Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)
1957-02-03 / 34. szám, vasárnap
— Miroslav Zikmund J í rí Hanzeíka BUTANTAN Brazília elamerikásodott nagyvárosának, Sao Paulo egyik külvárosán, Pinheiroson túl egy zöld dombháton csodaszép zúg simul a városhoz, a nyugalom és a csönd oázisa a nagyváros őrült hajszájában. Az indián őslakók valamikor Butantannak, Erős Szélnek nevezték el ezt a helyet. Azt mondhatnánk róla, hogy Dél-Amerika egyik legszebb botanikuskertje. Színpompás trópusi virágok, Brazília minden sarkából ideültetett tömérdek fa és cserje. Gondozott ösvények, padok, nyugalom. Az. árnyas zugokban könyvekbe mélyedt diákok üldögélnek, és gyerekkocsit tologató mamák meg dajkák sétálnak mindenfelé. A park középső részében azonban rövidke nyírott pázsit zöldéi, amelyet nem díszítenek virágok, és padok sincsenek körülötte. Két-három méterre! az ösvények színtje alatt terül el és sima betonfal keríti köröskörül. Inkább egy vár sáncárkára emlékeztet, mint botanikus.kertre. Lepillantunk a betonkorlátok mögül. Lent a pázsiton, a fák árnyékában néhány kupolaszerű, vörösagyagból épített házikó húzódik meg. Ha kissé áthajolunk a betonkorlátokon, vállon vereget a parkőr és figyelmeztet, hogy legyünk óvatosabbak. Megvan rá az oka. Az agyagházíkók meg a betonfal alján körülfutó fedett búvóhelyek sora ugyanis a legmérgesebb brazíliai kígyók otthona. A Butantan kapuja előtt minden délelőtt megáll egy fura rakománnyal érkező teherautó. Patentzáros faládikókat szállít ide naponta Sao. Paolo pályaudvarairól. Minden ládikón»k ugyanazon a helyén egy kartonlapocska van a feladó nevével, tetejükön meg jól látható felirat, amely óva int minden fölöslegesen kíváncsiskodót: „Caixa para» transporte de serpentes." „Kígyószállító ládikó." Ezek a szabványos ládikók azok a kizárólagos áruküldemények, amelyeket valamennyi vasút ingyen továbbit az ország minden pontjáról, bármekkora távolságra. Mindegyiken ugyanaz a címzett: Butantan, Sao Paolo. A Butantan szót minden vasutas ismeri, még a legeldugottabb állomáson is. Soknak közülük ezzel a szóval adták vissza az Az ország belsejének telepeseinél, de Petrópolis villáiban, sőt még Rio külvárosaiban is Csörgőkígyó életét, mikor mér csak egy hajszálon függött. Butantan ugyanis a legismertebb dél-amerikai szérumgyártó intézet, ahol a kígyómarás elleni szérumok készülnek. ÉVI KÉT LITER MÉREG Az intézet bejárati kapuján túl emelkedő csillagalakú épület magas üvegablakait kíváncsiak lepik el; felszülten figyelik az intézet új lakóinak fölvételi vizsgáját. De inkább az új lakókat átvevő személyzet idegeit teszi próbára ez a vizsga. Két fehérköpenyes, magasszárú melynek marásától gyors szö- igen gyakran tartanak ktgyóbőrcsizmát és bőrkeztyűt viselő vetbomlás áll be; a vékony és kat — és senki sem ijed meg alkalmazott óvatosan leemeli az hosszú, zöldhátú, sötétfoltos ja- tőlük, senki sem veri agyon, első ládikó födelét. Néhány má- racara. Alattomos csúszómászók őket; sőt ellenkezőleg. Babonásodpercig óvatosan várnak. A seregszemléje, marásuk biztos hoz vagy állatkultuszhoz ennek nyílásból kígyófej bukkan elő, halál, ha nincs gyors segítség, persze semmi köze. Csak az lnszemügyre veszi környezetét, Ebben a lesben álló, halált osz- diánok régi szokásainak és tamegfordul, két-három centimé- tő nyüzsgésbe azonban hirtelen pasztalatainak a maradványa, terrel kijebb bújik és villám- egy ember lép be. Nyomában Egynéhány óriáskígyófajt az ingyors támadásra készül a feléje egy másik. Magabiztosak, nyu- diánok arra használtak, hogy közeledő kézfej ellen. De a kéz godtak, a félelem legcsekélyebb megvédje őket ellenségeikkel valamicskével mégiscsak gyor- j ei e nélkül. Fehér köpeny raj- vagy a mérges kígyókkal szemsabb. Fejen ragadja a kígyót és tuk, lábukon magasszárú csiz- ben. kifelé húzza a ládikóból; fél mé- ma i kezükben vashorogban végter, egy méter, kettő. Mint va- 2ődő hosszú bot. Borsódzik a laml jól összehajtogatott gumi- háta az embernek, ha látja a tömlő tűnik elő a ládából egy több tucatnyi egymáson tekergő gyakran 3 "láthatunk "szelídített kövér csörgőkígyó, szabályos kígyót, de amint közeledik va- 6riá skíg yókat. Az európai szá° hátán. i aki feléjük, kígyózva szétszé- már a_ akine k már az óriáskígyó lednek. Testüket karikába csa- e mi ítésér e ^ lúdbőrözik a háta, várják, fejüket felütik es készen szinte ér thetetlen, hogy az emEgypár pillanat múlva nyil- állnak a nyílsebes támadásra. be r állandóan egy ilyen szokatvántartási fémlapocska szorul A kerek házikóból tucatszám- lgn háziálla t szomszédságában a farkára, sorszámmal és felyé- ra bújnak elő a nyugalmukon m ^ ^ g m_ tel napiának dátumaval. A csor- megzavart kígyók. Egyesek el- J M . .. gőkígyó aztán visszanyeri, - menekülnek, mások várakozva béré etet különösen gyereke igaz hogy csak a néhány száz állnak meg. Most aztán gyorsan ™ en t.?« e k ™g az óriáskígyók négyzetméter pázsitra és" a vö- megy a dolog. Az egyik ember Braz.hában Megvédtk az emrösagyag vityillókra korlátozott a botjával szétpiszkálja a kígyó- bert a mérges kígyókkal szem— szabadságát. gomolyagot, egyet félredob köMennyi bátorság és áldozat- ™lük horgával a földhöz szorítja fejét és villámgyors mozdulattal tarkón ragadja. Kétméteres csörgőkígyó. Állkapcsai fenyegetően megnyílnak, ínyéből két pár méregfog meredezik elő. Ügyes mozdulat a csipeszszel, és néhány csepp méreg csöppen a készenlétbe helyezett romboid mozaikminta a Dühösen és tehetetlenül hánykolódik. készség kell ahhoz, hogy ezt a rengeteg lakót itt összegyűjtsék! Brazília ugyan nem panaszkodhat, hogy óriási területén kígyóhiány lenne. De a Butantan-intézet dolgozóm nem sokat lendítene ez a tény, ha nem működne velük együtt az ország belsejében élő önzetlen üvegtálacskába. önkéntesek hada, ha nem kockáztatná életét, és nem tenné ki magát szakadatlan veszedelmeknek. Még Brazíliában sem akad lépten-nyomon kígyó, bár híres sok veszedelmes csúszómászójáról. Ahol kissé nagyobb Az intézet asszisztense, Ludovico Talarico bevégezte munkáját; a mérget a tálacskában egyik munkatársának nyújtja, és visszatér hozzánk. — Az önök előtt tekergő kígyók közül egy sem jut ki élve a forgalom, ott a kígyó kerüli Butantanból. A fogságban lévő az embert. Az ország belsejé ben, a farmok környékén, az ül tetvényeken, a fűrésztelepek és kígyó az első méregvétel után nem fogad el ételt. Csak néhány hónapig bírja a koplalást. A a favágók házai körül azonban negyedik, ötödik méregvétel más a helyzet. A Butantan leg- után éhen pusztul el. as pp g áldozatosabb munkatársai épp ezért brazíliai farmerek, faváAz asszisztens cigarettára gyújt, és mohón szívja le a g ók, erdőjárók és mezei mun- füstjét. Csak remegő ujjai áruikások közül kerülnek ki. Azon kívül persze a hivatásos vadá szok közül, akik életüket a ka landoknak szentelték ... ják el, hogy sok évi gyakorlata ellenére sem annyira nyugodt veszedelmes munkája közben," amilyennek látszik. Évenként 'A két Br^zíiM vMreaénpes jajain Zsákmányuk a Butantan be- két liter mérget' kell összegyűj'cerített pázsitján gyűlik össze, tenie és átadnia az intézet dol:<ét méter llgsszú csörgőkígyók; gozóinak, hogy valahol Brazília kicsi korallkígyók, harántos vö- másik végén a BUTANTAN felL'ÖS foltokkal A"testükön. A vi- iratú pici ampullák visszaad lág legmérgesebb kígyói közé hassák az életnek azokat, akik tartoznak. Azután a sárgahátú, re alattomos halál vár ugyanat vörös PWfljuszokkal tarkázott tói a kígyóméregtől... surucucú, az Amazonas vízterüUtéBÖc ggyik leghosszabb mér- . KlGYÔDAJKÄK jeskígyója. Mindjárt mellette egy urutú, a szabályos szürke De Brazíliáb-n a kígyó nem foltok patkószerűén futnak ró- csak réme az embernek, la; egy harántcsíkos, sötétszínű Egyes brazíliai háztartásokjsrara- keűre**tes j&iaer* feäfi. íőlea 35 belsf jébSIV ben, Olyan kertben, ahoí óriáskígyó tanyázik, egyetlen mérg« kígyó sem üti fel a fejét, môj ha hemzseg !s tőlük az környék. Az óriáskígyó' tisztáld) mis* den más háziállatnál. A kígyóvá kapcsolatban rendszerint undok nyálkás bőre él képzeletünkben Az óriáskígyó böre hideg ugyan de száraz és tiszta. S emellet egyetlen házőrző sem olya: igénytelen, mint az óriásklgy< Megelégszik, ha két-négy ha vönként egyetlenegyszer ka enni. Az esztendő során alig ö házinyulat nyel le. A gyerme kekhez ragaszkodik leginkábl Alig hogy kilép a gyerek a hᣠból, az óriáskígyó lépten-ny mon követi, és biztos védelmt nyújt a mérges kígyók mindé veszedelmével szemben. Sőt n több, megvédi az embert a ki gyók marásától azokon a tért leteken is, ahová még máig s jutottak el a butantani szerolť giai intézet életmentő injekcií Ez e két kéfi Rkt fy Jggeiro munkásnegyedében Ki ne ismerné Hanzelka és Zikmund nevét, a két cseh utazóét, akik tíz évvel ezelőtt Tatra kocsijukkal világkörüli útra indultak. Négy éven át járták Afrika, Dél- és Közép-Amerika úttalan utait, eredményesen teljesítve közvetlen feladatukat: a csehszlovák Iparcikkek — elsőSorban a Tatra-autók propagálását. De ebből az eredetileg szorosan vett kereskedelmi feladatból a két vállalkozó kedvű fiatal alapos felkészültsége, egyéni rátermettsége, megfigyelöképessége és kiváló publicisztikai érzéke révén olyan utazás lett, amely magára vonta az egész csehszlovák közvélemény érdeklődését, sőt figyelmet keltett szerte a világban ott is, ahol a két világjáró meg sem fordult. Rádióriportok, szakbeszámolók, rövid és egész estét betöltő filmek, valamint a három kötetes Afrika kijnyv kiadása, amely — számos más nyelven kívül magyarul is megjelent — egyszerre a legismertebb és legnépszerűbb csehszlovákok közé emelték Hanzelkát és Zikmundot. Útleírásuk negyedik kötetét nem régen adták kl — egyszerre cseh, német és magyar nyelven — amit még három további kötet fog követni. A most megjelent vaskos, immár hagyományosan nagyszerű kiállítású negyedik kötet a szerzők dél-amerikai útjának első részéről számol be. Buenos Airesből kiindulva Argentínán, Paraguayon, Brazílián és Uruguayon át, tízezer izgalmas kilométer megtétele után ismét Argentína fővárosába tértek vissza. Nehéz megállapítani, mi ebben a kötetben a legérdekesebb: a déli földteke legnagyobb városainak lüktető élete, a dél-amerikai államo roppant szociális ellentétel, a meglepően nagy számú csehszlovák kolónia küzdelmes élete a jellegzetes dél-amerikai monokultúrák, a gyapot, a kávé izgalmas históriája, a természeti szépségek nagyszerű leírása, vagypedig a minden ellentmondásával ritka meztelenségben megmutatkozó kizsákmányoló rendszer millió áldozatának megrázó sorsa néhány tízezer élősdi korlátlan tobzódása, jóléte mellett? Hanzelka és Zikmund lassan új műfajt teremtenek — a népszerű gazdasági-politikai útirajzot. Aki olvasta Afrikájukat, örömmel állapítja meg, hogy elbeszélő művészetük, publicisztikai készségük az Afrika első kötete óta lényegesen elmélyült. Egyre harmonikusabbaif kapcsolják egybe az élményt az Ismeretekkel, az érdekest a tanulságossal, az éles meglátást a politikai értékeléssel. Szülte érezzük, hogyan nő a szerzők látóköre, hogyan lesz egyre biztosabb eleinte csak ösztönös állásfoglalásuk az események, benyomások száguldó forgatagában. Az új Hanzelka-Zikmund kötet érdekfeszítő és tanulságos olvasmány. A magyar olvasó bizonyára érdeklődéssel veszi A folyón túl van Argentína kötetet is és máris kíváncsian várja a folytatást, amely a s^rzőket az ősi amerikai kultúrák, az inkák és az aztékok birodalmán keresztül viszi Argentínától Mexikóig, végig az Andok éflbenyúló, szinte járhatatlan útjain. • » * Hanzelka és Zikmund A folyón túl van Argentína című könyvéből közöljük az alábbi érdekes részletet. Sao Paulo, a milliós ipari központ belvárosa, ahol az óriási forgalom lebonyolítását monumentális viadukt könnyíti meg A világvárosi csillogás a külvárosig nem hattA el. Az itt látható kép a szép Rio de kmeirobaíj is gyakori Egy festői szépségű öbölben fekszik Rio de JaRio de Janeiro
