Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)
1957-03-18 / 77. szám, hétfő
A Szlovák Nemzeti Tanács gazdasági és költségvetési bizottsága a lakosságnak nyújtott szolgálatok megjavításáról tárgyalt Szombaton, március 16-án tartották meg a Szlovák Nemzeti Tanács flazdasági és költségvetési bizottságának 13. ülését, amely meghallgatta és megvitatta dr. h. c. Alexander Horáknak, a helyi gazdálkodás megbízottjának beszámolóját a lakosságnak nyújtott szolgálatok megjavításáról a nemzeti bizottságok jogkörének kibővítése keretében. Az ülésen, melyet Andrej Meliška, a gazdasági és költségvetési bizottság elnöke veze•' tett* ielen voltak František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Iréna ĎuriSová, Dénes Ferenc és Jozef Mjartan, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei. Az illésen résztvettek míg a dolgozó nép szervezeteinek képviselői, a helyi gazdálkodási vállalatok és a nemzeti bizottságok dolgozói, valamint a szakértők. Dr. A. Horák megbízott beszámolójában méltatta a helyi gazdálkodás üzemeinek eddig elért eredményeit, rámutatott a fennálló problémákra és ismertette azokat az intézkedéseket, amelyek megjavítják a helyi gazdálkodás munkáját. „Azt akarjuk elérni — mondotta beszámolójának befejező részében dr. Horák megbízott, hogy a helyi gazdálkodás üzemei nemzeti bizottságok által való irányításának mostani átépítése jobb eredményekkel járjon a dolgozóinknak nyújtott szolgálatok szüntelen javítása és kiszélesítése érdekében." A beszámolót követő vitában felszólaltak a képviselők — a bizottság tagjai, akik számos megjegyzést, javaslatott vetettek fel és egyszersmind bírálták a helyi gazdálkodásnak és szervezeteinek és vállalatainak, valamint a nemzeti, bizottságoknak működését. A gazdasági és költségvetési bizottság a vita alapján a helyi gazdálkodás irányításában és munkájában elsősorban a következő feladatokra mutatott rá: meg kell javítani és olcsóbbá kell tenni a lakosságnak nyújtott szolgálatokat, meg kell rövidíteni a hosszútartamú szállítási határidőket, a szolgálatokat ki kell bővíteni, ellenőrizni kell, hogy az egyes községekben milyen berendezésekre van szükség, hogy ki legyenek elégítve főleg a mezőgazdasági dolgozók igényei, újból fel kell eleveníteni a beszüntetett és szükséges iparágakat és meg kell teremteni a feltételeket a nők nagyobb számú alkalmazására. A bizottság megjegyezte, hogy a nemzeti bizottságoknak jól kell végezniök a vállalatok irányítását, építését és a szervezési munkát, valamint a helyi gazdálkodás szolgálatainak megszervezését és irányítását. Emellett a dolgozók ismereteit és indítványait a folyó választások előtti kampányban be kell venniök az akció programtervekbe. A gazdasági és költségvetési bizottság a 13. ülés befejező részében egyhangúlag elfogadta dr. h. c. Alexander Horák, helyi gazdálkodási megbízott beszámolóját a lakosságnak nyújtott szolgálatok megjavításáról, a nemzeti bizottságok jogköre kibővítésének keretében. Ezenkívül a bizottság elfogadta még az erre vonatkozó intézkedéseket is. Z. Fierlinger részvétiávirata a jugoszláv parlamentnek Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke Mosa Pijadénak, a népi parlament elnökének halála alkalmából a következő táviratot küldte a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság népi parlamentjének: „A Szövetségi Népi Parlamentnek, Belgrád. Engedjék meg, hogy a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének nevében és saját nevemben is a legmélyebb részvétemet fejezzem ki Mosa Pijade elvtárs elhunyta alkalmával, aki hoszszú évekig volt a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság népi parlamentjének elnöke. Zdenék Fierlinger, a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke. Tegnap nyitották meg Bratislaváéan a CSSZBSZ Suché Mýtó-i klubhelyiségében a Belügyminisztérium kiállítását, amely megismerteti a közönséggel az ellenséges kémek és ügynökök tevékenységét és biztonsági szerveinknek leleplezésükben elért eredményeit. Képünk Kučerának. az angol kémszolgálat ügynökének rejtett rádióadó felszerelését mutatja be, amely a kiállításon is látható. MEGJEGYZÉS: KÁROS CSEPPEK Néha elég néhány csepp a jó orvosságból és a beteg máris jobban érzi magát. Ezúttal azonban nem lesz szó sem orvosságos cseppekről, sem pedig beteg emberről. Arról fogunk beszélni, hogyan lesz a kicsiből sok és a sokból még több bosszúság. Az ipolyviski szövetkezetesek például naponta 400 liter 3,7—3,8 fokos tejet adnak be, amely az ipolysági tejüzemben valamilyen „csoda" folytán átlagosan 3,3 fokra csökken. Érthető, hogy a szövetkezetesek az ilyen változásba nem nyugodtak bele s ezért beadás előtt rendszeresen ellenőrizni kezdték a tej zsírtartalmát. Rájöttek, hogy a tejüzem folyamatosan megkárosítja őket, mivel a tej lefokozásával napi 45 liter tejjel kevesebbet ír az EFSZ javára. Ez évente 36 000 korona jogtalan nyereséget jelent a tejüzemnek, a viskieknek pedig ugyanannyi veszteséget. Amint az ipolysági szövetkezetesek járási konferenciáján hallottuk, a tejüzemre a tej leértékelése miatt más szövetkezetesek is panaszkodnak. Hiszen — mint mondani szokás — a jóból is megárt a sok, hát még a rosszból? Nem csoda, hogy senki sem kér belőle. (mi) NEM MESE EZ! nmiiimmmmiiii Az új csehszlovák állami sorsjátékról A Pénzügyminisztérium döntése folytán március 1-től bevezetjük az új csehszlovák állami sorsjátékot. A csehszlovák állami sorsjáték sorsjegyeit kizárólag az állami takarékpénztárak, vagy azok rendes és külső munkatársai árusítják. Az első sorshúzásra, melyet 1957. június 10-én tartanak Prágában, a csehszlovák állami sorsjáték igazgatósága 20 sorozatban sorozatonként százezer sorsjegyet adott ki. . Az új csehszlovák állami sorsjáték abban különbözik az egykori osztálysorsjátéktól, hogy névtelen, a sorsolásban részt vevők nevére nem állítanak ki külön számlát. A csehszlovák állami sorsjátékra a következő szempontok érvényesek: A húzás első részében a százkoronás nyereményeket sorsolják ki úgy, hogy minden századik sorsjegy nyerjen. A második részben a többi nyereményeket sorsolják ki ötszáztól ötvenezer koronáig. Minden sorsjegy, amelynek utolsó száma azonos az ötvenezer koronát nyert sorsjegy utolsó számával — 20 koronát nyer. A sorshúzás ezen módja mellett minden második sorsjegyre 1 százkoronás és 10 húszkoronás nyeremény esik, természetesen megvan a lehetőség arra is, hogy e számok bármelyikére kedvező esetben további nagyobb nyereményeket is kihúzhatnak. Azok a sorsjegyek, amelyek a főnyeremények valamelyikét nyerték, még további 20 és 100 koronás nyereményeket is nyerhetnek, ha azokat a sorsolás első részében húzzák ki. Ha a sorshúzás második részében húzzák ki és ha utolsó számjegye megegyezik a főnyeremény sorsjegyének számával, akkor további 20 koronát is nyer. —ga.— IEgyik mesés, új bérházba Betévedt egy kisleány. Meglátta öt a házmester, (Lehet, várta is talán!) Szólt is nyomban a leányhoz: Nézz csak ide, meg oda, Nézd, mily modern minden nálunk, Nézd, mily szép e palota! Íme, a föld csupa márvány! S lásd, hogy csillog a kerám? Mond: nem jönnél el lakónak Mi hozzánk, te kisleány? Köszönöm e szép meghívást, — Szólt a lányka csendesen, — Jaj, de nem jönnék e házba, Ha aranyból lenne sem! A mi házunk közönséges, Mindössze egy emelet, Nincs ott csempe, cifra márvány, Mégis Eden e mellett. Tudniillik, lift sincs ottan, S tudja abban mi a jó? Nem bosszantja ott az embert Soha a lift javító! Nálunk nem kell liftest hívni Minden páratlan napon, Édes lifttelen kunyhómat Száz liftesért nem adom! Neumann János A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata az Euratom és a „közös piac" megteremtésének terveiről Moszkva, (ČTK) — A Szovjetunió külügyminisztériumának képviselője március 16-án a külügyminisztérium sajtóértekezletén az újságíróknak felolvasta a Szovjetunió nyilatkozatát az Euratom és a „közös piac" megteremtéséről szóló tervekről, amelyek összeállításán Franciaország a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kormányai dolgoznak. A nyilatkozat közli, hogy NyugatEurópában két új zárt szervezet megteremtésének tervei olyan intézkedéseket követelnek, amelyek megvalósítása Európa nemzetei számára veszélyes következményekkel jár. Az Euratom és a közös piac résztvevői a NATO katonai csoportosulás tagjai. Valószínű, hogy e két új szervezet tevékenysége teljesen a NATO céljait szolgálja majd, amelynek agresszív jellege közismert. Ez elkerülhetetlenül magával hozza az európai ellentétek további elmélyülését, az európai feszültség kiéleződését, és újabb nehézségeket idéz elő a gazdasági és politikai együttműködés megteremtésében összeurópai alapon, továbbá akadályokat gördít az európai biztonság problémájának megoldása elé. A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozatában a továbbiakban arról van szó, hogy az európai országok gazdasági együttműködésének problémáját és az országok együttműködésének problémáját az atomenergia békés felhasználása mellett, nem az országok egyik vagy másik csoportjából létesült új zárt szervezetek útján, hanem összeurópai alapon lehet és kell megoldani. A Szovjetunió ezért javasolja, hogy ebben az irányban használják fel a már létező összeurópai jellegű szervezeteket, vagy pedig új összeurópai szervezetet kell létesíteni olyan feltételek mellett, amelyek minden európai állam számára elfogadhatók és függetlenek társadalmi rendszerüktől. A külügyminisztérium nyilatkozata megjegyzi, hogy a Szovjetunió 1956. áprilisában az ENSZ európai gazdasági bizottságának XI. ülésén javaslatot terjesztett elő, hogy e bizottság keretében olyan szervet létesítsenek, amely az atomenergia békés célokra való felhasználásának kérdéseivel foglalkozna; ugyanezen az ülésen előterjesztette még „A gazdasági együttműködésről szóló összeurópai szerződés" megkötésére vonatkozó javaslatot is. A két javaslatot az ENSZ európai gazdasági bizottságának XII. ülésén tárgyalják meg, amely ez év április 29-én ül össze. A szovjet kormány az összeurópai együttműködés problémájának pozitív megoldásához akar hozzájárulni az atomenergia békés felhasználásának szem előtt tartásával és ezért javasolja, hogy többek között tárgyalják még meg a következő kérdéseket is: a) tudományos kutatóintézet megalakítása, vagy pedig összeurópai alapon atomenergia-kutatóintézetek létesítése; b) együttműködés az ipari és tudományos-technikai célokat szolgáló atomenergia kutató vállalatok építésében és e vállalatok nyersanyaggal való ellátásának biztosítása. Természetes, hogy az atomenergia békés felhasználásában való együttműködésnek összeurópai alapon való fejlesztésében az európai országoknak lehetőségük nyílik a Szovjetunió eddigi tapasztalatainak felhasználására. Az összeurópai gazdasági együttműködéssel kapcsolatban a szovjet kormány javasolja, hogy a következő kérdéseket tárgyalják meg: a) együttműködés a hatalmas vízierőművek építésében, amelyekben az országok egész sora van érdekelve az érdekelt országok beleegyezésével és részvételével; b) együttműködés Európában a hőerőmű alap fejlesztésében oly módon, hogy ez az együttműködés hozzájáruljon több európai államban a tüzelőanyag mérlegében mutatkozó nehézségek kiküszöböléséhez; c) szerződés kötése az összes érdekelt európai országokkal a kölcsönös kereskedelem megkönnyítéséről; d) kölcsönös gazdasági és pénzügyi segítség nyújtása, ami hozzájárulna a gazdasági fejlődéshez. A Szovjetunió kormánya úgy véli, hogy ezeket a javaslatokat megtárgyalhatják az ENSZ európai gazdasági bizottságának XII. ülésén. A francia nemzetgyűlés vitája a kormány általános politikájáról Párizs (ČTK) — A francia nemzetgyűlésnek a kormány általános politikájáról folytatott vitájában Róbert Ballanger kommunista képviselő élesen kikelt a jobboldali képviselők ellen, akik az alkotmány revízióját a politikai stabilitás biztosításának ürügye alatt követelik. Kijelentette, hogy Franciaország nehéz' helyzetét a jobboldali körök gyarmatosító politikája és nem az alkotmány fogyatékosságai idézték elő. A választók 1956. január 2-án nem az alkotmány megváltoztatására, hanem ä politika új irányára szavaztak. Paul Revnaud, a független köztársasági párt képviselője szemére vetette Ramadier gazdaságügyi és pénzügyminiszternek, hogy az országot az infláció útjára vezette. Rámutatott a katasztrofális devizahiányra és kijelentette, hogy a fizetési mérleg további 500 millió dolláros hiánya gyakorlatilag az állam pénzügyi csődjét jelentené. A nemzetgyűlés vitáját ezután március 19-re halasztották. A világ legnagyobb magnezifleiőhelyei Kína ásványi gazdagsága közismert. Bár még korántsem kutatták át a geológusok a roppant ország egész területét, máris olyan menynyiségű ásványi kincseket tártak fel, amelyekhez foghatók alig vannak a világon. Ezek közé tartoznak a Mandzsúria déli részében fekvő magnezitelőfordulások, amelyekhez fogható nincsen sehol a földön. A magnezitet, ezt a főleg tűzálló anyagok gyártására szolgáló, a mészkőhöz hasonló kőzetet Szlovákiában is ismerik, mert hatalmas lelőhelyei vannak a Gömörszepesi Érchegységben. Bár Szlovákia feltárt magnezitkészletei több száz évre elegendőek, mégis elenyésznek a mandzsúriai előfordulások mellett. De nemcsak mennyiségre ilyen jelentős a kínai magnezit. A legtöbb ismert lelőhellyel ellentétben nyílt színen, olcsón bányászható, és ami ilyen súlyos árunál koSzázezer olasz alkalmazott sztrájkol Róma (ČTK) Olaszországban nyolcnapos szervezett sztrájk folyik, amelyet március 13-án valamennyi szakszervezet azon vállalatokban dolgozók követeléseinek támogatására hirdetett, amelyekben az állam tőkéjével részt vesz. A szociális biztosítás nemzeti intézményének, a balesebiztosítási intézménynek, a helyi közigazgatási szervek egészségügvi intézményének alkalmazottaihoz további vállalatok csatlakoztak, úgyhogy a sztrájk harmadik napján a sztrájkoló munkások száma elérte a százezret. molyan esik latba, lelőhelyei a tengerpart közelében vannak, így a termék olcsón messzire szállítható, így érthető, hogy a mandzsúriai magnezit már ismételten és versenyképes áron megjelent az európai kikötőkben és fogyasztópiacokon is. A Szovjetunió segítségével DélMandzsúriában újabb hatalmas magnezitégető- és feldolgozó-telepeket építenek. Ennek a legmodernebb, igen magas termelékenységű üzemnek termékei bizonyára nemcsak a rohamosan fejlődő kínai nehézipar szükségleteit'fogják kielégíteni, de jelentékeny mennyiségben kivitelre a világpiacra is M- e-c Ausztriában visszaadják a volt nácik vagyonát Bécs (ČTK) A DPA nyugatnémet sajtóiroda közlése szerint az osztrák parlament három törvényt fogadott el, amelyek alapján Ausztriában gyakorlatilag 600 000 volt nácista részesül kegyelemben. E törvények megszüntetik az 1957. évi úgynevezett „nácista törvény" több cikkelyét. A jelenlegi ausztriai helyzetre jellemző, hogy az osztrák parlamentben a törvényedet abban az időben szavazták meg, amikor az Osztrák Néppárt és az új fasiszta Osztrák Szabadságpárt, melynek élén dr. Reinthaler, e. Seyss-Inguart áruló osztrák kormány volt minisztere áll, választási egyezményre léptek az új osztrák elnökválasztás előtt