Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-19 / 50. szám, kedd

N. A. Bulganyin ebédet adott a bolgár kormányküldöttség tiszteletére Moszkva (ČTK) — N. A. Bulganyin, á Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke február 18-án a Nagy Kreml palótában ebédet adott a Bolgár Nép­köztársaság kormányküldöttségének tiszteletére. Az ebéden részt vettek a küldöttség tagjai Anton Jugovval, a Bolgár Népköztársaság miniszter­tanácsának elnökével az élen. Szovjet részről jelen volt N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molo­tov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, N. Sz. Hruscsov, L. I. Brezsnev, D. T. Sepilov, G. A. Fur­ceva, M. M. Svernyik, A. B. Arisztov, N. I. Beljajev, P. M. Poszpelov, to­vábbá a miniszterek és több központi hivatal vezető dolgozói. A kínai ifjúság készül a VIT-re Peking (ČTK) — Az ez idei Világ­Ifjúsági Találkozóra, amelyet július végén és augusztus elején tartanak Moszkvában, a Kínai Népköztársaság­ból mintegy ezertagú csoport indul. A kínai ifjúság előkészítésére az idei VIT-re külön bizottságot szerveztek, amelyben több egyesület nyert képvi­seletet. A VIT részvevőit hivatásos tánc- és énekegyüttesekből, a hadsereg együt­teséből, egyetemi hallgatók, tanítók, munkások együtteseiből választják ki. G. K. ZSUKOV marsall, a Szovjet­unió nemzetvédelmi minisztere repü­lőgépen Delhiből Taskenten át ha­zatért Moszkvába. (ČTK) Jlftí HANZELKA mérnök a .Mosz­kovszkii Komszomolec szerkesztősé­gének azon kérdésére, hopv mielőtt Miroslav Zikmunddal új világkörüli útra megy, felkeresi-e a Szovjet­uniót, azt válaszolta, hogy az ősszel Moszkvába látogat, hogy az oftani tudományos dolgozókkal megállapod­jon abban, miben lehetne segítsé­gükre utazásain. Moszkvából ugyan­ezen céllal Londonba is ellátogat. (ČTK) GÉRARD PHILIPPE, népszerű fran­cia színész február 17-én repülőgé­pen Pekingbe érkezett. Kínába a külföldi kulturális kapcsolatok népi társasága hívta meg őt. (ČTK) A DÄN fesztivál bizottság közölte, hogy máris 150 fiatal jelentkezett, aki részt akar venni Moszkvában a VI. VHágifjúsági Találkozón. (ČTK) MISSOURI állam Wammgton ne­vű városában az aggok házában tűz ütött ki, amelyben az eddigi becslé­sek szerint legalább 70-en vesztet­ték életüket. (ČTK) TIRANÁBAN február 13—16-án lartották az Albán Munkapárt Köz­ponti Bizottságának plenáris ülését, amelyen Enver Hodzsa, a párt első titkára és Hysni Kapo, a párt titkára tartott beszámolót. (ČTK) H W Wtt W MI tt Mt t WI IHHHMMMM Mt WH A „NEMZETI KOMMUNIZMUS" az imperializmus jelszava Marosán György diósgyőri beszédéből Budapest (ČTK) — Február 16-án Diósgyőrben, a kelet-magyarországi nehézipari központban aktívát tartottak, amelyen Borsod megye mintegy 3000 kommunistája és aktivistája vett részt. Marosán György államminisz­ter beszédében hangsúlyozta, hogy a kommunistáknak meg kell védelmez­niük a marxizmus-leninizmus tisztaságát, életerejét és becsületességét. „Most, amikor Nyugaton és másutt új jelszót, »a nemzeti kommunizmus« jelszavát hangoztatják, tudnunk kell, hogy az imperializmus nem válogat a jelszavakban, ha a munkásosztály egységének széttörésére törekszik egy országban, vagy nemzetközi viszony­latban". Marosán miniszter a magyar­országi októberi események értékelé­sénél kijelentette, hogy az ellenforra­dalom kitöréséhez hozzájárultak a közép-keleti imperialista akciók miatt bekövetkezett nemzetközi helyzet ki­éleződésének jelei. Az imperialisták arra törekedve, hogy eltereljék a közvélemény figyelmét katonai akció­iktól, támogatták és előkészítették a magyar események kitörését. A szovjet egységek magyarországi beavatkozására vonatkozólag a minisz­ter rámutatott aria, hogy a Szovjet­uniónak á proletár • internacionaliz­mus alapján kötelessége volt, hogy a szocialista Magyarországnak a népi demokratikus rendszer védelmében segítségére legyen az ellenforradalom elleni harcban. A magyar dolgozók 12 év alatt elért vívmányai komoly és halálos veszedelemben forogtak. A ma­gyar dolgozók maguk is rájöttek erre. Erről az a tény tanúskodik, hogy az ellenforradalomnak nem sikerült meg­nyernie a parasztságot, amely a hang­zatos frázisok mögött felismerte a volt kizsákmányolókat. Marosán elvtárs beszédének befeje­ző részében utalt arra, hogy gyakran felmerült az a kérdés, meddig marad­nak a szovjet hadsereg egységei Ma­gyarországon. „A szovjet csapatok mindaddig országunk területén ma­radnak" — jelentette ki Marosán —, „amíg ezt megkívánja a béke biztosí­tása és a munkások hatalmának meg­szilárdítása Magyarországon." A Kínai Népköztársaság támogatja a közei-keleti szovlet javaslatokat •HBitai!a:ia<!a!]ai:a!iB(iaiiai!aiiajtBiiai:BifBMat!anBuaMBiiaiia!:*;:ai:aiiBna!JSiiBi:B<!a[iaMB!iB!iatiBiia<iBiia!tB!isi]a[ratimiiaiia!iaiiBii>iiaiiai A Frankfurter Aligemeine 20 hadosztályt követel Nvj^ai-Némelországnak Bonn Uj^J) — A Weinstein, a Frankf^^^Allgemeine jelentős nyu­gatnénj^^ lap katonai és politikai szemM^ja követeli, hogy a nyugat­nénMr Wehrmachtnak az atomháború szükségleteinek megfelelően szerve­zi* 20 hadosztálya legyen. yeinstein kommentárjában azt írja, [jy az Északatlanti Tömbnek Nyugat­Jröpában legalább 30 hadosztályra szüksége és ezt a számot még Ikor sem érheti el, ha Anglia nem pnná ki katonai egységeit Nyugat­émetországból. Elérheti azonban, ívképp, hogy maga a nyugatnémet pövetségi hadsereg állít fel 20, had­sztálynak megfelelő egységet. A budapesti Danubiusz gépgyár már gyártja a népszerű 125 köbcentimé­teres népi motorkerékpárokat. Az üzem egyúttal pótalkatrészeket is ké­szít, amelyekben Magyarországon még hiány mutatkozik. Képünkön a mo­torkerékpárok szerelése látható. Peking (ČTK) — A Kínai Nép­köztársaság kormánya február 17­én nyilatkozatot adott ki, amely­ben támogatja a szovjet kormány­'nak a közel- és közép-keleti béke és biztonság megőrzésére irányuló jelentőségteljes javaslatát. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a közép-keleti helyzet ismét elmér­gesedett. Annak ellenére, hogy gátat vetettek az Egyiptom elleni brit— francia—izraeli agressziónak, a nyu­gati hatalmakra támaszkodó Izrael nem hajlandó kivonni haderőit Egyip­tom területéről. Az Egyesült Államok nyilvánosan kihirdette az úgynevezett Eisenhower-doktrinát, amelynek se­gítségével meg akarja szerezni Nagy­Britannia és Franciaország gyarmati pozícióit a Közel- és Közép-Keleten és igába akarja hajtani e terület né­peit. Az USA fokozza mesterkedéseit, amelyek alá akarják ásni az arabok egységét és belülről akarja megdön­teni az egyes arab államokat. Ezzel ismét veszélyeztetik a Közel- és Kö­zép-Kelet országai érdekeit, békéjét és biztonságát. Tekintettel az Egyesült Államok ál­tal e területen előidézett helyzetre, feszültségre, valamint a Közel- és Közép-Kelet népének óhajára és ér­dekeire, e terület békéje és bizton­sága megőrzésének jelentőségére, a Kínai Népköztársaság kormánya a szovjet kormány 1957. február 11-i javaslatait időszerűeknek és megfe­lelőeknek minősíti. A szovjet javasla­tok elháríthatják a Közel- és Közép­Kelet békéjét és biztonságát fenye­gető és aláásó tényezőket és biztosít­hatják e terület országai biztonságát és függetlenségét. A szovjet javasla­tok megvalósítása a Közel- és Kö­zép-Kelet országainak kétségkívül segíthetne abban, hogy gyorsabban fejleszthessék gazdaságukat a békés építés és független fejlődés útján. Az USA, Nagy-Britannia és Fran­ciaország kormányainak nincs okuk arra, hogy a sžovjet kormány ésszerű javaslatait elutasítsák. A kínai kor­mány és nép valamennyi békeszerető országgal és a világ minden nemze­tével továbbra is törekedni fog a közel- és közép-keleti béke és biz­tonság megőrzésére. A Magyarországnak nyújtott nyugati segítségről Budapest (ČTK) — A külföldi rádió és a magyar lapok közlése szerint az USA Magyarországnak 20 millió dollár összegű és a nemzetközi Vöröskereszt 30 millió dollár összegű segítséget akar adni. 1957. január 29-én azon­ban Magyarországra csak 4,5 millió dollár összegű ajándékok érkeztek. Amíg a Nemzetközi Vöröskereszt január 29-én Magyarországnak 35 millió forint segítséget küldötj, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok a Magyar Népköztársaságnak 670 millió értékű árut szállítottak. A baráti országok Magyarországnak csupán élelmiszerekben a következő­ket küldték: 1998 vagon búzát, 1781 vagon lisztet, 87 vagon vajat, sót, húst és konzervet, 406 millió forint értékben. A távolfekvő Vietnam, ha­bár ma^a is nehézségekkel küzd, 35 vagon rizst küldött Magyarországnak. „Mindez — írja a „Népszabadság" február 17-i számában — felbecsülhe­tetlen segítség volt az infláció elleni harcban". Állandó munkanélküliség az USA-ban New York (ČTK) — Az úgyneve­zett „Nemzeti Tervezési Szövetség" — a kapitalisták és szakszervezeti vezetők szervezete — brosúrát adott ki, amelyben beismeri az USA-ban uralkodó nagyarányú munkanélkülisé­get és annak állandó jellegét. A brosúra szerzői rámutatnak ar­ra, hogy Altoon pennsylvániai városban 1951 óta állandó munkanélküliség uralkodik. A városban élő 54 000 munkás 16,3 százalékának nincs mun­kája. Pennsylvánia állam 14 bánya­központjában 1946-tól 1955-ig 41000 munkást bocsátottak el. Üj munkát csak 11000 dolgozó kapott. A brosúra szerzőinek szavai szerint Pennsylvá­nia egyes bányavárosaiban a munka-* nélküliek száma túlhaladja a munká­sok számának egy ötödét. Ällandô munkanélküliség uralkodik Üj-Anglia államban is. A brosúra rá­mutat arra, hogy a válalkozók üze-' meiket e területekről délre helyezik-* át, ahol olcsóbb a munkaerő. Ezáltal Üj-Anglia munkásai elvesztik kenye­rüket. Kairói tudósításunk j A közép-keleti „idegháború" (VtMl HiM TAfamtí A Közép-Kelet továbbra is egyik égető kérdése a jelenlegi nemzetközi kapcsolatóknak. Az ENSZ-közgyűlés jelenlegi időszaka e területnek nagy figyelmet szentel. A Közép-Kelet problémái okozzák, hogy az amerikai kongresszus tanácskozásai is elhúzód­nak. A Közép-Kelet békéje és bizton­sága kérdéseinek nagy figyelmet szen­tel a Szovjetunió Legfelső Tanácsa is legutóbbi ülésén. A közép-keleti országok népeinek most sokkal inkább, mint bármikor azelőtt megvan az a lehetőségük, hogy összehasonlítsák az USA és a Szovjet­unió, e két legjelentőségteljesebb ha­talom módszereit, céljait, programját és álláspontját. Az USA álláspontja a közép-keleti kérdésben a legutóbbi hetekben az Eisenhower-doktrinában, a szovjet álláspont pedig a szovjet javaslat ismert hat pontjában kristá­lyosodott ki. És mondjuk meg nyíltan, hogy az utca egyszerű embereinek nem nehéz a választása. Az A1 Gum­huria kairói lap így ír: „Ha az utcán megállítanának egy egyszerű embert és azt mondanák neki, ho~" az Eljen­hower-doktrina az ő célját tartja szem előtt, nevetésbe törne ki és a nevető • görcsbe talán bele is halna". Az ame­rikai és szovjet álláspontot naivon szemléltetően ismertette az A1 Shaab, amely egy mérleget ábrázoló rajzot hozott. A mérleg egyik serpenyőjén egy galamb látható ággal a csőrében, amelyre ez van írva „szovjet javasla­tok", a másik serpen-őn, mely az Eisenhower-doktrinát jelképezi, dolil­rokat tartalmazó zsákok, bombák, án-"'i.?".övek vannak és annak ellenére, hogy Eisenhower és Dulles is a serpe­nyőn függ. nem tudják ellensúlyozni a békegalambot. A szovjet és az a- erikai ja­vaslat az alapvető kérdésekben két teljesen ellentétes irányzatot képvi­sel. A Szovjetunió nézete szerint a gazdasági támogatás kérdése , ÖS3=3­férhetetlen a politikai feltételekkel, míg az Eisenhower-doktrina a oazda­sáni együttműködést politikai, sőt ka­tonai együttműködéshez köti. A Szov­jetunió az arab országok b való be nem avatkozás és katonai tömbökből való távolmaradás elvét vé­delmezi. Az amerikai politika tömbö­kön és envezményeken alapul, és azoktól függ. A Szovjetunió az idegen támasznontok eltávolításának és vala­mennyi vitás kérdés békés me"oldá sának a híve. Az USA most kötött egyezményt a szaúd-arábiai dahrani támaszpontra vonatkozólag. Az USA szándékairól beszédes tanúságot tesz a hatodik flotta, amely a Földközi-ten ger keleti tájain cirkál. A flotta 50 hajója, 265 repülőgépe és 25 000 kato­nája állandó fenyegetés a Közép-Kelet országainak hátában. A hatodik flotta fenyegető küldetéséről tanúskodik az a rendszeres propaganda, amely e na­pokban azzal a hírrel érte el tetőpont­ját, honv e térségben elsütötték az első irányított rakétalövedéket. A közép-keleti amerikai propa­gandának az a célja, hogy' folyamatos nyomást gyakoroljon A jelenlegi po­litikai offenzíva közvetlen célja első­sorban Egyiptom, amelynek független külpolitikája szálka az imperialisták szemében. Az USA nagy erőfeszítést fejt ki, hogy Egyiptomot elszigetelje arab szövetségeseitől és megfossza az arab világban jelenleg elfoglalt vezető szerepétől. Egyáltalán nem titok az sem, hogy az amerikai külügyminisz­térium elvben nem volna ellene az egyiptomi rendszerváltozásnak. Az erős kéz politikája Egyiptom irányában az amerikai diplomáciában már a szuezi válság kitörésekor By­road volt nagykövet akkori visszahí­vásával is megnyilvánult, aki az Egyip­tom elleni „békés" politika híve volt. Hare, a jelenlegi nagykövet az új, „kemény" politika képviselője, mely politika már 1956-ban megnyilvánult az assuánj új duzzasztógát építésére kért hitel visszautasításában, ami je­lentős szerepet játszott a szuezi vál­ság előestéjén. Az amerikai politika azonban eltér a bagdadi paktumhoz való makacs ragaszkodástól, mellyel Nagy-Britannia a Közép-Keleten kompromittálta magát. Az USA az Egyiptom elleni kolalícióba további té­nyezőket igyekszik bevonni. Elsősor­ban megkísérli Szaúd-Arábiának és Iraknak közelebbhozását. Szaud király amerikai látogatásakor „véletlenül" ott volt Abdul Illah, iraki trónörökös is. Az USA célja az, hogy Libanont ak­tivizálja Szíria és Egyiptom ellen és hogy Libia, Tunisz és Marokkó rész­vételével új Egyiptom-ellenes „Észak­afrikai Tömböt" hozzon létre. Ezek közül Marokkót, mint Spanyolország szövetségesét, bevonnák a NATO-ba. Az USA Egyiptom-ellenes hadjárata e napokban Dullesnek abban a hallat­lan ígéretében csúcsosodott ki, hogy amennyiben Izrael kiüríti az egyipto­mi területet, az USA gondoskodik „a szabad hajózás" biztosításáról az Aka­bi-öbölben. Ez az akció az arab orszá­gokban az elégedetlenség viharát váltotta ki. „Hogyan merészkedik Amerika szabadon rendelkezni a mi területünkkel" — írja Anwar el Sza­dat az A1 Gumhuriában. Beszéltem az egyik arab ország kairói diplomáciai képviselőjével. Ezt mondotta nekem: „Dulles úgy beszél az Akabi-öbölről, mintha kártyán nyerte volna. Vajon mit szólna hozzá, ha a Szovjetunió nyújtana hasonló „kezességet" mond juk a Texasi-öbölre nézve?" Amerika politikai offenzíváját erős propaganda kíséri. Az A1 Sadaka lap költségvetését 600 000 dollárra emelték. Ezt a lapot áz amerikai tájé­koztató szolgálat adja ki. Az amerikai nagykövetség egymillió példányszám­ban adta ki az Eisenhower-doktrinát propagáló brosúrát, és az egyiptomi sajtóban terjedelmes hirdetésekben közli, hogy bárki kívánságára bármily mennyiségű példányszámot küld. A küldeményekben a brosúrához to­vábbi anyagot csatolnak, főképp szov­jetellenes és Kina-ellenes propagan­dát. Ilyen például a „Gondolkozzék lo­gikusan" című brosúra, amely elferdít­ve ismerteti az 1956 őszi magyarországi eseményeket és azokat Egyiptommal hasonlítja össze. A közép-keleti amerikai propagandá­nak általános feltűnő jellemvonása a konstruktív jelleg 'teljes hiánya; job­bára a gyászos emlékezetű MacCarthy stílusában folyó hallatlan uszításból áll. így volt ez az amerikai karikatúra­kiállítás, vagy a filmelőadások eseté­ben, amelyeket az amerikai tájékozta­tó szolgálat rendez. Ezeket az előadá­sokat csakis meghívottak számára tartják és azokra egyiptomi újságíró­kat, az államapparátus dolgozóit és politikailag befolyásos személyeket hívnak meg. Az előadott filmek között van például t egy koholmány az egyik csehszlovák emigránsról, egy volt ke­reskedelmi képviselőről, aki azt állítja, hogy Moszkvából utasítást kapott bomlasztó tevékenység végzésért hogy diákok, szakszervezeti tagok so­raiba kellett volna hatolnia és így tovább és hogy a moszkvai ügynökök bomlasztó tevékenységének sikere az a tény, hogy Szíria parlamentjében most kommunisták foglalnak helyet. Ezeket az értelmetlen butaságokat az egyiptomiak nagyon hűvösen fogadják. Az Actualite hetilap ezeket az előadá­sokat csődnek nevezte, és hozzáfűzte: Az amerikaiak minket együgyűeknek tartanak. Az egyiptomi politikai körök azon­ban a jelenlegi helyzetet kellő óvatos­sággal ítélik meg és úgy tűnik, hogy nagy reményekkel tekintenek az arab államfők február 23-i kairói ülése elé. Bizonyos tartózkodó, várakozó állás­pontról tanúskodik például az, hogy az egyiptomi kormány betiltotta a magyar ellenforradalmat dicsőítő ame­rikai filmet, de nem engedte meg a „Lenin Októberben" című szovjet film előadását sem. Az egyiötomi közvélemény f e­A szült érdeklődéssel figyel mindent, ami a Szovjetunióval és a sízocialista rend­szer országaival összefügg. Elég rá­mutatni arra a hatalmas sikerre, mely a Mojszejev-együttes fellépését kísér­té, Valódi szenzációként hatott a szovjet iparnak a közelmúltban meg­rendezett kiállítása, melyet naponta tízezres tömegek látogattak meg és ahol a munkaidő befejezése utáni órákban olyan tömeg gyűlt össze, hogy nöbb száz rendőrnek kellett a rendet fenntartani. Egy egyiptomi kereskedő­vel haladtam a kiállítás területén, aki ezeket mondotta: „Ez igazán különös, A látogatók legtöbbje csak a közszük­ségleti cikkeket tudja értékelni és eb­ben a Szovjetunió nem haladja túl az amerikai rádiókat, jégszekrényeket és egyéb árut, amelyeket a kairói üzle­tekben láthatunk. Azokat az ipari ága­zatokat, amelyekben az oroszok az elsők a világon, jobbára csak szakem­ber ítélheti meg. Ezek az emberek azért járnak ide, mert mindez abból az országból származik, amely Egyip­tomnak súlyos helyzetében segédkezet nyújtott". Jaroslav Bouček OJ SZO 1957. február la.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents