Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-07 / 38. szám, csütörtök

Jé lenne a legrövidebb lém beiül összehívni az ázsiai és afrikai országok új értekezletét Kínai-ceyloni közös nyilatkozat KÄQÄR JÁNOS: A mi rendszerünk életereje abban van, hogy a munkás-, paraszt-és értelmiségi tömegekre támaszkodik Salgótarjánban február 2-án nagy aktíva-ülést tartottak. Mintegy 900—1000 aktivista jött el Nógrád megye bányáiból, üzemeiből, fal­vaiból. Az aktíván megjelent Kádár János elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt ideiglenes intéző bizottságának elnöke, a for­radalmi munkás-parasztkcrmány elnöke is. Jakab Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt nógrádmegyei ideiglenes intéző bizottságá­nak elnöke tartott beszámolót a megye politikai helyzetéről és a pártszervezetek feladatairól. A beszámolót szenvedélyes hangú har­cos vita követte, mely során felszólalt Kádár János elvtárs is. Be­szédében többek között foglalkozott az imperializmus és a „nem­zeti kommunizmus" kérdésével. Colombo (ČTK) — Csou En­laj, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke és kül­ügyminisztere, valamint Ban­daranaike ceyloni miniszterel­nök február 5-én délelőtt kö­zös kínai-ceyloni nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozat a többi között így szól: „Ismételjük, hogy az ázsiai és af­rikai nemzetek 1955. évi bandungi értekezletén elfogadott elveket vall­juk. Ezek az elvek a békés egymás mellett élés és együttműködés öt el­vének kibővítését jelentik. Ogy vél­jük, szükséges lépéseket tenni ezen elvek még következetesebb teljesíté­sére. Jó lenne a legrövidebb időn be­lül összehívni az ázsiai és afrikai or­szágok új értekezletét." A nyilatkozat a továbbiakban a közép-keleti helyzettel foglalkozik és hangsúlyozza: „Az egyiptomi és nyu­gat-ázsiai helyzetet illetőleg azt a nézetet valljuk, hogy a hatalmi poli­tika további megvalósítása, vagy az egyik hatalomnak a másikkal való felváltása, hogy kitöltsék az úgyne­vezett űrt, nem járul hozzá e terü­let problémáinak megoldásához, amely térség nemzeteinek szabadon, saját kívánságuk szerint kell határozniuk sorsukról. Csakis így lehet biztosítani a kollektív békét és békés úton meg­oldani a nemzetközi vitás kérdése­iket." A nyilatkozat befejező része a kas­míri helyzetről így hangzik: „Mélyen nyugtalanít bennünket az a szeren­csétlen helyzet, amely Kasmír kérdé­sében Pakisztán és India 'között be­állott. Felszólítjuk a két érdekelt fe­let, hogy saját érdekükben, valamint az ázaiai és afrikai országok szoli­daritásának érdekében e probléma békés megoldására törekedjenek." Delhi (ČTK) — A Press Trust of India hírügynökség közlése szerint Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke — aki hiva­talos látogatáson Ceylon szigetén tartózkodott — február 5-én kísére­tével együtt Colotnbóból hazautazott a Kínai Népköztérsaságba. — Mostanában új jelszót dobtak fel az imperialisták — mondotta. — 1956-ban erősen propagálták a „nem­zeti kommunizmust". Dulles külügy­miniszter úr 1956 tavaszén tartott beszédében azt mondotta: „Bele kell törődnünk abba, hogy ezekben a ke­let-európai országokban a társadal­mi élet irányítói önmagukat kommu­nistáknak tartják és nekünk -azért kell harcolni, hogy ezeket az embe­reket, mint kommunistákat, elszakít­suk Moszkvától." Ez volt Dulles programja. Ezzel egyidőben kiadták a „nem­zeti 'kommunizmus" jelszavát és kezdték a kommunistákat megkülön­böztetni. Ezt mondták: az egyik pu­ha kommunista, a másik kemény kommunista. Az egyik sztálinista, a másik liberális, az egyik internacio­nalista kommunista, a másik nemzeti kommunista és kinyilatkoztatták, hogy ők a nemzeti kommunista tö­rekvéseket támogatják minden ren­delkezésükre álló erővel. A nemzeti kommunisták közé sorolták többek között Nagy Imrét. A reményüket Nagy Imrébe helyezték, mint egy is­mert, „nagy tekintéllyel rendelkező" magyar „nemzeti kommunistába" és ennek megfelelően irányították poli­tikájúikat. Kádár elvtárs ezután erélyesen hangsúlyozta: Nincs nemzeti kommunizmus! A nemzeti kommunizmus hamis jel­szó. A dolgozók megtévesztésére való, mert a kommunizmus inter­nacionalista, a világ dolgozóinak vi­lágnézete. Kádár elvtársnak ezt a kijelenté­sét az aktíva részvevői nagy tapssal fogadták. Az a meggyőződésem — folytatta Kádár János —, hogy a sztálinista­rákosista és hasonló jelszavak is befejezték pályafutásukat. Eddig több szocialista országban is be­széltek erről, de súllyal három szo­cialista országban: Jugoszláviában, Magyarországon és Lengyelország­ban. Magyarországon november 4-én a forradalom visszaütött és világossá vált, hogy az ellenforradalom ellen kell harcolnunk és nem valamilyen kép­zelt sztálinizmus vagy rákosizmus el­len. • , A lengyeleknél a Trybuna Ludu va­lamikor novemberben már azt Irta: „Nem tűrhetjük becsületes kommu­nisták üldözését a sztálinizmus ki­Jugosziávia 1956. évi tervteljesítése Belgrád (ČTK) — Az 1957. évi or­szágos gazdasági tervről szóló tör­vénnyel kapcsolatban Jugoszláviában nyilvánosságra hozták az 1956. évi terv teljesítésének eredményeit. Az adatok azt mutatják, hogy a tervet nem teljesítették egyöntetűen. Amíg az iparben a termelés 10 száza­lékkal emelkedett, a mezőgazdasági termelés 12 százalékkal csökkent. Az ipari termelés 1956. év végén 60 szá­zalékkal volt magasabb, mint 1952-ben. A jugoszláv gazdaság komoly hiá­nyossága a mezőgazdasági termelés jelentős csökkenésében mutatkozott, Ez a csökkenés 1956-ban a gabona­neműekben 8 százalék, a gyümölcs­termelésben 66 százalék, a szőlőter­mesztésben 39 százalék, Az állatte­nyésztési termelésben 2 százalék nőve-' kedés mutatkozott. Az USA veszélyezteti Thaiföld függetlenségét Bangkok (ČTK) — A thaiföldi iapok tudósítást hoztak a thaiföldi közvéle­mény határozott álláspontjáról, amely szembehelyezkedik az USA beavatko­zásával Thaiföld belügyeibe. A „La Patrie" hetilap szerint Thai­föld népe jól tudja, hogy az USA ve­szélyezteti hazájának szabadságát, függetlenségét és szuverenitását. Az Egyesült Államok — figyelmeztet a lap — az utolsó évek során ellenőrzi Thaiföld életének minden területét. Az ország amerikai katonai támaszponttá vált. A „Pietorial News" felhívja a figyel­met az amerikai politika gyarmatosító jellegére és megállapítja, hogy Thai­föld népe az amerikai befolyás felszá­molását követeli országában. agyalt jelszava alatt. A kegyelem­döfést a kínai elvtársak adták meg egy nagyon nagy értékű marxista művel, amely a Zsenminzsipaoban megjelent." Ebben leleplezték és meg­semmisítették ezt a hamis jelszót és teóriát. Kádár elvtárs ezután a párt kér­déséről beszélt. Hangsúlyozta: párt nélkül, a párt vezetése nélkül nincs proletárdiktatúra. A múlt hibáiról szólva a2t mondotta: Mi leszámoltunk és leszámolunk a Rákosi-féle szektarianizmussal is, amely a tömegektől szakította el a pártot, leszámoltunk és leszámolunk a Nagy Imre-féle osztályárulással is, amely az összes dolgozóktól elszakí­totta a pártot és az ellenforradalom prédájának dobta oda a népet. Mi szocialista demokráciát, pro­letárdiktatúrát akarunk — mon­dotta a továbbiakban Kádár elvtárs — és úgy gondoljuk, hogy a bűnö­söket felelősségre kell vonni, meg kell őket keresni, ügyUket kl kell vizsgálni. Ha olyan tapasztalatra jutunk, hogy nagy bűnt elkövetett emberek sem akarnak észhez térni, akkor kijelent­hetem: A néip élete, vére és boldogsága a mi számunkra sokkal fontosabb, minthogy a Szabad Európa meg le­gyen elégedve a mi demokráciánk­kal. Az ellenforradalom támadásairól beszélt ezután és rámutatott, hogy az ellenforradalom politikaitag most két helyen nagyon aktív. Az egyik: meg­próbálja a falvak nyugalmát felboly­gatni, — a másik hely az iskola, a hétéves első elemistától, egészen az egyetem utolsó évfolyamáig. Nem en­gedhetjük — hangsúlyozta Kádár elvtárs —, hogy itt ellenforradalmi zavargást szervezzenek és százezer­nyi ..kicsiny gyermek lelkét feldúlják, megmérgezzék. Az értelmiséggel kapcsolatban Ká­dár elvtárs leszögezte, hogy az értelmiség alapvető tömege nem el­lenforradalmár, hanem a dolgozó néppel együtt boldogul, vagy nem boldogul. Ezt az értelmiség is na­gyon jól tudja és mivel a jövőnk közös, természetes, hogy együtt is kell dolgoznunk. A mi ügyünket — mondotta végül a magyar minisz­terelnök — csak a dolgozó töme­gekkel együtt lehet győzelemre vinni és fogjuk is feltétlenül győ­zelemre vinni. G. K. ZSUKOV marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere február 5-én Utaikamundből repülőgépen a Üél-indiat Madraszba érkezett. (ČTK). MOSZKVÁBAN február 5-én véget ­ért a szovjet-svéd kereskedelmi ta­nácskozás, melynek során jóváhagy­ták az 1957. évi árucffiereforgalom árujegyzékét és aláírták az erre vo­natkozó jegyzőkönyvet. (ČTK) BONNBAN árucsereforgalmi jegy­zőkönyvet írtak alá az 1957. évre Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztár.-aság között. (ČTK) K. A. FAGERHOLM, a Finn Köztár­saság miniszterelnöke február 5-én e'látogatott egy leningrádi üzembe és megtekintette az állami képtárat. (ČTK) A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG kor­mánya 1957. évre gazdasági, építési államkölcsönt bocsátott ki 600 millió jüan összegben. (ČTK). JEMENBEN brit kémszervezeti há­lózatot lepleztek le és a jemeni ha­tóságok több brit ügynököt letartóz­tattak. (ČTK) A JAPÁN DIÁKSZÖVETSÉG a brit parlamenthez táviratot intézett, amelyben tiltakozik a brit kormány azon szándéka ellen, hociv atomkí­sérleteket hajtsanak végre a Kará­csony-szigeteken. (ČTK) PEKINGBŐL JELENTIK, hogy a Kí­nai Népköztársaságban 1957. február 5-én a pionírok száma elérte a 30 milliót. (ČTK) AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG né­pi gyűlésének elnöksége február 18­ra hívta össze a parlament V. rendes ülésszakát. (ČTK) Egyiptom kövefeli az ENSZ közgyűlésének összehívásét New York (ČTK) — A Reuter hír­ügynökség közlése szerint Egyiptom ENSZ-beli képviselője követeli az Egyesült Nemzetek Szervezete gyűlé-. sének újabb összehívását, hogy meg-i vitassa azt a tényt, hogy Izrael még mindig vonakodik kivonulni Egyiptom­ból. A közgyűlés az Egyiptom' elleni agresszió befejezése óta ebben az ér­telemben már hat határozatot hozott. Az egyiptomi pénzügyminiszter a nemzetgazdaság megszilárdításáról Kairó ČTK) — Az egyiptomi lapok közölték Abdel Monejma el-Kajsunf, egyiptomi pénzügyminiszter nyilat­kozatát ez egyiptomi kormánynak a nemzetgazdaság megszilárdítására irányuló új'abb intézkedéseiről. Kajsuni hangsúlyozza, hogy a kor­mány gazdasági politikájának célja a nemzetgazdaság fejlesztése, a nép életszínvonalának emelése és az or­szág iparosítása. A kormány a Köz­ponti Bankkal karöltve kidolgozta a piac megszilárdítására és a keres­kedelem, valamint az ipar számára szükséges hitel folyósítására irányuló intézkedések programját. A miniszter kijelentette, hogy az egyiptomi kormánynak nincs szán­dékában államosítani az Egyiptomben működő magánvállalatokat és társasá­gokat. Líbia nem hajlandó újabb földet adni az USA katonai támaszpontjainak Tripolisz (ČTK) — Ali Sahali líbiai külügyminiszter a parlamentben meg­erősítette azt a hírt, hogy az USA kormánya a libiai kormánytól Zayia várostól délre 400 hektárnyi terület bérbeadását kérte. E kérdés parlamenti vitájában a kép­viselők kijelentették, hogy az a föld, amelyet az amerikaiak Igényelnek, megművelésre alkalmas és követelték, hogy a kormány az USA kérelmét uta­sítsa vissza. Kalhud képviselő hangsúlyozta, hogy az amerikaiak „Wilus Fieíd" katonai támaszpontjukkal már elég nagy ki­terjedésű libiai termőföldet vettek el. Dulles a francia gyarmatosítókat védelmezi Washington (ČTK) — J. F. Dulles amerikai államtitkár február 5-i szo­kásos sajtóértekezletén állást foglalt több nemzetközi kérdésben. Beismerte, hogy az úgynevezett Eisenhower dokt­rína, amelyet Dulles már több hete védelmez különböző szenátusi bizott­ságokban, nem ment át a kongresz­szuson olyan gyorsan, mint ahogy azt a doktrína szerzői elvárták. Az algériai kérdésről az ENSZ-ben folyó vitával kapcsolatban Dulles a francia gyarmatosítók álláspontjára helyezkedett. Tito jugoszláv elnök, amerikai láto­gatását illetőleg — amely látogatést jugoszláv részről egyelőre hivatalos amerikai vezetők jugoszlávellenes nyi­latkozatai miatt elhalasztottak — az államtitkár kijelentette, kormánya „úgy véli, hogy az Eisenhower és Tito közötti eszmecsere hastnos volna." Dulles védelmezte az amerikai új­ságírók kínai útjának betiltását és cá­folta a lemondásáról terjesztett híre­ket. HARVEY, a brit külügyminisztérium altitkára február 5-én az angol alsó­házban elutasította a japán kormány azon követelését, hogy Nagy-Britan­nia mondja le az ez év tavaszára a Csendes Óceánon tervezett hidrogén­bombarobbantás kísérleteiről. (ČTK) A „BRIGGS MOTOR BODIES" da­genhami Ford autógyár munkásai 10 napi győzelmes tiltakozó sztrájkjuk után ismét felvették a munkát. Az üzem dolgozói öt szakszervezeti funk­cionárius törvénytelen elbocsátása el­leni tiltakozásául sztrájkoltak. (ČTK) AUSZTRIÁBAN, január végén a hi­vatalos statisztika szerint 219128 munkanélküli volt. (ČTK) AZ ARAB ORSZÁGOK LIGÁJÁNAK 9 tagállama elhatározta, hogy bojkot­tálja az Air Francé francia légiforgal­mi társaságot és betiltja, hogy Egyip­tomban, Szíriában, Libanonban, Jor­dániában, Irakban, Szaúd-Arábiában, Jemenben, Szudánban és Líbiában re­pülőtereket használjon. (ČTK) AZ OESTERREICHISCHE VOLKS­STIMMÉ-t Ausztria Kommunista Párt­jának központi lapját február 5-én elkobozták, mert közölte a moszkvai Pravda bécsi tudósítójának cikkét az osztrák semlegesség durva meqsér* téséről. (ČTK) A német militarizmus ismét az európai béke és biztonság legnagyobb veszedelme lett Az í JX déri okratikus blokkjának felhívása a német néphez Berlin (ČTK) — Az ADN hírügynökség közlése szerint február 4.-én Ber­linben iilést tartott a Német Demokratikus Köztársaság antifasiszta és de­mokratikus pártjainak és tömeg szervezeteinek egységfrontja, a demokratikus blokk A gyűlésen Ottó Groteuiohl miniszterelnök bestédet mondott a nem­zetközi politikai kérdésekről. Elhatározták, hogy a két német állam lakos­ságához felhívást intéznek, hogy közösen fokozzák harcukat a NATO és a nyugatnémetországi militarizmus ellen. „Tizenkét évvel a második világ­háború után — hangzik a felhívás — a német militarizmus ismét az európai béke és biztonság legnagyobb vesze­delme lett. Ezért a nyugatnémet tőke és militarizmus terveit és szándékait meg kell hiúsítani." A demokratikus blokk ezután fel­szólítja az NDK valamennyi polgárát, használja kl a Nyugaton lakó németek­kel fenntartott kapcsolatait, magya­rázza meg nekik a nyugatnémet mili­tarizmus veszedelmességét és a Német Demokratikus Köztársaság békepoliti­káját. Az íiszinleség és kölcsönös megértés szellemében A Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Francia Kommunista Párt küldöttségeinek közös deklarációja Varsó (ČTK) — 1957. január 27-töl február 2-ig az elvtársi őszinteség és megértés szellemében folytak a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága küldöttségéi közötti tanácskozások. A tárgyalásokról közös deklarációt adtak ki, amely a többi között így hangzik: Mindkét küldöttség úgy véli, hogy a német militarizmus elleni és ezen militarizmus megszilárdítására irányu­ló úgynevezett európásító tervek elleni (közös piac, Euratom stb.) harc Len­gyelország és Franciaország nemzetei­nek rendkívüli jelentőségű közös fe­ladata. Mindkét párt támogatja a Né­met Demokratikus Köztársaságot, amely az egységes és békeszerető Németországért küzd és támogatja egyszersmind Németország Kommu­nista Pártjának és Nyugat-Németor­szág valamennyi békeszerető és de­mokratikus erőinek elszánt harcát. A magyarországi eseményekről foly­tatott eszmecsere után a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Francia Kommunista Párt kijelentik, hogy tá­mogatják a Magyar Szocialista Mun­káspártot és a magyar forradalmi munkás-parasztkormányt a szocializ­mus építésére, valamint a politikai és gazdasági élet felújítására irányuló programjuk megvalósításában. A két küldöttség nagy jelentőséget tulajdonít a személyi kultuszai kap­A svájci sajtó „a szabad piac" leküzdhetetlen nehézségeiről Zürich (ČTK). — A „Neue Züricher Zeitung" január 3-i számában részle­tesen elemzi a hat nyugateruópai or­szág úgynevezett „szabad piacának" létesítésére iráhyulő tervet. A lap rámutat arra, hogy a külügy­miniszterek tanácskozásai azt mutat­ták, hogy e tervek megvalósítása két­séges, mert egyes országok, főkép Franciaország túlságosan sok fenntar­tást kötnek ki és biztosítékot igényel­nek. Franciaország például átmeneti időre azt a jogot követeli, hogy a „sza­bad piac" importált áruját 15 száza­lékos kompenzációs adóval terhelhesse meg, (ami lényegében vám). Francia­ország kiviteli jutalékot is követel. A „Neue Züricher Zeitung" ezzel kap­csolatban megjegyzi, hogy Franciaor­szág ilyenképpen a közös piac szövet­ségébe' „Sánta öreg emberként" lépne, akinek külön mankóra volna szüksé­ge." csolatos hibák bírálatának és hangsú­lyozza a lenini elvek pontos betartá­sának szükségességét a párt életében és belső demokráciájában. Mindkét küldöttség elutasítja azon kísérleteket, amelyek a helyes bírálatot arra akarják felhasználni, hogy megingassák az osz­tályharc alapelveit és a párt sorai­nak szükséges egységét. A fentemlített elvekre támaszkodó baráti pártblrálat hathatós segítségére lehet a kommunista és munkáspár­toknak a szocializmusért folytatott küzdelmükben. A kommunista és munkáspártoknak mind tevékenységükben, mind az egymás közötti kapcsolatok terén rtieg kell őrizniük a marxizmus-leninizmus elvei iránti hűségüket és minden re­vizionista szándékkal szemben való éberségüket. A pártoknak éberséget kell tanúsítaniuk minden olyan kísér­lettel szemben, amely az osztályharc lényegének elfedésére irányul és min­den olyan koncepció ellen, amely szű­kíti az elméletet, amely nem dogma, hanem élő tudomány és gyakorlati út­mutató. A kommunista és munkáspár­toknak elszánt harcot kell folytatniok a reakciós ideológiának a dolgozó tö­megek egy részének tudatára gyako­rolt minden befolyása ellen, kiváltkép­a sovinizmus, a nacionalizmus, az an­tiszemitizmus és a szovjetellenes han­gulat ellen. A Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Francia Kommunista Párt kölcsönös kapcsolataikban a proletárinternacio­nalizmus elvei által vezéreltetve, elha­tározták, hogy folytatják a két párt együttműködését különféle formákban a két ország dolgozó tömegeinek ér­dekében és hogy az együttműködést a Lengyelország és Franciaország közöt­ti mind inkább szilárduló barátság, a béke és szocializmus érdekében elmé­lyítik. A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának küldöttsége: Etienne Fayon, Raymond Guyot, Gus­tave Ansert, Franciaország Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága politi­kai irodájának tagjai és Fernand Du­puy, Franciaország Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának tagja február 4-én elutaztak Varsóból. *_N É H Ä N Y SDR BAN

Next

/
Thumbnails
Contents