Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-21 / 52. szám, csütörtök

TÖBBEVES HARCNAK, útkeresés­nek a kikristályosodott eredményét láthattuk Losoncon a múlt év de­cemberének utóján megrendezett Csemadok országos népművészeti szemle alkalmával. A bemutató élményszerű leírásá­val, az eredmények leszögezésévei, a „hogyan tovább"-val már több cikkben foglalkoztak az Üj Szó, A hét stb. magyar nyelvű lapok hasáb­jain, sót Dobos László az Üj Szó 1957. január 31-ki számában megje­lent cikkében tovább, sokkal mé­lyebbre megy. Megállapítja: „Népmű­vészetünk jelenlegi helyzete magán viseli kialakulásának körülményeit, tényezőit is ..., melyek megszabták már a bölcsőjében, de későbbi évéi­ben is befolyásolták népművészetünk fejlődését...", és határozottan 'ki­mondja, hogy ez a jelenség az a 1­kalomszerűség. i És sajnos, ezt a megállapítását el kell fogadnunk, de hibájául kell fel­rónunk, hop" ugyanakkor elkerülte a mélyebb visszapillantást a múltba, elkerülte, vagy talán nem is akarta boncolgatni azt a kérdést, hogy mi­lyen tradíciója volt a népművészet ilyennemű művelésének, hogy hon­nan indultak el ezek á csoportok es a fejlődésnek melyek voltak azok a fokai, amelyeket el kellett érniök, hogy elérhessenek a Losoncon látot­takig. Pedig, hogy tánccsoportjaink fejlettségi fokát teljesen megért­hessük. elkerülhetetlenül fontos, hogy ismerjük a múltat. A múlt társadalom, nemhogy elő­segítette volna, hanem teljes erejé­vel elnyomta a népi kultúra ápolá­sát. Érthető is, hiszen ez a kultúra igazsággal, töretlen hazaszeretettel, a nép bátorságának, megdönthetetlen erejének hirdetésével, forradalmasító érövei, egészséges szellemmel, a dol­gozó emberiség barátságának szük­ségességével van telítve — attól füg­getlenül, hogy Tóth Tibor az Oj Szó február 10-i számában megjelent „Népművészet és népi kultúra" c. cikkében azt írja „a kép, amit elénk tárnak" — már mint a népművészeti csoportok"' színpompás, ragyogó és szórakoztató , de önmagában véve torzít: - Uikäcadnak a robotos hétközna­pok és csak a bajokat erővel felejtő ünnepet ismerjük meg belőle." IGEN, — FELVETHETŐ A KÉRDÉS — mert valóban voltak a múlt tár­sadalomban is bizonyos mozgalmak, melyek kívülről nézve elvakították ň svem'élöt, pl. az 1900-as évek óriási ígéreteket Öltő millenáris ünnepei, vagy később, a rendszeresen megren­dezett „gyöngyösbokréta" bemutatók, de ezek távolról sem a népművészet továbbfejlesztését, hanem konzervá­lását, majmolását, és rajta keresz­tül a haszonkeresés célját szolgálták. A felszabadulás után, magyar vo­nalon 1948 után teljesen megváltoz­tak a körülmények. Államunk minden lehető politikai és anyagi támogatást megadott és -d e munka végzőinek. De a múlt társadalom álnépieskedö, gyöngyösbokrétás irányzata a felsza­badulással egycsapásra nem szűnt és nem is szűnhetett meg. " Tánckultúránk helyes irányban va­ló fejlődésének biztosítása érdekében elkerülhetetlenül fontossá vált a köz­ponti irányítás létrehozása. Ez meg­történt. A Csemadok egyik feladata a népmüvelés és a népművészet irá­nyítása, szervezése, stb. volt. És a Csemadok ezt tudatosította is ma­gában. Hosszú éveken keresztül ered­ményesen szervezte irányította ezt a munkát, de mégsem fogadhat­juk el Tóth Tibor fentebbjelzett cikkében tett megállapítását: „A Csemadok megtette, amit megtehe­tett ..." Talán csak nem azt akarja ezzel Tóth Tibor mondani, hogy a Csemadok nem tehetett és már nem is tehet többet? Vagy mint olyan szervezet, mely már mindent meg­tett ... tehát! ? Tovább mondja „a népi kultúránk számbavétele, tudo­mányos, hozzáértő feldolgozása, ér­tékeinek megőrzése nem lehet im­már a Csemadok feladata". Immár r em! De öt hosszú rven keresztül részben az volt. Azzal, hogy két-há­rom ilyen irányú kéthetes iskolát szervezett, hogy munkatársainak idő­közönként alkalmat adott kisebb-na­gyobb gyűjtési utakra, nem tett meg mindent. Többet, sokkal többet te­hetett volna, és többet is tett volna, ha az erre a munkakörre beosztott embereitől ilyennemű munkát követel elsősorban. Akkor ma nemcsak az a két népdalfüzet hirdetné az e téren végzett munka eredményét. Ä Csemadok irányításának, amelyet hosszú éveken keresztül kifejtett, köszönhető, hogy ma ilyen nyíltan és mélyértelműen vitatkozunk, mert van mit megvitatnunk. Továbbá eredmé­nye az, hogy jelenlegi táncku'túránk­ból majdnem ' teljesen eltűnt a mű­Népművészetünk, s ami ezzel összefügg J Vasárnap este Moszkvában: • • magyaros jelleg. Sőt nyíltan kimond hatjuk, hogy az élre került csoportok, mint a pozsonypüspöki, rimaszombati stb. megtalálták a helyes utat és azon kis kilengéssel haladnak. Dobos László cikkében úgy foglalja ezt össze, hogy „egész új volt a cse­lekményes tánc ..." Nem, a cselek­ményes tánc kérdése nem új cso­portjainknál sem, hanem meglepően nagy volt az az erő, amellyel eszmei irányának helyességét bizonyította be, TERMÉSZETESEN ENNEK az ered­ménynek megszületését nagyban elő­segítette a NÉPES (a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes) lé­tezése és programján keresztül való irányadása. Habár Tóth Tibor cik­kében úgy nyilatkozik, mintha a NÉPES létezéséről vagy hivatásos, esetleg félhivatásos együttesek (SĽUK, Lúčnica, Mojszejev-együttes) létezé­séről nem is tudna és rettegve fel­kiált, hogy „Do a népművészetből ne csináljunk professzionizmust 1 Azok, akik annyira hivatkoznak népi kul­túránk hagyományaira, gondolják, n eg, hogy ilyen professzionizmusnak éppen népünk művészetében nincse­nek hagyományai." Miért ? Talán más nemzetek népművészetében (a Szov­jetunió nemzeteinek, szlovákoknak, cseheknek népművészetében) vannak i'yen értelmű hagyományok? Vagy mi csak azt, és olyan formában folytat­hatjuk, ami népművészetünk hagyo­mányaiból ránk maradt? Hol a fej­lődés ? Nem mások-e ma a körülmé­nyek, mint 20 évvel ezelőtt voltak ? Ha annyira ragaszkodunk a külső kí­.•érő jeleket elvesztő formák kon­zerválásához, akkor miért akarunk előrehaladást elérni a művészetben, gazdasági, társadalmi életünk terén? C'kkének előbbi részéből világosan látszik, hogy Tóth Tibor sem akarja azt, amikor azt mondja, hogy „A né­pi kultúra nem megkövesedett moz­dulatlan jelenség ... ne kívánjuk te­hát ma sem rögzíteni egy ma már messze túlhaladott fejlődési fokon, amely a múltbeli társadalmi és gaz­dasági adottságok eredője, függvénye volt és semmiképpen sem felel meg rrai, alapjukban megváltozott és mó­dosult viszonyainknak." De akkor mi késztette a későbbi felkiáltásra? Vagy talán azt akarja mondani, hogy a nép a hibás, mert művészetét nem hogy hivatásos művészek fejlesztet­ték volna tovább (hogy a profesz­szionalizmusnak hagyományaival ren­delkezhetne), hanem meghamisítani és megszüntetni akarták az ura'kodó körök, mert féltek a benne levő erő­től? És most, amikor kezében van a hatalom, nem feladata-e vele teljes mértékben élni, kultúráját, mely év­százados kristályosodásnak a terrné­k°, hivatalosan is elimerve tovább művelni? Vagy a művészet többi ágá­ban talán először a professzionista művészet fejlődött. ki és csak aztán fejlődik a népi változata ? Csehszlo­vákiában, az egyenjogú nemzetek és nemzetiségek szocialista hazájában a a csehek, szlovákok, ukránok és ma­gyarok teljesen egyenjogúak ezen a téren is é- úgy vélem egységes kul-' túréletünk szempontjából lehetetlen az egyenlőtlen fejlődés. AZ ÚJ KÁDEREK ISKOLÁZTA­TÁSÁNAK kérdését mindegyik, a népművészettel foglalkozó cikk felveti. Felveti, boncolgatja, ja­"-~ol, de végleges, konkrét formá­ban rögzített iavaslatot Koczka Ist­vánon- kívül egyiik sem adf „Javas­latom tehát az, hogv úgv mint a szomszédos népi demokráciákban (nálunk is működik már szlovák nép­művelési közép- és főiskola) a bra­tislavai pedagógiai középiskola mel­lett népművé zeti középiskolát nyit­nának ..." Mit tettünk eddig ? Jófor­mán semmit! Az a központi méret­ben, két alkalommal megrendezett két-két hetes tánckörvezetői tanfo­lyam (és egy az ének és zene vona­lán) igazán nem képezhetett szakér­tő vezetőket. Az ilyen, és ehhez ha­sonló tanfolyamok csM. a részletes átképzé" feladatát, vagy valami ki­sebb. speciális témának (pl. a tánc írásának és olvasásának) az elsajátí­tását teszik lehetővé, de az idő rö­vidsége n 'att nem alkalmasak többre. A feladat világos. Ha szükségét érez­zük a hivatásos magyar népműve­löknek és egészséges tartalommal akarjuk telíteni, akkor segítése min­denki a tőle telhető módon — Kocz­ka István a cikkem elején kiemelt javaslatának megvalósulását, mert ezen keresztül biztosíthatjuk az álta­lános népművelés középkádereinek kinevelését, akik egy-egy művész ágban (ének, tánc, zene, képzőmű­vészet stb.) specializálhatják magu­kat az iskolaidő tartama alatt. Ismétlem! Rövidlejáratú tanfolya­mokon művészettel foglalkozó veze-' töket nem nevelhetünk, csak tudásu­kat kiegészíthetjük. Takács András i Csehszlovákia—Ausztria jégkorong VB-mérkőzés Vasárnap, február 24-ép moszkvai időszámítás szerint 15 órakor (közép­európai időszámítás szerint 11 órakor) nyitják meg a Lenin-stadion sport­palotájában a 25. jégkorong-világbajnokságot. A vetélkedésen 8 együttes vesz részt és az első küzdelmekre már va­sárnap, a megnyitó után kerül sor. Előbb az NDK csapata Svédországgal méri össze erejét, utána pedig a Szov­jetunió együttese Japán jégkorong­válogatottjával mérkőzik. Este aztán még két mérkőzést vívnak. A párosí­tás: Finnország—Lengyelország és Csehszlovákia—Ausztria. Ezt a két találkozót azonban nem a Lenin-sta­dionban, hanem a Dinamo-stadion jegén bonyolítják le. A jégkorong-világbajnoksággal pár­huzamosan az Európa-bajnokságért is küzdenek a csapatok. Az EB-ért im­már 55-ször vetélednek Európa leg­jobb jégkorongoző-együttesei. Az utolsó három EB-t a Szovjetunió együttese nyerte, amennyiben 1954­ben Stockholmban, 1955-ben Kree­feldben és 1956-ban Cortinában e verseny győztese leit. A február 24-től március 5-ig tartó jégkorong-világbajnoki küzdelmeket a televízióban is figyelhetjük majd. Rövid 24 órán belül láthatjuk az egyes mérkőzések lefolyását. A bratislavai televízió is készült erre a közvetítés­re és így közönségünk is követheti majd válogatott jégkorongozóink moszkvai küzdelmeit a „büszke" cí­mért. A Finnország—Szovjetunió váloga­tott jégkorong-mérkőzésen, melyet a szovjet együttes 9:0 arányban nyert meg, Bobrov, a kivételes tudású csa­tár, századszor öltötte magára a hazája színeit képviselő mezt. Egyébként ezen a mérkőzésen is ő volt a Szovjetunió csapatának legjobb embere. Szovjetunió B—Spartak 1:0 (0:0,1:0,0:0) A Spartak Praha Sokolovo és a 1 Spartak Plzeň játékosaiból álló ve­! gyescsapat a Szovjetunió „B" együt­i tesével vívott barátságos jégkorong­, mérkőzést. A drámai jelenetekben ( bővelkedő küzdelmet az otthoniak a második harmadban Csisztov góljával > nyerték meg. A Szovjetunió „B" csa­) pata a következő összeállításban ját­szott: Mkrticsan — Karpov, Úkolov, Tyihonov, Boulin — Jelizarev, Kopi­lov, Bumov — Petuhov, Csisztov, Novozsilov, — Komárov, Dokonszkij. A vegyescsapat így állt fel: J. Záb­rodský — Pejcha, Šmat, — J. Líška, Jonák — Brand, Schwach, Cechura — Pleticha, Valta, Hŕebík — Táflik, Č. Liška, Pospíšil. Külföldi labdarúgó-eredmények Olaszország: A liga huszadik for­dulójának eredményei: Intemazkmal® —Napoli 3,1 Triestina—Padova 0:0, Bologna—Atalanta 1:0, Lanercssi— Iazio 1:1, Sampdoria— Spal 0:3, Fioren­io'na—Torino 1:0, Juventus—Geno;i 2:0, Roma—Udinese 6:1, Palermo—AC Milan 1:2. A tabellán változatlanul az AC Milan vezet, mely 19 mérkőzésből 29 pontot sze-.zett, 2. a Fiorentina 25 ponttal, 3. az Internazionale 24 pont­tal. A tabella állása: 1. AC Milan (1) 19 13 3 3 37:22 29 . 2. FC Fiorentina (2) 20 10 3 S 31:24 25 $ 3. Internazionale (3) 20 7 10 3 30:22 24 I 4. Lazio Run (5) 20 8 7 5 26:22 23 * 5. Sampdoríft (4) 20 7 8 5 24:30 22 ' 6. Juventus20 6 9 5 27:23 21 ) 7. FC Napoli (6) 20 7 7 6 25:23 21 i, 7 34:25 20 6 28:22 20 6 23:27 19 7 17:20 18 7 19:24 18 2 10 24:31 18 4 9 31:43 18 9 7 20:24 17 8 9 29:33 16 7 9 15:26 15 8. AS Roma (9) 20 7 9. Bologna (8) 20 6 10. FC Padova (11) 20 5 11. Triestina (14) 19 6 12. FC Genoa (10) 20 5 13. SPAL Ferrara (15) 20 8 14. FC Udinese (12) 20 7 15. Atalanta (13) 20 4 16. Lanerosi (16) 20 5 17. FC Palermo (17) 20 4 18. FC Torino (18) 20 4 Franciaország: A bajnokság 24. for­dulójának eredményei: Rennes—Marseille 1:1, Metz—Ni­mes 3:1, Lyon—Racing Club de Paris 1:2, Nice— Sedan 1:0, Sochaux—Nancy 3:1, Reirns—Toulouse 2:0, Valencien­nes—Angers 1:0, Strasbourg—Lens 1:4, Monaco—St. Etienne 3:1. 6 10 17:26 14 {BEI fOlDSŐI - KUIFÖIDRŐI a • Kairó: Natiónal Sporting Club— I Kairó—NDK 0:0, Ismailia Club—NDK 9 2:2, nemzetközi barátságos labdarúgó­$ mérkőzések. t • Trnava: Slávia Trnava—Slovan f Pezinok 46:53 (22:29), bajnoki kosár­• labda-mérkőzés. • Brno: Spartak Brno—Baník Ostra­va 5:4 (1:2, 1:0, 3:2) barátságos jég­korong-mérkőzés. • USA: A finn Hyvärinen az ame­rikai Ispemingben megnyerte a nem­zetközi síugróversenyt 74,5 és 76,5 m-es ugrásokkal. Az utóbbi teljesít­mény sánccsúcs. Már pufognak a labdák nemcsak a téglamezei stadion edzöpá« Igáján, vagy egyéb „rendes" sportte­lépen, haňem a Duna jobb oldalán, igy például a ligétfalusi „grundokon" is. A grund felbecsülhetetlen tényezője a nagyvárosi labdarúgásnak és örülhet az a város, ahol .még akadnak ilyen beépítetlen telkek, térségek. Mert eze­ken nevelödnek az űn. östehetségek. A közép-európai futball nagyjai: „Plá­nička, Nejedlý, Puč. Kolertaiý, Schlos­ser, Schaffer, Plattko, Sindelar, Sesta, ! Binder Gschweidl — ők mind a grun­! don kezdték, rongylabdával, ezzel a i primitív eszközzel sajátították el a játék alapelemeit, ezzel lőtték első dugóikat és amikor először rúghattak igazi „fociba", már csak arról volt szó, hogy megbarátkozzanak szokatlan ter­jedelmével, rugalmasságával. Mert azt, amit a labdával végezni lehet, ők már régen tudták. Igy történt aztán, hogy valamelyik ifjúsági csapatba kerülve, e fiatalok közül sokan már rövid időn belül a nagyok között kaptak helyet, és elő­fordult, hogy a grundról elindult ifi már 18 éves korában válogatott lett. A szabadtéri lehetőségek tehát még megvannak nálunk, ám — eltűnt a rongylabda. Már a tízéves „srácok" is valódi focival játszanak. Igaz, hogy többnyire megviselt labdával, de ere­detivel. Lám, ebből is megállapítható, hogy bizonyos, még a srácok életszíni vonala is emelkedett. Aki nem hiszi, ránduljon át a ligetbe s ott majd meg« látja. Viszont az a baj, hogy nagy a labád és aprók a legénykék. Ezért talán mégií csak célszerűbb lenne a rongylabdos Vagy mondjuk, a gyereknek való bor* labda. Hiszen játszhatnának ezzel is, nem pénzkérdés (amikor a focira re­lik ...), dehát a mai gyerekek már ilye-' nek. Elvégre a ligetben gyalog sem igen járnak. Mikor ott a bicikli... Olykor megállunk és nézzük őket, játék közben, a különböző korosztályo­kat. Van úgy, hogy a kapu csak két méter széles (tíz év körülieknél) és van úgy, hogy négyméteres (időseb­bek esetében), a kapufát téglák vagy ruhadarabok helyettesítik, de akármi­iyen szűk is a közbe eső rés — vígan potyognak a gólok. Akad gyakran szemrevaló is. Legutóbb láttuk, mint küldte egy tizennégy éves bal külsővel kapásból a jobb sarokba a labdát, fö­lényes nyugalommal, miközben még arra is maradt ideje, hogy egy pillan­tással meggyőződjék arról, figyelik­e gólját a nézők. A gól tetszett, annál kevésbé azonban a hatást leső kacsin­gatás. A hiúság e megnyilvánulását vi­szont korának terhére írhatjuk. Annak idején mi sem voltunk különbek... Már pujog a labda és négy hét múl­tán kifut majd a Slovan-stadion gye­pére a Spartak Praha Sokolovo együt­tese. A csapatok mindenütt készülnek és nem rest, persze, a ligeti gyerekhad sem. Az idény tulajdonképpen már meg­indult. Legalábbis már a nyitánynál tart. Csak aztán az időjárás ne legyen ünneprontó és ne késleltesse az első felvonás kezdetét... (-0 MM M»» M M< MMM MI HMHH H> MM HI UHMM • Boston: Bili Nieder, aki Melbour­neben ezüstérmet szerzett a súlylökés olimpiai bajnokságában, Bostonban edzésén 18,75 m-t dobott. Ezzel a versenyszámban második legjobb ered­ményt érte el a világon. Csütörtök, február 2 1 A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA Hviezda. Virj^dat (francia) 16, 18.15, 20.30, Slovan: Hiroshima gyer­mekei (japán) 16, 18.15. 20.30, Pra­ha: Szakítás (cseh) 10.3u, 14, Ama na­pokban (német) 16, 18.15, 20.30, Met­ropol: Berlini románc (német) 16, 18.15, 20.30, Dukla: Reflektorfényben (cseh) 18, 20.15, Lux: Római törté­netek (olasz) 16, 18.15, 20.30, Liga: Luise és Lőtte (német) 16, 18, 20, Obzor: Az utca gyermekei (olasz) 17.45, 20 Mladých:' V it mesélt a harkály a bagolynak (lengyel) 16, Stalingrad: Véres út (jugoszláv 18, 20, Máj: A kerékpáros halála (spa­nyol) 18.15, 20.30, Zora: Ikla úr ju­bileuma (jugoszláv) 18 20, Pokrok: Riadalom Kappeshausenban (német) 17.45, 20.15, Iskra: Hintón járó sze­relem (magyar) 17, 19, Partizán: Pa­; a, mama, feleségem, s én (francia) | Osveta: Kádereme a szerelmemet l (szlovák). ^ A BRATISLAVAI SZÍNHÁZAK f MŰSORA ^ Nemzeti Színház: Bajazid Bég (19), Hviezdoslav Színház: Vérbíróság (19), Oj Színpad: A zsivány (19), Zenei Színház: Benny Goodman hangverse­nye (19.30). A KASSAI MOZIK MŰSORA Slovan: Hiroshima gyermekei (ja­pán) Osmev: Hangverseny egy köny­cseppért (argentin) Tatra: Haszen és Kamilla, Cas. Aktualitások. A KASSAI ÁLLAM! SZÍNHÁZ MŰSORA Ma: Botcsinálta doktor (19), holnap: Nitouch* kisasszony. (19). RÁDIÓMŰSOR: 10.00: Hírek. 10.05: Operaismerte­tés. 11.05: Esztrádzene. 11.30: Tánc­zene. 12.00: Vízállásjelentés. 12.30; Hírek. 12.45: A Záhorák-fúvószenekar játszik. 13.30: Szlovák balettzene. 14.00: Kedvelt dallamok. 15.00: Kó­rusok. 15.20: Idöjárásjelentés. 15.25: Közérdekű közlemények. 15.30: Pio­nírok műsora. 16.00: Hírek. 16.10: A kassai rádiózenekar műsorából. 16.50: Nagy mesterek műveiből. 17.15: Nyelvi szaktanácsadó. 17.20: Rövid szatirikus írások. 17.30: Szovjet esztrádzene. 18.00: Tudományos is? meretterjesztő előadás. 18.15: Kíván-" sághangverseny. 19.00: Rádióújság. 19.30: Szórakoztató zene. 19.50: Me­zőgazdák műsora. 20.00: Tánczene. 20.40: Ifjúsági műsor. 21.00: Irodaim: — zenei műsor. 22.00: Hírek. 22.15: Tarka zenés műsor 23.20: Kamara? zene. 23.50—24.00: Hírek. A CSEHSZLOVÁK RÁDIÖ MAGYAR ADÁSÁNAK MŰSORA Csütörtök: 6.45: Hírek. 13.00:Hangos híradó. 17.30: Szórakoztató műsor. 22.30: Hírek. IDŐJÁRÁS Az időjárás rosszabodik, dél-nyu­gatról erős felhősödés, időnként eső, mely később Közép-Szlováíkiában és •kelet felé terjed. A délkeleti szél nyugatra fordul és mérsékelten erő­södik. A legmagasabb nappali hőrnér­séklet plusz 6—8 fok. A nap folya­mán Délnyugat-Szlovákiában átme­net változó idővel gyérebb felhőzet? r . Később csökken a saél és hűvö­sebb le z az idő. „ OJ SZÖ ", ki adj a Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkého u. 10. sz., telefon: 347-16, 351-17, 326-39, 325-89. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8, telefon: 337-28. Előfizetési díj havonta Kčs 8,—. Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata. Megrendelhető minden posta-» A-7 3Ö63 hivatalnál és kézbesítőnél. Nyomfis: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents