Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-05 / 36. szám, kedd

Fagerholm finn miniszterelnök a szovjet-finn kapcsolatokról Koppenhága (ČTK) — A dán fai Land og Folk „A Szovjetunióval folytatott kölcsönös jó kapcsolatok megfelelnek valamennyi északi ország érdekének" címen első oldalon közli moszkvai tudósítójának Fagerholm finn miniszterelnökkel folytatott beszélgetését. Fagerholm kijelentette, nem akar beavatkozni más országok belügyeibe, azonban meg van győződve arról, hogy ha valamennyi északi állam olyan jó kapcsolatokat tartana fenn a Szovjetunióval, mint Finnország, előnyére válna és biztosítaná a békét és biztonságot a Balti-tenger térségében." Fagerholm szavai szerint a moszkvai tanácskozáson csak gazdasági problémákkal foglalkoztak. „Finnországnak nincs elég nyugati valutája, ezért számára a Szovjetunióval való kereskedelem óriási jelentőségű" — mondotta a finn miniszterelnök — és hozzáfűzte, hogy Finnországnak szándékában van a Szovjetunióval kulturális és egyéb kapcsolatait kibővíteni. A japán sajtó követeli a diplomáciai kapcsolatok felúiításáf Lengyelországgal és Csehszlovákiával Tokió (ČTK) — Japan Lengyelországgal és Csehszlovákiával való diplomáciai kapcsolatai felvételéről folyó tanácskozásainak kedvező visszhangja van a japán sajtóban. Az Asahi, befolyásos japán lap február 3-án vezércikkében így ír: „Örömmel üdvözöljük Lengyelországgal és Csehszlovákiával a diplomáciai kapcsolatok felújítását, mint A Szovjetunió Legfelső Tanácsának IV. ülésszaka Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Legfelső Tanácsa IV. funkciós időszaka VI. ülését február 5-én tart* .iák. Moszkvai időszámítás szerint 10 órakor a nemzetiségek tanácsa, 13 órakor a szövetségi tanács ül ftssze. a nemzetközi kapcsolatok rendszeresítésére és a béke megőrzésére irányuló törekvést." A lap hangsúlyozza, hogy ez a lépés megnyitja a diplomáciai kapcsolatok felújításának útját más kelet-európai országokkal is. Szudán elutasítja Eisenhower doktrínáját Kairó (ČTK) — A szudáni közvélemény elutasítja Eisenhower doktrínáját, melynek célja az USA uralmának kiterjesztése Közel- és KözépKelet országaira. A MEN hírügynökség közlése szerint Abdulíah ChaMl, szudáni miniszterelnök az Eisenhower-féle politikával kapcsolatban kijelentette, hogy Szudán elítél minden olyan programot, amely szabadsága és függetlensége ellen irányul. Ollenhauer a nyugatnémet-lengyel kapcsolatokról Bonn (ČTK) — Ollenhauer, a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke a PAP lengyel hírügynökség bonni tudósítójának adott interjújában a Német Szövetségi Köztársaság és Lengyelország közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele mellett foglalt állást. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem jelentené olyan kérdések megoldását, mint amilyen az Odera és a Nysa határ probtémája. E tekintetben Ollenhauer tehát a bonni kormánynyal azonos álláspontra helyezkedik. * * * A szociáldemokrata főszerkesztők és kiadók összejövetelén Ollenhauer, a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke kijelentette, hogy a januári közvéleménykutatás szerint a lakosság 34 százaléka a szociáldemokrata pártra, 33 százaléka a Kereszténydemokrata Unióra szavazott. A közvélemény tehát megegyezik a múlt év őszén tartott országos választások eredményeivel. Ezen alkalommal Ollenhauer Ismét síkraszállt a diplomáciai kapcsolatok felvétele mellett a Szövetségi Köztársaság és Lengyelország között, azonban azzal a fenntartással, hogy nem ismerik el az Odera és a Nysa-i határokat. Hüttyaicsu Nádból papiros — Gázból és olajból átlátszó műanyag és gumi nagy magyar mesemondó: műanyagok nyersanyagául szolgál, szerint. Ebben is közel került az í< A nagy magyar mesemondó: Jókai Mór részben megjósolta a „Jövő század regénye" című müvében a mi évszázadunk technikai és gazdasági fejlődését. Akikor még sok megállapítása fantáziának számított, ma már valóság. Így többek között az „Otthon-Állam", mely a Duna deltájában alakul, már a nagy ipari fejlettségű „csaknem szocialista" államformát kívánja érzékeltetni. Jókai talán csak abban tévedett, hogy ezt a várost nem magyarok építik, haneim a Román Népköztársaság Az erdők a fatermelésben már nem tudnak lépést tartani az állandóan emelkedő szükséglet kielégítésében. A természetes növekedés ugyanis nincs arányban a fogyasztással. Ezért egyre nagyobb mértékben kezdik termeszteni a gyorsan növő fákat, mint pl. a nyárfát. De ez a tervszerű intézkedés sem tudja az egyre növekvő igényeket kielégíteni. Ezért a nád felhasználására gondoltak. A nád a cellulózegyártás nagy jövőjű nyersanyaga. Nagyon gyors növésű és óriási mennyiségben található különösen a Duna deltája vidékén. A nád felhasználhatósága nagyon sokoldalú. A papíripar és mürostgyártás, müselyerwjyártás, furfurol és más jltiiiiiiiiniiniiiiiiimtiiniiiniimniiiinmiiiiiiiiinfiniiiiiii A magyar kormány a fiatalok hazaszállítása ügyében jegyzéket intézett Ausztriához Budapest (ČTK) — A Magyar Távirati Iroda tudósítása szerint a Magyar Népköztársaság kormánya az osztrák külügyminisztériumhoz jegyzéket intézett, amelyben támogatását kéri a kiskorú magyar állampolgárok hazaszállítása ügyében. A magyar kormány a jegyzékben rámutat arra, hogy az osztrák kormány a magyar kormány valamennyi lépésére eddig ki nem elégítő módon reagált. A jegyzék hozzáfűzi, hogy a nemzetközi jog és az emberségesség általános elvei megkövetelik, hogy a fiatal személyeket visszaadják szüleiknek és hogy elsősorban a szülők határozzanak gyermekeik sorséról. A magyar kormány ezért arra kéri az osztrák kormányt, revideálja e kérdésben elfoglalt visszautasító álláspontját. műanyagok nyersanyagául szolgál. Azonkívül felhasználható takarmányok és könnyű építőlemezek gyártásában ís. A Német Demokratikus Köztátsaságban már 1953-ban megkezdték a román-német kölcsönös gazdasági segítség egyezménye alapján a szükséges "kísérleteket. Az eddigi eredmények kitűnőek. A nádba spikerült műrostot, cellulózét, kemény rostot és építőlemezeket gyártani. A kísérletek után megkezdik Romániában egy nádértékesítő-kombinát építését, melynek építésében részt vesznek Románia, Csehszlovákia, Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság. A közös tervezet óriási cellulózetermelő tartalékokat tár fel, mert a Duna deltája vagy 350 000 hektárra terjed ki. Az eddigi cellulózetartaimú nyersanyagokkal szemben a nád egynyári növény, tehát egy Soha ki nem apadó, állandóan felújuló nyersanyagforrás. A nádszél vastagsága 2—3 centiméter, magassága 5—6 méter. Hektáronként évente 25 tonna nád termelhető. A számítások szerint a Duna deltájában évente összesen 3 ntüBó tonna nádat termelhetnek, azonban a hektárhozamok jelentősen növelhetők. Időközben sikerült az aratás technológiáját is megoldani. A múlt évi bmói gépkiállításon láthattuk a leleményesen megszerkesztett kétlaki, vízen és szárazföldön egyaránt mozgó nádarató kombájnokat. A nádnak rendkívül magas, 50 százalékos cellulózetartalma van. Ez a celiulóze kiváló minőségű. A Duna deltájában végzett közös feltárási munkák nemcsak a cellulózéban mumutafckozó hiányokat pótolják, hanem óriási távlatokat nyitnak meg a további iparosítás számára ís. A Duna deltája körül idővel úgy nőnek a gyárak a földből, akárcsak eső után a gomba. Jókai abban sem tévedett sokat, amikor megjósolta egy újfajta anyag feltalálását, melyből repülőgépeket gyártanak és megjósolta magát a repülést is olyan gépekkel, amelyek nehezebbek a levegőnél. A fehér színű ,,.ichior"-t (görögül az istenek fehér vérét jelenti), ezt a műanyagot a székelyföldön, található gázvulkán lávájából készítik — a regény szerint. Ebben is közel került az igazsághoz Jókai. Ma Erdély, valamint Romárba többi részén sok helyütt kőolajat és metángázt (földgázt) találnak, melyet elsősorban fűtési célokra használnak, mert négy és félszer olcsóbb, mint a kőolaj, húszszor olcsóbb mint a szén és huszonkilencszer olcsóbb mint a fa. Kiapadhatatlan metángázkészletek vannak Romániában. A háború előtti időkig a román vegyiipar nyersanyagának csupán égy százalékát képezte a metángáz. Az efeő ötéves tervben már 1200 százalékkal több metángázt termeltek, mint a második világháború előtt. Ebből a ménnyiségből már 17 százalékot használtak fel a vegyiipar céljaira. Ezek szerint a földgáz 80 százalékát még mindig eltüzelik, pedig ha vegyicélokra használnák fel, akkor negyvenszer nagyobb hasznot hajtana a román népgazdaságnak. Az új ötéves tervben jelentős mértékben növelik a földgázból készült nitrogéntartalmú műtrágyák gyártását. Ugyancsak megkezdik a műanyagok, plasztikai anyagok előállítását földgézfból és kőolajból. Itt kerülünk megint vissza Jókai jóslatához és az ichorhoz, a regénybeli titokzatos, törhetetlen, áttetsző műanyaghoz. Hasonló a helyzet a kőolaj feldolgozásánál visszamaradt gázoknál is. Az utolsó évben 45 millió lei értékű gázt tüzeltek eL Ha ezt a menynyiségert a vegyiipar dolgozta volna fel, «)0 nriiMő lei értékkel emelhették volna a termelést. Többek között felépül egy szintetikus kaucsukgyár 50 ezer tonna és egy cellulózegyár szintén 50 ezer tonna évi kapacitással, melyet a harmadik ötéves terv elején 100 000 tonnára bövítenek ki. A plasztikus műanyagok gyártását 10 000 tonnára emelik. Háromszorosára fejlesztik a gyógyszeripart és kiépítik mind a festék-, mind a kénsavgyártást, valamint a műtrágya- és klórnátrongyártást. Az üzemek technikai kiváló felszerelésében a szocialista tábor iparilag fejlettebb államai segítenek. Románia, a múlt rendszer bojárjainak és . koldusainak nyersapyagban bővelkedő országa az ötéves tervek folyamán földjében rejlő kincseit már nagy részben otthon dolgozza fel. Grek Imre A leszerelés napjaink égető követelménye Rövidesen az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének XI. plenáris ülése elé terjesztik a leszerelési javaslatot, amely a politikai bizottság kétheti munkájának eredménye. A politikai bizottság egyhangúlag elfogadott határozata azt javasolja az ENSZ leszerelési bizottságának és albizottságának, tárgyalja meg az egyes felek által az utóbbi időben előterjesztett leszerelési javaslatokat és felszólítja a bizottságot, tárgyaljon a közgyűlés rendkívüli ülése, vagy a leszerelési értekezlet összehívásának lehetőségéről. A

közgyűlés politikai bizottságának tanácskozása ismét igazolta, hogy a leszerelés a jelenlegi nemzetközi helyzet fő megoldásra váró problémája. E kérdés elintézése az ENSZ valamennyi, főképp a katonailag legerősebb tagállamai közös erőfeszítését meaköveteli. kiváltképp azon államokra hárul a legnagyobb felelősség, amely atom- és hidrogénfegyverekkel rendelkeznek. Annak ellenére, hogy a politikai bizottság a leszerelés kérdésén aránylag rövid ideig dolgozott, világosan megmutatkozott, milyen álláspontra helyezkednek e problémával szemben az egyes hatalmak és hogyan vesznek részt megoldásában. A nyugati hatalmak e kérdés megbeszéléséhez idegenkedve fogtak hozzá. A közgyűlés üléseinek első felében arra törekedtek, hogy a politikai bizottság ne kezdhesse meg munkáját. Küzdeni kellett azért is, hogy a leszerelés kérdése egyáltalán programra kerüljön. A Szovjetunió határozott állásfoglalásának köszönhető, hogy december 20-án végre összeült az ENSZ leszerelési bizottsága és jelentést dolgozott ki, amely a további tanácskozások alapját képezi. Január 14-én a politikai bizottság megkezdte a kérdés vitáját. A nyugati hatalmak arra törekedtek, hogy a kérdés tárgyalását a politikai bizottságban a lehető leggyorsabban befejezzék, és aztán átadják az ENSZ leszerelési albizottságának. Ezt igazolja az a tény, hogy a tanácskozásokon semmiféle saját érdemleges javaslatot nem terjesztettek elő. Ez az irányzat még erősödött, amikor több ország küldöttsége bebizonyította a konstruktív munka lehetőségét azon kérdések alapján, amelyekben a megelőző tanácskozásokon az érdekelt államok, főkép a nagyhatalmak teljes egyetértést, vagy véleményeik jelenI tőségteljes közeledését érték el. Hol vannak az ütközőpontok ? Az egyezmény eléréséhez ma megvan a széles alap. Részletesen kidolgozták a leszerelés problémájának megoldásához szükséges javaslatokat, vagyis beleszámítva a fegyveres erők és a szokásos típusú 'felszerelés csökkentését, a nuklerális fegyverek betiltását és a nemzetközi ellenőrzést. Itt főképp a szovjet kormány 1955. május 10-i javaslatairól van szó, amelyeket a nyugati hatalmak álláspontjára és javaslataira való tekintettel dolgoztak ki. A Szovjetunió e javaslatainak segítségével a hatalmak azonos nézetre jutottak olyan elvi jelentőségű kérdé sekben. mint amilyenek a fegyvere--U J S / 1957. február 5. erők csökkentése és a határidő kérdésében. A szovjet kormány a fegyveres erők csökkentésére és a leszerelés, valamint a nukleáris fegyverek betiltására vonatkozó egyezmény elérésére nagy lépést tett 1956. november 17-i legutóbbi javaslataival. A Szovjetunió 1955. május 10-i és 1956. november 17-i javaslatai az ellenőrzés kérdésében is az álláspontok jelentős közeledését eredményezték, különösen a meglepetésszerű támadás meggátlását illetőleg. A leszerelés kérdésének megoldása mellett ma előtérbe kerül a leszerelés teljes problématikája, bizonyos részlegfeladatainak kidolgozása és végrehajtása Szó van például a fegyveres erők é. a szokásos típusú fegyverzet csökkentéséről, a nukleáris fegyverekkel való kísérleti robbantások betiltásáról, az európai leszerelési, korlátozási és ellenőrzési övezet létesítéséről, a katonai költségvetések leszállításáról és Németország területén az atomfegyverek kivonásáról. Egyes javaslatoknak, így például az európai külön övezet megteremtésére, valamint a katonai költségvetések leszállítására vonatkozó javaslat alapgondolatainak szerzői maguk a nyugati hatalmak. A Szovjetunió és a szövetséges országok nemegyszer fejezték ki azon készségüket, hogy e javaslatokat megtárgyalják, esetleg további olyan javaslatokról tanácskozzanak, amelyek hozzájárulhatnak a leszerelés kérdésének és a világbéke megszilárdítása ügyének megoldásához. Ma megvannak tehát a leszerelés kérdésének egészében, vagy egyes részleteiben való tárgyalási lehetőségei. Ezeket a lehetőségeket alátámasztják a lényegükben egyező nézetek és az álláspontoknak az a közeledése, amelyet már eddig elértek. Most arról van szó, hogy az azonos véleményt kölcsönös egyezménnyel pecsételjék meg és dolgozzák ki a leszerelési nyilatkozatot. A kísérleti atomrobbantások beszüntetéséért A politikai bizottság tanácskozásai folyamán a nukleáris fegyverekkel való kísérleti robbantások beszüntetésének követelménye különösen sürgősnek mutatkozott. E követelmény elérését ma a legszélesebb néptömegek tűzik maguk elé, e követelmény mellett síkraszállnak az országok egész sorának parlamentjei és kormányai. 'A politikai bizottságban India, Idonézia, Egyiptom, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Ausztria, Finnország és további államok küldöttségei szavaztak rá. A szovjet kormány ismételten bebizonyította kezdeményező készségét és mély érdekét a leszerelés kérdésének megoldásában és ezen kísérleti robbantások azonnali betiltását követelő határozati javaslatot terjesztett elő. Az a tény, hogy ezt a javaslatot maga a Szovjetunió, mint hatalmas atomnagyhatalom terjeszti elő, jelentős hozzájárulás a tömegpusztítófegyverek betiltását követelő széles néptömegek mozgalmához. Az ülésen kísérletet tettek, hogy a nukleáris fegyverekkel való kísérleti robbantások betiltásának egyöntetű követelményét az ENSZ-nél való „regisztrálásra" irányuló javaslattal pótolják. Ezt a kívánságot Kanada, Japán és Norvégia határozati javaslata tartalmazza. Az ilyen javaslat azonban egyáltalán nem járul hozzá a nukleáris probléma megoldásához; a kísérletek „regisztrálása" semmiképpen sem oldja meg a dolog lényegét. Ezt a tényt a küldöttségek egész sora igazolta az ülésen Különösen élesen foglalt állást ezen javaslattal szemben K. Menőn indiai küldött. A nyugati hatalmaknak a semmit meg nem oldó „regisztrálás" megfelel. Milyen fórumon fognak tovább tárgyalni a leszerelésről ? A leszerelés kérdésével rendszerint j E helyzet okainak egyike e fontos elsősorban a közgyűlés, illetve politikai bizottság foglalkozik. Az egyes ülések között azután az a szerv dolgozik, amelyre a közgyűlés a kérdést bízza. Az utóbbi években ez a szerv az ENSZ leszerelési bizottsága és főképp leszerelési albizottsága, amelynek tagja a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagv-Britannia. Franciaország és Kanada; az alfcizottsáq öt tagja közül négy, tehát a támadó jellegű Északatiantí Tömb aktív, tagja. E szervek munkája mindeddig nem járult hozzá a leszerelés kérdésének megoldásához. A küldöttségek egész sora rámutatott a politikai bizottságban arra, hogy a .bizottság és albizottság tevékenysége többé-kevésbé formális. szervek ki nem elégítő összetételében rejlik. A csehszlovák küldöttség kifejtette azt a nézetét, hogy az ENSZ leszerelési bizottságát és albizottságát kí kell bővíteni és ezáltal munkájának jobb előfeltételeket teremtenének Különösen fontosnak mutatkozott, hogy megerősítsék Ázsia és más eddigi nem képviselt, vagy nem kellőképpen képviselt területek hangját A Szovjetunió ° feladat meoo'ds^á-a sz ENSZ leszerelési bizottsága és albizottsága kibővítésére irányuló javasr latot terjesztett elő, olyan értelemben, hogy tárgyilagosabb és sokoldalúbb jelleget öltsenek. E javaslat szerint az albizottságot India és Lengyelország képviselőivel kell kibővíteni. A bizottságot e két állam képviselőjén kívül még Egyiptom és Latin-Amerika valamelyik államának küldöttével kell kiegészíteni. A Szovjetunió az ülésen ugyancsak javaslatot terjesztett elő, hogy a leszerelés kérdésének megoldására hívják össze a közgyűlés rendkívüli ülését. A leszerelés kérdésének jelentősége és sürgőssége teljes mértékben alátámasztja ezt a követelést. A szovjet küldöttség a három határozati javaslattal együtt a politikai bizottság elé terjesztette a szovjet kormány 1956 november 17-i utolsó javaslatait is megtárgyalásra. A Szovjetunió tehát az ülésen konstruktív javaslatokat terjesztett elő és ezáltal az egész világ előtt a leszerelési tanácskozás élére állt. Az ülés befejező részében 12 ország: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, India, Kanada Jugoszlávia, Ausztrália, Brazília, El Salvador, Japán és Norvégia közös határozati javaslatot terjesztettek elő, amelyet egyhangúlag elfogadtak. A határozati javaslat örömmel fogadja „a leszerelés problématikája egyes részleteiben elért eredményeket" és hangsúlyozza, olyan egyezmény elérésének szükségességét, amely hozzájárulna a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. Javasolja az ENSZ leszerelési bizottságának és albizottságának, tárgyalják meg az egyes hatalmak által az utóbbi időben előterjesztett javaslatokat; kifejezetten elrendeli, hogy a bizottságnak mérlegelnie kell a rendkívüli közgyűlés, vagy leszerelési értekezlet összéhívásának lehetőségét és 1957. augusztus 1-én előterjeszteni javaslatát. A közös határozati javaslat előterjesztése és elfogadása pozitív jelenség. Elsősorban hangsúlyozni kell ezt, mint a nagyhatalmak egyöntetűséoének megnyilvánulását, amely nagyhatalmak nélkül a leszerelés kérdését nem t sikerrel nfiiMani. A 'A fp'alat azonban >m=t ^ a h"tVma'ra 4r'lem'?ne-.<> mv* k- 1 oldani a leszerelés kérdéséi és meg kel! kötni a leszerelésre vonatkozó egyezményt. A polítikia bizottság ülésén előterjesztett szovjet javaslatok megmutatták ennek reá!is útját. Zdenék Skalsky