Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)
1957-02-24 / 55. szám, vasárnap
PÁRTÉLET Az EFSZ-ek megszilárdításával a főbb gazdasági eredményekért A komáromi járási pártkonferencia amellett, hogy bebizonyította a járás pártszervezeteinek egységét és felzárkózottságát, valamint a kommunisták elhatározását, hogy teljesítik és túlteljesítik a feladatokat, a párt és az állami igazgatás munkáját a járás fő feladataira irányította, amelyeknek teljesítésétől függ a CSKP országos konferenciája határozatainak megvalósítása. A komáromi járás a nyitrai kerületben azok közé a járások közé tartozik, amelyekben a szövetkezeti gazdálkodás túlsúlyba került a magángazdálkodással szemben. A járásban nincsen olyan község, sem település, ahol ne működne szövetkezet. Minden szövetkezet többségi, és közülük néhány, mint pl. az Ifjúsági Falu, Gúta és mások jó gazdálkodásukról nem-csak a nyitrai kerületben, hanem hazánk egész területén ismertek. A járás pártszervezetei előtt már nem a szövetkezetek megalapításának feladata áll, hanem a meglevő EFSZ-ek politikai és gazdasági megszilárdításának feladata, valamint taglétszámuk és földalapjuk bővítése. A beszámoló és a vita nagy figyelmet szentelt ennek a kérdésnek. Azt, hogy ez a feladat fokozott gondosságot követel, megmutatják a szövetkezetek múlt évi gazdasági eredményei. Annak ellenére, hogy a járásban sok jó szövetkezet van, vannak olyanok is, amelyek gyengébb gazdasági eredményeket mutattak fel. Ezeket politikai, de főleg szaksegítségben kell részesíteni. A szövetkezetek múlt évi gazdasági eredményei azt mutatják, hogy a munkiegység átlagos értéke, amely eddig szüntelenül emelkedett, 1956-ban 15,20 koronáról 14,40 koronára csökkent. Ezt a tényt a beszámolóban azzal indokolták, hogy a szövetkezetek 1956-ban sokkal alacsonyabb hektárhozamokat értek el, mint az előző 'években. Mi volt az oka annak, hogy a szövetkezetek nem érték el a tervezett hektárhozamokat? A beszámoló szerint a kedvezőtlen időjárás, a rossz munkaszervezés, az agrotechnikai határidők be nem tartása, stb. Nem lehet azonban első helyre állítani a kedvezőtlen időjárást. A hiányos irányító és segítő munka a pártszervezetek, az államigazgatás és a szövetkezetek vezetősége részéről a legnagyobb szerepet játszotta ebben. Hogy ez így van, a következő példa bizonyítja. A csallóközaranyosi, őrsújfalusi és kávai EFSZ-ben kb. egyformák a talajviszonyok. Mégis az aranyosi EFSZ 9 mázsával magasabb hektárhozamot ért el mint az őrsújfalusi és a kávai. Nem lehet elvitatni azt a tényt sem, hogy a hektárhozamokat az időjárás is befolyásolja, főleg a szárazság, aminek a járásban — a talaj összetételére való tekintettel — nagyon gyakran káros hatása van. A szárazság kiküszöbölésére is ötletes javaslatok hangzottak el a konferencián. A járásban óriási természeti lehetőségek vannak az öntöző-csatornarendszer aránylag kis költségek mellett való megvalósítására. Erről a kérdésről nagyon találóan beszélt a vitában Králik elvtárs, az Ifjúsági Falu agronómusa, ahol az öntözésnek már megvannak a kézzelfogható eredményei. Králik elvtárs többek között kijelentette: „Járásunkban óriási lehetőségek vannak a föld öntözésére. De eddig nagyon lassan folyik ez a munka, bár az öntözéssel kapcsolatos kiadások minimálisak. Az állam az öntözési munkákra hosszú lejáratú kölcsönt ad, a munkát a gép- és traktorállomás úgyszólván ingyen végzi. Szövetkezetünkben ezzel a problémával már régebben foglalkozunk. Do azért megvannak a jó eredményeink is. A múlt évben öntöztük a cukorrépát és kukoricát. Az eredmény rendkívüli volt. Egy hektár cukorKözlemény a kormány üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) nak 9 vagy 11, a 400—600 lakósú községekben ír taaja lesz. A nemzeti bizottságok tagjainak száma összesen kb. 15 ezerrel növekszik. A helyi nemzeti 'bizottságok mellett működő állandó bizottságok legkevesebb három tagból fognak állni. Amennyiben az állandó bizottságok feladatainak rendes teljesítése megköveteli, a helyi nemzeti bizottság olyan polgárt is beválaszthat az állandó bizottságba, aki nem tagja a helyi nemzeti bizottságnak. Ezek az intézkedések még jobban kihangsúlyozzák, hogy a nemzeti bizottságok tömegjellegúek, azt, hogy a dolgozó nép legszélesebb alapokon nyugvó szervezetei. Növekszik a helyi, városi és körzeti nemzeti bizottságok tanács-tagjainak száma is, hogy szélesebb mértékben érvényesüljön a kollektivitás elve ezeknek a szerveknek munkájában, hogy sokoldalúbban tárgyalják meg a polgárok életére vonatkozó kérdéseket, és hogy szüntelenül a polgárok nagyobb részvételével teljesítsék a nemzeti bizottságok feladatait a gazdasági és kulturális építésben. A kormányjavaslat a 400—900 lakósú községekben öttagú tanácsot vezet be. Lehetővé teszi a 400 lakosú községekben is az öttagú tanács megszervezését, ha a helyt nemzeti bizottságnak 11 tagja van. A nemzeti bizottságokba való választások eddigi módja nem változik. A nemzeti bizottságokról szóló törvény és a nemzeti bizottságokba való választási törvényben változtatások eszközlésére vonatkozó javaslatokat jóváhagyás végett a nemzetgyűlés elé terjesztik. • • • A kormány jóváhagyta azt a kormányrendeletet, amely a nemzeti bizottságok tanácsainak, osztályainak rendszerét a decentralizálásra vonatkozó edgligl intézkedések eredményeihez alkalmazza. A kerületi nemzeti bizottságok tanácsai mellett működő mezőgazdasági osztályokat a kulturális osztályokkal vonják össze. A nemzeti bizottságok végrehajtó szervei hatáskörének újabb szakaszokra való kiterjesztése (a mezőgazdasági termékek beayűjtése, automobilforgalom, a közutak Igazgatása, vendéglők és éttermek Irányítása, stb.) megmutatkozik a mezőgazdasági terménybeayűjtésl osztály megszervezésében, továbbá ab0.) SZO 1957. február 24. ban, hogy a közlekedési és kereskedelmi osztályból a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai mellett közlekedési és kereskedelmi osztályt szerveznek. Hasonló változások történnek a járási és helyi nemzeti bizottságok tanácsai mellett működő osztályok rendszerében is. * * * A kormány a nemzetgyűlés elé terjeszti az 1950. évi közigazgatási büntetőtörvény megváltoztatásának javaslatát, amely módosítja a kihágásoknak a nemzeti bizottságok általi büntetését. E törvény alapján a kihágásokról is a bíróságok döntenek, ha súlyosabb büntetések kiszabásáról van szó (pl. szabadságvesztés büntetésről). A kormányjavaslat a CSKP országos konferenciája irányelveivel összhangban elmélyíti a közigazgatási büntetőtörvény nevelőjellegét és olyan változtatásokat eszközöl benne, amelyeket már 1956 decemberében megvalósítottak a büntetőtörvényben. A javaslat lehetővé teszi, hogy bármilyen kihágásért a legenyhébb büntetést szabják ki, amit büntetőjogunk ismer, — nyilvános megdorgálást, hogyha az ilyen büntetés elégendő a kihágás elkövetőjének megjavítására. A közigazgatási büntetőtörvényben jelentős változás lesz a kihágások új fogalmainak bevezetése mint pl. a köztulajdon megkárosítása és szétlopkodása, a személyi és magántulajdon megkárosítása. Az apróbb lopások és kártételeket, amelyek csak csekély jelentőségű kárt okoztak, nem a bíróságok tárgyalják, hanem a nemzeti blzottóágok. * * • A Csehszlovák Tudományos Akadémia terjedelmes beszámolója alapján a kormány megtárgyalta a reszort kutatóintézetek hálózata ellenőrzésének eredményeit és értékelte azok pozitív eredményeit kutatásunk további fejlődése szempontjából. Megszabta, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémiára, mint a legfőbb tudományos intézményre tartozik az a feladat, hogy egységesen tervezze rs koordinálja az alapvető gazdasági jellegű kutatófeladatokkal kapcsolatos munkát, amelyeket az akadémia tudományos kutató munkahelyein, a faiskolákon, minisztériumokban és más k'zponti szervekben biztosítanak. Egyszersmind a kormány elrendelte tagjainak, akiknek hatáskörébe tartoznak a fejlődéssel kapcsolatos és kutató munkahelyek, hogy emeljék a munka színvonalát ezeken a munkahelyeken és e célból egész sor konkrét feladatot tűzött ki. répa öntözése 536 koronába került, ezzel szemben 9660 korona jövedelmet hozott". *** A beszámolóban és a vita folyamán nagy gondot fordítottak az EFSZ-ek taglétszámának és földalapjának további bővítésére. A beszámolóból és vitából látható volt, . hogy ezzel a kérdéssel az elmúlt időszakban keveset törődtek. A járá. ban bizonyos elégedettség uralkodik, mivel minden községben, településen szövetkezet létesült, méghozzá valamennyi többségi. Ez igaz, De még így is van mit tenni a járásban. A beszámoló szerint még 3571 hektár nem tartozik a szövetkezetekhez. Az is igaz, hogy ennek a földnek nagy része síét van aprózva, a munkások és kisparasztok tulajdonában van. A múlt évi konferencia határozatát ebben az irányban felére sem teljesítették. 1956-ban 261 tagot nyertek meg a szövetkezetnek, közülük 35 földműves 150 hektáron gazdálkodott. Mi ennek az oka? Talán az, hogy a szövetkezetek a múlt évben rosszabbul gazdálkodtak? Nem. Hiszen pl. az Ifjúsági Falu szövetkezete már 1955-ben 29 koronát fizetett munkaegységenként és mégis itt is akadnak olyan földművesek, akik még egyéni gazdálkodást folytatnak. A hiba gyökere az, hogy ezt a feladatot a járásben eléggé lebecsülik, a földművesek megnyerését kampányszerűen végzik, nem pedig egész éven át, folytatott következetes meggyőző munkával. Az év folyamán a kommunisták és a szövetkezeti tagok nem mutattak kellő harcosságot és határozottságot az új tagok megnyerésében. Akadtak olyan párttagok is, így pl. Gútán, akik azt mondták, hogy mi értelme van a földművesek után járni, meggyőzni őket, hiszen minden gazda tudja, hol van a földművesszövetkezet irodája, jelentkezzen ha akar. Az ilyen nézetek teljesen helytelenek és károsak. A járási pártbizottság 1957-re feladatúi tűzte ki, hogy 600 hektárnyi területtel bővítik az EFSZ-ek földalapját. E feladat teljesítése megköveteli, hogy a pártszervezetek és a nemzeti bizottságok a tavalyinál nagyobb felelősséggel fogjanak a határozat teljesítéséhez. Használják fel erre a téli időszakot, amely a legalkalmasabb a cél elérésére. Meňhárt Š. Az ENSZ közgyűlése a közép-keleti helyzetről tárgyal New York (ČTK) — Az USA által kikényszerített halasztgatás után a közgyűlés végre február 22-én összeült, hogy megvitassa a közép-keleti helyzetet. Elsőnek Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára beszélt. Kijelentette, hogy 1957. február 11-i beszámolója óta —, amelyben megállapította, hogy Izraol nem teljesíti haderőinek az egyiptomi területről való kivonására vonatkozó feltételt — a helyzet nem változott. A főtitkár bejelentette, hogy az egyiptomi kormány egyetért azzal, hogy az ENSZ egységei Gaza térségében az izraeli haderők kivonása idején ellenőrzést gyakoroljanak. Egyiptom kívánja, hogy a kiürítés rendben és biztonságban történjék. Később Gaza területének ellenőrzését az egyiptomi hivatalokra bízzák. Egyiptom beleegyezésével az ENSZ nemzetközi egységeit az Izrael és Egyiptom közötti fegyverszüneti vonal hosszában helyezik el, hogy meggátolják a határvillongásokat. Mahmud Favzi, egyiptomi külügyminiszter rámutatott arra, hogy Izrael minduntalan megszegi a békét, biztonságot és a 'nyugalmat Közép-Keleten, sérti az ENSZ alapokmányát és szembehelyezkedik csaknem az egész ENSZ véleményével és akaratával és megkérdezte, mit szándékszik tenni a közgyűlés. Ezután Charles Malik, Libanon kül-ügyminisztere hat küldöttség nevében határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amelyben elítéli Izraelt a közgyűlés előző határozatainak nem teljesítéséért. Az ENSZ főtitkárának beszámolójával' kapcsolatban „az ENSZ rendkivüíi fegyveres erői" statútumát érintő intézkedésekre határozatot fogadtak el. Két küldöttség, közöttük a Szovjetunió küldöttsége is tartózkodott a szavazástól, mert a közgyűlés ilyen fegyveres erőinek létesítése ellenkezik az ENSZ alapokmányával. Az ENSZ következő plenáris ülése február 25-én lesz. Izrael ragaszkodik jogtalan feltételeihez A Reuter hírügynökség szerint Izrael ragaszkodik a szabad hajózas szilárd kezességéhez az Akabai-öbölben, és annak biztosításához, hogy az egyiptomiak nem térnek vissza Gazába. Az ügynökség tudósítójának közlése szerint Izrael ígéri, hogy „kivonja fegyveres csapatait az Akabai-öböl egyiptomi partvidékéről, ha az USA és más hatalmak kijelentik, hogy az Akabai-öbölhöz vezető Tiranai-szoros nemzetközi víziút. Izrael állítólag hajlandó kivonni Gaza övezetéből haderőit azon jogtalan feltétellel, hogy itt fenntartja a „polgári közigazgatást", amely azután az ENSZ rendőregységei kezébe kerülne. Gaza jövőjéről végleges érvénnyel szerintük nemzetközi bizottságnak kell határozni. Jemen tiltakozik a brit provokációk ellen London (ČTK) — A londoni sajtó feltűnő helyen közölte azt az Adenből érkező hírt, amely szerint az adeni brit hatóságok azzal vádolták Jement, hogy támadást készít elő át aden! védnökségben levő Dhala város elleti. Jemen londoni nagykövetsége nyilatkozatot adott ki, amelyben az adeni hivatalok hírét koholmánynak minősíti és hozzáfűzi: „A hirt azért adták ki, hogy ezzel magyarázzák a brit haderők. Jemen elleni támadásét". A szovjet technika vívmányai A szovjet tudósok és technikusok egy csoportja Murmanszkban olyan televíziós készülék élőállításán dolgozik, amelynek segítségével meg lehet figyelni a tengeri halak életét. A készülék nemcsak tudományos célokat szolgál majd, hanem a halászat szániára is hasznos lesz. Képünkön O, Kiszeljev (balra) földrajztudós és M. Scserbino technikus a készülék szerelésén dolgozik. S ALAH ED DIN BITAR Beszélgetés Sz íria külügyminiszterével Szükségünk van Csehszlovákia tapasztalataira Salah ed din Bitar, Szíria külügyminisztere Jiŕí Plachetkának, a Rudé Právo különtudósítójának interjút adott a közel- és középkeleti politikai eseményekről és a Szíria és Csehszlovákia közötti kapcsolatok további kibővítéséről. Kérdés: Hogyan értékeli kapcsolataink fejlődését a legutóbbi időben és miben látja az országaink közötti barátság további elmélyítéséhez vezető utat? Válasz: Az arab országok és Csehszlovákia között már ezelőtt is jó kereskedelmi kapcsolatok állottak fenn, habár nem fejlődtek kellőképpen. Azok a kapcsolatok, amelyeket Csehszlovákiával akarunk ápolni, a barátságon és együttműködésen alapuló magasabb típusú kapcsolatok. Ilyen kapcsolatokat kellene fenntartani minden nemzet között. Együttműködésünk Csehszlovákiával akkor öltött új jelleget, amikor Csehszlovákia beleegyezett Egyiptom és Szíria részére való fegyvereladásba. Ránk nézve a fegyvereladás nemcsak kereskedelmi tranzakciót jelentett, mert abban az időben történt, amikor az arabok még nem voltak felfegyverezve és amikor a nyugati hatalmak felfegyverezték Izraelt. Örömteli annak megállapítása, hogy Csehszlovákia volt az, amely a többi államnál előbb ébredt tudatára, hogy szabadságért és függetlenségért küzdő nép vagyunk és hogy az arabok megérdemlik a segítséget. Abban az időben arra a megállapításra jutottunk, hogy elsősorban azokkal az országokkal kell fejleszteni kapcsolatainkat, amelyek ismét felszabadultak, ezért mindaz, ami közöttünk és ezen országok között közös, baráti együttműködésünk alapja marad, amely nemcsak az anyagi érdekeket veszi figyelembe és amely a békés egymás mellett élés öt elvén alapszik. Tehát csak természetes, hogy még jobban meg akarjuk szilárdítani baráti szövetségünket és nemcsak a keres-i kedelmi kapcsolatokat, hanem minden kapcsolatot, mely a barátságot szilárdítja, vagyis a kulturális kapcsolatokat is ki akarjuk bővíteni. Népeink mindeddig nem ismerik egymást kellőképpen. Nagy szükségünk van arra, hogy megismerjük és kihasználjuk az önök tapasztalatait és hogy iparosítsuk országunkat. Tudósokat és technikusokat kell nevelnünk. Érdekünk, hogy tanuló ifjúságunkat Csehszlovákiába küldjük valamennyi fontos tudományos és technikai szakismeret elsajátítására. Ogy véljük, hasznos volna széles alapon megvalósítani a főiskolai tanárok cseréjét. Mint gazdaságilag elmaradott országnak, főképpen gazdasági támogatásra volna szükségünk politikai feltételek nélkül. Hiszem, hogy Csehszlovákiában baráti országra találtunk, amely rendezésünkre bocsát mindent, amire szükségünk van. Kérdés: A sajtóban nemrégen olvastuk Samunnak, Libanon elnökének azt a kijelentését, hogy a semlegességi politika csak illúzió. Azt tanácsolta az arab országoknak, hagyjanak fel ezzel a politikával és válasszanak: Vagy a Nyugattal, vagy Kelettel tartsanak. Ezen kijelentés szerint a libanoni kormány közös útra lépett a Nyugattal és egyetértett az Eisenhower-doktrinával. Excellenciád kommentálhatja ezt a nyilatkozatot? Válasz: Ez a nyilatkozat ellentétben áll politikánkkal és a libanoni állam elnöke helytelen álláspontra helyezkedik. Sem a logikus mérlegelés, sem a gyakorlat nem igazolja nézetét. Sőt ellenkezőleg, a libanoni elnök állásfoglalását teljesen megdöntötte az események kibontakozása. Abból a nézetből indulunk ki, hogy a világ nem két tömbből áll, sőt van több százmilliós néptömeg különböző országokban, amelyek nem csatlakoztak sem a Nyugathoz, sem Kelethez. Van több olyan ország, amely csak nemrég szabadult fel és természetesen a maga útján halad, amelyet semlegességi vagy függetlenségi politikának nevezünk. Kormányunk ilyen politikát követ. A Libanoni Köztársaság elnökének nézetét ebben a mondatban lehet összefoglalni: Ha nem halad a nyugati tömbbel, akkor szükségképp a keleti tömbbel kell tartania. Ez a nézet hamis. Sohasem lehetünk meggyőződve e koncepció helyességéről. Ellenkezőleg, a világon elég hely van olyan országok számára, amelyek egy tömbhöz sem csatlakoznak. Csakis ez a politika vezet bennünket függetlenségünk megszilárdításához. Mindenbből kitűnik, hogy senkinek sincs joga azt mondani, amit egyes politikusok állítanak, vagyis, hogy a semlegesség fikció. Meggyőződésünk, hogy az egész arab nép támogatja a semlegesség politikáját. És azt is bebizonyíthatjuk, hogy azokban az arab országokban, ahol a vezető személyiségek a nyugati politikához csatlakoznak, nagy szakadék tátong a nép és a kormány között. Szíria, Egyiptom és Jordánia elhatározták, hogy a függetlenség politikáját követik. Ezt csakis azért érvényesíthetik, mert az egész nép támogatja őket. Ehhez csak egy dolgot kell hozzáfűzni: Nagyon jól tudjuk, hogy e politika megvalósításában minden lépésnél bizonyítanunk kell a nyugati hatalmak ellenünk elkövetett tévedését. Egyúttal be kell bizonyítani népünknek és a világ valamennyi nemzetének, hogy a mi politikánk független politika és ezt megvalósíthatjuk anélkül, hogy a Nyugat oldalára álljunk. Kelettel, vagy Kelet oldalára Nyugattal szemben. Meg vagyunk győződve l