Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-28 / 59. szám, csütörtök

Világ proletdriau egyesülleteli I SZIOVÄKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. február 28. csütörtök 30 fillér X. évfolyam, 59. szám. LE KELL VONNI A TANULSÁGOT A napokban túlnyomó részben már lezajlottak az EFSZ-ek járási konferenciái, amelyeken a küldöttek nagy vonásokban igyekeztek beszámolni mindarról, ami a múlt évi konferenciák óta a szövetkezetekben történt. Sok volt a mondanivaló, mert sok minden történt egy év alatt. Az EFSZ-ek ismét nagyot léptek előre, a szövetkezetesek újabb tapasztalatokkal gazdagodtak és még átütőbb mértékben bizonyították be a közös gazdálkodás fölényét az egyéni kistermeléssel szemben. A kormány levele, az ötéves terv nagyobb feladatai, az EFSZ-ek III. kongreszszusának előkészületei és a mintaszabályzat feletti vita megmozgatta a falu népét. Gondolkoztak a szövetkezetesek, hogyan növeljék tovább a hektárhozamokat és a hasznosságot, s gondolkoztak az egyénileg gazdálkodó parasztok is. Ez a szövetkezetek nagy részét a tartalékok jobb felhasználásához, a munka jobb megszervezéséhez, az egyénileg gazdálkodó parasztokat pedig nagy számban a szövetkezetbe való belépéshez, vagy az új szövetkezetek alakításához vezette. Mindez a párt és a kormány politikájának nagy sikerét jelenti. Bizonyítja, hogy a falu népe egyre jobban felismeri: többet termelni annyit jelent, mint jobban élni. Leszűrve a szövetkezetesek járási konferenciáinak tanulságait, mégis azt kell mondanunk, hogy még mindig nem lehetünk megelégedve az eddigi eredményekkel. A konferenciák, mint valami csodálatos tükör megmutatták, hogy milyen nagy erő van szövetkezeteseink kezében és arra is rávilágítottak, hogy a lehetőségek még mindig nincsenek mindenütt eléggé kihasználva. Amíg egyes szövetkezetek — s ezek száma egyre nagyobb — évről évre fejlődnek, gazdagodnak, addig más szövetkezetek állandóan egy helyben topognak, holott épp úgy megvannak a lehetőségeik a jó gazdálkodáshoz, mint a fejlettebb szövetkezeteknek. Az ipolysági járás szövetkezeteiben a munkaegységenkénti pénzjutalom az 1955. évi 8,14 koronáról 1956-ban átlagosan 15,52 koronára emelkedett. Ipolyvisken pl. a tervezett 27,— korona helyett tavaly 37,— koronát, Egyházmaróton az EFSZ 20,— korona helyett 22,60 koronát, az apátmaróti szövetkezet pedig 16,— korona helyett 18,60 koronát fizetett. Ezenkívül még számos szövetkezetben volt szép részesedés. Figyelemre méltó, hogy az alig egy éve alakult palásti szövetkezet a tervezett 14,— korona helyett 16,— koronát fizetett, s az ugyancsak egyéves gyerki szövetkezet a tervezett 10— koronát még 3,— koronával toldotta meg munkaegységenként. Ugyanakkor a tesmagi és az egegi szövetkezet lélegzete csak az előleg kifizetésére volt elegendő, míg a nagyfalusi szövetkezetnek még az előlegre sem futott teljesen. Hasonló különbségeket találunk r szövetkezetek között a lévai, tor naljai és más járásokban is. A baj mindenütt egyforma talajban gyökerezik; a rossz munkaszervezésben, az állattenyésztés lebecsülésé ben és a munkaszabályzat be nem tartásában. A szövetkezetesek járási konferenciái azonban nem csak azt tárták fel, hogy nem mindenütt egyen lő az előrehaladás, de azt is, hogy nem minden járásban fordítottak egyforma gondot a kormány leve lének és a mintaalapszabályzatnak a Aranysárga lest orona a megvitatására. Amíg az ipolysági járásban a széleskörű vita során egész sereg intézkedés jött létre a lemaradozó szövetkezetek gazdálkodásának megjavítása érdekében, addig sok járásban ennek a kérdésnek kisebb gondot szentel tek. Az ipolysági járásban azok a szövetkezetek, ahol nemrég még egyenlősdi alapon jutalmazták a tagokat, most bevezették a munka mennyisége és minősége utáni jutalmazást a növénytermelésben és ugyancsak hasznosság szerint fogják jutalmazni az állatgondozókat az állattenyésztésben. Minden szövetkezetben igyekeznek elmélyíteni a szövetkezetek belsó demokráciáját, s ezzel megmutatták szövetkezeteken kívül álló dolgozó parasztoknak, hogy a szövetkezetek életét a tagság formálja jobbá. Megnőtt az egyénileg dolgozó parasztok bizalma a szövetkezetekkel szemben és ez megkönnyítette Számukra a belépésre való elhatározást. De lehet-e erről beszélni az olyan járásban, ahol a kormány levelét és a mintaalapszabályzatot nagyobbára csak formálisan felolvasták és nem vezették a szövetkezeteseket és a "többi dolgozó parasztot ahhoz, hogy e fontos okmányokkal behatóan foglalkozzanak? A tornaijai járásban 55 szövetkezet van, de csak hat EFSZ bői érkezett észrevétel a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztályára. Ez bizony nagyon gyenge eredmény. Pedig itt is lett volna miről beszélni, hiszen míg a szövetkézetek 1954-ben 665 000,— korona részesedést fizettek ki a munkaegységekre, 1955-ben 1 millió 921 000,— koronára és 1956-ban már 2 701000,— koronára emelkedett ez az összeg. Csak az a baj, hogy ehhez az emelkedéshez nem mindegyik szövetkezet járult hozzá. A kongresszust megelőző időszakot sokkal jobban kell kihasználni a hibák feltárására és kijavítására. Erre éppen az év kezdete a legalkalmasabb. Még sokat lehet tenni. A konferenciák világosan megmutatták, hol van szükség cselekvésre, hol, mit mulasztottak el és hol, mit kell tenni, hogy mezőgazdaságunk necsak teljesítse, de túl is szárnyalja az ötéves tervben kijelölt feladatokat. Az ipolysági járás szövetkezeteiben lefolyt alapos vita értékes kezdeményezésre ösztönözte a szövetkezeteseket. Több mint 6 000 000,— korona értékű felajánlást tettek, ami annyit jelent, hogy sok tonna mezőgazdasági terméket fognak termelni terven felül. A konferenciákon az is kitűnt, hogy a szövetkezetekben új emberek nőnek, akiknek jó a munka iránti viszonyuk és olyan eredményeket érnek el a növény- és az állattenyésztésben, amelyek azelőtt elérhetetleneknek látszottak. Ez arra kell, hogy késztesse a járási mezőgazdasági ügyosztályok dolgozóit és magukat a szövetkezeteseket, hogy ne rejtsék véka alá a módszereket, melyekkel a legkiválóbbak eredményeiket elérték, de ismertessenek meg velük minden szövetkezeti tagot és a többi dolgozó parasztot. A konferenciák anyagát és határozatait nemcsak a szövetkezetesek taggyűlésein, de nyilvános gyű léseken is ismertetni kell a dolgozó parasztok széles tömegeivel, hadd tekintsenek bele jobban a szövetkezetek életébe és sokkal gyorsabban barátkozzanak meg a nagytermeléssel. Ez az ő érdekük, de egyben az ország érdeke is. A körmöcbányai Állami Pénzverdében nemrégen kezdték meg az új fémkoronák gyártási,.. Az új korona alumínium és réz öntvényéből készült, színe aranysárga tesz. Képünkön Mária Brünovát láthatjuk, aki a számolődeszkán számolja a kész érméket. K. Cích (ČTK) felvétele * Csak Gottwaldovban gyártják A gottwaldovi Vörös Október üzem dolgozói sikeresen kipróbálták a motorkerékpárok számára készült belső gumi néküli motorkerékpár abroncsokat. Az ilyen gumiabroncsokat még sehol a világon nem gyártanak. Az új gumiabroncsot Rudolf Pluhačka mérnök tervezte. Munkájánál felhasználta azokat a tapasztalatokat, amelyeket az üzemben az első ilyenfajta, de autók számára készült abroncsok készítésénél szereztek. A próbák folyamán az új abroncsokkal ellátott motorkerékpárok 300 kilométert tettek meg úgy, hogy a gumikban két szög és két éles tárggyal kivágott rés volt. Az abroncsokban az út folyamán a légnyomás nem csökkent. 18 LAKÁSEGYSÉG 20 000 KORONÁVAL OLCSÓBBAN Banskú Bystrícában az uhliskói lakóházépítkezéseken a Magasépítészeti Válialat dolgozói újfajta kerámiai anyagból készítik a hazak homlokzatait. A homlokzatra kerülő kerámialewiezeket a falazással egyidőben erősítik a falakra cs így megtakarítja*' az állványok felépítését is A fedőlapok ízléses színűek, jól szigetelnek és teljes mértékben helyettesítik a külsó vakolást. Egy négyzetméter fal ilyen lapokkal való befedése 18 koronával olcsóub a hasonló minőségű eddig használt brizolitnál. Az űj anyag alkalmazásával 18 lakásegység építését 20 ezer koronával tették olcsóbbá. A Banská Bystrica-i építészeti dolgozók a homlokzatok újfajta befedésével a Szovjetunióban tett látogatásuk folyamán ismerkedtek meg, ahol a kerámiai fedőI lapok alkalmazása nagyon elterjedt. Több termelésből milliók Az ipolysági járás szövetkezetesei nem töltötték hiába az időt, amikor megvitatták a kormánylevelet és a mintaalapszabályzatot. A vita során több szövetkezetben felismerték, hogy többet képesek elérni, mint amenynyit terveztek. S azért, hogy többtermelésre serkentsék egymást a tagok, majd mindegyik EFSZ-ben értékes felajánlásokat tettek az EFSZ-ek III. kongresszusa tiszteletére. A felajánlás értéke a növényi termelésben 2 029 368 koronát, az állati termékek terven felüli értéke 4 790 000 koronát tesz ki. A legnagyobb kötelezettségvállalást az ipolyviski szövetkezet tagjai tették 1598Í34 korona értékben. Az ipolysági járás szövetkezeteseinek felajánlásaiból látni, hogy — igen helyesen — nagy súlyt helyeznek az állattenyésztés fejlesztésére, ami által több millióval emelkedik a szövetkezetek bevétele. (mi) Két nappal a határidő előtt Az Ostrava-Karvmá-i szénkörzetben a karvinái Május 1.- bánya volt az első, amely határidő előtt teljesítette februári tervét. A bánya dolgozói február 26-án jelentették tervük teljesítését. A Május 1.-bánya bányászai példát mutatnak a szénkörzet többi bányájának a ciklusos munkaszervezésben. Ebben a hónapban kilenc vágaton egyenletesen teljesítették a ciklusokat, s ez tette terv határA sikerhez elsősorban lehetővé a idő előtti teljesítését, hozzájárult az egyes brigádok versenye is. Kedden délután a Generál Jeremenko-bánya bányaszai is jelentették havi tervük teljesítését. Itt is a ciklusos munkamódszer alkalmazása és a brigádok közti munkaverseny volt az, ami lehetővé tette a terv teljesítését. Vajon miért nem működik ? A bratislavai ,,Danúbius"-üzemben a fonógépek meghajtására ki zárólag villanymotorokat használnak, érthető tehát, hogy nagy szükség van a karbantartó villanyszerelők jó munkájára. Képünkön Kukučka, Šeiner és Konik elvtársak, az üzem kiváló villanyszerelői egy villanymotor hibáját keresik. (Foto: Sluka) Kedden lépett fel Bratislavában először a Braziüana-együttes, amely délamerikai táncokat mutatott be. Az együttes fellépésével nagy sikert aratott. Képünkön az egy'k táncosnőt láthatjuk „civilben", játékbabájával, amely szintén ,szerepel". V. Pfibyl (ČTK) felvétele A bratislavai kerületben a GTÁ-k megkezdték a tavaszi munkát A bratislavai kerületben a malackyi és stupavai traktorállomás már megkezdte a tavasz" munkákat. A malackyi gépállomás traktorosai a helybeli szövetkezet földjein 10,5 hektárt vetettek be tavaszi árpával és 84 hektárt készítettek elő vetés alá a malackyi és a gajari EFSZ-ben. A műtrágyát több mint kétezer hektáron szórták szét. Fordítsunk több figyelmet a takarmány termesztésre A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottsága a takarmánytermesztésben mutatkozó helyzetről tárgyalt A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottsága szerdán, február 27-én a szlovákiai takarmánytermesztésben mutatkozó helyzetről tárgyalt. Az ülésen, melyet Ľudovít Bortel képviselő, a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottságának elnöke vezetett, részt vettek: František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Dénes Ferenc, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal, a nemzeti bizottságok, az EFSZ-ek, a legelötársaságok. a mezőgazdasági főiskola, a technikai főiskola, a mezőgazdasági kutatás képviselői és\más meghívott szakemberek. A szlovákiai takarmánytermesztés tervezett fejlesztéséről és jelenlegi állapotáról Michal Chudik mező- és erdőgazdasági megbízott tartott beszámolót. Többek között kijelentette: A mezőgazdasági termelés fejlesztése terén a második ötéves tervben a szerzését. Ezért nagyon sürgős feladat, hogy a takarmánytermesztésnek a szántóterületeken, réteken és legelőkön az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet szenteljünk. A Szlovák Nemzeti Tanács képviselői, valamint a meghívott szakértők legfontosabb feladat a takarmányter- a részletes vita során bírálőan fog mesztés lényeges növelése és megjavítása s ennek alapján az állattenyésztési termelés tervezett feladatai teljesítéséhez szükséges alapfeltételek megteremtése. A saját termelésű takarmány hiánya következtében minden évben külföldről kell biztosítanunk á takarmány belalkoztak a takarmánytermesztés egyes problémáival és intézkedéseket javasoltak a takarmányalapban mutatkozó helyzet lényeges megjavítására. ami nagymértékben befolyásolja majd a növényi és állattenyésztési termelés feladatainak teljesítését, valamint a mezőgazdasági terménybegyűjtést is.