Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-17 / 48. szám, vasárnap

Nem tartozik ugyan szorosan a tárgyhoz, de mégis elmondom, szeretek a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztőségébe iárni. Oly előzékenyen bánnak ott még az egyszerű emberrel is, úgy lerí az ottaniaknak még a modoráról is, hogy könyvekkel, kultúrával foglalkoznak, — hogy egészen megcsapja ez a különös levegő az idegent. Lám most is, amikor bekopogtattam a főszerkesztői szobába, hiába találtam fontos tanácskozásba merülve Fendt elvtársat, Schiller elvtársat meg Donoval elvtársnőt, szinte megszégyenítettek, úgy kínálgattak helyfoglalással. Nem is kellett egyebet tennem, csak jegyezgetni készséges felvilágosításaikat, — soha még riportanyagot nem vettem fel ilyen gyorsan sehol sem. Természetesen a csehszlovákínai magyar nyelvű könyvkiadás ez idei terve érdekelt legjobban. Még ennél is pontosabban az, melyik hazai írónk melyik könyve jelenik meg 1957-ben. Nos, a nyert felvilágosításokkal igazán meg lehetünk elégedve: körülbelül 43 kiadandó könyv közül 11 magyar, továbbá 21 szlovák, illetve cseh író egy-egy regényét, novelláskötetét vagy verseskönyvét olvashatjuk magyarul. Ezenkívül megjelenik még a szokásos Népnaptár, öt gyermekképeskönyv, — s aminek legjobban örülhetünk, — félévenként napvilágot lát végre az olyan nehezen várt Iro'dalmt Almanach is. No, de vegyük csak sorra, milyen könyvekkel díszítheti idén könyvszekrényét a csehszlovákiai magyar olvasó? Magától értetődik, hoqy a magyar írók közül Fábry Zoltán, Egri Viktor és Szabó Béla egy-egy könyve nyújtja idén is a legnagyobb irodalmi csemegét. Fábry értekezéseit nem kell ma már külön ajánlani a művelt és igényes olvasónak. Hidak és árkok című új munkája nagy élményt fog jelenteni ez idén is. Különösképpen örvendetes, hogy a Hidak és árkok, — Egri, Szabó, és még néhány itteni író könyvével egyetemben, — végre eljut a szomszéd Magyarország olvasóközönségének kezébe is. Egri Viktor államdíjas írónk színmüvekkel lép az olvasó elé. Öt színműve jelenik meg egy kötetetben, s biztosra vehetjük, nemcsak a nagyközönség fogadja ezt majd szívesen, de színdarabokban szegény kültúregyesületeink is megtalálják e kiadványban azt, amit oly nagyon keresnek. Bővül ebben az esztendőben 3 hazai magyar írók regényeiKöiiy vkiadótól — az olvasóig I. A KÖNYVKIADÓNÁL nek kiadása is. Legtermékenyebb regényírónkon, Szabó Bélán kívül, a finom tollú L. Kiss Ibolya és Ordódy Katalin mutatkozik be egy-egy regényével. Kiss Ibolya a szlovák-magyar viszonyt jellemzi Túlsó parton című érdekes meseszövésű regényében, az Ordódy-könyv címe: Megtalált élet, — Szabó Béla pedig A család kedvence című új könyvével válik idén ismét az olvasók nagy-nagy csa— idén lép először önálló kötettel az olvasó elé. írásaik azonban egyáltalán nem ismeretlenek a csehszlovákiai magyarok előtt. Kónya Józsefet, a bratislavai rádió magyar adásainak népszerű „Bálint bátyáját" könnyes-mosoly os írásaiból régóta kedveljük, — Lovicsek Béla pedig az Oj Szó hasábjain ismertetgette bontakozó tehetségét, Kónya: Dalol a Tátra és Lovicsek: Haragosok című kötete nek az én ismertetéseimnél. A szlovák írók és költők munkái közül Kukučín: Az élet, Mihalik Vojtech: Összes versei, Sládkovič Ondrej: Marína-Detvan (elbeszélő költeményekI, továbbá Móric Rudo: öl hegycsúcs és Ondrejov Ludo A pálosdombi medve — a cseh írók közül Fučík: Vádlók és vádlottak, Luskač: A végtelen pagony, Kratochvil: A magányos... és Kalandok, Kova'.: Ritir, én, ~rneg az álmok, Otčenášek: Brych polgár, Stašek: Máté a varga, F ry d: A keselyük kútja, Majerová: Robinzona, F los: Orchideavadászok, Storch: Kincs az őserdőben, Poláček: Öten voltunk — jelennek meg ez idén. Amint látjuk, szép programmal, kitűnő könyvekkel áll elő a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztősége ebben az esztendőben, nos, csehszlovákiai magyar olvasók, rajtatok most a sor, — éljetek is velük'. NEUMANN JÁNOS A prágai mííszeki könyvtárban A prágai műszaki főiskola könyvtárában a sok tízezernyi kötet műszaki irodalom mellett megtatálhatjuk a legfontosabb technikai folyóiratokat is. A könyvtár évente ötezer külföldi folyóiratot kap a világ minden tájáról, 30—40 nyelven. Ez egyik biztosítéka annak, hogy elsősorban sz kembereink megismerkedjenek a rohamosan fejlődő technika külföldi eredményeivel is. Tervszerűbb munkái kérünk Szerény (Néhány megjegyzés az 1957. évi Népnaptárről) becslés alapján szikusnak számító magyar író- sáról. Tapasztalatból Soós József, a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó egyik szerkesztője Lektorizálás közben. ládjának kedvencévé. Igen kellemes meglepetés éri az olvasót még azáltal is, hogy második kiadásban újra piacra kerül Szabó Ééla legnagyobb sikerű regénye, a hetek alatt elkapkodott Marci, a csodakapus. Novel ás kötetekben szintén bő választékunk lesz ebben az évben. Egy Sellyei válogatáson, továbbá Móricz Zsigmond eddig még meg nem jelent szlovákiai vonatkozású novelláin kívül Mács Józseftől, Kónya Józseftől és Lovicsek Bélától jelenik meg egy-egy novellacsokor. Mács Józsefet eddigi munkájából már ismeri, — és szereti is az olvasó. Paraszttörténetei érdekesek, gördülékenyek, figurái húsból és vérből való élő emberek. Huszárvirtus című mostani kötete szintén a falu egyszerű embereinek kis vidámságait, vagy tragédiáit tárja elénk, — idén sem csalatkozunk majd ebben a tehetséges fiatal íróban. Kónya József és Lovicsek Béla — ez a két tanítóból lett író reméljük, csak bevezetője lesz a tőlük még elvárt sok-sok Írásnak. Sajnos meséskönyvekben, s főképpen verses kötetek kiadásában idén nagyon szegény lesz a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztősége. Meseírók közül, (magyarok közül) egyedül Rényi Magda: Egyszer volt. •. című meséskönyve képviseli a cs9l}szlovákiai magyar írókat, verseskötetet pedig magyar költőtől egyáltalán nem adnak ki ebben az évben. Vajon abbahagyta a versírást Dénes, Gyurcsó, Bábi, Gály Olga, Monoszlóy és a többiek? Pedig hát „mennek" ám a verseskötetek is, csak jó válogatást kell végezni, — példa erre Ozsvald legújabb verseskötete, amiből alig lehet már kapni! Befejezésiit hadd szóljak végre pár szót azokról j a kitűnöbbnél-kitűnőbb kiadványokról, amelyek legjobb szlovák és cseh íróink munkáival kívánják megismertetni a szlovákiai magyar olvasót. Sajnos, részletesebb ismertetésre nem igen jut már helyem, — de hát az írók és költök nevei ékesebben beszéltudjuk, mondhatjuk, hogy a Szlovákiai kat említsük, akik a Népnap- hogy ez nem egyszerű és Szépirodalmi Könyvkiadó kiadá- tárban szerepelnek. Azonban könnyű feladat, de a tervszerű sában 80 ezer példányszámban nem látjuk semmi szükséget megjelent idei Népraptár leg- annak, hogy a jelenlegi maalább negyedmillió emberkezébe gyarországi írókat aránytalanul került, legalább ennyi ra, új ismeretekre, meg szóra- szerzők, és tegyük hozzá, a jekoztató olvasmányra szomjas lenlegi cseh és szlovák irodaember böngészi át sorait. lo

m rovására. Félreértés ne , essék, nem azt kifogásoljuk, Ugy hisszük, hogy éppen

i en- hogy a Népnaptárban ZeIk Zo

l_ nek a ténynek nem volt elegge tä

n „

]yés GyuJa Dry mo

r tudataban a Naptar szerkesztő Veres péter Darvas Sz

jiá

rd, bizottsága, mert különben sok- szalatnai Rezső szerepel, akikkal alaposabban látott volna n

e|< egy része a

z elmúlt hónahozzá az anyag kiválasztásához, p

ok magyarországi eseményeia szerkesztéshez. A 220 oldal ben gyászos szerepet töltött be, anyagának összeállításában igen hiszen a Népnaptár szerkesztői sok a tervszerűtlenség, a vélet- ezt az összeállítás idején nem lenszerűség, nem egy jel mutat sejthették. Nem tartjuk azonban arra, hogy a .szerkesztő bizott- helyesnek és elfogadhatónak ^"^f semmit az ság — ha közreműködését azt, hogy a csehszlovákiai ma- " ' " ' egyáltalán igénybevették — ke- 9yar irodalom, még ha egészévés gondot fordított a szerve- ben nem is tud felsorakoztatni anyag es nyomtatott betűi tazésre, elsősorban - az irodalmi a magyarországi irodalom színvonalát elérő műveket, indokolatlanul hézagos képet mutat munka itt is gyümölcsöt terem. Másrészt íróinknak is le kell Erucicuo cj - számolniuk azzal az évek óta "kulTúrT- előtérbe" állítsák ? hazai "magvar beidegződött rossz szokással, hogy többnyire a már megjelent, vagy pedig gyengébb írásaikat adják át a Népnu p tárnak, mitsem törődve azzal, hogy százezrekhez szólnak, éspedig olyan publikációban, amelyből nem válik másnapra, harmadnapra makulatúra, mint az újságból, hanem amely legalább egy álló évig tölti be küldeté ét. A Népnaptárba tehát lehetőleg még sehol sem közölt, színvonalas írások Valók. Nem állítjuk, ho(,y az idei spnaptár olvasónak. Kétségtelenül van benne számos jó és érdekes anyag összegyűjtésére. Aki átlapozza a Népnaptárt, nincs tisztában azzal, hogy tulajdonképpen hol jelent meg, Csehszlovákiában avagy Manítanak, nevelnek, és szórakoztatnak elsősorban falvainkon, bár a mezőgazdaság: dolgozóia Népnaptárban. Nemcsak arról hoz szóló szakcikkek számát is van szó, hogy számos itteni keveseljük. Mégis a hibák kidomborítását tartottuk most a fontosabbnak, mert a Népnaptár 1958-ban is megjelenik. Mi pedig szeretnénk, ha a jövö évi Népnaptár sokkal jobban tükrözné hazánk és ennek keretén belül az itteni dolgozó magyarság életét és mintegy kereszttollforgató nem jut szóhoz, hogy csak néhányat említsünk: gyarorszagon. A magyarországi Egri viktor) Fecsó p

á, Mác

s irodalomhoz az immár majdnem József Monos

zi

óy Dezsöi Pe

t. negyven éve speciális feltételek röczj Báljnt> Sas Andot% s b

ó közepette fejlődő hpzai magyar Béla Tóth Tözsé

r Árpád, irodalmunkat nem egy szál fű- stb nem js beszélve az újsá

g_ zi. Ezt sohse tagadtuk és most írókról (pedig elkelne ide a risem tesszük ezt. De meghök- port is!)> hanem arról is> hogy metszetét adna hazaj magya

r kentő az a tény, hogy a Nép- a közölt írások nagy része vé- irodalmunk fejlődésének is. naptárban több a magyarországi letlenszerűen kiválasztottnak Márpedig ha ezt el akarjuk szerző, mint az itteni. Kétség- hat. Ez elsősorban a szerkesz- érni, most kell számbavenni a telenül szükség van arra, hogy tő bizottság hibája, amelynek hibákat, kiküszöbölni azokat, és a csehszlovákiai magyar olvasó nem ölbetett kézzel kell várnia újra és újra kapjon ízelítőt arra, amit a szerzők beküldePetőfi Sándor, Móric Zsig- nek, hanem igen céltudatosan mond, Arany János, József At- és kitartóan gondoskodnia kell tila és Ady Endre műveiből, minél több íróember megszólalhogy csak azokat a nagy, klasz- tatásáról és művek átrostáláhaladéktalanul hozzá kell látni az 1958. ;vi Népnaptár anyagának tervszerű összegyűjtéséhez. Ezt a feladatot nem lehet csak úgy balkézzel csinálni. GÁLY IVÁN Anyák sikolya Tündérkék játszanak szemében, mint erdők mélyén a mesében. Mosolya fénylő hajnalsugár, a nap reménye ez éj után. Hajacskája puha, illatos, mint kalász, aranyban alvadoz, Kicsi bölcsőjében szendereg. De ni-ni: álmában megremeg! — Kis aranyom mitől félsz vajon? Valaki jön, tán az udvaron? Mit akarhat itt egy idegen? Közeledik. Jaj nem érthetem; kezében puska, neve Halál... Keblemre! így, légy erős, igyál! Csendesedj fiam, most te meg én védtelenül bár a földtekén eléje állunk s megkérdezem; — Vak vagy? Nem látod-e mellemen szorosan tapadó gyermekem? eléje állunk s megkérdezem; — Ki küldött s ki akarja vajon, ki, hogy a tejem elapadjon? MOJZES ILONA. Böngészés o könyvek rengetegében J án Neruda epigrammáiból A könyv a legjobb barátunk — régi arany igazság ez. S örömmel tölti el az embert, hegy Hovatovább mindig többen vallják magukat a könyv barátainak. Milyen jóleső érzés betérni a könyvesboltba, avagy az antikváriumba, végigturkálni a tömött polcokat, leemelni egy-egy példányt, belelapozgatni... Sokan teszik ezt és nem sajnálják az így eltöltött perceket. KÍVÁNSÁG Adj Vondracseknek egészséget, Isten! Add, hogy Kramárunk közénk humort hintsen, Kubistának pénzt adjál egy vagonnal, Tomicseket, r ert ötlete nincsen ö, áldd meg ésszel: ágybéli vagyonnal, add: Ondrej nyerjen szép asszonyt magának, fő éke hűség legyen asszonyának; adj Komáreknak hosszú, hosszú éltet, Nekulának világhírt, dicsőséget, s mert társaimnak csak jót, szépet kértem: add, Uram, mindezt összegezve "lékem! Sípos Győző fordításai TANULJ OKOSSÁGOT Kedves cseh ifjú barátom, te élsz a szívem mélyén! Az okosságot tanuld el, mindig szerinte éljél! Ha oly tanítód l^sz, aki a bölcsességnek szavát árasztja: csókold meg kezét és magad egész add át! De ha oly tudós jó, aki a tudását úgy méri, hogy ép és okos agyak közt a századik sem érti: csüló, üres beszéd miatt perced se menjen kárba, fülénél fogd meg, rúgj belé és hajítsd ki a sárba!