Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-14 / 45. szám, csütörtök

PÄRTÉLE

T * További sikerek íelé Szovjet jegyzék az USA, Nagy-Brit

annia és Fanciaország kormány aihoz Ä nagyhatalmak közös törekvése biztosíthatja a közel- és közép-keieti békét Moszkva (ČTK) — A TASZSZ jelentése szerint D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere február 11-én fogadta Ch. Bohlent, az USA szovjetunióbeli nagykövetét és átadta neki a szovjet kormánynak az USA kormányához intézett jegyzékét. A jegyzékben a többek között a kővetkezőkről van szó: EGY HÖNAP telt el azóta, hogy a komáromi hajógyár üzemi pártkonferenciáján a küldöttek megbeszélték a pártélet és a gyár termelésének kérdéseit. Az alapszervezetek bizottságai és tagjai azóta már hozzáláttak a konferencia beszámolójában és a gazdag vita során felszínre vetődött problémák megoldásához, a konferencián kitűzött határozatok teljesítéséhez. A napokban egész párttagságunkkal együtt a komáromi hajógyárban dolgozó kommunisták is újból jelentős eseményre, a járási pártkonferenciára készülnek. Az idén — a múlt évekhez viszonyítva — ez a készülődés, hogy ezzel a szóval jellemezzük, sokkal lelkesebb. A múlt év utolsó negyede jelentős sikerrel zárult, az egyes részlegek dolgozói bebizonyították, hogy meg tudnak birkózni a reájuk háruló feladatokkal. Az utolsó negyedévi eredmények önbizalommal töltötték el az üzem minden dolgozóját. Azzal az elhatározással kezdték meg az idei feladatok valóra váltását, hogy ezeket minden nehézség ellenére győzelemre viszik. A januári eredmények azt mutatják, hogy a terv. teljesítésébe vetett bizalom reális alapokon nyugszik és ha a folyamatos anyagellátást biztosítani fogják, akkor a komáromi hajógyár dolgozói teljesíteni fogják az előttük álló feladatokat. A JÁRÁSI PARTKONFERENCIA két küldöttével, Košťálik elvtárssal, a 3. alapszervezet elnökével és Fuchs elvtárssal, a szakszervezeti mühelybizottság elnökével, valamint Jedlicska elvtárssal, az első részleg vezetőjével ezekről a kérdésekről, az ez évi politikai és gazdasági feladatokról beszélgettünk a részleg szűk irodahelyiségében. A komáromi hajógyár az idén nagy fába vágta a fejszéjét. Megkezdik az új típusú MOL 1200-as személyhajók gyártását. Illetve, amikor ezeket a sorokat papírra vetettem, akkor már hónapok óta az új hajók gyártásán dolgozott az üzem száz és száz dolgozója, a gyártás előkészítésén, a tervrajzok előkészítésén, a nyersanyag * beszerzésén, a munkafolyamatok kidolgozásán és az alkatrészek gyártásán. A gyár fiatal tervezői a tervrajzok jó kidolgozásával teszik le felkészültségük eddigi legnagyobb vizsgáját. Az üzem idei munkájában, ugyanis a legforradalmibb változások egyike éppen az, hogy a gyár tervezői készítik el az új hajótípusok tervrajzait. Ezzel megszűnik az az évek óta folyó nehézkes gyakorlat, mely szerint az üzemtől több száz kilométerre élő tervezőktől kapták a rajzokat, akik nem ismerhették teljesen az üzemet, a gyártás feltételeit. Sok bonyodalom, fennakadás megszűnését remélik — joggal — az üzem dolgozói az új módszer bevezetésével, hiszen az üzem tervezőinek, akik együtt élnek az üzem problémáival, a legapróbb részletre is kiterjedhet a figyelme. Eddigi munkájukról Jedlicska elvtárs részlegvezető és több dolgozó a legnagyobb dicsérettel beszéltek. Ez az elismerés serkentse a fiatal tervezőket tudásuk további tökéletesítésére. A tervezők munkáján nagyban múlik a gazdaságosság fokozása, az önköltség csökkentése és a minőségi színvonal javítása. Az üzemi konferencia erre irányuló határozatainak teljesítéséhez nagymértékben hozzájárulhatnak, éppen ezért a pártalapszervezet nevelőmunkájának arra kell irányulnia, hogy a tervezők szüntelenül fejlesszék mesterségbeli tudásukat, igyekezzenek minél jobban felhasználni munkájuk tökéletesítésére a termelésben dolgozók tapasztalatait. A GYÁRBAN ELÉRT termelési sikerekhez nagymértékben hozzájárultak az első részleg dolgozói azzal, hogy a hajótestek elkészítésének idejét az eredeti idő egyharmadára rövidítették. Hogyan érték el ezt a jelentős eredményt a részleg dolgozói? Azt hiszem, HHHMMHMMMMMMMMMMMMMMMMMM Szorosabb kulturális együttműködés Magyarországgal Kedden, február 12-én Prágában aláírták a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti 1957. évi kulturális együttműködésről szóló egyezmény munkatervét. A tárgyalás szívélyes és baráti légkörben folyt le. Mindkét részről megegyeztek a legszélesebbkörü együttműködésben a kultúra, iskolaügy, tudomány és művészet minden szakaszán. A munkaterv különösen nagy súlyt fektet a rendszeres, kölcsönös megismerésre és tapasztalatcserére a kulturális és tudományos intézetek és szervezetek kapcsolatainak elmélyítésével. gy O J o Z O • " 1957. február jf. más üzemek dolgozói és más pártszervezetek tagjai számára is tanulságos lesz, ha elmondom annak a beszélgetésnek tartalmát, amelyet ezzel kapcsolatban az előbb említett három elvtárssal folytattam. A termelési ciklus lerövidítéséhez elsősorban is rendbehozták a bérezés kérdését, mert a normákban sok egyenetlenség mutatkozott. Sok helyen nagyon lazák voltak a normák, másutt meg indokolatlanul szilárdak. Ez volt az első fontos lépés. A további pedig až, hogy a dolgozókat elsősorban a legfontosabb központon, a 215-ösön, de általában az egész szektoron „helyhez kötötték", vagyis úgy szervezték meg a munkát, hogy a termelési folyamatban minden munkacsoport hónapról hónapra ugyanazt a munkaciklust végezte. így az egyes csoportok tagjai jól begyakorolhatták magukat, kiküszöbölték a felesleges állási időket. Nagy része volt a sikerben annak is, hogy felelős beosztással bátran megbíztak fiatal munkaerőket, akik feladatuk fontosságát megértve hónapról hónapra fokozták a termelékenységet. Külön ki kell hangsúlyozni itt az idősebb munkások segítségét, főleg Csiba Zoltán kiváló szakmunkás tevékenységét, aki mint instruktor tapasztalatai átadásával jelentős érdemeket szerzett. A legfontosabb azonban az a tény, hogy az első részlegen a szó legszorosabb értelmében megteremtették a gazdasági vezetés, a párt, a szakszervezet és a CSISZ kollektív munkáját, együttműködését. Ez nagymértékben hozzájárult a dolgozók mozgósításához és létrehozta a feltételeket a termelési értekezletek magas színvonalához. A termelési értekezletek valóban nagy szerepet töltenek be a részlegen a munka állandó tökéletesítésében. Először csoportonként tartják meg ezeket, majd ezekből leszűrve a tanulságot, havonként egyszer az egész részleg termelési értekezletén beszélik meg a feladatokat, így a termelési értekezletek nagyon konkrét formában tárják fel a részlegen előforduló hibákat és így adva van a lehetőség azok idejekoráni eltávolítására. NAGYON FONTOS szólnunk arról a gondoskodásról, amelyet a részleg vezetősége részéről kapnak a fiatal dolgozók. Erről a gondoskodásról dicsérettel beszélhetünk. A részlegen mindén évben 30—40 szakiskolát végzett fiatál lép munkába. Nevelésükre és továbbképzésükre olyan. módsze£t dolgoztak ki, hogy a fiatalokat ihunkábalépésilket megelőzően negyedévig, a jövőben pedig még hoszszabb ideig azon a munkahelyen gyakoroltatják, ahová későbbi beosztásukat tervezik. A fiatalok így megismerik jövőbeni munkájukat, munkatársaikat, és az ő képességeik, tehetségük, tulajdonságaik sem maradnak rejtve sem a vezetők, sem a munkatársak előtt. A tanoncok munkájáról a nevelők és a tanítók jelenlétében minden hónapban megbeszélést tartanak, amelyen megvitatják a mindkét részről felmerülő problémákat. De nemcsak ebben merül ki a fiatalokról való gondoskodás. Törődnek azokkal is, akik már befejezték tanulóéveiket és szakemberekként dolgoznak. A részleg vezetője minden hónapban áttanulmányozza a fizetési listát és azoknál a fiatal munkásoknál, ahol a kereset alacsony, a mesterek bevonásával elemzik az illetők munkáját. így kiderül, hogy az illető hanyag munkájának következménye-e az alacsonyabb kereset, vagy a munkaszervezés hibája. Ezzel a módszerrel a múlt év elején még meglehetősen laza munkafegyelmet sikerült megszilárdítani, a lógást, műszakmulasztást úgyszólván teljesen megszüntetni. A fiatalok megszerették a munkahelyet Nagyban hozzájárult ez is ahhoz, hogy a múlt év június elseje óta a részlegen minden dekádtervet egyenletesen sikerült teljesíteni. Az első részleg munkáját nagyban segíti a munkaverseny is és a kötelezettségvállalási mozgalom. A munkaverseny a szakszervezet és a részlegvezetés részéről helyes irányítást kap, minden hónapban kitűzik a megoldásra váró két-három legfontosabb feladatot. A formális kötelezettségvállalás ma már ismeretlen fogalom a részlegen és a célkitűzések minden esetben világosak és ellenőrizhetők. Ilyen értelmű a dolgozók legújabb felajánlása, amelyben főként az egyes munkák határidő előtti elvégzését tűzik ki célul. AZ ÉVZÁRÖ TAGGYŰLÉS UTÁN a részleg pártszervezete azzal az elhatározással kezdte meg a munkát, hogy minden erejével az eredmények továbbfejlesztésére és a múltban előforduló hibák gyökeres megszüntetésére törekszik. A pártszervezet megerősítése érdekében a párttagok elé tartós feladatként tűzték, hogy a legjobb munkások tagjelöltté való felvételét készítsék elő. Ennek végrehajtása a legfontosabb feladatok egyike. Az üzemi konferencián bírálat hangzott el a taggyűlések csekély látogatottságáról. Ezért a részleg pártszervezetének bizottsági tagjai beszélgettek azokkal a párttagokkal, akik nem tartották szívügyüknek a taggyűlésen Való megjelenést. Bíznak abban, hogy a jövőben ezen a téren gyökeresen megváltozik a ' helyzet. Foglalkoztak a pártiskolázás színvonalának javításával is. Ezután minden kör tanításán részt vesznek a pártbizottság egyes tagjai. A rendszeres ellenőrzésnek minden bizonnyal jó hatása lesz. További feladata azonban a kommunistáknak, hogy az oktatásba bekapcsolódott pártonkívülieket győzzék meg az óktatáson való részvétel fontosságáról. A bizottság törődik a párttagok pártfeladatokkal való megbízásával is. A részlegen működő két pártcsoport mindegyikében meg van bízva egy elvtárs a munkaverseny szervezésében való részvétellel, a tömegszervezetekben és azok bizottságaiban a kommunisták munkáját rendszeresen ellenőrzik. Különös figyelmet szentelnek a CŠISŽ munkájára. Ez nagyon fontos feladat és további fokozott munkát igényel, tekintve, hogy a részlegen több mint 200 fiatal dolgozik. A PÁRTSZERVEZET ÉS A PÁRTBIZOTTSÁG jól kezdte munkáját ebben az évben, tevékenységét a legfontosabb problémák megoldására irányította. A részleg bizottsága azonban munkájában nagyobb segítséget vár az üzemi pártbizottság részéről. Nem a legelfogadhatóbb módja az alapszervezet munkája segítésének az a gyakorlat, amelyről az elvtársak említést tettek. Az üzemi pártbizottság által megbízott bizottsági tag ugyanis ahelyett, hogy eljött volna az alapszervezet tagsága körébe, vagy legalább a bizottság ülésére, feladatát úgy látta megoldottnak, hogy magához kérte az alapszervezet elnökét jelentéstételre. Az instruktor feladatának ilyetén értelmezése teljesen helytelen, és szükséges, hogy az ilyen formális kapcsolatot a jövőben valóban élő kapcsolat váltsa fel és az üzemi pártbizottság tagjai gyümölcsözően segítsék az alapszervezetek bizottságait felelős munkájukban. GÁL LÁSZLÓ „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének és a szovjet kormány megbízásából a következőket közli: Az ENSZ támogatásával és a békeszerető nemzetek igyekezetével felszámolták az Egyiptom elleni agreszszív akciót és megteremtődött a kedvező helyzet, valamint a reális lehetőségek a béke biztosítására és a nemzetközi problémák megoldására a Közel- és Közép-Keleten. A háborús tűzfészek felszámolása ebben a körzetben megteremtette nemcsak Egyiptom, hanem Közel- és Közép-Kelet valamennyi országa nemzeti függetlensége, állami önállósága és gazdasági fejlődése megerősödésének feltételeit. Egyúttal megnyitotta ebben a körzetben az együttműködés széles útját az összes országokkal az államok közötti egyenjogúság kapcsolatainak alapján, melynek elvei többek között a bandungi értekezlet határozataiban is bennfoglaltatnak. De megmutatkozott, sajnos, hogy ebben a körzetben a feszült helyzet enyhülése nem tartós és hogy a nemzetek reményei nem váltak valóra. Egyes hatalmak egyoldalú lépései folytán Közel- és Közép-Keleten a helyzet az utóbbi időben újból kiéleződött. Ezt főleg az idézte elő, hogy léteznek olyan törekvések, amelyek arra irányulnak, hogy a nagyhatalmak egyikének fegyveres erőit az ENSZ beleegyezése nélkül egyoldalúlag használják fel a Közel- és KözépKeleten — saját belátásuk szerint, ebben a körzetben — a belügyekbe való beavatkozásra. Szó van a Közelés Közép-Kelet országai részére nyújtandó úgynevezett gazdasági segítségről is, mellyel kapcsolatban ezekre az államokra rákényszerítik azokat a feltételeket, hogy vissza, kell űtasítaniok bizonyos államokkal — až ENSZ tagjaival — mindehfélé kapcsolatot, vagyis, hogy e „segítség" politikai feltételeit kénytelenek elfogadni, amelyek nem férnek össze az említett országok méltóságával, sem pedig az ENSZ fennkölt elveivel. A Szovjetuniónak nincsenek és nem is szándékozik a jövőben sem háborús támaszpontokat, vagy másfajta koncessziókat létesíteni a Közel- és Közép-Kelet országaiban, amelyeknek célja nyereség elérése lenne, és nincs szándékában ebben a körzetben semmilyen privilégiumok megszerzése, mivel mindez nem fér össze a szovjet külpolitika alapelveivel. A Szovjetuniónak létérdeke, hogy Közel- és Közép-Keleten, amely határainak közvetlen közelében van, béke uralkodjék. Őszinte érdeke ebben a körzetben az országok nemzeti függetlenségének megerősítése és gazdasági felvirágzása. A szovjet kormány úgy véli, hogy a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország közös igyekezete — amely nagyhatalmak állandó tagjai az ENSZ Biztonsági Tanácsának — biztosíthatná ebben a körzetben a tartós és állandó békét, ha mindezek a nagyhatalmak a belügyekbe való be nem avatkozás, a nemzeti függetlenség és önállóság tiszteletben tartásénak elveire építenék kapcsolataikat a Közel- és Közép-Kelet országaival. A felsorolt tények aiapján a szovjet kormány azzal a javaslattal fordul az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányaihoz, hogy dolgozzák ki és hirdessék ki Közel- és Közép-Keleten a béke és biztonság kérdésének fő alapelveit az ebben a körzetben levő országok belügyeibe való beavatkozás ellen. Ezek az elvek közös deklaráció alapját képezhetnék, amelyek elfogadása kizárná egyik vagy másik nagyhatalom veszélyes egyoldalú akciójának lehetőségét Közel- és Közép-Kelet országaival szemben, és hozzájárulna ebben a nagyon fontos körzetben a béke és biztonság megszilárdításához, a népgazdaság fejlődéséhez és az országok függetlenségének megszilárdulásához. Természetes, hogy az ilyen deklarációhoz csatlakozhatna bármely állam, amelynek érdeke a béke és biztonság, és Közel-, valamint KözépKelet országaival az említett alapelveken akarja kiépíteni kapcsolatait. A deklarációban részt vevő hatalmak illetékes kötelezettségeire vonatkozó javaslatokról értesíteni lehetne Közel- és Közép-Kelet országainak nemzeteit és kormányait." Melléklet: „A Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai nyilatkozata fő alapelveinek javaslata a Közel- és Közép-Keleten a béke és biztonság kérdésében, valamint ebben a körzetben a belügyekbe való be nem avatkozás kérdésében.' A Szovjetunió, az USA, Nagv-Britannia és Franciaország kormányai deklarációjának fő alapelvei a Közelés Közép-Keleten a béke és biztonság kérdésében. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Francia Köztársaság kormányai az Egyésült Nemzetek Szervezetének alapokmányában kifejezett elveihez és fennkölt békeszerető céljaihoz igazodva kifejezik egyetértésüket azzal, hogy politikájuk, alapját a Közel- és Közel-Kelet országai irányában az a törekvés képezi, hogy Közel- és Közép-Keleten, valamint az egész világon létrejöjjön a béke és biztonság; elismerik és tiszteletben tartják az államok közötti kapcsolatok legfőbb elveit, amelyeket az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletén fogalmaztak meg; igyekeznek megteremteni a kedvező feltételeket a Közel- és Közép-Kelet országaiban a nemzeti fü^netlenség és állami önállóság megszilárdítására; kifejezik őszinte óhajukat, hogy közös erővel, önzetlenül támogatni akarják ebben a körzetben az országok gazdasági felvirágzását és e szándékukban abból indulnak ki, hogy a gazdaságilag kevésbé fejlett országok természeti gazdagsága vitathatatlanul ezen országok nemzeti tulajdona, amelyeknek teljes joguk van önállóan rendelkezni ezzel a gazdagsággal és azt felhasználhatják népgazdaságuk felIesztése és a haladás érdekében. A Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai hozzá akarnak járulni Közel- és Közép-kelét országéival a gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok általános fejlesztéséhez, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján, úgy vélik, hogy ebben a körzetben az országok közötti kiterjedt gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok nemcsak ezen országok érdekeinek felelnek meg, hanem a világ más országai gazdasági jólétének biztosítá. sát is elősegítik, és elismerik annak szükségességét, • hogy a Közel- és Közép-Kelettel kapcsolatos összes nemzetközi problémákat és vitás kérdéseket békésen, tárgyalások útján kell megoldani. A Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai teljes tudatában vannak felelősségüknek a világbéke és biztonság megtartásáért és ezért kötelezik magukat, hogy a Közel- és Közép-Kelet irányában folytatott politikájukban a következő elvekhez fognak igazodni: 1. A Közel- és Közép-Keleten a béke megőrzése egyedül békés eszközökkel, a vitás kérdéseknek tárgyalások útján való megoldásával lehetséges. 2. Nem avatkoznak be a Közel- és Közép-Kelet országainak belügyeibe; tiszteletben tartják ezeknek az országoknak függetlenségét és önállóságát. 3. Visszautasítanak minden próbálkozást, amely arra irányul, tiogy eze* ket az országokat hatonai csoportosulásokba vonják be a nagyhatalmak. 4. Fel kell számolni a külföldi támaszpontokat és vissza kell hívni a külföldi katonaságot a Közel- és Közép-Kelet területéről. 5. Közös elhatározással visszautasítják a fegyverszállítást a Közel- és Közép-Kelet országaiba. 6. Támogatni fogják a Közel- és Közép-Kelet országainak gazdasági fejlődését, olyan politikai, katonai, vagy más feltételek megszabása nélkül, amelyek összeférhetetlenek ezon országok méltóságával és függetlenségével. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Amerikai Egyesült Államok, az Eqvesült Királyság és a Francia Köztársaság kormányai azon reményüknek adnak kifejezést, hogy a Közel- és Közép-Kelet országaival való kapcsolatokban a többi államok is ezekhez az elvekhez fognak igazodni." Ugyanezen a napon megegyező szövegű jegyzéket adtak át M. Dr>i?annak, Franciaország szovjetunióbeli nagykövetének és C. Parrottnak, Nagy-Britannia szovjetunióbeli ügyvivőjének. 1 Miért éppen csütörtök ? • Ki ne emlékeznék azokra az időkre, amikor a földmunkás, a kispa- i raszt, a zsellér kunyhójába vagy az istállóba zárkózva korán feküdt le j aludni, nemcsak azért, mert fáradt volt, de azért is, mert nem enged- f hette meg magának, hogy feleslegesen fogyassza a drága petróleumot. | És minek is világított volna?! Hiszen arra már igazán nem tellett, hogy í könyvet vásároljon, újságot fizesssen elő. — Mégis a tudás, a tájéko- | zottság vágya akkor is, mmdig élt benne ,s így — „a kevés is jobb. ? mint semmi" elve alapján — megvett itt-ott egy hetilapot, vagy ha ez nem volt lehetséges, előfizette valamelyik napilap csütörtöki számát, mert az volt a szokás abban az időben, hogy ezt a napot, a csütörtököt, a falu problémáinak szentelték a szerkesztőségek. Í

Mindez már a múlté. A falvak nagyobb részében villanyvilágítás, sőt kultúrház van, a kisparaszt nagyobb keresetével kultúrigényei is megnőttek, tudásszomja fokozódott s így érthető, ha a napilap egyetlen, — csütörtöki — száma nem elégíti ki falvaink dolgozóit. 2 Ennek ellenére az újságolvasás terén még kísért a múlt, még akadt nak olyanok, akik talán kényelemből, talán az utak-módok ismerete : hiányában ma is csak az ÜJ SZÖ csütörtöki számát olvassák. , Hogy falusi dolgozóinknak segítségére legyünk, e napokban minden t „heti" előfizetőnket felkeresi a posta kézbesítője s megbeszéli vele | a napi előfizetés, lapunk rendszeres olvasása lehetőségének kérdését, f Köztársaságunkban ma minden dolgozó a politika alkotója, végrehajtója l s ezért nem kételkedhetünk abban, hogy a napi eseményekről, terveink- | ről, szocialista építésünk helyzetéről tájékozott akar lenni, — belép ! tehát olvasóink nagy családja körébe, s már e hó 15-ével lapunk rendes | előfizetője lesz. í S mi ebben a családban minden becsületes embert szeretettel üd- | vözlünk. í f