Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)
1957-02-24 / 55. szám, vasárnap
NÉHÁNY GONDOLAT, amely a nyilvánosság elé kívánkozik Vita folyik mostanában másról volna szó. Lényegében volt. Jól megmunkált, kellően az Oj Szóban a népművészet- arról, hogy a mezőgazdasági trágyázott földbe és idejében röl, a népi hagyományokról és termelés múltjának alapos is- vetették, az időjárás is keilazok összegyűjtésének, feldolgo- meretével teljes mértékben vezett, a termés mégsem lett zásának szükségességéről és kiaknázhassuk annak lehetősé- kielégítő. Hol, miben volt hat fontosságáról. Csak helyeselni g6t, amit Široký elvtárs az a hiba? 0tt és abba n- h o3 y lehet azt a szándékot és tö- országos pártkonferencián tar- a nemesített vetőmag mellé rekvést, amely népművészeti tot t beszámolójában így fogai- ^IZ^l 'itT^. hagyományaink megmentésére mázott meg: „A második ötéves irányul. Ha az ember szocia- tervben mezőgazdasági terme lista neveléséről, bat, a tájékoztatót arról: honnan, melyik vidékről, melyik . „ gazdaságból való ez a vetőmag; • ••, 5 L:L, léSÜnk f ej Iesztésének i9 en fo n- milyen ennek a vidéknek az haza szeretetéről, a szocialista t M tényezője lesz. hogyan tud- é hajlati fekvé m i, föl d_ kultura kialakitásaról es kül- juk a mezögazdaság i termelést ben ter mett, kötött, agyagos, detésének fontosságáról besze- hozzôidomlt(mi az egyes ker ü- feket e. homokos, talajban, domlünk, nem elég csupán a jelen , et£k és területek konkrét t e,_ bon> vagy laposon; müyen anna K valósagát ismerni es a jovo mészetj és gazdasag j viszonyai- a földnek a szerkezeti és képét felrajzolni, hanem meg ho z. _ Arröl van szö> hogy vegyi össze tétele; hogyan és minden vidéken, minden hek- mivel trágyáztak, hogyan műtermények vélték meg a földet? maximumát nyerjük, hogy az 3rre a tájékoztatásra országos érdekekkel és szűk- bizony igen nagy szükség volna ségletekkel összhangban első- Szükség volna éppen azért, sorban olyan növényeket ter- hogy a nemesített, a nagy termeljünk, az állattenyésztési ter- mést hoz ö vetőmag valóra váltsa melésnek azokat az ágazatait a h o"4 f^8tt reményeket: mális hagyományainak felkutatása, JJJ-Jlk. « ľhhV'visSt TzüksIgefTz Mennyivel gazdagabb, élénkebb vidékeken a legelőnyösebbek, a e]öbb elmondotuk i sJ rete és színesebb lesz a jövő képe. Improduktívabbak. a z ^ hQg y ^^ gum/aM mennyivel harmonlkusabbá va- Naeyon helyes és hasz- _ EFS Z_ vagy aüami gazdasag lik ez a kép, ha beleillesztjük nothozó volt és főleg lesz az __ isme rj e s aj a t gazdasága teraz immár hova-tovább feledésbe országos pártkonferenciának ez m ei és i feltételeit, ismerje földmenő hagyományokat. Am éppen a megállapítása. Mert valóban jei yegyj össz et ételét de i s_ azért, mert e hagyományuk 'ehet-e másként számítani a hova-tovább feledésbe merülnek, mezőgazdasági termelés növelekell ismernünk a tegnapot is, a nép kultúrájának a múltját, hagyományait is. Megismerni és felhasználni, beleilleszteni a jelenbe és ami életképes és maradandó, azt átmenteni és továbbfejleszteni a jövőben. Nem céltalan, még csak nem is öncélú búvárkodás a nép kultúrámért maholnap kihal az a gene ráció, amely számot tud még adni a régi táncokról, dalokról merje gazdasága termelési hagyományait is. Mindezek ismesével, mint csak úgy, hogy a ^ lehetőségekhez mérten minden reteben aztán a z •««* vidó A y a rá r ság á // omasapi darab földön azt termeljük, ami és szokásokról, az apáról fiúra ' l e9j° bba n megterem a legjobb termést adja és a leghasznothajtóbb. Hogy az országos érdekekkel és szükségszállt mesékről és legendákról, vesztegetni való idő nincs. Az Űj Szóban folyó vita is csak akkor lesz hasznos és célravezető, ha a sok hogyant és szót követi a tett. E néhány soros bevezető ellenére a továbbiakban mégsem a népművészeti hagyományok felkutatásával és gyűjtésével akarunk foglalkozni. Az Üj szóban erről folyó vita csak letekkel összhangban kialakítsuk a mezőgazdasági termelés tájrendszerét és a táj természckek és gazdaságok kikísérletezhetik, kitermelhetik az éghajlati és termelési feltételeiknek leginkább megfelelő növényfajtákat. Nem jelentene felesleges munkát, nem jelentene céltalan papir-rubrikázást, ha az egyes ti és termelési feltételeinek gazdaságokban hozzáértő szakmegfelelö kultúrák termelését e mberek felfektetnék a talajszorgalmazzuk. Ám fel kell katasztert, amelyen nyilván tartenni a kérdést: azzal hogy unának mind femebb egy-egy kozseg vagy vidék ég hajlati és termési feltételeinek megfelelő növényféléket termegérlelt egy gondolatot, amely mesztilnk, vajon kimerítettük-e papírra, a nagy nyilvánosság elé annak lehetőségét, hogy „min' kívánkozik. Szép és dicséretes de hektárnyi földről a termédolog a népművészeti hagyó- nyek maximumát nyerjük?" mányok megmentésén és fel- Ne m mentettük ki, mivel nemhasználásán gondolkodni és csak az a dönt ő- h o9y azokat "álunk az ilyen talajkataszter munkálkodni, mert szocialista a növényeket termeljük, ame- megvalósításának a lehetőségei? kultúránk színtelenebb és sze- ^ termesztésére legmegfe- Megvannak és adva vannak a lehetőségek és feltételek. Hát rolt tényezőt. S a feljegyzéseket bővítenék és kiegészítenék az újabb meg újabb tapasztalatokkal, észrevételekkel, az egyes növényfajták termelési kísérleteinek, eredményeivel. Az a kérdés most mér, megvannak-e gényebb lenne nélküle. De felmerül az emberben a gondolat vajon csak népművészeti hagyományaink vannak-e ? Vajon nem volna-e helyes és érdemes azon is gondolkodni, hogy felkutassuk, összegyűjtsük és — amennyiben még ma is életképesek és hasznosíthatók — felhasználjuk a mezögazdasági termelés hagyományait is? Falvanként és tájanként, éppúgy, mint a népdalokat és szokásokat, táncokat és népviseleteket, fel kellene kutatni azt is, milyen kultúrákat, állat- és növényfajtákat tenyésztettek, illetve termeltek azelőtt. Felfedni és megismerni mezögazdasági termelésünk múltját szintén nem volna sem céltalan, sem öncélú törekvés, mivel e múlt alapos ismerete igen számottevő tényezővé válhatnék már jelenünkben, de még inkább jövőnkben, abban, hogy győzelemre jutattva lelőbbek a feltételek, hanem e növények azon fajtáit, amelyek hol és mikor alkalmazzuk a a legjobban alkalmazkodtak egy- mezőgazdasági tudományt, ha egy táj éghajlati és termesz- nem éppen a nagyüzemi gaztési adottságaihoz. Miről van dálkodásban? A nagyüzemi gazszó? Például arról, hogy egyál- dálkodás nemcsak a technika talán nem biztos, hogy Csallóköz alkalmazásának lehetőségét tubúzatermö földjein is az a bú- remti meg, hanem a tudomázafajta ad jó termést, amely — nyét is. Kihasználatlanul hagyni mondjuk — Kelet-Szlovákia bú- a tudomány nyújtotta lehetózaföldjein a leginkább bevált, ségeket a legsúlyosabb mulaszPersze — hogy a példánál ma- tás, amely sok-sok ezer tonna radjunk — Csallóközben is, meg mezőgazdasági termék ki njm Kelet-Szlovákiában is a sok búzafajta bármelyike megterem. De megelégedhetünk-e csupán azzal, hogy megterem? Mennyi terem? Melyik fajta adja a legjobb termést! És melyik fajta az, amelyik a legjobban alkalmazkodott ennek, vagy anszocialista államok közöt- szörmecsizmájukról, báránybőr- Sátoraljaújhelyen keresztül száU ír* ti szoros baráti együtt- sapkájukról, fekete vasúti Htjuk hazánkba — mondja Li«! működés egyik fontos gyakorlati egyenruhájukról ítélve könnyen painé. megnyilvánulása a külkereske- meg lehet állapítani, hogy kül- Csakugyan nemzetközi rakodelem. Hazánk ipara, amely a földiek. dóállomás ez a Csernő, ahol a második világháború előtt nyers- — Zdrasztvujte, tovariscsi — hivatalos külföldi dolgozókon anyagainak jelentős részét a ka- köszönnek mosolyogva a cseh- kívül még sok külföldi átutazó-: pitalista országokból impor- szlovák vasutasoknak, amit rö- Val Is találkozik az ember, tálta, nagyban függött ezek ke- vid, meleg kézszorítás követ. De nézzük most már, mi törreskedelmének kilengéseitől és — Szervusz Péter — mondja tént a szovjet szerelvénnyel, gazdasági válságaitól. A máso- egyik vasutasunk a szovjet vo- Miután Ján Štefan vasutas és dik világháború után azért, natvezetőnek. — Hogy vagy, mi Ján Laca vámőr aláírták és lehogy minél kevésbé függjünk a újság nálatok? És megindul a pecsételték a szállítóleveleket, nyugati kapitalista országoktól, baráti beszélgetés az otthoni a szerelvényt a tolatócsoport külkereskedelmi kapcsolataink dolgokról, a munkáról és más tagjai vették át lemázsálásra, kiépítését a szocialista államok, egyébről. Beszélgetésükből kitű- osztályozásra, beállításra. A tolegfőképpen a Szovjetunió felé nik, hogy már jól ismerik egy- latócsoport vezetője pirosszairányítottuk. A Szovjetunió ha- mást, mert hiszen Péter nem ] agos s apkát hord, hogy megkütalmas nyersanyagforrásokkal először jött Csernöre. Tud ma- lönböztethessék a többitől. Korendelkezik és tervezett gazda- gyárul is, ért szlovákul és így Csi János, a báránybéléses vassági rendszere biztosíték szá- hamar barátokat szerzett Cser- utaskabátba öltözött alacsony munkra 3 jövőre nézve. nőn. A másik kettő sem a pihe- csoportvezető, aki már 1948 óta Míg 1937-ben a Szovjetunió nőszobán tölti el az Időt, hanem Csernőn dolgozik, elmondja, része hazánk külkereskedel- barát i beszélgetés közben a hogy a szerelvényt aguritódommének mérlegében mindössze 1 mieinkkel. bon [ e vg mázsáról osztályozzák százalékot tett ki, tavaly ez a /A szovjet vasút állandó az egyes rakodőhelyek szerint, szám negyvenszeresére emelke- 13% csernői küldötte, az — Nappal igyekszünk minél dett. A hosszúlejáratú kereske- ukránul beszélő Szergej Gavri- több vágányt felszabadítani, delmi szerződés megkötése óta lovics Szkvorvoc közben Ján hogy újabb szerelvényeket foa Szovjetunió szállítja számunk- Laca vámőrrel és Ján Štefan gadhassunk. A nappali műszakra az összes külföldről behozott vasutassal, az újonnan érkezett nak ezért igyekeznie kell, hogy vasérc 74 százalékát, a réz 70 szerelvény felé igyekeznek. Én éjszaka ne legyen vonattorlódás százalékát, a nikkel 90 száza- is velük tartok, hogy lássam az a széles nyomtávú vágányokon lékát, az alumínium 70 száza- átadást és az átvételt. Szállító- — magyarázza Kocsi elvtárs, lékát, a nafta 81 százalékát, A levelekkel a kezükben egyenként aki társaival egy kis pihenőre nyersanyagon kívül még külön- ellenőrzik a vagonok számát és és tízóraizni beugrott a meleg féle bányagépeket, traktorokat, a plombák sértetlenségét. Nem helyiségbe. Kátka Gyula és Miautókat, buldozérokat, szkrépe- telik bele húsz perc és a vo- chal Salak figyelemmel kísérik reket, útjavító-gépeket és nagy natrakományt már át is adták, csoportvezetőjük beszédét, majd mennyiségű élelmiszert: húst, Árpa, kőszén, napraforgó, bá- a magas termetű Salak közbevajat, gabonát vásárolunk a nyafa, kőolaj, műtrágya érke- szól: Szovjetuniótól, A nemrég Moszk- zett a negyven vagonból álló — Megy ám itt jól a munka, vában megtartott csehszlovák- szerelvényben. A rakomány Versenyzünk a többi műszakkal szovjet tárgyalások alapján kül- 2000—25Ó0 tonna súlyú és az és csoportokkal, hogy ki osztákoreskedelmi kapcsolataink a áruk között Magyarország szá- lyoz több szerelvényt hiba nélSzovjetunióval még jobban bö- mára is jött kőolaj, Ausztria kül. vülnek. így például az évi más- részére meg árpa. Bent az állomásfőnök szobáfélmilliő tonna gabonamennyi- _ y poriadke — rendben van jában Bodor elvtárs, a sok sürséghez még 250 000 tonna ga- _ mo ndj a átadás után Sze.-rioi 9 ÖS munk a közben is időt szenbonát kapunk utólagosan. Ezen- Gavrilovics az alacsony szovjet te ! nekünk. Ebben a percben fekívül 1957-ben az utólagos ke- vasutas majd visszafelé m»r!et j ezte k i elismerését és köszöreskedelmi szerződés alapján elmondja, hogy csak ii°mré5cn n etét az éjszakai műszakok kilenc és fél ezer tonna alumí- dolgozik itt, de így is már eqé- vezetőinek, akik jól teljesitetniummal, 1300 tonna ferro- sze n megbarátkozott az itte- ték £elad ataikat. Mindegyikükkel chrómmal hozunk be többet, niekkel. Jó emberek a csehszlo- kezet szorít majd hozzánk formint tavaly. va k kollégák és munkájukban dul : E odaadók, — mondja Szkvorcov ~ N a9ľ o n sok árut kapunk í.zt az oriasi forgalmat es elvtárs majd elbeszéli hociv most az év el eJ én a Szovjetunióárucserét hazánk legkeletibb nem régen látott egy filmet a b6 1- Al i9 9yőzzük az átrakoállomasan, Csernon bonyolítjuk csehszlovák partizánokról ahogy dást és a szerelvények fogadását le. Ide fut be az ukrajnai földe- az oros z bajtársakkal együtt hó- ~ mondja Bodor elvtárs, k^ ^ermett acélszemű búza^a gjesen küzdöttek a Szlovák ff rröl magam is meggyő-: Nemzeti Felkelésben. Igen meg- ződtem, amikor valatetszett neki a film, mely ismer- hogy keresztül vergődtem az tette a szlovák népnek a meg- állomás megszámlálhatatlan szállás ideje alatt tanúsított hő- vágányain álló vonatokon. Az sies ellenállását. egyiken deszkaanyag, a mási-< így beszélgettünk a szovjet kon bányafa, kőszén, gépek..* szerelvény mellett közös prob- v a9onok ezerszámra. Oldalukon lémáinkról. A négytagú szovjet különféle feliratok jelzik, mevasúti brigád rövid pihenő után 'y l k országból valók. Van itt a várak' küTdeménveT'Diesel-mo- szívélyesen elbúcsúzott a mie- csehszlovák román, lengyel, gyardK Kuiaemenyei, uiesei mo szerelvénnvel magya^, osztrák es mas orszagtorok, armatúrák, villanyberen- "Jätíf ? Szovjetuniöba Efi beli kocsi, amelyek megrakodbaráti, szívélyes beszélgetés, v a indulásra készen állnak. Az csak egy kis mozzanat volt ab- e9y' k vagonon gondosan beesőből a nagy barátságból, mely or- magolt aszfaltozo gép látható, szágaink népét összefűzi amelyet a szovjet külkereskedelmi vállalat küld a mi Techtermelését és ennek következtében a termelők bevételeiben sokmillió korona vesztéséget jelent. Végül pedig térjünk viszsza a cikkünk elején felvetett gondolathoz, mezögazdasági termelésünk múltjához, a termelési nak a vidéknek az éghajlati hagyományokhoz. Azok után, adottságaihoz? Melyik fajta az, h o9y részletesen foglalkoztunk amely a talaj összetételének a legjobban megfelel? Hány meg hány kérdés és a nagyüzemi szövetkezeti mindannyi feltétele ,még hozzá gazdálkodást, teljes mértékben igen jelentős feltétele a meélni is tudhassunk annak ösz- zögazdasági termelés növelésészes lehetőségeivel. Hogy való- nek. Pedig hát van még több sággá válhassók a mezőgazda- is, és nem kevésbé jelentősek ság felvirágoztatása, hogy min- az előbbieknél, Szólni lehet péiden talpalatnyi földről az elér- dául a nemesített vetómag-csehetö termés maximumát taka- fékről is, illetve azok felhaszríthassuk be. nálásárót- Sajnos, nem egy heMert hát miről is volna SZQ. lyen és nem egy esetben megmit Is jelentene a mezögasdü- történt már, hogy a nemenitítt sági termelés múltjának a fel- vetőmag nem hozta meo a várt . ... ^ derítése, éi annak haaznoslttaoT eredményt, alacsony tormtat Jľ^ľ^,™^: Igen súlyosan tévedne, aki ajt adott Nemcsak gabonafélékről gondolná, hogy ez?el velamiféb van bűzéről árpáról ós Visszalépést tennénk a régi, sz rozsról, hanem kukorieérdi, elavult felé, még hoizá éppí.n krumpliról, répáról és a zóldmost, amikor teljes erővel küz- ségfélék magvairól is. Pedig n dünk az új győzelméért. Egyftl- vetőmag szép volt. Egészséges, tartalékait jelenti, talán nem erről, hanem egészen csíraképes, tiszta és jó fajsúlyú a termelés növelésének olyan fontos feltételeivel, mint például éghajlati és talajviszonyoknak legjobban megfelelő növényfajták kitermelése, világosan íill előttünk, milyen fontos annak a megállapítása, melyek azok a fajták, amelyek hosszú éveksorén leginkább alkalmazkodtak és ennek folytán a legjobban beváltak egy-egy táj vagy község mezőgazdasági termelésében. Ezt vidékenként — és ha kell, községenként — összegyűjteni, rendszerezni és a mccseljabinszki traktorgyár S-80as és DT-54-es lánctalpas traktorai, a Gorkij-autógyár Pobjedái, a donbaszi szén, a Krivoj Rog-i vasérc, és még számtalan más szovjet árucikk. Innen indulnak hosszú útjukra a prágai ČKD üzemünk bonyolult gépei és gyári berendezései, a gottwaldovi és partizánskei cipődezések stb. Nagy munkát bonyolítanak le tehát a csernői vasutasok az állomáson, ahová naponta számtalan szerelvény fut be és indul útnak. Itt találkoznak a csehszlovák és szovjet vasutasok, akik a hazánkba küldött árut szovjet szerelvé enn a széles nyomtávú noimportunkna k. Annyj a külü n_ vágányok irodájában a fél e H é ^ & h magyar Mineralimpex kűlkeres- f 0í. r.u V " u 4' , nyeken egész Csernőig elkísérik, kedelml vállalat olajátvevője, „kl Messzľ vidékről ' jöttek A széles nyomtávú vágányok dr Lipai Laszlóne varakoz k hazänkba é s városainknak, gyáegyikere éppen egy szov et sze- « Csernőn mtéza vallalat raink nak, szövetkezeteinknek relveny futott be, amikor ott ügyeit mint a szállítási osztály ei viszjk a SZQvjet dolgozĎk fo r_ jártam. A hosszú szerelvényből dolgozója. rö üdvözleté t. J A szovjetunióval Pszarijov Alekszej vonatvezető, — Bőven jön kőolaj Magyar- való baráti kapcsolatunk ezzel is Volkov mozdonyvezető és Pjotor ország részére is — válaszolja elmélyül, mert a külkereskedelKofely szovjet vasutas szállt le kérdésemre szívesen. Csernőn mi együttműködés fontos lánces indult rövid pihenőre a közel- szivattyúzzák át magyar tar- szeme a nemzetek közötti megben levő épület felé. Vastag tálykocsikba a naftát és innen értésnek. H S ta lehetőségeket felhasználva kísérletezni a hagyománya* faj- j ták további nemesítésével,! — mindez a termelés növelésének Jobb lesz a kiszolgálás az étkezökocsikban Reggeli, ebéd, vacsora egységes mérsékelt érőn A gyorsvonatokon az utasok szívesen keres fel az ótkezönemigen visznek magukkal útra kocsikat, mert így egyrészt nem való eledelt, mert az étkező- kell gondoskodnia útravaló eleés büfékocsikban bő és jó mi- mózsláról, másrészt megkíméli _pgységes__ ára 7,50 korona a reggeli ? 30 Miből ál, nöségű hideg és meleg ételek ruháját és poggyászát az eset-, ^jaTuteményből.^ Žhhez^a kaphatók. Régente persze ez leges ételfoltoktól, — • másképp volt, Az étkezökocsik- Tekintettel arra, hogy a ban való étkezés.nem volt nép- kormány 1956. április 27-én s»»rű, mert egyrészt csak a kelt rendelete értelmében a nemzetközi vendég kívánsága szennt babkávét, kakaót vagy teát kap fél citrommal, A reggeli öt dekagramm sonkával, vagy két , , , , . u tojással és egy szelet kenyérrel gyorsvonatoknak nyilváno? etkezdékben az éte- kiegészíthető, s ebben az eaotvolt étkezőkocsijuk, másrészt lek és italok minőségének meg- ben egysége* ára 11.— korona, meg'ehetősen költséges volt javítása az étkocsikra is vonatott étkezni. k-zik, az „Étkezökocsik és Vas- Az ebe d ..^"^-Jl? .1 8JT Az utolsó években azonban úti Vendéglő N. V, még e hó korona e téren nálunk is lényeges ja- folyamán számos újítást vezet AZ ebéd levesből, 150 gramm vulást észlelhetünk. Miben nyíl- be az étkező- és büfékociikban. húsételből, tésztából áll, vánul ez meg? Ma már nálunk AZ egyes étkező- és büfáko- A vacaora, amely résrbm is minden gyorsvonatnak vagy esik új porcelán tálelókészle- ^ľals^u'^eíSf^ gyorsított személyvonatnak teket, üvegpoharakat és ezüst til ételből áll é« egység<» ára . . megvan e maga étkező- vagy evőeszközt kaptak, úgyhogy az 20.— korona, sének órií<i i| büfékocsija és ez ételek árai utaz. közönség magasabb igé- A fe'soro't ételeket a k«rös termeies noveieseneK oriasi. - ^ Ä tk6 Zi Si időben «»niníHíi< m mindeddig teljesen érintetlen Ü nem sokkal magasabbak a ren- nyelnek is jobban megtudnak Más i döbenXlek és Ita^k Sítartalékait jelenti, ij des vendéglői áreknál. Az uta- felelni. Ehhez tartozik az egy- j ap sze rint bő választékban Bátky László || zó közönség ezért ma már séges árak bevezetése is. lap szerint kaphatók. választékban K.
