Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-08 / 39. szám, péntek

Takarékoskodnak, olcsóbban termelnek sa; Saját tapasztalataink győz­55 5 nek meg napról napra arról, ^ hogy minél jobban gazdálko­== dunk. annál jobban . élünk. Ü l S ha népyazdaságu.ikban, min­i s den üzemben, az egységes Hl földművesszövetkezetekben s a |e§ munka minden szakaszán va­Ü= lamennyien jól gazdálkodunk, =2= életünk egyre jobb és szebb fű lesz. A jó gazdálkodásnak egyik fontos alapfeltétele a takarékosság. Állandó beszédtárgya ez a külön­féle mmkahelyek dolgozóinak. A nyersanyaggal, az áramfogyasztással való lelkiismeretes gazdálkodás ered­ményeit a tökéletesebb .echnológiai módszerek teszik lehetővé. Anyag és energiatakarékosságban kiváló sike­reket értek el a Tatrasvitben, u krompachy-i Kovohutyban és más üze­mekben. Nem állíthatjuk azonban, hogy már célt értünk. A statisztikák és az ön­költségek összegei arról beszélnek, hogy még számtalan esetben fennáll az anyag- és energiapazarlás. Még mindig drágán gyártunk gépeket, még mindig nem törődünk eléggé az előállítási ár olcsóbbá tételével, nem egyszerűsítjük le a termelési folya­matot, nem csökkentjük a selejtet mindenütt, ahol csak lehet. A kassai kerület számos üzemében már ez év első heteiben megmutat­koztak a gyártás olcsóbbá tételére kifejtett igyekezet eredményei. Eze­ket az eredményeket természetesen nem a véletlen szülte. A dolgozók felelősségteljes és tudatos • elhatáro­zással jó előre felikészültek arra, hogy a technológiai folyamatokat leegy­szerűsítsék, hogy a nyersanyag fel­használásával takarékoskodjanak. A krompachyi Kovohuty dolgozói az olvasztókemencék átépítésével a ka­pacitást kétszeresére növelték. Min­den égetésnél öt tonna szenet ta­karítanak meg azzal, hogy nem sze­net, hanem fűtésre alkalmas olajat használnak a kemencék fűtéséhez. A tárolót, amelyet azelőtt a szén foglalt el, most a feldolgozandó irc­cel telítik meg, s ezzel a kapacitást megkétszerezik. Jobb a fém minősége, a munka üteme, s a munkaidőt jobban használják ki. Annak ellenére, hogy a fűtőolaj drágább, mint a szén, a krompachiak újítása 730 ezer korona évi megtakarítást eredményez. A kassai gázgyárban 4 százalék­kal sikerült a generátor-kemencék kokszszükségletét csökkenteni, ami 41 ezer 600 korona évi megtakarítást je­lent. A gázgyár dolgozói az áram­és vízfogyasztásban is takarékoskod­nak az idén; ígéretüket kötelezett­fégvállalással támasztották alá. Hasonlóan oldják meg a termelés olcsóbbá tételét a kassai kerület több üzemében. Az agitátorok ismertetik a munkássággal a takarékosság je­lentőséget, a beszélgetések során rámu atnak arra, hogyan kell kihasz­nálni az adott lehetőségeket. A ta­karékosságban elért eredményeket az üzemi hangszóró ismerteti és népszerűsíti az üzem dolgozóival. Erről írnak az üzemi újságok, ezt hirdetik a faliújságok. A meggyőzés leghatásosabb for­mája azonban a személyes kapcsolat. Ilyenkor kell rámutatni a bevált ta­pasztalatokra, a munkatársak találé­konyságára, egyéni kezdeményezé­seikre. Mindezek haladéktalan reali­zálása eayre szebb eredményeket mutat fel az önköltségek csökkené­sében. (m) Határ, amely nem választ el, ÖSSZGkUt han&m Napról napra több földműves választja a közös gazdálkodás útját A prešovi kerületben idén 327 föld­műves határozta el az EFSZ-be való belépést. Közülük 89 földműves már fennálló EFSZ-be lépett, 67-en há­rom új EFSZ-et alakítottak és 171 földműves aláírta jelentkezését az újonnan alakítandó EFSZ-ekbe. A földművesek főleg a kerület fennálló EFSZ-einek múlt évi jő gazdasági eredményei után határozták el a szö­vetkezetekbe való belépésüket. A legtöbb új tag a szobránci járás­ban jelentkezett, ahol 43 földműves új szövetkezetet alakított Konušiban és Inovcén, és 71 földműves belépési vetkezetet. A michalovCei járásban 105 földműves határozta el a szövet­kezetben való közös gazdálkodást. * * * A kassai kerületben minden nap új szövetkezeti tagok jelentkeznek az EFSZ-ekbe. Az év eleje óta február 4-ig a kerületben már 238 tag lépett be a szövetkezetbe, akik 341 hektár földet adtak be a közös gazdálkodás­ba. Ezenkívül kb. 100 belépési nyi­latkozatot írtak alá olyan községek földművesei, ahol most készülnek szövetkezet alakítására. A legtöbb új tag — hatvanhat — a trebišovi já­rásban és 43 új tag a kassai járás­ban jelentkezett a szövetkezetekbe. hány órát — szinte lehetetlennek tünt. Ameddig elláttunk, mindenütt sínpárok szaladtak. Szorongva áUtak egymás mellett a szerelvények, itt­ott pedig egy-egy magára maradt kocsi. Minden felöl kiáltás, a tolatök sípszava hangzott, szívmelegítő volt a hangszóró egy-egy kedves meló­diája. A csernői állomás egész terü­letén hangszórók vannak, a lemez­játszó állandóan működik, a munká­sok zeneszó mellett dolgoznak. A füstfellegek homályos magasságába karcsú torony ok nyúlnak, amelyek­ről ezerwattos reflektorok fénye árasztja el az állomás területét. Csernőn szakadatlanul, éjjel-nappal folyik a munka. Miért átrakodó állo *-ás ? Indokolt a kérdés, mert hiszen Lengyelországgal, Magyarországgal, és más szomszédos államokkal szin­tén nagy forgalmat bonyolítunk le anélkül, hogy az átmenő állomásokon átraknák az árut. Csakhogy a Szov­jetunióban a kocsik nyomtávszéles­sége, akár Spanyolországban vagy Portugáliában is, szélesebb a miénk­nél és így közvetlen forgalom lehe­tetlen. A csernői állomást az átra­kodásnak megfelelően rendezték be mégpedig úgy. hogy egymás mellé kerülnek a csehszlovák és a szovjet vagonok, közéjük pedig az átrako­dást végző berendezések. Az állo­másnak külön része van, ahol a naf­tát. a savalcat és más cseppfolyós árut szivattyúzzák eayik vagonból a másikba, másutt az ércet, a szenet kotrógépek segítségével rakják át. A gabonaféléket: búzát, rozsot; ár­pát, kukoricát, hatalmas mag szívó ­és szórógépek viszik a szovjet va­gonokból a csehszlovák kocsikba. Ér­demes megjegyezni hogy a szovjet vagonok raksúlya háromszorosa a mi­einknek. A csernői átrakodó állomás felada­tai az utóbbi hónapokban majdnem a félszeresével emelkedtek. Oj mun­k erőre volt szükség és sok alkal­mi munkást kellett alkalmazni, fő­képp a környező falvak mezőgazda­sági munkásai közül. Most, hogy a Szov­jetunióval még inkább elmélyültek gazdasági kapcsolataink, a csernői munkásokra még több feladatot ró népgazdaságunk. Ez a tény nem érte i őket meglepetésszerűen. Egy-egy munkahelyen a dolgozók kötelezett­séget vállalták, amely szerint a vas­utas szakszervezetek III. kongresz­szusa alkalmából május l-ig átlagban 20%-kal növelik teljesítményüket. Ezt a kötelezettségvállalást nem • lesz éppen könnyű teljesíteni I annál is inkább, mert az állo­A bratislavai Kovosmalt.-uzemiben i az utóbbi időben néhány komplex újítóbrigád működik. Képűn- ; új berendezéssel látták el, amelyek kön Dubovský Emilt és Wágner Ká- | megkövetelik az új technológia be­rolyt láthatjuk, a brigád két tagját, < vezetését is. akiik Štefan Ščevlík újítását tanulmá­==3 Nemzetgazdaságunknak és jgg külkereskedelmünknek egyik rendkívül jelentős, sőt, mond­== hatjuk legfontosabb tényezője fif| a Szovjetunióval és a Kínai §= Népköztársasággal fenntartott §§§ gazdasági kapcsolatunk, amely­== nek értelmében naponta sok =E száz tonna nyersanyag, szén ga­§Ü bona másrészt gyári berendezé­1= 1 sek és különféle gépek áramlanak §E= át határunkon. Ennek a gaz­H| dag, bővizű árufolyamnak mint­ž = egy zsiüpje a csernői átrakó­nk dó állomás, amely mind nemé­in ben, mind terjedelmében egye­it dülálló hazánkban. S amint szélesednek gazdasági kapcso­g? lataink nagy baráti államaink­ra kai, ezzel arányosan növekedik •j: ennek az állomásnak a jelen­re tősége is. Ezt a növekedést = most ugrásszerűen előremozdi-­totta a csehszlovák küldöttség szovjetuniói látogatása alkalmá­ig ból lefolyt tárgyalások eredmé­nye, a különféle gazdasági meg­rí; egyezések és szerződések, ame­lyek értelmében még több nyers­sé anyagot, szenet, gabonát, és SS más — fejlett iparunk és §5r- közeUátásunk számára fontos cikket — szállítanak hazánkba. Ipg Ebből kifolyólag nagy feladat j=rj vár a csernői állomás munká­IÜ saira is. Éppen emiatt elláto­gattunk hozzájuk, vajon ho­gyan készültek fel erre a nagy |H feladatra. Először meglátogat­sz tuk az állomás néhány Hűln­ie kahelyét. .. Elindultunk, hogy körülnézzünk az óriási állomáson. Nem az egészet akartuk látni, ez ugyanis — tekintet­be véve a rendelkezésünkre álló né­MMXMMM M< H< M< <W M< MMM M< M< MM MH< A Kovosmalt úiítói nyozzák. Az újítás az üzemben gyár­tott szemetes bödönök szállításának megkönnnyítésére és gyorsabbá téte­lére szolgál. nyilatkozatot töltött ki olyan közsé gekben, ahol most alakítják a szö Vajon teljesítik-e? Míg bankudoltunk a sínek között, egy csoport emberrel találkoztunk, akik a közeli fabarakkból jöttek. Éppen megbeszélést tartottak arról, hogyan egyeznek meg a brigádosok­kal, akik az előttük való műszak-, ban dolgoznak, és gyakran porosan, piszkosan hagyják a gépeket. Egy zö-; mök férfi haladt a csoport utáiu Beszédbe elegyedtünk vele. Petrihan János, a gabonaátrakó munkacsoport vezetője, radi lakos. Hét kilométert tesz meg biciklin na­ponta míg munkahelyére ér. Most, a rossz időjárás beálltával autóbuszon jár. Csak azt hibáztatja, hogy az au­tóbusz köznapon csyk kétszer, va­sárnap pedig egyáltalán nem közied kedik. Márpedig 60—70 munkás ked­vében járni mégis csak érdemes vol­na. Vagy tíz éve dolgozik ezen az állo­máson. Azelőtt a legnehezebb szaka­szon dolgozott, ahol a gabonát szállí­tóöZaüagókorn rakták át. Ő az egye­] dűli, aki ezen a munkahelyen az örö­kös porban öt évig kibírta. A por ellen úgy védekezett, hogy a szája elé egy vékony nedves gyolcsot kö-. tött. Amikor az a szájnyílás előtt te­lerakódott porral, enyet fordított raj­ta és tovább lapátolta a gabonát. Most már — amint mondja — nem nagyon bírná ezt a munkát. — Két mun­katársával együtt egy szórógépet ke­zelnek (másutt négyen dolgoznak egy ilyen gépnél). A valamikori kubikos most hozzáértéssel kezeli a magszó­ró villanymotor ját, ventillátorát, de ezenfelül segít társa'nak a lapátolásban is. Neki, mint mondja, nincs otthon még csak egy zsebkendönyi földte­rülete sem, mint sok más vasutas-, nak, ezért igykeszik annyit keresni, hogy öttagú családjával megélhessen a fizetésből. A lánya, aki a szállítási osztályon dolgozik, szintén keres már. — Fogják-e győzni akkor is, ha majd naponta négy-öt vagonnal is több lesz a szállítás a Szovjetunióból?, — kérdeztem végül — Hogyne. Csak idejében állítsák be a vagonokat, hogy ne kelljen rá­juk várakoznunk. Íme, egy példa a sok közül, mely-, nek alapján remélhetjük, hogy á csernői átrakodó állomás a fokozott feladatokat is teljesíteni fogja. KMMMMMMMM M< M< M M<M M< MMMMMMM Tökéletesítik a Diesel-motorokat A napajedlai Slavia-motor vállalat dolgozói gyártják az egész világon ismert Diesel-motorokat. A Közel­és Közép-Keleten ezeket a motoro­kat öntözésre, Dél-Amerikában a cukornád törésére és a farmokon vil­lanyáram fejlesztésre használják. A Slavia dolgozói František Postava és František Vavŕínek újításai alapján tovább tökéletesítik a Diesel-moto­rokat. Több alkatrészt egyszerűsíte­nek és könnyebbé teszik a gyártást. Az üzem az új módszer alkalmazásá­val az idén több mint 58 tonna fé­met és majdnem egynegyed millió feladatokat is teljesíteni fogja. P. J. Az elmúlt esztendő eseményei, kü­lönösen az SZKP történelmi jelentő­ségű XX. kongresszusának tárgyalá­sai, a kongresszus visszhangja ha­zánkban és világszerte, a lengyelor­szági, jugoszláviai helyzet alakulása, de főleg a fasizmus nyeregbeülteté­sére irányuló magyarországi kísérlet nagy visszhangot keltett az ideoló­giai életben. Fellobogott a harc a haladás, és a régi, kizsákmányoló kapitalista rendszer hívei között. A haladás, a demokrácia és a szo­cializmus ellenségei az említett ese­ményeket kihasználták a munkás­és kommunista mozgalom alapja, erő­forrása, a marxista-leninista tanítás ellen intézett nyílt és.leplezett, köz­vetlen és orvtámadások intenzívvé té­telére. Nekünk, kommunistáknak, ez semmi újat nem jelent és nem is lep meg bennünket. Nem az első és bi­zonyára nem is utolsó ilyen támadás ez. Tudjuk, hogy a világreakció a marxi-lenini tanításban jogosan látja uralma .fenntartásának akadályát, és az eddig őt ért vereségek, valamint a jövőben reá váró kudarcok fő oko­zóját. A marxi-lenini tanítás arra kész­tette és készteti a dolgozókat, hogy minden eseményt és jelenséget egyetlen helyes szempontból — osz­tályszempontból értékeljenek. Alap­vető kérdés: kinek, melyik osztálynak használ valamilyen esemény, kinek, melyik osztálynak érdekei forognak kockán? Ez a marxista osztályszem­pont mozgósítja a kommunistákat, hogy visszaverjenek minden kísérle­tet, amely a párt vezető szerepének lebecsülésére irányul a munkásosz­tálynak a burzsoázia ellen és a szo­Tanításunk győzedelmeskedik cializmus felépítéséért vívott törté­nelmi harcában. A jelenségek osz­tályszea»pontból való vizsgálata meg­magyarázza a dolgozóknak, miért nem engedhetjük meg. hogy libera­lista irányzatok verjenek gyökeret életünkben. A kérdés: kinek, melyik osztálynak használ valami, volt az a tényező, amely hazánk dolgozóit egyöntetűen szembeállította a ma­gyarországi ellenforradalmi erőkkel. E kérdésre adott helyes válasz meg­hiúsítja a reakció törekvését, hogy megbontsa a munkásosztály nemzet­közi egységét. A helyes válasz meg­szilárdítja a proletár nemzetközisé­get, csalhatatlanul vezetett és vezet bennünket a kapitalista társadalom­ban megoldhatatlan nemzeti kérdés megoldásának útján. Az imperialisták agyafúrt jelszavaikkal, intrikáikkal és szemfényvesztéseikkel könnyen félrevezethetnék a dolgozók töme­geit, ha a dolgozók az imperialisták akcióit nem tekintenék ebből a szempontból: kinek, melyik osztály­nak kedveznek a valóságban, kinek az érdekeit segítik elő az adott esemé­nyek ? így tehát könnyen megértjük, miért támadja a reakció oly bőszülten ta­nításunkat. Éppen azért, mert bő­szülten támadja, éppen azért, mivel tanításunk a reakció számára elvisel­hetetlen vereséget jelent, elszántan szálljunk síkra a marxi-lenini taní­tás elmélyítéséért és továbbterjesz­téséért. A sokszor kipróbált és bevált fegy­ver — a marxista elmélet legyen fő harci eszközünk. Ez módot ad azoknak legyőzésére, akik a marxiz­mus-leninizmus lebecsülésével, igaz­ságának kétségbevonásával, tagadá­sával vagy revideálásával megkísérlik a munkásosztály lefegyverzését. Tudjuk, hogy győzedelmeskedünk e harcban, noha nem kicsinyeljük le az ellenség okozta károkat. Mellet­tünk tanúskodik a történelem, a nem­zetek sorsa, mellettünk tanúskodnak a világ dolgozói. A legmeggyőzőbb és leghatásosabb érvünk azonban a marxizmus-leniniz­mus gyakorlati alkalmazása, minden­napos konkrét politikánk. Vegyük csak például a demokrá­cia kérdését. Hosszan és nagyvona­lúan vitatkozhatunk róla. De meg is valósíthatjuk és elmélyíthetjük. Mi ezt az utóbbit tesszük a nemzeti bi­zottságok jogkörének kibővítésével, a szakszervezetek, széleskörű jogai­nk tiszteletben tartásával, amivel lehetővé tesszük a dolgozók tömegei­nek bevonását állami és közügyeink közvetlen irányításába és gazdasá­gunk problémáinak megoldásában. Ez a politika örömteljes eredményekre vezetett. Dolgozóink jól öltözködhet­nek, jóllakhatnak, egyre olcsóbban szerezhetik meg a létfenntartási szükségleteiket, mivel évről évre csökkennek az árak. Elegendő mun­ka van mindenki számára, senkinek sincs oka a munkanélküliségtől .való félelemre. Betegség, rokkantság és aggság idején jobban gondoskodunk a dolgozókról, mint a világ bármely más államában. A demokrácia sok helyen csak szép szó, nálunk — valóság. Néhol fenn­költ elmefuttatások tárgyát képezi, [ nálunk kitartó, áldozatkész és gyakran nehéz mindennapi munkára ösztönzi és szervezi a dolgozókat, hogy bizto­sítsák a demokrácia anyagi alapját. Nem a szavak, hanem a tettek dön­tenek, nemcsak a helyes elmélet, ha­nem az eredményes gyakorlat, a kettő közötti összhang a fontos. Az országos pártkonferencia határozatai, továbbá párt- és kormányintézkedések egész sora ékesszólóan kifejezi törekvésün­ket, hogy gyakorlati munkánkat össz­hangba hozzuk az elmélettel azokon a szakaszokon is, amelyeken az a múlt­ban nem volt meg. A marxizmus-leninizmus élő tanítás. Mint ilyen, lényegében elvet minden dogmatizmust. Ebből ered óriási ere­je. Az élet nem egyoldalú. Naponta, óránként változik, változnak az em­berek, fejlődik a kultúra, előrehalad a tudomány és a technika. Egyszer­smind változnak a feltételek is, melyek közepette a reakció és a haladás küz­delme folyik. A marxizmus-leninizmus' a viszonyok fejlődésének gondos vizs­gálatára, a feltételek megváltozásának megfigyelésére, a tények, az új való­ság tanulmányozására tanít bennün­ket, hogy ennek alapján — a mar­xizmus-leninizmus általánosan érvé­nyes alapelveiből kiindulva — levon­juk a gyakorlati munkánkra, politikai tevékenységünkre vonatkozó következ­tetéseket. A problémák egész sora áll előttünk, ami megköveteli, hogy mai körülményeinknek és szükségleteink­nek megfelelően elméletileg újszerűen alkalmazzuk a marxizmus-leninizmust. E követelményre már az országos pártkonferencia is felhívta a figyel­münket. A CSKP KB legutóbbi tár­gyalása is felvetette például azt az égetően sürgős kérdést, hogy a gaz­dasági ösztönző módszerek jobb ki­használásával továbbra is és még ha­tékonyabban tegyük anyagilag érde­keltté dolgozóinkat a termelés és ál­talában a gazdasági tevékenység ered­ményeiben. A marxizmus-leninizmus rendszeres fejlesztése, tanításainak alkotó módon való alkalmazása adott feltételeinkre ékesszólóan igazolja a marxizmus-le­ninizmus erejét, ütő- és életképessé­gét. Mindez megköveteli, hogy egyes országok kommunista pártjai olyan politikát folytassanak, amely megfe­lel az adott ország konkrét feltételei­nek. Olyan politikát, amely — az ügy érdekében — részleteiben különböző, de elvi dolgokban egységes, olyan po­litikát, amely megfelel a sajátossá­gok és az általánosan érvényes elvek dialektikus egységének. Mindezért bátran, magabiztosan vesszük fel az utóbbi időben oly nagy erővel kitört ideológiai harcot. E harc tüze eléget mindent, ami gyenge, rossz, életképtelen. Csupán az ma­rad meg, ami egészséges, erős, ami együtt fejlődik az élettel, s eredmé­nyes, ami világszerte százmilliókat érdekel és mozgat, ami már nem egy­szer átvészelte a harc tüzét. A prole­tariátus fegyvere — a marxizmus-leni­nizmus minden vihart átél! Ján Jonák. 0 .1 SZO 1957. február 8. 5

Next

/
Thumbnails
Contents