Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-24 / 55. szám, vasárnap

OLDKÖZI TENGER Mbolt/sz Citntroi. UnUt , ( T/BíSTI Moszkvában készítik a szebbnél szebb ajándékokat a f">ztivál részvevőinek Kínában mint minién évben, most is megünnepelték a Tavasz ünnepét. Képünkön a kantoni virágárusokat látjuk, akik a Tavasz ünnepén portékájukat kínálják. Japán diákok Tokióban Japánban a legszebb és legszentebb szó a béke. Újságokban, magánbeszélgetésekben minduntalan előfordul. A legkedveltebb cigarettának is ez a neve. Nem tudom, hogy hívják a békét japánul. De valahogy úgy képzelem, mint a Hirosima, vagy a Nagaszaki szó elferdített visszhangja. Az atombombák "robbanásainak rettenetes ec'nója mindmáig ott zúg a japán városok és falvak lakosai között. Mindazokat, akik az utolsó évtizedekben azt igyekeztek a nemzetbe oltani, hogy csak a háborúval lehet megoldani az ország túlnépesedési problémáit, eltávolították a politika színteréről, vagy pedig már maguk is más elveket vallanak. A háború utáni évek békés termelése és a növekvő jólét azoknak ad igazat, akik mindig a háború ellen voltak és ma is ellene vannak. A nép rájött arra, hogy nemcsak meg lehet élni a háború nélkül, de a háborúra való költséges előkészületek nélkül sokkal jobb és gazdagabb az élet. 1936-ban minden tízezer lakosra három varrógép jutott Japánban. 1953-ban ez a szám 56-ra emelkedett. 1936-ban tizj ezer tőre mindössze egy fény} képezőgép esett, számuk ma 1 már kilencre nőtt. A mosógépek vásárlása a háború előttihez viszonyítva 50-szeresére emelkedett. Ma a japánok kétszer annyi rádiókészüléket vásárolnak, mint azelőtt. Ezek a számok — mint a lakosság vásárlóerejének mérlege — japán viszonylatban talán még érdekesebb, mint az élelmiszerek és textiláru vásárlására vonatkozó adatok, vagy pedig a lakosság lakásviszonyainak ismertetése. Az élelmiszerek fogyasztása ma sokkal magasabb, mint a katonai kormányok idejében, kivéve a rizst, melynek fogyasztása kisebb, mint 1937 előtt. Az élelmiszerek fogyasztásának emelkedése különösen a hal-, a hús-, a tojás-, a tej- és a zsiradékok fogyasztására vo-. natkozik. (A zsiradékfélék fogyasztása két és félszeresére, a tejfogyasztás négyszeresére emelkedett.) A Húsfogyasztás csökkenését az árpa és a búza fokozatosabb vásárlásával lehet megmagyarázni. Rájöttek, hogy jobban lehet élni ágyúk és harckocsik, Mandzsúria és Korea megszállása és a nemzetgazdaság militarizálása nélkül. Jobban lehet élni anélkül, hogy a japánok azt képzeljék, hogy ők kiválasztott nemzet. Ez az elmélet úgyszólván a japánok rögeszméjévé vált. Ez az elmélet ma már megdőlt és erre minden japán család rájött. Ez a tények propagandája. Kétségtelen, hogy az ideális helyzettől még távol vannak. A helyzet javulását előidézheti a jobboldali kormány külpolitikájának megváltoztatása is. Egy új jelszó hangzik országszerte minden iparos, minden kereskedő és munkás ajkáról: Kína. A politikai és kereskedelmi kapcsolatok rendszeresítése a nagy kínai nemzettel, nem szentimentális kérdés. Kína gazdag természeti kincsekkel rendelkezik. A vasérc, a kokszolható szén, az étolajok, hogy csak a legfontosabb nyersanyagokat említsük, mind a szomszédságban vannak. Az a tény, hogy Japán nem tart fenn rendszeres kapcsolatokat Kínával, évről évre nagy károkat okoz Japánnak. Japánnak tulajdonképpen kétszeres kára van ebből. Először is az, hogy a Kínában kapható nyersanyagokat drágábban a távoli Amerikából, vagy Kanadából kell beszereznie, másrészt pedig a Kínai Népköztársaság ötéves terveit Japán nélkül valósítják meg. A hollandokon, cseheken és Libanon népén kívül van még egy nemzet, amelynek érzéke van a külföldi kereskedelemhez és ez — a japán. Ezért a japán—kínai kapcsolatok mai helyzetét általában lehetetlennek tartják. — Tudja, uram, — mondotta nekem a régi Mitsui-konszern hivatalnoka — a mi ipari termelésünk a háború előtti termelést 50 százalékkal szárnyalja túl, ezzel szemben a kivitel a háború előtti kivitelnek csupán 75 százaléka. Ezt a sajnálatos eltérést a termelés emelése és kivitelünk csökkentése között egy szóval lehet megmagyarázni és ez: Kína. Dél-Á?.siában, Indonéziában, Burmában, Pakisztánban és Ceylonban a sok forradalmi változáson kívül, amelyekhez lassan hozzászoktunk, létrejött még egy forradalom, amelyet egyáltalán nem vettünk észre. Ez a forradalom, ha szabad ezt a kifejezést használnom, még napjainkban is tart. A forradalom okozója a DDT-por szerény feltalálója. Ennek a rovarpornak köszönhető, hogy az embermilliók maláriája helyett évente a szúnyogok billiárdjai pusztulnak el. Ázsiának túlnépesedési és szociális problémái ezáltal élesebb körvonalakban rajzolódnak ki. Japánban a malária problémája sohasem volt olyan aggasztó, mint Dél-Ázsiában. De azért a népesedés kérdése az ország legnagyobb problémája. A számok egyenesen megdöbbentőek. 1947-ben ezer lakosra 35 születés esett, 1950-ben ez a szám 28-ra és 1955-ben 19re csökkent. Ügy tűnik, mintha napról napra kevesebb lenne a gond. Az életszínvonal emelésével a legszegényebb rétegekben is Japán az elhalálozási statisztikában 7,3 ezreléket ért el, amely kisebb az USA halálozási arányszámánál, amely 9,2 ezreléket, és Anglia arányszámánál is, amely 11,3 ezreléket tesz ki. A demilitarizált gazdálkodás meghosszabítja az emberi életet. Japán évente körülbelül egymillió új lakossal szaporodik, évente csaknem egymillió fiatalnak kell foglalkozást keresnie. A béke és a Kínával való kapcsolatok rendszeresítése — ezek a nép által hangoztatott jelszavak, amelyeknek a kormányra gyakorolt nyomása még nagyobb, mint a túlnépesedési és szociális problémák hatása. 195f>ban a japán fizetési mérleg a devizatartalékokkal 1400 millió dollárt tett ki. A japán városokban élénken lüktet az élet. A munkanélküliek száma aránylag alacsony. A nép boldog, az őszi ünnepek idején ezrével táncol a tereken és a parkokban. Esténként Tokió belvárosának szűk utcáin a szerényen öltözött diákok annál hangosabban énekelnek, minél több „sake"-t ittak. A fiatalság incselkedik, tréfát űz, a lányok kacérkodnak, azonban mindenben betartják a mértéket. És e nagy örömújjongással ellentétben az imaházak bejáratánál hallgatagon állnak a volt katonák. Nyomorékok, a boldog életből kivetve, akikre nincs többé szükség. Szótlanul álldogálnak, zsinóros katonacsizmákban, fehér kimonóban, vagy pedig kifakult zöldes színű egyenruhában. A mükéz ujjai közé elhelyezett tányérba ritkán esnek az alumínium jenek. (Andrzej Kruczkowskinak a Trybuna Ludu-ban közölt írásából.) Egy új állam: A A gyarmati rendszer széthullásában újabb győzelem, hogy a Guineai-öbül északi partján a régi anr/oi gyarmatból, az Aiany-partból új állam, Ghana alakul. A több mint 75 éves gyarmati uralom után március 6-án kikiáltják az ország függetlenségét. „A Szahara nagy sivatag Afrika északi részén, szélessége " átlag 1500 kilométer, hossza vedig minteqy 520 kilométer, területe 8 897 100 nr, lakossága összesen 12,5 millióra becsülhető. A Szahara nagy része homoksivatag, más részén hatalmas -szögletes sziklák hevernek. amelyeken alig lehet keresztülhatolni.. .többnapi járásra kiszáradt agyag barit ja a földet, számtalan repedéssel a felületén." így kezdődik a Révai Nagy Lexikonban a Szahara ismertetése. Arra vedig még iskolai tanulmányainkból emlékszünk, hogy a terméketlen, sivár Szaharában milyen nyomorúságos az élet, a közlekedés is csak tevéken képzelhető el s az itt élő szétszórt törzsek a vadság foká" élnek. A gyarmatosító hatalmak, amelyek régóta kezükben tartják e területeket, nem sokat törődtek vele. míg rá nem jöttek arra, hogy a terméketlen sivataa méhéien gazdag ásványi kincsek rejlenek. Ez a kedvező üzleti lehetőség eavszerr". fe^^nkítette a kapitalisták fantáziáját és a dús haszon reményében óriási tervek születtek. lió tonnára becsülik. Tindouf közelében körülbelül egymilliárd tonna kokszolható szenet találtak. Több helyen már folyik a széntermelés. De mangánból, rézből, aranyból is ugyanilyen óriási kincseket rejt a Szahara, sőt még uránércet is találtak benne. így aztán nem csoda, hogy a kapitalista monopóliumok között elkeseredett küzdelem kezdődött a Szahara kincseinek kiaknázásáért. Hiszen az ásványi kincsek mellett (részletesebben lásd a térképet) az olcsó és kitartó munkaerő is kéznél van. KIÉ A SZAHARA? Tudni kell azt is, hogy a Sza^ hara köziqazgatásilag Marokkóhoz, Tuniszhoz, Francia Nyugat-Afrikához, Francia Egyenlítő Afrikához és Algériához tartozik. Addig, amin ezek a népek mind Franciaország gyarmatai vltak, nem is lett volna semmi baj és bonyodalom a Szahara francia „meghódításából", vagyis a természeti kincsek kiaknázásából. Most azonban, mivel Marokkó és Tunisz önálló lett, Algériában pedig élethalálharc folyik a nemzeti önállóságért, és a néger nemzeti mozgalom is bármikor újra zászlót bonthat, teljesen új helyzet állt elő. Ezek az országok magukénak fogják követelni a Szahara azon részét, amely történelmileg hozzájuk tartozott. A SZAHARA MEGHÓDÍTÁSA - AVAGY GYARMATOSÍTÓ MESTERKEDÉS A francia burzsoázia világgá kürtölte a Szahara meghódításának jelszavát és programját. Egyik-másik politikus és francia lap olyan rózsaszínben festi le a helyzetet, hogy rövidesen megindul a Szaharába az újkori kincskeresők áradata. Ennek a túlzott optimizmusnak az volt a célja, hogy megnyerje a francia tömegeket az úgynevezett „Szaharai terület szervezetének" és elhitesse, hogy Algéria megtartásán múlik Franciaorszáq boldog jövője. A gyarmatosítók spekulációjának első láncszeme volt, hogy Marokkó függetlenségének kikiáltásakor több olyan határmenti területet raboltak el az országtól, amelynek számottevő természeti kincsei vannak. A legjellemzőbb erre a dél-marokkói Tindouf, amelyet Algériához csatoltak, nehogy az ásványi kincsek Marokkó kezébe kerüljenek. Ennek a rablópolitikának aztán egyenes folytatása a „szaharai terület" megszervezése (lásd a térképen a francia érdekszféra határát), amely kiragadná az arab népek kezéből a gazdag ásványlelőhelyeket. A szaharai terület élén álló bizMIT REJT A SIVATAG MÉHE A Szaharában vénzett kutatások azt bizonyítják, hogy a hatalmas sivatag felbecsülhetetlen kincseket rejt. A francia Figaro szerint 10 év múlva a Szahara olaja teljesen fedezhetné Franciaország olajszükségleteit. Mauretániában egész vasérchegyeket találtak, amelyek a világ leggazdagabb érclelőhelyei közé számítanak. A Colomb Bechartól nem messze felfedezett vasércelőhely tartalékait 300 mii-' tost a francia kormány nevezné ki és a terület közigazgatását intéző koordinációs bizottságnak — amelynek fele francia, fele helybeli lakos lenne — gyakorlatilag semmi hatalma sem lenne. Ez a terv tehát nem más, mint a francia gjj»rmati uralom megszilárdításának imperialista terve. Azért is imperialista célokat szolgál a Szahara meghódításának terve, mert stratégiailag is fontos szerepet szánnak neki. A távirányítású lövedékek támaszpontjainak hálózatát építik ki a Szaharában. FRANCIAORSZÁG JÖVÖJE HOMOKRA ÉPÜL — jegyezte meg egy francia lap ironikusan a szaharai homokra és a túlzott derűlátásra célozva. Az eddigi jelekből is világosan kitűnik, hogy a Szahara gyarmatosítása nem erősíti meg Franciaország helyzetét Afrikában, hanem még jobban szembeállítja Észak-Afrika népeivel. Marokkó már közölte, hogy nem ért egyet a francia tervekkel. Ezért óriási gondot okoz a Szaharában egymással versengő külföldi monopóliumoknak például az olyan kérdés is, hogy merre építsenek olajvezetéket a tengerparthoz: Tuniszon, vagy Algérián keresztül. Míg ÉszakAfrikában nincs béke, mindaddig ez jóformán lehetetlen. A szaharai terület megszervezése egyúttal megnyitja a sorompókat az idegen tőke beáramlása előtt, ami azt jelenti, hogy a busás haszonból bőven részesülnek az angol, amerikai, nyugat-német stb. milliomosok Is. Az úgynevezett európai közös piac létrehozása még jobban megkönnyíti az Idegen monopóliumok helyzetét, és egyes politikai megfigyelők szerint az sincs kizárva, hogy a Szahara több hasznot hajt majd Nyugat-Németországnak, mint Franciaországnak. SZŰCS BÉLA Az ország területe közel 92 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma 4,

á millióra tehető. Fővárosa Accra. Az évszázados, portugál, holland, majd angol gyarmatosítók uralmát Ghanának nehéz lesz kihevernie. Gazdag ásványi kincsei közül legjelentősebb az arany, a mangán és a bauxit. Főterménye a kakaó (termelésében a világon a harmadik helyen áll) és a kókuszdió. Ipara jelentéktelen kézműipar. A Volta-folyón vizlerőművet és Tania korszerű kikötőjét Hí kUlföldi segítséggel építette felA sokéves gyarmati uralom jelel mindenfelé megtalálhatók cz országban. Kevés és rosszul felszerelt iskolája van, kevés az orvos, s éppen ezért nagy áldozatokat követelnek a UUlünféle betegségek. Ez érthető is. Hiszen míg Anglia 1952 végén nyugat-afrlksi gyarmataibél 320 millió font sterlinget nyert, addig ezekre a gyarmatokra mindösze 30 mi'llót fordított. Az utóbbi időben erősödött Nyugat-Németország és Amerika gazdasági befolyása is az országban. Az új állam vezetőinek példaképe India. A függetlenség kivívása azonban még nem jelenti a gazdasági függetlenséget is. Idegen tőke kezében van az ország egész gazdasági és pénzügyi é'ete. A haladó emberiség mégis üdvözli Ghánát és reméli, bogy az új állam megalakulása hatással lesz a többi afrikai gyarmat függetlenségi törekvéseire is.