Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-17 / 48. szám, vasárnap

A Komenský Egyelem tMmik a Béke-Vilaglanátt bécsi lilkársága tevékenységének heti'láia ellen Elmélyítik együttműködésüket a szovjet főiskolákkal A bratislavai Komenský Egye­tem tanácsa február 15-i ülésén fontos pedagógiai és tudományos kérdéseken kívül foglalkozott a je­lenlegi nemzetközi helyzettel is. Ez­zel kapcsolatban jóváhagyta a köz­társaság kormányához és Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságához, valamint a Megbízot­'tak Testületéhez és Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gához intézett levél szövegét, amely­ben üdvözli a csehszlovák és szovjet kormányküldöttség moszkvai tanács­kozásai után aláírt közös deklará­ciót. A tudományos tanács hangsúlyozta, hogy a Komenský Egyetem vala­mennyi fakultása és katedrája el­mélyíti együttműködését í szovjet főiskolákkal és miás tudományos munkahelyekkel, mert ez az együttműködés támogatja tudomá­nyunk fejlődését, hozzájárul a diákok és értelmiség marxista-le­ninista szocialista nevelésének meg­javításához és egyben megerősíti a békeharcot. Josef Truhlár temetése Testnevelési és sportmozgalmunk pénteken elbúcsúzott Josef Truhlártól, a Köztársasági Érdemrend birtokosá­tól, testnevelésünk és sportunk kiváló dolgozójától. Az állami lobogóval fe­dett koporsót az elhúnyt földi marad­ványaival a délelőtti órákban a prágai Tyrš Ház üléstermében ravatalozták fel. V. Kopecký. miniszterelnökhelyet­tes, dr. A. Neuman és dr. E. Šlechta miniszterek, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága, a Nemzeti Front Központi Bizottsága és a testnevelési mozgalom képviselőinek jelenlétében A. Svoboda emlékezett meg az elhúnyt érdemeiről. Ismertette J. Truhlár küzdelmes életét, amely szorosan összefüggött a munkásmoz­galommal és a haladó testnevelési tö­rekvésekkel. A gyászszertartást az ál­lami himnusszal fejezték be. A Tyrš Házból a koporsót a straš­nicei krematóriumba szállították, aho­va eljöttek Josef Truhlár munkatársai és mindazok, akik népi demokratikus államunkban a szocialista testnevelés építésén együttműködtek vele. A bú­csúztatásnál jelen volt V. Kopecký mi­niszterelnökhelyettes, Zd. Nejedlý aka­démikus, dr. A. Neumann és dr. J. Plojhar miniszterek, valamint Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának, a Nemzeti Frontnak és a testnevelési mozgalomnak kép­viselői. A koporsó felett dr. F. Bláha mondott beszédet. Ezenkívül a tudományos tanács elhatározta, hogy tiltakozik a Béke Vllágtanács bé­csi titkársága tevékenységének be­tiltása ellen. A Komenský Egye­tem tudományos tanácsa a bécsi egyetemhez fordult és levelében rámutatott arra, hogy a Béke Vi­lágtanács a tartós béke harcának elismert tényezőjévé vált és ezért mindenki, aki kezet emel a Béke Világtanácsra, a béke ellen emeli kezét. A levél felhívja a bécsi egyetem pe­dagógiai és tudományos lolgozóit, hogy tárgyalják meg a Béke Világ­tanács bécsi titkársága tevékenysége betiltásának jelentőségét és a nem­zetek békés egymás mellett élésének s a világ ifjúsága jövőjének érdeké­ben foglaljanak állást a belügymi­nisztérium határozatával szemben, mint osztrák harciak és nevelők, akik felelősek a rájuk bízott ifjúság i jövőjéért. A béke védők bizottságainak feladata: magyarázni a nemzetközi kérdéseket és a népek békeharcát Pénteken, február 15-én Prágában ülésezett a Békevédők Csehszlovák Bizottságának elnöksége. Az ülés na­pirendjén a nemzetközi helyzet je­lenlegi fejlődésével és a nemzeti bi­zottságok választási kampányával összefüggő kérdések szerepeltek. A békevédők bizottságaira, — ahogy azt ismét hangsúlyozták — főképp az a feladat hárul, hogy a legszéle­sebb mértékben segítsenek a nem­zetközi kérdéseknek és a népek bé­keharcának magyarázásában. A la­kosságnak a világesemények iránti A Csehszlovák Nőbizottság elnökségének felhívása a mezőgazdaságban dolgozó nőkhöz és a nőbízotfságokhoz :=s A Csehszlovák Nőbizottság el­{= nöksége február 15-én az 1957. =§ évi nemzetközi nőnap előkészí­|p téséről tárgyalt. A küldöttek 5=£ beszámolóiból kitűnt, hogy az j|| idei ünnepségek az EFSZ-ek III. §|p országos kongresszusa és a == nemzeti bizottságokba való vá­j= lasztások előkészületének je­== gyében folynak. A továbbiakban az elnökség megtár­gyalta a mezőgazdasági tanácskozás eredményeit, amely ugyanezen a na­pon volt Prágában. A tanácskozáson résztvevő női küldöttek javaslatára a Csehszlovák Nőbizottság elnöksége a következő felhívással fordult a mező­gazdaságban dolgozó nőkhöz és a he­lyi nemzeti bizottságok mellett működő nőbizottságokhoz: „Falvaink az EFSZ-ek III. országos kongrer zusa előkészületeinek jegyé­ben élnek. A nők, akik jelentős mér­tékben vesznek részt a mezőgazdasági termelésben és szilárd támaszai egy­séges földmüvesszövetkezetelnknek, részt vesznek a megvitatásra előter­jesztett kongresszusi anyag megtár­gyalásában is. A Csehszlovák Nőbizott­szabályzat javaslatával és a jutalmazás alapelveivel kapcsolatos hozzászó­lások azt mutatják, hogy a szövet­kezetek nőtagjai és a helyi nemzeti bizottságok mellett működő nöbizott­ságok tagjai nagy mértékben hozzá­járulhatnak EFSZ-eink további fejlő­dése alapvető problémáinak sikeres megoldásához. Mindeddig azonban a földművesasszonyok nagy része nem nyilatkozott még azokról a kérdések­ről, amelyeket a kongresszus megold. Minél több tapasztalat és javaslat ké­pezi a kongresszusi tárgyalások alap­ját, annál nagyobb hasznára lesz ez mezőgazdaságunknak. Ezért felhívjuk a mezőgazdaságban dolgozó nőket, valamint a helyi nem­zeti bizottságok mellett működő nő­bizottságokat, hogy a kongresszus előtti Időt használják fel arra, hogy javaslataikkal hozzájáruljanak az EFSZ-ek III. országos kongresszusának sikeres menetéhez." Megegyezés a Koospol és a columbiai kávétermesztők között Jan Poula, a Koospol csehszlovák külkereskedelmi vállalat központi igazgatója február 15-én Fernando Gaitan de Narvaez úrnak, a Columbiai Köztársaság csehszlovákiai főkonzulá­nak, valamint a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium képviselőinek jelenlétében aláírta a Koospol és a „Federacion nációnál de los Cafeteros de Colombia" társaság ság által is megtárgyalt mintaalap- | közötti 1957. évre szóló, árucsere­Vasúti kártevőket lepleztek le A vasúti küldeményeket szétlopkodő csoportok leleplezése után a prágai Vysočany és Vršovice állomásokon további bandát értek tetten, amely a maloméricei vasúti állomáson garáz­dálkodott. A csoport élén Jan Gramer, a tola­tók volt vezetője állt. A csoportnak 12 tagja volt. Legtöbbje a Csehsžlovák Államvasutak alkalmazottja. Fondor­latos módon nyitották ki a vasúti te­herkocsikat. Gabonát, textilárut, cuk­rot, cipőt, bort és hasonló árut lop­kodtak. A lopott holmit vagy egyedül használták fel, vagy pedig eladták. Két •éven át garázdálkodtak és több mint 17 000 korona értékű kárt okoztak. Jan Gramert, a csoport vezetőjét három évi börtönre ítélték. A csoport többi tagjait négy hónaptól két évig terjedő büntetéssel sújtották. egyezményt Csehszlovákia és Colum­bia között. Az egyezmény szerint a Koospol Columbiában kávét vásárol, a csehszlovák külkereskedelmi válla­latok pedig elsősorban gépipari áru­cikkeket szállítanak Columbiának. Az egyezmény megteremti a két ország közötti kereskedelmi kapcso­latok szélesebb méretű fejlődésének feltételeit. nagy érdkelődését tanúsítja az a 408 levél, határozat és távirat, melyeket a Békevédők Csehszlovák Bizottsága a február 5. óta eltelt tíz nap folya­mán kapott és amelyekben a dolgo­zók, társadalmi szervezetek, intéz-* mények, iskolák állást foglalnak a Béke Világtanács bécsi titkársága tevékenységének betiltásával és a be­tiltással összefüggő kérdésekkel kap-' csolatban. Az elnökség továbbá a Békevédők Csehszlovák Bizottsága múlt évi te­vékenységével foglalkozott, megvi­tatta az 1957. évi világjelentőeégű kulturális évfordulók megünneplésére irányuló javaslatokat és jóváhagyta az 1957. évi csehszlovák békedíjak adományozáséinak e'veit. Az érvény­ben levő statútum szerint a díjakat szeptember 8-án, Július Fučík nem­zeti hős halálának évfordulóján fog r ják kiosztani. A néma levente a bratislavai rádióban A Csehszlovák Rádió magyar adá^ sa keretében ma 13,30 órakor kerül bemutatásra Heltai Jenő A néma le-í vente című verses vígjátéka. Szerencsétlenség a Béke-bányában Csütörtökön, február 14-én 15 óra 30 perckor szerencsétlen robbanás történt a nováky Béke-bánya negye­dik szakaszán, az 1401 sz. falon, K robbanást a robbantómester vigyázat­lansága okozta, akinél mintegy héí kg robbanóanyag volt. A robbanásnál a robbantómesteren kívül egy bá­nyász is életét vesztette. Egy bányász súlyosan, hét bányász könnyebben megsebesült. A péntek délutáni műszak a fej-! tést újból megkezdte. A műszak csoportját önkéntesekből, elsősorban kommunistákból szervezték meg. Több terméket a helyi forrásokból A brnói kerület járásai — egy kivé­telével — elfogadták a . tábori, tŕebiči és Lipt. Mikuláš-i járási nemzeti bi­zottságok tanácsainak versenyfelhívá­sát a lakosságnak tett szolgálatok megjavítására és a termelés fokozá­sára a helyi források kihasználásával. A Blanskói Járási Iparvállalat már kibővítette a blanskói és boritovi tég­lagyár kapacitását, valamint megkezd­te , az állami gazdaságok részére a különleges szárítók gyártását. A Blanskói Járás Építészeti Vállalata növeli a családi házak karbantartását végző komplex-csoportok számát s ez idén a tervhez viszonyítva 400 000 koronával nagyobb értékű javítási munkákat végez el. A SZOCIALISTA ÉPÍTÉSNÉL és a dolgozók nevelésénél jelentős sze­repe van a helyi sajtónak — a járási földműves újságoknak és az üzemi újságoknak. Szlovákiában ma összesen 106 üzemi újság és 90 járási föld­műves újság jelenik meg. Az üzemi újságok átlagos havi példányszáma körülbelül félmillió, a járási földmű­ves újságok körülbelül háromnegyed­millió példányszámban jelennek meg. A fenti számokból látható, hogy a helyi sajtó nagy erőt képvisel, mely helyes irányítás mellett a párt falusi és üzemi agitációs tömegmunkájának hatékony eszközévé válhat mindenütt, ahol szocialista építésünk sikereiről döntenek. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a helyi sajtó kiadásában és színvonalában figyelemre méltó ered­ményeket értek el. Már az is ör­vendetes, hogy például a járási föld­műves újságok kiadásánál rendszeres­ség mutatkozik, hogy megjavul grafi­kai rendezésük, hogy az eredetileg havonta megjelenő üzemi újságok most hetenkint vagy kéthetenkint je­lennek meg. De ami a legfőbb, meg­javult a helyi sajtó színvonala is mind tartalmilag, mind pedig újság­forma szempontjából. Sok helyütt a dolgozók szívesen olvassák az üzem újságját, vagy pedig a járási föld­műves újságot. A cikkek feldolgozá­sának megjavításával, jobb anyagfel­dolgozással a helyi sajtó mind érde­kesebbé, rugalmasabbá válik és állan­dóan emelkedik az előfizetők száma a munkások és a parasztok kőzött. Ezt tanúsítja az is, hogy például Ga­lántán az olvasók fokozottab érdek­lődése következtében heti 1500-ról 2000-re emelkedett a járási-földműves újság példányszáma, Szencen 2000-ről 2500-ra, Senicán 2000-ről 2800-ra. A hagyományosan jó krupinai, szenei, bardejovi és partizánskej járási föld­műves újságok mellett 1956-ban újabb jó járási földműves újság jelent meg Galántán, Pezinokban, Kassán és más járásokban. Ezek a járási földműves újságok mezőgazdaságunkról, az EFSZ-ek építéséről írtak és írnak, PÁRTÉLET Több figyelmet a helyi sajtó irányításának érvelésük konkrétabbá és meggyő­zőbbé vált. Hasonló eredményeket értek el egyes üzemi újságok is, me­lyek megszüntették főleg a körlevél formát és az egyes üzemek égető és időszerű kérdéseiről írnak. NEM BESZÉLHETÜNK azonban általában így a helyi sajtóról. Egye­lőre csupán néhány üzemi újság és járási földműves újság érte el ezt a színvonalat. A helyi sajtó általános színvonala még mindig nem felel meg az olvasók sürgető követelményeinek és főleg népgazdaságunk növekvő fel­adatainál a sajtóval szemben támasz­tott követelményeknek. Még gyakran jelennek meg hosszadalmas és tartal­mi szempontból kevésbé fontos cik­kek, melyek problematikájukkal nem tartoznak a helyi, hanem a központi és kerületi sajtó hasábjaira, vagy pe­dig olyanok, melyek az üzem, község vagy járás problémáitól elvontaknak mondhatók. Gyakran megtörténik, hogy a helyi sajtó csupán az üzem­ben vagy a falvakon előforduló ese­mények nyilvántartásával foglalkozik és elfeledkezik arról, hogy fő külde­tése a helyi viszonyok szempontjából magyarázni a párt és a kormány po­litikáját, harcolni a határozatok tel­jesítéséért, terjeszteni a jó tapasz­talatokat, kiemelni a kedvező eredmé­nyeket és bírálni a különféle hibákat. A szó szorosabb értelmében azt mond­hatjuk, hogy a helyi sajtó még nem teljesíti kellőképpen a tömegek szer­vezőjének feladatát második ötéves tervünk feladatainak teljesítésében. Mi okozza a helyi sajtó alacsony színvonalát? Mindenekelőtt a párt és az államap­parátus szervei és szervezetei részéről történő elégtelen irányítás. A járási fö'dművesújságok kiadói, a járási nemzeti bizottság tanácsa és a járási pártbizottság, melyek együttműködnek ennél a munkánál. Az üzemi újságok kiadói az üzemi pártbizottság, az üze­mi szakszervezeti bizottság, a CSISZ és a vállalat vezetősége. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy sem a kiadó, sem pedig a járási pártbizottságok nem szentelnek olyan figyelmet a helyi sajtónak, amilyent a helyzet megkö­vetel és ahogyan ezt a párt Központi Bizottsága a helyi sajtóról szóló hatá­rozatában meghagyta. A CSKP KB ha­tározatában közvetlenül a járási párt­bizottságok vezető titkáraira bízza a helyi sajtóról való gondoskodást. Mi­lyen azonban a helyzet a valóságban? CSAKNEM ÁLTALÁNOS JELENSÉG, hogy az üzemi újságok vagy a járási földműves újságok munkáját még min­dig lebecsülik, sőt helyenkint „szük­séges rossznak" tartják. Az üzemi új­ságok, vagy járási földműves újságok szerkesztőit gyakran nem tájékoztat­ják a járás vagy üzem fontos problé­máiról és feladatairól. Nem hívják meg őket a járási nemzeti bizottság taná­csának üléseire, az üzemekben az FSZM üzemi bizottságainak üléseire — nem beszélve az üzemi pártbizott­ság üléseiről — még akkor sem, ha párttag az illető. A Lovinobányai Magnezit tizemben és a Trebišovi Élelmiszer Kombinátban csUpán a vállalati igazgató érdeklődik az új­ság iránt, és ő ad tanácsokat a szer­kesztőnek. A Turčianske Teplice-i Prieskumník című újság szerkesztője csak akkor kap „utasításokat", ha az igazgatónak valami nem tetszik az új­ságban. A vihorláti Kovák c. újság szerkesztője nem vehet részt a gaz­dasági dolgozók tanácskozásain, sőt, még a termelőműhelybe sem lép­het be. Az érsekújvári járási földmű­ves újság szerkesztője nem vehet részt sem a járási nemezti bizottság tanácsának, sem pedig a tanács me­zőgazdasági osztályának megbeszélé­sein. A szerkesztőket többnyire ma­gukra hagyják, senki sem értékeli munkájukat, senki sem irányítja őket, j így azután gyakran megtörténik, hogy j az üzemi újság, vagy pedig a járási földműves újság nem a fő, hanem a mellékes feladatokra irányítja tevé­kenységét. A párt és az államapparátus szer­veinek a helyi sajtóról való hiányos gondoskodásából további hibák szü­letnek. Sok üzemi újságnak és járási földműves újságnak nincs szerkesz­tőségi tanácsa vagy szerkesztőbizott­sága, kevés a levelezők száma, a szerkesztő számos technikai és egyéb nehézség előtt áll. E hibák azután rossz hatással vannak az üzemi újság és a járási földműves újság színvona­lára és kiadására. Például a kassai kerületi pártbi­zottság mindeddig nem biztosította a járási földműves újság szerkesztőjé­nek más munka alól való felszabadí­tását, habár a CSKP KB titkárságának 1954. január 12-én kiadott határoza­ta világosan kimondja, hogy a járási földműves újság szerkesztőjéül tehet­séges, politikailag fejlett elvtársat kell kiválasztani, akinek egyetlen munkája a járási földműves újság szerkesztése lesz. A gyakorlatban azonban a járási földműves újság, vagy üzemi újság szerkesztőjét ezen a feladaton kívül még további 2—3 funkcióval terhelik meg, és így kevés ideje marad az új­ság szerkesztésére. A helyi sajtó irányításában hathatós változást kell elérni. Mindenekelőtt egy dolgot kell szem előtt tartani. Habár nem a járási pártbizottságok adják ki közvetlenül ezeket az újságokat, poli­tikai szempontból ők felelősek a he­lyi sajtó színvonaláért és tartalmáért. Elképzelhetetlen, hogy a párt kiejtene a kezéből vagy pedig kihasználatlanul hagyna olyan jelentős agitációs esz­közt, amilyenek a járási földműves újság, vagypedig az üzemi újságok. A járási pártbizottságban és az üze­mi pártszervezetekben lévő elvtársak­nak tudatosítaniok kell, hogy a nyom­tatott betű közvetítésével hatékonyan segíthetnek az üzemekben és a fal­vakon előforduló hibák megszünteté­sében. A JÄRÄSI PÁRTBIZOTTSÁGOK és az üzemi pártszervezetek részéről történő irányítás megjavítása a helyi sajtónál anayit jelent, hogy a járási I pártbizottság időnként kiértékeli a I járási földműves újság és az üzemi újságok tartalmát és színvonalát a titkár vagy a járási pártbizottság il­letékes dolgozója megtárgyalja az újság munkatervét a járási földműves újság szerkesztőjével és beszél vele a járás főfeladatairól, melyekkel a járási földműves újságnak foglalkoz­nia kell. Hasonlóképen kell eljárni az üzemben is. Helyes lesz, ha az üzemi pártbizottságok beszélgetnek az üze/n problémáiról a szerkesztőkkel, meghívják őket a bizottság megbe­széléseire is, ha az üzem vagy vállalat feladatainak biztosításáról tárgyal nak. Határozottan állíthatjuk és a gyakorlat is azt mutatja, hogy ahol a járási pártbizottságok és az üzemi szervezetek gondoskodnak a helyi sajtóról, ott az újságok elérik a kel­lő színvonalat. Világos bizonyítékot szolgáltatnak erre például a trenčí­ni, galántai, kassai, stb. járási föld­műves újságok. A HELYI SAJTÖRÖL való gon­doskodás növelését főleg a jelenleg előttünk álló feladatok követelik meg. Nagy segítséget nyújthatnak a járási földműves újságok most, a téli idő­szakban és az EFSZ-ek kongresszusa előtti kampányban, a szövetkezetek további megszilárdításánál és kiter­jesztésénél. Hiszen éppen a helyi saj­tó rendelkezik azzal az előnnyel, hogy konkrétan írhat a helyi problémák­ról, miután a szerkesztők és munka­társaik állandó összeköttetésben van­nak azokkal a munkahelyekkel, me­lyekről írni kell. Ehhez azonban szük­' séges, hogy a helyi sajtó irányítás formájában az eddiginél sokkal na­gyobb segítséget kapjon. Csupán így érhetjük el, hogy járási földműves újságjaink és üzemi újságjaink jó agitátorokká, propagátorokká és fő­leg" szervezőkké váljanak a dolgozók mozgósításánál, második ötéves ter­vünk feladatainak teljesítésénél. Š. Meňhárt

Next

/
Thumbnails
Contents