Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-18 / 77. szám, hétfő

Ä Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója ünnepségeinek előkészítéséről Moszkva (TASZSZ) — 1957. novem­ber 7-én lesz negyvenedik évfordulója a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomnak, amely új korszakot nyitott meg az emberiség történetében — a kapitalizmus széthullásának és az új szocialista társadalom kialakulásának korszakát. Az Októberi Szocialista Forradalom a kommunista párt vezetésével, a nagy Lenin irányítása mellett valósult meg. Megbuktatta a nagybirtokosok és kapitalisták uralmát és orszá­gunkban uralomra juttatta a mun­kásosztály politikai hatalmát, a proletárdiktatúrát, a szovjet hatalmat — a demokrácia legmagasabb formáját, a legszélesebb néptömegek demokrá­ciáját. A történelemben először vált a nép országa gazdájává: a gyárak, üzemek, a vasút, a föld, az ország természeti gazdagsága a dolgozók bir­tokává vált. Az összes előző forradalmakban a kizsákmányolás egyik formáját annak másik formája váltotta fel, az egyik kizsákmányoló osztály uralmát a má­siknak uralma követte. Az Októberi Forradalom a Szovjetunióban kiküszö­bölte az embernek ember által való mindenféle kizsákmányolását, a nem­zetiségi elnyomásnak és a nemzetiségi jogtalanságnak minden formáját. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom elvi fordulatot jelentett a gaz­daságban, a társadalom osztályössze­tételében, a nemzeti kapcsolatokban, valamint a nemzetek politikai és kul­turális életében. Nem volt könnyű felépíteni a szo­cializmust az elmaradott agrárország­ban, amelyet tönkretett a háború és minden oldalról körülzártak az ellen­séges kapitalista államok. A szocia­lizmus építésének útjában nagyon sok akadály és nehézség állott. De a hős munkásosztály, a dolgozó parasztság és országunk haladó értelmisége a le­nini kommunista párttól lelkesítve és vezetve, nem hátrált meg az akadályok és nehézségek előtt, a kizsákmányoló osztályok, a mensevikek, eszerek, trockisták, buharinisták, a burzsoá nacionalisták és a szocializmus többi ellenségei ellen folytatott kemény harcban megbirkózott velük. A szovjet nép történelmileg rövid idő alatt valóra váltott? országában a szocialista iparosítást és megoldotta a proletár forradalom legnehezebb fel­adatát, a hatalom átvétele után — a mezőgazdaság kollektivizálását, a kul­túrforradalom valóra váltását, a kizsák­mányoló osztályok felszámolását, a vi­lág első szocialista társadalmi rend­szerének felépítését. Mindezeket a győzelmeket a szovjet hatalom fenn­állásának 40 éve alatt vívták ki, amely időből legkevesebb tíz év a polgárhá­borúval és a második világháborúval telt el és csak a következő időszakot fordítottuk a népgazdaság felújítására. A Szovjetunió a kommunista párt vezetésével hatalmas ipari nagyhata­lommá, a modern technika és tudo­mány országává vált. 1957-ig a szovjet ipar a forradalom előtti időszakhoz vi­szonyítva több mint harmincszorosá­val, a nehézipar pedig, amely a szo­cialista gazdaság fejlődésének alapja, több mint ötvenszeresével emelkedett. A hatalmas szocialista ipar kiépítése, amely a szocialista gazdaság alapját képezi, a munkásosztály, a népben gyökerező értelmiség és az egész szovjet nép példátlan hőstette. Mindezek a gazdasági sikerek, or­szágunk ugrásszerű előrehaladása, a múltbeli elmaradott primitív techniká­val rendelkező országból fejlett iparú országgá való átalakulás, a hatalmas vízi villanytelepek, az automatizálás, a telekommunikáció és az atomenergia felhasználása meggyőzően bizonyítják, hogy a szocialista gazdasági rendszer előnyei történelmi jelentőségűek. Az Októberi Szocialista Forradalom a Szovjetunióban élő nemzetiségek előtt megnyitotta a politikai és gaz­dasági fejlődés óriási távlatait, állami függetlenségük megszilárdításának távlatait, amelyben a kultúra nemzeti formában és szocialista tar­talommal virágzik. A nemzetek nagy szövetsége, egysége és kölcsönös se­gítségnyújtása lépett az egykori fel­aprózottság és gyűlölet helyébe. Győ­zött a lenini nemzetiségi politika — az egyenjogúság, barátság, minden nemzet és nemzetiség testvériségének politikája. A szocializmusért folytatott harcban lelkileg fejlődtek a szovjet emberek, a munkások, földművesek és a dolgozó értelmiség, fokozódott öntudatuk és teljes mértékben megnyilvánult a nép, a történelem alkotójának és hősének, az új szocialista élet építőjének ha­talmas alkotóereje. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme és a szocialista rend­szer megszilárdulása a szovjet ország­ban döntő befolyással volt a történelmi fejlődésre. Európában és Ázsiában ha­talmas proletár nemzeti felszabadító mozgalom indult. A Szovjetuniónak döntő érdeme volt a második világ­háborúban a fasiszta erők leverésében. Ez a vereség a forradalmi proletár és nemzeti felszabadító mozgalom még nagyobb fellendülését eredményezte. Ázsia és Afrika országaiban az embe­rek százmilliói, akik évszázadokon ke­resztül szenvedtek a gyarmati rabság igájában, aktív politikai életet kezd­tek élni. Hála a felszabadító mozgalom győzelmének, kivívták függetlenségü­ket Kelet legnagyobb államai, ame­lyeknek fontos szerepük van a nem­zetközi kapcsolatokban és a békeharc­ban. ' A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom után a világtörténelem legje­lentősebb eseménye volt a szocialista forradalom győzelme Kínában és szá­mos európai és ázsiai államban. Ezek a forradalmak a nemzetek hősi har­cának eredményei, de egyszersmind bizonyítékát nyújtják a kapitalista vi­lágrendszer széthullásának, az egész emberiség feltartóztathatatlan előre­haladásának a szocializmus felé. A ka­pitalista világrendszer válsága, amely az Októberi Forradalommal kezdődött, egyre inkább kiéleződik és elmélyül. A kapitalista rendszertől elszakadt országok a Szovjetunióval együtt egy­séges szocialista tábort alakítottak, amelynek gazdasági, politikai és esz­mei hatalma szüntelenül növekszik és kedvezően befolyásolja a világfejlő­dést. A szocialista országok nagy szö­vetsége, amelyben testvéri kap­csolatokban fűződnek össze a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Kínai Népköztársa­ság, az Albán Népköztársaság, a Bol­gár Népköztársaság, a Magyar Népköz­társaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság, a Mongol Népköz­társaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság és a Cseh­szlovák Köztársaság, a béke és a nem­zetek biztonságának bevehetetlen bás­tyájává vált. A szocialista országok nagy szövet­ségének a közélet minden szakaszán élért óriási sikerei az imperialisták körében feneketlen dühöt váltanak ki. Az új társadalmi rendszer negyven­éves fennállása ideje alatt a nemzet­közi reakció kémkedéssel és káros te­vékenységgel, ellenforradalmi össze­esküvésekkel, közvetlen háborús ka­landokkal igyekezett megakadályozni a szocialista országok győzedelmes fej­lődését. De mindezek a próbálkozások hajótörést szenvedtek, mivel, semmi­lyen cselszövéssel nem lehet megállí­tani az új szocialista rendszer meg­szilárdításának világotformáló folya­matát. Világosan bizonyítja ezt a nem­zetközi imperialista reakció teljes sikertelensége abban a minapi próbál­kozásában, hogy Magyarországon meg­döntse a népi demokratikus rendszert. Ezt bizonyítják az imperialista agresz­szorok más intrikái és provokációi is, amelyek célja a nemzetközi helyzet kiélezése. A Szovjetunió negyven év alatt a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élésének lenini elveihez igazodva tántorítha­tatlanul és következetesen folytatja a békepolitikát, a barátság és az or­szágokkal való kölcsönös gazdasági előnyök és kulturális kapcsolatok fej­lesztésének politikáját. A Szovjetunió megtesz mindent, hogy megtartsa és megvédje a világbékét, de nem hagy­hatja figyelmen kívül az agresszív erők új háború kirobbantására irá­nyuló igyekezetét. Ezért szüntelenül törődnie kell az ország védelmi ké­pességének megszilárdításával, az Októberi Szocialista Forradalom nagy vívmányainak védelmével. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága határozatot hozott, hogy: 1 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója " ünnepségei előkészületeit az egész nép jelentős nemzetközi ün­nepe, a néptömegek millió alkotó ak­tivitása mozgósításának jegyében bontakoztatja ki, a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kongresszusa tör­ténelmi jelentőségű határozatai si­keres megvalósításának érdekében. 2 Támogatni kell az iparban és közlekedésben dolgozó mun­1 kások, mérnökök és techni­kusok, a kolhoztagok, a gép- és trak­torállomások, valamint a szovhozok dolgozóinak kezdeményezését a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére indított or­szágos szocialista verseny fejleszté­sében és szervezésében. 3 Az Októberi Forradalom évfor­dulója ünnepségeinek előké­* születei idején a sajtóban és személyi propaganda útján kell megvilágítani a legfontosabb politi­kai eseményeket az Októberi Szocia­lista Forradalom megvalósításának és előkészítésének idejéből; széles mér­tékben népszerűsíteni kell a kommu­nista pártnak és vezérének, V. I. Le­ninnek nagy szervező és alkotó sze­repét. 4 A vállalatokban, kolhozokban és szovhozokban, a hivatalokban * és a főiskolákon, a járások­ban, városokban és a területeken a dolgozók képviselőiből, valamint a közszervezetek képviselőiből a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója ünnepségeinek megrende­zésére és előkészítésére bizottságo­kat kell szervezni. 5 Tanácsolni kell, hogy az októ­ber 25-től november 5-ig " terjedő időszakban a válla­latokban, kolhozokban, hivatalokban, iskolákban és a katonai egységek­ben a dolgozók részére ünnepélyes gyűléseket rendezzenek a párt-, szakszervezeti, komszomol és egyéb szervezetekkel együtt, amelyekre meghívják az Októberi Forradalom és a polgárháború résztvevőit. 6 A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága " mellett működő Marxizmus­Leninizmus Intézetnek, a Politikai Iro­dalom Állami Kiadóvállalatának és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Kiadóvállalatának tanácsolni kell, hogy idejében biztosítsák a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalomról szó­ló művek kiadását. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatalt meg kell bízni „A szovjet hatalom sikerei 40 év alatt számok­ban" című gyűjtemény kiadásával. Meg kell bízni a Szépirodalmi Kiadó­vállalatot, hogy biztosítsa az Októberi Forradalomról, a polgárháborúról és a Nagy Honvédő Háborúról, valamint a szovjet népnek a kommunizmus győ­zelméért folytatott harcáról szóló ki­váló szovjet szépirodalmi művek ki­adását. 7 Meg kell bízni a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának propaganda és agitációs osztályát és a Szovjetunió Kommunista Pártja KB mellett működő Marxizmus-leninizmus Intézetét „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójáról" szóló tézisek kidol­gozásával és kiadásával. Tanácsolni kell a társadalmi-po­litikai folyóiratok és újságok szerkesztőségeinek, hogy elmé­leti és propaganda cikkeket közölje­nek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulója alkalmából, és emlékezzenek meg az októberi felkelés résztvevőiről, közöljenek történelmi elbeszéléseket. 9 Tanácsolni kell, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom " évfordulója alkalmából tudo­mányos gyűléseket rendezzenek, még­pedig a Szovjetunió Tudományos Aka­démiáján, a szövetségi köztársaságok tudományos akadémiáin, a marxizmus­leninizmus intézetében, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB mellett műkö­dő Társadalomtudományok Akadémiá­ján. Javasolni kell a Szovjetunió I kulturálisügyi minisztériumá­nak: 10 hogy a Szovjetunióban a szocia­**/ lista építés sikereiről dokumen­táris filmeket, valamint történelmi és forradalmi tárgyú filmeket gyártsanak és mutassanak be. rendezze meg a prózai és ope­"/ raszínházak, az együttesek és énekkarok országos fesztiválját, ame­lyen Moszkvában és a szövetségi köz­társaságok fővárosaiban a legjobb al­kotó kollektívák legsikeresebb műsor­számaikkal szerepelnének, adjon ki tömegesen plakátokat, W albumokat, és adja ki a legjobb képek reprodukcióit, amelyek V. I. Le­nin életével, a kommunista párt törté­netével foglalkoznak és a Szovjet­unióban a szocialista építés eredmé­nyeit megörökítik és rendezze meg ,,A szovjet hatalom 40 éve" című fény­képkiállítást. J\ A rádióban és televízióban rend­szeres adásokat szervezzen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából. 1957. március 16. A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A csehszlovák kormány• küldöttség Kínában Nannin (ČTK) — Vei Kuo-csin, a kvanszi tartomány népbizottságának elnöke március 16-án este a Viliam Široký miniszterelnök vezette cseh­szlovák kormányküldöttség tiszteletére ünnepi vacsorát adott. Az estén résztvett Hsiao Ji-csou, a kommunista párt tartományi bizottsá­gának titkára, Sen Fen, a városi népi bizottság elnöke, a demokrata pártok és a népi szervezetek képviselői, to­vábbá Vu Dinh-huinh, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság külügyminisz­tériumának protokollfőnöke, Dinh Van Duc a Csehszlovákiában levő vietnami nagykövetség ügyvivője és a Nannin­ban tartozkodó vietnami konzul helyet­tese. Szukarno elnök fogadta Indonézia Kommunbla Pártjának küldöttségét Dzsakarta, (ČTK) — Dr. Achmad Szukarno indonéz elnöknek, a fegy­veres erők főparancsnokának meghí­vására a bogori elnöki palotába lá­togatott március 15-én Indonézia Kommunista Pártjának küldöttsége, amelynek tagjai között voltak Aidit Lukiman Njoto és Sakirman, Indonézia Kommunista Pártja KB politikai iro­dájának tagjai. Az elnök a küldöttséggel folytatott beszélgetés során felvilágosítást nyúj­tott aiz ország mostani helyzetéről és reményének adott kifejezést, hogy a kommunista párt támogatást nyújt a ne'hézségek legyőzésében. A magyar küldöttség részt vesz az ENSZ közgyűléseinek további ülésein és nem tűri a Magyarország belügyeibe való beavatkozási Budapest, (ČTK) — Az ENSZ-ben résztvevő magyar küldöttség vezetője, Sík Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének első helyettese március 16-án a magyar rádión ke­resztül válaszolt néhány kérdésre az ENSZ közgyűlésén résztvevő ma­gyar küldöttség munkájáról. Sík Endre hangsúlyozta, hogy az ENSZ részéről a magyar küldöttség mandátumának felmondása jogilag teljesen indokolatlan és az ENSZ történetében eddig még nem fordult elő. De ennek a döntésnek az alapok­mány szerint a gyakorlatban nincs jelentősége. A magyar küldöttség résztvehet a közgyűlésen és ugyan­olyan joga van, mint a többi küldött­ségeknek. Sík Endre befejezésül kijelentette, hogy a magyar küldöttség továbbra is arra fog törekedni, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket az ENSZ alap­okmányának szellemében oldják meg. Magyarország résztvesz a közgyűlés további ülésein és nem engedi meg a jövőben sem, hogy beavatkozzanak belügyeibe. ' Választások Indiában Delhi, (ČTK) — Delhi rádiójelen­tés szerint március 16-án az indiai népi parlamentbe való választások során a szavazatok összeolvasásakor 495 helyből 245-öt osztottak ki. Az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt 184 helyet, India Kommunista Párt j i 14-et, a Népi Szocialista Párt 13-at, a Dzsan Sangh-párt egyet, a Független Párt pedig 33 helyet kapott. Az Indiai Nemzeti K°ngresszus-párt abszolút többséggel győzött a Bom­bay állam törvényhozó gyűlésébe va­ló választások során. Ez a párt most abszolút többségben van Andrha, As­san, Bombay, Madhja, Hrades, Majsur, Madras. Pandzsab és Uttar Prades ál­lamok törvényhozó gyűléseiben. Kerala állam törvényhozó testüle­tében a képviselői mandátumokat a következőképpen osztották szét: India Kommunista Pártja 55, Indiai Nem­zeti Kongresszus Párt 40, a Népi Szo­cialista Párt 8, a kisebb pártok 13. helyet kaptak. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa képviselőinek részvéttávirata Mose Pijade halálának alkalmából Moszkva (ČIK) — A szovjet lapok közlik azt a részvéttáviratot, ame­lyet Lovanov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnö­ke és Lacis, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemzetiségi tanácsának el­nöke küldött V. Simicsnek, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság népi parlamentje elnökének Mose Pijade­nak, a népi parlament elnökének hir­telen elhunyta alkalmából. V. A. Zorin Londonban London, (ČTK) — Március 16-án Londonba érkezett V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterének he­lyettese, aki a szovjet küldöttséget az ENSZ leszerelési albizottságának ülésén vezeti. Az albizottság hétfőn, március 18-án kezdi meg munkáját és Londonban úgy vélik, hogy a tár­gyalások néhány hétig tartanak majd. Az albizottság többi tagállamainak — az USA-nak, Franciaországnak, Ka­nadának képviselői is Londonban van­nak már. V. A. Zorin a londoni repülőtéren nyilatkozatot tett az újságíróknak. Szovjet kormányküldöttség Tuniszban Moszkva (ČTK) — A szovjet kor­mányküldöttség A. Gorkinnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kép­viselőjének, a Szovjetunió Legfelső Bírósága elnökének vezetésével már­cius 16-án Moszkvából Tuniszba uta­zott. A küldöttség a tuniszi kor­mány meghívására részt vesz Tunisz függetlensége kikiáltása egyéves év­fordulójának ünnepségein. A Mojszejev-táncegyüties Görögországban Athén (ČTK) — Március 15-én Athénbe érkezett Igor Mojszejev ve­zetésével a Szovjetunió állami népi táncegyüttese. Az együttes március 18-án szerepel először. Athén lakos­sága nagy érdeklődéssel várja a szov­jet művészek szereplését. Az Akabai-öböl az arab felségvizekhez tartozik Párizs, (ČTK) — A Francé Presse hírügynökség tudósítója közli, hogy Szaúd-Arábia hivatalos képviselője március 15-én Mekkában rádióbeszé­det mondott az Akabai-öböl kérdésé­ről és hangsúlyozta, hogy az öböl nem tekinthető nemzetközi víziútnak. Kijelentette, hogy az öböl már 30 éve kizárólag az arab felségvizekhez tartozik. A kormányképviselő kijelentette, hogy Szaúd-Arábia ezt az álláspont­ját hivatalosan közölte az Egyesült Államok kormányával. A brit kikötőkben megkezdődött a sztrájk London (ČTK) — A brit kikötők­ben március 16-án, szombaton mint­egy 200 ezer hajómunkás lépett sztrájkba. A sztrájk hivatalosan déli 12-kor kezdődött, de a munkások a gyakorlatban már egy órával előbb beszüntették a munkát. A sztrájk a Clide folyami kikötők­ben, továbbá a Sunderlandi kikötőben, Londonban, Belfastban, a Mersey folyam kikötőiben és a brit hajóipar többi központjaiban folyik. A Szovjetunióból 939 személy tér vissza Japánba Tokió (ČTK) — I. F. Tevoszjan, Japánban működő szovjet nagykövet március 16-án meglátogatta Kisi japán miniszterelnököt és külügy­minisztert, akivel közölte, hogy a szovjet kormány a japán kormány kérésére, valamint 1956. októőer 19-én a Szovjetunió és Japán között létrejött' közös deklarációval össz­hangban megállapította, hogy a Szov­jetunió területén 793 japán nemze­tiségű és 146 koreai nemzetiségű egyén él. A felsorolt személyek a Szovjetunió területén állampolgárság nélkül éltek. Közölték velük, hogy kívánságuk szerint visszatérhetnek hazájukba. ÜJ SZO o 1957. március 2ó. 3

Next

/
Thumbnails
Contents