Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)
1957-02-23 / 54. szám, szombat
A nemzeti bizottságok nagy felelőssége a nőbizottságok aktív tevékenységéért A nemzeti bizottságokra ez évben " nagy feladatok várnak. Bővült fe jogkörük, nőtt a felelősségük és ez szinte megköveteli tőlük, hogy szervező, kulturális és nevelő munkájukat szüntelenül javítsák. Ebben a tevékenységükben, a nemzeti bizottságok szervező munkájának fejlesztésében nagy segítségükre vannak a nőbizottságok, mint a helyi nemzeti bizottságok segítő szervei. A nők népgazdaságunk fejlesztésében, gazdasági és kulturális életünkben egyre jelentősebb feladatot töltenek be. Szlovákiában az iparbari és más ágazatokban — a mezőgazdaság kivételével — az alkalmazott dolgozók 33 százalékát nők teszik ki. ^Különösen a könnyű- és élelmiszeriparban, a földmüvesszövetkezetekben, a kereskedelemben, a helyi gazdálkodás, az egészségügy, az iskolaügy terén veszik ki derekasan részüket az építő feladatok teljesítéséből. Kiemelkedő tevékenységet fejtenek ki közéletünkben is, mint a nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői és mint a nemzeti bízottságok tagjai. Az 1954-es választások alkalmával csupán Szlováki 1ban csaknem hétezer háromszáz nőt választottak a nemzeti bizottságokba, és ezt követően 3500 nőt a nőbizottságokba, akik valamennyien lelkesen kapcsolódtak be szocialista hazánk építésébe. A hol a helyi nemzeti bizottságok helyesen irányították és ellenőrizték a nőbizottságok munkáját, ott szép eredményekkel is dicsekedhetnek. A nemzeti bizottságokkal együtt fejtettek ki tömegszervező munkát, vezették a városok és falvaik lakólt a gazdasági, kulturális feladatok teljesítésére. Példaképül hozhatjuk fel a Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsát, mely negyedévenként foglalkozik a nőbizottságok munkájával és helvesen irányítja őket. A KNB elnöke pedig rendszeresen levélben tudósítja a nőbizottságok elnökeit a legfontosabb teendőkről. A múlt év utolsó negyedében a Nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke ehhez hasonlóan levélben hívta fel a nőbizottságok figyelmét a bányák részére történő munkaerőtoborzás tervének teljesítésére. S a nők segítségével teljesítették is a tervet. A zselízi és topoľčanyi járásban a nőbizottságok nagy gondot fordítanak a cigányokra, ellátogatnak otthonaikba és törődnek a cigánygyermekek iskoláztatásával. A kassai kerületben pedig igen sok helyen a nők kezdeményezéséből alakultak egységes f öldmüvesszö vetkezetek. Legutóbb a trebišovi járásban levő velati nőbizottság felhívással fordult a kerület valamennyi nöbizottságához, hogy segítsék elő a falvakban a szövetkezeti mozgalom győzelmét. A felhívást elfogadták a klečenovi nőbizottság tagjai is, akik rövid idő alatt nyolc új tagot szereztek a földművesszövetkezetnek. A žilinai nőbizottság felhívására viszont a kerület nöbizottségai tömegesen kapcsolódtak be a városok és falvak szépítési akciójának szervezésébe, aminek meg is lett az eredménye. A műit évben a szépítési akcióban a žilinai kerület volt a legeredményesebb. C néhány adatból is kitűnik, hogy a nőbizottságok milyen értékes tömegszervező munkát tudnak végezni, ha kezdeményezésüket felkarolják és támogatják őket. Azonban nincs így mindenütt. Akadnak olyan nemzeti bizottságok is. ahol a tanács és a plénum a nőbizottságok munkáját csupán felületesen ismeri. így aztán természetes, hogy erre vonatkozólag csak formális határozatokat hozhat. E hibák elkerülésére sok a lehetőség. A járási nemzeti bizottságok tanácsai például megkövetelhetik az egyes helyi nemzeti bizottságok részére kinevezett instruktoroktól, hogy nyújtsanak segít-, séget a községek nőbizottságainak és azok tevékenységéről állandóan tájékoztassák a járási nemzeti bizottságok tanácsait. A járási nemzeti bizottságok tanácsainak tagjai viszont járjanak ki gyakrabban a falvakba a nőbizottságok tevékenységének irányítása és ellenőrzése céljából is. Az elmúlt hetekben megtartott járási nőkonferenciákon kitűnt, hogy a mezőgazdaságban dolgozó nők sokkal aktívabbak, mint az üzemekben dolgozó nők. Ez a szakszervezeti funkcionáriusok hibájául róható fel, akik nem fordítanak kellő gondot az iparban dolgozó nők politikai fejlődésére. A Zilinai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsának tagjai helyesen cselekedtek, amikor a szakszervezeti szövetségek kerületi funkcionáriusaival közösen megtárgyalták e probléma megoldásának lehetőségeit. Hasonlóan jártak el a kassai kerületben is. Ajánlatos volna, ha a két kerület példáját a többiek is követnék. A nők fontos szerepet töltenek be ^^ az új társadalmi rend, a szocializmus építésében. Ezekről a felelősségteljes feladatokról fog tárgyalni a nők ma kezdődő szlovákiai konferenciája. Üdvözöljük a konferenciát, mely újabb kiinduló pontul szolgál a nőbizottságok és valamennyi nö alkotó kezdeményezésének további fejlesztéséhez. Ez a konferencia, újra kihangsúlyozza a nemzeti bizottságok nagy feleiősségét a nőbizottságok aktív tevékenységének biztosítására. A nemzeti bizottságok feladataikat jobban és sokkal könnyebben láthatják el, ha megteremtik mindenütt a nőbizottságok számára a kellő feltételeket a tömegszervező munka végzéséhez — olyan feltételeket, hogy-a nőbizottságok elsősorban is politikai és nevelő munkával foglalkozhassanak. Ez megkívánja a nemzeti bizottságoktól, hogy továbbra is nagy figyelmet fordítsanak a nöbizottsági tagok politikai nevelésére és aktivitásuk fejlesztésére. A nők eddig is bebizonyították, hogy példásan ki tudják venni részüket a gazdasági, kulturális feladatok teljesítéséből, a közéleti munkából és további aktív tevékenységük kellő alapot nyújt majd ahhoz, hogy a májusi választások alkalmával a lakosok az 1954-es választásokhoz viszonyítva sokkal több nőt válasszanak a nemzeti bizottságokba. HIROSIMA GYERMEKEI Mozijaink közönsége már régen várja j ezt a japán filmet. Az érdeklődést még jobban felcsigázta az, hogy a két évvel ezelőtti Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon ez a film elnyerte a Béke-dijat. Most végre teljesült a rég óhajtott kívánság, a mozivásznon üdvözölhetjük Hirosima gyermekeit. Erről a filmről nem lehet szokványos kritikát írni, nem lehet méltatni a színészek alakítását. A japán tanítónő hosszú évekkel a háború után felkeresi szülővárosát — Hirosimát — ahol sok tízezer ember életét oltotta ki az első barátnőjénél is nyomot hagyott á pušž* tító rádióaktivitás. A ház csendjét nertt veri fel csilingelő gyermekkacagás: € fiatal asszony — m"ddő. Tovább pereg a film, újra és újrá emlékeztet. Nem lehet szakszerű filmkritikát írni, his* ennek a filmnek tulajdonképpen nincs is meséje. A fiatal tanítónő útját úgy követjük, mintha dokumentáris filmet néznénk, szinte átéljük minden képét, minden jelene-* tét. Belénk idegzödik a gondolat: az első atombomba nemcsak akkor, leve tése pillanatában ölt és pusztított, haA külföldi turisták szívesen látogatják hazánkat A külföldi turisták érdeklődése Csehszlovákia iránt egyre fokozódik. A természeti szépségek, a történelmi emlékek, a jó síterepek, a gazdag vadászterületek rendkívül vonzóvá teszik hazánk földjét a külföldi vendégek szemében. így a múlt évi turistaszezon is nagy sikerrel járt. Ebben az évben a turista-idényben a külföldi vendégek részére egész sor autókar-körutat rendeznek Csehszlováki • területén. A sportolók részére a hegyekben télen és nyáron biztosítják a megfelelő elszállásolást s atombomba. Szülei sírhantját akarja " újra látni és meglátogatni néhány volt | tanítványát. Járja a várost, amely ^ közben újraépült és gondolatai visz| szaszállnak ahhoz a borzasztó nap| hoz, amelyre a városban majd minden | kő, majd minden arc emlékezteti. Há- zuk földig rombolva. Átván álló ködai rab: elpusztult szeretteinek kijáró š tisztélet. Az atombomba tette. Az ut| cán vak koldus, félarca f elismerhet et~é lenségig összeégve, de a lány ráismer: = házuk szolgája voit, most nyomorült | koldus. Az atombomba tette. Volt ta| nítványának apja munkaközben hirte| len összeesik és nemsokára kileheli | lelkét. Az „atombetegség" vitte el. | A tanítónő ott ül egy másik tanítványa š betegágyánál, az atomsugarak további = áldozatánál, aki istenhez imádkozik | élete utolsó óráiban, hogy ne térjen = vissza soha többé az a borzalmas perc, = ne legyen soha többé háború. A tanító nem ma is. Sok tízezer családban megmaradtak a borzalmas nyomok, Hirosima gyermekei közül sok-sok még ma is szenved és senyved. Egyszerű ez a film, nincs benne pátosz, nincs benne erőszakolt tendencia. Egyetlen egyszer, se hangzik el, hogy az atombombát amerikai repülőgép vetette a védtelen városra. Nincs itt szó sem imperializmusról, sem békeharcról. S mégis ez a film szörnyű vádirat. Az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializ mus ellen. A háború gyűlöletére, a béke szeretetére buzdító film a Hirosima gyermekei. Mindenkinek látnia kell ezt a filmet, hogy még jobban szembe tudjunk szállni azokkal, akik itt nálunk és a határokon túl rendszerünkre acsarkodva háborúra spekulálnak. Ez a film megtanít minket még feneketlenebbül gyű* lölni a béke minden ellenségét. G. I. V. /. Lenin — a forradalom hadvezére IIN«Nltllll|l>»lltnlll«!!lltIIIIIIIIItltlll»IIItltlllllt!!ll!»t1itll!t»ttmi V s A SZKP KB elméleti és politikai folyóirata, a | Kommunyiszt közölte N. I. Podvojszkijnak, a bol§ sevik párt régi katonájának, Lenin közeli munkai társának, a párt Központi Bizottsága mellett felál| lított katonai szervezet egyik vezető tényezőjének | Lenin katonai tevékenységére vonatkozó emlékira| tait. Podvojszkij Leninnel kapcsolatos emlékeinek | töredéke azért is értékes, mert a forradalmi ese§ mények szemtanújának elbeszélése alapján meg| ismerjük a harcos Lenint, aki katonai szaktudással. # iiiiiiatiii:iiiii!iiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiii:iniiii!iii:ii biztos kézzel irányítja a felkelés előkészületeit és később a különböző frontokon megindult harcot. A Podvojszkij hagyatékából előkerült emlékiratok így teljes mértékben igazolják Lenin katonai tekinté- j? lyét és szaktudását. Az alábbiakban részletet közlünk Podvojszkij emlékirataiból, amelyekben beszámol első találkozásáról „Leninnel, arról, hogyan irányította Lenin a fprra- 2 dalmi felkelés előkészületeit. iiiiiiiiiiiinitliiüiitmniniiiinininiiiiniinwn'i'"""""""""'"! ...Október 17-ének estjére örökké emlékezni fogok. Az egyik ezrednél tartott összejövetel után a Szmolnijba siettem Lépések zaja veri fel a kolosszális épület hosszú korridorjait. Léptennyomon szürkeköpenyeges, feketekabátos vörös katonákba, sötét egyenruhás tengerészekbe ütközöm. Mindenütt felfegyverzett, gránátokkal és tölténytárakkal teleaggatott emberek, így fest a Szmolnij. A bejáratnál a pillérek között két gyorstüzelő ágyú áll, az erkélyeken gépfegyverek... Az első emeleten van a bolsevikok frakciójának helyisége. A szoba benépesedett. A bolsevikok pétervári szervezete összes körzeteinek képviselői és a párt Központi Bizottsága mellett felállított katonai szervezet képviselői fontos értekezletet tartanak. A fegyveres felkelés kérdését vitatják. Szverdlov elvtárs elnököl. Beszámoló beszámolót követ a pétervári munkások és katonák felkészültségéről. A körzeti pártmunkások tényekkel és számadatokkal igazolják, hogy elérkezett a pillanat... A bolsevik párt katonai szervezete elnökének tisztségében beszámolok az értekezletnek a Vörös Gárdáról, a katonai alakulatokról és a tengerészegységekről ... •illiiliiiiiiiililiiiliili!|IIIMIItliiliillifiilliiiiliiliiluiiiiiniiliiii!iiiiiiaiii;[|iii.'iiiiii:nii!:i;iiiiAi Beszámolóm után félrevonulok. Hozzám lép Jakov Mihajlovics Szverdlov és fülembe súgja: — Most pedig eljössz Iljicshez. Hívat, hogy számolj be az előkészületekről. Szverdlov Antonov-Ovszejenkóval együtt vezet bennünket. Öt is hivatja Lenin és még Nyevszkijt is. Éjjel van. Pavlov, bennszülött pétervári „gyökér" igazi munkás, vezet bennünket. Gondosan ügyelve az összeesküvés törvényeinek betartására, haladunk előre, minden nyomot eltüntetve magunk után. Az utóbbi időben fokozódott a hajsza Iljics után; kémek járják a várost, mindenütt csapdát állítottak fel. Az ideiglenes kormány tagjai érzik, hogy uralmuk napjai meg vannak számlálva, tudják, milyen szerepe van Leninnek abban, hogy a tömegek egyre szívósabban követelik a burzsoázia hatalmának megdöntését. Elkerüljük a találkozást a junkerőrjáratokkal és kihalt utcákon át haladunk előre. Elhagyjuk a Trockij hidat... Felmászunk egy ház második emeletére. Körülnézünk, megbeszélésünkhöz híven kopogtatunk. Kinyílik az ajtó és ismeretlen ember dugja ki a fejét. Vlagyimir Iljics annyira elváltoztatta >ii»itiiiiiniiiiiiiitiiiiiiiiiiiiii IIIIH I arcát, hogy csak a hangjáról ismertem fel, midőn üdvözölt... ... Rám került a sor. Beszámoltam, hogy a katonai szervezet intenzíven folytatja a felkelés előkészítését és hogy a katonai szervezetek irodájának legutóbbi ülésén határozatot hoztunk felelős elvtársak kiküldéséről a frontra: a 12., 5. és 2. hadsereghez, továbbá a délnyugati frontra, Minszkbe és Brjanszkba és más városokba, hogy szervezeteinket mind a fronton, mind a tartományi helyőrségekben előkészítsék a felkelésre, és megállapítsák, milyen támogatásban részesíthetik más városok csapatai a péterváriakat. Felhívtam Vlagyimir Iljics figyelmét arra a körülményre is, hogy Kerenszkij a különleges osztagokra és a front más reakciós egységeire támaszkodhat és nagymértékben akadályozhatja a felkelés tervét. Lenin nagy figyelemmel hallgatta beszámolómat a felkelés előkészítéséről. majd a helyzet iel'lemzésekor türelmetlenné vált. — Ez az — mondotta. Éppen ezért nem szabad elodázni a felkelést! Részünkről minden habozás lehetőséget ad a kormánypártoknak, melyek kezükben tartják a hatalmas államapparátust, hogy sokkal határozottabban felkészüljenek leverésünkre azáltal, hogy kormányhű csapatokat vonnak ki a frontról. Hisz kétségtelenül tudnak a készülő . felkelésről és ők is készülnek. Márpedig a felkelésnek meg kell történnie a szovjetek kongresszusáig. Különösen fontos, hogy a kongresszus a hatalom munkásosztály által való áttételének kész ténye előtt állva rendeletekkel és a hatalmi apparátus megszervezésével megszilárdítsa az új rendszert... Felkért, hogy folytassam. Lenin ismét figyelmesen hallgatta beszámolómat. Áttértem a pétervári helyőrség és a Vörös Gárda helyzetének jellemzésére ... Részletesen kifejtettem, miről tárgyaltak ma a pétervári pártaktíva és a katonai szervezet értekezletén. Különösen megörvendeztette Lenint a beszámolónak az a része, hogy a rejtekhelyeken, az üzemektől és munkásnegyedektől távol titokban folytatott előkészületeket áttettük a vállalatok és a szomszédos katonai csapattestek működési terére. Egyszerre nyugtalanság ült Lenin arcára. Vlagyimir Iljics felállt a helyéről, hozzám lépett, megragadta a kezemet, leültetett a szoba sarkában fekvő díványra, mellém ült és megkérdezte: — Teljes felelősséget vállal ön közléseiért? Felülvizsgálta hitelességüket? Igenlő választ adtam. Ogy láttam, Vlagyimir Iljicset beszámolóm teljesen kielégítette ... Lenin elvtárs kikérdezte véleményemet, hogyan képzelem el munkámat a katonai forradalmi bizottságban. Ezt válaszoltam: — A katonai forradalmi bizottság lényegében a pártunk Központi Bizottsága mellett felállított katonai szervezetek kibővített bizottsága. — Éppen ez a helytelen — mondotta Lenin. Semmi esetre sem bizottság, hanem a felkelés teljhatalmú, de pártonkívüli szerve, amely szoros kapcsolatban áll a munkások és katonák széles rétegeivel. A bizottság feladata biztosítani a szervezetlen proletárok és katonák tömegeinek felfegyverzését és részvételét a felkelésben. Minél nagyobb kezdeményezést és aktivitást fog tanúsítani a katonai forradalmi bizottság minden tagja, annál erősebb lesz a bizottságnak a tömegekre gyakorolt befolyása. Semmi esetre sem szabad megengedni a diktátori szellem bárminemű megnyilvánulását. A katonai szervezet fő feladata abban van, hogy a bizottság ne távolodjon el a helyes bolsevik irányvonaltól. A legfontosabb — a felkelés győzelme. Ezt a célt kell szolgálnia a katonai forradalmi bizottságnak. Lenin megmutatta a formát is, amely tömegjelleget kölcsönöz a katonai forradalmi bizottság munkájának: — Naponta hívják össze helyőrségi tárgyalásokra Pétervár öSszes részeinek képviselőit. Az ő közreműködésükkel lépjenek akcióba. Beszélgetésünk végén kérdéssel fordultam Vlagyimir Iljicshez: — Nem volna-e célszerű előre több millió példányt beszerezni a földről, a békéről, a termelés munkásellenőrzéséről és a szovjet köztársaság megszervezéséről szóló dekrétumból? Vlagyimir Iljics rámnézett és elnevette magát. — Hohó, milyen messzire futna! Először győznünk kell és majd aztán nyomtathatunk dekrétumokat. Érzékeny búcsút vettünk. Az éjfél már régen elmúlt. Mintha szárnyakon repültem volna, olyan könnyűnek éreztem magam. Fülembe kalapácsütésként zúgtak Lenin szavai: Arccal a tömegek felé! Szervezzétek meg katonai irányításukat. Adjatok kezükbe minél több fegyvert — ez a nép követelménye. Még aznap este talpraállt a katonai szervezet aktívája. Egy emberként haladéktalanul megkezdtük Lenin elvtárs iránymutatásainak végrehajtását. CJ SZO 1957. február 23.
