Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-24 / 55. szám, vasárnap

Ünnepi gyűlés Moszkvában a szovjet hadsereg és a haditengerészet napján Moszkva (ČTK). A szovjet nép és íegyveres erői a szovjet hadsereg és haditengerészet 39. évfordulóját ün­peplik. Moszkvában február 22-én a Szov­jetunió nemzetvédelmi minisztériuma a moszkvai párt-, szovjet- és társa­dalmi szervezetek képviselőivel együtt ünnepi ülést tartott, amelyet G. K. Zsukov, a Szovjetunió marsallja. nemzetvédelmi miniszter nyitott meg. Szívélyes jókívánatait fejezte ki a je­lenlevőknek, az egész szovjet népnek és fegyveres erőinek a szovjet had­sereg és tengerészet 39. évforduló­ján. G. K. Zsukov ünnepi beszéde után Moszkva városnak, a moszkvai terület dolgozóinak képviselői és a tömegszervezetek vezetői mondot­tak beszédet. Az Északi Tanács ülése Helsinkiben Helsinki (ČTK). Az Északi Tanács ülése, amely február 15-én kezdődött Helsinkiben, a végéhez közeledik. A megtárgyalt kérdések között a leg­fontosabb volt az északi országok közös piacának megteremtése és az atomenergia békés felhasználása te­rén való együttműködés kérdése. Az első pontról élénk vita alakult ki. Az Északi Tanács a vita befejezé­se után jóváhagyta a gazdasági bi­zottság azon javaslatát, hogy folytat­ja az előkészítő munkákat, amelyek eredményét július végén ismét meg­tárgyalják. Az Északi Tanáos elhatá­rozta, javasolni fogja a tagállamok kormányainak, hogy közös atomfizikai intézetet létesítsenek Koppenhágában. A brit kormány zárt ajtók mögött tárgyal London (ČTK). Macmillan brit mi­niszterelnök szombatra és vasárnapra Chequers-be, vidéki székhelyére meghívta a kabinet hat legjelentősebb tagját: Salisbury Lordot, R. A. Butt­ler, Selvvyn Lloydot, P. Thorney­croftot és A. Sandyst. Ezt az össze­jövetelt hivatalosan „társadalmi" ese­ménynek minősítik. A lapok arról írnak, hogy a konzervatív párt veze­tői zárt ajtók mögött fogják megtár­gyalni a bel- és külpolitika legége­tőbb problémáit. Az ülésen kidolgoz­zák a kormány további programját funkciós időszakának hátralevő ré­szére. AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉNEK plénu­ma jóváhagyta az egyes bizottságok javaslatait. A többi között jóváhagy­ták a nemzetközi kulturális és tudo­mányos együttműködés fejlesztésére vonatkozó csehszlovák javaslatot. Jó­váhagyták a gyámsági bizottságnak az Ethiopie. és Szomáli-föld közötti ha­tár kiigazítására vonatkozó határoza­tát. Ugyancsak jóváhagyták a jogi bi­zottság azon javaslatát, hogy a ten­gerészeti jooról tárgyaló nemzetközi értekezletet hívjanak egybe. (CTK) A Szabad Európa rádió uszító adá­sainak hatására e magyar fiúk el­hagyták hazájukat, de hamarosan ki­józanította őket a nyugati „szabad élet". A nyugatnémet és az osztrák rendőrség azonban meg akarta aka­dályozni hazatérésüket. A magyar ifjak tiltakozásul Passauban ülő­sztrájkba léptek Lemondott a japán kormány Tokió (ČTK). A japán kormány feb­ruár 23-i rendkívüli ülésén beadta lemondását. Kisi miniszterelnök a kormány e határozatáról azonnal tá­jékoztatta a japán nemzetgyűlés mindkét házát. A japán kormány lemondását Isi­basi miniszterelnök lemondása után határozta el, akinek egészségi állapo­ta nem engedte meg, hogy ezt a tiszt­séget továbbra is ellássa. Japán libe­rális demokratikus kormánypártja, amelynek vezető tagjai Isibasi, eddigi miniszterelnök és Kisi, helyettesmi­niszterelnök és külügyminiszter, feb­ruár 23-án a miniszterelnöki tisztség­re Kisi minisztert javasolta. Ezt a ja­vaslatot a liberális demokrata párt vezetősége február 24-i teljes ülésén és a parlament február 25-i ülésén hagyja jóvá. Az Eisenhower-terv, avagy Rockefeller vágyálmai A gazdasági segítség mint csalétek Érzéstelenítés Politikai asszimiláció Ahogy szeretnék (Neues Deutschlandj! ROCKEFELLER ÉS EISENHOWER közel- és közép-keleti tervei NAGY FELTŰNÉST keltett az a le­vél, amelyet a múlt hét végén sajtónk is közölt és amely a napnál is vilá­gosabban megmutatja, hogy a közel- és közép-keleti amerikai tervek, az úgy­nevezett Eisenhower-doktrina mögött milyen erők állanak és milyen szere­pet játszik ebben Rockefeller. Rockefeller Eisenhowerhez intézett levelében maga mutat rá, milyen in­dokok vezették őt e levél megfogal­mazására. 1955-ben az amerikai katonai tömbök politikájának válsága a Közel-Keleten egyre nyilvánvalóbbá vált. Rockefeller ezzel kapcsolatban levelében a következőket írja: „Igaz, hogy a bagdadi paktum papi­roson és térképen jó benyomást kelt. A Közép-Kelet négy országát katonai szövetséggé fűzi össze." A továbbiak­ban Rockefeller rámutat, hogy e négy ország egyikét, Törökországot, már a NATO-ban való tagsága is az USA-hoz köti, Pakisztánt pedig a SEATO-hoz. Más szavakkal, az USA arra töreked­ve, hogy minél nagyobb hatást keltő diplomáciai épületet emeljen, „szövet­ségeseit" két, sőt három ugyanazt a. célt szolgáló paktumba tömörítette. Az amerikai paktumoknak gyengéit felismerve Rockefeller Eisenhowerhez intézett levelében a következőket írta: „E szövetségek megteremtése a való­ságban nem szolgálta délkelet-ázsiai céljainkat, sem pedig a Közel-Keleten követett célkitűzéseinket, mivel nem sikerült azokat az országokat, ame­lyeknek tagsága a siker szempontjá­ból létfontosságú, bevonnunk a pak­tumokba vagy a szervezetekbe." A Rockefeller által 1956 elején meg­állapított hibákból Eisenhower csak­nem egy év múlva vonta le a követ­keztetéseket. Az általa hirdetett kö­zépkeleti terv az USA-t feljogosítja, hogy saját belátása szerint a Közel­arról, hogy e politika megvalósításá­val gyakorlatilag bebizonyítjuk, hogy a békés egymás mellett élés politikája megvalósítható, tehát reális. Ügy vél­jük, ez a helyes út arra, hogyan járul­junk hozzá, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, valamint az igazságos és tartós béke előfeltételeinek meg­teremtéséhez. K é r d é si: A sajtó közlése szerint a hivatalos libanoni személyiség nyi­latkozata az utóbbi időben egyenet­lenséget keltett Szíria és Libanon között. Az ön véleménye szerint hogyan lehetne áthidalni ezeket az ellentéteket, megerősíteni és meg­szilárdítani az arab világ egységét? Válasz: Szíria és Libanon között feohasem volt ellenségeskedés. Egy nemzet, egy ország vagyunk, a szíriai­ak és libanoniak kölcsönösen látogatják egymást Damaszkuszban és Bejrutban. A szuezi események óta azonban az imperialisták minden eszközzel arra törekszenek, hogy megtörjék az arabok szolidaritását, amely az arab függet­lenség megszilárdításának leghatéko­nyabb eszköz^. A Nyugat egyes arab országokban szakadatlan uszító pro­pagandát űz más arab országok ellen. Az imperialisták politikájuk számára több lapot megnyertek és a sajtó e része az egyenetlenség magvát hinti el az arabok között. Az imperialisták nem szoktak le ar­ról, hogy beavatkozzanak az arab or­szágok üayeibe. Az is világos, hogy minden arab országban vannak olyan politikusok, akik az imperialisták esz­közei és ha valahol feszültség kelet­kezik az arab országok között, emö­gött mindig az imperialisták kezét kell keresni. Ezzel szemben azonban mindinkább fejlődik az arabok nemzeti öntudata, smely ellenáll a bomlasztó politiká­nak. Bátran mondhatjuk, hogy minden mesterségesen szított feszültség még szilárdabb egységet szül. Ez, a tapasz­talat derülátóvá tesz minket a Liba­nonnal fennálló kapcsolatokban is. Olyan időszak ez, amely valaha önöknél is uralkodott. Volt idő, amikor a szlovákoknak azt mondották, hogy a csehek az ő ellenségeik és fordítva. Ez a megosztás imperialista politikája volt. Egyes politikusok önöknél ezt a politikát űzték és tulajdonképpen a {lémet imperializmus eszközei voltak., Győzött azonban a cseh és szlovák nép, mert az egység erősebb volt, mint a szakadás iránti törekvés. K é r d é s : A csehszlovák kormány más kormányokkal együtt nyilatko­zatot adott ki, amelyben teljes mér­tékben támogatja a Szovjetuniónak a Közel- és Közép-Keleten uralkodó feszültség felszámolására irányuló javaslatait. Mi a véleménye e javas­iatokkal kapcsolatban? Válasz: A mi politikánk csakis a bandungi értekezlet elvein alapulhat, amelyek lényegében az Egyesült Nem­zetek Szervezete alapokmánya elveinek kifejezői. A bandungi értekezleten megszövegezett öt pont, és az ENSZ alapokmánya között alapjában véve csak az a különbség, hogy Bandungban a kapcsolatok megszövegezése azon államok között jött létre, amelyek kö­zül egyesek csak nemrégiben nyerték el szabadságukat. A Szovjetunió kor­mánya envetértett ezekkel az elvek­kel és ezért javaslatai elfogadhatók a középkeleti enyhülés politikájának alapjául, különösen arra való tekin­tettel, hogy a Szovjetunió mindig hangsúlyozta azt az elhatározását, hogy tiszteletben tartja a Közép-Kelet or­szágainak függetlenségét. Eisenhower terve pozitív részében szintén tiszteletben tartja ezen orszá­gok függetlenségét. Ügy tűnik, hogy ez az adott pillanatban jó alkalom arra, hogy kiküszöböljék Eisenhower tervének negatív oldalait, hogy a kö­zépkeleti politikai atmoszféra igazi felszabadulása jöhessen létre az arab országok függetlensége iránti elv meg­valósításával. Eisenhower tervének negatív oldala abból ered, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el az arab nacionalizmus­nak, mint a Közel- és Közép-Kelet élő valóságának létét. Ügy látszik, az USA nem ismeri el, hogy az araboknak jo­guk van szabad és független állam megteremtésére, amely képes lesz vé­dekezni minden külső beavatkozás el­len és képes lesz az arab nemzeti életet létrehozni. Az Eisenhower-terv ezt a tényt tagadja és ezért mondot­tuk, hogy ezt a negatív részt a terv­ből ki kell küszöbölni és meg kell egyezni abban, ami pozitív. Kérdés : Beszélgetésünk befeje­zéséül excellenciád szeretne-e üzen­ni Csehszlovákia népeinek? Válasz: Mindig a cseh és szlo­vák nép becsületes harcára gondolok, amelyet a két nemzet évszázadokon át vívott szabadságáért. Szilárdan re­mélem, hogy a nép iikerrťl fogja foly­tatni országa építését aékében, az arabokkal és valamennyi szabad nem­zettel +áló baráti együttműködésben. Figyelemmel kísérjük országuk épí­tését és azt akarjuk, hogy a csehszlo­vák tapasztalatok előnyére válljanak az egész világ népeinek. Kérdés: Izrael — amint isme­retes — figyelmen kívül hagyja az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozatát és mindeddig nem vonta ki haderőit az erőszakosan meg­szállt '*>tomi területről. Az ön nézete szerint railyen lépéseket kel­lene foganatosítani, hogy Izraelt kényszerítsék az ENSZ felhívásainak teljesítésére? Válasz: Az ENSZ a határozatok egész sorát hozta az agresszív erők kivonására Egyiptom területéről. Fran­ciaország és Nagy-Britannia haderői­ket kivonták, Izrael azonban maka­csul ellenszegül. Senki sem hiheti, hogy Izrael keményfejűsége önönma­gátől ered. Meg vagyunk győződve, hogy Izrael mögött agresszív orszáaok állanak. Izrael maga is imperialista ország és nemcsak az imperializmus eszköze. Igaz, hogy az ENSZ megszavazta, hogy Izrael feltétlenül vonja ki csa­patait egyiptomi területről. De igaz az is, hogy az ENSZ egyes nyugati ha­talmak befolyására azt kívánta, hogy bizonyos kezességeket nyújtsanak Iz­raelnek, mely tulajdonképpen agresz­szív hatalom. És mi arabok azt kér­dezzük, vajon nekünk, vagy pedig Iz­raelnek kell-e kezességet kapnia? Izrael ezt mondja: Kezességet akarunk, mielőtt a területet kiürítenők. Mi pe­dig azt mondjuk. Ürítsétek ki a terü­letet és kezességet kaptok. Az arabok látják, hogy a nyugati hatalmak ál­láspontja igazságtalan. Nem tartjuk helyesnek, hogy az ENSZ nemzetközi egységei megszáll­ják Gaza területét. Mi arabok ellen­kezőleg azt javasoljuk, hogy ezek a nemzetközi egységek szállják meg magát Izraelt, hogy ne támadjanak az ártatlan, városokra és falvakra, hogy sohase^temétlődjön meg az agresszió. Keleten katonai erőkkel intervenciót hajtson végre. Az USA szervezte különféle kato­nai tömbök létesítését azzal indokol­ták, hogy állítólag veszély fenyeget a Szovjetunió felől. Most ugyanezzel az ürüggyel akarják alátámasztani az amerikai ököljog érvényesítését a Kö­zel-Keleten. Attól azonban egy ürügy sem válik jobbá, ha kétszer használják fel egy és ugyanazon célra. A Rockefeller-féle levél jobb ma­gyarázatot ad az Eisenhower-doktri­na igazi indokairól. A levél legfonto­sabb része így szól: „Nem akarom azt a jól ismert idézetet alkalmazni, hogy „ami jó a Standard Oll-nak, az jó az USA-nak", de nem hagyhatom figyel­men kívül azt a tényt, hogy sem a bagdadi paktum, sem pedig a SEATO nem biztosítja számunkra e térség értékes kőolajforrásainak felhasználá­sát." TEHÁT A TÖMBÖK nem elegendók. Az USA-hoz fűznek ugyan bizonyos országokat, de nem adnak elég erős biztosítékot arra, hogy az USA kiak­názhassa a közel-keleti nyersanyag­forrásokat. Ezért hirdették ki az Eisenhower-tervet, amely lehetővé tenné az USA gyors katonai beavatko­zását, anélkül, hogy szükséges volna régen hitelüket vesztett paktumokra, statútumokra és paragrafusokra hi­vatkozni. Rockefellernek Eisenhowerhez inté­zett levelében a múlt évben folytatott amerikai politikának egy másik fontos vonása is előre veti árnyékát. Ez meg­nyilvánul abban a kísérletben, hogy Ázsia és Afrika közvéleményét kedve­zőbbre hangolják az USA iránt, ha Szükség van rá, akár a régi európai gyarmati hatalmak rovására is. Erre vonatkoznak a Rockefeller-le­vél következő kijelentései: „Bizonyos esetekben és bizonyos határok között támogatni kell a gyar­mati rendszer ellen harcoló bennszü­lött kereskedőket... Amikor támogat­juk ezeket az elemeket, abból a tény­ből kell kiindulnunk, hogy ha nem támogatnánk éket, akkor minden re­ményünket elvesztjUk arra, hogy csil­lapító befolyást gyakorolhassunk rá­juk. Ha ezt nem tudjuk megtenni, függetlenség utáni vágyukból oly erős nacionalizmus válhat, amely nemcsak a régi gyarmati hatalmak ellenőrzése alól, hanem mi ellenőrzésünk alól is kicsúszik." E néhány mondat magában foglalja az utóbbi hónapok egész amerikai po­litikáját. Egyrészt azt a kemény akaratot, hogy az ázsiai és afrikai né­pekre rákényszerítsék az amerikai „ellenőrzést", vagyis az USA tényleges uralmát, másrészt pedig az a cinikus készség, amellyel — ha a szükség úgy kívánja — készek elejteni brit és francia „partnereiket" is. Különösen tanulságos e ponttal kap­csolatban a washingtoni kormány ál­lásfoglalása a szuezi kérdésben. BEKÖVETKEZETT AZ A HELYZET, amelyet Rockefeller már egy évvel ezelőtt előre látott: az Ázsia és Afri­ka összes népei által támogatott harc a két régi gyarmati hatalom, Nagy­Britannia és Franciaország ellen azzal fenyegetett, hogy az amerikai mono­polisták közel-keleti érdekeltségei el­len fordul és ezért ítélte el a brit-fran­cia szuezi agressziót képmutatóan az USA. Az amerikai lapok nyíltan leleplez>­ték, hogy a szuezi agresszió kritikus napjaiban az amerikai kőolajkonszer­nek nagyon aggódtak amiatt, hogy Közel-Keleten levő kőolajvezetékeik üzemében zavar állhat be. Nagyon fél­tek attól, hogy az amerikai monopo­listák kőolajának áramlása megsza­kad akkor, amikor a brit ellenőrzés alatt álló kőolajvezetékek felrobban­tása fényes üzletet igért. Az USA po­litikáját a profitérdekek határozták meg. nem pedig valamilyen magasabb erkölcsi aggályok vagy pedig az ázsiai és afrikai népek iránti barát­ság. És a receptet, hogy e politikát hogyan kell részleteiben megvalósí­tani, Rockefeller adta. Az amerikai monopolisták vélemé­nye szerint az elavult európai gyar­mati rendszemek modern, rafináltan álcázott és ennélfogva még totálisabb amerikai kolonializmussal helyettesí­tése a fő cél, amit Rockefeller Eisen­howerhez intézett levelében kitűzött. EISENHOWER HÍRHEDT közép-ke­leti terveiben megszívlelte Rockefeller „jóakaratú" tanácsait. A dolognak egyik fele tehát már megvolna, — az amerikai monopóliumok érdekeit szol­gáló célok és az azok megvalósítására szolgáló eszközök — de hátra van még a másik, a nehezebbik kérdés: hogy az arab országok függetlenségre, nemzeti szabadságra vágyó népeit a Rockefeller-Eisenhower-féle tervek alapján lépre tudják csalni. Protics Jolán N É H Á N YS O R B A N A MAGYAR BÁNYÁSZOK állandóan fokozzák a széntermelést. Február második tizedében naponta átlag 59 890 tcinna szenet fejtettek. (ČTK) FRANCIAORSZÁG egész; területén sztrájkba léptek a gáz- és villany­erőművek dolgozói. A munkások bér­sztrájkját valamennyi szakszervezet támogatja. (ČTK) A JUGOSZLÁV Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottságának végre­hajtő bizottsága elhatározta, hogy két új elméleti politikai folyóiratot ad ki. Ezek egvike a „Komunyiszt" hetilap, a második pedig a „Szocializmus" című új folyóirat. (ČTK) SZOLUN város utcáin csaknem tíz­ezer görög diák tüntetett, a ciprusi nép számára önrendelkezési jogot követelve. (ČTK) ALGÉRIÁBAN a francia gyarmati hatóságok Constamtine városban to­vábbi két algériait végeztek ki. NGO DINH DIEM dél-vietnami el­nök el'en Banmathiotban, Szajgontől 400 kilométerre merényletet kísérel­tek meg. A merénylet nem sikerült, Ngo Dinh Diem még csak sérülést sem szenvedett. (ČTK) MOSZKVÁBAN hatalmas érdeklődés nyilvánult meg a Cseh Filharmónia el­ső hangversenye iránt, amelyet a szovjet főváros jelenlegi zeneélete legnagyobb eseményének tartanak. (ČTK) A PÁRIZSI vároci közlekedési vál­lalatok postaszolgálati alkalmazottai sztrájkjában a lapok közlése szerint a dolgozók 80 százaléka vesz részt. Dr. L. REICHMANNT, az ENSZ gyermeksegélyző szervezetének len­gyel képviselőjét felszólították, jelen­jen meg az amerikai szenátus belső biztonsági albizottsága előtt azzal a vizsgálattal kapcsolatban, amelyet a bizottság ez úgynevezett ENSZ-beli kommunista tevékenységről folytat. Az amerikai szenátus albizottságának ez a hallatlan eljárása az ENSZ köré­ben élénk visszhangot kJ tett és ál­talánosan elítélték. (ČTK) A „BARÁTSÁG VONATJA"-ban utazó csehszlovák ifjúság moszkvai lá­togatásának utolsó nepián, február 22-án megtekintett több szovjet üzemet. A csehszlovák ifjúság miután melegen búcsút vett a Komszomol és a moszkvai ifjúság képviselőitől, az az esti órákban útra kelt hazafelé! (ČTK) HAWAY nemzetgyűlése Honolulu­ban határozatot fogadott el, amelyben élesen tiltakozik azon brit tervek el­len, hogy hidrogénbamba-kísérlpteket végezzenek a csendes-óceáni Kará­csony szigeten. 'ČTK) „LE SPEIDELLEL!" jelszóval tünte­tő népgyűlést rendezett a békevédők amszterdami bizottsága. (ČTK).

Next

/
Thumbnails
Contents