Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-07 / 38. szám, csütörtök

Az EFSZ-ek III. országos kongresszusa előtt A • •• r r jí •• IS A f ovo tükre, A Pov. Bystrlca-1 energetikusok. takarékoskodnak a szénnel A Pov. Bystrlca-í Klement Gottwaldüzem dolgozóinak vállalati kötelezettségvállalásában az ottani energetikusok a lehető legnagyobb koksz- és szénmennyiség megtakarítását tűzték ki célul. Abban az időszakban, amikor elegendő villanyáram mennyiséget kapnak a közhálózatból, beállítják a kondenzációs agregátot, amivel naponta csaknem 30 tonna ostravai kokszport takarítanak meg. Az enyhe téli időszakban kevésbé értékes szenet fognak éfjetni a kazánokban és e jó minőségű tüzelőanyagot naponta 25 tonna barnaszénporral fogják pótolni. Munkaszüneti napokon csupán rendkívüli esetekben fognak fűteni a kazánokban. A Pov. Bystrica-i energetikusok kötelezettségvállalásuk becsülites teljesítésére törekednek. Idén 300 tonna barnaszénport égettek a kazánokban, amivel nafly mennyiségű jó minőségű szenet pótoltak. Ezenkívül a három januári vasárnapon további 120 tonna osztályozott ostravai borsó-kokszot takarítottak meg. Az újítómozgalom fejlesztéséért A

bratislavai Kefegyár n. v. dolgozóinak több mint kétharmada nő, Az üzem vezetése is ásszonykézben van. A gyár egyik régi munkásnője mér jónéhány éve az üzem igazgatója. Sőt az üzemi pártszervezet elnöke is nő. Az aszszonyok és lányok mind a vezetésben, mind a termelésben gyakran túltesznek a férfiakon. Egyben azonban alaposan lemaradtak. Az üzemben a nők közül nincs egyetlen egy újító sem. Ezzel már foglalkozott az üzemi pártszervezet és az üzem vezetősége is. Á múlt év októberében újítók hónapját tartották a gyárban. Egész évben 25 újítási javaslatot nyújtottak be az üzem dolgozói, ebből 10-et októberben adtak át. Az év folyamán benyújtott újítási javaslatokból 15-öt fogadtak el, ennek több mint a felét az ,újítók hónapjában, októberben. Tehát eredményes volt az akció. De nem teljes mértékben. Egyetlenegy nő sincs az újítók között. Sőt, a férfiak közül is nagyrészt egy és ugyanazok foglalkoznak a munka ésszerűsítésével, könnyebbé és gazdaságosabbá tételével. Jaromír Bervit, a mechanikus-műhely vezetője például tavaly hét újítási javaslatot nyújtott be. Ezért fizetésén kívül elöször 200, majd 348, 232 és 200 koronát kapott. Az újítók hónapja alkalmával Ls megjutalmazták. Újítási javaslatokon még Marko, Volešini és Hrebicek elvtársak is törik a fejüket. De mi van a többiekkel? Mi van az asszonyokkal és a lányokkal? A közeljövőben ismét megtart** ják a gyárban az újítók hónapját. Most dolgozzák ki a tematikus tervet. A fő cél az, hogy az újítómozgalomba minél több dolgozót bekapcsoljanak. Az üzém szakképzett dolgozói felajánlották segítségüket, és lehetővé teszik, hogy a dolgozók az újítások előkészítésén a gyár műhelyeiben dolgozhassanak. Az üzemi pártszervezet főleg az agitációs munka terén járulhat hozzá ahhoz, hogy az emberek az újítók hónapjában különös figyelemmel nézzenek körül, hogyan lehetne könnyebbé tenni munkájukat. D. V. HOZZUK ÖSSZHANGBA a traktoráilomások termelési és pénzügyi terveit az EFSZ-ek terveivel ä A múlt esztendőben mezőgazdaságunk jelentős sikereket ért el a nővé= nyi és állattenyésztési termelés fejlesztésében. De látnunk kell azt is, Ü hogy e sikerek ellenére mindig nem teljesítjük kellőképpen a CSKP KB Hl határozatait, amelyek konkretizálták a CSKP X. kongreszsusának és or|

H szágos konferenciáján kitűzött feladatokat. A nemzeti bizottságok, trak5

S torállorttások és egységes földmííoesszövetkezéték dolgozóira vár a fiadat, 55

= hogy a jövőben sokkal következetesebben és kitartóbban lássanak hozzá m a feladatok teljesítésihez. "C

1 lkészült a nagy terv, Nagyabonyban is papírra kerültek a szövetkezet fejlődését, jövőjét mutató számok. Nagyot mondók, sokat ígérők ezek a számok. Irányt" szabnak a közös gazdálkodásnak, iránytűként szolgálnak a szövetkezetnek. A terv azonban papír, haszontalan irka-firka maradna, ha nefn állnának mögöttük kemény kötésű, kérges kezű, munkát szerető parasztok. A terv elkészült. Nagy jövőről beszélnek a számok, de ezzel még nem ért véget a munka, a gond. A nagyabonyiak továbbra is tervezgetnek, mérlegelik, fontolgatják a lehetőségeket, A szövetkezet irodájában nap nap után arjról folyik a beszélgetés, hogy amit elhatároztak, papírra vetettek, hogyan tudnák legjobban megvalósítani. Hogyan tudnák a rideg számokat a legkönnyebben élő valósággá tenni. Nem titok, hogy a nagyabonyiak nem valami dicsekvésre méltó eredménnyel zárták az ötvenhatos évet. Pedig volt tervük. Papírra vetették a számokat. De a terv csak terv maradt, mivel az összeállításnál nem vették figyelembe az objektív nehézségeket. Nem tudták teljesíteni a tervet, nem érték el a magszabott hektárhozamokat, mivel nem voltak meg hozzá a gazdasági előfeltételek. Erről folyik most is a szó a szövetkezet irodájában. Víg László és Varga István mérlegelik az elmúlt éveket és terveket szőnek a jövőre vonatkozólag. Víg László, aki elnöke a HNB-nak és a szövetkezetben mint sertésgondozó dolgozik, már nem fiatal ember. Szűkszavú. Nem szereti .a felesleges szóSzaporitást. Ha a közösség ügyéről beszél, alaposan fontolóra veszi minden szavát. Most is az asztal sarkára könyökölve sokáig gondolkozik, s csak azután szólal meg. — Allatok nélkül nem lehet gazdálkodni. Az a legfontosabb. — Meg a takarmány — egészíti ki Varga Pista, a fiatal segédkönyvelő. Hogy mennyire igazuk van, azt a tények, maga a szövetkezet helyzete igazolja. Megvolt a sok földjük, de nem volt megfelelő állatállományuk. Ez nemcsak az állattenyésztésből tervezett bevételre volt rossz hatással, hanem a növénytermesztésben is gátolta a terv teljesítését. Maguk az abonyiak sem tagadják, hogy a szövetkezetnek vannak olyan parcellái, melyek a közös gazdálkodás fennállása óta még színét sem látták az istéllótrágyának. Márpedig azt minden parasztember tudja, hogy szerves trágya nélkül nincs jó termés. Ahhoz pedig, hogy elegendő istállótrágya álljon rendelkezésükre, állatokra van szükség. Sok-sok gazdasági állatra ebben a kétezer holdon felüli gazdaságban. A z 1956-os év végére, az előző évekhez viszonyítva, már lényeges javulás állt be. Az éwégi kimutatás alapján megállapítható, hogy minden 100 hektárra 29 szarvasmarha, 83 sertés, 24 juh és 112 baromfi jutott. Azt mondtuk, hogy az előbbi évekhez viszonyítva emelkedett a 100 hektárra eső állatok száma. Emelkedett, de még mindig kevés ahhoz, hogy a szövetkezet tagjai azt mondják: megálljunk, nálunk már minden rendben van. Ezt ők is tudják. Ezért a fejlesztési tervben a legfontosabb feladatként az állatállomány 6zámbeli növelését és azok hasznosságának fokozását tűzték ki fő célul. Ezt a fejlesztési tervben lefektetett számok is igazolják. Mit is mondanak erről a számok? Azt, hogy az abonyiak elhatározták, 1960-ra megvalósítják, hogy minden száz hektárra 46 szarvasmarha, 111 disznó, 25 juh, és 155 baromfi jusson. A számbeli gyarapodás mellett az állatok hasznosságát is lényegesen növelik. Az egy tehénre eső átlagos évi tejhozamot például a műit évi 1330 literről 2240 literre emelik. A tojó— Elkészültek — az első robogók A strakonlcei motorkerékpár Üzem dolgozói a napokban küldték el Helsinkibe, az ottani csehszlovák kiállításra az első csehszlovák gyártmányú robogókat. A ČZ típusú, 175 köbcentiméteres motorral ellátott robogók első sorozatát csak nemrégen gyártották le. A motorkerékpár llzem újonnan berendezett részlegében most kezdték meg egy 50 darabból álló sorozat gyártását. A hazai piacon nemsokára men.ielennek új robogóink, amelynek rövidesen m?gá' ipltják kiskereskedelmi árát. A Strakonice! gyár dolgozói az első, „nullás" sorozatban összesen háromszáz robogót gyártottak. tyúkok évi tojáshozamát pedig évi 105 darabról 120 darabra emelik. Most már az a kérdés, hogy ezt a szép elhatározásukat hogyan is valbsítják meg. Itt meg kell említeni Varga Pista előbbi mondását. — Takarmány kell... Ezen a téren rendkívül komoly intézkedéseket tettek. Míg a múlt évben alig 36 hektár volt a vetett takarmányuk, az idén már több mint 100 hektárt vetettek, illetve vetnek be takarmánnyal. összegezésül leszögezhetjük, hogy a takarmányaiap bővítésével megteremtődik az előfeltétel az állatállomány számbeli növelésére és minőségének javítására. Ez aztán nemcsak az állattenyésztésből tervezett jövedelemre lesz jó hatással, hanem a növénytermelésben is döntő változást hoz. Minden feltétel meglesz ahhoz, hogy 1960-ban minden egyes hektárról 28 mázsa búzát, vagy 30 mázsa őszi árpát arassanak. No, de térjünk még egy kicsit vissza a múlt évhez. Az állati termékeknél gondot okozott a beadási kötelezettség teljesítése is. Ez igaz. Víg László, mégis most ezt mondja: — Sertéshúsból a beadást az idén már játszva teljesítjük. Jut még állami szabad felvásárlásra is. Ez igaz. Igaz azért, mert a szövetkezetnek megvan a szükséges alapanyaga hozzá. Bőven van disznójuk. Jó kövérre hizlalhatják őket. Víg László azonban arról szerényen hallgat, hogy ebben neki nagy része van. Pedig ez az igazság. Víg László a múlt évben kommunistához méltóan állta a sarat. A keze alatt átlagosan minden anyasertéstől 13 malac nőtt fel Ez az egyik alaptényezője annak, hogy ma már terven felül is van disznójuk, s így kijelenthetik, hogy játszva telje-; sitik a kötelező beadást és azzal büszkélkedhetnek, hogy eddig 63 mázsát adtak kötelező beadásra és előreláthatóan 2 vagonnal adnak állami szabad felvásárlásra, A két ember tovább szövi a beszélgetést. Víg László azt mondja: — Nem volt megértés a tagok között. Varga Pista elmosolyodik: — Én úgy mondanám: rossz volt a munkafegyelem. Lakásépítkezés a A žilinai kerület nemzeti bizottságainak akciőprogramtervei a lakásépítkezés tervével együtt meghatározták, hogy az elmúlt hároméves választási időszakban összesen 4513 lakást kell építeni. A felépített lakások tervezett számából 1956. év végéig a lakások négyötödét, vagyis 3665 lakásegységet adtak át a dolgozóknak. A hiányos tervteljesítés okai egyrészt az építő szerelési szervezetek nem kielégítő munkájából, másrészt a tervező szervezetek hibáiból erednek. A legtöbb Iakáseqységet az ilavai járásban, főleg a dubnicai K. J. Vorosilov-üzem dolgozói számára, a martini járásban és Zilinán kerületi városban adták át a dolgozóknak. Az új szövetkezeti mintaalapszabályzat megtárgyalásakor a tagság is foglalkozott ezekkel a problémákkal. Saját maguk mutattak rá. hogy megértés, közös akarat nélkül nincs, nem is lehet olyan eredmény, amilyet szeretnének. Lelkére kötötték a szövetkezet vezetőségének, hogy ne hunyjon szemet a hibák fölött. Szigorúan lépjen fel a fegyelem, a házirend megsértőivel szemben. Ne történhessen meg többet az, hogy a kukoi icaszár — amely, ha idejében betakarítják, kiváló takarmány — egyesek hanyagsága, nemtörődömsége miatt a földeken menjen tönkre. Ehhéz hasonló eseteknek a jövőben nem szabad előfordulniok. ]\/Tielőtt még végleg búcsút manJ-*1 danánk az abonyiaknak, kukkantsunk be a szövetkezet borospincéjébe. Váltsunk egy pár szót Edmár Lajossal, a vincellérrel. Nem kerülhetjük el, hisz az Irodában tudomást szereztünk arról, hogy a szövetkezet egyik legjobb pénzforrása a szőlészet. Öt hektárról több mint 100 000 korona volt a tiszta haszon. Jövőre pedig ezt a termelési ágat még három hektárral bővítik. Fehérre meszelt,, boltíves pince. Egymás mellett sorakoznak a hordók, tele csallóközi borral. Érdekes. Egy fél évtizeddel ezelőtt, ha valaki csallóközi borról szólt volna, bizony a szemébe röhögnek. Talán azt is mondták volna: ostoba. Ma pedig itt állnak előttünk a Csallóköz szívében a csallóközi borral "telt hordók. Edmár Lajos csoportja a múlt ősszel az öt hektárról 191 mázsát szüretelt. A kötelező szőlőbeadáson felül még 42 mázsát adtak piacra. A pincében pedig 50 hektoliter várja a száraz torkokat. Edmár Lajos lopót csúsztat az egyik hordó hasába. Máris ott gyöngyözik a pohárban a drága nedű. Jó bor, vérpezsdítő. Talán így jellemezhetnénk a legjobban: „borabb a bornál". A vincellér mosolyog, mikor azt mondja: — Mindent lehét, csak akarni kell. Igaza van. Az akarat, a közösség erejébe vetett hit, a bizalom minden akadályt legyőz. SZARKA ISTVÄN žilinai kerületben A žilinai kerületben a beruházási építkezés mellett sok családi házat is építettek egyéni építkezés keretében. 1954—1956. években a kerületben 7619 családi ház épült és ez a szám a kerületben a felszabadítás óta épült öszszes lakásegységek kétharmadának felel meg. A legtöbb egyéni lakásépítés a felső-oravai námestovói járásban volt, ahol az elmúlt három évben 940 családi házat, Ružomberok járásban 926 házat és a žilinai járásban 820 családi házat építettek. A Felső-Kysuca-i Čadca járásban a családi házak magánépítése keretében 643 lakásegység épült. E komoly feladatokat csak akkoi; tudják teljesíteni, ha már a tél folyamán jól felkészülnek rájuk. A sikeres előkészítés nagy mértékben függ az EFSZ-ek, valamint a traktoráilomások termelési- és pénzügyi terveinek gondos kidolgozásától. Egy percre sem szabad megfeledkezni arról, hogV az EFSZ-ek termelési tervének összhangban kell lennie a traktorállomás tervével. A traktorállomás munkája összhangban kell hogy legyen a mezei munkacsoportok munkatervével és így az EFSZ-ek egész tevékenységével. A traktorállomások munkatervének összeállításával kapcsolatban helyes álláspontot elfoglalni azt jelenti, hogy elsősorban helyesen kell megérteni a traktorállomások és EFSZ-ek közötü kölcsönös viszonyt. A traktorállomások munkájától függ elsősorban, hogyan teljesítik EFSZ-eink termelési feladataikat. A traktorral végzétt munkák tervében a fő feladat, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a traktoráilomások gépparkját és az EFSZ-ek fogatait az állami terv teljesítésére. Ezzel kapcsolatban meg kell mon" danunk: traktorállomásaink egész sora számos hibát követ eí és gyakran előfordulnak olyan esetek, hogy a mezőgazdasági osztályoknak nincs kellő áttekintésük az EFSZ-ekben mutatkozó helyzetről, — a vetésterületek terjedelmét csak körülbelül tudják. Ezzel kétség és ingadozás támad abban, hogy a traktorállomás hány traktor munkájával számoljon tervében. Ezeket az egyenetlenségeket csak úgy lehet kiküszöbölni, há a mezőgazdasági osztályok megkövetelik a traktorállomásoktól, hogy ne csak a traktorral végzett munkák tervjavaslatát, hanem minden egyes EFSZ vetésterületeinek, agrotechnikai intézkedéseinek tervét is terjesszék olő. Ez lehetővé teszi minden vetésterülettel és minden növény-fajtával kapcsolatos munkaszükséglet pontos kiszámítását és ezáltal minden EFSZ-ben a mezőgazdasági munkák összterjedelmének meghatározását. A felsoroltakból íe lehet vonni azt a következtetést, hogy a mezőgazdasági termelés tervének teljesítése nagymértékben függ az EFSZ-ek mezei munkacsoportjai és traktorosbrigádjai tevékenységének összeegyeztetésétől. Ezért fontos feladat, hogy az EFSZ-ek tervével egyidejűleg dolgozzák ki a traktorosbrigádok munkatervét is. A traktorosbrigád munkatervének pontos összeállítását és az EFSZ munkájával való összeegyeztetését hetenkénti operatív tervezéssel lehet megvalósítani. A tervek összeillesztésére nem elég a tervnek csupán az egész évi termelési tervben való kidolgozása, hanem szükséges a mezőgazdasági munkák ideje alatt a heti közös munkatervnek kidolgozása is. A múlt évi tapasztalatok azt mutatják, hogy a traktorosbrigádok és az EFSZ-ek nagy része nem dolgozta ki a heti munkaterveket. Szem előtt kell tartani azt, hogy a heti munkaterv koordinálása biztosítja a traktorosbrigád és az EFSZ pontos munkamegosztását, a gépesítési eszközök és a fogatok jobb kihasználását és megjavítja az EFSZ-ekben a traktorosbrigádokra fordított gondoskodást. E napokban az EFSZ-ek és traktorosbrigádok összeállítják termelési- és pénzügyi terveikét. A terv értéke nagyrészt attól függ, hogy az év folyamén elegendő anyagot gyűjtöttünk-e össze minden EFSZ-nek termelési és gazdasági helyzetéről és arról, hogy a tervvel kapcsolatos munkába mennyire tudtuk bevonni a traktorállomások és az EFSZ-ek széles kollektíváját. A mezőgazdasági osztályok, valamint a traktoráilomások komoly feladata marad a jövőben Is, hogy újabb dolgozókat kapcsoljanak be az EFSZ-ek és traktorosbrigádok munkaterveinek kidolgozásába, ami lehetővé teszi az eddigi rejtett tartalékok feltárását EFSZ-emktvn a közös qazdálkodáa meglavftására és megszi'árditására. Milena Vaqnerová O J S Z C, 1957. február 10. Bizony ízlik nekik minden../ Nagyon ízlik a tyükleves és a kirántott comb, s ho2Zá még a finom plzeňi sör, amit Heinrich főpincér tölt az üdülőknek. De nemcsak a jó ennivalónak, hanem a szép időjárásnak is örülnek. Balog István, aki az ipoiysági GTÁ-n elsőséget nyert 230 százalékos tervteljesítésével, elbeszéli, hogyan érezte magát a Balog és Suchety házaspár az üdülőben. Balog elvtárs kiváló teljesítményéért egyhetes tartózkodásra szóló utalványt kapott feleségével együtt teljesen ingyen a Tatranská Lomnica-i Mbrava-üdülőben. Munkatársa, Štefan Suchety munkaeredményét tekintve a második helyen áll, s ezért feleségével együtt ugyancsak ingyenes üdülőutalványt kapott. Balog elvtárs így beszél az üdülésről: — Első ízben vagyok tátrai üdülésen. Nagy örömmel és elégedettséggel töltenek el a dolgozó népünknek juttatott nagy vívmányok. De még saját szememnek sem hihettem, és álmomban sem gondoltam volna olyan ellátásra, mint amityenben a Morava-üdülőben réA Balog és Suchety házaspár ebéd közben. szünk van/A múltban sohasem történhetett meg, hogy a dolgozó ilyen gyönyörű, szőnyegekkel díszített, karosszékekkel, heverőkkel, fürdőszobával ellátott hotelben tölthette volna szabadságát. A kulturális program is nagyon tetszett. Már a reggeli ébresztő kellemes zenéje jó hangulatot biztosított az egész napra. A több kultúrműsor, különösen a SĽUK fellépése örökre emlékezetemben marad. — Befejezésül csak annyit szeretnék mondani, hogyha hazatérek, versenyre hívom a többi traktorosokat és 1957-ben semmi esetre sem szeretném elveszíteni az elsőséget. JOZEF BENDIK, Tatranská Lomnica.