Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-07 / 38. szám, csütörtök

Ä Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülése Beszámoló az 1957-es népgazdaságfejlesztési tervről és költségvetésről Moszkva (ČTK) — Moszkvai időszámítás szerint 16 órakor a nagy Kreml-palotában P. P. Lobanov, a Szövetségi Tanács elnöke megnyitotta a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács első közös illését. M G. Pervuhinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa állami gazdasági bizottsága elnökének adta meg a szót, aki előterjesztette a Szovjetunió Minisztertanácsának az 1957. évi népgazdaságfejlesztési tervről szóló beszá mólóját. M. G. Pervuhin beszámolóját 20 perces szünet követte. Azután A. G. Zverjev, a Szovjetunió pénzügyminisztere előterjesztette az 1957. évi állami költségvetési javaslatot. A pénzügyminiszter beszámolój ával véget ért a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésének első napja. Február 6-án a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külön ülésem megtartották a két beszámoló vitáját. M. G. Pervuhin beszéde M. G. Pervuhin beszédének bevezető részében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió népgazdasága állami tervének és egyúttal a Szovjetunió állami költségvetésének megvitatása a Szovjetunió Legfelső Tanácsában azt a feladatot szolgálja-, hogy javítsák az állami tervezést és hozzájáruljon a népgazdaság tartalékai feltárásához és jobb kihasználásához, valamint a gazdasági és tervező szervek munkájában mutatkozó fogyatékosságok kiküszöböléséhez.' A Szovjetunió népgazdasága fejlesztése állami tervének alapját — amely tervet a kormány megítélésre terjeszt elő —, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága decemberi teljes ülésének irányelvei képezik. Ezen az ülésen megjelölték a tervező- és gazdasági szervek munkájában mutatkozó súlyos hibák kiküszöbölésére vezető utat és egyúttal megmutatták, hogyan kell pontosan meghatározni az 1956—1960. évek ellenőrző számait és mire kell irányítani az 1957. évd nemzetgazdasági tervet. M. G. Pervuhin ezután röviden elemezte az 1956. évi terv teljesítésének a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala .január 31-i jelentésében foglalt eredményeit. Az 1956. év a szovjet nép jelentőségteljes sikerének éve volt a gazdaság egész terén. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa történelmi nevezetességű határozatainak teljesítésével jelentős lépést tett a kommunista építésben. A szocialista ipar 1956. évi tervét túlszárnyalta, a termelés terjedelme az 1955. évhez viszonyítva csaknem 11 százalékkal emeJkedett és emellett a termelőeszközök gyártása 11,4 százalékkal és a közszükségleti cikkeké 9,4 százalékkal növekedett. „Különösen örvendetesek a mezőgazdaságban elért eredmények; a mezőgazdaság a hatalmas fellendülés útjára lépett — mondotta M. G. Pervuhin. — A szovjet népnek a parlagon heverő föld megmunkálására irányuló harca, amelyet a kommunista párt szervezett, nagyszerű eredményekké! járt. Három ' év alatt 55,5 mülió hektár- szűzföldet műveltek meg. A mezőgazdaságban elért sikerek lehetővé tették a közszükségleti cikkek további növekedését. Egyes ipari cikkek és élelmiszerek termelése azonban még mindig nem fedezi teljes mértékben a lakosság növekvő szükségleteit. Pervuhin elvtárs kijelentette továbbá, hogy a párt és a kormány a nép életszínvonalának további emelésére a jelentős intézkedések egész sorát léptette életbe. Emelte az alacsony bérosztályokba tartozó munkások és tisztviselők bérét és fizetését, lényegesen emelte a nyugdíjakat, meghosszabbította az anyasági szabadságot, megszüntette a tandíjat a fő- és középiskolákon, emelte sok mezőgazdasági termék begyűjtési árát. Ezek az intézkedések a városi és vidéki lakosságnak több mint 35 milliárd rubelt kitevő előnyt jelentenek évente. Az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi forgalma az 1955. évhez viszonyítva 9 százalékkal emelkedett. A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1957. évi állami terve a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa által kitűzött, a hatodik ötéves tervre vonatkozó fő feladatokból indul ki. Az ipari termelés teljes terjedelmének az 1956. évhez viszonyítva 7,1 százalékkal kell emelkednie. Ebből a termelőeszközök gyártásának 7,8 százaikkal és a közszükségleti cikkek termelésének 5,9 százalékkal kell emelkednie. 1957-ben 446 200 000 tonna szenet kell fejtem. Az 1957. évi terv nagy figyelmet szentel a kőolaj és a gázgyártás fejlesztésének. A kőolajtermelésnek 97 imilliő tonnára kell emelkedni©, ami 16 százalékkal tesz ki többet, mint 1956-ban. A fémtermelés mennyisége jelentős mértékben befolyásolja a népgazdaság és elsősorban a gépipar fejlődésének ütemét. Pervuhin elvtárs hangsúlyozta, hogy a vaskohóknak nagy lehetőségük van a termelés fokozására. 1957-ben jelentős mértékben bővül a Szovjetunió villanyáramszolgáltatási alapja. A villanyáram termelése eléri a 211,2 milliárd kilowattórát. Az 1957. évi terv megszabja a könynyü- és textilipar további fejlesztését. A lenszövetek gyártása 10.2 százalékkal, a gyapjúszöveteké 3,6 százalékkal, a selyemszövetek gyártása -í,7 százalékkal és a bőrcipők gyártása 6,7 százalékkal emelkedik. A mezőgazdaságban elért eredmények alapján az 1957. évi terv szerint tovább fokozódik az élelmiszerek termelése. A cukorgyártás a múlt évhez viszonyítva 9,5 százalékkal emelkedik. M. G. Pervuhin beszámolójának ezen részében megállapította, hogy a vállalatok és a minisztériumok vezető dolgozóinak úgy kell szervezniük a termelést, hogy az üzemek folyamatosan, Ingadozások nélkül dolgozzanak. Perhuvin elvtárs megállapította továbbá, hogy a mezőgazdaság dolgozói a múlt év folyamán hatalmas, sikereket értek el, de a hatodik ötéves terv feladatat teljesítésének érdekében szükséges a termelés ütemét lényegesen fokozni. M. G. Pervuhin hangsúlyozta a gépés traktorállomások jelentőségét a nemzetgazdaság fejlődésére. Perhuvin elvtárs rámutatott a szovhozok múlt évi sikereire és a gabonatermelés önköltségei csökkentésének nagy lehetőségeire. Több szovhozban az állattenyésztési termelés még mindig nem érte el a megfelelő színvonalat, mivel a szovhozok nem gondoskodnak kielégítő módon saját takarmányalap megteremtéséről. Pervuhin elvtárs, a továbbiakban a vasúti-, tengeri-, folyami- és automobilközlekedés fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. Az 1957. évi terv szerint az állami beruházások elérik a 175 milliárd rubelt. Ezek a hatalmas beruházások lehetővé teszik a népgazdaság fejlesztése fontos feladatainak megoldását. A beruházások elosztásában a népgazdaság egyes ágazatai közt a kormány — éppúgy mint azelőtt — a nehézipar elsődleges fejlesztéséből indult ki. Tervbe vették a lakásépítés jelentős kibővítését is. 1957-ben 46 millió négyzetméter beépített területet, vagyis 28 százalékkal többet adnak át használatra, mint 1956-ban. M. G. Pesvuhin megvilágította a szovjet nép anyagi jóléte további fokozásának kérdéseit is. Az 1957. évi állami terv a szovjet állam gazdasági hatalmának további növekedéséről, a Szovjetunió népgazdasága valamennyi ágazatának sokoldalú fellendüléséről tanúskodik. A nemzetek békéjéért és biztonságáért való harc volt mindig a Szovjetunió kormánya és kommunista pártja külpolitikájának legfőbb célja — jelentette ki M. G. Pervuhin. A Szovjetunió békeszeretetének legkifejezőbb megnyilvánulása a két társadalmi és gazdasági rendszer békés versenyére irányuló javaslata. A Szovjetuniónak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága decemberi plénuma határozataival felvértezett dolgozói új erővel fogtak hozzá a hatodik ötéves terv második évének, az 1957. év tervének teljesítéséhez. A Központi Bizottság és a kormány által jóváhagyott intézkedések alapján sokkal kedvezőbb feltételek alakulnak, mint 1956ban. Ezek a feltételek lehetővé teszik az 1957. évi állami tervnek nemcsak teljesítését, hanem túlszárnyalását is a Szovjetunió gazdasága valamennyi ágazatában. A. G. Zverjev beszéde A. G. Zverjev, a Szovjetunió pénzügyminisztere. a Szovjetunió. Legfelső Tanácsának február 5-i ülésén előterjesztette beszámolóját a Szovjetunió 1957. évi állami költségvetéséről és a Szovjetunió 1955. évi állami tervének teljesítéséről. Közölte, hogy az 1957. évi költségvetést a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa által és a Szovjetunió Kommunista Pártja decemberi plénumának határozataival kitűzött feladatok alapján állították össze. Az 1955. évi költségvetést a bevételi részben 100,7 százalékra, a kiadási részben 101,2 százalékra teljesítették, a bevételek 24,8' milliárd rubellel haladják túl a kiadásokat. A Szovjetunió 1956. évi állami költségvetését az előzetes adatok alapján a bevételi részben 583 milliárd rubelre és a kiadási részben 561 milliárd rubelre teljesítették. A bevételi részben a költségvetést 101,5 százalékban, és a kiadási részben 100,7 százalékban teljesítették. A múlt évben a költségvetési eszközökből megvalósították a gazdasági-, kulturális- és népnevelési építés széleskörű programját, intézkedéseket foganatosítottak a lakosság életszínvonalának további emelésére. A. G. Zverjev közölte, hogy a Szovjetunió nemzeti jövedelme 1957-ben a termelés bővítésével s a munkatermelékenység fokozásával 8 százalékkal emelkedik. A Szovjetunió állami költségvetése az 1957-évre a bevételeket 614,8 milliárd rubelre és a kiadásokat 603,8 milliárd rubelre tervezi. Az 1956. évhez viszonyítva a bevételek csaknem 32 milliárd rubellel és a kiadások 43 milliárd rubellel emelkednek. A Szövetségi Köztársaságok állami költségvetéseit 193,3 milliárd rubelben állapították meg. A. G. Zverjev hangsúlyozta, hogy az utolsó években a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya fontos szervezési intézkedéseket valósítottak meg a Szövetségi Köztársaságok hatáskörének fokozására a népgazdaság irányításában és a túlméretezett centralizáció kiküszöbölésére. Az ez idei állami kölcsön egy negyedével alacsonyabb lesz, mint tavaly. Az állami kölcsön alapján megszabott kifizetések 15,4 rnlliárd rubelt tesznek majd ki, vagyis 1,5 milliárd r bellel többet, mint t..valy. A költségvetési eszközök legnagyobb részét az ország termelőerőinek fejlesztésére, valamint a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére fordítják. Valamennyi ipari ágazat fejlesztésére a kiadások összege 201,4 milliárd rubel, ebből, a költségvetésből 118,4 milliárd rubelt irányoztak elő. A termelés önköltségének csökkentésére döntő jelentőségű a haladó technika fejlesztése és a termelés szervezésének tökéletesítése. A. G. Zverjev ezután foglalkozott a mezőgazdaság finanszirozásáva! és megállapította, hogy 1954—1956. években a mezőgazdaságba a költségvetésből mintegy 150 mill'árd rubelt, vagyis 41 milliárd rubellel többet fektettek, mint az előző három évben. Ezek az eszközök hozzájárultak a mezőgazdaság valamennyi ágazatának fellendítéséhez. lllllUinlüBllllllllllll'IIIliül •tllllllJltltniüllilflIMSÜttllHI! A Szabad Európának három fiókja működik Ausztriában Bécs, ČTK. — A Szabad Európa amerikai felforgó szervezet és rádióleadó reakciós tevékenységének nagy részét osztrák területen végzik. E szervezet irodái nincsenek bejelentve az illetékes osztrák hivataloknál. úgyhogy működésük Ausztriában teljesen törvényellenes. A Szabad Európának három mellékadója működik Ausztriában: az egyik Salzburgban, Faberstrasse 7/a, a másik Welsbün, Stadtplatz 63. alatt, a harmadik pedig Bécsben a VII. kerületben Lindengasse 26. szám alatt. NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN hivatalos adatok szerint januárban további 387 774 munkanélkülit jegyeztek be. úgyhogy a munkanélküliek teljes száma elérte az 1 476 416-ot. (ČTK) Berlini tudósításunk Az űjrafelfegy vérzés Németország egyesítésének útjában áll TTjból megindult a vita arról, hogyan lehetne elérni Németország egyesítését. A vita alapját azok a javaslatok képezték, amelyeket Walter Ulbricht elvtárs, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának 30. ülése elé terjesztett a német kérdés megoldására. Ez a javaslat hideg zuhanyként hatott a bonni körökre, amelyeknek célja, hogy az NDK-t erőszakkal a nyugatnémet monopolista körökhöz csatolják. A nyugatnémet lapok is kénytelenek elismerni, hogy a javaslat a reális helyzetből indul ki, amely NyugatNémetország újrafelfegyverzése következtében keletkezett. Hiszen von Brentano külügyminiszter a szövetségi parlamentben lefolyt külpolitikai vita során teljes nyíltsággal beismerte, hogy a bonni kormánynak semmilyen receptje sincs Németország egyesítésére. A nyugatnémet politikusok pedig e napokban csak sóhajtoztak, hogy Németország egyesítésének kérdése egyre nehezebbé válik. Voltak természetesen idők, amikor Németország egyesítése olyan közelinek látszott, mintha csak kezünk ügyében volna. A Welt nyugatnémet nagy burzsoá lap nemrégen megjegyezte, hogy ha betartották volna a potsdami egyezmény határozatait, akkor mér 1946-ben megtehették volna az első lépést az össznémet kormány megalakítására. Ha pedig 1947-ben a londoni értekezleten elfogadták volna a szovjet javaslatot, nem következett volna be Németország felosztása. A lap kénytelen volt beismerni azt a történelmi tényt, hogy mindkét lehetőséget a nyugati hatalmak akadályozták meg. És ezenkívül hány szovjet javaslatot utasítottak vissza, amely a német kéress olyan megoldására irányult, amely megfelelt volna a világpolitikai helyzetnek is. Washingtonban, Bonnban, Londonban és Párizsban a kormányok inkább vágyódtak a nyugatnémet diviziók után és nem törekedtek a nemzetközi feszültség enyhítésére. Ma már áll az első nyugatnémet divizió. A volt hitleri tábornokok elfoglalják helyüket az Észak-Atlanti Tömb vezérkarában. De Németország újból való egyesítésének kérdése ma még bonyolultabb, mint évekkel ezelőtt volt. Hogy meg lehessen kezdeni a német kérdés megoldását, el kell távolítani a Németország egyesítésének útjában álló akadályokat — &z újrafelfegyverzés politikáját. Már a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányainak közös nyilatkozata is rámutatott arra, hogy a fö akadály, amely Németország egyesítésének útjában áll, a Német Szövetségi Köztársaság újrafelfegyverzési politikája. És most erre megint rámutatott Ulbricht elvtárs Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának ülésén. Ennek reális feltételei, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kilép a NATO-ból, NyugatNémetország állami és gazdasági ap-' parátusából eltávolítják a vezető náci funkcionáriusokat, a két német állam részvételével megteremtik a kollektív biztonság rendszerét és valóra váltják a fegyverkezés korlátozását Ebből világosan látható, hogy Ulbricht javaslata egész sor követelést tartalmaz, amelyeket azok is hangoztatnak, akik Nyugat-Németországban arra törekszenek, hogy a háborús tömbök politikáját Németország egyesítésének politikája váltsa fél. A bonni uralkodó körök nem akarnak letérni az eddigi politikai irányvonalról és folytatják politikájukat, amely újabb akadályokat gördít az egyesítés útjába. A múlt héten a német sajtó közölte, hogy. Franciaország kérésére az egyes nyugateurópai államok „közös piacának" létrehozása esetében a két német állam között vámhatárt húznának. Ezzel az NDK és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kölcsönös árucsere nem volna már belügy. Az NDK Nyugat-Németország számára „külfölddé" válna és Németország egyesítése még körülményesebbé lenne, mint ma. A nyugatnémet monopolista körök nem tartják céljuknak Németország békés egyesítését. Ebből kifolyólag Németország egyesítését a német munkásosztálynak kell valóraváltania a nemzet középrétegével szövetkezve, a burzsoázia és a monopolista tőke ellen. Ulbricht elvtárs beszédében rámutatott arra, hogy ehhez feltétlenül meg kell újítani a munkásság teljes jogát, népszavazást kell tartani, végre kell hajtani a demokratikus földreformot, az iskolareformot, hogy ne csak a gazdagoknak legyen kiváltságos joguk a művelődésre. Ezek a követelmények lényegében megegyeznek azokkal, amelyeket a háború után az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is elismert. Karel Doudera Három égető kérdés Japánban Tokió, (ČTK) — A japán parlament alsóházában február 5-én folytatódott a vita a japán kormány tagjainak programnyilatkozatairól. A képviselők figyelme a Kínai Népköztársasággal való kereskedelmi kapcsolatok kibővítésére, Japán területen az amerikai atomegységek elhelyezésére és az atomfegyverekkel való kísérletek betiltására összpontosul. Kavakami, Japán Kommunista Pártjának tagja, az alsóház képviselője, Isibasi kormányának külpolitikai irányzatáról nyilatkozott. „Nem lehet beszélni Japán függetlenségéről addig" — mondotta Kavakami —. „amíg legalább három kérdést meg nem oldanak: az amerikai katonaság távozása, a katonai támaszpontok felszámolása és Okinava szigetének Japán birtokába való visszaadása kérdését." Az NDK gazdasági feladatairól Berlin, (ČTK) — Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottsága január 30-tól február l-ig tartott 30. plenáris ülésén határozatot fogadott el az NDK szocialista építésének jövő gazdasági feladatairól. 1957-ben döntő feladat — mondja többek közt a határozat, — hogy saját eszközökből maximális mennyiségű tüzelőanyagot termeljenek. A továbbiakban a szocialista tervgazdálkodás rendszerének megjavításáról van szó. A határozat befejező része tartalmazza a pártellenőrzési bizottság feladatait és azt a határozatot, hogy Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottsága új tagjaiul kooptálják Alexander Abuch, Franz Dehlen és Hans Jendrecky eltvársakat. Az osztrák kormány betiltotta a kulturális és sportkapcsolatokat a Magyar Népköztársasággal Bécs, (ČTK) — Oskar Helmer belügyminiszter javaslatára az osztrák kormány egész Ausztria területén betiltotta a magyar művészek kulturális fellépéseit, valamint az osztrák-magyar sporttalálkozókat. Ennek következtében a magyar művészeknek és sportolóknak nem adnak beutazási engedélyt Ausztriába. Az osztrák kormány még néhány nappal ezelőtt kifejezte az Osztrák Köztársaság azon akaratát, hogy „békés kapcsolatokat szeretne fenntartani minden országgal", de mostani intézkedése újból bizonyítja a kormány szavai és tettei közötti óriási ellentétet. Újabb kormányválság Haitiban Port au Prince, (ČTK) — A Reuter hírügynökség jelentése szerint Haiti szigetén a lakosság elégedetlensége arra kényszerítette Pier Louis ideiglenes ílnököt, hogy február 4-én beadja lemondását. Általános sztrájkot kezdtek, melynek élén Louis Dejoia, az ideig'enes elnöki tisztség legesedékesebb jelöltjelnek egyike áll. A GUASGOWI ALBION automobilgyár kőolajtermékek hiányában elbocsátott 300 alkalmazottat. (ČTK) Az NDK külügyminisztériumának nyilatkozata a német-lengyel határokról Berlin. (ČTK) — A Néniét Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma nyilatkozatot adott ki, amelyben kategorikusan elítéli a nyugati reakciós körök uszító és rágalmazó kampányát a Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság között levő határok efflen. TEnnek - a kampánynak az a célja, hogy zavarba ejtse a lengyel nén=t, megbontsa a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatokat és ellenségeskedést szítson a Szovjetunió elfen. A nyilatkozat rámutat arra, högy főképp a nyugatnémet politikusok terjesztenek provokatív és kihívó állításokat az Odera—Niese-i határok ér-' vényességét illetőleg. Von Brentano külügyminiszter a szövetségi parlamentben néhány nappal ezelőtt kijelentette, hogy „sem most, sem a jövőben niem ismeri el a szövetségi kormány az Odera—Niese határokat". A nyilatkozat kiemeli, hogy e határok megállapítása az NDK békepoütikájának érdekében valósult meg és megfeleli a német, valamint a lengyei nép azon akaratának és kívánságánál? hogy ne verhessenek többé éket a két nemzet közé,