Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-24 / 55. szám, vasárnap

wirirái j Néhány megjegyzés és javaslat a népművészeti vita kapcsán HA ÉN MOST negyedikes Eoyszóval: azért ismerik a „A LOSONCI CSEMADOK BEgimnnazista lennék, és önkép- kottát is, és ha kell, meg tudnak MUTATÓ az egészséges kezdezökör tagja a magyar tanár örökíteni egy régi népi dallamot ményezés mellett egész sor himeg elibém tenné Pathó, Dobos is. bára is figyelmeztet. Többek köss Koczka elvtársak cikkeit. Az ezerkezű népi találékony- zött előadó (interpretáló) műhogy vitassuk meg a három ságot nem szabad lebecsülni, vészetünk sajnálatosan alacsony forrásmunka alapján népművé- Számolni kell vele, sót építeni színvonalára; a szavalásra és a sietünk helyzetét, akkor ugyan- kell rá! szólóéneklésre gondolok." t^ak fognám a fejein. A népművészet, mint ilyesmi, e

z

{ í

rj

B többek között Dobos Mert Pathó elvtárs azt mondta a!

i9 tí

z esztendős. Ezért bizo- László elvtárs említett cikkéhouv már javában gyűjtik .. n.v°

s. h°9y vannak m

é9 hiányos- ben. népi kincseket, Dobos elvtárs fgok és lesznek is. Az is teny, Mint az idézetböl látható> a

z ebből lefaragott, és azt írta, hooy meg nincs elegendő szaK- előadóművészetek közé be sem hogy csak jó lenne, ha gyűj- e

mbcKmk Az is való hogy a vette a é . beszélö

t, (a rud

o_ tenék, Koczka elvtárs meg le- ™i fiatalságnak vannak fogya- vý rozpráva

e_

ra gond

oi

o

k, bár rántott bennünket a csodálatos tekossagai, többek kozott hogy nem tudom> h a fordít4

M népi szőnyegről a meztelen va- nem ismer, a kottát. De fiatal- elc szer

encsés-e), mert ilyesmi lóságba; hogy nem gvűjthetünk, sagnak mikor nem volt fogya- a Csemadok rendezvényében mert nem értünk hozzá. tekossága? Nem azért mert eb- számottevően művészi é

r*

ékke

l Most aztán az önképzőkör- ben 8 l'

endszerben él

t' ^nam bíróan alig fordult elő. Most aztan az onKep/.™«i azért, mert egyszerűen fiatal ben valóban feltehetném a kér- yol

t A népi beszélő a magyar színdést; hogyan tovább? Ha jól gond

oi

0m, Koczka elv- nadon é

s rádióban sem újdonSok vitának — ennek is — társat sem kergette édesapja a s

á9- . az a legnagyobb hibája, hogy pati cs

odaforrás körül: „hoqy az De cseh és szlovák polgértáraki a cikket „elköveti", azt hiszi apňd mi

ndcn ;égét. ma méq nem sainak előtt talán el sem kepmagáról, hogy mint az Isten bá- q

vűjtöttél népdalt"! És mégis z?

lhe

t° egy olyan népi rendezr ránya megváltja a világ bűneit, népművészetünk igazszivű szó- vény, melyben ne szólalna meg mindenre fény derül mindenki- sz61ója vált b?l

öi

e. a nepi beszelő. A szlovák népi nek „jól beolvas" aztán az KAPCSOLATBAN még reTk öket lípen űÍv mint"a összes népmuve^s, dolgozo . e

g k obb'^szlo^k Tziné^U fejére ut, es eiKiditja A nép dalai n

é j e

ne

kesek A

nekespkp

t mint Pythagoras: heuréka tu- elöadásába

n. m:lfla a nép m

ű. ' dom mitől úszik a. vízben a be- vé

5.

et

e. Nem kell okveUenüI a egtzlényünk ka! dalokat zongorára átírni.és nya- közelebb kerülne cseh és szloAz élet nem ilyen sz.mpla i.

ukat k

ltekerve elkalimpalni. vä

k polgártársainkéhoz, ha pélA jóról, rosszról cs mmden ele Nagyon jól tudom, hogy a dájuk f

i , i

s ^ emberi gyarlóságról a világ nepdalgyüjto feladata nem ez, tetnén

k megszerettetnénk, „ fennállása óta mar hajorako- 6s azt i

s tudom, hogy ehhez Csemadok rendezvényében műszakemher sziikraoes. meois ».n< «... - • • \|R0DAL0MR0 L- KÖNWÍKRÖl^Petrőci Bálint: íj) Lm S o y ág. Az elxrú't év a szlovákiai magyar próza mennyiségi gyarapodását, de minőségi érését is meghozta. Az 1950—55-ös évek irdoalmi termése lírában gazdagabb, a múlt esztendő pedig elsősorban a próza terén hozott szüretet. L. Kiss Ibolya Tátraalji rapszódia, Egri Viktor: Tűrj üllő c. regénye, Nagy Irén Fölszállt a köd című elbeszéléskötete, Szabó Béla Menyasszony című regénye, a Mocsár és láp helyén című könyve és Petrőci Bálint Piros virág címen megjelent elbeszéléskötete jelentik a múlt esztendők számbeli hozadékát. Ezenkívül kiadásra vár Lovicsek Béla és Mács József novellás kötete is. Prózaírásunk számbeli növekedése .örvendetesen magával hozza fiatal íróink erőteljes jelentkezését is. A jjiár ismert PETRŐCI BÁLINT PIROS VIRÁG f •a sában Ctupán a politikai-társán dalmi tényezők megkonstruálására szorítkozzék. Az elfojtott gondolat, az utat nem talált érzés belülről feszít, mát hiány vágyakban keres megvalósulási lehetőséget. Ha ez nincs, a létek forrong, lázong vagy fásult marad. Petrőci Báliut a Varga Margit tizenhét évének csak egyik oldalát világítja meg. A másik, a benső, elnagyolt, feltáratlan marad. Szerintem ez hiányzik Margit írói megformálásából. Enélkül hiányos, hamis a megismert munkásfigura. Margitot, hősét az író saját gondolatához, elképzeléséhez idomítja, következésképp csorbát szenved a cselek••• vés logikája. Szerintem ezzel $ magyarázható az elbeszélés egy-> hangú szürke cselekményvitele és az elnagyolt jellemfestés is. Komáromi Ressl János Henry W. Longfellow: Mllil nyíl es Nagyon jól tudom, hoqy a Hä^iľ^ľ™"'"' -'"'-«<tő feladata nem ez, Ä^™ m' 15 rr,

e9

isme

r" tudom, hogy ehhez Ä mányra való könyvet írtak össze sz

akember szükséges, mégis Xff, és még fognak is írni, s a mi eszembe jutott ez a gondolat, "

a tennénk a "éoi beszélőt, apró-cseprő hibáink mégis meg- er

ni

kor túlságosan sokat hallom wiaradtak, és meg is fognak a „szakembereket" emlegetni maradni, míg ember él a fol- T

ehát a „hogyan továbbnak" d Ön. az én szűkös látókörömön beEgy ember nem képes átlátni lül egyedül ezt tudom tanácsolaz élet minden zegét-zugát — ni: a nép kiapadhatatlan lelemég a népmüvelését sem —. ményességét figyelembe vévi, Ezért kár kinyilatkoztatást írni. adják elő a nép dalait a nép Ami szép, nemes, eredményes tehetséges művészei, az megszületett, és megszületik: Szükség van szakemberre, így a népművészet is az egyszerű Nagy szükség van. Okos gonnévtelen Jánosok leleményéből, dolat a Pedagógiai Iskolában a lelkesedéséből, áldozatkészé- népművészeti körök megszergéböl. Ezt szeretném többek vezése, de ilyen speciális iskola között.a továbbiakban bebizonyí- megteremtése: álom. tani. ABBAN A SZERENCSÉS heLOSONC VOLT ... Ezt ká|r to- l.vezetben vagyunk, hogy köz vább bizonyítani. Tehát folyik a társaságunkban több nép ŕ népnevelómunka, népdalgyűjtés, együtt, és mindegyik külön-küMár anriak idején a komáromiak ,o

n. meg együtt is foglalkoztak a Kékduná keringőt sem az uj- népműveléssel. A népművelés a jükbóT* szopták, s móst, mikor néoművészet eredménye lega' Területi Színházzal karöltve többszőr egy előadásban, ölt bemutattak egy Igényes ope- megfogható formát, csínosodik rettet — nem csak úgy „natúr" ki. Figyelemmel kísérve ezeket játszottak. És többek' között a az előadásokat a „hogyan tolosonci bemutatón a ghímeslek vább"-hoz a magam kis monsem „kapásból" adták elő balla- danivalóját szeretném összedájukat. foglalni, a vitáhóz hozzáadni. él Ijjamrôl nyíl röppent tova, A földre hullt, nem tudom hova; Légi útját sebesen járta, Szempiljantás nem ért nyomába. Ajkamról dal röppent? tova, A földre hullt, nem tudom hova, Mert hol van szem oly ép és éles, Hogy dalok röptét követni képes. Sokkai, sokkal később egy fában A nyilat — töretlen — megtaláltam S a dalt utolsó hangjáig, épen, Felleltem egy barát szívében. Szabó Béla. Egri Viktor, L. Kiss munkahely, a család és a párt. '™Se's Ibolya neve mellett irodalmi ér- Létrejön a munkásélet leszüki- ng

u™

K megaticotasara is Képes, téket jelent Mács József, Lovi- tett képe. Torzó helyzetek, figu- ťiros virág C

i elbeszélése esek Béla, Nagy Irén, Petrőci rák, viszonyok. Képes-e Petrőci a család problematikáját bonBálint és Mikis Sándor mun- Bálint szétfeszíteni a riportírás colgatja. Érdekesen, merészen, kássága is. kereteiť, lesz-e ereje jellemeket Ez már sikerült írás. Alakjai Érdekes megfigyelnünk, hogy formálni, képes-e alkalmazkodni frissek, maiak. Egy fiatal házasfiatal elbeszélőink kibontakozó- a novella szigorú törvényeihez, párról van szó, akik boldogan sa mennyire visszatükrözi él- milyenek lesznek nyelvi, formai élnek. Életükbe betör a feleség ményanyaguk, környezetük, a eszközei, ezek• a kérdések sora- egy falubeli ismerőse, aki elcsákoztak bennem, miközben olvas- bítja a fiatal férjet. A történet ni kezdtem a közelmúltban Pi- tragikusan fejeződik be. A szeros virág címen megjelent má- retö megmérgezi a feleséget s sodik kötetét. ezzel halálát okozza. Petrőci e Két dokumentációs jellegű történet alakjainak megformáírást kivéve, közvetve vagy köz- lásában már inkább belülről kö-1 vetleniil valamennyi elbeszélés zelíti meg hőseit. Az író jól lát* mai életünk érzékeny pontjaira ja — ezt követeti a téma, mely tapint. Témaköre a ma. Ez egy- rendkívül sok feszültséget és részt megóvja az általános szab- drámaiságot rejt magában A tévány novellatémák különféle va- ma kínálta feszültség azonban riánsaitól, de ugyanakkor magá- kihasználatlan marad. Miért?, ban )\ordozza a merész vállal- Létrejön a férj, feleség és szekozás, az úttörés kockázatát is. retö háromszöge. Horgos Piri, a Petrőci Bálint elbeszélé- s*

ereŕ

ô ^ rég [evett

e lábáról . • „ ... , Krizán Pal üzletvezetőt. Mar senek altalano jellemzője, hogy fo[ ik a csnM a Mtrn0göttt j

ü. írójuk úgyszólván minden tor- de felesé é ,

ní

f ' tünetnek erős társadalmi hát- ..' ,, , ,.

v. • sejt. Nem is tud meg semmit, teret ad. Tarsadalmi osztalyvi- „ ,„.. .. „ „.,„„ ,,.,-< .a ,,.., , .. , ... miq a lelkiismeretlen atek vészonyokbol következnek tortene- . „ , • „ .... temek alakiai Ezzel természet- qer

e P

ontot nem fe,z a hala

L leineK alaKjai. tzzel termeszei- r

),

K„„ esetben nincs meg a a dal Angol eredetiből fordította Sas Andor szerűen megszabja alakjainak F.

b

b.

m a

z vetően nincs meg a cselekvésterületét, gondolataik, dr

a'a<

sW ellentétpár ja. Látés érzelmeik skáláját• is. Petrőci szo

1?

9, bel

el

atsuk uM

an e z

a" legújabb írásaiban túlságosan TI ™

zo

nV

ba Ho

r9°

s Plri ritka az olyan mozzanat, amely ez azonban mesei „váratlan", a „véletlen" a ter

kf}

t

eJ] ha

t- ^ati, a feleség „szokatlan" a „rendkívüli" a ™

e

l*

e<

ie

s'

; ellentmond a teher,,szertelen" a „valószínűtlen" „

e" '

et,

0.

a

sff^ alapérzésének. ! eQGOOGGG0OO0<^QÓÖOOOO©O(DOGOOG©O0O©OO0OO0O©OGGGOOOGO©OQöOO0GGQO rújuk ha

t- tényeťók nyomt £

z „szertelen" a „valószínűtlen" 'V; — s itt mondani kell valamit za bizonyára, hogy Longfellow koztatás keltfiet érdeklődést. I J^f közül első IfXá^oTt fJunZíftí mngéSg'et, V^eUTaénuel -Ci polgári, értelmiségi fog- képzelete nem érezteti az élet hathat meglepően, de nem agy- ,f

c?

r

ö-/

íft

íí trôin

k véletlen" mint l ezekben a hónaiokban r r f ' lakozásának hatásáról Lite"- közelségét, alkotásai nélkülözik szer előfordul, hogy a ™gya- | fc Tt^oT^^ 'S ^kot %iL szerkezet7tT ^m ZfX müvééi szetére és egyéniségére. Long- az éles kovonalakat, ezzel kap- rázgatás a költői hatáftrovásárn • ^ZmSm^'éM ürítésben.' üríté Z az nem ******* Jeteit meg adójM. fellow mint egyetemi tanár a csolatos, hogy a forma minden megy. Mert a jelkep nhegraga- « P

u<Élet- k n különöskéDDen hUnnLn^ A Májusfa című írás a szlovák germán és a román irodalmak gondos cizelláltsága mellett is, dóbb és mélyebben vonzó, ha legtöbbször ^^^IfP^J^y^m magyar e

a,mttéľés honTňľňf %ész sorával foglalkozott, e epikája és lírája eros akcentu- az olvasó külön kommentár nél- ~ « g*'ZaZW'mZ' ÍJÄ a

Ä ' tanulmányok könyvekhez kö- sok híján kissé langyos hatasu. 1 leleneL U

e "gyanakmfr meg- x,ľ„?,,. ľ!f

2®!® Nincs már köztünk című elbetötték. Így azután az ember és Miközben Longfellow érdeklő a valóság közé odahalmozódtak dg

s

e az izlandi gleccserektől az irodalmi alkotások és az írói amelyeknek lábánál jegyezték szeforrt értelmet, életrajzok, amelyekkei foglalko- fyj s középkori skandináv hős- * m

i «i7pretpi zott. Innen van, hogy svéd és dalok gyűjteményét — egészen etjész soravai iogiamuzun, « — tanulmányok könyvekhez kö- sok híján kissé langyos hatású, kul saját maga hámozza ki /1

Z , . • klfeiezéTTnTZi/'

lZ' seibe

n- M^rt? Nézzük ezt írá- lymcs mar K0Ztun

K «mu eibe— - ^ wiM-h^ rnnnfpllow érdeklő- érzéki, a kézzelfogható kep- j za

o£ sain. „Mire 17 éves lettem" szélése

k ^teljesebb írások. A hez tartozó vele szervesen osz- j ^ ^e.orôfln í rL^ m clm

ü tárlak központi "lakja kötet két Fucsí

k Mssal zárul, szeforrt értelmet. novelUs án " egyrészé ďáís Va

r°

a W munkáslány, Odaírni értékükben József, Petrőci Bálint ulkus ak

i ^szerűen mondja el ti- elbeszélés fölé emelzott. uaivu van, ""aj — - . .. ,

n! Sándor a riportírásból nö ki zenhé

t évének fő állomásait. Me- e°"

e/

c' spanyol, izlandi és olasz, fran- Cervantes hazájáig, az Ebro es Longfellowban, am! ot a polgári j (

N akarom ezzel lebecsülni ň lyek ezek a

z állomások? A bur- Összefoglalva :Erezhető o cla és német irodalmi benyomó- a Manzanaresz pártjáig ível, otthonok költőjévé tette mind- | ^porfff me" oí " ISJ? f

soá rmd al

aP^ ^ érint- fejlődés az elöz^köíthez kTsok keresztezik egymást nala, vagv a Kalevala szülőföldjétől, ezért teljes megbecsülést es i Odaírni szinten.\,fíZtJí ľ kezés

i pontok, akár közvetve pest Petrőci fíňlin? VJZZJZI valósággal rojzanak benne Van a Lktavú Karéliétól Dante szü- elismerést kapott korától, azon- | ^TTSuló ľont lz il fékeinek, akár saiaTéle- Igen. A Megbék&t emberek két egy hosszabb elbeszélő költe- lövárosáig, Firenzéig röpit. más- ban végül is túlélte magát, f^

a Ä^g te keserűízű élményeinek révén, színét, a feketét és^éret út ménye, amely a nemet középkor kor pe

d|g Hollandia barátságos mert a tarsadalmi fejlődés dö f

ö Jerep/ŕ ytíŕAŕfc^ľ ilľ Ezek a

z érintkezési pontok ösz- színek frissUik De ez a több lovagi epikusának, Hartmann alföldjéről a svájci Alpesek olyan sürgető problémákat ve- ~ ^Pf ,

a m

a' szeütközéssé erősödnek Margit szíZséa a iaél

e.ehb Z^I von Auenek hatására vall, egy jégáraktól ezüstözött, felhőkbe ^^ amel^k élvon,ták az , fiSL^^Í^Ä "JXT* ^^jai Ä ^fi m erengé s t ö 1 ^ alľô 1 tők tol a ve - ' [fjf., ^ ™röci Bálint ^ ~ —' —- —- ^ i.mi. ..„Ta —

ux„«

t„r»

Ä

1, I Megbékélt emberek és Mács Jó,

T___

T . jégáraktól másik Goethe polgári eposzá- ves

ző ormaiig emelkedik, köznak, a Hermann és Dorottyának ben egyszer Prágát is érinti, példáját követi, ha drámával Az ostromolt város című verpróbálkozik, Schiller darabjai sében azzal'kezdi, hogy olvasott lük való foglalkozást követelték. Az angol és az amerikai iskoés Goethe Faustja lebegnek p

r

agáról egy regét s ez arról Iák olvasókönyveiben még ma is előtte. szól, hogy éjnek idején szel- ott vannak Longfellow példás (Meabékélt pmhpr

pv.

) , Lj,™™ _ AHvnak tavtnlm,". versei rte hatásuk ' . . . emoereK) | fiijuk néldául Petrhri Rňlint ?

redmé

nV

: minden egyes alka- témái általában feszültség, drá| raijuK peiaaui ťetroci Bahnt lo

m egy-egtj burzsoáellenes tétel maiság hordozói, azonban zsef Vpcinplkim nuíiU, ríJfi ÍT f

elismeré

séhez vezeti el Margi- mindezt feloldja a sok közlés, tetei is t0

t• Margit e f

e

!^.erésben fej- a sok beszéd. Voltaképpen ez a lődik, előre jut. sok közlés, aprólékos magyűráPetroci Balint glsö kötetének Ez eddig rendben van. Jólle- zás teszi lazává az elbeszélések Az irodalomtudós nem tudott ]

emék hadserege — Adynak tartalmú versei, de hatásuk szabadulni szakmájának gátló nesztelenül ügető halál-lovasaira csak a nevelésben mutatkozik, -• —'-«• • •• • —- '—már az élő irodalmi életben hatásától akkor, amikor mint k

ell gondolnunk — a legese költő alkotómunkához látott. kélyebb nesz nélkül felsorakozik alig. mennyire hatottak rá a város megostromlására. A Azok HoOv mennvíre natottaK ra a város megostromiusaia. AZOK az írók, akik az 6 i ..... - — , —7 »••»•• •««» j

Wiracolvasmánvai mutatja egy meg- Moldva fölött sápadt holdvilág sikereinek idején homályban : Ť a,- 3 í

/ -°

Z T~ T" kor

n"

ezetbe cs

öPP

e

n- Azo

n' ^ttségétől függ, hogy megtalálolvasmányai, mutatja eyy y Momva loiuit " u„

u I ber es termelesi viszonyara he- ban ez nem jelenti azt, hogy az ja a „mit"-nek legmegfelelőbb y, r —író a munkáslány, ebben az eset- „hogyan"-t is. ben Varga Margit megformálá- DOBOS LÁSZLÓ llltlIllllllinlllllllMlílllillllllHlniiMH,,,,!,,!,,,,!,,,,,,,!,,!,,,,,.,,. , ,, . írásai zö- het a burzsoá társadalmi rend szerkezetét is és juttatja az olmukben riportok. Pontosabban szigorú keretet szab a munkás- vasó eszébe Petrőci Bálintot, a megfogalmazva termelési ripor- élet mindennapjainak, az érvé- riportert. tok olyan értelemben, hogy Pet- nyesülési lehetőségeknek, a mun- Petrőci Bálint érzi, hogy roci az emberi viszonylatok áb- kásgyermek szinte determi- „mit" kell írnia. írói fegyelmesEebb Ä

6LÄvé£ ŕbúľanSek 'al'ttóň mint 82 említett Po

e I^ľVVTT a Hiawathához írt jegyzetei kö- ^notalanul táborozrt Lma Íí ľ- Wb,

t.

I??

a

n- Longfellow halála l"

ez

uJ

r felfogás eredményeképzött halálunk. Nevezetesen „in- ÄÄ^Klleí™^ E? iSu^ ^ neV6

Z' af szonban Prága ódon templomé- kerekedtek J ' f°'

é" ÍS hľľou

0 r/a Kalevala ^ ^fiK* ^^ «

z irodalomtudomány még pedľg a z ős tá rs ad^lrrü te - 1Sí partja Longfellow teljed matikán kívül a finn. népeposz ti TS S^ÄUHfa ^ľ versformája: a nyolcszótagos mény első nyolc versszaka. Kö- ka megbecsülése és a kizsákrímtelen verssor, valamint a vetkezik hatszakaszos magya- mányolás elítélése. Moszkvában gondolatritmusnak olyan sűrű rázat: az emberrel is megtörté- két év előtt jelent meg a alkalmazása, hegy ebben szinte nik, hogy fölvonul ellene ijesztő Hiawatha orosz nyelven s ha a túltesz a Kalevalán. A Kalevala sötét erők kísérteties hada, de magyar olvasó Kosztolányi Deeqves részein is átszűrődik va- ha bensejében egy hang meg- zső . ... , ..-.-I- t-UJJA ..A! fordításában ismerhette lami a. középkori vallásosságból, szólal, a kísertetek köddé vál- volna meg Longfellow legszebb de abban nincs olyan kimondott nak, eltűnnek. költeményeit, ezek másként havaílási célzat, mint a Hiawatha E prágai vonatkozású vers tottak volna, mint Szász Káutolsó énekében, ahol az olvasó szerkezete jellemző Longfellow rolynak és Szász Bélának a a puritánok vallási propaganda- kisebb lírai darabjaira: valami- maguk idején elismerést érdemjának ünnepélyes és helyeslő lyen történés elbeszélését kö- lő, de a szöveghűség tekintebemutatásával találkozik.. veti annak vonatkoztatása az tében hiányos, nyelvi és verse^ Ez a sokfele széttekintés, ez emberre, szóval kettős, jelképes lési tekintetben pedig szögletes é túlsók forrásból merítés okoz- értelművé mélyülése. E vonat- fordításai, m CSEMICKY LÁSZLÓ festőművesz bratislavai kiállítása A napokban nyílt meg Bratislavában Csemicky László festőművész kiállítása. A tárlat nagy érdeklődésnek örvend. Jobboldali képünkön Csemicky egyik 1955-ben alkotott akvarelljét láthatjuk, amelyen a deményfalvl tájat örökítette meg. (Foto: Juraj Lehocký) • r > > • « i i i i .i • |iiil!'l!il:ii"iiiltii:iltiiiiii[iui:iliiiuiiililiiiimi!i — •'*. « |>