Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-17 / 48. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK NAPILAPJA 1957. február 17. vasárnap 30 fillér X. évfoj^am, 48. szám, Az EFSZ-ek járási konferenciái Rohamosan közeledik az idő, amikor az egységes földművesszövetkezetek küldöttei az EFSZ-ek III. kongresszusán beszámolnak arról a nagy fejlődésről, amelyet a közös gazdálkodás hozott létre falvainkon. Ezt megelőzően a járási konferenciákon kell higgadt tisztánlátással, bíráló szemmel áttekinteni az elvégzett munkát. Beszélni kell arról, hogy a szövetkezetesek megtettek-e mindent a szövetkezetek további fejlődése és megszilárdítása érdekében, kihasználták-e a szerzett tapasztalatokat, a lépten-nyomon megnyilvánuló előnyöket arra, hogy ezeket megismertessék azokkal a dolgozó parasztokkal is, akik még kívül állanak a szövetkezeteken? Nagy dologról van szó s ezért a járási konferenciákon megfontoltan és konkrétan kell beszélni arról, hogy mi volt a jó az elmúlt évben és mi volt a rossz. A további munkában így kevesebb lesz a hiba és még több lesz a jó és a hasznos. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek járási konferenciáinak ezen a téren sokat kell segíteniök. A beszámolóknak ügyelniök kell arra, hogy kertelés nélkül, a való helyzettel foglalkozzanak. Bátran kell szembenézni a valósággal,' hiszen a szövetkezeti nagytermelés már eddig is annyi diadalt aratott, hogy egyes sikertelenségek nem tépázhatják meg a bizalmat a szövetkezetekkel szemben. A közös gazdálkodás döntő fölényét ma már senki sem vitathatja el, de ha még jobbat akarunk elérni, nem lehet célunk az előforduló hibák elkendőzése. Ezért a járási konferenciákon gondos aprólékossággal kell beszélni a munkaszervezés megjavításáról, a helyes normák alapján a háztáji gazdálkodás mértékének betartásáról, a hektarhozamok és a hasznosság növeléséről, az önköltség csökkentéséröL| a takarmányalap gazdagabbá *teléről, a különféle alapok megszilárdításáról, az elaggott és munkaképtelen tagok támogatásáról s a tagság kultúrszomjának kielégítéséről. Beszélni kell arról is, hogyan kapcsolják be az ifjúságot és az asszonyokat a szövetkezeti munkába, hogyan biztosítják a tagság szaktudásának fejlesztését. Egyszóval, a konferenciának fel kell ölelnie minden kérdést, amely tovább lendítheti a szövetkezetek fejlődését. A III. kongresszust megelőző vita s a kormány levelének taglalása során rengeteg kérdés vetődött fel. Most összegezni kell ezeket a felszólalásokat, el kell választani a rosszat a jótól, hogy azok a küldöttek, akik a kongresszuson képviselni fogják szövetkezeteinket, elmondhalfeák: — Felszámoltuk a hibákat és mindent megtettünk szövetkezeteink további fejlődése érdekében. Nagy hiba volna azonban, ha a szövetkezetek fejlődésének kérdése a szövetkezetek határai közé szorulna csupán. Mint ismeretes, pártunk országos konferenciájának határozata értelmében 1960-ig nagyjából be kell fejeznünk a falu szocialista átépítését. Még a legeldugottabb helyen is meg kell honosodnia a fejlett mezőgazdasági nagytermelésnek. Hadd ismerjék mefl a dolgozó parasztok mindenütt a közös munka előnyeit, hadd termeljenek többet és éljenek jobban, mint ahogyan a szűkmarkú kistermelésből élnek. Ezenkívül előttünk állanak az ötéves terv feladatai, melyek gazdasági fejlődésünk, az országban egyre emelkedő életszínvonal követelményeinek megfelelően a mezőgazdasági termelésben is lényegesen fokozódnak. Nem lehet számunkra közömbös tehát, teljesíti-e mezőgazdaságunk ezt a feladatot, vagy sem. Egy bizonyos, hogy ezt a megtisztelő feladatot mezőgazdaságunk nem teljesítheti, ha az ország termőföldjének nagy részén továbbra is a mezőgazdasági termékek tonnáinak ezreit veszítjük el évenként, csak azért, mert ezen a területen még mindig a rég elavult kistermelés folyik. Segítsünk az egyénileg gazdálkodó földműveseknek a szövetkezet megalakításában, még akkor is, ha elismerik a nagytermelés fölényét éS előnyeit. Sok kérdésre várnak feleletet. Biztosak akarnak lenni a dolgukban, amit nem lehet rossz néven venni tőlük, de ez arra kötelezi falvainkon a kommunistákat, a nemzeti bizotságok és a szövetkezetek tagjait, hogy személyesen keressék fel az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, mert ők a leghivatottabbak arról beszélni, hogyan élnek és dolgoznak a szövetkezetekben. A zselízi járás például azért jutott annyira előre a falu szocialista építésében — ahol egy községet kivéve már mindenütt van EFSZ —, mert nemcsak a járás dolgozói járták a falukat, de maguk a szövetkezetesek is. Ugyanakkor a surányi járásban azért van a földterületnek még csak 33 százaléka a szövetkezetben, mert itt éppen a zselízi járásban jól bevált meggyőző munka hiányzik, holott ebben a járásban is be lehet bizonyítani a szövetkezetek döntő fölényét az egyéni gazdálkodással szemben. A járási konferenciák határozataival meg kell ismertetni a falvak népét a nyilvános • beszélgetéseken, hadd hallassa szavát, mondja meg a véleményét az a dolgozó paraszt is, aki még nincs a szövetkezetben. És semmi kétség nem lehet aziránt, hogy ez a kérdés érdekelni fog minden dolgozó parasztot. A legutóbbi napok eseményei ékesszólóan bizonyítják, hogy a dolgozó parasztság egyre jobban felismeri, hogy csakis a szövetkezetekben fokozhatja a mezőgazdasági termelést és saját jövedelmét. A múlt héten csupán a nyitrai kerületben 133 dolgozó paraszt lépett a szövetkezetekbe 230 hektár földdel, ugyancsak a szenicai járásban levő Častkov község dolgozó parasztjai is' elhatározták, hogy a tavaszi munkákat közösen végzik el. Hasonlóképpen naponként számos új tag jelentkezik belépésre a többi kerületben is. Mi ez, ha nem ékes bizonyítéka annak, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok körében egyre rokonszenvesebbé válik a szövetkezet alakításának gondolata. Az EFSZ-ek járási konferenciáinak tehát komoly küldetésük van. Űj és nagyobb lendületet kell adniok a meglevő szövetkezetek megszilárdítására és újabb szövetkezetek megalakítására irányuló akaratnak. A Csehszlovák Köztá

rsasá

g k

ormá

nyának nyilatkoza

ta a közel- és közép-keleti helyzetről A Csebszlwvák Kfcrtársaság kormánya e napokban foglalkozott a Szovjetunió kormányának „A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország deklarációja fő elvei a közel- és közép-keleti béke és biztonság, valamint e terület állami belügyeibe való be nem avatkozás kérdésével kapcsolatban" előterjesztett javaslatával és ezzel összefüggésben szükségesnek tartja kijelenteni: Az a helyzet, amely az utóbbi időben a Közel- és Közép-Keleten előállott, felkelti a világ közvéleményének figyelmét, amely e helyzetben joggal látja a világbéke veszélyeztetését. Amint ismeretes, a nemzetközi feszültség csökkenését nem óhajtó egyes hatalmak kormánykörei az Egyiptom elleni agresszióval igyekeztek megállítani a Közel- és Közép-Kelet népei felszabadító mozgalmát, e nemzeteket ismét a gyarmati járomba akarták hajtani és e térségben megrendült pozícióikat meg akarták erősíteni. Megmutatkozott azonban, hogy a támadók túlértékelték saját erejüket és lebecsülték a világ azon erőit, amelyek ma képesek meghiúsítani agresszív terveiket. Az egyiptomi nép igazságos harcának és annak a támogatásnak következtében, amelyben a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a többi szocialista állam, India s a bandungi értekezlet elveit betartó további ázsiai és afrikai országok szilárd és határozott állásfoglalásukkal az egyiptomi népet részesítették, valamint a világ békeszerető erőinek támogatásával meghiúsították az imperialisták terveit és véget vetettek az egyiptomi agressziónak. A támadók teljes vereséget szenvedtek. Elítélte őket az Egyesült Nemzetek Szervezete és a világ közvéleménye is. •Hogy teljesen kiküszöbölhessék az egyiptomi agresszió következményeit és felújíthassák a normális helyzetet a Szuezi-csatorna térségében, szükséges biztosítani az izraeli katonaság azonnali és teljes kivonását Egyiptom területéről, az Egyiptomnak okozott károk megtérítését és a Szuezi-csatornán való szabad hajózás kérdésének megoldását az érdekelt országok közötti tanácskozás útján Egyiptom szuverenitásának teljes tiszteletbentartása és a csatorna valamennyi használója igazságos érdekeinek megfelelő mérlegelése alapján. Az Egyiptom elleni agresszió felszámolása után a közel- és középkeleti béke biztosítására és problémái eves üveggyár A sázavai „Kavalier" nevű üveggyár 120 éves. Ez alkalomból közöljük az üzem egyi kiváló dolgozója, Alois Fiieger képét, amint speciális laboratóriumi üvegedényt formál. (Foto ČTK — JJarel Mevald) kielégítő megoldására reális lehetőségek keletkeztek. Létrejöttek e terület valamennyi országa némzeti függetlensége, állami szuverenitása és gazdasági felvirágoztatása megerősítésének előfeltételei. Létrejöttek ezen országok minden állammal való együttműködésének előfeltételei az egyenjogúság alapján. A népek reményével és óhajával ellentétben azonban a helyzet ismét rosszabbodott és e területen ismét veszélyeztetik a békét. Ez a helyzet úgy állott elő, hogy a hatalmak egyike az ENSZ beleegyezése nélkül fegyveres erőivel megkísérli a Közel- és Közép-Kelet országai belügyeibe való beavatkozást és „gazdasági segítség" nyújtását olyan politikai feltételekkel, amelyek összeférhetetlenek ezen országok méltóságával, szabadságra, függetlenségre és szuverenitásra való jogával, valamint az ENSZ alapokmánya céljaival. A Közel- és Közép-Kelet békeszerető országai ezeket a kísérleteket elutasítják, mert gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a gyarmatosítók tevékenységét illetőleg. Ebben a helyzetben a Szovjetunió kormánya 1957. február 11-én az Amerikai Egyesült Államok, NagyBritannia és Franciaország kormányainak felajánlotta közös deklaráció kidolgozását, amelyben lefektetnék a Közel- és Közép-Kelet béke és biztonsága, valamint e terület országai belügyeibe való be nem avatkozás kérdésének fő elveit. Ezen elvek szerint a deklarációt kidolgozó államok a Közel- és KözépKelet országai iránti kapcsolataikban köteleznék magukat a béke megőrzésére és arra, hogy a vitás kérdéseket tanácskozás útján oldják meg, nem avatkoznak be ezen országok belügyeibe, tiszteletben tartják szuverenitásukat és függetlenségüket, nem vonják őket a nagyhatalmak részvételével létrehozott katonai tömbökbe, felszá- í molják az idegen katonai támaszpontokat- és ezen országokból kivonják a külföldi haderőket, közösen lemondanak a terület országai részére történő fegyverszállítmányokról és gazdasági támogatást nyújtanak nekik bármilyen politikai, katonai vagy más olyan feltétel nélkül, amely összeférhetetlen ezen országok méltóságával és szuverenitásával. A Csehszlovák Köztársaság kormánya a Szovjetunió kormánya javaslatainak gondos áttanulmányozása után azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a Szovjetunió javaslatában foglalt elvek teljes mértékben megfelelnek a Közel- és Közép-Kelet országai érdekeinek és azok érvényesítése e terület békéjét és ezáltal az egész világ békéjét szolgálná. A Szovjetunió kormányának Javaslatai, amelyekkel a béke megszilárdítására és megőrzésére irányuló tartós és őszinte törekvésének új, meggyőző bizonyítékát adja, teljes összhangban állanak a csehszlovák kormány külpolitikájával, a valamennyi állammal való baráti egymás mellett élés, az egyes országok szuverenitása és függetlensége tiszteletben tartása és belügyeibe való be nem avatkozás elvein alapuló békepolitikával. A Csehszlovák Köztársaság kormánya az utóbbi időben többször kifejezte álláspontját a Közel és KözépKelet térségében lezajlott eseményekkel kapcsolatban, különösen a Szuezi-csatorna Társaság államosítása kérdésében 1956. augusztus 13-án, és az Egyiptom elleni támadó akciókkal összefüggésben 1956. november 1-én kiadott nyilatkozatával. A csehszlovák kormány a Közel- és Közép-Kelet országaival baráti kapcsolatokat tart fenn, a terület országai legnagyobb részével gazdasági szerződéseket és egyezményeket kötött a teljes egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján és velük gazdag kulturális kapcsolatokat tart fenn. A Csehszlovák Köztársaság kormánya szilárdan elhatározta, hogy a Közelés Közép-Kelet államaival továbbra is sokoldalú kapcsolatokat fejleszt az ENSZ alapokmányának szellemében. A Csehszlovák Köztársaság kormánya ezért teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kormányának a Szovjetunió,, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai közös deklarációja kiadására vonatkozó javaslatát a Közel- és Közép-Kelet kérdéseivel kapcsolatban, és a saját részéről kijelenti, hogy késznek mutatkozik hozzájárulni e deklarációhoz. Prága, 1957. február 15. Az EFSZ-ek III országos kongresszusa tiszteletére Beesteledett már, amikor a hidaskürti szövetkezet vezetősége gyűlésre jött össze, hogy letárgyalja a szövetkezetek III. kongresszusát előkészítő intézkedéseket. A gyűlésen foglalkoztak a mezőgazdasági termelés növelésével. A III. kongresszus tiszteletére felajánlást tettek. Az állami terv alapján ebben az évben minden hektáron 26 mázsa búzát kell kitermelniük. Alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy hektáronkint 30 mázsa búzát termelnek. Hogyan ? Tavasszal az elvetett búzát alaposan megszórják műtrágyával. De nemcsak a búzából, hanem az árpából, kukoricából és cukorrépából is többet termelnek, mint amennyit az ötéves fejlesztési tervben maguk elé tűztek. Kenderből a tervezett I 50 mázsa helyett 70 mázsát termelnek hektáronkint. Az állattenyésztésben is jobb eredményt akarnak elérni, mint tavaly. A szövetkezeti tagok elhatároztak, hogy ebben az évben terven felül is termelnek, és állami felvásárlásra 100 mázsa sertéshúst és 60 mázsa marhahúst adnak be. Ez idén minden tehéntől 170 liter tejjel többet fejnek ki, mint tavaly. Úgy tervezik, hogy az év végéig 48 000 liter tejet adnak be állami felvásárlásra. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta. Az ostravai bányászok vörös zászlót kaptak Az ostrava-karviná-i szénkörzet legeredményesebb bányájának 1956 negyedik negyedévében a Generál Jeremenko-bánya bizonyult. A bánya dolgozóinak a napokban adták át a Tüzelöanyagügyi Minisztérium vörös vándorzászlaját. A bányászok és a technikusok az egész negyedév folyamán egyenletesen túlteljesítették feladataikat, úgyhogy WSrom hónap alatt 89 vonat rakományának megfelelő mennyiségű szenet adtak népgazdaságunknak terven felül. Idei feladataik jóval magasabbak a tavalyiaknál, a tervet mégis az év elejétől 120 százalékra teljesítik. A vörös zászló átvétele alkalmába a Jeremenko-bánya bányászai kötelezettséget vállaltak, hogy 13 ezer tonnás felajánlásukat, amelyet a CSKP KB levelére adott válaszukban tettek, 15 ezer tonnára emelik. CSALÁDI HÁZAK panelekhői A prešovi Magasépítészeti Vállalat a napokban megkezdte nyolc kísérleti panelekből szerelt családi ház építését. Az épületelemeket Čerhovóban gyártják. A családi házak négy szobásak lesznek. Az épülő házak közül kettőt már február végén befejeznek, a többi május vécéig lesz kész. Egy yen ház 78 féle elemből készül. Az építkezésnél autódaru segédkezik. Az előzetes számítások szerint egy családi ház építése ezzel a módszerrel két hétig tart. Normális építkezésnél ez a munka két hónapot igényel.