Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-13 / 13. szám, vasárnap

Közel száz esztendős a plzeňi Lenin Művek mufjvn csak, M^gojaia., IGEN TISZTELT BARÁTUNK! szenteljen egv pillanatnyi figyelmet a vállalatunk történelmi fejlődéséről szóló rövid Ismertetésnek. Vállalatunk ma is a csaknem százesztendős miszakí, gyártási és kereskedelmi hagyományaira támaszkodik. Alkalmazottaink ügyességéből kiindulva, amit eqvéliként qvártmánvaink az egész világon bizonyítanak, hagyományainkat nemcsak megőrizzük, hanem mini újabb és újabb bizonyítékát adjuk, hogy a világ műszaki fejlődéséből mi Is kivesszük a reánk eső részt. Ezzel a rövid felhívással fordul a plzüfti V. 1. Lenén Művek nemzeti vállalat azokhoz a vendége hez, akiknek szerencséje van megtekinthetni, jobban mc.odva belepiltantást nyerni hazánk egyik legnagyobb nehézipari központjába. Azt hisszük, megéri, ha ennek a nagymúltú, világhírű üzemnek valóban szentelünk egy-két pillanatnyi figyelmet. A KEZDET kereskedelmi képviseleteik tökéletes hálózatának fokozatos kiépítését. Az első fiókot Kijevben 1876-ban, nyolcvan évvel ezelőtt nyitották meg. 1899-ben a Škoda-család üzemét a bécsi gazdasági és kormánykörök bevonásával részvénytársasággá alakították. Energetikai vonatkozású (turbinák és turbokompresszorok) gyártmányok készítése mellett a vállalat egyre inkább a hadiipari felszerelések készítésének berendezéséket szállít a világ minden részébe. A világgazdasági válság hulláma 1930-ban érte el a Skoda Müveket. Az alkalmazottak száma az előző években foglalkoztatott személyek felénél is kevesebb volt. — Áldozatot kell hozni a munkásoknak is — hirdette az a 21 személyből álló agytröszt, amely egymás között osztotta fel a 60 milliónyi tiszr ta hasznot. Jutott ebből bőven Pík képviselő „elvtársnak", az áruló városbírónak is. A vigasztalan helyzetből az egyetlen kiútnak az új fegyverkezés mutatkozott. Fegyverkezési és invesztíciós (beruházási) jellegű r egrendelôsek futottak be és új piacok is nyíltak. A müncheni eseményekkel - kapcsolatban — 1938-ban — n.m volt különbség munkás és tisztviselő között — a tönkretett részeket aránylag rövid időn belül újra felépítették és új politikai, gazdasági és szerve1859-ben az akkor még iparilag alig fejlett Plzeftbea gróf Waldstein, a közeli nagybirtok tulajdonosa kise'.b gépgyárat létesített. Az üzemben a legkülönbözőbb gőzhajtású cyári berendezéseiket készítették. A kb. 340 alkalmazottal rendelkező üzemet 1869-ben megvásárolta Emil Skoda, a «yár fiatal főmérnöke. Skoda harmincéves önálló vállalkozása idején (1869 —1899) a gépgyár önálló acélöntőművel gyarapodott és néhány ezer alkalmazottat foglalkoztató hatalmas vállalattá nőtt, mely egyre jobb minőségű kohászati és gépipari termékekkel látta el a világpiacot. 1890-ben a várostól délnyugatra új, kor-, szerűbb üzem építésébe kezdtek és itt gyártották — ez ma már nem titok — a legkülönbözőbb nehéz fegyvereket. Ekkor kezdték meg a legjelentősebb európai városokban borúban sok tízezer embert kizárólag fegyvergyártással foglalkoztat. A KONJUNKTÚRA ÉS A VÁLSÁG Az első háború befejezése után a jelen'ős részvénykötegekkel rendelkező francia Schneider-Creuzot konszern befolyása következtében a vállalat a háború utáni gazdasági szükségleteknek megfelelő új gyártási programra rendezkedik be. Rátérnek a nehéz elektrotechnikáľa, mozdonyokra, automobilokra, repülőgépekre, teljes gyári és építkezési felszerelésekre. Kartell-megállapodások révén további hazai és külföldi üzemekkel lépnek szoros kapcsolatba. A konjunktúra éveiben (1924 —1929) a vállalat nemzetközi A WD 230-es vízszintes turoge- elismerésre tesz szert. Teljes pek szerelése ipari, energetikai és közlekedési Tízdugattyús haUómotor számára készül a tengely, útjára kerül és az első világhá- felszámolták a Skoda Művekben a Schneider-Creuzot konszern részvételét és a náci megszállás éveiben a Göring-féle Waffenunión és Reichswerke fegyverkezési konszernek részévé váltak. SZÉTBOMBÁZZÁK AZ ÜZEMET DE UJJA ÉPÜL Közvetlenül a második világháború befejezte előtt a pl- zeňi üzemet súlyos angol-amerikai légi támadás érte, ami az épületek háromnegyed részét romba, döntötte. — Nem érdemes ezekkel a romokkal újra kezdeni. Sohasem sikerül a Škoda Művek helyreállítása. Am ika hajlandó mindent szállítani — még hitelre is — amit eddig itt gyártottak — jelentette ki nagy hangon ifjabb Henry Ford, aki rögtön a felszabadulás után Plzeňben termett, Az alkalmazottak szívós és" kitartó erőfeszítése révén — Kész az 50 megawattos kétrészes ČKD turbina zeti feltétedek közepette a vállaJat megkezdte további fejlődésének felmérhetetlen útját. Milyen büszkék voltak már, amikor 1945. végén az első mozdonnyal elkészültek. Ma 150 inálló épületegységgel rendelkeznek. 15 belső használatra szánt, mozdonyuk és 40 km hosszú sínhálózatuk van a gyár területén. A felszabadulás utén államosított vállalat 1951. óta büszkén v'seli a V. I. Lenin nevet. Egyre fejlődik és saját kohóműveire támasíkoídva a nehéz gépipar és nehéz elektrotechnika legbonyolu'tabb gyártmányainak készítésével foglalkozik. Az elsőrendű minőség révén reméli, hogy a világpiacon elismert és méltányolt hagyományos Jóhirnevén is túlt.sz. A Lenin Művek jelentősége a kivitel szemi ont^ából állandóan nő. 32 külföldi állammal vannak kereskedelmi kapcsolatban, még Nyugat-Némi-torrzágba is szállítanak.' Ezidőszerint 100 tonnánál is súlyosabb darabokat, turbinákat, mozdonyokat, hengermüveket, elektrotechnikai és bányáberendezéseket, megmunkáló és dohánygyári gépeket készítenek. A GYÁRVÁROS Min/dezek után világos, hogy a Lenin Művek nemcsak egy üzem, vállalat. Valóságos város. Nagy város. Az épületek egész sora, utak, utcák, vasúti sínek. Múszakkezdéskor és befejezéskor áradó embertömeg, valóságos népvándorlás. A vállalat termelési feladatain kívül nagy gondot fordít alkalmazottaira szociális, egészségügyi és kulturális téren is. A napokban képsorozatban mutattuk be olvasóinknak, hogyan törődnek a Lenin Müvekben a dolgozók egészségével. Az alkalmazottak üdültetésére háNagy az öröm mostanában Szepsi járás szövetkezeteiben. Hogyis ne, hiszen mcet folynak a zárszámadások. Most látszik meg. hogy hol hogyan dolgoztak a szövetkezeti tagok. Hol milyenek a múlt évi eredmények. Csak I röviden — áttekintőleg: ÖRÖMTELI SZÁMOK Míg az 1955. évre 2 258 000 koronát fizetek kii a zárszámadáskor a járásban, a múlt évre .már 3 800 000 jutott. Lesz egynéhány szövetkezet, ahol szá-százalékra fizetik ki a tervezett munka; egység értékét. Ilyen Péder, Jászó, (itt 9 Kčs helyett 10-et értek el) (Komaróc és Rudnó, de Perín sem kismiska, hiszen 600 000 koronáná' többet osztanak itt szét a tagok közt. Makrancon is örülnek az idén a negyedmillió koronának, ami kiosztásra jut. (Tavaly nem volt részesedés.) Kedves és örvendetes számok ezek. De a legörvendetesebb az, hogy Szepsi járás legifjabb szövetkezetei is (másfélévesek) már az első évi gazdálkodásuk ut«n osztoznak. Ott van például Reste, ahol majd 200 000 koronát kap a tagság. (4 korona jut munkaegységenként). Ugyanúgy osztoznak az új tagok Hímben is, Szádudvarnokon, Horvátiban és másutt is. ÉRDEMES , ÖSSZEHASONLÍTANI Amikor Restén alakulófélben volt a szövetkezet (1955 őszén), Veiszer István nyolchektáros gazda igen tétovázott. Félt a szövetkezeti mozgalomtól, nem bízott benne és bizony — mi tagadás — igen nehezen szánta rá magát, hogy belelépjen. Belépése után azonban szívvel-lélekkel nekifogott a becsületes munkának családostúl. De nem is bánta meg, mert az első évi eredmények igen szépek, biztatók. Családjával a múlt évben ledolgozott 1500 munkaegységet, amiért csak előlegként 12 000 koronán felül kapott és még 50 q gabonát. Persze évzáráskor még 7 000 korona üti a markát becsületes, jó munkájáért. Vajon volt-e azelőtt ilyen évi jövedelme a nyolc hektárról? Aligha. GONDOLKOZZON A GAZDA, SZÁMOLJON Ugyanabban a faluban lakik (talán sógorok is) Vaskó Istvá,', 10 hektáros magángazda. ő még nem értette meg az idők szavát, még nincs a szövetkezetben. Fél, tétováz'k, mint a többi 10— 15 magángazda Restén, aki a szövetkezeten kívül van. Pedig az olyan iparkodó, rendes embernek nincs mit félnie. Ott van az ő helye a szövetkezetben. Ott van az ílete, könnyebb jövője biztosítva. Ő azonban ebben nem hisz. Számoljon tehát, Vaskó gazda és majd rájön, hogy kinek van több jövedelme évente Rescén, a magángazdáknak vagy pedig a szövetkezeti tagoknak? Figyelje csak jól meg, kii adott be több gabonát, húst, tejet terven felül és ki több disznót — a magángf :dák, vagy a szövetkezeti tagok ? A mérleg tagadhatatlanul az EFSZ tagok javára billen. Meggyőződhet saját szemével, nem kell a szomszédfaluba menn

:e. Csak vegyen ceruzát és számoljon. A bizonyíték kézzelfogható. Bartók János Hogy honnan van minderre pénz? Mérhetetlen a dolgozók munkájának gyümölcse, ha megszűnt a kizsákmányolás. Köszönjük Rudolf Madr öreg lakatosnak, alj kerek 30 esztendeje. azelőtt görnyedt háttal, ma nyílegyenes tartással áll a vállalat szofigálatában, amiért az egyes üzemrészeken végigkísért és a vállalat történetével aprólékosan megismertetett. rom központ, a gyerekek számára nyári táborok állnak rendelkezésre. 11 konyha, 9 étterem, 6 kantín, 28 büffé és saját pékség gondoskodik az alkalmazottak ellátásáról. Négy üzemi klubjuk, új sportstadionjuk van. A felszabadulás óta 2500 korszerű lakást és 6 internátust építettek. További lakások építésének tervé' most váltják valóra. IGEN TISZTELT BARÁTUNK Nem írhattunk meg mindent. Mégis — búcsúzunk egymástól. Lehetne írni a p'zeňi munkások régi és mai életéről. Végtére az a lényeg, hogy a dolgozó ember vidámabbnn éljen, vidámabban dolgozzék. Most azonban a vállalat múltját" és jelenét óhajtottuk ismertetni Lesz még bőven alk.ilmunk beszélni a Lenin Művek magas műszaki tudással rendelkező munkásairól, technikusairól, mérnökeiről, dolgozó asszonyairól, reményteljes ifjúságáról. Megérdemlik. SZILY IMRE Vajon indoíio't-e a kérdés ilyetén való felvetése? Lehet-e különkülön beszélni decentralizációról és demokratizálódásról? Mindjárt elöljáróban meg kell mondani, hegy nem lehet különválasztani e két fogalmat és még kevésbé lehet szembeállítani őket egymással. Nem lehet annál az etjyszerű óiknál fogva, mivel lényegükben egy és ugyanazon célt szolgálnak: egyrészt a döntés jogát minél közelebb vinni az emberekhez, másrészt a nép minél szélesebb rétegeit bevonni a közvetlen irányításba, a politikai, társadalmi és gazdasági élet kérdéseinek megoldásába. Ám ennek ellenére indokolt a kérdést úgy feltenni, hogy decentralizáció, vagy demokratizálódás, mivel nem egy ember kérdezi és teszi fel a kérdést így. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az emberek egy része nincs azzal tisztában, mit is jelent a decentralizáció. Márpedig ezt megmagyarázni és megmagyarázni azt, hogy a decentralizációval politikai, állami és társadalmi, valamint gazdasági és kulturális életünk további demokratizálódását valósítjuk meg, a szociailsta demokratizmust mélyítjük el és szélesítjük ki, döntő jelentőségű feladat. Hogy tisztán láthassunk és kielégítő feleletet adhassunk a felvetett kérdésre, az országos pártkonferencia határozatához kell visszatérnünk, amely egyik legfontosabb feladatul tűzte ki a társadalmi és gazdasági élet decentralizálását. Mi tette szükségessé ezt a határozatot? Maga az élet. Hisz nem túlzás azt mondani, hogv az ember — dolgozhat bármilyen területen é.- Intézhet akár hivata'os akár magánügyet — lépten nyomon tehetetlenségbe, korlátokba, az ügyintézés megkötöttségébe ütközött Hiába volt meg a ió szándék, Decentralizáció vagy demokratizálódás ? az elintézni és segíteniakarás az illetékes szerveknél, amelyekhez az ember kérésével, javaslatával, vagy jogos követelésével fordult, határozni, vagy cselekedni még sem tudtak, mivel ehhez megfelelő hatáskörük nem volt. Ennek következményeként történhetett meg és vált szinte általános jelenséggé, hogy pl. helyi jellegű ügyekben nem a helyzetet leginkább ismerő helyi szervek határozhattak és dönthettek, sok esetben mégcsak nem is a járási, vagy a kerületi szervek voltak az illetékesek, hanem a központi szervek, valamely minisztérium valamely főosztálya. Helyi jellegű ügyben országos szerv, — s most gondoljuk meg ennek helytelenségét és következményeit: egyrészt a helyzet ismereténél fogva a döntésre legilletékesebbek, a helyi szervek határozatot nem hozhattak, az országos szerv pedig ahelyett, hogy tulajdonképpeni dolgát, az országos jellegű kérdéseket intézte volna, a helyzetet egyáltalán nem ismerve, apró-cseprő, helyi jellegű dolgokat intézett. Csoda-e, ha ilyen körülmények között elterebélyesedett a bürokrácia, számtalan hivatal csak az ügyeket továbbító postás szerepét töltötte be és hogy ennek következtében nem egy esetben a sok bába között elveszett a gyerek? Hogy sok javaslat és kezdeményezés egyszerűen a kútba esett? Hát nem szélmalom-harc volt-e néldául ilyen körülmények között a bürokrácia elleni harcról beszélni? Vajon beszélhettünk-e a he'yi adottságok és lehetőségek felhasználásáról, ha azok sorsa felől éppen a helyzetet és annak lehetőségeit nem ismerő felsőbb szerv határozott? Érvényesülhetett-e minden esetben az egyéni kezdeményezés, ha annak elbírálására ott, a helyszínén nem volt meg a lehetőség, nem volt meg a hatáskör? Joggal állította hát előtérbe az országos pártkonferencia a túlzott centralizáció fokozatos megszüntetését, ennek következményeképpen pedig a decentralizáció megvalósítását, az alsóbb szervek hatáskörének lényeges kibővítését. Ám helytelenül látnók a decentralizáció lényegét csupán abban, hogy a határozathozatalt. a döntés jogát a felsőbb szervekről az alsóbb szervekre ruházzuk át. Lényeges szempont, de nem az egyedüli szempont és nem is a döntő. A döntő körülmény az, hogy éppen azáltal, hogy a döntés joga az alsóbb szervekre száll át, az államigazgatás közelebb kerül az emberekhez, s így lehetőség nyílik a közügyeikbe való tevékeny és hatékony bekapcsolódásra, az államigazgatás munkájának ellenőrzésére. Mennyivel nagyobb érdeklődést tanúsítanak majd az emberek a helyi nemzeti bizottság munkája iránt, mennyivel igényesebbek lesznek képviselőik ténykedésével szemben, ha azt látják és tapasztalják, hogy a helyi nemzeti bizottság, gyűlésein valóban községük és városuk sorsáról, a lakosságot közvetlenül érintő dolgokról tárgyalnak és döntenek. A lehetőségek és tartalékok mily hatalmas forrását jelenti, ha az oly sokszor hangoztatott helyi lehetőségek és adottságok kihasználása valóban és teljes mértékben érvényesülhet és megvalósulhat. Csakis a helyi szervek hatáskörének bővítésével, a parasztság tevékeny akarásával és részvételével váltható valóra az elv a mezőgazdaságban is, hogy az országos érdekekkel összhangban minden darab földön azt termeljük, amiből az a legnagyobb termést, a legnagyobb hasznot adja. Csakis úgy, ha az emberek egyrészt azt látják, hogy az ügyek intézésében mérlegre eső szavuk van, másrészt ha az egyéni és helyi érdekeket módjukban van összhangba hozni az országos érdekekkel, válhat valósággá a decentralizálás lényege: minden ember ez ország gazdájának és urának tudja magát. Azonban korántsem élnénk a decentralizálás, a jogkörnek a felsőbb szervekről az alsóbb szervekre való átruházása, valamint annak lehetőségével, hogy az emberek millióit vonjuk be és tegyük érdekeltté hazánk .életének kialakításában, ha ezt csupán az államhatalmi jog gyakorlásában valósítanánk meg. Ott van még az egész gazdasági élet, az ipari termelés, ahol nem kevésbé fontos, hogy jelentős mértékben bővítsük a vállalati vezetők jogkörét, de e területen is az a fő törekvés, hogy a dolgozókat minél jobban bevonjuk az üzem gazdasági irányításába, a gazdasági kérdések megoldásába. A gazdasági élet decentralizálásában döntő szerep hárul a szakszervezetre és elsősorban annak üzemi bizottságaira. A dolgozók e választott szervének igen jelentős mértékben megnőtt a hatásköre, de a felelőssége is A szakszervezeti üzemi bizottságoknak szavuk és súlyuk van a terv kidolgozásában és teljesítésének ellenőrzésében. Az üzem dolgozóival való megbeszélések alapján intézkedések"* javasolhatnak az üzem munkájára és tökéletesítésére, a munkabiztonság és az egészségügy megjavítására, a kollektív szerződések megkötésére és a munkafeltételek megjavítására. Szavuk van az alkalmazottak felvételében, munkahelyükre való beosztásában, vagy elbocsátásukban. A vállalat vezetője köteles meghallgatni az üzemi bizottságok gazdasági javaslatait, foglalkozni kell velük és az üzemi bizottság ülésein számot kell adnia az üzem helyzetéről. Csak a legfőbbek rövid felsorolásából is láthatjuk, hogy a gazdasági élet- decentralizálásával mily hatalmas mértékben nőtt meg az üzemi bizottságok, s rajtuk keresztül a dolgozók szerepe az üzemek életének és ügyeinek intézésében. Most már az a kérdés r

as_ lyen következtetéseket vonhatunk le az eddig elhangzottakból a cikkünk eiején felvetett kérdésre: decentralizáció, vagy demokratizálódás ? A válasz csak egyértelmű lehet: a decentralizálással demokratikusabbá tesszük állami és gazdasági életünket. A decentralizációval, amely végső soron arra irányul, hogy az embereknek mind nagyobb szavuk legyen az állami és gazdasági élet irányításában, azok kérdéseinek megoldásában, a szocialista demokratizmust váltjuk valósággá. S végül: nem a szavak, a kifejezések a döntők, haneim a tett és az, hogy ezek a .tettek kinek az érdekeit szolgálják. A decentralizációval pedig tetté és valósággá válik a szocialista demokratizmus: a dolgozó ember, a nép demokratizmusa. BÁTKY LÁSZLÓ. U J SZO r 1957. január 13. Budapest, január 11.