Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-17 / 48. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK NAPILAPJA 1957. február 17. vasárnap 30 fillér X. évfoj^am, 48. szám, Az EFSZ-ek járási konferenciái Rohamosan közeledik az idő, amikor az egységes földművesszö­vetkezetek küldöttei az EFSZ-ek III. kongresszusán beszámolnak ar­ról a nagy fejlődésről, amelyet a közös gazdálkodás hozott létre fal­vainkon. Ezt megelőzően a járási konferenciákon kell higgadt tisz­tánlátással, bíráló szemmel átte­kinteni az elvégzett munkát. Be­szélni kell arról, hogy a szövetke­zetesek megtettek-e mindent a szövetkezetek további fejlődése és megszilárdítása érdekében, kihasz­nálták-e a szerzett tapasztalatokat, a lépten-nyomon megnyilvánuló előnyöket arra, hogy ezeket meg­ismertessék azokkal a dolgozó pa­rasztokkal is, akik még kívül álla­nak a szövetkezeteken? Nagy dologról van szó s ezért a járási konferenciákon megfontoltan és konkrétan kell beszélni arról, hogy mi volt a jó az elmúlt évben és mi volt a rossz. A további mun­kában így kevesebb lesz a hiba és még több lesz a jó és a hasznos. Ez azt jelenti, hogy a szövetke­zetek járási konferenciáinak ezen a téren sokat kell segíteniök. A be­számolóknak ügyelniök kell arra, hogy kertelés nélkül, a való hely­zettel foglalkozzanak. Bátran kell szembenézni a valósággal,' hiszen a szövetkezeti nagytermelés már ed­dig is annyi diadalt aratott, hogy egyes sikertelenségek nem tépáz­hatják meg a bizalmat a szövetke­zetekkel szemben. A közös gazdál­kodás döntő fölényét ma már sen­ki sem vitathatja el, de ha még jobbat akarunk elérni, nem lehet célunk az előforduló hibák elken­dőzése. Ezért a járási konferenciá­kon gondos aprólékossággal kell beszélni a munkaszervezés megja­vításáról, a helyes normák alapján a háztáji gazdálkodás mértékének betartásáról, a hektarhozamok és a hasznosság növeléséről, az ön­költség csökkentéséröL| a takar­mányalap gazdagabbá *teléről, a különféle alapok megszilárdításá­ról, az elaggott és munkaképtelen tagok támogatásáról s a tagság kultúrszomjának kielégítéséről. Be­szélni kell arról is, hogyan kapcsol­ják be az ifjúságot és az asszo­nyokat a szövetkezeti munkába, hogyan biztosítják a tagság szak­tudásának fejlesztését. Egyszóval, a konferenciának fel kell ölelnie minden kérdést, amely tovább len­dítheti a szövetkezetek fejlődését. A III. kongresszust megelőző vi­ta s a kormány levelének taglalása során rengeteg kérdés vetődött fel. Most összegezni kell ezeket a fel­szólalásokat, el kell választani a rosszat a jótól, hogy azok a kül­döttek, akik a kongresszuson kép­viselni fogják szövetkezeteinket, elmondhalfeák: — Felszámoltuk a hibákat és mindent megtettünk szövetkezeteink további fejlődése érdekében. Nagy hiba volna azonban, ha a szövetkezetek fejlődésének kérdé­se a szövetkezetek határai közé szorulna csupán. Mint ismeretes, pártunk országos konferenciájának határozata értelmében 1960-ig nagyjából be kell fejeznünk a falu szocialista átépítését. Még a leg­eldugottabb helyen is meg kell ho­nosodnia a fejlett mezőgazdasági nagytermelésnek. Hadd ismerjék mefl a dolgozó parasztok mindenütt a közös munka előnyeit, hadd ter­meljenek többet és éljenek jobban, mint ahogyan a szűkmarkú kister­melésből élnek. Ezenkívül előttünk állanak az ötéves terv feladatai, melyek gazdasági fejlődésünk, az országban egyre emelkedő élet­színvonal követelményeinek meg­felelően a mezőgazdasági termelés­ben is lényegesen fokozódnak. Nem lehet számunkra közömbös tehát, teljesíti-e mezőgazdaságunk ezt a feladatot, vagy sem. Egy bizonyos, hogy ezt a megtisztelő feladatot mezőgazdaságunk nem teljesítheti, ha az ország termőföldjének nagy részén továbbra is a mezőgazdasá­gi termékek tonnáinak ezreit ve­szítjük el évenként, csak azért, mert ezen a területen még mindig a rég elavult kistermelés folyik. Segítsünk az egyénileg gazdálko­dó földműveseknek a szövetkezet megalakításában, még akkor is, ha elismerik a nagytermelés fölényét éS előnyeit. Sok kérdésre várnak feleletet. Biztosak akarnak lenni a dolgukban, amit nem lehet rossz néven venni tőlük, de ez arra kö­telezi falvainkon a kommunistákat, a nemzeti bizotságok és a szövet­kezetek tagjait, hogy személyesen keressék fel az egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztokat, mert ők a leghivatottabbak arról beszélni, ho­gyan élnek és dolgoznak a szövet­kezetekben. A zselízi járás például azért jutott annyira előre a falu szocialista építésében — ahol egy községet kivéve már mindenütt van EFSZ —, mert nemcsak a járás dolgozói járták a falukat, de maguk a szövetkezetesek is. Ugyanakkor a surányi járásban azért van a földterületnek még csak 33 száza­léka a szövetkezetben, mert itt ép­pen a zselízi járásban jól bevált meggyőző munka hiányzik, holott ebben a járásban is be lehet bizo­nyítani a szövetkezetek döntő fö­lényét az egyéni gazdálkodással szemben. A járási konferenciák határoza­taival meg kell ismertetni a falvak népét a nyilvános • beszélgetéseken, hadd hallassa szavát, mondja meg a véleményét az a dolgozó paraszt is, aki még nincs a szövetkezetben. És semmi kétség nem lehet az­iránt, hogy ez a kérdés érdekelni fog minden dolgozó parasztot. A legutóbbi napok eseményei ékesszólóan bizonyítják, hogy a dolgozó parasztság egyre jobban felismeri, hogy csakis a szövetke­zetekben fokozhatja a mezőgazda­sági termelést és saját jövedelmét. A múlt héten csupán a nyitrai ke­rületben 133 dolgozó paraszt lépett a szövetkezetekbe 230 hektár föld­del, ugyancsak a szenicai járásban levő Častkov község dolgozó pa­rasztjai is' elhatározták, hogy a tavaszi munkákat közösen végzik el. Hasonlóképpen naponként szá­mos új tag jelentkezik belépésre a többi kerületben is. Mi ez, ha nem ékes bizonyítéka annak, hogy az egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztok körében egy­re rokonszenvesebbé válik a szö­vetkezet alakításának gondolata. Az EFSZ-ek járási konferenciáinak tehát komoly küldetésük van. Űj és nagyobb lendületet kell adniok a meglevő szövetkezetek megszi­lárdítására és újabb szövetkezetek megalakítására irányuló akaratnak. A Csehszlovák Köztá rsasá g k ormá nyának nyilatkoza ta a közel- és közép-keleti helyzetről A Csebszlwvák Kfcrtársaság kormánya e napokban foglalkozott a Szov­jetunió kormányának „A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Bri­tannia és Franciaország deklarációja fő elvei a közel- és közép-keleti béke és biztonság, valamint e terület állami belügyeibe való be nem avatkozás kérdésével kapcsolatban" előterjesztett javaslatával és ezzel összefüggésben szükségesnek tartja kijelenteni: Az a helyzet, amely az utóbbi idő­ben a Közel- és Közép-Keleten elő­állott, felkelti a világ közvéleményé­nek figyelmét, amely e helyzetben joggal látja a világbéke veszélyezte­tését. Amint ismeretes, a nemzetközi feszültség csökkenését nem óhajtó egyes hatalmak kormánykörei az Egyiptom elleni agresszióval igye­keztek megállítani a Közel- és Kö­zép-Kelet népei felszabadító moz­galmát, e nemzeteket ismét a gyar­mati járomba akarták hajtani és e térségben megrendült pozícióikat meg akarták erősíteni. Megmutatkozott azonban, hogy a támadók túlértékelték saját erejüket és lebecsülték a világ azon erőit, amelyek ma képesek meghiúsítani agresszív terveiket. Az egyiptomi nép igazságos harcá­nak és annak a támogatásnak követ­keztében, amelyben a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a többi szocialista állam, India s a bandungi értekezlet elveit betartó további ázsiai és afrikai orszá­gok szilárd és határozott állásfoglalá­sukkal az egyiptomi népet részesítet­ték, valamint a világ békeszerető erőinek támogatásával meghiúsították az imperialisták terveit és véget ve­tettek az egyiptomi agressziónak. A támadók teljes vereséget szenved­tek. Elítélte őket az Egyesült Nemze­tek Szervezete és a világ közvélemé­nye is. •Hogy teljesen kiküszöbölhessék az egyiptomi agresszió következ­ményeit és felújíthassák a normá­lis helyzetet a Szuezi-csatorna térségében, szükséges biztosítani az izraeli katonaság azonnali és teljes kivonását Egyiptom területé­ről, az Egyiptomnak okozott károk megtérítését és a Szuezi-csatornán való szabad hajózás kérdésének megoldását az érdekelt országok közötti tanácskozás útján Egyiptom szuverenitásának teljes tisztelet­bentartása és a csatorna vala­mennyi használója igazságos érde­keinek megfelelő mérlegelése alap­ján. Az Egyiptom elleni agresszió fel­számolása után a közel- és közép­keleti béke biztosítására és problémái eves üveggyár A sázavai „Kavalier" nevű üveggyár 120 éves. Ez alkalomból közöljük az üzem egyi kiváló dolgozója, Alois Fiie­ger képét, amint speciális laboratóriu­mi üvegedényt formál. (Foto ČTK — JJarel Mevald) kielégítő megoldására reális lehetősé­gek keletkeztek. Létrejöttek e terület valamennyi országa némzeti függet­lensége, állami szuverenitása és gaz­dasági felvirágoztatása megerősítésé­nek előfeltételei. Létrejöttek ezen országok minden állammal való együttműködésének előfeltételei az egyenjogúság alapján. A népek reményével és óhajával ellentétben azonban a helyzet is­mét rosszabbodott és e területen ismét veszélyeztetik a békét. Ez a helyzet úgy állott elő, hogy a hatalmak egyike az ENSZ beleegye­zése nélkül fegyveres erőivel meg­kísérli a Közel- és Közép-Kelet országai belügyeibe való beavatko­zást és „gazdasági segítség" nyúj­tását olyan politikai feltételekkel, amelyek összeférhetetlenek ezen országok méltóságával, szabadság­ra, függetlenségre és szuverenitás­ra való jogával, valamint az ENSZ alapokmánya céljaival. A Közel- és Közép-Kelet békeszerető országai ezeket a kísérleteket eluta­sítják, mert gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a gyarmatosítók tevé­kenységét illetőleg. Ebben a helyzetben a Szovjetunió kormánya 1957. február 11-én az Amerikai Egyesült Államok, Nagy­Britannia és Franciaország kormá­nyainak felajánlotta közös deklará­ció kidolgozását, amelyben lefek­tetnék a Közel- és Közép-Kelet béke és biztonsága, valamint e terület országai belügyeibe való be nem avatkozás kérdésének fő elveit. Ezen elvek szerint a deklarációt kidolgozó államok a Közel- és Közép­Kelet országai iránti kapcsolataikban köteleznék magukat a béke megőrzé­sére és arra, hogy a vitás kérdéseket tanácskozás útján oldják meg, nem avatkoznak be ezen országok belügyei­be, tiszteletben tartják szuverenitá­sukat és függetlenségüket, nem vonják őket a nagyhatalmak részvételével létrehozott katonai tömbökbe, felszá- í molják az idegen katonai támaszpon­tokat- és ezen országokból kivonják a külföldi haderőket, közösen lemonda­nak a terület országai részére történő fegyverszállítmányokról és gazdasági támogatást nyújtanak nekik bármi­lyen politikai, katonai vagy más olyan feltétel nélkül, amely összeférhetetlen ezen országok méltóságával és szuve­renitásával. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya a Szovjetunió kormánya javaslatainak gondos áttanulmá­nyozása után azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a Szovjetunió ja­vaslatában foglalt elvek teljes mértékben megfelelnek a Közel- és Közép-Kelet országai érdekeinek és azok érvényesítése e terület békéjét és ezáltal az egész világ békéjét szolgálná. A Szovjetunió kormányának Ja­vaslatai, amelyekkel a béke meg­szilárdítására és megőrzésére irá­nyuló tartós és őszinte törekvésé­nek új, meggyőző bizonyítékát adja, teljes összhangban állanak a cseh­szlovák kormány külpolitikájával, a valamennyi állammal való baráti egymás mellett élés, az egyes or­szágok szuverenitása és független­sége tiszteletben tartása és bel­ügyeibe való be nem avatkozás elvein alapuló békepolitikával. A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya az utóbbi időben többször kifejez­te álláspontját a Közel és Közép­Kelet térségében lezajlott esemé­nyekkel kapcsolatban, különösen a Szuezi-csatorna Társaság államosítása kérdésében 1956. augusztus 13-án, és az Egyiptom elleni támadó akciókkal összefüggésben 1956. november 1-én kiadott nyilatkozatával. A csehszlovák kormány a Közel- és Közép-Kelet országaival baráti kap­csolatokat tart fenn, a terület orszá­gai legnagyobb részével gazdasági szerződéseket és egyezményeket kö­tött a teljes egyenjogúság és kölcsö­nös előnyök alapján és velük gazdag kulturális kapcsolatokat tart fenn. A Csehszlovák Köztársaság kormánya szilárdan elhatározta, hogy a Közel­és Közép-Kelet államaival továbbra is sokoldalú kapcsolatokat fejleszt az ENSZ alapokmányának szellemében. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya ezért teljes mértékben tá­mogatja a Szovjetunió kormányá­nak a Szovjetunió,, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai közös deklarációja kiadására vonatkozó javaslatát a Közel- és Közép-Kelet kérdéseivel kapcsolatban, és a sa­ját részéről kijelenti, hogy kész­nek mutatkozik hozzájárulni e deklarációhoz. Prága, 1957. február 15. Az EFSZ-ek III országos kongresszusa tiszteletére Beesteledett már, amikor a hi­daskürti szövetkezet vezetősége gyűlésre jött össze, hogy letárgyal­ja a szövetkezetek III. kongresszu­sát előkészítő intézkedéseket. A gyűlésen foglalkoztak a mezőgaz­dasági termelés növelésével. A III. kongresszus tiszteletére felaján­lást tettek. Az állami terv alapján ebben az évben minden hektáron 26 mázsa búzát kell kitermelniük. Alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy hektáronkint 30 mázsa búzát termelnek. Hogyan ? Tavasszal az elvetett búzát ala­posan megszórják műtrágyával. De nemcsak a búzából, hanem az ár­pából, kukoricából és cukorrépából is többet termelnek, mint amennyit az ötéves fejlesztési tervben maguk elé tűztek. Kenderből a tervezett I 50 mázsa helyett 70 mázsát ter­melnek hektáronkint. Az állattenyésztésben is jobb eredményt akarnak elérni, mint ta­valy. A szövetkezeti tagok elhatá­roztak, hogy ebben az évben terven felül is termelnek, és állami felvá­sárlásra 100 mázsa sertéshúst és 60 mázsa marhahúst adnak be. Ez idén minden tehéntől 170 liter tej­jel többet fejnek ki, mint tavaly. Úgy tervezik, hogy az év végéig 48 000 liter tejet adnak be állami felvásárlásra. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta. Az ostravai bányászok vörös zászlót kaptak Az ostrava-karviná-i szénkörzet legeredményesebb bányájának 1956 negyedik negyedévében a Generál Jeremenko-bánya bizonyult. A bánya dolgozóinak a napokban adták át a Tüzelöanyagügyi Minisztérium vörös vándorzászlaját. A bányászok és a technikusok az egész negyedév folya­mán egyenletesen túlteljesítették feladataikat, úgyhogy WSrom hónap alatt 89 vonat rakományának megfelelő mennyiségű szenet adtak nép­gazdaságunknak terven felül. Idei feladataik jóval magasabbak a tavalyiaknál, a tervet mégis az év elejétől 120 százalékra teljesítik. A vörös zászló átvétele alkalmába a Je­remenko-bánya bányászai kötelezettséget vállaltak, hogy 13 ezer tonnás felajánlásukat, amelyet a CSKP KB levelére adott válaszukban tettek, 15 ezer tonnára emelik. CSALÁDI HÁZAK panelekhői A prešovi Magasépítészeti Vállalat a napokban megkezdte nyolc kísér­leti panelekből szerelt családi ház építését. Az épületelemeket Čerhovó­ban gyártják. A családi házak négy szobásak lesznek. Az épülő házak közül kettőt már február végén be­fejeznek, a többi május vécéig lesz kész. Egy yen ház 78 féle elemből készül. Az építkezésnél autódaru se­gédkezik. Az előzetes számítások szerint egy családi ház építése ez­zel a módszerrel két hétig tart. Nor­mális építkezésnél ez a munka két hónapot igényel.

Next

/
Thumbnails
Contents