Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-14 / 14. szám, hétfő

Alsósajó bányászai között A tárna mélyéből, ahol mesébe illően pislákol a bányalámpa fénye, átható csilingeléssel fut ki a téli napfénybe a villamosvonat. A szürke köveket szállító kocsisor tartaUha nem is olyan értéktelen és közönséges, mint első pillanatra látszik. Szideritet, vasércet tartalmaz. Alsósajón vagyunk, a Gömöri Vasércbányák egyik tárnájában. 'Itt, Rozsnyó környékén és a szepességi igazgatóság bányáiban fejtik a csehszlovák vasérc 70 százalékát. Mennyi új Szétnézünk a környéken. Ugyanis egészen más itt mosf minden, mint öt évvel ezelőtt, vagy mint tavaly is. A gyermekek az új övóda előtt sétálgatnak. A nyolcéves középiskola padjaiba is tavaly ültek be először ä tanulók. A több mint 300 bányásztanuló részére készült iskola és az ifjúsági otthori felépítése 4 millió koronába került. A völgy szélén az új lakások ablakaiban egy pillanatra feltűnik a bányászok alakja, akik most indulnak munkába. Az utóbbi hat év folyamán csaknem hatmillió koronát fordítottak a 92 lakásegység felépítésére. Ezenkívül háromnegyed millió koronát szenteltek két legényszállás és az üzemi konyha építésére. Mintha fürdőhelyen lennénk A legújabb építkezés, a kétemeletes. Irányító épület éppen befejezés előtt áll. Alsósajón valaha hiába vártak erre a bányász-nemzedékek. Az új épület el van látva öltözőkkel, ruhatárakkal, fürdőszobákkal, külön a férfiak és nők számára, hideg-meleg vízzel. Első segélyt nyújtó rendelőjük is van és egy helyiség, ahol a bányászok műszak után kvarc-besugárzást kapnak. Az egész épület 4 107 000 koronába került. A bányászok egészségéért Az üzemi rendelőbe lépünk. Három évvel ezelőtt még hűlt helye volt. Régebben, a kapitalizmus idején, amikor a bánya a rimamurányi részvénytársaságé volt, hetenként egyszer járt ide az orvos, orvosi ellenőrzésre. Az üzemi rendelőt 560 ezer koronáért építették fel és Mária Francisci orvosnő kijelentése szerint nagyon jól fel van szerelve. Röntgen, szolux, kvarc és egyéb orvosi műszerek állnak rendelkezésre. Az orvosnőnek sok a munkája. Az orvosi vizsgálatokon kívül rendszeresen felülvizsgálja a bányászokat. részt vesz a Vöröskereszt tanfolyamának munkájában, az egészségvédelem és a polgári védelem szakaszán. Francisci orvosnőnek legnagyobb öröme a szoláriumban telik, ahol az ibolyántúli sugarak segítségével harcol a szilikózis ellen. Az orvosnő kérdésünkre azt válaszolja, hogy a bányában nagyon ritka a szilikózis megbetegedés. Az egészségügyi berendezéseknek s a pormentesítő készülékeknek köszönhető, hogy lassan teljesen megszűnik majd ez a betegség. Még nemrégen a bányapor a bányászok tüdejére rakódott le és szilikózis megbetegedést okozott. De most, amióta a bányában bevezették az öblíthető fúrógépeket, a fémport eltünteti a víz. Az újfajta fúrási módszert egyelőre a legporosabb munkahelyeken alkalmazzák, az ötéves terv végéig azonban minden munkahelyen bevezetik. Kifizetés van A tárna bejárata előtt gyülekeznek a bányászol?. Kifizetés van. Megkérdezzük hát, hogy mennyit keresnek. Ondrej Petergáč 1927-től dolgozik a az alsósajői bányában. Ő is évekig munka nélkül volt és ha dolgozott is, alig keresett annyit, hogy családját eltarthassa; ma 2700 koronát keres havonta tisztán. Kezet rázok Ondrej Dravecky, Bizón és Hronec-Kuzma bányászokkal is, akik most a bedúlt folyosó rendbehozatalán dolgoznak, hogy újból megkezdhessék az ércfejtést. Hronec-Kuzma havonta 2100 koronát keres. Bányászkívánság Ondrej Dravecky meg van elégedve keresetével és lakásával is, ahol több mint két éve lakik. Dicséri az üzemi rendelőt is. A fiatal Bizoň is elismeréssel beszél a rendelőről és Francisci orvosnőről is, aki meggyógyította négyhónapos kisfiacskáját. De mindketten kifogásolják, hogy kultúrotthont nem létesítettek. A mozihelyiség is régi r kicsiny. Dravecky szereti a zenét, jól játszik, de nincs hol gyakorolni. Bizoň és a többi fiatal pedig nem tud hol táncolni. Jó volna egy klubhelyiség' is könyvekkel, újságokkal, rádióval, 1960-ban pedig egy televíziós készülékekkel is. Bányászfelelet A villamosmozdony újból hosszú sor kocsit vontat, telve szürke kőzettel. Elegendő vasérc van itt. Nemrégen 6 milliós befektetéssel két új .tárnát építettek az alsósajói bányában. A bánya fölötti erdőkben az érckutató intézet dolgozói új lelőhelyeket keres'rték. A vasércet szállító vontatót nézve ez a gondolat ötlik fel bennünk: hogyan válaszolnak az alsósajói bányászok pártunk és kormányunk gondoskodására? Elegendő ércet adnak-e köztársaságunknak? Válaszuk a következő: A Szadlovszky-bánya bányászaival együtt a második ötéves terv első évi térvének határidő előtt való teljesítéséért versenyre szólították fel a kassai kerület minden vasércbányáját. Ök maguk a vasércfejtés évi tervét három nappal a határidő előtt, december 24-én teljesítették, év végéig pedig még 1800 tonna nyers ércet és 2 ezer tonna pörkölt ércet termeltek ki. K. K. Sokolovi csúcsteljesítmény A sokolovi bányászok pénteken 41120 tonna szenet fejtettek, ami 5000 tonnával több a sokolovi bányakörzetben elért eddigi legjobb teljesítménynél. Ez az eredmény is bizonyítja a felszíni fejtésre való áttérés előnyeit a régi fejtéssel szemben. A felszíni fejtésnél a legnagyobb mértékben használhatták a bányagépeket és gépesítették a legnehezebb munkákat. A rekordfejtés elérésében a legnagyobb érdeme a felszíni bányáknak van, amelyek egy nap alatt 32 212 tonna szenet fejtettek. . Jobb munkát várunk a helyi gazdálkodás üzemeitől A helyi gazdálkodásról ma igen sokat beszélnek-az emberek, mert hivatása, hogy gondoskodjék a helyi érdekű termelésről és szolgálatokról, dolgozóink mindennapos igérryeiiiek kielégítéséről. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a nemzeti bizottságok jó munkaszervezése révén a nyitrai kerületben az elmúlt évek folyamán e téren jelentős fejlődést értünk el. Ma a kerületben lehetetlen észre nem venni a helyi gazdálkodás növekedését, melyet az aiapvető mutatók igazolnak a legjobban. A hely! iparban például csak 1953 óta a termelés több mint 50 százalékkal növekedett. A téglatermelésben — összehasonlítva az 1951-es évvel — 1956ban 18 millióval gyártottak többet. Jelentős emelkedést mutat a mésztermelés is, mely a múlt évben 1400 tonna többletet mutat.. A kommunális építkezéseken a munkák terjedelme 1956-ban az előző évekhez viszonyítva 20,4 százalékkal emelkedett. Az építkezési vállalatok nagy súlyt helyeztek a mezőgazdaság beruházás; építkezéseire, melynek eredményeként az utóbbi két év, folyamán tizenhat magtárt, tizenhét raktárhelyiséget, kilenc tehénáetállót, négy fiaztatót és az EFSZ-ek számára további mezőgazdasági épületeket építettek fel. A kommunális szolgálatok legszembetűnőbb fej'ődését — az alapvető mutatókban — az 1950—1955-ös években észlelhetjük. 1950-ben például az összbevételek 4,072.000 koronát tetA Tátra-vidék legsikeresebb szövetkezetei A Liptovsky Peter-i szövetkezeti tajok, akik a Kriváň alatt 380 hektár földön gazdálkodnak, az összes pénzalapok kiegészítése után az elmúlt évben több mint 400 ezer koronát fizettek ki a munkaegységekre. 23 koronás munkaegység-értéket értek el a természetbeni járandóságokon kívül, melyek értéke 7.30 korona. Az EFSZ a közös jövedelmekből megfizette a tagoknak az összpontosított marhaállomány részletfizetésének második felét is, ezenkívül új üzemi biztosítási alapot létesített, melyre 26 ezer koronát utalt át. Ľudovít Cibula szövetkezeti tag feleségével együtt a természetbeni járandóságokon kívül 13 800 koronát, Martin Zatvko feleségével 10 700 koronát kapott; magas részesedés jutott Pavol Belák sertésetetőnek és Peter Chlebo szövetkezeti tagnak is. A szövetkezeti tagok családjai új villanymosógépeket, lakásberendezéseket, rádiókészülékeket vásároltak és 60 ezer koronát betétkönyvekre helyeztek el. A példás gazdálkodás további tagokat vitt a Liptovsky Peter-i EFSZ-be. Gustáv Gazo, Jozef Čatloš és Elena Čatlošová is beadták felvételi kérvényüket és elhatározták, hogy a közös gazdálkodással hozzájárulnak e jól működő Tátra-vidéki szövetkezet további felvirágzásához. tek ki. Ez az összeg 1951-ben négyszeresére, 1952-ben kilencszeresére, 1953-ban tíz és félszeresére, 1954-ben tizenegy és félszeresére, 1955-ben pedig tizennégyszeresére rúgott az 1950-es évhez viszonyítva. A második ötéves terv első évében a helyi gazdálkodás üzemei főleg az élelmezési szektorban teljesítették ki-*, elégítően feladataikat, míg' a további ágazatokban, leginkább azonban az építkezési anyagokban nem teljesítették az előirányzatokat. A téglagyártásná; figyelembe vették a pásztói és a zselízi járásban felépített új téglagyárak kapacitását is, melyekben az építkezér hiányos megszervezése miatt csak később .'ndult meg a termelés, minek következtében kerületi méretben nem teljesíthették a téglagyártás tervét. Vannak azonban téglagyáraink, — Párkányban, Gután, Érsekújváron, Szemerén és másutt, — melyek példásan teljesítették tervüket. Egyéb építkezési anyagokban — mint a cementből készült tetöfedőcserép, cementtégla — teljesítettük a tervet, ami a járási nemzeti bizottságok és a lévai, valamint a topolčanyi üzemek érdeme. A helyi gazdálkodás üzemeinek egyik igen fontos feladata, hogy a lakosság számára javításokat, házi javítási munkálatokat és a személyi szükségletek kielégítésére szükséges munkákat végezzenek el. Vajon hogyan teljesítik üzemeink ezeket a fontos feladatokat ? Egyesek igen jól, mások rosszul. A legjobbak között a zselízi járási ipari vállalatot, a topoľčanyi és partizánskej ipari vállalatot említhetjük meg, ahol. száz százalékon túl sikerült teljesíteniük előirányzatukat. Ezzel szemben Surányban, Nydtrán, Hlohovecen és több más járásban lévő vállalataink nagyban adósai maradtak, a nyitrai kerület polgárainak. A helyi gazdálkodás üzeméi azonban igvekeznek minden lehetőt elkövetni, hogy a lakosság egyre fokozódó igényeit teljesen kielégíthessék," olcsón, jó minőségű munkát végezzenek. Erre vallanak ugyanis azok az intézkedések, melyeket a kerületi nemzeti bizottság közelmúltban megtartott ülésén foganatosítottak a helyi gazdálkodás üzemei munkájának megjavítására, a termelés irányítására és vezetésére. Szombatb A., Nyitra. ©©©©oooooGQooeeoooocx^^ oooooooooocxľ^ A múlt évben sok szakember állította össze a világ energiaforrásainak és készleteinek mérlegét. Ez a mérleg, mind a pesszimistákat, — akik az energiaforrások korai kiapadását jósolták, mind a túlzott optimisták véleményét reális mederbe terelte. Habár egyetlen-egy napon talán több szenet, olajat és gázt égetünk el, mint amennyit a természet a történelem előtti korszakban egy ezredév alatt szénné és olajjá változtatott,. mégis ae elektromos energia előállítására közvetlenül vagy közvetve felhasznált természeti erőkből még évszázadokra elegendő készletek állanak rendelkezésünkre. A munkatermelékenység elsősorban és mindig a technikai energia felhasználásától függ. Minél több energiával rendelkezik valamelyik ország, annál gyorsabban emelkedik a szocialista termelési viszonyok mellett az ipari termelés és a dolgozók (életszínvonala. A szén és olaj azok az energiaforrások, amelyek a világkészletek közül még sokáig előtérben állanak. Földgömbünk szénkészlete a jelenlegi becslések szerint 4800 milliárd tonna, ebből 3600 milliárd tonna feketeszén és 1200 milliárd tonna barnaszén. A világgazdaság részére ezek a számok csak elméleti értékkel bírnak. A tényleges gazdaságos fejtésre alkalmas készletek 1850 milliárd tonna feketeszén és 1000 milliárd tonna barnaszén körül mozognak. A készletek 40V(f-a található a szocialista országokban, s ebből 48% a feketeszén és 25% barnaszén. A jövő fejlődésben nagy szerepet játszik a Kínai Népköztársaság óriási széngazdagsága, mely a feketeszén világkészletének egy negyedét öleli fel. A kínai feketeszén elsőrangú minőségű és fejtése alacsony költségekkel jár, mert ^ felszíni fejtéssel bányásszák. Kína 1955-ben 93,fi millió tonna feketeszenet termelt, de 1957-ben már 121 millió tonnára emeli termelését. A további gyors fejlődés fő akadálya a közlekedési útvonalak elsősorban vasutak hiánya. A szénkészletekhez viszonyítva, a vjiág szénbányászata az utóbbi időben csak kevéssel emelkedett. 1938-ban M ÖJ SZO 3Ciafjtaílnuk a világ, energia fogása i ? 1957. január 13. 1200 millió tonnát termeltek, 1955-ben 1600 millió tonnát. Emelkedő a bányászat a Szovjetunióban, azonban Nyugat-Európában erősen visszaesett, aminek oka abban keresendő, hogy a szénés olajmonopóliumok, között

s nagy a versengé6. Különösen az USA-ban és Kanadában szorították ki a kőolajtermékek a szenet, ami a kőolaj alacsonyabb árára és magasabb fűtőértékére vezethető vissza. A szuezi konfliktus óta valószínűleg a nyugat-európai széntermelést is igyekeznek növelni. Látható ez abból a jelenségből is, hogy az angol, német és belga bányatulajdonosoknak nagyon kapóra jött a magyarországi szökevények nagy tömege, akiknek egy részét igyekeznek megnyerni olcsó munkaerőnek, mert a rossz munkaviszonyok következtében az olasz bányászok visszatértek hazájukba. Azonkívül a« egész világon a kisebb fűtőértékű fűtőanyagot, mint a lignitet, vagy tőzeget is kezdik felhasználni. Bizonyos rémhírek keletkeztek az olaj körül, rrert az ismert olajkészletek sokkal kisebbek, mint a megállapított széntelepek és kitermelésük is sokkal gyorsabb irammal folyik. A kőolaj — hasonlóan a szénhez — sok száz millió évvel azelőtt szintén szerves anyagokból keletkezett, Hogy miért nem képződött annyi olaj, mint szén, annak az az egyik magyarázata, hogy az ásványi olaj nem "növénymaradványokból, hanem állati hullák bomlása következtében állott elő, amelyeknek a mennyisége sokkal kisebb, mint a növényvilágé . A kőolajtermelés az egyre újabb lelőhelyek feltárásával egyre emelkedik, így már 1955-ben 763 millió tonna kőolajat termeltek. A készleteket kb. 150 milliárd tonnára becsülik, amelynek kétharmada Középkeleten található. Egyedül Szaúdi Arábia készletei nagyobbak, rn'nt az Egyesült Államok és Kanada készletei együttvéve. További fontos energiaforrás a földgáz. 1955-ben a világtermelés 430 milliárd köbméter volt, ebből az USA-ra 300 milliárd esik. a második helyen a Szovjetunió áll 10 m'lliárd köbméterrel, majd utána következnek Kanada, Románia, Olaszország, Mexikó, Venezuela. A földgáz az Egyesült Államok egész energiafogyasztásában 25,4%-al részesedik. A Szovjetunióban az új ötéves terv végén a földgáztermelés 40 milľárd köbméterre emelkedik. A villamosenergia vHágterm elése 1955-ben 1600 milliárd kilowattóra volt. Az első helyen az USA, második helyen a Szovjetunió, a harmadik helyen pedig Nagy-Britannia áll. 1960ig a Szovjetunióban a jelenlegi 170 milliárd kilowatt óráról 320 milliárd kilowattórára emelkedik a termelés. Ezt a mennyiséget egyelőre még mindig a legnagyobb részt hőerőművekben nyerik, de a vízierőművek termelése 1960-ban már eléri az 59 milliárd kilowattórát. Szovjet szakértők szerint a világ vízierőkészletei elméletben csaknem 33 000 milliárd kilowattóra évi termelésre becsülhetők, 3750 millió kilowatt gépi teljesítménnyel. Ebből a Szovjetunió évente 3700 milliárd kilowattórát tudna előállítani, ásni a világ vízierőikapacitásának 11 százalékát jelentené. Feltételezhető azonban, hogy gazdaságosan csak ennek a mennyiségnek 35 százaléka termelhető, ami szintén jelentős mennyiségnek, azaz 1200 milliárd kilowattórának felel meg. A vízierővel gyártott elektromos energia 80 százalékkal olcsóbb, és gyártási berendezése is kevésbé használódik el. Az utóbbi években már óriási vízierőmüveket építettek a Volga, Dnyepr, Dnyeszter, Kama, Dvina, Nyemen mentén, befejezik a kujbisevi, sztálingrádi, irkutskí vízierőműveket. Épül az Anga-ra mellett a bratszikí hatalmas, 3,2 millió kilowatt teljesítményű vízierőmü. Az Angara folyó mentén készülő összes vízierőmüvek teljesítménye 10 millió kilowatt lesz, évi 70 milliárd kilowattóra termeléssel, ami Csehszlovákia jelenlegi áramtermelésének közel az ötszöröse. A Jenyiszej folyó mentén tervezett vizieremú pedig 130 milliárd kilowattóra energiát képes majd termelni. Az ötéves terv alatt" Szaratovban, ahol földgáz található, egy földgázzal táplált erőmű egy millió kilowatt teljesítménnyel épül. Azonkívül az Ararat völgyében, Örményországban, egy naperötelep létesül — 20.000 négy-, zetméter felületű tükrökkel —, mely évente 2,5 millió kilowattóra energiát fog termelni. A népi demokratikus országokban épülő vízierőművek is nagyban hozzájárulnak majd a vízi energiaforrások kihasználásához. Ezek a nagyteljesítményű villamostelepek nagytávolságú elektromos erőátvitelt és egyre nagyobb feszültségek alkalmazását teszik szükségessé. Ma már 400 000 voltos feszültség alkalmazásának nincs se gazdasági, se technikai akadálya. Idővel olyan erőátviteli rendszerek építése válik szükségessé, melyek 2—3000 km távolságra terjednek és egy millió voltot meghaladó feszültséggel rendelkeznék. Az eddigi szokástól eltérően a sztálingrádi vízieröművet a Donyec medencével 400 kilovoltos egyenáramvezetékkel kötik össze. Ez nagy fordulatot jelent,' mert eddig nagy feszültségnél csak a váltóáramot használták. A szibériai erőátviteli rendszert egy 2500 km hosszú vezetékkel összekötik az uráli val, melynél 6—700 kilovoltos egyenáramot alkalmaznak. Az uránérc-világkészletek Az atomenergiakutatás nagy fejlőr désnek indult. A magenergia arra van hivatva, hogy belátható időn belül az energetikai problémák végleges megoldásánál fontos szerepet játszszon. A mostani világuránkészleteket 23 millió tonnára, a thoriumkészleteket egy millió tonnára becsülik. Mindkét érc értékesíthető energiatartalma túlszárnyalja a szén- és olajtartalékokból előállítható energiát. A Szovjetunióban már két év óta működő első atomerőmű megfelelt a várakozásoknak. Az új ötéves tervben további atomerőművek építését tervezik, összesen 2 és fél millió kilowatt teljesítménnyel, három különféle típusú hőreaktorral. Az egyik grafitreaktor lesz vízhűtéssel, a második víznyomásos reaktor, -melynél a moderátort és hűtést víz képezi és benne uránoxyd lesz a fűtőanyag és végül építenek egy reaktort nehézvízmoderátorral és szénsavhűtéssel. Ne gondoljuk azonban, hogy az USA és Anglia tétlenül maradnak ebben a versenyben. Az angolok 1965-ig 12, összesen 2 millió kilowatt teljesítményű atomerőművet terveznek, melyekbe 300 millió angol fontot kívánnak beruházni. Mindamellett az a cél, hogy atomerőböl olcsó áramot állíthassanak elő, még elég messze van. A Szovjetunióban úgy igyekeznek az atomerőművek rentabilitását emelni, hogy ezeket az erőműveket olyan területekre helyezik, ahol sem szén, sem olaj, sem vízierő nincs. A gazdaságosságon kívül még más szempontokat is figyelembe vesznek: éspedig az építőanyagok, az üzemek biztonsága, a kisugárzások elleni védekezés, a káros melléktermékek elpusztítása, a hulladékanyagok és izotópok értékesítése kérdéseit. Annak ellenére, hogy jó eredmények mutatkoznak, mégsem áltathatjuk magunkat hiú reményekkel, hogy ez a kérdés már végleges megoldást nyert. A következő tíz évben az atomerőművek által előállított villamosenergia alig egy százalékkal növeli a világ energiatermelését. Ez azt jelenti, hogy az állandóan növekvő fogyasztás oroszlánrészét továbbra is az eddig használatban levő energiaforrások fogják szolgáltatni. Ugyanakkor mindenütt azt az igyekezetet látni, hogy a szenet elsősorban ne fűtésre, hanem vegyi célokra használják fel. Ezek a távlatok megmutatták, hogy az emberiség az energiaforrásokat a békés és boldog élet biztosítására használhatja fel. A Szovjetunió az atomenergia békés célokra való felhasználására vonatkozó nyilatkozatának nem szabad süket fülekre találnia. Egy olyan közös megállapodás, mely az atom- és hidrogénfegyverek betiltását eredményezné, az emberiséget megszabadítaná ezektől a borzalmas pusztító fegyverektől. Ugyanakkor az erre felihasznált és felszabadult energiát azonnal az emberiség békés céljainak megvalósítására használhatná fel. Budapest, január 11.