeli Zádubnien is megalakult az egységes földművesszövetkezet. A szövetkezeti tagok 128 hektáron fognak gazdálkodni. Az új szövet­kezetben főleg a juhtenyésztést helyezik előtérbe, mert arra meg­I van minden kedvező előfeltétel. Több mázsa állattenyésztési termék terven felül A kongresszus előtti időszakban Szlovákiában 200 vagon hússal, négy­millió liter tejjel és több mint nyolc­millió tojással gyűjtöttek be többet, mint a múlt év hasonló időszakában, i A nemzeti bizottságok és a begyűjtési szervek szervező munkája lényegesen megjavult. A mezőgazdasági termé­kek begyűjtésében a következő járások állnak az élen: Piešťany, Vágsellye, Senice. Igy pl. a piešťanyi járás a mar­hahúsbeadás időszaki tervét 123, a sertéshúsét 148, a borjúhúsét 121, a te­jét 120 és a tojásét 134 százalékra tel­jesíti. A Banská Bystrica-i kerületben a mezőgazdasági termékek begyűjté­sében az ipolysági járás, a žilinai ke­rületben a martini járás, a kassai ke­rületben a levočai járás és a prešovi kerületben Prešov vezet. Többet termeltek — \ nagyobb volt a bevétel! Az egységes földművesszövetke- * zetek tavaly átlagosan mindenütt i többet termeltek, mint az előző f években. A rőcei járás szövetkeze­f tei például a gabonafélékből átlag \ 3 mázsával termeltek többet hek-? táronként 1956-ban, mint 1954— 1 55-ben. Előrehaladást értek el az? állattenyésztésben is. Igy például í marhahúsból 23.114 kg-al, sertés-? húsból 37 808 kg-al, tejből 235 098! literrel termeltek többet tavaiy az? előző évi termeléssel szemben. í A termelés fokozása révén 1956- ! ban 1 594 805 koronával növekedett f a szövetkezetek bevétele, minek ko- • vetkeztében több szövetkezetben | lényegesen emelkedett a részese- f désre kifizetett összeg is. | Most már csak az a fontos, hogy a ? járás minden szövetkezetében von-f » .iák le a tanulságot az elmúlt év í tapasztalataiból és már most, a ta - ? vaszi munkák idején megtegyenpkj mindent a termelés további foko- ? zása érdekében. Az indulás a ta- f vaszi munkáknál azt mutatja, hogy j a rőcei járás szövetkezetesei az? A CSISZ-tagok nemcsak a rétek és idén lényegesen túl akarják szár-1 legelők rendbehozása munkáiban szor­nyalni a tavalyi eredményt. ? goskodnak, hanem az erdősítési mun­/gjjkákban is sokat segítenek. Képünkön: • Egy CSISZ-tag a smolenicei erdőben vörösfenyőt ültet. Nem üres kézzel... A nyitrai kerületből 127 küldött megy a szövetkezetek III. országos konferenciájára. A kötelezettség­vállalások értéke 50 millió korona. Más kerületek és járások küldöttei is értékes vállalásokat fogadtak el a kongresszus tiszteletére. A középparasztok is megértették Tornagörgőn tavaly még csak 19 me­zőgazdasági üzemet fogialt magába a földművesszövetkezet. Az eredmények s mindazok az előnyök, amelyeket a közös gazdálkodás nyújt, itt is teret hódítottak. Ez év kezdete óta éppen azoknak lett napi problémája a szö­vetkezet, akik eddig érthetetlen mó­don húzódoztak tőle — a középparasz­toknak. Ma már ők is belátták, hogy egyedül a közös gazdálkodás az, ahol minden földművelő megtalálja boldo­gulását. Eddig 16 mezőgazdasági üzemmel és 146,06 hektár földterület­tel bővült a szövetkezet. Ez annyit jelent, hogy a tavasz folyamán a 691 hektár helyett 837 hektáron végzik a közös vetést. Az új jelentkezők között van a 11 hektáros Zsujtai István, a 10 hektáros Adorján Pál, valamint Balázs János és Balázs Dániel. —ki —

Next

/
Thumbnails
Contents