Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-19 / 78. szám, kedd

Hatékonyabb agitáció — több Újítás — NAGY FIGYELEMMEL tanulmányoztam a CSKP KB februári ülésén elhangzottakat, Érthető, hogy nagy érdeklődéssel kerestem meg elsősorban mindazt, ami közvetlenül rólunk, az az üzemek dolgozóiról, feladatainkról szólt. Nagy örömet szerzett nekem, hogy Dolanský elvtárs, amikor a dolgozóknak az üzemek irányításában való részvételéről beszélt, azt hangsúlyozta, amit magam is igen lényegesnek tartok. „A dolgozóknak a szocialista gazdaság felépítésében való részvétele nem kevésbé fontos formáját képezi a dolgozók termelési aktivitása, amely kifejezésre jut a szocialista munkaverseny, az újító és ésszerűsítő mozgalom fejlesztésében és a haladó tapasztalatok terjesztésében" — mondja, illetve idézi Árpás András, a bratislavai Gumon-gyár egyik legidősebb munkása és az üzem újítási és észszerűsítési bizottságának elnöke. Bizony nem mindegy, hogy egy munkás húsz vagy harminc méter szövetet, 10 vagy 15 pár cipőt, egy vagy két bonyolult gépalkatrészt készít, bizonyos meghatározott idő alatt. Mindenekelőtt ettől függ, hogy termékeink előállítása, majd pedig az üzleti árak olcsóbbak legyenek. Nem véletlen tehát, hogy az üzemben egyre több munkás és műszaki dolgozó gondolkodik azon, hogyan növelhetné a termelékenységet, javíthatná az áruk minőségét, csökkenthetné az önköltséget. Az üzem kommunista és pártonkívüli agitátorainak munkája Xpyomán szaporodik azoknak a száma; akik a könyvekben búvárkodnak, szélesítik politikai és szakmai tudásukat. Az üzem dolgozóinak túlnyomó része meggyőződött arról, hogy a jól szervezett versenymozgalom egyik fő feladata az újítások számának és az újításokkal elért megtakarítások összegének növelése. Hisz ahhoz, hogy jobb eredményeket érjenek el, nem nagyobb erőkifejtésre, hanem jobban megszervezett munkára, jobb műszaki felkészültségre, új munkamódszerekre, újításokra van szükség. Hogy az újítók bekapcsolása az időszerű termelési feladatok megoldásába milyen haszonnal jár, azt mutatjákj a múlt év tapasztalatai. Az elfogadott újítások se-, gítségével 216 200 koronát takarítottak meg. Az újítások, a nagyobb és kisebb jelentőségű újítások egyaránt a munka gépesítését segítették elő. Többek véleménye szerint az újítás már nemcsak az újítók, hanem az egész pártszervezet, a gazdasági vezetés, s az egész üzem közös ügyévé vált. Az év első napjaiban, amikor az üzemi pártszervezet munkára szólította az újítókat, azok nem sajnáltak fáradságot, érezték a megbecsülést, munkájuk fontosságát, s lelkesen fogtak hozzá. Tapasztalt régi újítók mellé újak csatlakoztak. Már az első két hónap alatt majdnem annyi újítási és módosítási javaslatot nyújtottak be, mint a múlt évben. Mérnökök, technikusok, műszaki és fizikai dolgozók egymást segítve, egymástól tanulva oldják meg közös gondjaikat. Az újításokhoz szükséges anyagról, szerszámról, költségekről az igazgatóság gondoskodik, mindezeket szem előtt tartották a műszaki, termelési és pénzügyi terv kidolgozásánál. A műszaki, termelési és pénzügyi terv alapos kidolgozásában oroszlánrésze van a pártcsoportoknak, amelyekben meghányták-vetették a termelés problémáit, tanácskoztak a pártonkívüliekkel, akik jó gazda módjára vettek részt a tervezésben. AZ ÜZEMBEN mindenkinek érdeke, hogy a lehető legjobb módszerekkel dolgozzon. S így joggal elvárják a munkások, hogy a műszaki vezetőség mindén jó kezdeményezést támogasson. Ez általában meg is történik. De tapasztalataink szerint ez a támogatás még nem mindig olyan, amilyennek lennie kellene. Igaz, a mindennapi munka sok tennivalója között nem könnyű dolog az újítómozgalom fejlesztése, megerősítése, de nagyon szép feladat segíteni a munka közben, vagy pihenőjében töprengő, az újért szorgoskodó munkást. A jó eredmények ellenére akad még baj is, de már nem az újítások, hanem az elbírálások körül. Vannak ugyanis műszaki dolgozók, (szerencsére kisebbségben) akiknél hetekig, sőt hónapokig eltart a véleményezés. Árpás elvtárs kérésének eleget téve nem nevezzük meg őket, de reméljük, hogy e sorok olvasásánál majd magukra ismernek és elgondolkoznak a mulasztások felett. Rájönnek, milyen anyagi és erkölcsi károkat okoznak azzal, hogy elveszik az újítók kedvét, ha hosszú idő kell a javaslat megvalósításához. A sok lelkiismeretes műszaki dolgozó közül dicséretet érdemel Berger Gyula, a sajtoló-üzemrészleg vezetője, akinél nem fekszenek a véleményezésre váró kérelmek. Jó kapcsolata van az újítókkal, a vitás kérdéseket megbeszéli a javaslattevővel. Ha az újító nem ért egyet újítása elbírálásával, ilyenkor külön megvizsgálják az ügyet. Az is előfordul, hogy ha nem is megfelelő az újítás, az újító és a véleményező szakember vitájából hasznos gondolat születik. Tökéletesítik, s az újítás végül mégis napvilágot lát. Kétségtelen, hogy a munkások törekvéseivel, kezdeményezéseivel való ilyen bánásmód előreviszi a mozgalom fejlődését. Hiszen az üzemben talán sehol sincs olyan nagy szükség a dolgozók alkotó kedvére, kezdeményező képességére, mint a kikészítő-osztályon, ahol még túlsúlyban van a kézi munka. Kikészítésnek azokat a munkafolyamatokat nevezzük, amelyek során a bakelitből készülő villanykapcsoló-, rádió- és egyéb alkatrészeket gépekkel, de nagyobbrészt reszelővel, üvegpapirossal tisztítják és csak aztán kerül sor csomagolásukra. Lehetőséget kell tehát teremteni ahhoz, Hosszú éveken keresztül Kőhídgyarhogy az újítók valóban eredményesen | feltárhassák a termelés tartalékait. | Jozef Dimitrivič is azok egyike, aki = nem csupán a maga munkájáért érez fj felelősséget, hanem mindazért, ami a = nép tulajdona. Oj gépet szerkesztett f matot a párkányi járás leggyengébb a tisztítási munkák elvégzésére, hogy | községei között emlegették. Alacsony ne szaporodjon, hanem csökkenjen a § volt a termés a kis- és középparaszselejt. | tck földjein s ennélfogva beadási köVÉGÜL SZÜKSÉGES egy másik kér- Š telezettségeiket sem teljesítették. Az -™;<. i adófizetésben szintén el-elmaradoztak. aessei is foglalkozni, amit nem lehet = . . . . ., ,. ... . . ...., . . ... . b A falu arculatán pedig látni lehetett, elválasztani az újítási mozgalomtól es = hogy bizony a k£

z

ségszépítésre sem mégis, mintha az üzemi pártszervezet = fektetnek nagy súlyt megfeledkezett volna róla. Az üzemet | Körülbelül íg

y jellemezhetnénk azojárva a sajtolómúhelyben a következő | kat az áii

a

potokat, melyek az 1954-es feliratra bukkantunk: „Az önálló el-1 májusi választásokig Kőhídgyarmaton számolás a gazdálkodás legmagasabb | uralkodtak. formája". A megállapítás igaz, de mit | A

z újonnan választott nemzeti biér, ha nem alkalmazzák. Bevezették ? zottság tagjainak komoly fejtörést ugyan az üzemen belüli önálló elszá- | okozott: miképpen változtatni ezen a molást, sőt személyi számlája is volt | helyzeten ? minden dolgozónak. Grossman József- 1 A termelés lényeges fokozásának tői, az üzemrészleg normázójától tud- | kérdését azonban a helyi szövetkezet tuk meg, hogy a személyi számlák 1 megszilárdításával és kiszélesítésével vezetését nem a munkásokra bízták, | együtt kellett megoldaniok. Ez volt hanem hivatalnokokra, ami újabb költ- 1 ugyanis a község egyik legfájóbb s éget, nem pedig megtakarítást jelen- i P

on

tj

a- ™

ivel a szövetkezet nehezen tett volna, s így abbamaradt. Pedig 1 he

v?f? k

l, * kf

det

i nehézségekből . ,, eredő bajokat s így nyilvánvaló, hogy mi sem igazolja jobban a szem

ei

y

l J vonzó

vf a/ ém

l takarekossagi számlák helyes alkalma- 5 dálkodók számára zásának szükségességét, mint az a? Nem volt tehá

t'könnyű munkája a tény, hogy januárban az első műszak 5 helyi nemzeti bizottságnak az akadá3567, a második 3339, a harmadik | ]

y

ot leküzdésében. A falusi pártszer2361 korona értékű selejtet mutat ki. | és a HN

B tafljai gyűléseiken Nem érdeklődtünk, mennyi a februári, | sokszor meghányták-vetették a kérde valószínűleg az sem kevesebb. Fon- | déseket. Innen is, onnan is, több jatos tehát, hogy az üzemi pártszervezet | vaslat hangzott el. foglalkozzon az üzemen belüli ön- = Kara Mártonnak, a HNB egyik tagálló elszámolás elmélyítésével és azzal, 1 Í

ána

k >9

en ötlet

e támadt. hogy a személyi takarékossági szám- =, T Szervezzünk az egyénileg gazdáiIákat maguk a munkások vezessék. I ko

d°

k szamflra szaktanfolyamot: mert Tegyék őket anyagilag érdekeltekké I csakl

íĽ

a t,

al

aJ

muv

e'

és és a

z

t á''

a"

e" , „ ... , J a,,

a . „ . =nyesztés alapismeretei megértetésevei a selejt csokkenteseben, a minőség | zökkenthetjük k

i községünket ebből a javitásaban. A szemelyi megtakaritasi | kát úbó

l _ hangoz

tatta tanácsüléseszámla szemléltető, érthető módszer, = ke

n_ amely megmutatja minden dolgozó | jg

y vá[tak a

z elhangzott szavak kémunkájának gazdasági hatékonyságát, | sőbb tettekké. A helyi nemzeti bimegteremt minden szükséges feltételt, | zottság megszervezte a mezőgazdasági hogy bevonhassák az üzem dolgozóit s szakelőadásokat. Az első évben csak a termelési tartalékok feltárásáért ví- | néhányan látogatták a tanfolyamot, de vott harcba. Az önálló elszámolás arra | fokozatosan, akkor, amikor a földműserkenti az üzem munkásait, mérnö- | vesek látták, hogy az előadásokból keit, technikusait, hogy még nagyobb = sokat okulhatnak, egyre többen ébszámban kezdeményezzék a termelés i redt fel a szakismeretek utáni vágy. ésszerűsítését I Az érdeke

a előadások minden év. ri

;.,

n.. rvinRAM tot

1- íátnnntá- 1 öen több egyénileg gazdálkodót vonA GUMON-GYARBAN tett látogatä- ^ zoUak az isk

o,

a padjajba Az 1956

/57. sunk alkalmaval meggyőződhettünk | es té

l- időszak

b/

n már 36 földműves arról hogy komoly erófeszitesek tor- | hall tója lett a

z előadásoknak. Perténnek a munkatermelékenység nove- f sze Krjska mérnök nem kíméUe sem lése és a többi termelési mutatószámok ; gz Jd sem a fáradsá t g 0, szigorú betartasa erdejceben. Az üzem | a

d.

sokat ta m

e, k J ba

n dolgozói napról napra ujabb kísérlete- = hozzájárultak a paraszts

ág látóköre ken fáradoznak tónk a fejüket, hogy = kiszé

l

J

esedéséhe

z. még korszerűbben gépesíthessek a 5 termelést, hogy még hatékonyabb le- | gyen munkájuk. Az üzemi pártbizott- B ságnak legyen most fő feladata a | CSKP KB februári ülésén elmondottak |

m.

nd az é

n„ alapos tanulmányozásának elősegítése | s

z,

nte ugrá

s7

zerű

(£ A kőhídgyarmati HNB a termelés megszervezésével és irányításával népszerűsíti a nagyüzemi gazdálkodást Ezért nem árt, ha végigtekintünk, vajon miben érvényesültek ez ideig a szakismeretek a faluban? 1954-től mind a szövetkezetben, gazdálkodóknál növekedtek a minden pártcsoportban hogy meg | hektár

hozamok. Az előző 17-18 májobb agitációs munkával vigyek gyo- | z

ss termésW1 k 24 mázsára eme

l_ zelemre a határozat minden pontját. | kedte

k_ Mindez

t

a

az idejébe

n elvégzett Erdősi Ede š és helyes tala jművelés, az istállótrágya és a műtrágyák alkalmazása tet^ ték lehetővé. Juhász Béla, a HNB elnöke árulta el, hogy ez idén is lár több, mint öt va-i gon műtrágyát vásároltak az egyénileg gazdálkodók. Sokan közülük, Magda Márton, Czakóék a rétekre is szórtak műtrágyát. Nem csoda tehát, hogy többet terem a föld, mint bármikor ezelőtt, mivel az agrotechnikai beavatkozások ezt jelentős mértékben elősegítették. Ezenkívül a gépi munka is hozzájárult a termelés fokozásához. Ez idén is több, mint 40 egyénileg gazdálkodó szerződött tavaszi munkára a kéméndi traktoros-brigáddal. Mi a helyzet az állattenyésztésben ^ Ebben az ágazatban is hatalmas" előrehaladás tapasztalható. A falu 930 hektárnyi földterületére az előirányozott 375 szarvasmarhával szemben 507 állat jut, melynek 50 százalékát a tehénállomány teszi ki. A kőhídgyarmatiak dicséretére válik, hogy ezzel az eredményükkel az állattenyésztés terén már az 1960. év előirányzatánál tartanak. A helyi nemzeti bizottság tömegé szervező-munkájának eredményei tehát már jelentkeznek a faluban, amiben nagy része van Kara Mártonnak is, aki, mint a HNB. JNB és a KNB tagja becsületesen eleget tesz funkciójából eredő kötelességeinek. — Márton bácsi — újságolják a faluban — nagy népszerűségnek örvend. Példamutató ember, minden szabad idejét választói között tölti. De nemcsak helyben dicsérik. Választókörzete többi községében is elismerőleg nyii latkoznak munkásságáról. Kara Mártonnak többek között oroszlánrésze van abban is, hogy Kőhídgyarmat két évvel ezelőtt villanyt kapott, ami lényeges lépést jelent előre a község fejlődésében. És tovább sorolhatnánk még azokat az adatokat, melyek választóihoz való hűségét és választói bizalmát jellemzik. Előtérben a szövetkezet kiszélesítése A Kőhídgyarmati Helyi Nemzeti Nemzeti Bizottság nem állt meg a megkezdett úton, hanem népnevelő tevékenységével tovább igyekezik a mezőgazdasági termelés növelésére. Az eltelt funkciós időszak alatt megjavultak a helyi szövetkezet eredményei is, melyek felkeltették az egyénileg gazdálkodók érdeklődését a kö1 zös gazdálkodás iránt. Nem kétséges, hogy a HNB választási új programterve a szövetkezeti gazdálkodás kiszélesítését eredményezi majd. Ebben a tudatban végzik munkájukat a nemzeti bizottság tagjai, hogy a győzelmes májusi választások eredményeként még jobb életet és több megelégedést biztosítsanak választóiknak. Szombath Ambrus ©OOOOOOOOOOOO^^ OOOOGOGOOGOOOOO^ OGGOO0OOOOOGOGOOO A szocialista demokrácia elmélyítése és a nemzeti bizottságok Midőn a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, majd a kongresszus után az egyes népi demokratikus országok kommunista pártjainak központi bizottságai napirendre tűzték a párt és az áldám életében a demokratikus centralizmus elveinek érvényesítése terén felmerült hibák kiküszöbölését, a szocialista törvényesség megszilárdítását és a szocialista demokrácia továbbfejlesztését, a vitában különböző nézetek merültek fel az említett kérdésekről. Kezdetben sok becsületes, a szocializmushoz hű ember nem tudta marxista módon helyesen értelmezni a hibák bírálatának és a bírálatból levont következtetéseknek komoly ideológiai és gyakorlati kérdéseit. Másrészt akadtak olyanok is, o-kik meginogtak, sőt olyanok is, akik kihasználták a soraikban megindult bírálatot és örömmel ragadták meg az alkalmat, hogy kendőzött vagy kevésbé álcázott formában revizionista és a szocializmusnak ellentmondó nézeteket hirdessenek. A népi demokratikus országokban aknamunkát folytató ellenséges elemek és a világreakció kapott az alkalmon, hogy rozsdás fegyvertárát az antikommuinista propaganda új fegyverével egészítse ki. Már régen meggyőződtek arról, hogy drága, de hatástalan puskaporpazarlás számukra a szocializmus megdöntésére való uszítás. Ezért a hibák bírálatából igyekeznek most tőkét kovácsolni és O J s z 0 1957. március 2ó. 3 erőlködnek, hogy a „tiszta demokrácia, a valódi demokrácia és a demokratizálás" jelszavakkal ideológiai zavart idézzenek elő a kommunista pártok tagjainak, főleg az értelmiségnek soraiban. De ennél is tovább mentek: a magyarországi események és a reakció lengyelországi kísérletei igazolják, hogy „demokráciájukat, vagy demokratizálásukat" ellenforradalom formájában próbálták megszervezni. ,,A tiszta demokrácia lovagjai" az ellenforradalom ideológiai és szervezési előkészítése után a gyakorlatban mutatták meg foguk fehérjét. Gyilkosság, szabotálás, gazdasági és kulturális értékek pusztítása stb. adott ízelítőt abból, hogyan képzelik el a demokráciát és a demokratizálást. A világreakció krokodilkönnyeket hullat a magyarországi „demokrácia" rövid tartama fölött. Igaz. hogy a világreakció már régóta könnyezik, legalább is 1948 februárja óta sír azon, hogy nálunk Csehszlovákiában „kisfokú a demokrácia". Fasiszta terrorral szeretne bennünket boldogítani, és az általa hirdetett demokrácia érdekében megengedné a munkásoknak és parasztoknak, hogy ismét robotoljanak az ő érdekében. A polgári demokrácia — álarc nélkül Dolgozóink saját bőrükön ismerték meg a burzsoá demokrácia „vívmányait". Eszünkbe se jut ezért kecskére bízni a káposztát csak azért, mert „a szabadságot és demokráciát" a forradalom után hazánkból elmenekült kapitalisták és talpriyalóik magasztalják. A polgári demokrácia lényegét a következő hasonlattal fejezhetjük ki: Minden polgár egyenlő jogokat és szabadságot élvez. Tehát mindenkinek joga van például a híd alatt, pincehelyiségben vagy omladozó kunyhóban lakni és aludni. Amióta világ a világ, vagy helyesebben mondva, amióta a kapitalizmus fennáll, még egyszer sem történt meg, hogy például gyárosok, földbirtokosok, ügyvédek, kereskedők vagy hasonló népnyúzók hidak alatt, pincehelyiségekben vagy hasonló helyeken laktak volna. Ezzel szemben a burzsoá Csehszlovák Köztársaságban gyakran megtörtént a munkanélküliekkel, az alamizsnajegyen tengődő munkásokkal vagy félig munkanélküliekkel és rosszul fizetett alkalmazottakkal (nem is szólva a koldusok, rokkantak, köztük gyermekek ezreiről), hogy kiszorultak az utcára. A valóságban ugyanis az az osztály, amely a termelési eszközök tulajdonosa, dönt a társadalom összes tagjainak életkörülményeiről. A tőkés rendszer az egyes vagy egyesült kapitalisták (monopóliumok) termelési eszközeinek magántulajdonára épül. A tőke uralma adja a munkaerejükön kívül semmi egyébbel nem rendelkező emberek, munkások feletti hatalmat a kapitalisták kezébe. A burzsoázia a termelési eszközök tulajdonán keresztül uralja az államot és a társadalmi felépítményt, a termelési eszközök tulajdonén keresztül gyakorolja a nép fölötti hatalmát, diktatúráját. A hadsereg, a rendőrség, a bíróságok és a burzsoázia egész hatalmi és propaganda apparátusa azt a célt szolgálják, hogy védelmezzék a dolgozók kizsákmányolását, hogy engedelmességire és alázatosságra kényszerítsék a népet s ráerőszakolják a többségre a kisebbség akaratát. A gyakorlati élet egyre több bizonyítékot hoz fel arra, amit a burzsoázia nagyon szeretne elkendőzni, hogy a burzsoá állam a burzsoázia diktatúrája. A jobb életfeltételekért folyó sztrájkok erőszakos letörése, a munkásokra leadott sortüzek, a kis- és középparasztok tulajdonának kisajátítása végrehajtásokkal és árverésekkel, a munkássajtó, főként a kommunista sajtó gúzsbakötése és elkobzása, a munkásvezérek bebörtönzése, a kommunista párt állandó zaklatása és üldözése, s egyéb tortúrák a burzsoá diktatúra ismert formáinak é'S módszereinek egyes megnyilvánulásai, amint azokat már megismertük a kapitalista Csehszlovák Köztársaságban és amint azokat még ma is bőrükön tapasztalják a kapitalista országok dolgozói. A munkások és parasztok nemcsak nem vehettek részt az állam irányításában, s csak arra a legcsekélyebb műveltségre tehettek szert, amennyit a kapitalista termelés megkövetelt. A munkások és a parasztok társadalmilag a legalacsonyabb fokon álltak, utánuk csak a cselédek, koldusok, stb. következtek. Az úgynevezett burzsoá humanizmus is a burzsoá demokráciát jellemzi. Noha a kapitalizmus hajdan, kezdeti stádiumában a feudalizmushoz viszonyítva bizonyos haladó küldetést töltött be, további fejlődése és rothadása folyamán ez a nemes cél szertefoszlott. Tudjuk, hogy ha a burzsoázia olyan helyzetbe kerül, hogy a régi módszerekkel többé nem képes uralni a népet, s a nép nem akarja többé elviselni ezt az életmódot, nyílt diktatúrához, folyamodik, megteremti a diktatúra legdurvább formáját, — a fasizmust, amint az a hitleri Németországban, Mussolini Olaszországában, Franco Spanyolországában s végül a Tiso-féle Szlovákiában történt. Az elégetett, halálra kínzott, elhurcolt és rabszolgaságba kergetett emberek milliói élénken emlékeztetnek a burzsoá „humanizmus" megnyilvánulásaira. A burzsoázia az Egyiptomban, Algériában, Kónyában és máshol elkövetett állatias gaztetteivel is ilyen emlékművet állít „humanizmusának' mindenütt, ahol minden áron meg akarja őrizni hanyatló hatalmát. A szocialista demokráciáról A kommunista pártok soha sem titkolták, hogy végső céljuk a burzsoázia diktatúrájának megdöntése és a proletariátus diktatúrájának megteremtése. A proletariátus diktatúrája elvileg sok mindenben különbözik a burzsoázia diktatúrájától. Mindenekelőtt a többségnek, a munkásosztálynak és a többi dolgozó tömegeknek a diktatúrája a társadalom élősdi elemei felett. Lenin szavaival élve az államhatalommá szervezett munkásosztály diktatúrája. A burzsoázia saját diktatúráját demokráciának tünteti fel, noha a valóságban a dolgozók életfogytiglani börtöne, gályarabsága, a proletariátus diktatúrája tényleges demokráciát jelent a társadalom anyagi és szellemi értékeit alkotó munkások, parasztok és néphez hű értelmiségiek számára. Ez a demokrácia a dolgozók nyomora megszüntetéséből ered. Alapköve a termelési eszközök kisajátítása a kizsákmányolóktól és átadása egyedül jogos tulajdonosaiknak: a munkásosztály és dolgozó nép kezébe. A munkának, a dolgozó embernek megszabadítása a kizsákmányolástól, a dolgozónak a munkához, művelődéshez, pihenéshez, gondtalan a.qgkorhoz való joga teszi ezt a demokráciát va-