Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-07 / 38. szám, csütörtök

PÄRTÉLET 9r A falusi pártszervezetek feladatairól A falusi pártszervezetek évzáró tag­gyűlései a királyhelmeci járásban sok eredményes munkáról adtak számot. A párttagok legnagyobb része bebizo­nyította, hogy a feladatokat marxista­leninista szellemben, kommunistákhoz méltóan oldotta meg. Jelentős szere­pük volt az évzáró taggyűléseknek a wban is. hogl felvetették azokat a hi­bákat is, amelyek egyes pártszerveze­tek munkájában előfordultak. Eredményesen dolgoztak az elvtár­sak Dobrán és Borsiban, ahol a múlt évben új szövetkezet alakult. Ezáltal a szövetkezeti földterület 892 hektár­ral, a tagok száma pedig 197-el bővült. A királyhelmeci járásban ma már a mezőgazdasági terület döntő részén szocialista gazdálkodás folyik. Ha összehasonlítjuk a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók termelési eredményeit, világosan láthatjuk, a kö­zöttük levő nagy különbséget. Vegyük például a tej- és a hústermelést. Míg a szövetkezetesek átlagosan egy hek­tár mezőgazdasági terület után 40 kg sertéshúst és 147 liter tejet adnak a közellátásnak, addig az egyénileg gaz­dálkodók 30 kg húst és 115 liter tejet adnak ugyanerről a területről. Ez a kü­lönbség minden mezőgazdasági termék­nél megnyilvánul. Kétsegtelen, hogy azokban a községekben, ahol szövetke­zet van, tevékenyen munkálkodtak az elvtársak. De nem használták fel kel­lően propagációs célokra a szövetkeze­tek által elért szép eredményeket. Ezt igazolja az is, hogy például Szinyér községben mind a. mai napig nincs szövetkezet. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a pártszervezetek nem helyeztek nagy súlyt a szövetkezetek arányos fejlesz­tésére. Az elmúlt évek alatt több fi­gyelmeztetés hangzott el, hogy a szarvasmarhatenyésztésben lemaradás tapasztalható. Ennek ellenére a mai napig sem töltötték fel az állományt. A szarvasmarhaállomány tervezett száma 563-nál kevesebb a járásban, a tehénállományé pedig 690-el. Ez a megállapítás egyformán vonatkozik a szövetkezetekre, az egyénileg gazdál­kodókra és az állami gazdaságokra. Ezzel szemben a juh- és sertésállo­mány jóval magasabb a tervezettnél. Itt meg kell jegyeznünk, hogy bár en­nek az aránytalanságnak a kiküszöbö­lését a pártszervezetek legfontosabb feladatává tették, keresztülvitelét mindeddig nem oldották meg. De menjünk tovább. A baromfite­nyésztés Királyhelmec, Lelesz, Kisgé­res, Bodrogszerdahely és Véke kivéte­lével egészen jelentéktelen. Ott van például a zétényi szövetkezet, ahol egyáltalán nem foglalkoznak baromfi­tenyésztéssel. Vagy azt gondolják, hogy miután a járásban a legmagasabb munkaegység-pénzértéket érték el, hát nem fontos a baromfitenyésztés? Vagy, hogy módosak a tagok, bőven van mindenük, hát minek .bíbelődjenek ezzel? Ezzel a felfogással senki sem érthet egyet. A tagok ezáltal még ga2­dagabbak lehetnének és dolgozóinknak is jól jönne a párezer tojás és barom­fi, amit piacra adnának. Ez a fogya­tékosság ne kerülje el a zétényi párt­szervezet kommunistáinak figyelmét. Az eddigi eredmények megszerezték a többi szövetkezet elismerését. Re­méljük, hogy ezt az elsőséget a jövő­ben is megtartják a zétényi elvtársak. Ha figyelemmel kísérjük a király­helmeci járásban a szövetkezeti gaz­dálkodás fejlődését, azt tapasztaljuk, hogy ez az elmúlt évek folyamán meg­lassult. Ez világosan kitűnik az évzáró taggyűlés beszámolóiból is. Mire fi­gyelmezteti ez a kommunistákat? Arra, hogy bátrabban, határozottabban kell hozzálátni a munkához. A feltételek megvannak. A járási GTÄ gépparkja biztosítani tudja az összes földek meg­művelését. A szövetkezeteket kormá­nyunk ellátja a szükséges műtrágyával és nemesített vetőmagvakkal. Szakká­derekben sincs hiány. Mi hát a további teendő? A pártszervezetek propagan­distáinak ilyen irányú agitációt kell kifejteniök. Igen fontos, hogy minden propagandista alaposan ismerje a po­litikai gazdaságtant, mert így köny­nyebben megvalósíthatják munkájukat. Ezen a téren — sajnos — még nagy a lemaradás. Igen sok esetben az elv­társak elhanyagolják ideológiai fejlő­désüket. Ennek tudható be, hogy sok pártszervezetben a kommunisták nem harcolnak céltudatosan a feladatok megvalósításáért. Éppen ezért halaszt­hatatlan és legfontosabb feladatul kell tűzni minden pártszervezet elé az ala­pos ideológiai nevelést. Fontos feladata kell, hogy legyen a kommunistáknak — a szövetkezetek további megszilárdításában — a tagok anyagi érdekeltsége előfeltételeinek megteremtése, a pótjutalmazás beve­zetése. Még mindig vannak olyan szö­vetkezetek, mint például Nagy- és Kiskövesd. Szölőske, Kis- és Nagybár, ahol nem tartják nyilván a ledolgozott munkaegységeket és mind a mai napig nincs szó a pótjutalmazás bevezetésé­ről. A pártszervezetek sokkal nagyobb súlyt helyezzenek a szövetkezeti ta­gok nevelésére. Nyújtsanak segítséget a szövetkezeti munkaiskoláknak, ame­lyek alapul szolgálnak a haladó' mun­kamódszerek elsajátítására. A felsoroltakból láthatjuk, hogy sok feladat vár még megoldásra. Ezért fel­tétlenül szükséges a pártmunka lé­nyeges megjavítása a mezőgazdaság vonalán. Minden párttag tartsa szem előtt a II. ötéves terv feladatai tel­jesítésének jelentőségét s ezért har­coljon munkahelyén. — ki Az új nemzedékről van szó (Folyta täs az 1. oldalról.) zium 13 évi anyagát. Sok vita folyt ezekről a kérdésekről lapjaink ha­sábjain is, sokszor hangzott el a javaslat — változtassák meg az iskolai oktatás rendszerét, csök­kentsék a tananyagot. Ezek fontos és megszívlelendő javaslatok. De tisztában kell lennünk azzal, hogy csak komoly megfontolás, tervsze­rű változtatások útján valósulhat­nak meg. Aki mélyrehatóan vizs­gálja ezt a kérdést, rájön arra, hogy gyakorlati érvényesítéséhez elsősorban idő kell. Minden bizony­nyal idővel megvalósulnak az e kérdéssel kapcsolatos ésszerű ja­vaslatok. Ez annál is fontosabb, mivel ä jelenlegi helyzetben a tan­anyag túlméretezettsége miatt a szülőknek rendszeres segítséget kell nyújtaniok gyerekeiknek a ta­nulásban. De ezt sokan, elsősorban a munkás- és parasztszülők nem tehetik, ami igen kedvezőtlenül tükröződik gyerekeik előmenetelé­ben és továbbtanulásuk esélyeiben. Ezen változtatni kell, és az adott lehetőségekből kiindulva pártunk és kormányunk változtatni is fog ezen az állapoton. Még mindig aránylag nagy az elégtelenre vizsgázó tanulók száma. De érdekes megjegyezni, hogy ez az esetek jelentős részénél nem a tanuló tehetségtelenségének rová­sára Írandó, hanem annak tudható be, hogy a diákot sem az iskolában, sem otthon nem szoktatták rá a lelkiismeretes, rendszeres önálló munkára, tanulásra, nem kísérelték meg szorgalmat plántálni bele. Er­ről a kérdésről hozzánk intézett levelében így ír Csontho Ágota, a füleki tizenegyéves iskola tanulója: „Nyugodtan írhatom, hogy az elég­telen előmenetelű tanulók között kevés az olyan, akinek ne volna te­hetsége a tanuláshoz. Ezekre in­kább a lustaság jellemző." A fel­adat az, hogy elemezzük ennek okait és feltétlenül találjuk meg az orvoslás útját-módját. Végül, de nem utolsósorban, egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy a gyerekeknek, az ifjú­ságnak fogékony, érző lelke van. A szülőknek nem lehet mindegy az, hogy gyermeke szabad idejében mivel foglalkozik, mit olvas, ho­gyan szórakozik, milyen kulturális életet él, kikkel barátkozik. Nem célunk úgynevezett „kisöregeket" nevelni, tegyük lehetővé, hogy a gyerek, a serdülő szárnyaló fantá­ziaszomja kielégülést nyerjen,.ne­hogy más, negatív külső hatások rossz mederbe tereljék ezt az egészséges és törvényszerű jellem­vonást. Többek között ezen a téren nagy feladat hárul az iskolai Pio­nír-, CSISZ-szervezetekre és a nap­közi-otthonokra. Az iskolaév második felének kü­szöbén pedagógus és szülő vegye fontolóra, mi az, amin rögtön-rög­vest javíthat, változtathat és lásson neki bátran ennek megvalósításá­hoz. Felelős és nehéz feladat a ne­velés, de ettől függ, hogy milyenek lesznek gyermekeink, milyen lesz váltásunk: az új nemzedék. Közlemény a Meghízottak Testületének illéséről A Megbízottak Testülete február 5-i ülésén megtárgyalta a kereskedelem­ügyi megbízott beszámolóját az étkez­dék és az elszállásolás állapotáról Szlovákiában. Ezen a szakaszon az utóbbi években, főleg a kormány 1956. április 7-én kelt, a közellátás fejleszté­sére és az étkezdékben a szolgálatok higiéniájának biztosítására irányuló ha­tározatának megvalósítása után bizo­nyos javulás állott be. Ez főleg az üze­mek hálózatának bővítésére, szerve­zési rendezésére, a kiszolgálásban és elszállásolásban mutatkozó legzavaróbb okok kiküszöbölésére vonatkozik. Nem jelenti azonban azt, hogy ezenkívül már nincsenek egyéb fogyatékosságok, egy­részt az árusítás színvonalában, más­részt a felszolgált ételek minőségében. A fogyasztók panaszai és bíráló meg­jegyzései állandó figyelem tárgyát ké­pezik. A Megbízottak Testülete a be­számoló megtárgyalásakor intézkedé­seket hagyott jóvá a szervezési, tech­nikai, nevelési kérdésekre vonatkozóan. Azáltal, hogy a közvetlen irányítás jogköre a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai mellett működő kereskedelmi osztályokra hárul, megteremtődtek a feltételek az étkezdék további fejlesz­tésének jobb és közvetlenebb biztosí­tására. A kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak és kereskedelmi osztályai­nak állandó figyelemmel kell kísérniök a helyzetet és a kormányhatározat értelmében hozzá kell járulniok az árusítás, kiszolgálás és higiénia alap­vető előírásainak helyes betartásához és a kiszolgálás színvonalának javulá­sához. A Megbízottak Testülete a továb­biakban megtárgyalta a körzeti lakás és polgári építkezési hivatal elnökének beszámolóját a lakásépítés tervezési és költségvetési dokumentációjának eredményeiről az 1956—57-és évben. A Megbízottak Testülete megállapí­totta, hogy a lakásépítésben elért bi­zonyos sikerek ellenére még mindig előfordulnak a gazdaságosság hiányá­nak esetei. Ez egyformán vonatkozik a beruházókra, a tervező intézetekre, valamint az építészeti termelésre. így történik aztán, hogy a lakásegységek­re a kormány által megszabott össze­gek határértékét túllépjük. Aránylag nagy számban követelik az atipikus terveket, máskor pedig indokolatlan, túlságosan költséges követelmények vannak, ami az építést és a kiadáso­kat lényegesen terheli és drágítja. Szem előtt kell tartani az építkezések gazdaságosabb megszervezését, az elő­gyártott építőanyagok nagyobb mérté­kű használatát és a bevált haladó munkamódszerek alkalmazását. Az el­lenőrzés során nyert tapasztalatokat tovább mélyítik és úgy használják fel, hogy a beruházási építkezés minderi szakaszán gazdaságosabbá váljék a la­kásépítés. Egyéb beszámolókon kívül a Megbí­zottak Testülete az őszi mezei munkák lefolyásával, valamint a tavaszi mezei munkák előkészítésével foglalkozott. Aránylag jól teljesítették az ősziek ve­tését, (az őszi. vegyes takarmányfélék kivételével), a kapásnövények betaka­rítását, a rétek és legelők trágyázását és rendbehozását, a lóheremagok ter­mesztését és begyűjtését. A mélyszán­tás nem kielégítő teljesítését a trak­torok nagyobb száma ellenére az okoz­ta, hogy nem használták ki kellőkép­pen a gépeket a két műszakban. Jobb eredményeket lehetett volna elérni a rétek és legelők felszántásában is. A tavaszi munkák előkészítésének keretében biztosítva van a szükséges vetőmag, a hiányzó egyes vetömagfaj­ták mennyiségét pedig a cseh ország­részekből szerzik meg. A vetőmag tisztítása folyamatban van. E télen először nem fordultak elő a gép- és traktorállomásokon a szokásos csúcs­munkák a gépjavításokban. A gép- és traktorállomások szerződéseket kötnek az EFSZ-ekkel és földművesekkel az egyes munkákra. A gép- és traktorál­lomások laboratóriumai nagyobb mére­tekben végzik a vetőmagok elemzését a szövetkezetek részére. A Csehszlovák Békevédők Bizottságának nyilatkozata a Béke-Viiágtanács ausztriai titkársága tevékenységének betiltásával kapcsolatban A Csehszlovák Békevédők Bizott­ságának elnöksége február 5-i rend­kívüli ülésén foglalkozott az osztrák hivatalok eljárásával^, melyek 1957. február 2-án betiltották a Béke-Vi­iágtanács bécsi titkárságának tevé­kenységét. Az ülés részvevői egy­hangúlag határozatot hoztak az aláb­bi nyilatkozat közzétételére: Az osztrák belügyminisztérium azon állítása, hogy „A Béke-Világtanács egyoldalú álláspontot foglalt el a nemzetközi eseményekhez" és hogy .Ausztriából befolyásolni igyekezett más országok belpolitikai viszonyait", teljes ellentétben áll a tényekkel. Nézetünk szerint Ausztriának ép­pen nemzetközi helyzetéből és sem­legességéből származik az a kötele­zettsége, hogyané akadályozza a Bé­ke-Viiágtanács tevékenységét, amely­nek fő küldetése a béke biztosítása, ami az osztrák nép legsajátabb ér­deke és az osztrák állam független­ségének érdekében áll. A Béke-Világtanács emellett soha­sem formált jogot e kérdésekben va­ló döntésre és nem kényszerített semmiféle megoldást sem a nagyha­talmak kormányaira, sem más álla­mok kormányaira — de mint az em­beriség legfontosabb életérdekeinek tolmácsolója és az összes népek leg­szentebb jogainak védelmezője, fel­kéri az összes kormányokat és fő­leg a nagyhatalmak kormányait kü­lönbség nélkül, hogy foglalkozzanak közösen az összes égető kérdésekkel és jóakarattal találjanak mindenki számára elfogadható megoldásokat. A Béke-Világtanács egész működé­séből világosan következik, hogy 1950. évi megalakulása óta a mai napig következetesen az ENSZ alapokmá­nyában foglalt alapelveket vallotta és vallja, főleg a be nem avatkozásnak, minden állam függetlenségének és szuverenitása elismerésének alapel­veit fogadj® el. Az osztrák hivatalok Béke-Világ­tanács elleni eljárásának indokoiása tehát elfogadhatatlan. Határozottan elítéljük ezt a jogtalan lépést és meg vagyunk győződve arról, hogy az oszt­rák belügyminisztérium azt az intéz­kedését visszavonja. Reméljük, hogy az osztrák kormány egy ilyen nagy jelentőségű nemzetközi szervezet el­leni álláspontjával nem ad okot arra, hogy kételkedjenek az osztrák hiva­A nemzetgyűlés képviselői tanácsának üléséről Kedden, február 5-én Zdenék Fier­lingernek, a nemzetgyűlés elnökének elnöklete alatt megtartották a nem­zetgyűlés képviselői tanácsának ülé­sét. A képviselők tanácsa meghallgatta a nemzetgyűlés elnökének a bel- és külpolitikai helyzetről szóló jelentését és foglalkozott az 1957. évi állami költ­ségvetés nemzetgyűlésben való meg­tárgyalásának előkészítő munkáival. Az Igazságügyminisztérium Jogi In­tézete munkajogi osztályának szerző­kollektívája dr. Jiri Hromada, dr. Jiri Chysky és dr. Karol Witz docens ve­zetése alatt az Orbis kiadóvállalat keretében kiadta „A csehszlovákiai munkajog" című művet. Ez az alkal­mazotti munkaviszonyra vonatkozó legfontosabb határozatok első rend­szeres magyarázata. talos tényezőknek az osztrák semle­gesség következetes betartására vo­natkozó nyilatkozatai komolyságában és őszinteségében. Nézetünk szerint éppen Ausztria nemzetközi helyzetéből és semleges­ségéből folyik a Béke-Viiágtanács te­vékenységének közvetlen támogatá­sára irányuló erkölcsi kötelessége, ha nem akarják megsérteni az osztrák szuverenitás alapjait és el akarják kerülni azt a gyanút, hogy Ausztria nem csupán saját kezdeményezéséből cselekszik. A Béke-Világtanács to­vábbi működésének lehetősége köz­vetlenül összefügg az osztrák állam­szerződésben kihirdetett osztrák sem­legesség lényegével. A Csehszlovák Békevédők Bizott­sága ezért nem érthet egyet és nem ért egyet azzal, hogy önkényes intéz­kedéssel megbénítsák a Béke-Világta­nács tevékenységét, melyet a népek a világ tartós békéjéért folytatott bare egyik vezető erejének ismernek el. Felhívjuk Csehszlovákia egész dol­gozó népét, hogy nyilvánítsa ki ha­tározott ' elutasítását az osztrák hiva­taloknak a Béke-Világtanács elleni eljárásával szemben. Mutassa meg ezzel, hogy határozottan ellene van a támadásnak! A gyűlésről táviratot küldtek F. : Joliot-Curie-nek, a Béke-Világtanács í elnökének. Olvasd és terjeszd az Űj Szót Hozzád fordulunk, kedves Olva­sónk, aki mind ez ideig csupán ­csütörtöki számunknak voltál elő­fizetője több ezer társaddal együtt. Szeretnénk, ha rendszeresen, min­den nap olvasnád az Űj Szót je­lentkeznél előfizetői sorába. Ennek magad is nagy hasznát vennéd. A napokban felkeres Téged a posta kézbesítője és átadja Neked szerkesztőségünk alábbi szövegű felhívását: Kedves Olvasónk! Ügy hisszük, saját tapasztala­todból is rájöttél arra, hogy a pártsajtó, az újság egyik legjobb barátod. A rádió mellett •ez tájé­koztat az időszerű kérdésekről, az ország életéről és arról, ami a ha­táron túl történik a világ minden táján. Nem túlzás, ha azt mondjuk, minden nap hoz valami fontos újat, mindig van érdekes, életün­ket befolyásoló esemény, a törté­nelem szemünk láttára alakul, formálódik. Kit ne érdekelne az, hogyan építik az új világot a szo­cialista tábor országai, milyen újabb és újabb lépéseket tesznek a Szovjetunióval az élen a béke 1 megőrzése és megszilárdítása ér­dekében, hogyan harcolnak a tőkés országokban a kommunista és munkáspártok a dolgozó nép jo­gaiért, igazáért és felszabadulásá­ért, a tőkések elnyomása ellen. A legutóbbi események, mint a nemzetközi reakció ármányos tá­madása a Magyar Népköztársaság ellen a tőkés rendszer, felújítására, vagy a szabadságát védő Egyiptom elleni durva támadás és általában az imperialsták kíméletlen háborús készülődései államok és népek le­igazására és gyarmatosítására, mind olyan életbevágó nagy jelen­tőségű és sorsdöntő események, amelyek még meggyőzőbben bizo­nyítják a napisajtó olvasásának feltétlen szükségességét. Ma min­denkinek nínden nap tájékozódnia kell a nemzetközi eseményekről, mert ezek szorosan összefüggnek minderaiapi munkánk kérdéseivel és lehetővé teszik, hogy minden kérdésben helyes, hazánk érdekeit szem előtt tartó álláspontot fog­laljunk el. Lapunk gyors és helyes tájékoz­tatást nyújt, megmagyarázza az összes események összefüggését és értelmét. De a belpolitikai események is­a legnagyobb érdeklődést váltják ki. A lap hasábjaiból tudomást szerezhetsz a kormány és más ál­lami szerveinek fontos rendeletei­ről, az életünk minden szakaszát érintő párt- és kormányhatároza­tokról és ugyanakkor megismer­kedsz a különféle ágazatokban te­vékenykedő társaid munkájával, életével. Sok mindenről szerezhetsz tehát tudomást. De ez még nem minden. Mert a nyomtatott betű tanít is. Tanít arra, hogy munkádban fel­használd mások jó tapasztalatait. Újságot olvasva szélesebbé válik a látóköröd, sok új ismerettel gaz­dagodva műveltebbé, kulturáltabbá válsz. Pártsajtónk szerepe és jelentő­sége napról napra nö. Még sok-sok érvet hozhatnánk fel annak bizonyítására, hogy az újság igazi barátod, i mit ód, De talán egyelőre ennyi is elég. Olva­sóink zöme már régen rájött arra, hogy szüksége van ar egyetlen magyar nyelvű napilapra, hogy mindennap olvasnia keli az Üj Szót. Ügy hisszük, hogy eljött az ideje, hogy te is elhatározd magad a fontos lépésre, a napilap ol­vasására, amelynek havi előfize­tési díja nem jelenthet számodra nagy megterhelést, hiszen csak 8.— korona. Kedves Olvasónk! Állj be te is mindennapi előfizetőink sorába. Köszöntünk mint napilapunk új előfizetőjét! AZ Űj Szó szerkesztőségi. Kérünk arra, kedves Olvasónk, gondosan fontold meg ezt a kér­dést, hogy a napilap előfizető nagy táborának tagjai sorában üdvözöl­hessünk. Meggyőződésünk, hogy lapunk többi olvasója is felhasználja ezt a megkezdett kciót arra, hogy legalább egy ismerősét meggyőzze: váljon az Üj Szó előfizetőjévé.

Next

/
Thumbnails
Contents