Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-14 / 14. szám, hétfő

Alsósajó bányászai között A tárna mélyéből, ahol mesébe illően pislákol a bányalámpa fé­nye, átható csilingeléssel fut ki a téli napfénybe a villamosvo­nat. A szürke köveket szállító kocsisor tartaUha nem is olyan értéktelen és közönséges, mint első pillanatra látszik. Szideritet, vasércet tartalmaz. Alsósajón vagyunk, a Gömöri Vasércbányák egyik tárnájában. 'Itt, Rozsnyó környékén és a sze­pességi igazgatóság bányáiban fejtik a csehszlovák vasérc 70 százalékát. Mennyi új Szétnézünk a környéken. Ugyanis egészen más itt mosf minden, mint öt évvel ezelőtt, vagy mint tavaly is. A gyermekek az új övóda előtt sétálgatnak. A nyolcéves középiskola padjaiba is tavaly ültek be először ä tanulók. A több mint 300 bányásztanuló részére készült iskola és az ifjúsági otthori felépítése 4 millió koronába ke­rült. A völgy szélén az új lakások abla­kaiban egy pillanatra feltűnik a bányá­szok alakja, akik most indulnak mun­kába. Az utóbbi hat év folyamán csak­nem hatmillió koronát fordítottak a 92 lakásegység felépítésére. Ezenkívül háromnegyed millió koronát szentel­tek két legényszállás és az üzemi konyha építésére. Mintha fürdőhelyen lennénk A legújabb építkezés, a kétemeletes. Irányító épület éppen befejezés előtt áll. Alsósajón valaha hiába vártak er­re a bányász-nemzedékek. Az új épü­let el van látva öltözőkkel, ruhatárak­kal, fürdőszobákkal, külön a férfiak és nők számára, hideg-meleg vízzel. El­ső segélyt nyújtó rendelőjük is van és egy helyiség, ahol a bányászok műszak után kvarc-besugárzást kap­nak. Az egész épület 4 107 000 koroná­ba került. A bányászok egészségéért Az üzemi rendelőbe lépünk. Három évvel ezelőtt még hűlt helye volt. Ré­gebben, a kapitalizmus idején, amikor a bánya a rimamurányi részvénytársa­ságé volt, hetenként egyszer járt ide az orvos, orvosi ellenőrzésre. Az üzemi rendelőt 560 ezer koroná­ért építették fel és Mária Francisci orvosnő kijelentése szerint nagyon jól fel van szerelve. Röntgen, szolux, kvarc és egyéb orvosi műszerek állnak rendelkezésre. Az orvosnőnek sok a munkája. Az orvosi vizsgálatokon kí­vül rendszeresen felülvizsgálja a bányászokat. részt vesz a Vö­röskereszt tanfolyamának munkájá­ban, az egészségvédelem és a polgári védelem szakaszán. Francisci orvosnőnek legnagyobb örö­me a szoláriumban telik, ahol az ibo­lyántúli sugarak segítségével harcol a szilikózis ellen. Az orvosnő kérdésünk­re azt válaszolja, hogy a bányában nagyon ritka a szilikózis megbetege­dés. Az egészségügyi berendezéseknek s a pormentesítő készülékeknek kö­szönhető, hogy lassan teljesen meg­szűnik majd ez a betegség. Még nemrégen a bányapor a bányá­szok tüdejére rakódott le és szilikózis megbetegedést okozott. De most, amióta a bányában bevezették az öb­líthető fúrógépeket, a fémport eltün­teti a víz. Az újfajta fúrási módszert egyelőre a legporosabb munkahelye­ken alkalmazzák, az ötéves terv végéig azonban minden munkahelyen beveze­tik. Kifizetés van A tárna bejárata előtt gyülekeznek a bányászol?. Kifizetés van. Megkér­dezzük hát, hogy mennyit keresnek. Ondrej Petergáč 1927-től dolgozik a az alsósajői bányában. Ő is évekig munka nélkül volt és ha dolgozott is, alig keresett annyit, hogy családját el­tarthassa; ma 2700 koronát keres ha­vonta tisztán. Kezet rázok Ondrej Dravecky, Bi­zón és Hronec-Kuzma bányászokkal is, akik most a bedúlt folyosó rendbeho­zatalán dolgoznak, hogy újból meg­kezdhessék az ércfejtést. Hronec-Kuz­ma havonta 2100 koronát keres. Bányászkívánság Ondrej Dravecky meg van elégedve keresetével és lakásával is, ahol több mint két éve lakik. Dicséri az üzemi rendelőt is. A fiatal Bizoň is elisme­réssel beszél a rendelőről és Francisci orvosnőről is, aki meggyógyította négy­hónapos kisfiacskáját. De mindketten kifogásolják, hogy kultúrotthont nem létesítettek. A mo­zihelyiség is régi r kicsiny. Dravecky szereti a zenét, jól játszik, de nincs hol gyakorolni. Bizoň és a többi fiatal pedig nem tud hol táncolni. Jó volna egy klubhelyiség' is könyvekkel, új­ságokkal, rádióval, 1960-ban pedig egy televíziós készülékekkel is. Bányászfelelet A villamosmozdony újból hosszú sor kocsit vontat, telve szürke kőzettel. Elegendő vasérc van itt. Nemrégen 6 milliós befektetéssel két új .tárnát építettek az alsósajói bányában. A bá­nya fölötti erdőkben az érckutató in­tézet dolgozói új lelőhelyeket keres­'rték. A vasércet szállító vontatót nézve ez a gondolat ötlik fel bennünk: ho­gyan válaszolnak az alsósajói bányá­szok pártunk és kormányunk gondos­kodására? Elegendő ércet adnak-e köztársaságunknak? Válaszuk a következő: A Szadlov­szky-bánya bányászaival együtt a má­sodik ötéves terv első évi térvének határidő előtt való teljesítéséért ver­senyre szólították fel a kassai kerület minden vasércbányáját. Ök maguk a vasércfejtés évi tervét három nappal a határidő előtt, december 24-én tel­jesítették, év végéig pedig még 1800 tonna nyers ércet és 2 ezer tonna pör­költ ércet termeltek ki. K. K. Sokolovi csúcsteljesítmény A sokolovi bányászok pénte­ken 41120 tonna szenet fej­tettek, ami 5000 tonnával több a sokolovi bányakörzetben el­ért eddigi legjobb teljesítmény­nél. Ez az eredmény is bizo­nyítja a felszíni fejtésre való áttérés előnyeit a régi fejtés­sel szemben. A felszíni fejtés­nél a legnagyobb mértékben használhatták a bányagépeket és gépesítették a legnehezebb munkákat. A rekordfejtés el­érésében a legnagyobb érdeme a felszíni bányáknak van, ame­lyek egy nap alatt 32 212 ton­na szenet fejtettek. . Jobb munkát várunk a helyi gazdálkodás üzemeitől A helyi gazdálkodásról ma igen so­kat beszélnek-az emberek, mert hi­vatása, hogy gondoskodjék a helyi ér­dekű termelésről és szolgálatokról, dolgozóink mindennapos igérryeiiiek kielégítéséről. Megelégedéssel állapít­hatjuk meg, hogy a nemzeti bizott­ságok jó munkaszervezése révén a nyitrai kerületben az elmúlt évek fo­lyamán e téren jelentős fejlődést ér­tünk el. Ma a kerületben lehetetlen észre nem venni a helyi gazdálkodás növekedését, melyet az aiapvető mu­tatók igazolnak a legjobban. A hely! iparban például csak 1953 óta a ter­melés több mint 50 százalékkal növe­kedett. A téglatermelésben — össze­hasonlítva az 1951-es évvel — 1956­ban 18 millióval gyártottak többet. Jelentős emelkedést mutat a mész­termelés is, mely a múlt évben 1400 tonna többletet mutat.. A kommunális építkezéseken a munkák terjedelme 1956-ban az előző évekhez viszonyítva 20,4 százalékkal emelkedett. Az építkezési vállalatok nagy súlyt helyeztek a mezőgazdaság beruházás; építkezéseire, melynek eredményeként az utóbbi két év, fo­lyamán tizenhat magtárt, tizenhét raktárhelyiséget, kilenc tehénáetállót, négy fiaztatót és az EFSZ-ek számára további mezőgazdasági épületeket épí­tettek fel. A kommunális szolgálatok legszem­betűnőbb fej'ődését — az alapvető mu­tatókban — az 1950—1955-ös években észlelhetjük. 1950-ben például az összbevételek 4,072.000 koronát tet­A Tátra-vidék legsikeresebb szövetkezetei A Liptovsky Peter-i szövetkezeti tajok, akik a Kriváň alatt 380 hek­tár földön gazdálkodnak, az összes pénzalapok kiegészítése után az el­múlt évben több mint 400 ezer koro­nát fizettek ki a munkaegységekre. 23 koronás munkaegység-értéket ér­tek el a természetbeni járandóságo­kon kívül, melyek értéke 7.30 korona. Az EFSZ a közös jövedelmekből meg­fizette a tagoknak az összpontosított marhaállomány részletfizetésének má­sodik felét is, ezenkívül új üzemi biz­tosítási alapot létesített, melyre 26 ezer koronát utalt át. Ľudovít Cibula szövetkezeti tag fe­leségével együtt a természetbeni já­randóságokon kívül 13 800 koronát, Martin Zatvko feleségével 10 700 ko­ronát kapott; magas részesedés ju­tott Pavol Belák sertésetetőnek és Peter Chlebo szövetkezeti tagnak is. A szövetkezeti tagok családjai új vil­lanymosógépeket, lakásberendezése­ket, rádiókészülékeket vásároltak és 60 ezer koronát betétkönyvekre he­lyeztek el. A példás gazdálkodás további tago­kat vitt a Liptovsky Peter-i EFSZ-be. Gustáv Gazo, Jozef Čatloš és Elena Čatlošová is beadták felvételi kérvé­nyüket és elhatározták, hogy a közös gazdálkodással hozzájárulnak e jól működő Tátra-vidéki szövetkezet to­vábbi felvirágzásához. tek ki. Ez az összeg 1951-ben négy­szeresére, 1952-ben kilencszeresére, 1953-ban tíz és félszeresére, 1954-ben tizenegy és félszeresére, 1955-ben pedig tizennégyszeresére rúgott az 1950-es évhez viszonyítva. A második ötéves terv első évében a helyi gazdálkodás üzemei főleg az élelmezési szektorban teljesítették ki-*, elégítően feladataikat, míg' a további ágazatokban, leginkább azonban az építkezési anyagokban nem teljesítet­ték az előirányzatokat. A téglagyár­tásná; figyelembe vették a pásztói és a zselízi járásban felépített új tégla­gyárak kapacitását is, melyekben az építkezér hiányos megszervezése miatt csak később .'ndult meg a termelés, minek következtében kerületi méretben nem teljesíthették a téglagyártás ter­vét. Vannak azonban téglagyáraink, — Párkányban, Gután, Érsekújváron, Szemerén és másutt, — melyek pél­dásan teljesítették tervüket. Egyéb építkezési anyagokban — mint a ce­mentből készült tetöfedőcserép, ce­menttégla — teljesítettük a tervet, ami a járási nemzeti bizottságok és a lévai, valamint a topolčanyi üzemek érdeme. A helyi gazdálkodás üzemeinek egyik igen fontos feladata, hogy a lakosság számára javításokat, házi javítási mun­kálatokat és a személyi szükségletek kielégítésére szükséges munkákat vé­gezzenek el. Vajon hogyan teljesítik üzemeink ezeket a fontos feladatokat ? Egyesek igen jól, mások rosszul. A legjobbak között a zselízi járási ipa­ri vállalatot, a topoľčanyi és partizán­skej ipari vállalatot említhetjük meg, ahol. száz százalékon túl sikerült tel­jesíteniük előirányzatukat. Ezzel szem­ben Surányban, Nydtrán, Hlohovecen és több más járásban lévő vállalataink nagyban adósai maradtak, a nyitrai kerület polgárainak. A helyi gazdálkodás üzeméi azon­ban igvekeznek minden lehetőt elkö­vetni, hogy a lakosság egyre fokozó­dó igényeit teljesen kielégíthessék," olcsón, jó minőségű munkát végezze­nek. Erre vallanak ugyanis azok az intézkedések, melyeket a kerületi nemzeti bizottság közelmúltban meg­tartott ülésén foganatosítottak a helyi gazdálkodás üzemei munkájának meg­javítására, a termelés irányítására és vezetésére. Szombatb A., Nyitra. ©©©©oooooGQooeeoooocx^^ oooooooooocxľ^ A múlt évben sok szakember állí­totta össze a világ energiaforrásainak és készleteinek mérlegét. Ez a mér­leg, mind a pesszimistákat, — akik az energiaforrások korai kiapadását jósolták, mind a túlzott optimisták véleményét reális mederbe terelte. Habár egyetlen-egy napon talán több szenet, olajat és gázt égetünk el, mint amennyit a természet a történelem előtti korszakban egy ezredév alatt szénné és olajjá változtatott,. mégis ae elektromos energia előállítására közvetlenül vagy közvetve felhasznált természeti erőkből még évszázadokra elegendő készletek állanak rendelkezé­sünkre. A munkatermelékenység elsősorban és mindig a technikai energia felhasz­nálásától függ. Minél több energiával rendelkezik valamelyik ország, annál gyorsabban emelkedik a szocialista termelési viszonyok mellett az ipari termelés és a dolgozók (életszínvonala. A szén és olaj azok az energiafor­rások, amelyek a világkészletek közül még sokáig előtérben állanak. Föld­gömbünk szénkészlete a jelenlegi becs­lések szerint 4800 milliárd tonna, eb­ből 3600 milliárd tonna feketeszén és 1200 milliárd tonna barnaszén. A vi­lággazdaság részére ezek a számok csak elméleti értékkel bírnak. A tény­leges gazdaságos fejtésre alkalmas készletek 1850 milliárd tonna fekete­szén és 1000 milliárd tonna barna­szén körül mozognak. A készletek 40V(f-a található a szocialista orszá­gokban, s ebből 48% a feketeszén és 25% barnaszén. A jövő fejlődésben nagy szerepet játszik a Kínai Népköz­társaság óriási széngazdagsága, mely a feketeszén világkészletének egy ne­gyedét öleli fel. A kínai feketeszén el­sőrangú minőségű és fejtése alacsony költségekkel jár, mert ^ felszíni fej­téssel bányásszák. Kína 1955-ben 93,fi millió tonna feketeszenet termelt, de 1957-ben már 121 millió tonnára emeli termelését. A további gyors fejlődés fő akadálya a közlekedési útvonalak elsősorban vasutak hiánya. A szénkészletekhez viszonyítva, a vjiág szénbányászata az utóbbi időben csak kevéssel emelkedett. 1938-ban M ÖJ SZO 3Ciafjtaílnuk a világ, energia fogása i ? 1957. január 13. 1200 millió tonnát termeltek, 1955-ben 1600 millió tonnát. Emelkedő a bányá­szat a Szovjetunióban, azonban Nyu­gat-Európában erősen visszaesett, ami­nek oka abban keresendő, hogy a szén­és olajmonopóliumok, között s nagy a versengé6. Különösen az USA-ban és Kanadában szorították ki a kőolajter­mékek a szenet, ami a kőolaj alacso­nyabb árára és magasabb fűtőértékére vezethető vissza. A szuezi konfliktus óta valószínűleg a nyugat-európai szén­termelést is igyekeznek növelni. Lát­ható ez abból a jelenségből is, hogy az angol, német és belga bányatulaj­donosoknak nagyon kapóra jött a ma­gyarországi szökevények nagy tömege, akiknek egy részét igyekeznek meg­nyerni olcsó munkaerőnek, mert a rossz munkaviszonyok következtében az olasz bányászok visszatértek hazá­jukba. Azonkívül a« egész világon a kisebb fűtőértékű fűtőanyagot, mint a lignitet, vagy tőzeget is kezdik fel­használni. Bizonyos rémhírek keletkeztek az olaj körül, rrert az ismert olajkész­letek sokkal kisebbek, mint a meg­állapított széntelepek és kitermelésük is sokkal gyorsabb irammal folyik. A kőolaj — hasonlóan a szénhez — sok száz millió évvel azelőtt szintén szer­ves anyagokból keletkezett, Hogy mi­ért nem képződött annyi olaj, mint szén, annak az az egyik magyarázata, hogy az ásványi olaj nem "növényma­radványokból, hanem állati hullák bomlása következtében állott elő, ame­lyeknek a mennyisége sokkal kisebb, mint a növényvilágé . A kőolajtermelés az egyre újabb le­lőhelyek feltárásával egyre emelkedik, így már 1955-ben 763 millió tonna kőolajat termeltek. A készleteket kb. 150 milliárd tonnára becsülik, amely­nek kétharmada Középkeleten találha­tó. Egyedül Szaúdi Arábia készletei nagyobbak, rn'nt az Egyesült Államok és Kanada készletei együttvéve. To­vábbi fontos energiaforrás a földgáz. 1955-ben a világtermelés 430 milliárd köbméter volt, ebből az USA-ra 300 milliárd esik. a második helyen a Szovjetunió áll 10 m'lliárd köbméter­rel, majd utána következnek Kanada, Románia, Olaszország, Mexikó, Vene­zuela. A földgáz az Egyesült Államok egész energiafogyasztásában 25,4%-al részesedik. A Szovjetunióban az új ötéves terv végén a földgáztermelés 40 milľárd köbméterre emelkedik. A villamosenergia vHágterm elése 1955-ben 1600 milliárd kilowattóra volt. Az első helyen az USA, második helyen a Szovjetunió, a harmadik he­lyen pedig Nagy-Britannia áll. 1960­ig a Szovjetunióban a jelenlegi 170 milliárd kilowatt óráról 320 milliárd kilowattórára emelkedik a termelés. Ezt a mennyiséget egyelőre még min­dig a legnagyobb részt hőerőművek­ben nyerik, de a vízierőművek ter­melése 1960-ban már eléri az 59 milliárd kilowattórát. Szovjet szakértők szerint a világ vízierőkészletei elméletben csaknem 33 000 milliárd kilowattóra évi ter­melésre becsülhetők, 3750 millió ki­lowatt gépi teljesítménnyel. Ebből a Szovjetunió évente 3700 milliárd ki­lowattórát tudna előállítani, ásni a világ vízierőikapacitásának 11 százalé­kát jelentené. Feltételezhető azonban, hogy gazdaságosan csak ennek a mennyiségnek 35 százaléka termel­hető, ami szintén jelentős mennyi­ségnek, azaz 1200 milliárd kilowatt­órának felel meg. A vízierővel gyár­tott elektromos energia 80 százalék­kal olcsóbb, és gyártási berendezése is kevésbé használódik el. Az utóbbi években már óriási vízi­erőmüveket építettek a Volga, Dnyepr, Dnyeszter, Kama, Dvina, Nyemen mentén, befejezik a kujbisevi, sztá­lingrádi, irkutskí vízierőműveket. Épül az Anga-ra mellett a bratszikí hatal­mas, 3,2 millió kilowatt teljesítmé­nyű vízierőmü. Az Angara folyó men­tén készülő összes vízierőmüvek tel­jesítménye 10 millió kilowatt lesz, évi 70 milliárd kilowattóra termelés­sel, ami Csehszlovákia jelenlegi áram­termelésének közel az ötszöröse. A Jenyiszej folyó mentén tervezett vi­zieremú pedig 130 milliárd kilowatt­óra energiát képes majd termelni. Az ötéves terv alatt" Szaratovban, ahol földgáz található, egy földgázzal táp­lált erőmű egy millió kilowatt tel­jesítménnyel épül. Azonkívül az Ararat völgyében, Örményországban, egy naperötelep létesül — 20.000 négy-, zetméter felületű tükrökkel —, mely évente 2,5 millió kilowattóra energiát fog termelni. A népi demokratikus országokban épülő vízierőművek is nagyban hozzájárulnak majd a vízi energiaforrások kihasználásához. Ezek a nagyteljesítményű villamos­telepek nagytávolságú elektromos erőátvitelt és egyre nagyobb feszült­ségek alkalmazását teszik szükséges­sé. Ma már 400 000 voltos feszültség alkalmazásának nincs se gazdasági, se technikai akadálya. Idővel olyan erőátviteli rendszerek építése válik szükségessé, melyek 2—3000 km tá­volságra terjednek és egy millió vol­tot meghaladó feszültséggel rendel­keznék. Az eddigi szokástól eltérően a sztálingrádi vízieröművet a Donyec medencével 400 kilovoltos egyen­áramvezetékkel kötik össze. Ez nagy fordulatot jelent,' mert eddig nagy feszültségnél csak a váltóáramot használták. A szibériai erőátviteli rendszert egy 2500 km hosszú veze­tékkel összekötik az uráli val, mely­nél 6—700 kilovoltos egyenáramot al­kalmaznak. Az uránérc-világkészletek Az atomenergiakutatás nagy fejlőr désnek indult. A magenergia arra van hivatva, hogy belátható időn be­lül az energetikai problémák végleges megoldásánál fontos szerepet játsz­szon. A mostani világuránkészleteket 23 millió tonnára, a thoriumkészlete­ket egy millió tonnára becsülik. Mind­két érc értékesíthető energiatartal­ma túlszárnyalja a szén- és olajtar­talékokból előállítható energiát. A Szovjetunióban már két év óta mű­ködő első atomerőmű megfelelt a vá­rakozásoknak. Az új ötéves tervben további atomerőművek építését ter­vezik, összesen 2 és fél millió kilo­watt teljesítménnyel, három különfé­le típusú hőreaktorral. Az egyik gra­fitreaktor lesz vízhűtéssel, a második víznyomásos reaktor, -melynél a mo­derátort és hűtést víz képezi és ben­ne uránoxyd lesz a fűtőanyag és vé­gül építenek egy reaktort nehézvíz­moderátorral és szénsavhűtéssel. Ne gondoljuk azonban, hogy az USA és Anglia tétlenül maradnak ebben a versenyben. Az angolok 1965-ig 12, összesen 2 millió kilowatt teljesítmé­nyű atomerőművet terveznek, me­lyekbe 300 millió angol fontot kí­vánnak beruházni. Mindamellett az a cél, hogy atomerőböl olcsó áramot állíthassanak elő, még elég messze van. A Szovjetunióban úgy igyekez­nek az atomerőművek rentabilitását emelni, hogy ezeket az erőműveket olyan területekre helyezik, ahol sem szén, sem olaj, sem vízierő nincs. A gazdaságosságon kívül még más szempontokat is figyelembe vesznek: éspedig az építőanyagok, az üzemek biztonsága, a kisugárzások elleni vé­dekezés, a káros melléktermékek el­pusztítása, a hulladékanyagok és izo­tópok értékesítése kérdéseit. Annak ellenére, hogy jó eredmények mu­tatkoznak, mégsem áltathatjuk ma­gunkat hiú reményekkel, hogy ez a kérdés már végleges megoldást nyert. A következő tíz évben az atomerő­művek által előállított villamosener­gia alig egy százalékkal növeli a vi­lág energiatermelését. Ez azt jelenti, hogy az állandóan növekvő fogyasz­tás oroszlánrészét továbbra is az ed­dig használatban levő energiaforrá­sok fogják szolgáltatni. Ugyanakkor mindenütt azt az igyekezetet látni, hogy a szenet elsősorban ne fűtésre, hanem vegyi célokra használják fel. Ezek a távlatok megmutatták, hogy az emberiség az energiaforrásokat a békés és boldog élet biztosítására használhatja fel. A Szovjetunió az atomenergia békés célokra való fel­használására vonatkozó nyilatkozatá­nak nem szabad süket fülekre talál­nia. Egy olyan közös megállapodás, mely az atom- és hidrogénfegyverek betiltását eredményezné, az emberi­séget megszabadítaná ezektől a bor­zalmas pusztító fegyverektől. Ugyan­akkor az erre felihasznált és fel­szabadult energiát azonnal az embe­riség békés céljainak megvalósítására használhatná fel. Budapest, január 11.

Next

/
Thumbnails
Contents