Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-18 / 77. szám, hétfő

A Szlovák Nemzeti Tanács gazdasági és költségvetési bizottsága a lakosságnak nyújtott szolgálatok megjavításáról tárgyalt Szombaton, március 16-án tartották meg a Szlovák Nemzeti Tanács flazdasági és költségvetési bizottságának 13. ülését, amely meghallgatta és megvitatta dr. h. c. Alexander Horáknak, a helyi gazdálkodás megbí­zottjának beszámolóját a lakosságnak nyújtott szolgálatok megjavításáról a nemzeti bizottságok jogkörének kibővítése keretében. Az ülésen, me­lyet Andrej Meliška, a gazdasági és költségvetési bizottság elnöke veze­•' tett* ielen voltak František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Iré­na ĎuriSová, Dénes Ferenc és Jozef Mjartan, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei. Az illésen résztvettek míg a dolgozó nép szervezeteinek kép­viselői, a helyi gazdálkodási vállalatok és a nemzeti bizottságok dol­gozói, valamint a szakértők. Dr. A. Horák megbízott beszámoló­jában méltatta a helyi gazdálkodás üzemeinek eddig elért eredményeit, rámutatott a fennálló problémákra és ismertette azokat az intézkedéseket, amelyek megjavítják a helyi gazdálko­dás munkáját. „Azt akarjuk elérni — mondotta be­számolójának befejező részében dr. Horák megbízott, hogy a helyi gazdál­kodás üzemei nemzeti bizottságok ál­tal való irányításának mostani átépí­tése jobb eredményekkel járjon a dolgozóinknak nyújtott szolgálatok szüntelen javítása és kiszélesítése érdekében." A beszámolót követő vitában felszó­laltak a képviselők — a bizottság tag­jai, akik számos megjegyzést, javasla­tott vetettek fel és egyszersmind bírál­ták a helyi gazdálkodásnak és szer­vezeteinek és vállalatainak, valamint a nemzeti, bizottságoknak működését. A gazdasági és költségvetési bizott­ság a vita alapján a helyi gazdálkodás irányításában és munkájában elsősor­ban a következő feladatokra mutatott rá: meg kell javítani és olcsóbbá kell tenni a lakosságnak nyújtott szolgá­latokat, meg kell rövidíteni a hosszú­tartamú szállítási határidőket, a szol­gálatokat ki kell bővíteni, ellenőrizni kell, hogy az egyes községekben mi­lyen berendezésekre van szükség, hogy ki legyenek elégítve főleg a mezőgaz­dasági dolgozók igényei, újból fel kell eleveníteni a beszüntetett és szüksé­ges iparágakat és meg kell teremteni a feltételeket a nők nagyobb számú alkalmazására. A bizottság megjegyezte, hogy a nemzeti bizottságoknak jól kell vé­gezniök a vállalatok irányítását, építé­sét és a szervezési munkát, valamint a helyi gazdálkodás szolgálatainak megszervezését és irányítását. Emellett a dolgozók ismereteit és indítványait a folyó választások előtti kampányban be kell venniök az akció programter­vekbe. A gazdasági és költségvetési bizott­ság a 13. ülés befejező részében egy­hangúlag elfogadta dr. h. c. Alexander Horák, helyi gazdálkodási megbízott beszámolóját a lakosságnak nyújtott szolgálatok megjavításáról, a nemzeti bizottságok jogköre kibővítésének ke­retében. Ezenkívül a bizottság elfo­gadta még az erre vonatkozó intézke­déseket is. Z. Fierlinger részvétiávirata a jugoszláv parlamentnek Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke Mosa Pijadénak, a népi parla­ment elnökének halála alkalmából a következő táviratot küldte a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság népi parla­mentjének: „A Szövetségi Népi Parlamentnek, Belgrád. Engedjék meg, hogy a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének nevé­ben és saját nevemben is a legmélyebb részvétemet fejezzem ki Mosa Pijade elvtárs elhunyta alkalmával, aki hosz­szú évekig volt a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság népi parlamentjének el­nöke. Zdenék Fierlinger, a Cseh­szlovák Köztársaság nemzet­gyűlésének elnöke. Tegnap nyitották meg Bratislaváéan a CSSZBSZ Suché Mýtó-i klubhelyi­ségében a Belügyminisztérium kiállítását, amely megismerteti a közönséggel az ellenséges kémek és ügynökök tevékenységét és biztonsági szerveink­nek leleplezésükben elért eredményeit. Képünk Kučerának. az angol kém­szolgálat ügynökének rejtett rádióadó felszerelését mutatja be, amely a kiállításon is látható. MEGJEGYZÉS: KÁROS CSEPPEK Néha elég néhány csepp a jó or­vosságból és a beteg máris jobban érzi magát. Ezúttal azonban nem lesz szó sem orvosságos cseppek­ről, sem pedig beteg emberről. Arról fogunk beszélni, hogyan lesz a kicsiből sok és a sokból még több bosszúság. Az ipolyviski szövetkezetesek például naponta 400 liter 3,7—3,8 fokos tejet adnak be, amely az ipolysági tejüzemben valamilyen „csoda" folytán átlagosan 3,3 fok­ra csökken. Érthető, hogy a szö­vetkezetesek az ilyen változásba nem nyugodtak bele s ezért be­adás előtt rendszeresen ellenőrizni kezdték a tej zsírtartalmát. Rá­jöttek, hogy a tejüzem folyama­tosan megkárosítja őket, mivel a tej lefokozásával napi 45 liter tej­jel kevesebbet ír az EFSZ javára. Ez évente 36 000 korona jogtalan nyereséget jelent a tejüzemnek, a viskieknek pedig ugyanannyi vesz­teséget. Amint az ipolysági szövetkeze­tesek járási konferenciáján hallot­tuk, a tejüzemre a tej leértéke­lése miatt más szövetkezetesek is panaszkodnak. Hiszen — mint mondani szokás — a jóból is meg­árt a sok, hát még a rosszból? Nem csoda, hogy senki sem kér belőle. (mi) NEM MESE EZ! nmiiimmmmiiii Az új csehszlovák állami sorsjátékról A Pénzügyminisztérium döntése folytán március 1-től bevezetjük az új csehszlovák állami sorsjátékot. A csehszlovák állami sorsjáték sors­jegyeit kizárólag az állami takarék­pénztárak, vagy azok rendes és kül­ső munkatársai árusítják. Az első sorshúzásra, melyet 1957. június 10-én tartanak Prágában, a csehszlovák állami sorsjáték igazga­tósága 20 sorozatban sorozatonként százezer sorsjegyet adott ki. . Az új csehszlovák állami sors­játék abban különbözik az egykori osztálysorsjátéktól, hogy névtelen, a sorsolásban részt vevők nevére nem állítanak ki külön számlát. A csehszlovák állami sorsjátékra a következő szempontok érvényesek: A húzás első részében a százkoronás nyereményeket sorsolják ki úgy, hogy minden századik sorsjegy nyerjen. A második részben a többi nyeremé­nyeket sorsolják ki ötszáztól ötven­ezer koronáig. Minden sorsjegy, amelynek utolsó száma azonos az ötvenezer koronát nyert sorsjegy utolsó számával — 20 koronát nyer. A sorshúzás ezen módja mellett min­den második sorsjegyre 1 százkoro­nás és 10 húszkoronás nyeremény esik, természetesen megvan a lehe­tőség arra is, hogy e számok bár­melyikére kedvező esetben további na­gyobb nyereményeket is kihúzhatnak. Azok a sorsjegyek, amelyek a fő­nyeremények valamelyikét nyerték, még további 20 és 100 koronás nye­reményeket is nyerhetnek, ha azo­kat a sorsolás első részében húzzák ki. Ha a sorshúzás második részé­ben húzzák ki és ha utolsó számje­gye megegyezik a főnyeremény sors­jegyének számával, akkor további 20 koronát is nyer. —ga.— I­Egyik mesés, új bérházba Betévedt egy kisleány. Meglátta öt a házmester, (Lehet, várta is talán!) Szólt is nyomban a leányhoz: Nézz csak ide, meg oda, Nézd, mily modern minden nálunk, Nézd, mily szép e palota! Íme, a föld csupa márvány! S lásd, hogy csillog a kerám? Mond: nem jönnél el lakónak Mi hozzánk, te kisleány? Köszönöm e szép meghívást, — Szólt a lányka csendesen, — Jaj, de nem jönnék e házba, Ha aranyból lenne sem! A mi házunk közönséges, Mindössze egy emelet, Nincs ott csempe, cifra márvány, Mégis Eden e mellett. Tudniillik, lift sincs ottan, S tudja abban mi a jó? Nem bosszantja ott az embert Soha a lift javító! Nálunk nem kell liftest hívni Minden páratlan napon, Édes lifttelen kunyhómat Száz liftesért nem adom! Neumann János A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata az Euratom és a „közös piac" megteremtésének terveiről Moszkva, (ČTK) — A Szovjetunió külügyminisztériumának képviselője március 16-án a külügyminisztérium sajtóértekezletén az újságíróknak fel­olvasta a Szovjetunió nyilatkozatát az Euratom és a „közös piac" megte­remtéséről szóló tervekről, amelyek összeállításán Franciaország a Né­met Szövetségi Köztársaság, Olasz­ország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kormányai dolgoznak. A nyilatkozat közli, hogy Nyugat­Európában két új zárt szervezet meg­teremtésének tervei olyan intézkedé­seket követelnek, amelyek megvaló­sítása Európa nemzetei számára ve­szélyes következményekkel jár. Az Euratom és a közös piac résztvevői a NATO katonai csoportosulás tagjai. Valószínű, hogy e két új szervezet tevékenysége teljesen a NATO cél­jait szolgálja majd, amelynek agresszív jellege közismert. Ez elke­rülhetetlenül magával hozza az eu­rópai ellentétek további elmélyülé­sét, az európai feszültség kiélező­dését, és újabb nehézségeket idéz elő a gazdasági és politikai együtt­működés megteremtésében összeuró­pai alapon, továbbá akadályokat gör­dít az európai biztonság problémájá­nak megoldása elé. A Szovjetunió külügyminisztériumá­nak nyilatkozatában a továbbiakban arról van szó, hogy az európai or­szágok gazdasági együttműködésének problémáját és az országok együtt­működésének problémáját az atom­energia békés felhasználása mellett, nem az országok egyik vagy másik csoportjából létesült új zárt szerve­zetek útján, hanem összeurópai ala­pon lehet és kell megoldani. A Szov­jetunió ezért javasolja, hogy ebben az irányban használják fel a már lé­tező összeurópai jellegű szervezete­ket, vagy pedig új összeurópai szer­vezetet kell létesíteni olyan feltéte­lek mellett, amelyek minden euró­pai állam számára elfogadhatók és függetlenek társadalmi rendszerüktől. A külügyminisztérium nyilatkozata megjegyzi, hogy a Szovjetunió 1956. áprilisában az ENSZ európai gazda­sági bizottságának XI. ülésén javas­latot terjesztett elő, hogy e bizottság keretében olyan szervet létesítsenek, amely az atomenergia békés célokra való felhasználásának kérdéseivel fog­lalkozna; ugyanezen az ülésen előter­jesztette még „A gazdasági együttmű­ködésről szóló összeurópai szerződés" megkötésére vonatkozó javaslatot is. A két javaslatot az ENSZ európai gaz­dasági bizottságának XII. ülésén tár­gyalják meg, amely ez év április 29-én ül össze. A szovjet kormány az összeurópai együttműködés problémájának pozitív megoldásához akar hozzájárulni az atomenergia békés felhasználásának szem előtt tartásával és ezért javasol­ja, hogy többek között tárgyalják még meg a következő kérdéseket is: a) tudományos kutatóintézet meg­alakítása, vagy pedig összeurópai ala­pon atomenergia-kutatóintézetek léte­sítése; b) együttműködés az ipari és tudo­mányos-technikai célokat szolgáló atomenergia kutató vállalatok építésé­ben és e vállalatok nyersanyaggal való ellátásának biztosítása. Természetes, hogy az atomenergia békés felhasználásában való együttmű­ködésnek összeurópai alapon való fej­lesztésében az európai országoknak lehetőségük nyílik a Szovjetunió ed­digi tapasztalatainak felhasználására. Az összeurópai gazdasági együttmű­ködéssel kapcsolatban a szovjet kor­mány javasolja, hogy a következő kér­déseket tárgyalják meg: a) együttműködés a hatalmas vízi­erőművek építésében, amelyekben az országok egész sora van érdekelve az érdekelt országok beleegyezésével és részvételével; b) együttműködés Európában a hő­erőmű alap fejlesztésében oly módon, hogy ez az együttműködés hozzájárul­jon több európai államban a tüzelő­anyag mérlegében mutatkozó nehéz­ségek kiküszöböléséhez; c) szerződés kötése az összes érde­kelt európai országokkal a kölcsönös kereskedelem megkönnyítéséről; d) kölcsönös gazdasági és pénzügyi segítség nyújtása, ami hozzájárulna a gazdasági fejlődéshez. A Szovjetunió kormánya úgy véli, hogy ezeket a javaslatokat megtár­gyalhatják az ENSZ európai gazdasági bizottságának XII. ülésén. A francia nemzetgyűlés vitája a kormány általános politikájáról Párizs (ČTK) — A francia nem­zetgyűlésnek a kormány általános politikájáról folytatott vitájában Ró­bert Ballanger kommunista képvise­lő élesen kikelt a jobboldali képvi­selők ellen, akik az alkotmány re­vízióját a politikai stabilitás bizto­sításának ürügye alatt követelik. Kijelentette, hogy Franciaország nehéz' helyzetét a jobboldali körök gyarma­tosító politikája és nem az alkotmány fogyatékosságai idézték elő. A vá­lasztók 1956. január 2-án nem az al­kotmány megváltoztatására, hanem ä politika új irányára szavaztak. Paul Revnaud, a független köztár­sasági párt képviselője szemére ve­tette Ramadier gazdaságügyi és pénzügyminiszternek, hogy az orszá­got az infláció útjára vezette. Rámu­tatott a katasztrofális devizahiányra és kijelentette, hogy a fizetési mér­leg további 500 millió dolláros hiánya gyakorlatilag az állam pénzügyi csőd­jét jelentené. A nemzetgyűlés vitáját ezután március 19-re halasztották. A világ legnagyobb magnezifleiőhelyei Kína ásványi gazdagsága közis­mert. Bár még korántsem kutatták át a geológusok a roppant ország egész területét, máris olyan meny­nyiségű ásványi kincseket tártak fel, amelyekhez foghatók alig van­nak a világon. Ezek közé tartoznak a Mandzsúria déli részében fekvő magnezitelőfordulások, amelyekhez fogható nincsen sehol a földön. A magnezitet, ezt a főleg tűzálló anyagok gyártására szolgáló, a mészkőhöz hasonló kőzetet Szlová­kiában is ismerik, mert hatalmas lelőhelyei vannak a Gömörszepesi Érchegységben. Bár Szlovákia fel­tárt magnezitkészletei több száz évre elegendőek, mégis elenyésznek a mandzsúriai előfordulások mel­lett. De nemcsak mennyiségre ilyen jelentős a kínai magnezit. A leg­több ismert lelőhellyel ellentétben nyílt színen, olcsón bányászható, és ami ilyen súlyos árunál ko­Százezer olasz alkalmazott sztrájkol Róma (ČTK) Olaszországban nyolc­napos szervezett sztrájk folyik, ame­lyet március 13-án valamennyi szak­szervezet azon vállalatokban dolgozók követeléseinek támogatására hirdetett, amelyekben az állam tőkéjével részt vesz. A szociális biztosítás nemzeti in­tézményének, a balesebiztosítási intéz­ménynek, a helyi közigazgatási szer­vek egészségügvi intézményének al­kalmazottaihoz további vállalatok csatlakoztak, úgyhogy a sztrájk har­madik napján a sztrájkoló munkások száma elérte a százezret. molyan esik latba, lelőhelyei a ten­gerpart közelében vannak, így a termék olcsón messzire szállítható, így érthető, hogy a mandzsúriai magnezit már ismételten és ver­senyképes áron megjelent az eu­rópai kikötőkben és fogyasztópia­cokon is. A Szovjetunió segítségével Dél­Mandzsúriában újabb hatalmas magnezitégető- és feldolgozó-tele­peket építenek. Ennek a legmoder­nebb, igen magas termelékenységű üzemnek termékei bizonyára nem­csak a rohamosan fejlődő kínai nehézipar szükségleteit'fogják ki­elégíteni, de jelentékeny mennyi­ségben kivitelre a világpiacra is M- ­e-c Ausztriában visszaadják a volt nácik vagyonát Bécs (ČTK) A DPA nyugatnémet sajtóiroda közlése szerint az osztrák parlament három törvényt fogadott el, amelyek alapján Ausztriában gya­korlatilag 600 000 volt nácista ré­szesül kegyelemben. E törvények megszüntetik az 1957. évi úgyneve­zett „nácista törvény" több cik­kelyét. A jelenlegi ausztriai helyzetre jel­lemző, hogy az osztrák parlament­ben a törvényedet abban az időben szavazták meg, amikor az Osztrák Néppárt és az új fasiszta Osztrák Szabadságpárt, melynek élén dr. Reinthaler, e. Seyss-Inguart áruló osztrák kormány volt minisztere áll, választási egyezményre léptek az új osztrák elnökválasztás előtt

Next

/
Thumbnails
Contents